Észak-Magyarország, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-08 / 288. szám

^szakmagyahorszAg Csütörtök, 1955. december l. N, A, Bulganyin és N, Sz. Hruscsov fogadása Rangunban Rangun (TASZSZ) N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov december másodikén a ranguni el­nöki palotában fogadást adott. A fogadáson jelen voltak a szovjet államférfiak kíséretében lévő szemé­lyiségek, burmai részről pedig Ba U köztársasági elnök, U Nu miniszter- elnök, a burmai kormány tagjai és inás magasrangú hivatalos személyi­ségek. Megjelentek a fogadáson a ranguni diplomáciai képviseletek vezetői is. N. A. Bulganyin a fogadáson be­szédet mondott. — Burma és a Szovjetunió sokban különböznek egymástól — mondotta többek között. — Különböző a termé­szeti világuk és éghajlatuk, különbö­zőek történelmi és életmódbeli ha­gyományaik. Népeink művészetének és kultúrájának meg vannak a maga sajátosságai. Különbözik egymástól országaink gazdasági berendezkedése és társadalmi-politikai rendszere is. Amint azonban a tények mutatják, ez nem akadályoz bennünket abban, hogy fejlesszük az együttműködést és a kapcsolatok különböző ágait. — Ma közös nyilatkozatot írtunk alá burmai tartózkodásunkról. A megbeszélések során eszmecserét folytattunk a két országot kölcsönö­sen érdeklő, a két országra nézve kölcsönösen előnyös kérdésekről és több halaszthatatlan, nemzetközi je­lentőségű problémáról. — Mélységes meggyőződésünk, hogy az államok vezetőinek szemé­lyes érintkezése és tárgyalása haté­kony útja a kölcsönös megértés és bizalom megszilárdításának és hogy az ilyen érintkezés elősegíti a népek közötti baráti viszony fejlesztését. — Engedjék meg, how kifejezzem azt a meggyőződésemet, hogy a Bur­mai Unió és a Szovjetunió nénei kö­zötti barátság és együttműködés kö­telékei egyre erősödni és fejlődni fog­nak népeink javára, az egész világ békéje megszilárdításának javára. N. A. Bulganyin beszédére Ba U köztársasági elnök válaszolt. Az ENSZ különleges folytatja az új tagok Newyork (TASZSZ) Az ENSZ különleges politikai bí­zói tsága december 5-i ülésén foly­tatta az új tagok felvételének vitálat. Az általános vitában Kuba, Lengyel- ország, Görögország és az Ukrán SZSZK, Ausztrália, Szíria, Pakisztán, Libanon, Izland, Jugoszlávia, Török­ország, Argentína és a Dominicas Köztársaság képviselője szólalt fel. Kuba kivételével valamennyi küldött támogatta a 28 állam javaslatát arra vonatkozólag, hogy a 18 kérelmező országot vegyék fel az ENSZ-be. Jóllehet, hogy a küldöttek abszolút többsége követeli, hogy még a jelen­legi ülésszakon oldják meg az új tegok felvételének kérdését, a kubai küldött továbbra is ellenezte Albánia. Bulgária, Magyarország, a Mongol Népköztársaság és Románia felvéte­lét. "vt. Naszkowski lengyel megbízott felhívta a küldöttek figyelmét a ku­bai küldött gyűlölettől és rágalmak­tól áthatott felszólalására és hang­súlyozta, e felszólalás tükrözi a félel­met attól, hogy megegyezésre juthat­nak az új tagok felvételének kérdé­sében, továbbá attól, ho<rv véget ér az olyan küldöttségek szerepe, emelye^ 8$ 3 gyűlölködést, és ellenségeskedést r í- tanak az ENSZ-ben és ily módon elő­segítik a nemzetközi feszültség foko­zásét. V. I. Szapozsnvikov az Ukrán SZSZK kéoviselőie hangsúlyozta, hogv a tagfelvétel kérdésének to­vábbi halogatása csak árthat az ENSZ-neJc. Az Ukrán SZSZK küldöttsége tá­mogatja mind a 18 állam felvételét — mondotta Szapozsnyikov. politikai bizottsága felvételének vitáját Spender ausztráliai megbízott kije­lentette, hogy az ENSZ és a világ békéje érdekében fel kell venni mind a 18 jelöltet annak ellenére, hogy bi­zonyos küldöttségeknek fenntartásai vannak egyes országok felvételével szemben. Brilej jugoszláv megbízott furcsá­nak és rendellenesnek nevezte, hogy sok államot mindpz,',elB rom rnBer'- tek be az ENSZ-be. Semmi sem lehet olyan veszedelmes az ENF-* működé­sére, sőt fennállására nézve — mon­dotta — mint az. ha körletek tör­ténnek. hogy az Egyesült Nemzetek •z-rervozetét az áilemn’- alaorló fel1é’'é5'°p',,r ’-«--'untjából egv .zártkörű klubbá“ és végeredmény­ben az Ideológiai háború eszközévé változtassák. El kell ismerni — hangsúlyozta a U’eoszláv küldött —. hogy különbőzé ‘ársado'ml rendszerű ors-ávoltak és továbbra ’s lesznek és a hévé ««nk e rendszerek egym* «mellett élése esetén jöhet létre. (MTI) I Román Népköztársaság új magyarországi nagykövete á adta megbízólevelét Dobi István, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnö­ke december 7-én fogadta Ion Po- pescu rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Román Népköztársa­ság új magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. A megbizólevél átadásánál jelen volt Boldoczki János külügyminisz­ter, Darabos Iván, az Elnöki Tanács titkára, Mihály« Ernő, az Elnöki Tanács tagja, Marjai József rendkí­vüli követ és meghatalmazott mi­niszter, a külügyminisztérium pro- tokollosztályának vezetőie és Máté- kovics Endre vezérőrnagy. Ion Popescu nagykövet megbízó­levelének átadásakor mondott beszé­dére Dobi István az Elnöki Tanács elnöke válaszolt. (MTI) Masynr küldöttség láto^ntásn Kárpát-Ukrainában Csap (TASZSZ) Kocsány Gyulának, az MDP Sza- bolcs-Szatmár megyei végrehajtó- bizottsága másodtitkárának vezetésé­vel december 4-én magyar küldöttség érkezett Károát-Ukrajnába baráti lá­togatásra. A küldőn ség munkásokból, parasztokból, termelőszövetkezeti ta­gokból. értelmiségiekből és újság­írókból áll. A vendégek fogadására neves kár- nát-i’krainai személyiségek érkeztek a határra. Perét István, az MSET Szaboles- Pzntmár megvet bizottságának Hf- '•ára. a magyar dolgozók nevében legjobb kívánságait tolmácsolta az ukrán nénnek. Ezutá« Garagonir*. a kárrot-nk-r*)- prt terület végrehaitóbiznttsá«ái»»U' elnöke mondott vírMT*’ Szovjet kohómérnökök utaztak Delhibe Moszkva (TASZSZ) Hlebnyikov szovjet vaskohászati miniszterhelyettes vezetésével szov­jet kohómérnök-küldöttség repült Delhibe. A szovlet küldöttség az in­diai kormány elé terieszti a szovjet szakembereknek India számára ké­szített kohómű terveit. (MTI) n Magyar NépHöztámság Német Demokratikus Köztársaság kormánybizottságli megbeszélést tartottak Beriinben Berlin (MTI) A Magyar Népköztársaság és a Né­met Demokratikus Köztársaság együttműködését irányító kormány­bizottságok e napokban megbeszélést tartottak Berlinben. A kormánybi­zottságok megállapodtak azokban az intézkedésekben. amelyek célja, hogy a két állam illetékes szervei fokozzák az egymásnak nyújtott segítséget ve­tőmag, gyümölcs, főzelékfélék és sző­lő termesztése, tenyészállatcsere, va­lamint állatorvosi gyógyszerek gyár­tása terén. A tárgyalásokat magyar részről Márton János az Országős Tervhivatal elnökhelyettese, a Német Demokratikus Köztársaság részéről dr Erich Rübesam mező- és erdőgaz­daságügyi miniszterhelyettes vezette. k & *4* >. A * A A A A A. A A A A A A A AAA Arf ' ' - * Wt - w t ▼▼▼ rW ▼▼▼ FW NEMZETKÖZI SZEMLE Imperialista mesterkedések a Közép-Keleten A közelmúltban zajlott le Bagdad­ban az úgynevezétt „Közúpkeleti Vé­delmi Szervezet“ (Middle East De­fense Organisation), röviden MEDO- tagállamainak (Anglia, Törökország, Irak, Irán és Pakisztán) első érte­kezlete. Feladata a már meglévő csoportosulás működésének elindí­tása, s a funkcionáláshoz szükséges szervezetek felállítása volt. Az érte­kezlet meghatározta a bagdadi pak­tum szervezeti felépítését. A szerve­zet legfelső szerve a résztvevő álla­mok minisztereinek állandó tanácsa bagdadi székhellyel. A tanács össze fog ülni „az öt kormányt érdeklő bármely politikai, gazdasági vagy katonai kérdés" megvizsgálására. Ezenkívül egy állandó titkárságot létesítettek, továbbá két bizottságot hoztak létre (Katonai bizottságot és gazdasági bizottságot.) Az angol imperialista sajtó nagy „megelégedéssel'1 nyugtázta a fent pmlfte't szervezeti megegyezéseket s ú"v vélekedik, hoav ez a brit kül­politika hosszú idők óta első szá­mottevő eredménye. Joggal vetődhet fel a kérdés: mit k"?as Anglia egy középkeleti szövet- s lobén? A kérdéj jo^orságát még .*‘'v'ban kiemeli az a t*ny, hogy az i—'oerialietáV el akarják hitetni a I'" “véleménnyel. ho«y a bagdadi puktuim regionális (táiegytségileg ösz­'kapcsolt) országok egyezménye Fz a bűvészmutatvány, amely az egyezményt regionálisnak igyekszik é változtatni, enyhén szólva nevet- ?*■***, hiszen köztudomású, hogv ez r-y'k temSllpm (Anglia) tízezer mér- f1 s-p fekszik a szerződésben rérzt- '"”4 la’-w négy országtól. Ml tehát e ”»lóság? Anglia a második világháború be­fejezése óta azon fáradozik, hogy í zs.iában összeomlott gyarmatbiro- r'-ilmát az imperialista politika eaz- Lözeivel és módszereivel pótolja. Ismeretes, hogy Anglia az elmúlt években elvesztette kizárólagos be­folyását az iráni olajmezők felett és elvesztette az Ázsia felé vezető leg­fontosabb útvonal, a Szuezi-csatoma feletti uralmát. Egyetlen támasz­pontja maradt csak és ez Irak, amelynek kormánya hű kiszolgálója maradt Angliának, s biztosította a kizárólagos angol befolyást az ira’ci (moszuli) olajmezők felett. így hát Anglia Irak fővárosából. Bagdadból szőtte új közép-keleti terveit, amely­nek első eredményeként létrehozta a török-iraki-oakiisztán! hármas szö­vetséget. Törökország ugyan határos Irakkal, de Irak és Pakisztán kö­zött a nasykiterjedésű Irán fekszik. Ezért szükség volt a bagdadi pak­tum kiterjesztésére Iránra is. amely hosszas diplomáciai manőverek után ez év őszén sikerült is. Ao»lio a paktum létrehozásával a politikai és katonai célokon kívül termá- rz“te5en ga^dosáoi érdekeket is követett Ko?*p-Keie*en vannak a föld eddig felderített '1eB- na^vobh olaimező’, (A föld olalt»’-- meKsénok egyötödét a kfizío-k'ü'di területeken nyerik 1954-hen vlláe- vi«zonylatban a 681 rnHI’ó tonnát kitevő o'ai mennvi6é“éböi 136 mil­liót itt termeltek.) Anglia tehát a keddadi noktürn révén ©karja hiz.to- rftani poll+iikoi és gazdasági befolyá­sát a n?Bv óla'üzletben. Erén túlmenően azonson K.tnimk kell a bagdadi noktürn lé’rehozésá- nak. mint támadó, em-ersziv csopor­tosulásnak a szerepéit is. A nyugati imperialista körök a NATO megalakulása után, 1949-ben neonnal hozzáláttak a közel- és kö­zön-keleti katonai csoportosulás ki- éeftéséhez. Az arab népek azonban ”em egykönnyen adták be a dere­kukat. így hét új taktikát dolgoz­tak ki. Egyenként vonták be a szö­vetségbe Irakot, Iránt, Törökorszá­got és Pakisztánt, s elmondhatjuk nem is a diplomácia becsületes sza­bályai szerint, hanem fenyegetőzé­sekkel. Tető alá hozták először az úgynevezett SEATÖ-t, a délkelet­ázsiai katonai és politikai tömböt, amelybe belépett Pakisztán és Ang­lia, majd beléptették a NATO-ba Tö­rökországot. Ezután kötötték meg a bagdadi paktumot. így világos és érthető, hogy a bagdadi paktum az összekötő lánc szerepét tölti be a NATO (Északatlanti Tömb) és a SEATO (Délkelet-ázsiai csoportosu­lás) között. Vagyis a bagdadi pak­tum hivatása bezárni a katonai tá­maszpontok láncolatát a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és a népi demokratikus országok körül. Az a tény, hogy Törökország és Anglia tagja a NATO-nak és Pa­kisztán és Anglia tagja a SEATO- nak, biztosítja azt, hogy a bagdadi paktumban résztvevő többi állem •— Irak és Irán — is azt cselekedj«, amit a nyugati imperialista körök amerikai parancsuralomra elhatá­roznak. A közép-keleti imperialista mes­terkedések nagy nyugtalanságot kél­tettek a környező arab államok kö­rében. amelyeknek keserves tapasz­talataik vannak az imperialista ma­nőverekkel kapcsolatosán. Értheti, hogy a leghatározottabban ti Makói­nak a bagdadi paktum me-mlakftásn •is tervezett további kibővítése ellen. A bagdadi értekezlet tovább bo­nyolította az amúgy sem nyugalma« közel-keleti helyzetet, de ezen túl­menően a nemzetközi légkört is. Az imperialisták e mesterkedése nem«t mond a oenfi szellemnek és arról •enu«kodlk, hoBv az imperialisták a 'avuló nemzetközt helvzet megmér- “ez'Hsre tögekszmék. hiszen a bag­dadi p?kt”m pvilt katonai jellegé­vel a legközvetlenebbül veszélyez­teti S^riát, Egyiptomot és Szau^ Arábiát, ugyanakkor a Szovjetunió ellen iránvuló agresszív törekvése­ket is mutat, hiszen a paktumban résztvevő országok a Szovjetunió déli határain terülnek el. KOVÁCS JENŐ Párté 1 o t ________★ A vezetőségválasztás előkészületeinek tapasztalatai Soltész Béla elvtárs, a sajószent- péteri üveggyár üzemi párttitkára a vezetőség tagjaival és a hat párt- alapszervezet titkárával minden részletében alaposan megvitatta a vezetőségválasztás alatt a gyár kommunistáira váró feladatokat. Mielőtt hozzálátott volna a veze­tőségválasztás egész időszakára szó­ló munkaterv elkészítéséhez, ala­pos gonddal áttanulmányozta a párthatározatokat. Az elkészüli munkatervben minden fontos feladat szerepel. Mivel a gyárban több mint 400 ifjúmunkás dolgozik, a munkaterv­ben különösen nagy gondot fordí­tanak a DISZ erősítésére, az ifjú­ság muvkalendiiletének értékesíté­sére. Célul tűzték ki. hogy< a veze- tősígválasztás tiszteletére a negye­dik ne-niedévhon elnyerik az él­üzem elmet. Megteremtik minden előfeltételét annak, hont! a máso­dik ötéves terv első évében 2.8 szá­mlákkal növelhessék a termelé­kenységet, 3 százalékkal csökkent­hessék a selejtet. Részletesen fog­lalkozik a must,káterv a tömegszer­vezetek feladataival is. rr Az Ózdi Kohászati Üzemek villa­mos üzemének pártalapszervezetei- ben már lelkesen készülnek a kö­zeledő vezetőségválasztásra. A vil­lamosüzemben dolgozó kommu­nisták már arra is gondoltak, hogy a vezetőségek újjáválasztása kül­sőségeiben is méltó keretek között történjen. Ezért vállalták, hogy épülő új pártházukat a vezetőség- választásig társadalmi munkával elkészítik. A pártházat széppé, otthonossá varázsolják. rr A sajószentpéteri gépállomás kommunistáira igen sok feladat várna most a vezetőségválasztá­sok előtt. A silózás terén jő mun­kát végeztek, de súlyosan elmarad­tak az őszi vetésterv teljesítésében és még adósságuk van a mélyszán­tás terén is. A gépállomás pártszer­vezete azonban egyhelyben topog, nincs aki irányítaná, szervezné a munkát, mozgósítaná a kommu­nistákat. A gépállomásnak ugyanis már ötödik hónapja nincsen párt­titkára. Kovács elvtárs az igazgató nem tudja egyszemélyben a terme­lőmunkát, a gazdasági feladatokat és a pártszervezetet is vezetni. A járási nártbizot*sánnak már régen gondoskodnia kellett volna arról, hogy ez az igen fontos és különben is sok nehézséggel küzdő munka­hely párttitkárt kapjon! A tanulás, a műveltség nugszerzéss lon'o; bövele'mény a kommunista vezetek számára Naey feladatok állnak előttünk. Küszöbön áll második Ötéves tervünk megkezdése, be kell fejeznünk az Idei tervet és január elsején hozzá kell fognunk a pártvezetőségek újjá- választásához. Sok tehát a dolgunk és ezeket csak úgy tudjuk elvégezni, ha valamennyi kommunista állan­dóan emeli politikai műveltségét, szakmai tudását, általános műveltsé­gét. Ez a követelmény — az elvhűség, a céltudatosság, a fegyelmezettség és a szerénység mellett — még hatvá­nyozottabban vonatkozik a kommu­nista vezetőkre, a pártszervezetek ve­zetőségi tagjaira. Felszabadulásunk óta tizenegy esz­tendő telt el és mpst a szocializmus építésének abba a szakaszába érkez­tünk el, amikor szinte lehetetlen színvonalasan vezetni kellő kulturált­ság, műveltség nélkül. Ne számítson tekintélyre az az üzemi párttitkár, aki járatlan a technika alapvető kérdé­seiben, akinél már az egyszerű mun­kások is többet értenek a szakmához. A pártvezetőségek tagjainak ér­deklődniük kell a filozófia, a művé­szetek, a szaktudományok iránt, mert csak így tudnák kellő színvonalon vezetni. Minél műveltebbek a pártvezető­ségek tagjai, gazdasági és állami funkcionáriusaink, annál jobban ké­pesek megérteni a világ rejtett, bo­nyolult Összefüggéseit, a társadalom objektív törvényeit, annál eredmé­nyesebben tudják vezetni a dolgozó embereket a boldogulás útján. Azok a vezetők, akik az életben csak a fel­színen mozgó jelenségeket veszik észre, nem képesek a dolgok vele­jéig hatolni — nem veszik észre a jobboldali elhajlás híveinek a párt politikájával ellentétes törekvéseit, s nem képesek leleplezni az ellenség mesterkedéseit sem. Az ilyen vezető képtelenné válik a vezetésre. Csakis a politikai, szakmai és az általános műveltség növelésével lehet a párt- szervezetek vezetésének színvonalát emelni. Elengedhetetlenül fontos minden kommunista vezető számára, hogy jó! ismerje, szépen beszélje a magyar nyelvet, mert a kommunisták csak akkor tudják lelkesíteni, mamikkal ragadni a tömegeket, ha világosan, egyszerűen és érthetően magyarázzák meg nekik a párt politikáját, célkitű­zéseit. Véget kell vetni annak a szel­lemi lustaságnak, hogy pórttitká- raink a taggyűléseken, pártnapokon, népnevelőértekezleteken közhelyeket, általános igazságokat mondjanak, — amellett rossz fogalmazásban. Az ál­talános igazságok ismétlése olyan, mint a holdvilág: esetleg világít, de nem melegít. Lelkesítő, tartalmas be­széd, előadás csak tiszta, egyszerű gondolatokból születhet. Heinenek egyszer elolvasta valaki egy nyolc- soros versét és felkiáltott: „Milyen jó önnek, hogy ilyen tisztán, egyszerűen tud írni.“ Heine azt felelte: „Nem tudják az emberek, mibe kerül ne­kem ez az egyszerűség. Ezen - kis versen majd három hétig gondolkod­tam.“ A gondolkodás es a munka sodrában jelenik meg tehát a világos, szép magyar beszéd. Pártszervezete­ink vezetői úgy készüljenek a veze­tőségválasztó taggyűlésekre, hogy a beszámolók mélvrehatóan, szabato­san, érthetően tárják a párttagság elé az alapszervezet kétesztendős mun­káját. A párttagok elítélik azt a veze­tőséget, amelyiknek beszámolnia szó­lamokkal van teletűzdelve és nem mutat rá a lényeges kérdésekre, ten­nivalókra. Kazinczy egvík eoitn-amm- jában azt mondja: ..Széli! s ki vagv elmondom. — Ne tovább! Ismerlek egészen. Nékem üres fecsegőt fest az üres fecsegés.“ Nem szabad, hogy a munkások, a szocializnvs építésének élharcosai így beszél’enek a pártszer­vezetek vezetőiről. Ezért — amint a Szervezeti Szabályzat is kimondja — Pártunk tagjai, különösen a vezető elvtársak szakadatlanul fe ijesszek: Politikai tudásukat, emelték művelt­ségük színvonalát és igyekezzenek el- salátítan! a marxizmus—leninizmus tanításait. A borsodi pártszervezetek tag­sága már most kezdi elbírálni, hogy január elseje úté" kiket válasszon be az új pártvezetőségekbe. Alános, lel­kiismeretes válogatás kezdvdlk most. ami biztosíték arra. hoav az újonnan megválasztott pártvezetőséeekbe a tegharcos°bb. legműveltebb phrtársak kerüllenek, olvanok. • kik kénesek lesznek mozgósímm dolgozóink sz.é’es tömegeit az 1956-os ré*iznzc|asági terv célkitűzéseinek megvalósítására. A »Vándormadarak' főpróbáján Felgördül a hatalmas bársonyfüg­f öny. Tágas, tiszta szobában Kovács 'erüst látjuk. Baja ősz, orrán pápa- szem, nagyanyát alakít. Az ugató Bodri kutya kíséretében megjelenni a színen Géza, a nyakigláb műve­zető és henediHének húrjain versek­kel készül tudtára adni Annuská- nak, nagyanyó szeretett unokáid­nak, hogy igen-igen szereti Őt. Eköz­ben perdül a szobába fav«*r-frij*e- séggel Annusba, a szövóüzem he­lyettes vezetőie és ügyesen elhá­rítja az esetlen szerelmes közeledé­sét. mert... így kezdődik o darab. Mulatságos bonyodalmak követik egymás*, amelyekből mai életünk iellegzetcs típusainak képe bontakozik ki előt­tünk. A főpróba folyik most, a nézőtér még üres. Csak itt-ott lA-vozlk frí egy-két vendég kacagása. A Vili. sorban ott ül Forgács István, a da­rab Szerzője. Megkérdezzük tőle: — Mi a vígjáték tanulsáaa'> — A Vándormadarak két, helyét nem lelő munkásról szól, akiknek jellemén, cselekvésén keresztül sze­retném megválaszolni azt a kérdést: érdemes-e eltékozolnl, szétaprózni, a szép nagy feladatok mellett üres kalandokba ölni az életet? Egy igazi, tiszta, komoly szeretem kibon­takoztatásán keresztül adom meg a választ: nem. — Hol találkozott a történettel? — Szinte az egész országban min­denütt, ahol c ak munkások élnek és dolgoznak. A színpadra villantunk s a darab többi szereplőiével ismerkedünk meg. A fiatal munkást Szirtes Ádám alakítja, az idősebbet Fehér Tibor. A rendezői asztalnál Kazimir Károly ül és szorgalmasan jegyez- getí észrevételeit. Reméljük, hogy a Déryné Színház új ősbemutatóján pénteken szín­vonalas, szén előadással ajándé­kozza meg Miskolc dolgozóit. f PÁRKÁNY)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents