Észak-Magyarország, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-11 / 291. szám

lalejon: W-'J' mjmmmsLm A pártvezetőségek űjjáválasztásáig érjünk el újabb munkasikereket a pártmunka megjavításával! AZ MDP BOR SOD - ABAU J -ZE MPL É N MEGYEI, PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPUA XI. évfolyam 291 szám ARA 50 FILLER Miskolc, 1955 december 11. vasárnap Kommunisták az élre I f HÚSZ NAP van hátra az évből; Húsz nap alatt kell megyénk dol­gozóinak: ipari munkásoknak, bá­nyászoknak, kohászoknak megmu­tatni, hogy nemcsak e'határozásuk, hanem erejük, s akaratuk is meg­van az éves terv teljesítéséhez. Ezek az utolsó napok nagy erőpró­bát jelentenek — ahogy fogynak, mind nagyobb, s nagyobb erőfeszí­tést követelnek. Harcot jelent ez a döntő húsz nap. S ebben a harcban a kommunistáknak kell az élre áll­ni. A kommunista példamutatás lendítő erejére van szükség ahhoz, hogy év végén minden üzem, min­den bánya büszkén jelenthesse: az éves tervet befejeztük! A megyei párt-végrehajtóbizott­ság politikai és gazdasági felada­tainkat az éves terv teljesítésének döntő szakasza és a vezetőség­választás idején a következő jel­szó köré csoportosította: „Érjünk el újabb termelési és gazdasági sike­reket a javuló pártmunka útján“# Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy pártalapszervezeteink- nek most mindenütt és mindenkor a vezetőségválasztás feladatai mel­lett egy pillanatra sem szabad meg­feledkezni az éves tervről. Csakis úgy készülhetünk méltóképpen pártéletünk e fontos eseményére, ha maradéktalanul teljesítjük felada­tainkat, csakis akkor fogunk nagy­szerű munkasikereket elérni a jövő esztendőben — második ötéves ter­vünk első évében, ha most, 1955. végén, eleget tettünk vállalásaink­nak, megadtuk tartozásunkat. Feladataink nagyok, de nem el­érhetetlenek. A kommunista példa- mutatással, a pártmunka további javításával teljesíthetők. Ehhez azonban az szükséges, hogy állan­dóan népszerűsítsük az élenjárókat, ismertessük módszereiket, támasz­kodjunk a kommunista dolgozókra. * Minden műszaki vezetőnek — ha világosan és teljes egészében meg akarja érteni a vezetőségválasztás elvi és gyakorlati célkitűzéseit — látnia kell mindenekelőtt azt, hogy második ötéves tervünk új felada­tai növelik a párttagok és pártszer­vezetek szerepét és jelentőségét. Nyilvánvaló tehát, hogy az éves terv teljesítéséért, a Központi Ve­zetőség határozatának végrehajtásá­ért indított harcban feltétlenül na­gyobb kötelesség vár a párttagok­ra, mint eddig. Nagy erő rejlik a párttagságban. De alapszervezeteink csak akkor gazdálkodnak helyesen ezzel az erővel, ha munkájukban mind töb­bet és többet veszik számításba a kommunista példamutatás előrelen­dítő erejét. Most, az éves terv tel­jesítéséért indított harc eddigi sza­kaszában már ismét bebizonyoso­dott, hogy ott, ahol a pártszervezet ésszerűen gazdálkodik tagjainak erejével s lendületével — eredmé­nyesebb és sikerre vezetőbb a munka. A Borsodvidéki Gépgyár­ban sikerrel fogja össze a párttagok, s pártaktívák munkáját Aranyossi elvtárs, a gyár pártszervezetének titkára — meg is látszik jó ered­ményeiken. A farkaslyuki bányá­ban hosszú ideig laza volt a munka- fegyelem, lemaradással küzdöttek. A pártszervezet látva a hibát, tag­gyűlést hívott össze, s személyes példamutatásra szólította fel a párttagokat. Ma már teljesen meg­szűntek a fegyelemsértések és a termelékenység növelésére is meg­van minden feltétel. íme a bizony­ság: a kommunista példamutatás ereje, lendülete milyen hatalmas se­gítség. Üzemeinkben, bányáinkban 7ös mindenütt, dolgozótársaik figyelem­mel kísérik a kommunisták mun­káját és látva sikereiket — követik példájukat. Rajta hát kommunis­ták! Álljatok a harc élére, mutas­satok példát, lelkesítsétek dolgozó­társaitokat! Húsz nap alatt csodá­kat művelhettek. MINDEN PÁRTTAG, minden kommunista érezze munkája során azt a felelősséget, amely ráhárul az éves terv teljesítéséért indított harcban. Munkája minden percé­ben érezze, hogy a pártszervezet az ő gondjaira is bízta a bánya, az üzem becsületét. Mindig, s min­denütt a párttagok legyenek a harc élenjáró hősei! Erőteljesebb harcot az őszi feladatok végrehajtásáért A falusi pártszervezetek, kom­munisták előtt is az a kettős fel­adat áll, mint az üzemek pártszer­vezetei, kommunistái előtt: foglal­kozni a vezetőségvá'asztással, s egyúttal — elevenebb pártélet meg­teremtésével — újabb, az eddigiek­nél nagyobb sikerekért küzdeni a gazdasági munkában. Sok van még hátra az őszi mezőgazdasági mun­kából a járásokban, falvakban, ter­melőszövetkezetekben és az álla­mi gazdaságokban is. A párt most azt várja minden falusi pártszerve­zettől, kommunistától, hogy a párt­élet fellendítésével segítse a ter­melő munkát, fejezze be mindenütt az őszi munkát, serkentse az állam- polgári kötelezettsége teljesítésében hátralékos dolgozó parasztot, hogy adósság nélkül kezdje meg az új évet. Hetek óta kedvező az időjárás, s megyénkben mégis néhány ezer holdra tehető az a földterület, amelybe még nem vetették el a ke­nyérgabonát. A mezőkövesdi, put- noki, edelényi és még néhány já­rásban sok gazda — köztük a leg­több notórius hanyag és kulák — nem vetett el. Nyilvánvaló, hogy ha pártszervezeteink figyelemmel kísérték volna a vetést, ha kellő érvényt szereztek volna a törvény­nek, megteremtik a termelés párt­ellenőrzését, akkor talán már el is felejtettük volna a vetést. Mivel is lehetne egyébként megmagyarázni azt, hogy a legtöbb falu határában már régen — egyes helyeken még szeptemberben vagy október ele­jén — elvetettek minden szem ga­bonát, — más helyeken pedig —, mint Mezőkövesden és Tiszavalkon — még mindig késedelmeskednelt. Nem szervezték meg jól a kommu­nisták példamutatását sem. Ott, ahol végeztek a vetéssel, a pártszervezetek ösztönözzék a ta­nácsot, kövessen el mindent, hogy a mélyszántás tervét is pontosan teljesítsék. Az élenjáró dolgozó pa­rasztok segítségével magyarázzák meg a mélyszántás fontosságát. Mondják el, hogy ha a tavaszi- árpát mélyenszántott földbe vetik, akkor a megyében körülbelül 140 ezer mázsával több árpánk terem. Ebből a többletből nem kevesebb, mint 28.000 darab sertést tudnánk meghizlalni. Hasonló a helyzet a kukoricánál is. Őszi mélyszántással holdankint 3 mázsával, megyei vi­szonylatban összesen 270 ezer má­zsa kukoricával több teremne Bor­sodban. Ez további 45.000 darab 140—150 khogrammos sertés hizla­lását tenné lehetővé. Az őszi mély­szántás tehát 73.000 másfélmázsás sertést jelent, vagyis megyénkben minden földműves család egy hí­zóval többet hizlalhatna meg. A falu kommunistái, népnevelői ér­veljenek ezekkel a tényekkel! Az igazi tél beköszöntése nemso­kára várható. Azokban a falvak­ban, termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban, ahol gon­doskodtak bőséges takarmányról — ami az idén nem volt nehéz, mert mindenütt jó volt a takarmányter­més — ott nem félnek attól, hogy nehézség lesz majd az állatok át- teleltetésével. A bő takarmányter­mést azonban jól fel is kell tudni használni. Minden alkalmas takar­mányt be keU silózni. Sok dolgozó paraszt és tsz alig silózott még. Termelőszövetkezeteink még csak mintegy hatvan százalékban tet­tek eleget a silózási tervnek. A kommunisták birálják ezért a mu­lasztásért a tsz vezetőit. Minden szövetkezeti és egyénileg dolgozó paraszt érdeke a nagyobb jövede­lem, amelyet az állattenyésztés fej­lesztése nélkül nem lehet elérni. Borsod megye az utóbbi hetek­ben az első helyre került az or­szágos begyűjtési versenyben. En­nek, különösen Miskolcon és Ózdon inár érezni lehet a jó hatá­sát, jobb a városi lakosság hús és zsírellátása. Mindez annak is kö­szönhető, hogy megyénk dolgozó parasztjainak nagy része már tud­ja, mit jelent a „tiszta gazdalap­pal zárjuk az évet” jelszó. Az ered­ményeket azonban meg kell szilár­dítani. A pártszervezetek, minden falusi népnevelő érveljen, agitáljon továbbra is a begyűjtés sikere ér­dekében. Érjék el, hogy minden borsodi dolgozó paraszt valóban tiszta gazdalappal zárja az évet« Mi újság nagy építkezéseinken ? V ~ =”~ Befejezték a tiszapalkonyai széatéri bunkersor keleti szárnyának betonozását Tiszapal konyán gyors ütemben épül az erőmű egyik legfontosabb segédüzeme: a szénszállítő és tá­roló berendezés. Ez a hatalmas lé­tesítmény naponta 600 vagon bor­sodi és salgótarjáni barnaszén be­fogadására lesz alkalmas. Építői a 29/2 Ut- és Vasútépítő Vállalat dolgozói — csőben, sárban — a csípős, hideg éjszakában is, kemé­nyen harcolnak azért, hogy az új létesítményt határidő előtt átad­hassák a szerelőknek. A nemes verseny számos eset­ben áldozatkész munkát követelt a dolgozóktól. Az egyik éjszaka pél­dául a talbot bunkersor nyugati szárnyán meghibásodott a betonke­verő gép. Salamon Gyula 8 fős brigádja egy percig sem tétlenke­dett. A szitáló esőben, a tapadó mély sárban csaknem 250 méter távolságról kézicrővcl vontatták a munkahelyre az „új” keverőgépet. A gép meghibásodása miatt ki­esett időt pedig reggelre behozták, s az éjjeles műszakon 30 köbmé­ter betont dolgoztak be a bunker­sorba. Amikor a hősi munkáról tudo­mást szereztek a szomszédos szén­téri bunkersort építő Szemán Já­nos 17 fős brigádjának tagjai, el­határozták, hogy műszakonkint 30 köbméter helyett 35 köbméter be­tont „döngölnek” be. így folyt a verseny éjjel, nappal és az elmúlt héten Szemán Jáno- sék büszkén jelentették: elkészítet­ték * "0 méter hosszú, £ méter szé­les és csaknem 3 méter mélységű; teknő alakú széntéri bunkersor ke­leti szárnyát. Salamon Gyuláék pe­dig arról adtak hírt, hogy a talbot bunkersor nyugati szárnyán ők is befejezték a munkát. A 29/2 Ut- és Vasútépítő Vál­lalat dolgozói nem egy esetben hősi munkájukkal a szénszállító és tároló berendezés építésén szerzett háromhetes előnyüket szombat délig négy hétre növelték. (KARMAN) Termel már a szalonnái me Hz mii Szalonna község­ben épült fel ha­zánk egyik legkor­szerűbb mészmfi- ve. A mintegy 2 mi'lió forintos lé­tesítmény egyik kemencéje már fo-* iyamatosan termel; a másik kemence is rövidesen meg-* kezdi az üzeme-* lést. (Erdődi János felvétele) TOwmiü Szendrő és Rndabánya között elkészült a csaknem 11 kilométer hosszú vízvezeték Megyénk északi részében, Ka­zincbarcikától — a Gömör-Szepesi Erchegységig, vadregényes völgy húzódik, amelyet a nép Száraz­völgynek nevez. Amilyen gazdag ez a vidék szénben és vasércben, olyan szegény vízben. Az elmúlt években különösen Rudabánya községben okozott komoly gondo­kat a vízhiány. Amikor népi álla­munk elhatározta, hogy a vasérc­bánya szomszédságában korszerű ércdúsító művet létesít; a környé­ken nagyarányú kutatások indul­tak a- víz után. A hosszú hónapokig tartó fárad­ságos kutatás meghozta gyümöl­csét: Szendrő mellett, a volt Win- ter-féle elhagyott szénbánya mész­kőrétegében jelentős mennyiségű — háztartási és ipari célokra egy­aránt alkalmas — vizet találtak. A kutató fúrások után két kutat épí­tettek, amelyeknek vízhozama per­cenként meghaladja az 1300 litert. A munka nehezebbike csak ez­után kezdődött, Rudabányán 500 köbméteres tároló medencét és a két község között — hegyes-völgyes terepen — csaknem TI kilométer hosszú vízvezető csatornát kellett építeni. Ennek a nagy szakértelmet követelő munkának jelentős részét a 29/3 Csatorna- és Vízvezetéképí­tő Vállalat dolgozói végezték. Ko­ra tavasztól — késő őszig, nem egyszer térdigérő sárban, hősi erő­feszítéssel harcoltak azért, hogy a csővezetéket minél előbb a földbe fektessék. A nehéz munka eggyé- kovácsolta az embereket, s a csőve­zeték építése során olyan brigádok alakultak, amelyek nem ismertek nehézségeket. Ilyen a 4 tagú Ká- tai hegesztőbrigád is. A dolgozók munkája eredmény­nyel járt: csütörtök reggel befe­jezték a csaknem 11 kilométer hosszú csőhálózat építését, s péntek reggel megkezdték az utolsó 750 méteres szakasz nyomáspróbáját. Az új vízmű próbaüzemeltetését előreláthatólag december végén kezdik meg. Addigra a szendrői szi­vattyúházba beszerelik a nagytelje­sítményű szivattyúkat, Rudabá­nyán pedig elvégzik a tároló me­dence vízzárósági próbáját. Téli építkezés a Borsodi Hőerőműnél A Borsodi Hőerőműné' dolgozó 31/2 vállalat felkészült a téli mun­kára. Az építkezéseknél, a munka­helyeken lezáró falakat, nádpallókat építettek be. Az igazgatósági épület­nél már beszerelték a hőlégfúvót. Ez szükséges annál is inkább, mivel a tél fo!yamán ezen a munkahelyen kb. 3000 köbméter falvakolást kell elvégezni. A radiátorokat, kokszkályhákat rendbetetfék és a legtöbb munkahe­lyen ezzel melegítenek. A gözfejlesz- tő kazánok is készen állnak, az elő- regyártásnál, a betonozási munkánál már 5 ilyen gőzkazán dolgozik. Úgyszintén a kazánházná1 is elkészí­tették a lezárófalakat. A vállalat vezetői a dolgozókról való gondoskodásról sem feledkez­tek meg. Minden fizikai dolgozó megkapta a téli ruhát és a tél fo­lyamán melegítőitalt kapnak a mun­kások. A 31/2 építőipari vállalatnál rend­kívül fontos a téli építkezés jó megszervezése. Ennél a vállalatnál a dolgozók most indulnak harcba a IV. gépegység, felépítéséért. Csaknem 1000 éj lakást, korszerű hütöházal, orvosi rendelőintézetet épit 1956-ban a Borsodmegyei Épitőipari Vállalat A Borsodmegyei Építőipari Vál­lalat dolgozói az elmúlt II hónap­ban csaknem 700 új lakást építet­tek a megye városaiban. Munkáju­kat könnyebbé és gyorsabbá tette a gazdag szovjet tapasztalatok rendszeres alkalmazása, az építke­zések nagyarányú gépesítése. A második ötéves tervben azon­ban az eddiginél is nagyobb felada­tok várnak a vállalat dolgozóira# 1956-ban Borsod megyében mint­egy 1000 uj lakás építését kezdik meg. így — többek között Miskol­con — 240 lakással bővül a Diós­győr kenderföldi és 209 lakással a Malinovszkij úti új lakótelep. Ezen­kívül uj lakásokkal gazdagodik Hejőcsaba, Pereces, az ujdiósgyőri Andor utca és a Lankás út. A nagyarányú lakásépítkezések­kel egyidőben új szociális, kulturá­lis és egészségügyi létesítményekkel is növekszik az ország második legnagyobb városa. A Sajó partján 7 millió forintos költséggel, min­den igényt kielégítő, korszerű hű­tőházat építenek. Diósgyőrben 4 millió forintos beruházással gyö­nyörű orvosi rendelőintézet létesül; 1956-ban — a mór üzemelő — pa­mutfonodában felépítik az iroda- és kulturházat, a konyhát, az öl­tözőket s mosdókat. A nagy feladatok mielőbbi meg­valósítására lelkesen készülnek a műszaki és fizikai dolgozók. Ä vállalat „vezérkara az elmúlt hetekben kidolgozta a műsza­ki színvonal fejlesztésének fela­datait. így az egyenletes — tervszerű munka biztosítására a jövő évben új épület- és villanyszerelő rész­leggel erősítik meg a vállalatot, az építkezéseken pedig tovább növelik — a legfontosabb munkafolyama­tok — komplex gépesítését, 1956 ta­vaszán már közel 500 gép — köz­tük számos parkettgyalu, meszelő, festő és simítógép könnyíti meg az építők eddigi nehéz fizikai munká­ját. A lakóház építkezéseken az elmúlt évinél nagyobb mértékben alkalmazzák majd az előregyártott betonelemeket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents