Észak-Magyarország, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-22 / 300. szám

«0^- 5 r > A Magyar Dolgozók Pártjának bölcs vezetése az MNDSZ erejének forrása 1 V----------------------------------------------J AZ Mpp BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPDA XI. évfolyam 309 szám W\ sn ft» i Pn Miskolc. 1955 december 22. esütörlök A kuliara munkásainak feladatai a vexetőségválasstások idején A vezetőségválasztások harci idő- rrt» avS?f? és me8tisztelő feladatokat £ finwiira mun;iásaira- a hivatásos « tnní. xk€ny muvészet‘ dolgozókra, tóri|d° iány°S ismeretek terjesztőire, Párttagokra es pártonkívüliekre eey- P4rtvezetűséeek választása ülve tLnéP -?gye- Egész hépünk veMtősfiéhí* elc,sapat szervezeteinek tákat°v^febe vl£gJobb kommunis- ^ .**• a2okat- akik ,^KKk.k1’ tevékenységükkel leg­íievéárt tebeínek dolgozó népünk vgyéért, a parthatározatok megvaló­SeS’Ä országépítő terveink megvalositasai!02 mozgósítani tudják «ÄfSSUS.- A kuhura eszközei nélkülözhetet- a szocialista terveink f szocializmus építésé- fordul Pártunk Központi Vezetosege újra meg újra nagy figye- 3 ,kV1íurólis hetünk eredmé- i &SC a tel-felbukkanó káros jelen- segek fele. Ezért mutat rá azok le­küzdésének módjára, mint legutóbb JobbofrfJir°1ailmi ,életben mutatkozó ban vízi jelenségekkel kapcsolat- ' Ez®rt/ordult helyi vezető párt­a kuftnr^r 13yeIlíf- is fokozottabban a kulturális problémák felé és fi- gyeh mdyrehatóbban kulturális szer- «nw-? intézményeink munkáját, az öntevékeny művészeti együttesek csoportok tevékenységét. Mindebből’ világosán kell látniok az alapszerve- zetemk vezetőségeinek a kultúra munkásai tevékenységének óriási je- esz,re kel1 venniök, hogy -rmelési gazdasági feladataink és a tömegeit kulturális fejlődése között sz°ros összefüggés van. *>UASt- arnikor második ötéves tervünk vnf0fsVÍ Slkerenek biztosításához a erősftenlgV.ÍafZtás0kkal meg akarink erősíteni pártszervezeteinket, növel- n. akarjuk pártunk mozgósító erejét, a kultúra .minden munkásának so­üdiávál33 állnia a vezetőségek S£Sf®Sl<sa sik,erének biztosítása €g<ítt. Alaposan ismerjék meg és meg minden munkássá az 19o6-os évi terv előírásait és azt a perspektívát, amit ez a terv hazánk kídéféh fejlÖdésébon' Jólétének emel- elS^’r,3 biztosításában eltnk tár. De szóljanak arról is, ki- ”|k*mi ,?koteIesséSe az új évben a Párt politikájának megvalósításában. a mvatásos művészet ágaiban te- vekenykedő dolgozóink éppen a na­pokban tartott miskolci aktivaérte- kezleten győződhettek meg, hogy ml fonÍos szerepet tulajdoni^pór- tu"k “z o munkájuknak. íróinknak, színművészeinknek kéD- SíléSZeí«nek- muzsikusainknak sokfele eszköz áll rendelkezésükre a°m4^üZal«égVáIasztás sikerét és °téve® terv első évének fnnrt.Tlí elomozditsák, Fütse mind- annyiukat a pártos öntudat, az igaz is á1KLet éS a k°mmunisták m dátálm1vfkf *?Z ,flre’ mutassanak pél- 4t;*f keI1 a legjobban segíteni a vezetőségek ujjáválasztását. Csak í J“eIni le.het- hogy a Déryné Szín­ezik om®? Uj magyar darabot ját­szik, amely szocialista építőmunkánk kásvándoíhf20 probIémóval. a mun- i=il m lás megszüntetésével fog­lalkozik nevelő módon; hogy ham? rosan bemutatja Stein szovjet szerző Személyes ügy című, a párttagság II- lentőségét kidomborító színművé* • hogy megismerteti közönségünket és a falu népét mai és haladó klasszi­kus művekkel. Ezenkívül a színház tagja, vállalkoznak üzemi és te lull feKlnA -tcs°p?rtok Patronálására, vPlnd k .he,yi irók értékes mű- lr lk7er5flnek tolmácsolását. Ze- ÄZG1*k, IS szivesen mennek ki Kék^ekbfi falvakba, hogy fellendít- 6JLTegyen,kben a zenekultúrát, se­gítsek munkájukban az énekkarokat zenekarokat, örömmel karolják fel a? U5emi hangversenyek ügyét. Kép­zőművészeinknek is meg kell moz- dulniok hogy a maguk művészi esz- köze.vel_ úgy, mint régebben tették kirZakikS1 vSk 32 élenjáró dolgozó­dat akik kommunista néldamutatá­dohmzórf315^?1 ragad-iák a többi o gozót is akik méltóak a párttag­áA virZa Tára’ az ÚJ vezetőségbe. feliét?1™ Vállalatnak most az a «ví Jmmel több faluban és a városokban bemutassa, feleleve- nitse a legjobb filmeken keresztül a Párt vezetőszerepét, harcát, a párt­tagsággal járó felelősséget, köteles­ségeket, a párttagok nehéz helyzetek­ben való helytállását, áldozatkészsé­get, hősiességét. Játsszák ismét megyénk mozijai­ban a Párttagsági könyv, a Nagy ha­zafi’. a Párttitkár, a Különös ismer­tető jel című kitűnő filmeket. A kul- turaktiva hálózatra pedig az a fel­adat hárul, hogy ezeknek a filmelő- adasoknak a látogatására mozgósít­sak a dolgozókat. A kultúra munkásai közvetlenül és ,k™ve’ agitatív és propagatív eszkozokltei segíthetik elő pártszer­vezeteink megerősítését, terveink tel­jesítését, s ebben fontos szerepük van tomegszervezeteinknek, a szak- szervezeteknek, a DISZ-nek és az AImq7~net’ kulturotthonainknak. a DISZ-nek maris meg kell kezde­nie a munkát a Ságvári Endre mű­veszeti seregszemle jó előkészítésére, egyenek a fiatalok a motorjai a kul­turális csoportok között a verseny­szellem kialakításának. A csoportok mmel gyakoribb szereplésükkel edz- zek képessegeiket és műsoraikban beszeljenek partunk négy évtizedes harcáról népszerűsítsék a kiváló ve- zetőségi tagokat, a példamutató dol- ?°Zn,kat\ mélyítsék el ifjúságunkban mánt; szeretetet. Az üzemi Kulturfelelosok gondja legyen, hoay a vezetőségválasztó taggyűlések ün­nepélyessé tételére rövid, de színvo­bfzSítsalak08 tartalmU mŰSOr°kat Ea]vainkban most az az időszak kö- etkezilc, amikor a kultúrotthonok- TAr v szakkörökben, a Szabad Föld Tzör.ifSteken dolg°zó Parasztságunk mdásáfVáH . gyarapíthatja szakmai tudását, általános műveltségét doIí- tikai felkészültségét, hogy jobb ter­melés! eredményekkel emelje az or- szág es sajátmaga jólétét. A kommu­nista es pártonkívüli dolgozó értel­miségnek szakembereinknek St f°gr-sam kr]aI<: a téli előadások terv- szeru kidolgozásával, csoportosításá- kóvotkező legfontosabb eladatokhoz való igazodással kell megmutgtíjíok, hogy tudásukat lel­slüklélei Jhk n<5pÜnk sz°ígálatába. szükséges, hogy az irodalmi előadá­sok az elkövetkezendő időben a párt forradalmi harcairól, a szocializmus I építésének hőseiről szóljanak Az úil -közben mutatkozó ne­hézségek leküzdését mutassák meg mo.nk Uj munkahőstettekre kom? próllf és ?elytáIlá!ra lelkesítsenek lekHv ~€S masaikban és a kol­lektív mezőgazdálkodás fölényét ^ményeit mutassák be könyvek­A TTIT elkészítette a borsodi ter­melőszövetkezeti mozgalom fejlődését szemléltető kiállítás anvaeát « több helyen előadások keretében fog-l jak bemutatni. Könyvtárosaink a ezetoségválasztó taggyűlésekre a £ar™s klasszlkuslinak művei? b°l hüálhtasokat rendeznek és a Pártektivákra hárul az a feladat, hog> tegyék3!0^;1, >,d!SZTé és otthonossá tegyek a párthelyiséget, s ebben se- gíteenek Iculturmunkásaink is. Faltunk méltányolja kiváló kul 5-* létSítmónvi unUl meg Új holtürális TiszilTit y kP megteremtésében Tiszapalkonya 700 személyes normál fttoz’t kaP°tt. Januárban Zsujta kan kulturotthont, Telkibánya keskenv- film mozit és kulturotthont Pán uíTV?Z,etTk intézkedési tervében helyet kell kapnia a kultúrmunkások szerepének, a kulturális él?t felien­való anewk A8'- Kü;lönösen sok a tennl vaio a kultúra területén az encsi és f szikszói járásban. Arra is gondol- i5nz^ilártszervezeteink, hogy a lee 5?rbkk.0mmUnÍSta kultifrrnunká- í?k.a.t’, akl,k a termelésben, magáa­PÄLgSutat0ak*jelöljék a t A , termelőszövetkezetek pártszer- kf kihasználok az alkalmat arra, hogy fellendítsék kulturális életüket. Most vannak a zárszámadások, vigyázzanak, hogv ka u^- célokra szánt összegeket ne osszák szét a tagság között ha nenLh‘]Sználják fel könyvtáruk gya- rapítására, kultúrotthonfejlesztésre ve«ékUrCtOP°rt0k fciszerelésére. Kö­TM ^Má1/IS01nkaÍ József Attila amelynek szép könyv­tara, élénk kulturális élete van f PmtSferV^C.teÍnk’ a kommunisták ak n/PV,nk kulturális fejlődé- ae nézzék sehol tétlenül a kul- “ ? , f ef esetleges hanyatlását, kultúrál ouha"y.a?.0ljuk a sz°cialista kuhurat, ott rest hagyunk az ellen­sebnek. Borsodi kultúrmunkások, művé- fZ^’ , öntevékeny kultúrcsoportok: tudástok legjavával járuljatok hozzá a pártvezetőségek újjáválasztásának sikereihez, győzelméhez. GYŐZELMI JELENTÉSEK .............. ................................. A ' " — Nyolcvanöt forintos munkaegység Szentistvánbaksa községben az idén még csak kis területen mű­ködött a termelőszövetkezet. 123 hold földön gazdálkodott közösen a ter­melőszövetkezet 10 tagja. Kevesen figyeltek fel ennek a kis termelőszö­vetkezetnek munkájára. Csak Belucsák Péter elvtárs, a községi párt- titkár mondta nem egy értekezleten, hogy a szentistvánbaksai termelő- szövetkezet még sokakat ejt majd csodálatba. A termelőszövetkezet zár­számadása most bebizonyította, hogy valóban kitűnő munkát végeztek. Az elmúlt évi 38 forint és 18 fillér helyett most 85 forintot osztottak minden munkaegységre. A gazdag zárszámadás után a kis termelőszö­vetkezet máris 4 új taggal erősödött. t Újabb munkagvőzelem a Lenin Kohászati Művekben A Lenin Kohászati Művek elek- tróacélművének dolgozói vállalá­suknak eleget téve, december 21-én délután befejezték 1953. évi tervü­ket. December végéig mintegy 102.5 százalékra növelik az éves terv tel­jesítését. Az acélmű olvasztárai nemcsak a mennyiség, hanem a mi­nőség megjavítására tett vállalá­suknak is eleget tettek. A kollektív szerződésben vállalták, hogy az 1954 negyedik negyedévi selejt és programeltérést 9.18 százalékról 8.8 százalékra csökkentik. Ezzel szem­ben 7.79 százalékra szorították a se­lejt és programeltérést. A jövő év­ben is a minőség további javítását tekintik legfontosabb feladatuknak. Különösen a kémiailag eltért ada­gok számát és a repedést selejtet akarják csökkenteni. FEKETE IMRE az elektróacélmű üzemvezetője. A miskolci fonoda befejezte éves tervét A miskolci fonoda teljes egészé­ben csak az 1956-os tervév végére készül el. Az üzem első részlege azonban már május 1-én meg­kezdte a munkát s eddigi eredmé­nyeik azt bizonyítják, hogy jól is dolgoznak. 11 nappal a határidő előtt teljesítették éves tervüket, s így jelentős előregyártással kezdik meg az 1956. évet. Az üzem dolgo­zóinak lelkes munkáját nagyban elősegítik a budapesti fonógyárak itt tartózkodó szakmunkásai, akik sokéves tapasztalataikat adják át az üzem fiatal dolgozóinak. A jővő évi tervek sikeres teljesítésének egyik komoly alapja, hogy sok munkás művezetői tanfolyamon gvarapítja tudását. A tanfolyam­nak eddig is igen szép eredménye 60 egyéni gazda vett részt a tiszapalkonyai Szőke Tisza Tsz zárszámadásán A tiszapalkonyai d< Igozó parasz­tok nagy érdeklődéssel figyelik községük termelőszövetkezetének munkáját, eredményeit. Élénken foglalkoztatja őket, hogy milyen az élet a szövetkezeti gazdaságban, megtalálnák-e ott ők is számításu­kat? A tiszapalkonyai Szőke Tisza termelőszövetkezet vezetői sok dol­gozó parasztot hívtak meg zár- számadási közgyűlésükre. 60 kívül­álló győződhetett meg ezen a na­pon a termelőszövetkezet egyéves fejlődéséről, a gazdaság munkájá­ról, a tagok jövedelméről. A meg­hívott dolgozó parasztok nagyra értékelték a Szőke Tisza Tsz gaz­dasági eredményeit. Elmondták észrevételeiket, tapasztalatukat, közelebb kerültek a község szövet­kezeti parasztságához. A Szőke Tisza nem tartozik a nagy termelőszövetkezetek közé. 13 tsz tag mindössze 160 holdon gaz­dálkodik. De becsületes, áldozatos munkájuknak meg lett a gyümöl­cse. Egy munkaegységre 53 forintot osztottak. Ez annál is inkább érté­kes, mert az elmúlt gazdasági év végén egy munkaegység értéke alig haladta meg a 10 forintot. Ta­valy még sok nehézséggel küszköd­tek. Ez évi munkájukban is van­nak még hibák, de azon az úton, amelyen most haladnak, minden lehetőség meg van arra, hogy mind kevesebb hibával minél nagyobb eredményeket érjenek el. van. Drótos Margit, aki november­ben még a 6. helyen állt a verseny­ben, december első dekádjában már az élre került. Himmer Jenő- né december elején kezdett dol­gozni mint betanított szakmunkás, s már a legjobbak közé küzdötte fel magát. Koleszár Ilona előfonó neve a 6. helvről.az első helyre ke­rült decemberben. Zsadányi Ferenc Gazdag zárszámadás Gazdag zárszámadása volt a tiszadorogmai Kossuth Tsz-nek. A fa­luban sokan figyelték eredményeiket. Külö­nösen azok, akik 1953 nyarán cserbenhagy­ták a közös gazdasá­got. Az idei zárszám­adáskor bánták meg igazán az akkori meg­gondolatlan lépést. Sok egyéni gazda hallgatta figyelemmel a zár­számadó közgyűlésen Deák József elvtárs- nak, a Kossuth Tsz el­nökének beszámolóját. Kenyérgabonából 2—3 mázsával termeltek többet, mint az egyé­niek. Cukorrépából 200 mázsás, burgonyából 113 mázsás átlagtermé­sük volt, amit még csak meg sem közelí­tettek a legjobb egyéni gazdák. A tsz kertésze­tének egy holdja 18 forint tiszta jövedel­met hozott. így lett az­után több mint 46 fo­rint minden munka­egység értéke a Kos­suth Tsz-ben. A zár­számadó közgyűlés vé­gén négy felvételi ké­relmet is tárgyaltak. A tagság egyhangúlag megszavazta ifj. Erdei Lajos, Petneházi Györgyné, Boros Gyu­la és Kállai Albert fel­vételét. HOGYAN ALAKÍTOTTUK MEG MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZETÜNKET A Sobeslav kerületi Ripec község egységes mezőgazdasági szövetkezete Csehszlovákia egyik legfiatalabb szövetkezete, amely pártszervezetünk kezdeményezésére ez év júliusában alakult. A szövetkezet megalakítását nagy és gondos' munka előzte meg. A szö­vetkezet alakítási terve már ez év elején pártszervezetünk figyelmének központjába került. Ezt a kérdést taggyűlésein többször megtárgyaltuk. Sok vita folyt a szövetkezetek kü­lönböző típusairól. Végül is egyhan­gú határozatra jutottunk, megegyez­tünk abban, hogy falunkban har­madik típusú szövetkezetét alakí­tunk. A határozat alapján megindult az agitáció. A dolgozó parasztokat gyű­lésekre hívtuk és ott a kerületi párt­bizottság munkatársad és bizottsá­gunk tagjai előadásokat tartottak. Az előadások meggyőző érveket so­rakoztattak fel a szövetkezetek mel­lett, beszéltek a terület és a kerület élenjáró szövetkezeteinek életéről. Az agitációban tevékenyen segítet­tek bennünket patronálóink, a „La­da'' üzem dolgozói (Sobeslav város). Pártszervezetünk agitátorai a gyár agitátoraival együtt esténkint és va- sámaponkimt meglátogatták a pa­rasztokat, részletesen elbeszélgettek velük a szövetkezet előnyeiről és megválaszolták a számos kérdést. A beszélgetésekben nem hallgattunk a nehézségekről, amelyekkel a már ; (megalakult és működő szövetkeze- | tek egyike-másika találkozik. Agd- ’ tátorainfc bebizonyították, hogy a fo­gyatékosságok kiküszöbölése maguk.' tél az embereiktől, a szövetkezeti ta­goktól függ. Nem aludt az osztályellenség sem, mindent megtett az agitátorok munkájának meghiúsítására. Ezért gyakran előfordult, hogy valamelyik paraszt, aki hajlandó volt belépni a szövetkezetbe, másnap még csak szóba sem akart állni az agitátorral. Ez azonban nem vette el a kedvün­ket. A kudarc ellenére tanácsaink­kal és javaslatainkkal újra, meg új­ra a parasztok elé álltunk. Júniusban végre megtört a jég. A parasztok érdeklődni kezdtek, hogy mikor alakul meg a szövetkezet. Az első belépési nyilatkozatokat a kom­munisták adták be. Agitátoraink új­ra meglátogatták a parasztokat. A szövetkezetbe kezdetben mindössze tíz család lépett be. A pártszervezet ezután megszer­vezte a falubeli parasztok látogatá­sát a Tábor területi élenjáró egy­séges mezőgazdasági szövetkezetek­be — Marsovba, Cenkovba és Vet- rovba. Ezekben a szövetkezetekben a parasztok saját szemükkel győ­ződhettek meg a közös gazdálkodós előnyeiről. Alaposan szemügyre vet­ték a szövetkezet tehén istállóit, ser­tésólait, baromfióLait, gazdasági épületeit és földjeiket. A parasztok­ban így fokozatosan megszűnt a bi­zalmatlanság a szövetkezetalapítás iránt, s a látogatás résztvevői ké­sőbb maguk váltak a kollektív mun­kaformák jó propagandistáivá. A pártszervezet szívós és céltuda­tos munkájával sikerült a szövetke­zetbe 23 családot bevonnunk, melyeik 230 hektár földet, a község egész szántóterületének agyharmadát mű­velték meg. Julius első felében gyűlést hívtunk össze és azon hivatalosan megala­kult az egységes mezőgazdasági szö­vetkezet. Megválasztottuk a szövet­kezet vezetőségét: a szövetkezet el­nöke Backa középparaszt lett. A szövetkezet sikeresen teljesítet­te az állami gabonabeadást: a s®ö* vetkezet vetőmag- és takarmányalap- ja is megkapta a megfelelő mennyisé­get. A betakarítás után rögtön fel­szántották a mezsgyéket és elvégez­ték a tagosítási munkálatokat: meg­alakultak a brigádok: két mezőgaz­dasági és egy éoítőbrigád. A szövet­kezeti tagok sikeresen elvégezték az őszi munkákat és a vetést. Jelenleg úi. 100 férőhelyes tehénis*álló épül, előkészítették a télre a közös ser­tésólakat. Hónapról-hónapra foko­zódik a szövetkezeti tagok munkaak­tivitása. Pártszervezetünk tudja, hogy mun­kája nem ért véget a szövetkezet megalakításával. Ellenkezőleg, csak most kezdődik. Hiszen eddig a szövetkezetnek csak az alapját rak­tuk le. Most minden erőnket a szö­vetkezet gazdasági, szervezeti és po­litikai megszilárdítására, községünk többi parasztjának bevonására moz­gósítjuk. Václav LTJDIKAR Csehszlovákia Kommunista Pártja, riipeci a laptervezetének elnöke

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents