Észak-Magyarország, 1956. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-04 / 3. szám
A termedékenység állandó emelése a növekvő jólét, a bőség forrása ! A gépállomások téli gépjavításának néhány tapasztalata Az elmúlt esztendei kedvezőtlen időjárás miatt a gépállomások né hány kampánymunkájával — í szántással, vetéssel, mélyszántással és a silózással együtt — a téli gépjavítás időpontja, a nagyjavítások megkezdése is eltolódott. A néhány heti kiesés nagy feladatok elé állította a gépállomások dolgozóit, a vezetőket, szerelőket, műhelymunikósakat és traktorosokat egyaránt. Ez érthető is, hiszen a kései kezdés semilyen körülmények között sem jelenthet eltolódást a javítások befejezésének határidejénél. Mire az első szántásra-vetésre alkalmas tavaszi idő beköszönt, minden gépnek munkára készen kell állnia. így tehát a gépállomásoknak lényegesen rövidebb idő alatt kell befejezniük a javítást, mint az elmúlt évben. Emellett — mint ezt a párt határozata kimondja, s népgazdaságunk érdeke is megköveteli — jelentősen csökkenteni kel) az önköltséget, az eddiginél gondosabb, alaposabb munkát kell végezniük' a javítóbrigádoknak. Habár ezek a feladatok a gépállomások vezetőitől, a műszakiaktól, a szakmunkásoktól, a kommunista dolgozóktól: körültekintőbb, tervszerűbb munkát követelnek, aránylag könnyen megoldhatók. A siker feltétele, ha valameny- nyi gépállomás hasznosítja az elmúlt évek tapasztalatait és él a műszaki lehetőségekkel. Mindenekelőtt a szakemberek és az önköltségcsökkentésben jobb eredményt elért gépállomások tapasztalatait kell gyü- mölcsöztetni. Az ujtipusu mülholyekben vezessék be a részegységenkintf javítást A javítás befejezésének határideje február 28, megyénk gépállomásai azonban vállalták, hogy három nappal a határidő előtt, tehát február 25-re befejezik a munkát. Eh- \hez mindenekelőtt arra van szükség, hogy valamennyi gén állomás pótolja a kései szántás és vetés okozta lemaradást, mielőbb elérje a tervszerinti háromnapos előretartást.’ A téli nagyjavítás eddigi tapasztalatai azt bizonyítják* hogy a vállalás nem volt túlságosan merész, sőt nagyobb tervszerűséggel, ' jobb ’ összedolgozással, különösen az alkatrészekkel való jó gazdálkodással még jobban csökkenteni lehet a javítási határidőt, s a javítási költségekét. Ezt néhány gépállomás példája is igazolja. Január 1-ig csaknem valamennyi gépállomás megszüntette az időbeni lemaradást és akad olyan gépállomás is — így a baktakéki és a sárospataki —, amely máris eiő- retartással dolgozik. Különösen megvan a gyors, pontos és minőségileg kifogástalan munka lehetősége az ujtipusu műhelyekkel rendelkező gépállomásokon. A gépállomások megyei igazgatósága ezek számára új javítási munkafolyamatot, az úgynevezett rász- egységenkinti javítás módszerét dolgozta ki. Áz új munkamódszer lényege az, hogy egy-egy erőgép, munkagép különböző javítási munkálatait — tehát a motoriavítást, az al- vázjavítást, stb. — más és más brigád végzi. Ez egyrészt pontosabb munkát eredményez, hiszen mindegyik brigád csak egyféle tevékenységet véeez, másrészt meggyorsítja a i a vitás idejét — s amint a tapasztalatok bizonyítják —, megsokszorozza a műnk a verseny lendületét. A sárospataki gépállomáson például a részesységenkinti — futószalagszerű javítással — 0.7 százalékkal csökkentették az erőgépek javításának ideiét. 300 óra helyett mindössze 240 órát használtak fel egy-egy traktor kijavítására. Még kevesebb, 220 ó-a helyett'mindössze 160 órába került egv cséplőgép kijavítása. S bár a cséplőgépek új gének voltak, az eredmények azt mutatják, hogy az új javítási módszer mind idő, mind Önköl tségcsökkentés szem pont j ából lőnyösebb, mint a régi. Annál furcsább, hogy a mezőcsáti és az ózdi oérállomásokon nem szívesen fogadták, nem akarták bevezetni az új eljárást. Az ujtiousu mű- hellvel rendelkező gépállomások vezetőségének, elsősorban kommunistáinak feladata, hogy mielőbb meggyőzzék valamennyi műszaki dolgozót az új módszer' helyességéről. Minél több régi alkatrészt fel kell használni Géoállom ásainkn ak a munka határidő előtti befejezése " mellett legalább Kyolc ' százalékká! Csökken1 teniük kell a javítások önköltségét. Ennek egyik módjá a javítási határidők leszorítása. Jobb munkaszervezéssel, a munkaidő jobb kihasználásával és az alkatrészek időbeni biztosítósával azt el is lehet érni. A másik és még jelentősebb módszer az önköltség csökkentésére az alkatrészekkel való takarékoskodás, a régi alkatrészek felújítása és házilag új alkatrészek elkészítése. Az elmúlt években főleg az okozta a magas javítási költséget, hogy a gépállomások a nagyobb munkákat — a főtengelyköszörülést, a csapágyöntést stb. — más vállalatokkal végeztették igen magas költséggel és hozzá rendszerint határidő után kapták vissza az alkatrészt. Egyik-másik gépállomás azonban már az elmúlt esztendőben is élt saját műhelyeinek lehetőségeivel. Az ujcsanálosi gépállomás például az elmúlt esztendőben mintegy 300.000 forintot takarított meg azzal, hogy maga újította fel a kopott alkatrészeket. Sőt a Fö- MÁV miskolci telepéről sok olyan használt alkatrészt is elvitt, kijavított és felhasznált, amelyet más Pépállomások mint használhatatlant szállítottak be. Ugyanígy jelentős eredményt ért el az Önköltség csökkentésében a. mezőkövesdi és a tak- taharkányi gépállomás. Ezeket a módszereket ez esztendőben valamennyi gépállomásnak alkalmaznia kell. Egyrészt, mert még ma sem tökéletes az alkatrészellátás, másrészt mert többszázezer forint megtakarítást eredményez államunknak. A mezőkövesdi és a szepesi géo^llcmás már a főtengely köszörülésével is kísérletezik. Természetesen a legjobb eredményt azok a gépállomások tudják majd felmutatni, amelyek minden lehetőt elkövetnek, hegy újításokkal, a legjobb módszerekkel minél több alkatrészt takarítsanak meg, úgy. hogy ez ne menjen a javítás minőségének rovására. Mindezen feladatok jó megoldásánál arra van szükség, hogy a gépállomások vezetőségei, pártvéze tőségei, kommunistái vegyék kezükbe, irányítsák a javítási munkálatokat, sürgessék — elsősorban, kom munista példamutatással — a határidők pontos betartását. Az 1956-os lelátótokat szabta meg a DIMÄVAG vasúti kerékpárüzemének taggyűlésé BARCSA SÁNDOR Jól kezdik az új évet az ózdi kohászok Az ózdi kohászok már az új év első napjaiban nagyszerű eredményről adhatnak számot. A II. számú nagyolvasztómű átépítését két nappal a határidő előtt befejezték és kedden hajnalban már lecsapolták az első adag nyersvasat. Az ózdi kohászok az átépített kohó átvételekor elhatározták, hogy az ötéves terv első esztendejében minden nap tervteljesítést jelentének. Fogadalmukat az első két napon becsülettel teljesítették. Az első napon 100.2, a második napon 100.7 százalékos teljesítményt értek el. A legszebb eredményt a IV. kohó olvasztárbrigádjai érték el, azzal, hogy a nyersvas minősége az előírtnál 10 százalékkal jobb volt. Budapesti úttörők ünnepélyes fogadása Tegnap a délelőtti órákban szokatlanul sok gyerek szorongott a miskolci személypályaudvaron. Izgatottan figyeltek a távolba, ahonnan a budapesti gyorsvonatnak kellett érkeznie. Lelkesen csillogó szemük azt mutatta, hogy nem mindennapi eseményre várnak. És így is volt. Miskolc legjobb úttörői az úttörőmozgalom megszületésének 10. évfordulója alkalmából meghívott budapesti pajtások üdvözlésére siettek az állomásra. A szülők és a pedagógusok is szép számmal eljöttek a kis vendégek fogadására. Természetesen a pesti és a miskolci pajtások levélben már régen megbeszélték egymás közt a kirándulást, s ezernyi tervvel várták a találkozást. Végre a kanyarban feltűnt a mozdony füstje. Amint a vonat befutott és a kedves vendégok kiszálltak, a vasgyári faiskola, fúvószenekarának muzsikája üdvözölte Őket. Sélley Lajos üdvözölte szeretettel a kis vendégeket a DISZ megyei bizottsága nevében. Amint hangoztatta a budapesti pajtások háromnapos borsodi látogatása még bensőségesebbé, szorosabbá teszi az úttörők közötti barátságot. Ezután következett a legnehezebb dolog. „Elosztották“ az isJco- lák között a pajtásokat. A vendégeket ugyanis minden iskolából a legjobb úttörők és szüleik látták vendégül. Mi tagadás, egy kis vita is volt, mert senki sem akart lemondani az ígért kis pesti vendégről, a várt 700 helyett pedig csak 370 pajtás érkezett, akik közül sokan a megye jelentősebb községeibe, járási székhelyeire is mentek. A putnoki pajtások Aggteleket és Jósvafőt, a mezőkövesdiek a Matyóházat, a gabonatárolót és Szentistván község gyönyörű népviseletét, a szerencsiek a cukor- és csokoládégyárat, a sárospatakiak pedig a Rákóczi várat, az ifjú természetkutatók állomását, a 425 éves kollégiumot és a múzeumot mutatják meg a budavesti pajtásoknak. Reméljük, hogy a lelkes fogadtatás. a borsodmegyei pajtások és szüleik, valamint a pedagógusok szerető gondoskodása felejthetetlenné teszi a budapesti pajtások számára háromnapos itt tartózkodásukat. Egyre több külföldön élő magyar tér hazájába vissza Ä Magyar Népköztársaság Elnöki ÍTanácsa által kibocsátott amnesztia- rendelet alapján nap mint nap egyre több külföldön élő magyar tér haza. Kedden este Eperjesi (Eizler) Ferenc is — élve az amnesztia-rendelet nyújtotta lehetős-éggel — visz- IBzatért hazánkba. L Eperjesi (Eizler) Ferenc, a Függés len Kisgazda Párt Baranya megyei szervezetének egyik vezetője volt és 1947-ben hagyta el az országot. Külföldre távozása után Franciaországban politikai menedékjogot kért es ott letelepedett; Hazatéréséig a franciaországi emigráns magyar menekült munkások egyesületének vezetője volt. (MTI) A pártvezetőségválasztás hírei Papp József elvtárs, a felsődobszai Béke Tsz tagja példamutatóan készül a pártvezetőség újjáválasztásá- nak napjára. 61 éves kora ellenére az elmúlt évben 479 munkaegységet szerzett, melyre 31 mázsa búzát kapott. A csóplés után 10 mázsa gabonát szabadon értékesített. Most újabb 16 mázsát ajánlott fel az államnak eladásra. .. A szikszói járás több pártszervezetében jól foglalkoznak a tagjelölt- felvétellel. A felsővadászi községi pártszervezet a Béke Tsz négy tagját vette fel tagjelöltnek. Ugyanitt a Rákóczi Tsz pártszervezetében 3, az Uj Elet Tsz-ben pedig két tagjelöltet vettek fel. ^ A mérai pártszervezetek nagy gonddal állították össze intézkedési tervüket, amely igen sok és nagy feladatot tartalmaz. Intézkedési tervükben szerepel a terméshozamok növelése, a tsz-ek megszilárdítása és számszerű fejlesztése is. Már több szép eredményről is beszámolhatnak. A Szabad Föld Termelőszövetkezet, mely vállalta, hogy három családdal növeli a tagság számát, már két családot felvett soraiba. * A sárospataki járásban a tömegszervezetek még most sem adnak megfelelő segítséget a pártszervezeteknek a pártvezetőségválasztások- hoz. A DISZ és a MÖHOSZ már tett ugyan komoly lépéseket, ennek érdekében, de az MNDSZ vezetősége még semmit sem csinált. Az MNDSZ járási vezetőinek sürgősen cseleked- p*ök kell. hiszen az ő munkájuktól is függ, hogy a nők arányszáma megfelelő legyen az új vezetőségekben. * Ózd város több pártszervezeténél hiányosság mutatkozik a felkészülésben. A MÁVAUT-nál például a párt- a’-apszer vezet vezetősége a vezetőség újjáválasztásának előkészítése helyett inkább a segélyek kérdésével foglalkozik. Ezen sürgősen változ- tatniok kell, erre kötelezi őket a Központi Vezetőség novemberi határozata. A zubogyi pártszervezet tagjai a gazdasági munlca újabb * sikereivel készülnek a vezetőségválasztásra. Adófizetési tervüket 110 százalékra, mély szántási tervüket pedig 100 százalékra teljesítették. A párttagok eleget tettek beadási kötelességüknek is, ma már egyetlen hátralékos sincs a községben^ . ■ A DIMÁVAG vasutikerékpárüze- mének alapszervezete bontott zászlót először az újév küszöbén, kommunistái elsőnek választották újra pártvezetőségüket. ötvenkét párttag közül mindösz sze három hiányzott a taggyűlésről. Külsőségeiben is méltó volt az esemény nagy jelentőségéhez. Vörös drapériák, zöld gályák díszítették termet. A vezetőség beszámolója szinte mindenre kiterjedt. Foglalkozott a taggyűlések eddigi munkájával, a Központi Vezetőség határozatainak végrehajtásával, a tagdíjfizetéssel, az oktatással, a tömegszervezetek tevékenységével és a gazdasági feladatokkal. A legtöbb szó azonban az 1956-os év tervfeladatairól esett. A vezetőség beszámolóját az 1956-os tervfeladatok elemzése kőró csoportosította. Jelentős részt szenteltek az agitá- ciós munkának és a műszaki vezetők feladatainak is. A szép tervfeladatok , megoldása érdekében, a vezetőség beszámo lója a következő feladatokat állftot ta az üzemrész kommunistái elé: ] Jelentősen javítani kell i • pártalapszervezet kollektív vezetését. A vezetőségi üléseken minden vezetőségi tagnak bele kell kapcsolódnia a vitákba, s javaslataikkal segíteniük kell a határozatok és az intézkedési tervek elkészítését. O A vezetés színvonalának eme• lése érdekében minden pártvezetőségi tagnak el kell sajátítani az alapvető üzemgazdasági ismereteket, tisztában kell lennie a termelés legfontosabb mutatóival. ÍJ A tag és tagjelöltfelvételt a vezetőségi tagok és a pártcsoportok kollektív feladatává kell tenni. Minden pártvezetőségi tagnak és pártcsoportbizalminak személyes pártmegbizatásként egy-egy párton- kívüli dolgozó politikai nevelését kell adni. A Egy hónapon belül a pártvezetőségnek meg kell állapítania a pártoktatás gyenge látogatottságának okát. Biztosítani kell, hogy az oktatásra jelentkezett hallgatók 95 százaléka rendszeresen résztvegyen a politikai -iskolákon. C A pártalapszervezet vezetősé- ge állandóan segítse a DISZ- szervezet politikai és szervezeti munkáját, elsősorban az ifjúság politikai és szakmai nevelését. Március 1-ig el kell érni, hogy a DISZ-fiatalok 80 százaléka résztvegyen a .szakma legjobb ifjúmunkása’* címéért folyó versenyben. A A pártalapszervezet segítse a szakszervezet munkáját a munkaverseny, az éves felajánlás szervezésében. Január 8-ig vezetőségi ülésen vitassák meg az üzem éves felajánlását és azt január 10-ig ismertessék a gyáregység összes dolgozóival. 7 Február 15-ig meg kell alakí- tani a gyáregység MNDSZ szervezetét, s a nagyüzemi MNDSZ vezetőség segítségével meg kell választani az alapszervezet vezetőségét. Nagy László elvtárs, a pártalapszervezet titkára ezután rátért az 1956-os termelési feladatok ismertetésére. — Üzemünknek — mondotta — 24 százalékkal magasabb termelési értéket kell előállítania, mint az elmúlt évben. Ez a terv feszített, de reális és teljesíthető, annál inkább, mert ha az önköltséget, a gépállási időt, a gépjavítások idejét jelentősen csökkentjük, a felemelt tervet túl is teljesíthetjük. Pártunk Központi Vezetőségének határozata kimondja, hogy az 1956-os terv felemelésének több mint 70 százalékát belső tartalékaink jobb kihasználásával, nem pedig új munkaerők beállításával kell megvalósítani. Minden egyes dolgozónak havonta 159 forint 10 fillérrel több termelési értéket kell előállítania, mint az elmúlt évben, vagyis minden nap 5 forinttal kell többet termelnie. Ha a dolgozók csak 8—10 perccel jobban használják ki 8 órás munkaidejüket, máris teljesítik a napi előirányzatot. Az 1956-os tervév feladatai megkövetelik, hogy a műszaki vezetők mindent megtegyenek a terv teljesítése érdekében. Nagyobb figyelmet kell szentelniük a beadott javaslatokra és újításokra. Ismeretes a Központi Vezetőség határozatából, hogy a második ötéves terv egyben iparunk technikai forradalmasításának a terve, amely azt jelenti, hogy az ipar anyagi- bázisának megteremtése után meg kell teremtenünk a szocializmus építésének technikai alapját is. Ehhez szükséges a technológia és a gyártástervezés forradalmasítása. Szükséges továbbá felülvizsgálni gyártmányaink készítésének, szállításának folyamatait. A szállítási költségeket csökkenteni kell, s nem utolsó sorban rendet kell teremtenünk gépparkunk megóvása érdekében. A technika fejlesztése megköveteli, hogy jelentősen emeljük dolgozóink szakmai tudását, kulturáltságát, képzettségét. A pártvezetőségnek az elkövetkezendő időkben nagy gondot kell fordítania arra, hogy a tervfeladatokat megismertesse minden dolgozóval és munkaversenyre, vállalásokra serkentse őket — fejezte be beszédét Nagy elvtárs. A tartalmas, színvonalas beszámoló feletti vitába nagyon sokan bekapcsolódtál«. Vincze János elvtárs ígéretet tett arra, hogy első negyedévi tervét március 20-ig befejezi. Lovász Sándor mérnök elvtárs elmondotta, hogy a havi programban szereplő gyártási feladatokat műszakilag jól előkészítik, erre felelősöket jelölnek ki. A váratlan üzemzavarok gyors elhárítása érdekében a D-egységgel szorosabb kapcsolatot építenek ki. Az üzem tervét rövid határidőn belül munkapadokra lebontva viszik a dolgozók elé. József Imre elvtárs elmondotta, hogy a terv teljesítésének sikere a javítások helyes megszervezésétől is függ. Jobb szerszámokat és pontosabb anyagellátást kért. A taggyűlés nagy helyeslése közben vállalta, hogy első negyedéves tervét szintén március 20-ig befejezi. A vezetőségválasztó ünnepi taggyűlés kritikus szemmel értékelte az elért eredményeket, s utat mutatott; kinek mi a feladata i 956-ban. A taggyűlésen elhangzott felszólalások azt igazolták, hogy a kommunisták nincsenek megelégedve az; eredményekkel és nem akarnak megpihenni a babérokon. Uj, nagyobb feladatok végrehajtása a párttagok még fokozottabb aktivitását követeli meg« Azt vállalták a vasutikerékpár- üzem párttagjai, hogy kommunista tűzzel, lendülettel határidő előtt teljesítik az új tervfeladatokat. A dolgozók betegségi biztosításáról Társadalombiztosításunk a felsza badulás óta eltelt fiz esztendő alatt gyökeresen megváltozott. A változás nemcsal« a szolgáltatások többszöri emelésében és kiterjesztésében jutott kifejezésre, hanem abban is, hogy megszűnt a társadalombiztosítás szervezeti széttagoltsága és a biztosítási feladatokat a szakszervezetek irányításával maguk a dolgozók vezetik. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletet hozott a dolgozók betegségi biztosításáról. A rendelet nagy jelentősége, hogy egységes rendszerbe foglalja a betegségi biztosítás valamennyi jogszabályát. A mindennapi életben alkalmazásra kerülő szabályokat minisztertanácsi rendelet, a még részletesebb végrehajtási utasításokat pedig a SZOT szabályzata tartalmazza. Az új szabályok — amelyek lényedében az eddig elért eredményeket, tehát a betegségi biztosítás jelenleg is érvényben lévő rendelkezéseit foglalják magukban — néhány változást is tartalmaznak. Az új szabályok értelmében: az időleges rokkantsági járadék mértéke azonos lesz a rokkantsági nyugdíjjal. Azoknál .a betegségeknél, ame- lyeik csak hosszabb kórházi kezeléssei gyógyíthatók — mint például a gyermekbénulás, vagy Little-kór, fiatalkorúaknál a reumás szívbetegség — a kórházi ápolás időtartamát jelentékeny mértékben emelik és ezt a kedvezményt a nyugdíjasoikra és családtagjaikra is kiterjesztik. A szakszervezeteknek nagy feladatot jelent a dolgozók társadalombiztosítási ügyeinek jó ellátása. Indokolt, hogy a szakszervezeti tagság megbecsülése a betegségi biztosítás szolgáltatásainál is érvényesüljön. Ezt a célt szolgál ja az az új rendelkezés, amely szerint 75 százalékos táppénzhez — a két évi egyhelyben való dolgozás mellett — egy évi szak- szervezeti tagság is szükséges. A társadalombiztosításnak a szak- szervezeti munkával való kapcsolatát juttatja kifejezésre az a rendelkezés is, amely szerint a szakszervezeti anyasági és temetési segélyeket a betegségi biztosítás alapján járó segélyekkel együtt a jövő évben a társadalomibiztosítás szervei fizetik ki. Ezzel egyszerűbbé válik a szolgáltatások igénybevétele. Több kisebb jelentőségű változás azt a célt szolgálja, hogy egyszerűsítse a biztosítást, s ezáltal lehetővé tegye, hogy a dolgozók gyorsabban juthassanak hozzá az őket megillető szolgáltatásokhoz; (MTI)
