Észak-Magyarország, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-22 / 300. szám

2

tSIARMA01ABOB8ZA<i

Csütörtök, 1955. december 22.

A Magyar Dolgozók Pártjának küldöttsége

elutazott a Román Munkáspárt II. kongresszusára

A Román Munkáspárt december 33-án kezdődő II. kongresszusára Bukarestbe utazott a Magyar Dolgozók Pártja képviseletében Rákosi Mátyás elvtárs, az MDP Központi Vezetőségének első titkára, Mekis József elvtárs, az MDP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökének helyettese és Nagy Józsefné elvtársnő, az MDP Központi Vezetőségének tagja, könnyűipari miniszter. (MTI)

Buiganyin és Hruscsov visszaérkezett Moszkvába

Moszkva (TASZSZ).

A. Juliganyin a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja, Indiában, Burmában és Afganisztánban tett látogatása után december

21-én délután visszaérkezett Moszkvába.

Moszkva ünnepélyes és meleg fogadtatásban részesítette a szovjet állam vezetőit Már jóval a repülőgép megérkezése előtt nagy tömegek gyülekeztek, a szovjet fővárosból a repülőtérre vezető útvonal mellett. Több, mint félmillió ember ment .<i

az utcára, hogy fogadja Bulganyint és Hruscsovot.

A repülőtéren. Bulganyint éa Hruscsovot a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi. Bizottsága Elnökségéinek tagjai, miniszterek, a pártszervezetek, az állami és társadalmi sízervezetek képviselői, a Moszkvában működő diplomáciai képviseletek vezetői és felelős munkatársai fogadták

Buiganyin és Hruscsov megérkezése után a repülőtéren nagygyűlést tartottak scikezer főnyi közönség részvételével. (MTI)

Ül^st tart a Magyar ENSZ Társaság

A Magy ar ENSZ Társaság Inté-1 tént felvétele alkalmaiból december al&biizotteága Magyarországnak az I 22-én, csütörtökön délelőtt ülést Egyesült Nemzetek Szervezetébe tör- i tart. (MTI)

Janán elutasító válasza

a Kínával való viszonyává kapcsolatos amerikai lépésre

A japán kormány az amerikai

Peking (TASZSZ) Allison, az Egyesült Államok tokáéi nagykövete november végén előterjesztéssel fordult a j'apán kormányhoz és rámutatott arra, hogy az Egyesült Államok felfogása szerint a japán kormány „rövidlátó’' politikát folytiat, amikor elősegíti Japan és a Kínai Népköztársaság kapcsolatainak fejlődését.

kormánynak adott válaszában kijelentette, hogy Japán és Kína között ősidők óta szoros történelmi és kulturális kapcsolatok állnak fenn és a japán gazdaság szempontjából semmiképpen sem lebecsülendő a Kinn! Népköztársasággal folytatott keresi kedelem, (MTI)

SORSOLÁSi KAPTÁR

11 sorsolást rendeznek 1956-ban

A jövő éviben ismét eggyel szaporodik az államkölcsönhúzá- sok számára. Január és július kivételével minden hónapban lesz sorsolás, sőt decemberben kétszer is számíthatnak nyereményre a kötvénytulajdonosok. A sorsolások köziül mindössze egyet tartanak a fővárosban, a többire vidéken kerül sor. Az 19-56. évi húzások sorrendje a következő:

Az év első sorsolását, az V. békekölcsön második húzását február 19-én, Budapesten tartják. A IV. békekölcsön negyedik húzását március 18-án Nagykőrösön, a II. békekölcsön nyolcadik sorsolását áprilisban, 19-e és 22-e között Hódmezővásárhelyen, az I. békekölcsön

10. húzását május 17—20 között Pécsett, a III. békekölcsön hatodik sorsolását pedig junius 29-én Gyöngyösön rendezik meg.

Egy hónapi szünet után, augusztus 20-án Pápán kerül sor az V. békekölcsön harmadik sorsolására. A IV. békekölcsön ötödik húzását szeptember 16-án Sátoraljaújhelyen, a II- békekölcsön kilencedik sorsolását október 18—21-e között Nagykanizsán, az I. békekölcsön 11. húzásét pedig november 15—18-a között Szekszárdon tartják. A VI. békekölcsön első sorsolását december 9-én Miskolcon, s az év utolsó ábamköl- csönhúzását, a III. békekölcsön hetedik sorsolását december 30-án Vácott rendezik meg. (MTI)

Párt élet ★

A miskolci fűtőház kommunistái a vezetőségválasztás sikeréért

Átalakították az angol kormányt

A szerdára virradó éjszaka bejelentették, hogy Eden angol miniszterelnök átalakította kormányát. Az átalakítás után a főbb változások a következők: Butler, eddigi pénzügy- miniszter, lordpecsétőr és az alsóház elnöke lett, helyére a pénzügyminisztérium élére MacMillan, eddigi külügyminiszter került, aki Selwyn Lloyd, eddigi hadügyminiszter váltott fel. Az új hadügyminiszter Walter Monckton, eddigi munkaügyi miniszter és az új munkaügyi miniszter Jain Maclöb.

A Daily Herald kijelenti, hogy ,-az új kormány nem jobb, mint az előző, hiányzik belőle a tehetség és az ötlet.’’ (MTI).

Ma ENSZ-míiszaüot tartanak az ózdi martinászok

Az ózdi martinacélmű dolgozói örömmel fogadták hazánk felvételét az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. Ennek megünneplésére ma, december 22-én. ENSZ-műszakot tartanak. Az ünnepi műszakon olyan eredményt akarnak elérni, mely elegendő lesz éves tervük maradéktalan teljesítéséhez.

Hanyiszkó Pál elvtárs az I-es számú kemence olvasztára eddig már három hónap óta adagátirás nélkül dolgozott brigádjával. A kemence kollektívája már 3000 tonna jóminőségű acélt adott éves előirányzatán felül.

A kiváló brigádvezető kis kollektívája nevében Ígéretet tett: az első műszak alkalmával tervüket az eddigieknél még magasabban túlszárnyalják, hogy ezzel is bebizonyítsák rendíthetetlen békeakaratukat.

TÁVIRATOK

az északmagyarország

SZERKESZTŐSÉGÉNEK

MISKOLC.

örömmel jelentjük, hogy 1955. évi teljes termelési tervünket december 21-én befejeztük.

A DECEMBER 4. DRÓTMÜVEK DOLGOZÓI.

•

A Rudabányai Vasércbanya dolgozói örömmel közlik, hogy a bányásznap alkalmával tett vállalásukat teljesítették. Éves érctermelési tervüket december 21-én reggelre befejezték, illetve 272 tonnával túlteljesítették.

ÜZEMI PÁRTBIZOTTSÁG.

A miskolci ruházati ktsz. dolgozói örömmel jelentjük, hogy az 1955 éves tervünket december 21-én délelőtt 9 órakor befejeztük.

A szövetkezet dolgozói.

O

Megyei Tanács vb. elnökének Miskolc.

Sajókaza községi tanácsa örömmel jelenti, hogy a község adóbevételi tervét 100 százalékra teljesítette. Jaskő István Csanok István

vb. elnök. adómegbizott.

A MISKOLCI fűtőház mozdonyai fontos szolgálatot teljesítenek. Borsod megye a „magyar Ural“; hosszú kígyózó vonatok szállítják szerteszét az országban kincseit, a szenet, a vasat, a fát, az élelmiszert. Naponta száz mozdony fut ki a fűtőházból és ha csak egy is késik, valahol máris hiányzik a szén, a tűzifa, vagy a vasérc. A többszörös élüzem megtisztelő cím viselője háromnegyed éven keresztül bonyolította le a forgalmat anélkül, hogy az ország vérkeringésében a legkisebb zavar keletkezhetett volna. A miskolci fűtőház 9 hónapon keresztül becsülettel teljesítette hivatását, csak az októberi hónapban torpant meg; egy kicsit elgyönyörködtek az eddig elért sikerekben.

A vezetőség újjáválasztásáról szóló KV határozat után eszmélt fel a miskolci fűtőház pártbizottsága és célul tűzte a kommunisták elé a lemaradás gyors felszámolását. A széntakarékosságért kellett elsősorban szívós küzdelmet folytatni, mert októberben magasra felszökött a szénfogyasztási mutató. A kommunisták kezdeményezésére újból megerősítették az „egy lapáttal kevesebb sze- net’‘-mozgalmait, ugyancsak felfrissítették és tartalommal töltötték meg a Gazda-mozgalmat.

Az említett időszakban rengeteg energia veszett kárba a gőz alatt álló mozdonyok 10—12 órás üres várakozása miatt. Ez többnyire pontatlan munkaszervezés, rossz beosztás, de főleg a munkafegyelem megsértésének rovására írható. Sok szolgálat megtagadás történt a felelős- ségrevonás hiánya miatt. Mohácsi Gyula elvtárs a fűtőház főnöke és a pártbizottság szigorúan felelősségre vonta a szolgálatmegtagadókat. A pártalapszervezet többszöri szolgálatmegtagadás miatt pártfegyelmivel sújtotta Csontos Sándor fűtőt, aki nemrégiben másfél órával (!) megkésleltette a vonat indulását.

A PÁRTBIZOTTSÁG a szakvezetéssel egyetértésben megbeszélést tartott a műszaki és oktató tisztekkel a menetidő rövidítése és a mozdonykarbantartás érdekében. Az eredmény ezúttal sem maradt el. A fűtőház november végén újból teljesítette az élüzem szintet, s decemberi nekirugaszkodásuk újabb szép eredményekkel kecsegtet: várható, hogy a negyedik negyedévben sem hagyja el a miskolci fűtőházat az élüzem jelvény:

A fűtőház — miután november

28-án befejezte éves tervét, — a jövő év feladatainak végrehajtásán munkálkodik. Első lépésként a télire való felkészülés feltételeinek biztosításán fáradoznak. Ragyog a tisztaságtól és „bevetésre“ készen áll a hatalmas „Hencsel“ hóhányó, a fűtőházakban lábon állnak a kokszkályhák és a

szakszervezet állandó sürgetésére beüvegezték a körfűtőház huzatos ablakait.

A KOMMUNISTA mozdonyvezetők élükön Tiszai Gyula, Egerszegi Kálmán, Klein Árpád elvtórsákkal a vezetőség újjáválasztásának tiszteletére beindították az „Első telesek“- mozgalmát, amelynek keretében a tapasztalt mozdonyvezetők elkísérik első téli útjaikra és tanácsokkal látják el a fiatal mozdonyvezetőket.

Az elmondottakon kívül a pártbizottság intézkedési tervében szerepelnek olyan feladatok is, amelyek a kulturált utazást vannak hivatva biztosítani. A pártbizottság személy szerint kijelölt három kommunista műszaki dolgozót, akik külön brigádmunkában állandóan segítik a kocsiműszak munkáját. Az intézkedési terv névszerint foglalkozik azokkal az elvtársakkal, akiknek felelőtlensége miatt valamilyen kára származik a népgazdaságnak; Ezúton éri bírálat Monoki elvtársat, aki nem volt hajlandó a 499-es számú vonattal elindulni, mert egy fűtője hiányzott. Emiatt a vonat többórás késést szenvedett.

Az élüzemszint teljesítésén túlmenően az 1956-os évet azzal szeretné a fűtőház köszönteni, hogy a rendszeres lefuvatás. csőfuvatás, mozdonyminőségi karbantartás következtében további 5 százalékos szénmegtakarítást érnek eb

AZ INTÉZKEDÉSI TERV magában foglalja a tömegszervezetek előtt álló fontos feladatokat. A DISZ szervezet jelenlegi létszámát a pártvezetőség újjáválasztásának tiszteletére szeretné 50 fővel megemelni: Napjainkban az állandó létszámhoz a jó politikai munka következtében 25 DISZ-fiatalt fogadott magába a fűtőház DISZ szervezete;

A szakszervezet még a hideg beállta előtt gondoskodott meleg, vate- linos ruhákról és fokozott mértékben közreműködik az illetményruha és egyéb juttatások maradéktalan biztosításában. A szakszervezet szakmai továbbképzésben részesíti a dolgozókat, hogy felkészülten kezdhessenek hozzá az 1956-os év fűtőházra háruló feladatainak megoldásához:

A miskolci 'űtőház jó teljesítményei mellett olyan kommunistákkal büszkélkedhet, akik mindenkor képesek megállni helyüket a gazdasági és politikai munkában egyaránt. Az olyan kommunistákat, mint Mohácsi, Marinics, Rutk&vszki, Egerszegi, Tiszai és Cserháti elvtársak, mindig szívesen követnek a dolgozók, osztoznak sikereikben, részt vállalnak küzdelmeikből s minden erejükkel azon dolgoznak, hogy kettős ünnepük megvalósuljon: köszöntsék a nagy tettekre képes újjáválasztott pártvezetőségüket és együtt örüljenek a negyedik élüzem címnek;

PÁRKÁNY LÁSZLd

„Jllhide nem a párt...”

égi, szomorú történet elevenedik meg, amíg beszélgetünk. Még 1941-ben kezdődött a dolog, amely sok-sok szenvedést, nélkülözést, üldöztetést zúdított Vi- tézné és gyermekei nyakába. Az asszony így meséli el:

— Az én szegény férjemnek, Józsimnak nem sok keresnivalója volt a muH rendszerben. Nem jutott neki se jó állás, se fizetés, se megbecsülés. Becsületes, önérzetes ember volt. Egyszer, még legény korában át is lőtték a csendőrök. Nem Is volt maradása tőlük sose, de nem állhatta ő se őket!

Vitéz néni, a Borsodnádasdi lemezgyár egyetlen művezetőnője megértéssel, szeretettel beszél férjéről, aki... de ne vágjunk a szavaiba ...

— Olyan barátok közé került, akik minden, éjjel hallgatták a moszkvai rádiót. Egész társaságuk volt már, s az én uram mindig velük járt. De sokat tudott aztán mesélni, mikor éjjel hazajött! Hogy és mint van a Szovjetunióban, milyen szép és jó ott az élet. Aztán egyszerre azt kezdte emlegetni, hogy át ikellene menni...

Az asszony erőt gyűjt a további elbeszéléshez, kicsit elhallgat, aztán összeszedi ismét gondolatai fonalát.

— Egy este azt kérdi tőlem, mit szólnék ahhoz, ha átmenne a Szovjetunióba.

— Jaj, ne menj et! — mondom —, várd már ki azt a kis időt, hiszen nem tart már sokáig. Majd felszabadulunk mi is, addig már valahogy kibírhatod.

Magyarázólag hozzáteszi: — így mondtam neki, meid akkor már eltanultam tőle azokat, amiket a rádióból hallott.

— Béla bátyám együtt járt vele, s nemsokára már ketten tervezgettek a kimenésről. Megbeszélték, hogy az uram női ruhába öltözik (majd, s méret házaspár, való*

mi kocsi után átmennek a háti- ron.

— Eljött a búcsúzás napja. Mái belenyugodtam, hadd menjen, ha annyira menni akar, majd csak megleszünk valahogy. Búcsúzóul telkemre kötötte:

— Biztosan azt mondják majd, hogy meghaltam... De ne hidd el... Ne hidd el, mert élni fogok, átjutok szerencsésen, s amikor itt lesz az ideje, vagy érted jövök, vagy ha lehet, ha szabadok leszünk, haza jövök... Semmi hírt ne higyj el, s férjhez ne menj... Várj rám! — Ezt mondta az én Józsim, s én vártam hűségesen mindig. Pedig hej, eztán jött csak a hadd el hadd. Hány éjjel felvertek a csendőrök minket! Munkát nem kaptam, a gyárak környékére sem mehettem. Se tüzelő, se ruha, állandó csendőrt felügyelet...

itéz néni szíve elnehezül még a visszaemlékezéstől is.

— A földesúrhoz mentem egy nyáron csépiéshez. Hát még a ha- diasszonyok is rámtámadtak:

— Ne adjanak neki munkát!..: Zavarjuk el innen!... — kiabálták.

— N-em segített rajtam senki. A gyermekeim éheztek, magam is rongyos voltam. Koldulni nem akartam, s alamizsnát sem fogadtam él- senkitől. De csak eltengődtünk valahogy, a szegényebb családok elhívtak konyhát mosni, mosogatni. vagy súrolni, s ruhafélét, ennivalót adtak érte. A szegényemberektől sokszor többet kaptam, mint amennyit megdolgoztam, de hát csak úgy nem mertek, adni, tudták, úgy sem venném el.

Elbeszélésében lassan a felszabadulásihoz közeledik Vitéz néni

Megélénkül az arca, s boldogan csillog a szeme, amikor arról beszél, hogyan fogadták az első szovjet katonákat.

— Összeálltunk néhányan, amikor megtudtuk, hogy a szovjet katonák már a falu határában vannak. A gyermekeim mind jöttek velem. Egy asszony piros zászlót varrt, azt magunkkal vittük. Amikor megláttam őket... én nem is tudom... azt nem is lehet elmondani. t Egy asszony, aki annyit szenvedett, mint én... potyogtak a könnyeim..;

De a könnyek nemcsak akkor potyogtak, most is odalopakodnak Vitéz néni szeme sarkába, s a visszafojtott meghaitódottság piros- sága színesíti barna arcát.

— Amikor bejöttek a lakásba, kitettem kis kenyérkémet az asztalra, szívesen kínáltam őket, de csak azt mondták:

— A mama... sok gyerek. -. ■. nekik adni..:

Cukrot szedtek elő s ennivalót a gyerekeknek.

Vitéz néni ettől a naptól kezdve münden percben várta a férjét. Várta meg-megujuló reménnyel; Hiába. Most már úgy hívják: özvegy Vitézné. Tudja, hogy ha eddig nem jött, aligha jön már, de valami halvány, eldugott bizakodás a szive mélyén még mindig éleszti, még mindig nem hagyja teljesen hamuvá válni a reményszikrát. A bátyja is csak 1947-ben jött haza! felszabadulás új, nagyszerű életet jelentett Vitézné- nek. A majdnem koldus sorba süllyedt hős anyát felemelte a párt, s annyi örömet, megtiszteltetést adott neki kárpótlásul, hogy egyszerű szive aUg bírta felfogni,

Első volt, aki belépett a pártba. Akkorra azonban annyira lerongyolódott, hogy nem tudott volna munkába menni, ha a párt nem küld neki ruhát, cipőt.

Amikor a közigazgatás ismét működni kezdett, a falu asszonyai összecsoportosultak a községháza előtt és zsírt, lisztet követeltek. A jegyző szabadkozott, hogy nincs, de Vitézné, mint bátor kommunista asszony, vállalta, hogy elkíséri a jegyzőt beszerző útjára. Ettől kezdve 6 szállította jó ideig az élelmet Egerből a falu lakóinak.

Amikor a Borsodnádasdi lemezgyár termeim kezdett, már volt hely az üzemben Vitézné számára is. A pártmunkából olyan lelkiismeretesen, olyan áldozatkészen kivette részét, három gyermeke nevelése mellett, hogy ma is csodálják érte a nádasdiak.

Egyszer a kulákolc elkezdték tér- jeszteni a hírt: Kolhozrendszer lesz, már készítik a csajkákat...“

A falujáró kommunisták közt Vitézné is ott volt.

— Hogy a kolhoz csajkarendszer? — kiáltotta a falusi asszonyoknak. — A summás rendszer, az volt a csajkarendszer. Emlékezzenek csak rá, amikor egy kondér rossz bablevest tízen ültünk körül... A szovjet parasztok, akik kolhozban élnek, gazdagok, jómódúak. Villany ég az istállójukban is, rádiójuk van... Attól a rendszertől sose féljenek, az csak boldogság a paraszt embernek!

ok szép emléke, hasznos kommunista tapasztalata van Vitéz elvtársnőnek.

— Arra emlékszem vissza a leg- szívesebben, amikor zászlóanya

voltam. Álltam az emelvényen, én, a bekötött fejű egyszerű asszonyt körülöttem katonatisztek, ezredes, százados, nem is tudnám megmondani, milyen rangúak. Aztán csak a kezembe adják a tűzérezred zászlaját. Mondanom kellett volna valamit, de jó ideig nem tudtam szóhoz jutni. Ahogy szétnéztem magam körül, elszorult a torkon^ mert eszembe jutott az a jelenet, amikor csendőrökkel voltam körülvéve, s vallattak az uramról. Eszembe jutott a sok durvaságs lám most ilyen megbecsülé&bertj ilyen szeretetben részesülöki De aztán csak megemberelem magam, s elmondtam rendesen, amit kellett.

Vitéz elvtársnő ügy dolgozott a gyárban, mintha a sanyarú munkanélküliség éveit is pótolni akarná. Eleinte ónozó segédmunkás volt, aztán MEO ellenőr lett. végül művezető. 1949-ben éhmmkás kitüntetést kapott.

Hosszú ideig egyik üzemrész •párttitkára is volt, pártiskolát végzett. Bármiről beszéli csak oda lyukad ki:

— Engem a párt tett emberré, felemelt a nyomorból kenyeret adott a kezembe. Nekem a párt mindenem;.; Az én gyermekeim is a pártnak köszönhetik, hogy olyan sok kárpótlást kaphatták múltbeli nyomorgásukért.

itéz elvtársnőnél nincs oda* adóbb, nincs lelkesebb kommunista asszony. Most a pártvezetőség újjáválasztásának nagy munkájából szintén kiveszi a részéti ámbár a múlt sok szenvedésétől megrongálódott egészsége gyakran ágyba kényszeríti. Nagy akarata- tenniakarása azonban nem tört meg, s a gyár valamennyi dolgozója előtt példaként áll Vitéz elvtársnő kommunista asszonyhoz méltó életei magatartása.

ADAMOVX2& merne