Észak-Magyarország, 1956. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-08 / 7. szám

A part a mi eszünk, becsületünk, lelkiismeretilak, világos jelenünk, ragyogó jövőnk! Több mint 2000 különböző gép könnyíti meg a munkát megyénk építőiparában ; A magyar építőiparban a felszaba­dulás előtt alig használtak gépeket. Néhány betonkeverőt és kisebb fel vonókat lehetett csak látni az épít­kezéseken. Győzték kézierővel is ak­kor a munkát, hiszen hosszú évek teltek el, amíg egy-egy nagyobb léte­sítmény megépítéséhez hozzáfogtak. Csak a tervgazdaság megteremtése tette lehetővé az építőipar nagyüzemi fejlesztését. Az új üzemek, kulturális és szociális intézmények egész sorá­nak építése, a tömeges lakásépítés megkövetelte az építőipar nagyarányú gépesítését. 1947—48 után Borsodban is egyre több gép segítette az építők munkáját. 1955-ben már tömegesen jelentek meg építőipari gépek a mun­kahelyeken, a földmunkát végző ex­kavátoroktól a magas torcnydarukig. Jellemző a nagyarányú fejlődésre, hogy míg ezelőtt az egy főre eső tej- jesítmény lóerőre átszámítva 0.2 volt, 1955-ben ez a szám 1.5 lóerőre emelkedett. A gépesítés az építőiparban is fő­leg a nehéz testi munkától szabadí­totta meg a dolgozókat, emellett Jelentősen növelte a termelékenységet. Egyes munkafolyamatokat teljesen gépesítették, a gép könnyűszerrel egyszerre sok ember munkáját látja el. Ma már a megye valamennyi je­lentős építkezésén az exkavátorok, szállítószalagok, betonkeverők egész sora dolgozik. A Borsodmegyei Építőipari Válla­lat területén a múlt évben meghono­sították az egyik legkorszerűbb eljá­rást, a gépi vakolást is. Két ilyen komplett gépi vakolóberendezéssei dolgoztak a Bajcsi-Zsilinszky úti és az ózdi lakótelep építkezésénél. Az új berendezések igen nehéz fizikai munkától, a habarcskeveréstől és szállítástól szabadították meg a dol­gozókat. Egy-egy gép naponta 600 négyzetméter területű falat vakol be, ami 30 kőműves egy napi munkáját jelenti. A gépek segítségével tudták teljes egészében pótolni az építkezé­seken a már több éve elmaradt külső vakolásokat, az egyetem hat nagy kollégiumán, a seíyemréti és a Sztá- lin-úti bérházakon, összesen 60.000 négyzetméteren. Uj konstrukciójú gépeket helyeztek üzembe a födémek készítésénél is. Traktorra szerelt két daru Miskolc­ról ózdig bejárta a munkahelyeket s például az ózdi és a putnoki gépállo­máson az előregyártott elemeket né­: hány nap alatt helyükre emelte. Leg­utóbb a miskolci Sötétkapu építkezé­sénél dolgoztak a géppel igen jó eredménnyel. A daruval egyelían délután beemelték a legfel ő födémet Tavaly nagyjelentőségű újítást ve­zettek be a miskolci pamutfonoda bálaraktárának alapozásánál. Egy autóra szerelt földfúróberendezéssel néhány óra alatt eljutottak a teher­bíró talajig, s azt kibetonozva kitűnő alapot készítettek az épületnek. Az eljárást; először a Borsodmegyei Épí­tőipari Vállalat dolgozói alkalmazták. A kisgépek használata szintén igen elterjedt a megye építőiparában. Ta­valy mintegy 18.000 négyzetméternyi parkettot gyalultak le géppel, töb­bek között az ózdi, s a miskolci Baj- csi-Zsiiinszky-úti lakásépítkezésnél, valamint a fonoda hatalmas csarno­kában. Építőink szeretik és megbecsülik a munkát nagymértékben megkönnyítő gépeket. A berendezések kihaszná­lása azonban az előző években nem volt megfelelő, mert a legtöbb he­lyen csak egy műszakban dolgoztak. Tavaly már általában két, sőt három műszakban foglalkoztatták a gépe­ket, hogy azok maximális kihaszná­lásával minél olasóbbá, gyorsabbá te­gyék a munkát. Sok új gép üzembehelyezése, azok A PÁRTVEZETŐSÉGVAUSZTÁS HÍREI jó kihasználása, a műszaki fejlesztési terVek végrehajtása tette lehetővé, hogy a Borsodmegyei Építőipari Vál­lalat nemcsak forintértékben teljesí­tette maradéktalanul tervét, de va­lamennyi épületet határidőre átadott j rendeltetésének. Különösen nagy je lentősége volt a lakásépítkezési tér vek sikeres teljesítésén. A múlt év­ben ismét százával költöztek be a dolgozók új otthonaikba. A vállalat idei feladatai a múlt évihez viszonyítva mintegy 40 száza lékkai magasabbak. A helyes mun­kaszervezés, a verseny kiszélesítése, a műszaki feltételek biztosítása mel­lett igen fontos, hogy a gépi beren­dezéseket ebben az évben is maxi málisan kihasználják, hiszen az év végére több mint ezer új lakás vár elkészítésre. Egy új komplett vako- lógép mellett több nagyteljesítményű daru, sok kisgép, — közte új festő- mázoiógépek — segítik az idei nagy feladatok végrehajtását. Ebben az évben nagymértékben foglalkoznak majd a kislakásépítkezésekhez szük­séges kiselemek összeszerelésével, hpgy minél több és olcsóbb családi házat építhessenek. Borsod megyé­ben az idén már több mint 2000 ki- sebb-nagyobb gép áll az építőmunká­sok rendelkezésére, hogy sikeresen teljesíthessék terveiket. MEGHALT NYISZTOR GYÖRGY A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetősége, A Magyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa mély fájdalommal jeleaiti, hogy Nyisz- tor elvtárs, az 1919-es Tanácsköztár­saság népbiztosa, a magyar munkás- mozgalom kiváló harcosa hosszabb betegség után január 7-én, 86 éves korában meghalt. Emlékét a magyar dolgozó nép ke­gyelettel fogja megőrizni. Boros Gergely, Matolcsi János, Erdei Ferenc, Ocrő Ernő, Hegedűs András, Hevesi Gyula, Lukács György, Rákosi Mátyás, Révai József, Szántó Rezső, Szaton Rezső. 66 évi fennállása alatt az idei kampányinii dolgozta fel a lenti bi! cukorrépát a Szerencsi Cukorgyár (Tudósítónktól) Az élüzem címmel kitüntetett Szerencsi Cukorgyár dolgozói nyolc nappal határidő előtt sikeresen befejezték 1955—56. évi répafeldolgozási tervüket. A gyár dolgozói a répafeldőlgozási normát 107.2 százalékra telje­sítették, s több millió forintot takarítottak meg népgazdaságunknak. A Szerencsi Cukorgyár dolgozói a gyár 66 évi fennállása alatt még sosem dolgoztak fel olyan nagymennyiségű cukorrépát, mint az idei kam­pányban. A lakosság ellátására több mint 30 millió kiló cukrot állítottak elő. Az edelényi gépállomás kommunis­tái szigorúan megbírálták a pártve­zetőséget,- mert az őszi munkák ide­jén keveset foglalkozott a tagsággal. Ezt annál is inkább hibának rótták fel, mert a tavaszi munkák idején amikor „ól dolgozott a pártszervezet és a szakszervezet, kiváló tervtelje­sítést értek el. * A boldvai állami gazdaságban hozzászólók sokat foglalkoztak a tár­sadalmi tulajdon védelmével. Kriti kával illették a társadalmi tulajdon megsértőit, súlyos gondatlanságnak bélyegezték azt az esetet, hogy a gaz­daság ponyváit kint felejtették az esőben, sárban és hagyták, hogy a traktor összegázolja. * A hódoscsépányi termelőszövetke­zet kommunistái alakuló, egyben ve­zetőségválasztó taggyűlésre jöttek össze, de a megbízott titkár nem ké­szítette elő a taggyűlést. így történt, hogy a taggyűlésről még két órával előbb sem tudott senki. A megbízott titkár a járási instruktort várta, hogy megtartja majd a beszámolót, az in­struktor azonban nem érkezett meg. Érthető, hogy a tagságban felvető­dött a kérdés: a járási pártbizottsá­got miért nem érdekli, hogyan gya­rapodik újabb pártcsoporttal a kom­munisták tábora. A miskolci személypályaudvar kommunistái a pártvezetőségválasz- tás tiszteletére vállalták: ebben az esztendőben úgy dolgoznak, hogy az élüzem kitüntetést ismét megszerez­zék. * A Borsodnádasdi Lemezgyárban serény előkészületek folynak a párt­vezetőségek újjáválasztásával kapr- csolatban. A küszöbön álló nagy ün­nep tiszteletére az MNDSZ asszonyok két női brigádot alakítottak. A női brigádok máris nagyon szép eredmé­nyeket értek el. Ugyancsak az MNDSZ szervezésében ankétokon is­mertetik meg a női dolgozókat tár­sadalmunkban elfoglalt helyzetükkel, szerepükkel és jogaikkal. • A somsályi bányában a pártveze­tőség új-jáválasztásával kapcsolatban aféle „ráérünk arra még“ hangulat uralkodik. A 130 kommunista párt- megbízatását az alapszervezet nem tartja nyilván, ennek eredményekép­pen nem is ellenőrizheti annak vég­rehajtását. A vezetőségi beszámoló még nem készült el, a tömegszerve­zetek nem nyújtották be terveiket, javaslataikat a vezetőség újjáválasz- tásának politikai és tartalmi színvo­nala emelése érdekében. Eredményeink fokozásával készülünk a pártvezetőség újjá választására (Levél) Gépállomásunk pártszerveze­tének vezetősége értékelte a gépál­lomás kommunistáinak két év alatt végzett munkáját. Megállapította, hogy 1955 novemberében a gépjaví­tás terén lemaradás mutatkozott. A pártvezetőség javaslatára ezért a gépállomás kommunistái és D1SZ- fiaialjai elhatároztáky hogy 9 darab erőgépet saját műhelyünkben kija­vítanak. Ebből az eredeti terv sze­rint két darabot ütemeztek be főja­vításra, de a későbbiek során a vál­lalt határidőn belül három erőgépen végeztük el a főjavítást. Ezzel 110 százalékra teljesítettük gép javítási tervünket. A lelkes munkának tehát meglett az eredménye. Pótoltuk az egész évi lemaradást, s még ezen felül a, terv­bevett 10 darab cséplőgép helyett 12 Ä pártmunka eredményessége a gazdasági életben és a termelésben attól függ, hogy az üzemi alapszer­vezet mennyire ‘tudja gyákorlatilag összekapcsolni a gazdasági és politi­kai munkát. Napjainkban, amikor a második ötéves terv munkáiba kezdtünk, kü­lönösen nagy felelősség hárul az üzemi alapszervezetekre, hiszen az üzemi alapszervezet áll legközelebb a termeléshez. Könnyebben és vilá­gosabban látja meg az üzem, a rész­leg, a,brigád munkájába^ mutatkozó hiányosságokat és könnyebben küzd­het azok megszüntetéséért. Magától értetődik, hogy az üzemi pártszerve­zet a termelésben nem állhat félre, amikor a munkások, mérnökök és műszaki dolgozók egész kollektíváját érdeklő alapvető kérdéseknek a meg­oldásáról van szó. Az üzemi alapszervezetek teljes felelősséggel tartoznak a pártnak az üzem működéséért, az állami terv