Észak-Magyarország, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)
1955-12-11 / 291. szám
2 ÍSZAKMAGYARORSZÁC Vasárnap, 1955. december 11* azért, Újabb 65 lakásos la tóM építéséi kezdték meg a misolci Malmovszkij úton A miskolci lakásépítők a hideg téli napokon is lelkesen harcolnak hogy a Malinovszkij-úti új lakótelep minél előbb felépüljön. A korszerű lakótelepen — ahol 207 új lakás épül — az eimúlt hónapokban nemes verseny bontakozott ki a 37 tagú Bial Dezső és a 60 fős Henri Martin-brigád között. Azóta a nagylétszámú brigádok egyösszegű utalványozással dolgozva, hétről hétre csaknem kétszeresére teljesítik normájukat. > Bial Dezsőék a 35 lakásos „G“ jelzésű lakótömböt építik. Ebben a házban a lakások mellett öt üzletet is elhelyeznek, amelyekben a környék lakói beszerezhetik majd mindennapi szükségletüket. A 35 lakásos lakótömb mellett épül a 107 lakásos „H“ jelzésű lakóház. Itt dolgozik az országoshírű Henri Martin kőművesbrigád. A nagyobbrészt fiatalokból álló 60 tagú kollektíva munkáját toronydaru, központi habarcstelep, gumi szállítószalagok könnyítik meg; a nehéz fizikai munkát igénylő téglarakodást pedig konténeres szállítással tették gyorsabbá. A gépek segítségével nagyszerű teljesítményeket érnek el az építő- munkások. Nagy Zoltán és Nemes Imre kőművesek például sztahanovista gyorsfalazással műszakonként 2000 téglát építettek az épü’etbe. A két brigád nemes versenye nagyszerű eredményt hozott; a tervvel szemben csaknem 6 nanos előnyre tettek szert s így az elmúlt napokban az átszervezett Bial-brigád megkezdhette a 65 lakásos „I“ jelzésű épület földmunkáját. A magyar külügyminisztérium tiltakozó jegyzéket nyújtóit át a budapesti olasz követségnek A magyar labdarugó B. válogatott 1955 november 27-én Livornóban mérkőzött az olasz B. válogatottal. A hazatérő magyar csapat két tagját, Szabó László és Vilezsál Oszkár játékosok t Tarvisio olasz határállomáson hivatalos olasz személyek felszólitották, hogy ne térjenek haza Magyarországra és maradjanak Olaszországban. Miután a két játékos ezt határozottan megtagadta. Szabó Lászlót olasz hivatalos személyek erőszakkal be akarták tuszkolni egy szobába, úv-y, hogy kénytelen volt kitépni magát karjaikból, ugyanakkor Vilezsál Oszkárnak nay»összegű pénzt ígértek, majd megfenyegették, hogy ha hazatér magyarországra, a magyar hatóságok ugyanis bebörtönözik. Az olasz hivatalnokok csak akkor mondtak le a további rábeszélésről és erőszakosságról, amikor látták, hogy a magyar játékosokat semmiképpen nem tudják hazaárulásra bírni. A Magyar Népköztársaság külügyminisztériuma december 10-én jegyzéket adott át R. A. Giardíninek. az Olasz Köztársaság budapesti követének, amelyben erélyesen tiltakozik az olasz hatóságoknak a fentiekben ismertetett, a nemzetközi érintkezés 'zökésait sértő, minősíthetetlen magatartása ellen. A jertvzék hangsúlyozza: a Magyar Népköztársaság külügyminisztériuma elvária, hogy a tervisiol határállomáson lefolyt bot- "ányos események értelmi szerzőit és vé'”’°haí*ó't lllotákes olasz szervek felelősségre vonják és megbünte'ik (MTI) Dalles chicagói beszéde Washington (TASZSZ) Dulles, az Egyesült Államok külügyminisztere a külpolitikai helyzettel foglalkozó beszédet mondott Illinois állam gyáriparosainak szövetségében. Dulles beszédében bőségesen intézett kirohanásokat a Szovjetunió külpolitikája ellen, amelyet igyekezett agresszív színben feltüntetni. Azt állította, hogy a Szovjetunió „megváltoztatta taktikáját“, de változatlanul hagyta „agresszív“ célkitűzéseit. Űgylátszik — mondotta —, hogy „a nemzetközi kommunizmus elleni harc új szakaszába“ léptünk. Dulles beszéde semmi kétséget sem hagy afelől, hogy a Szovjetunió „támadó szelleméről“ szóló kitételekre csak azért volt szüksége, hogy indokolja a katonai tömbök összetákolá- sának politikáját és a fegyverkezési hajszát. Dulles a hitelét vesztett „erőpoliti- kát‘ úgy igyekezett bemutatni, mint „a politikai biztonság biztosításának két, egymással összefüggő irányvonalát“. „Az első irányvonal az — mondotta —, hogy a fegyveres agresszióra kollektív akció lesz a válasz.“ Ennek kapcsán dicsőítette a támadó katonai tömböket, mint amilyenek az Észak atlanti Szerződés Szervezete és a Délkeletázsiai Szerződés Szervezete. „A második irányvonal abban áll ■— jelentette lei Dulles —, hogy felkészüljünk ezt a politikai figyelmeztetést visszatartó erővel kiegészíteni.“ Dulles ezzel összefüggésben hajsza síkraszállt a fegyverkezési mellett „visszavágás céljával' Dulles beszédében az tükröződött, hogy az Egyesült Államok bizonyos köreit szerfölött nyugtalanítja a Szovjetunió és számos ázsiai ország gazdásági, kulturális, tudományos és technikai kapcsolatának erősödése. Dulles ezeknek a nemzetközi feszültség enyhítését előmozdító baráti kapcsolatoknak az i-ásításét ingerülten szovjet ..cselszövésnek“ minősítette. Közvetett formában beismerte. hogy az Egyesült Államok politikáié vereséget szenvedett a gazdaságú o" elmazadrtt országok vonatkozásában. (MTI) Lezárult a jelölés a munkáspárt vezetői tisztére London (MTI) Az angol sajtó feltűnő beállításban közölte, hogy Bevan elfogadta, Gaitskell visszautasította azt a javaslatot, hogy a munkáspárt vezéri tisztségéért versengő jelölték lépjenek vissza és ezzel tegyék lehetővé Morrison egyhangú megválasztását. A nevezési határidő lejárt és a párt már közölte, hogy három jelölt veszi fel a választási küzdelmet: Bevan, Gaitskell és Morrison. (MTI) Hz a'gériüi választások elhalasztásánál« Kérdéséhez Párizs (MTI) Az algériai parlament hatvanhét szavazattal tíz ellenében és négy tartózkodással annak az óhajának adott kifejezést, hogy az algériai megyékben ne tartsák meg a választásokat január másodikén. Ezzel a javaslattal a hetek óta lappangó algériai válság nyílt jelleget öltött. Az algériai parlament határozata egyszerű kívánság ugyan, mert az algériai parlament csak konzultatív jel legű. Ennek ellenére a döntés arra kényszeríti a francia kormány hogy felülvizsgálja álláspontját. Az algériai parlament tagjait hat évre választják. A parlament hatvan tsria az első, az úgynevezett európai kollégiumba (franciák képviseletei, másik hatvan ta°ia a második, úgynevezett muzulmán kollégiumba 'algériaiak képviselete) tartozik és a két kollégium váltakozva adja az al sériai parlament elnökét. A parla ment a megvík ügyeit intézi, megszavazza a költségvetést, kiadásokat "■m dőlhet el, de határozatai — a költségvetésre vonatkozóak kivételével — nem véglegesek és a főkormányzó jóváhagyására szorulnak. Mesbah, az úgynevezett hatvan- egyes csoport szóvivője nyilatkozatot adott a Monde-nak cs hangsúlyozta: Márcsak azért is képtelenség megtartani'a választásokat Algériában, ráéri lényegében a tényleges szük- '^áll.apot helvére hivatalos szükségállapot lépett. A szabadság1 o«ok gyakorlása jelenleg a semmivel egyenlő, a táborok tele vannak politikai internáltakkal. Ezek a szemé- ’vek ki vannak zárva a választási kampányból, > noha a francia ngm- -’“‘gyülés feloszlatása és a szülcsé'’- állrpot automatikus megszűnése következtében szabadon kellett volna t'oesátani őket. Eaves politikai pártok; mint ismeretes — nem v^het- -oV rá-ri a vá’rsa'ási habban. Ilven köriilmérvek t-r-'-Uf a választás komédia lenne. (MTI) Walter Ulbricht: „4 nemet me/őtazdaságban is a tcrmelőszövetliezeteké a jövő“ Berlin (MTI) Lipcsében pénteken megkezdődött a Német Demokratikus Köztársaságbeli mezőgazdasági termelőszövetkezetek elnökeinek és élenjáró dolgozóinak negyedik országos értekezlete. Az értekezleten Walter Ulbricht, Németország Szocialista Egységpártja Központi Bizottságának első titkára, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának első elnökhelyettese beszédet mondott ás hangsúlyozta, hogy a termelőszövetkezeteké, a mezőgazdasági nagyüzemeké a jövő. Részletesen ismertette a szocialista mezőgazdaság előnyeit. Most az a legfontosabb feladat — fejezte be beszédét Ulbricht —, hogy a mezőgazdaság szocialista szektora mindenekelőtt további középparasztok megnyerésével és új mezőgazdasági termelőszövetkezetek alakításával kiszélesüljön. Németország szocialista egységpártja és az NDK kormánya kellő segítséget nyújt majd e célok megvalósításához. (MTI) JL ■«, A «.A A V A * A. A A , A A V V T Iff iff Iff Iff TIGRISEKET NEVELNEK A tigris, a „dzsungelek csíkos macskája“, köztudomásúan a legvérengzőbb fenevad, — az amerikai militaristáknak úgylátszik éppen ezért eszményképe. Az alabamai pilótafőiskolán, ahol az amerikai légierő törzstisztjeinek továbbképzése folyik, nem ok nélkül lett jelszó: „Minden ember — tigris“. Csakhogy az amerikai légierő tisztjei közül korántsem mindegyik alkalmas a „tigris“-szerep- re. Ilyeténképpen az alabamai főiskolára csak a kiválasztott „elit“ kerülhet. A főiskola parancsnoka, Cooter vezérőrnagy, mintaképe ennek a „tigris-elitnek“. Arról híres, hogy ő találta fel a „reatom-háború“ új kifejezést. Ennek a kifejezésnek magyar megfelelője talán „lökatom- háború" lenne, minthogy lökhajtásos repülőgépek és atomfegyver felhasználásával viselt háborút jelent. Cooter vezérőrnagy és gazdái leghőbb vágya egy ilyen háború kirobbantása. A pilótafőiskola tantervé egyetlen célnak — a háború előkészítésének van alárendelve. A záróvizsgákon az utolsó évifolyamos hallgatók például azt a feladatot kaphatják, hogy dolgozzák ki egy atomtámadás részletes tervét. De kaphatnak ilyen feladatot is: a hidrogénbomba „taktikai“ alkalmazása. Egyébként ennek a „tantárgynak“ az oktatása, mint a „Colliers“ című amerikai folyóirat közli, „a világ legtitkosabb előadótermében, három méter magas szögesdrótkerítéssel körülvett és állandóan tábori csendőrökkel őriztetett épületben“ folyik. Míg az alezredesek és őrnagyok hidrogénbombával hadonásznak a szögesdrótkerítés mögött, rangban fiatalabb kollégáik „a leendő hábprú reális viszonyaihoz maximálisan alkalmazkodó“ szárazföldi hadműveletek terveit dolgozzák ki. Nézzük meg, hogyan fest ez a „realitás“ a főiskola vezetőinek képzeletében. Kétszáz hallgató — írja a „Colliers“, — ül az előadóteremben és hallgatja az előadást. Váratlanul betörik az ajtót, a géppisztollyal összevissza lövöldöző, az oroszhoz hasonló zöld egyenruhába öltözött katonák tömege tódul be a terembe. Az előadó „holtan esik össze“ ... A támadók parancsnoka felugrik az asztalra, orosz nyelven parancsszavakat kiált. Katonái célbave- szik a hallgatókat.;: Mi más volna a célja ennek a felháborító komédiának, mint az, hogy a Szovjetunió iránti gyűlöletre neveljék az amerikai repülőtiszteket?! ' A „fogságba esett“ hallgatókat vallatásnak vetik alá. Akkor aztán szorul a kapcájuk! Az amerikai légierők felderítési szakértői folytatják a kihallgatásokat. Márpedig ezek „értik a dolgukat“. „A szóbeli csapdák, gyalázkodás és fizikai ráhatás“ raffinált rendszerét alkalmazzák. A „tigrisek“ vallatásánál a „fizikai ráhatást“ (vagyis a verést és kínzást) hosszú órákig tartó nehéz „fegyelmező gyakorlatokkal“ helyettesítik. Az ekként idomított „tigrisek“ fokozatosan mind tökéletesebben el- állatiasodnak .;: így fest az amerikai „pilóta főiskola“, amely az Egyesült Államok agresszív körei tervezte új háborús kalandokhoz képez kádereket. Ilyen szemérmetlen komédiákat rendeznek ezen a különös „főiskolán“. mm« ----- -...........- — NEMZETKÖZI ÉLET------------------------------ JEGYZETEK ------------------------------AZ ÉLET GYŐZEDELMESKEDIK Dr. Thomas Dehler, a szabad demokrata pártnak (a nyugatnémet kormánykoalíció egyik pártjának) elnöke november végén több külpolitikai beszédet mondott. Kijelentette: a négy nagyhatalomnak Németország iránti kötelezettségei nem mentesítik a németeket az önálló cselekvéstől. Az újraegyesítés elsősorban a németek dolga. Bár Dehler megállapítása teljesen logikus, e kijelentés nagy vihart keltett a keresztény-demokrata unió, az uralkodó polgári párt köreiben. Adenauer szövetségi kancellár (=s Krone, a keresztény-demokrata unió bun- destagbeli frakciójának vezetője levélben követelte, hogy Dehler vonja vissza kijelentését. A helyzet tisztázásáig elhalasztották azt a korábban kitűzött értekezletet, amelyen a koalíciós pártok képviselői megvitatták volna a kormány külpolitikai Irányvonalát. A szövetségi kormány és a keresztény-demokrata unió vezető politikusai ugyanis ellenkezőképp vélekednek. Szerintük Németország új- -a egyesítése és a német kérdés rendezése csakis a nagyhatalmak feladata. s minden ilyen irányú német kezdeményezés merőben fölösleges Ezzel a kifogással elutasítják a ké* német állam közeledésének eszméié: ás mindazokat a javaslatokat, amelyek csak egy hajszálnyira is eltérnek a három nyugati hatalom diktátumától. .: De az eseményekből kitűnik, hogy ennek a teljesen negatív állásfoglalásnak már a kormánykoalíció pártjaiban sincsenek támogatói. Dehle* ott volt Genfben. s meggyőződhetett róla, hogy a Német. Szövetségi Köztársaság megfigyelő küldöttsége voltaképp nem is beszélt a német kérdésről. inkább ..teljesen és kikötések nélkül“ helyeselte a nyugati hatalmak terveit. De a genfi értekezlet után már Németországban is sokan látják, hogy az efféle tervek irreálisak, s hogy semmi jóval nem kecsegtetnek. Ezért mind többen vallják: s német népnek — a nyugati országrész német népének is — nagv erőfeszítéssel kell küzdenie, hogy megoldhassa sorsát. A keresztény-demokrata unió egyes politikusai eretnekségnek bé- 'végzik az ilyesfajta kezdeményezést. De a kormánykoalíció soraiban mindinkább lazul „a fegyelem'1. Nemrég, amikor az össznémet tömb kilépett a keresztény-demokrata unióból. a koalíció a Bundestagban elvesztette minősített többségét. Most pedig egv másik koalíciós párt berzenkedik. A Tat című zürichi lap úgy vélekedik erről, hogy Bonnban „nemcsak a kormány és a koalíció kapcsolata zavaros és válságos, hanem a koalíció belső helyzete is.; -. “ Nyugat-Németországban mind általánosabb az a vélemény, hogy a németeknek kell kezdeményezniük a német kérdés rendezését. Ezzel végül is mindenkinek számolnia kell. VESZÉLYES SZELLEMIDÉZÉS A bagdadi egyezmény résztvevői november 21-én és 22-én Bagdadban megtartották első hivatalos értekezletüket. Ez az értekezlet újabb lépés volt az Anglia. Törökország, Pakisztán. Irak és Irán részvételével összetákolt közel- és közép-keleti agresszív csoportosulás szervezetének kialakítása útján. Az Egyesült Államok mindenben helyeselt. Képviselői az agresszorok találkozóján csak mint „megfigyelők“ jelentek meg, noha mindenki tudja, hogy az amerikai diplomácia kezdeményezte és teremtette meg a bagdadi egyezményt. A bagdadi értekezlet résztvevői úgy döntöttek, hogy az új katonai szervezet legfelsőbb szerve a benne résztvevő országok külügyminisztereinek állandó tanácsa lesz. A tanács Bagdadban székel, s két bizottság kerül melléje: egy katonai, meg egy gazdasági bizottság. Egyelőre nem vitatták meg az egyesített parancsnokság megteremtését és a nyugati hatalmak csapatainak a közelés a közép-keleti országok területén való elhelyezését, hogy végképp ei ne riasszák a bagdadi egyezménytől inkább távolmaradt országokat. A sajtóközleményekből kitűnik, hogy az értekezlet résztvevői szükségesnek tekintik a bagdadi egyezmény kiterjesztését. A sajtó nagyon buzgón terjeszti a bókevágyró! és e szervezet „védelmi“, sőt „gazdasági“ jellegéről áradozó hivatalos nyilatkozatokat. De az üres szólamok nem leplezhetik a bagdadi egyezmény agresszív j jellegét és résztvevőinek kitervelt | háborús készülődéseit. Pillantsunk • csak bele a bagdadi egyezményhez mellékelt jegyzőkönyvbe! E szerint minden szerződő fél vállalja, hogy bizonyos körülmények között átengedi területét, repülőtereit és katonai felszerelését a másik fél csapatainak. Ezek a kis országok függetlensége ellen irányuló cikkelyek nem tekinthetők csak írott malasztnak. Irak területén például máris vannak angol repülőterek, s angol tisztek ellenőrzik az iraki hadsereget. Törökországban bővül az amerikai támaszpontok hálózata, s a török hadseregben, akárcsak Irán és Pakisztán hadseregében, mindinkább elterpeszkednek az amerikai katonai szakértők. A szovjet kormány az iráni kormányhoz intézett november 26-V jegyzékében megállapítja, hogy „nem védelmi okok teszik szükségessé a bagdadi egyezmény megteremtését; ez az egyemény azoknak a hatalmaknak az eszköze, amelyek mindenképpen igyekszenek, hogy katonai felvonulási területükké változtassák a Közel- és a Közép-Kelet országait, köztük Iránt is, s így biztosítsák ezeknek az országoknak területén külföldi fegyveres erők tartását és saját katonai támaszpontjaik szervezését“. A jegyzék megállapítja továbbá, hogy a bagdadi egyezmény a gyarmatosító hatalmak érdekeit szolgálja. Az arab országok közvéleménye ugyanígy vélekedik a bagdadi egyezményről. Az Asz-Szavra című egyiptomi hetilap például az arab népek „nemzeti szabadságharca ellen szőtt összeesküvésnek“ minősíti a bagdadi egyezményt. A bagdadi egyezmény a „hidegháború“ veszélyes szellemének felidézése. Ez a szellem nemcsak a Közelés a Közép-Keleten, hanem e terület határain kívül is fenyegeti a békét. TUDATOS PÁNIKKELTÉS A U. S. News and World Report egyik legutóbbi számában megjelent egy kabuli tudósítás. A cikk szerző- 16; szerint Afganisztán népe egyszer csak arra ébred, hogy hazájának függetlensége veszedelembe került. Vajon miféle veszedelem fenyegeti Afganisztánt? Mi hökkentette meg sz amerikai újságírót? — Szovjet szakemberek gabonaraktárt, sőt malmot és kenyérgyárat építettek Kabulban! — Kabulban ezelőtt csak két aszfaltos utca volt, most szovjet mérnökök és technikusok vezetésével már nemcsak a főváros, hanem Herat és Mazir-i-Serif városok főutcáit is aszfaltozzák. — Kabul külvárosában szovjet segítséggel üzemanyagraktár épül, s hamarosan szovjet gyártmányú taxik suhannak a város utcáin. — A Szovjetunió hitellel, berendezéssel és szakemberrel segíti elő az ipari vállalatok építkezéseit és a közmunkák megszervezését. Ezek a tények a két szomszédos ország baráti gazdasági együttműködésére utalnak, de az amerikai folyóirat roppant vészióslónak tünteti fel őket. — Óvakodjatok a szovjet taxiktól! -— sziszegi a U. S. News and World Report. — Ne egyetek „orosz módra sütött“ kenyeret! Ne járjatok a szovjet aszfalton! Isten tudja, hová juttok rajta! Afganisztán lakói bizonyára csú- fondárosan nevetnek ezek az oktalan '.zgalmon. Ez a nép nagyra becsüli a baráti szovjet segítséget, hiszen így fokozatosan kitörhet évszázados elmaradottságából. Még a tudósító is elismeri, hoav Kabul lakói hálásak az afgán fővárosban közműveket 4oítő szovjet szakemberek munkájáért. De ha nevetnek is a U. S. News and World Report agyrémein, okvetlenül megkérdezik: ugyan mi sugallja ezt a békés szovjet—af- "án együttműködés ellen intézett támadást? A titok nyitja egyszerű.;. Aki az afganisztáni függetlenség védelmezőiének hozzá nem illő tógá- iába öltözik, sehogy sem bocsátia meg, hogy Afganisztán nem hajtja fejét a katonai tömbök jármába. „Az Egyesült Államok remélte, hogy Afganisztán csatlakozik az új védelmi rendszerhez“ (vagyis nyilván a bagdadi egyezményhez) — ir- ia a folyóirat. Ez a remény szertefoszlott. Kudarcba fulladnak az Afganisztán gazdasági elszigetelésére irányuló kísérletek is. hiába akarják egyes nyugati körök engedelmességre szorítani Kabult. Afganisztánnak és északi szomszédjának fejlődő gazdasági kapcsolatai meghiusítiák e kísérleteket. Mivel vigasztalódjék hát a reakciós újságíró? Riadót ver „az orosz módra“ készült „veszedelmes“ cipó miatt!