idejében és részleteiben való, kiváló minőségű teljesítéséért. Az üzemi pártszervezet szerepét és tekintélyét jelentős mértékben emeli az a körülmény, hogy ellenőrzi az üzem gazdasági tevékenységét. Az ellenőrzési jog kötelezi az alapszer­veket, hogy hatoljanak be az üzem munkájának lényegébe és tanulmá­nyozzák az üzem gazdasági életét. A pártszervezetnek joga van meg­követelni a gazdasági vezetőktől az üzem munkájára vonatkozó szüksé­ges adatok és anyagok rendelkezésre bocsájtását, joga van meghallgatni a gazdasági vezetők beszámolóit, illet­ve őket beszámoltatni, felvetni a ve­zetőség előtt a terv teljesítését gátló rendellenességeket, javasolni a mun­ka megjavítására irányuló megfelelő intézkedéseket, jelentést tenni a fe­lettes pártszerveknek a termelés helyzetéről. A pártszervezetek legyenek kö­nyörtelenek a fogyatékosságokkal szemben. Ha az ellenőrzés során fel­színre kerülnek a hiányosságok, azo­kat nem szabad elhallgatni, hanem meg kell állapítani, kit terhel a fele­lősség, s élni k'” '■ f*' mélyre való t.c' 'r.éikül. La a pártszervezet által javasolt módo­sítást, segítségért lehet és kell for­dulni a felettes pártszervekhez. Hazánkban valamennyi vállalat cs üzem gazdasági tevékenységét az állami terv szabja meg, mert minden vállalat és üzem az egységes szocia­lista tervgazdaság szerves része. Az alapszervezet az üzem munká­jának ellenőrzésekor tulajdonképpen az állami népgazdasági terv teljesí­tését ellenőrzi az egyes részletterü­leteken. Éppen ezért az állami terv­feladat a legfőbb alap az üzem gaz­dasági tevékenységében, valamint a belső tartalékok kimutatását és hasz­nosítását célzó javaslatok kidolgozá­sánál. Tehát a termelést elsősorban a tervteljesítés végső eredménye alapján kell általánosságban kiérté­kelni, vagyis az ellenőrzés kiinduló pontja az állami terv teljesítése le­gyen. Természetesen nem szabad leegy­szerűsíteni az ellenőrzést a terv- és tényszámok összehasonlítására. Az eredményeket keletkezésük ideje és helye szerint is részletezni, kell az élenjáró tapasztalatok átadása és az egyes munkahelyeken észlelt esetle­ges lemaradások kiküszöbölése cél­jából. A különböző gazdasági mutatók nem egyforma jelentőségűek. Tehát elkerülhetetlen sajátosságuk szerint a különböző ténvezők csoportosítása, a gazdasági tevékenység eredményére gyakorolt hatásuk mérlegelése. Bizonyos mértékben a gazdasági tevékenység minden mutatója kife­jezésre juttatja a technológiai, szer­vezeti és gazdasági tényezők kölcsö­nös hatását. Igv az egyes gazdasági mutatók elemzéséhez sok esetben nemcsak gazdasági, hanem műszaki kérdések tanul mánvozása is szüksé­ges. Ezért is elkerülhetetlen a párt­tagság műszaki-szakmai képzettsé­gének szakadatlan fejlesztése. Ellenőrzésre akkor is szükség van ha az üzem minden eltérés nélkül telies mértékben téliesí­tetté tervét, mert a vállalati terv teljesítése, sőt túlteljesítése sem jelenti rzé^ valamennyi tartalék 'merítő sót. megszervezett párt­gazdasági vezető nem fogadja, el a ellenőrzés ereje és jelentősége abban rejlik, hogy a dolgozók aktív támo­gatására és kezdeményezésére tá­maszkodik. A pártszervezet az üzem gazdasági irányításához felhasználja a vállalat teljes kollektívájának ta­pasztalatait és tudását, hogy ezzel állandóan javítsa a gazdasági irányí­tás rendszerét, fokozza a vezetőség munkaképességét. A pártszervezet elsősorban az egyes munkarészlegeken dolgozó kommunisták által befolyásolja az üzem helyzetét. A párttag az üzemi társadalmi szervezetek lelke, az élen­járó kezdeményezések elindítója, a legönfeláldozóbb és legfegyelmezet- tebb dolgozó, aki személyes példával lelkesít. A mű hely pártszervezetek szoros kapcsolata a dolgozókkal és az ide­jében való beavatkozása a termelés szabályozásának kérdéseibe — nagy részben befolyásolja a tervteljesítés általános munkamenetének sikerét. Mozgósít? niok kell a tömegeket a termelési terv teljesítésére és túltel­jesítésére, a munkafegyelem megszi­lárdítására és a szocialista munka­verseny fejlesztésére. Ebben a munkában elkerülhetet­len a harc a rendszertelenség és a pazarló ügyvezetés ellen az üzemek­ben és az állandó gondoskodás a dol­gozók kultúrális helyzetéről és élet­körülményeiről . Pártszervezeteink legfontosabb feladata az ellenőrzés jogának gyakorlásában, hogv harcoljon az ipar további technikai haladásá­ért, küzdjön a termelékenység további emelkedéséért és az ön­költség csökkentéséért. Mozgósítson az üzem rejtett tartalé­kainak feltárására, valósítsa meg a legszigorúbb takarékosságot, harcol­jon a pazarlás, a közömbösség, a maradiság ellen. A pártszervezet nem olyan mód­szerrel vezeti az üzemet, mint egy vezető, például az üzem igazgató. A pártszervezet vezetési módszere a po­litikai vezetés, melynek lényege, hogy a szervezői munkát helyesen kapcsolja össze a politikai tömeg- n,unkával, a munkások min­dennapos nevelőmunkájával, vala­mint a tömegek eszmei és politikai felfegyverzésének munkájával. Természetesen a pártszervezet az Üzem vezeté­sében nem helyettesíti az igazga­tót, üzemvezetőt, hanem segíti őt, megerősíti munkáját és arra mozgósítja a tömegeket, hogy megvalósítsák az állami terveket és feladatokat. Helytelenül jár el az a párttitkár, aki azt hiszi, hogy az ellenőrzés meg­valósítása annyit jelent, hogy ő maga személyesen reagál a fogyatékossá­gokra. Gyakran előfordul, hogy a párttitkár maga akarja valamennyi feladat teljesítését biztosítani, de a pártszervezetet nem mozgósítja; a kommunisták olykor nem is tudják milyen feladatok állnak az üzem előtt. Kevés haszQnnal jár, ha min­den a párttitkár csupán személyes ellenőrzésére szorítkozik, de maga a pártszervezet kívül áll a dolgokon. Annakidején Lenin ezt mondta: ,.Győzelmeink oka az, hogy pártunk és a szovjethat-alom közvetlenül a dolgozó tömegekhez fordul, rámur tatva minden előttünk álló nehézség­re és megoldásra váró feladatra: az, hogy pártunk meg tudja magyaráz­ni a tömegeknek, miért kell ebben, vagy abban a pillanatban erőnket a szovjetmünkának hol egyik, hol má­sik ágára összpontosítanunk: az. hogy fokozni tudjuk a tömegek energiáját, hősiességét, lelkesedését é? mindig a legfontosabb soronlévö feladatra összpontosítsuk a forradal­mi erőfeszítést.” A pártellenőrzés sikerének feltéte­le: a pártellenőrzés eevbekapcsolása a politikai tömegmunkával. Az üzem pártellenőrzésének egyik legfontosabb, leghatékonyabb és leg­elterjedtebb módszere: az üzemi kér­dések megvitatása a párttageyűlése- ken és a pártbizottsági üléseken. Ezenkívül a hatékony pártellenőrzés megköveteli az üzemvezetőség tevé­kenységének mindennapos, valóságos nártellenőrzéséí. mely a sokoldalú fejlődésre és a kommunisták, műsza­ki dolgozók és a termelésben élenjá­rók^ kezdeménvezésére támaszkodik, továbbá a helyes határozatok meg­hozatala és azok megvalósítása az életben elősegítik, hpgy a pártszer­vezet komolyan tudjon hatni a ter­melési terv teljesítésének menetére. A gyakorlati élet bizonyítja azt a sztálini tanítást, hogv gazdasági si- Vorp’-. proknaV tartóssága és roara- dandósá.ga teljesen a pártszervezeti és politikai munka sikerétől függ. darabot javítottunk ki. E munkában Gyuricza Lajos, Horváth Lajos és Adorján Kálmán elvtársak brigád­jai tűntek ki. Hasonló módon ki­váló eredményt ért el a hozzájuk beosztott Drótos István elvtárs DISZ bngádja is. De szólnunk kell az asz­talosműhely beosztottjairól: Predács János és Kiss Lajos elvtársakról is, akik a többi javítással párhuzetmban mindent elkövettek, hogy az aszta­los munkát elvégezzék. .A V a I a 8 zt as előkészítésének másik fontos feladataként a párt- szervezet vezetősége a DISZ meg- erősítését és aktivizálását jelölte meg. Már most, rövid idő után is eredményes munkáról számolhat be a ^ gépállomás DISZ-szervezete. Egy hónap alatt a fiatalok 36 mázsa hui- ladékvasat gyűjtöttek és fellendült a kvlturmunka is. Színjátszó brigádot és énekkart swrvezünk az alsóva­dászi tsz és a községi DISZ fiata-> lokkol. Nagy gondot fordítunk a po­litikai nevelésre és az oktatás szín­vonalának emelésére is. Komoly eredménynek könyvelhető el, hogy az oktatásban résztvevők száma az eddigi 8 főről egy hónap alatt 16 főre szaporodott. A DISZ-szervezet valamennyi fiatalja résztvesz az ok-* tatásban. Most, lelkes munkával ké­szülnek a pártszervezet vezetőségé­nek újjáválasztására: ők végzik tár­sadalmi munkában a párthelyisép ünnepi díszítését. A pártszervezet részéről Barkóczl János párttitkár elvtárs mindenben segíti az ifjúság munkáját, mindent elkövet annak érdekében, hogy a termelőmunka mellett eredményei politikai munka is folyjon a gépáh lomáson. Elmondhatjuk tehát, hogy gépállomásunkon a várt- és tömeg- szervezeteMoel karöltve, szocialista szektorhoz méltóan eredményeink fokozásával készülünk a pártvezeté­sig újjáválasztására. MAKRAI FERENC főkönyvelő. A bilincsbevert H-energia Nagy feltűnést keltett világszer­te Nyeszmejanov professzornak, a Szovjetunió Tudományos Akadé­miája elnökének kijelentése: „Si­került a hidrogénbomba-folyamat útján a termonukleáris átalakulást lelassítani. A hidrogén olyan tüze­lőanyagforrás lesz, melyben az energia milliárdszor koncentrál­tabb, mint például a szénben.*’ A hidrogén energia előállításához szükséges nehéz víz szinte kimerít­hetetlen mennyiségben található az óceánok vizében. A hidogénmagok egyesítéséhez olyan óriási hőmér­séklet szükséges, melynél minden ismert anyag gőzzé alakul. A rob­banáskor felszabaduló feszítő ener­gia hatóirányának szabályozása után sikerült szabályozni a felsza­baduló hő terjedésének irányát is. A szovjet tudósok a gazdaságos energia 1 -jírzeléa szolgálatába állít­ják a H-energiát. A pártvezetőségek új iáválasztásának elméleti c? gyakorlati kérdései Pártellenőrzés az üzemben Irta: Molnár József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents