Észak-Magyarország, 1955. november (12. évfolyam, 258-281. szám)
1955-11-17 / 270. szám
»Te áldatt jóid, a IwLÍtftiek hazája...‘í\ 1955. E=*-= A kolhoz falvak fehér házikóit virágzó gyümölcsfák veszik körül. Hatalmas, kúpalakú topolyafák törnek az ég felé. A sövények felett ragyognak a napraforgó arany tányérjai. A zsíros fekete földtől csillognak az utalt. Amerre a szem ellát, hatalmas búza- és cukorrépaföldek. Ukrajna! Boldog vidék, amelyről igy énekel a költő: „Te áldott föld, a bőségnek hazája, Vol ezüstnél is tisztább a patak Szellőben ing a puszta füve-fája S cseresznyefák közt tanyák állanak.“ Szabadságszerető nép fiainak a (t hazáért kihullott tengernyi vére termékenyítette meg ezt a földet, amelyen ma, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságban, több mint 40 millió ember alkot, épít, örül. Szomszédos velünk a nagy szovjet hazának ez a része. Azért is rendezzük meg néhány nap múlva az Ukrajna Hete ünnepét, hogy jobban megismerkedjünk ezzel az áldott, gazdag szovjet köztársasággal s még szorosabbra vonjuk barátságunkat nagz/multú, tehetséges népével. Tr Három évszázada immár, -hogy az orosz és ukrán nép ismét testvéri közösségben él egymással. Az idegen hódítók, a hatalombitorlók elleni honvédő küzdelmekben, a függetlenségért és szabadságért vívott nagyszerű harcokban született meg ez a testvéri szövetség. Ukrajna már korábban is fontos szerepet játszott a történelemben. Földjén keletkezett a XI. században a Kievi Oroszország, ez a hatalmas szláv óálam, amely győzedelmesen csatázott Bizánccal és sok nomád török; törzzsel. Kiev már abban az időben a szláv kultúra kiemelkedő központja volt. Ukrajna történelmi jelentőségű egyesülése Oroszországgal a XVIT. század derekán ment végbe. Történelmi szükségszerűség követelte ezt, Íriszen az oroszoknak, ukránoknak, bjelorusszoknak a legrégibb időktől fogva egységes területük, azonos nyelvük, egységes kultúráiuk volt. A XVII. század első felében a lengyel pánok elnyomása nehezedett Ukrajna kozákjaira, parasztjaira. A lengyel iga lerázása céljából indították meg felkelésüket 1648-ban az ukrán parasztok és kozákok. Fe1- kelésük hamarosan az elnyomók ellen vívott általános néDi háborúvá fejlődött. Zászlajuk alá sorakoztak a városi polgárok és az ukrán kisbirtokosok is. A felkelés élére egy jómódú kozákcsalád sarja, művelt, erőskezű, bátor, határozott politikus és katona állt: Bogdan Hmelnyickij. A kievi akadémián tanult, tudott latinul, lengyelül, tatárul. Részt vett a kozákok számos, dicsőséges tengeri hadjáratában, gyakran képviselte a kozákság érdekeit a lengyel urakkal folytatott tárgyalásokon. 1648 tavaszán a felkelő kozákok jól szervezett serege elindult Zaporozs- jéből. Egymásután mérte a súlyosabbnál súlyosabb csapásokat a lengyel seregekre. A kozákok diadalai felrázták az egész ukrán lakosságot. Na®v tömegekben csatlakoztak a harcosokhoz a parasztok. Hmelnyickij csapatai 1648 decemberében több győzelem után diadalmasan bevonultak a felszabadított Kievbe. A lengyelek időt akartak nyerni. Széleskörű diplomáciai tevékenységet fejtettek ki és sikerült is magük mellé állítaniuk a krími tatárokat. Tartva a lengyelek és a krími kán együttes támadásától, Hmelnvickij kénytelen volt megkötni Lengyel- országgal a békét 1649-ben. A béke feltételei nem elégíthették ki az ukrán népet, mivel a jobbágy parasztság tekintélyes részének vissza kellett térnie a lengyel pánok uralma alá. Ismét fellángoltak a parasztfelkelések. Az időt nyert lengyelek azonban közben hatalmas hadsereget szerveztek, betörtek Ukrajna nyugati vidékeire, mielőtt Hmelnyickij egy- begyüjthette volna kozákjait a támadás visszaverésére. A túlerő elől a kozákoknak vissza kellett vonulniuk, hiába tanúsítottak hősies, bátor magatartást. A lengyelek benyomultak Kievbe, a tatárok pedig feldúlták az országot; úgyszólván minden odaveszett, amit a korábbi nehéz küzdelmekben a kozákok megszereztek. A lengyel földesurak kegyetlen bosszút álltak a parasztokon, pusztították a falvakat, kirabolták és legyilkolták a lakosokat. A krimi kán a lengyel királynak nvujtott segítségéért engedélyt kapott arra, hogy 40 napig fosztogathassa az ukrán lakosságot. A Krímbe vezető utakon a megkötözött foglyok hosszú sorai vonultak. A talárok tízezrével hurcolták magukkal a férfiakat és asszonyokat, akikre halálig tartó rabság várt. A gvászos időkről így emlékezik egy bánatos hangú ukrán népdal: Bánat borult Ukrajnára, szívét gond mardossa Tatárhorda gyermeknépét lovakkal tapossa. Apraját taposta, nagyfát elrabolta Kezét hátrakötve a kánhoz hajtotta. Az 1648—1651-ig tartó háború világosan megmutatta, hogy Ukrajna nem képes saját erejéből felszabadulni a lengyel rabság alól. Hmelnyickij bölcsességére, államférfiül előrelátására és mély hazafiságára mutat, hogy tárgyalásokat kezdett Ukrajnának Oroszországgal való egyesítéséről. 1654. január 8-án egybegyűlt az ukrán kozákság képviselőinek tanácsa, a Rada. Bogdan Hmelnyickij többek között ígv szólt hozzájuk: „Valamennyien tudjátok, hogy ellenségeink ki akarnak irtani bennünket, azt akarják, hogy még az orosz nevet se említsék földünkön. Válasszatok tehát urat magatoknak a négy császár közül. Az első a török császár, aki leigázta a görögöket. A második a krími kán, aki gyakran ontotta testvéreink vérét, A harmadik a lengyel király. A lengvel pánok sanyargatásairól nincs mit beszélni. A negyedik a nagy prosz hon cárja, a keleti cár.“ Ezer meg ezer hang kiáltotta: ..A keleti cárt akarjuk!“ A Rada az egész nép jóváhagyásával elhatározta, hogy Ukrajna csatlakozik Oroszországhoz. A Moszkvában kötött megegyezés szerint Ukrajna önkormányzati jogot kapott, a kormányzóság élén a választott het- mann áll. Bár a cárizmus is kegyetlenül elnyomta az ukrán népet, az Oroszországhoz való csatlakozás mégis helyes, szükséges lépés volt. mert egyrészt az ukránok előnyösebb helyzethez jutottak, mintha a török szultán, vagy a lengyel pánok alattva’ó lettek volna, másrészt a közös államban a testvéri orosz nép hű harcostársa lett a szabadságért é> füg- ■ getlenségért vívott további küzdelmekben. Ukrajna csatlakozása az orosz államhoz két nagy testvérnép újraegyesülését eredményezte. A szovjet nép hálával és büszkeséggel gondol vissza Bogdan Hmel- nyickijre, ez ukrán hazafira, kiváló hadvezérre és széleslátókörii politikusra. Nevéről a Nagy Honvédő Háború idején a hős katonáknak adományozott érdemrendet neveztek el. Az elmúlt esztendőben ünnepelték meg a Szovjetunióban az orosz és ukrán nép egy államközösségen belüli egyesülésének 300. évfordulóját. Ma a két nagy nép a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségében küzd együtt vállvetve a Szovjetunió többi népével a kommunizmus felépítéséért, az egész emberiség haladásáért, szabad, boldog jövőjéért. z£gft# ct& Eredeti operettbemutató a Déryné Színházban v A KÖZÉPKORI LOVAG párbajt ; vívott imádott hölgyéért, a költők általában szerelmes versekkel ostromolták ideáljukat, a bankárok gyémánt diadémokkal kedvesked- i tek a meghódítandó szerelmi alanynak. A falusi legények még nemrégiben is bicskás virtussal, „ki a legény a csárdában!” jel• szóval ilgyekeztek kiérdemelni Kati, Juci, vagy Biri szerelmét. A mi csodálatos új világunkban , a szerelmi romantika is új színekben virágzik ki, ahogyan új, tisz- > tább és felemelőbb értelme van a hazafiságnak, a humanizmusnak, a hősiességnek. A mi fiataljaink nem i párbajban, nem drága ékszerekkel, | nem bicskás virtussal harcolnak ■ szerelmükért. Bállá Marci fiatal erdész, a „Zeng az erdő” operett hőse például azzal lepte meg szi- ' ve választottját, Nemes Borit, hogy öt évi türelmes munkával, mialatt Bori a soproni erdészeti techni- » kumban tanult, iskola-csemeteker• tét ültetett, amelybe összegyűjtötte a Bükk, s az ország összes többi 1 erdejének fafajtáit. i Marci nem is tudja, hogy a cse- | metekert ültetésével nagy szolgá- | latot tett az erdészeti tudományos kutatásnak, a Bükk erdősítési ter- ' veinek. Amikor kiderül, hogy amit öt év alatt csinált, nemcsak Borinak, hanem az egész nemzetgazdaságnak szóló ajándék, s az ő rejtett birodalmában megjelenő szakember, Kernács professzor az ország javára akarja gyümölcsöztet- ni és még Bori is emellett kardoskodik, — oktalan elkeseredésében ki akarja irtani az iskolakertet, mert érzéseit Borival szemben kisebbrendűségi érzése is megkavarja. Gyanakszik, bogy Boriból a technikumot végzett erdész fölénye beszék Do kiderül, hogy kisebbrendüseT érzésének nincs is alapja. Amíg Bori a technikumon tanult, .o ti tokban alaposan bújta a technika a tankönyveket. Csak vizsgáznia kell — és egyenrangú szakember lesz Borival. A csemetekert végül is nem szétválasztja, hanem összefűzi őket. IGY DIÓHÉJBAN elmondva is érdemes, mai téma ez. A szöveg- i írók, Baróti Géza és Dékány And- i rás, jó érzékkel tapintottak rá tárgyuk költői elemeire, az erdő romantikájára és az eszmei mondanivaló újszerűségére. A cselekmény gazdag életünk új színeiben, új embertípusaiban. Bori, a technikumot végzett erdészlány, akinek apját valamikor fadöntés közben érte balvégzete; a technikumról gyakorlatra érkező erdészlányok; a kisvasút leány-mozdonyvezetője, Bállá Bözsi; a pesti kutatóintézet tudós professzora, aki a tudomány és a gyakorlat összekapcsolásán fáradozik; özv. Balláné, aki gondolkozás nélkül a haladás mellett foglal állást, amikor az iskolakert közhasznú jövőjéről van szó — mind-mind mai életünk uj vonásait tükrözi. A szövegkönyv mégsem mentes bizonyos formalista vonásoktól. Az operett meséje valahogyan az erdészet középkádereinek bonyodalma, amelyből kiszorul a csak statiszta szerepre kárhoztatott erdei munkás és kiszorul a műszaki vezető értelmiség: az erdőmérnök. Gazdagabb lehetne §. cselekmény, ha a szerzők nemcsak a romantika, hanem a valóság szemszögéből nézték volna az erdészet dolgozóinak • mai problémáit! A mese tükörképében szocialista erdőgazdaságunk olyan üzemhez hasonlít, amelyben nincs műszaki vezetés, nincs pártszervezet, szakszervezet, üzemi bizottság, s az embereknek a munkához való viszonya is igen bizonytalan. A legnagyobb hatalom itt Bállá Márton erdész, aki, ha kedve tartja, anarchista módon léphet fel „a maga birodalmában”. A szövegkönyv hibái onnan erednek, hogy a szerzők csak operettszövegkönyvet akartak írni, amelynek fő alkati eleme a szórakoztató anyag. Végeredményben a szórakoztató anyagra épül az operett sikerigénye — nem beszélve Farkas Ferenc gazdag muzsikájáról. Az operett dramaturgiai felépítésének gyengéje az, hogy az első felvonás már túlságosan előrevetíti a várható fejleményeket, Marci és Bori szerelme nem fejlődik és a közbeszőtt konfliktusok igen mesterkéltek ahhoz, hogy három felvonást feszültséggel töltsenek meg. A szerzők humorérzéke azonban sokat pótol. Ha feszültséggel nem is, annál inkább győzik a három felvonást humorral, tréfával, mulatságos helyzetképekkel, amelyekkel eltakargatják a konfliktusok erőtlenségét. Farkas Ferenc munkája pedig átöleli az egész cselekményt és szinte minden helyzetképnek új, megfelelő szint ad. A ZENE HANGULATI elemeiben fogja át az egész operettet. A Csinom Palkó Kossuth-díjas szerzője új területen bontja ki szárnyait. Az erdő romantikáját, a Bükk-vidék hangulatát szólaltatja meg az operett cselekményéhez, színeihez igazodó, ritmikailag, tematikailag pazar változatú muzsikájában. Vannak ebben a zenében a daljáték magasabb igényeihez szabott kórusok s a legegyszerűbb hanganyaghoz igazodó, de minden esetben ötletesen hangszerelt zene és énekszámok. Ez a sokrétűség azt igazolja, hogy Farkas Ferenc alkotó művészete sem alul, sem felül nincs elhatárolva. Ez a gátlástalan és korláttalan, minden emberi érzéshez jól igazodó, népi gyökerű muzsika a legnagyobb erőssége a „Zeng az erdő” operettnek. A szerzők elképzeléseit Orosz György rendező és Bereczky Erzsébet odaadó munkával, realizálta a színpadon. Ütő Endre díszletei valóságos bükki tájat, valóságos erdei hangulatot varázsoltak a nézők elé. A darabnak sok kedves szereplője van. Simor Ottó (Marci) és Komlóssy Teréz (Bori) a központi hősei a mesének, de az ő párharcuk szerény igénye miatt a siker követelmények főhordozói: Fehér Tibor (Pali) és Galambos Erzsi (Bözsi), akiknek a szerelmi bonyodalma érdekesebb, frissebb mozzanatokat tartalmaz. Simornak szemmellátható igyekezete, hogy ezt a szerepét elkülönítse eddigi hercegi, vagy operettparaszti szerepeitől, s ez minden további előadásnál jobban és jobban sikerül is. Érzésmegnyilvánulásairól lehámlik a régebbi szere- repeiben rátapadt műanyag. De még van a magatartásában esiEGY UKfíÍY KOI.HOZR4 V A Verhnye-lloiuyick kerületi Be i iij Küje iám tipikus ukrán falu. Egyenes utcái fehér házsorokból épültek. A falu közepén emelkedik az egyemeletes kulturház, mellette az igazgatóság épülete. A falu szelén különböző gazdasági épületek láthatok: tehén és lóistá!rók, garázs, javítóműhelyek. Nem messze látható a baromfitenyésztő telep. A faluban mindenütt gyümö'csöskertek vannak. Az elmúlt háború tüze elpusztította a házakat és gyümölcsösöket, — most öröm látni, milyen szépen újjáépítettek mindent. Tíz év múlt el és nyoma sincs már a pusztításnak. Belenykoje falu lakói az „Iljic3“-kolhozban gazdálkodnak. A kolhozhoz 640 porta és 3134 hektár főid tartozik. A gazdaságban több mint 1000 szarvasmarhát, 800 sertést, közel 1100 birkát, több mint 300 lovat, rengeteg baromfit nevelnek. A kolhoz földjein a gépállomások gépei dolgoznak. A kolhozban összesen 40 villanymotor szolgáltat energiát, téglagyárral és fűrészteleppel rendelkezik. 1954-ben 4.5 millió rubel jövedelme volt a gazdaságnak. Idén több mint 5 millió rubel jövedelemre szá mítana ••:. A jövedelem emelkedésével mind többet ér egy munkaegység is. A kolhoz minden tagja 3—1 kiló gabonát. 1 kiló kukoricát, 20 deka ri-sáí, t tv' ’ " i sok zöldséget, gyümölcsöt és 1 rubel készpénzt kap egy-egy munkaegység után. A munkaegység után járó részesedésen kívül minden család jövedelmet élvez háztáji gazdaságából is. Minden portán gyümölcsös, zöldségkerté- szet van, minden család tart tehenet, sertéseket és birkákat. A képen: A Zaporozsje-tcrülcti Verhnye-IIortyick-kerületi „Ujics“- kolhoz fűrésztelepén. Silózzon minden lermelőszövetkezet Az állatállomány átteleltetése az elmúlt esztendőkben sok termelőszövetkezetnek gondot okozott. Kevés volt 3f takarmány, s ez sokezer forint haszontól fosztotta meg a szövetkezetek tagságát. Ugyanis ahol leromlott, legyengült az állat- állomány, ott csökkent a tejhozam és csökkent a termelőszövetkezet bevétele is. Ez a kár a legtöbb esetben elkerülhető lett volna, ha a tsz-ek vezetői körültekintőbben gondoskodtak volna a takarmányról, ha nem nézték volna tétlenül a várható nehézségeket. Legtöbb helyen arra hivatkoztak, hogy kevés a szálastakarmány — megfeledkeztek arról, hogy rendelkezésükre áll a kukoricaszár, a répalevél. szólni való, hogy hitelesebbé „formálhassa Bállá Marci alakját, Komlóssy Téréz hitelesebb alakja a játéknak és különösen jól, finoman érzékelteti Bori kettős érzését Kernács professzorral szemben: tiszteli benne a tudós tanárt, de elhárítja az öregedő férfi irányában táplált szerelmi ábrándjait. Beleznay István professzor- szerepében is ez az öreg láng és a valóraébredés a legértékesebb színészi mozzanat AZ ELŐADÁS és a darab sikerének ereje Fehér Tibor Parádi Palija, aki Galambos Erzsivel, a szerkezetekért rajongó kis mozdonyvezető a'akítóiával együtt fáradhatatlanul tölti ki a bonyodalom hézagait, ők ügyeskednek legtöbbet mókával tánccal, s az ő szerelmük az, amelynek fejlődése, „kifutása" van a történésekben. Fehér Tibor kifogyhatatlan humora a siker tartóoszlopa, Galambos Erzsi üdeségével, lepkeköny- nyed táncaival és természetes bájával megnyerte első színészi szerepének csatáját. Kováts Terus (özv. Balláné) és Papp István (Vidorka bácsi) meg- megismétlődő évődése ugyancsak sok derűt kelt. Igen jó, rokonszenves partnerek. Kováts Terus művészetét dicséri, hogy Terka nénije fiához, lányához, leendő menyéhez, vejéhez és leendő férjéhez, Vi- dorkához való kapcsolatában egyformán megtalálja a megfelelő hangot. Papp István meg kedves erdei „vén róka" típus, aki örökké tréfákon töri a fejét, mint egy tiszta lelkű nagy gyermek. Az új magyar operett eredeti bemutatójának sikeréért derekasan megdolgozott a Virágh Elemér vezényelte zenekar, amely lelkesen tolmácsolja az új Farkas-muzsika szinességét, gazdag hangszerelési változatait. Az előadás fűszerei közé tartoznak a friss rendezői ötletek, az énekkar és a tánckar hangulatfokozó szerepe, Dalos László és Dékány András sikerült versszövegei. AZ UJ MAGYAR operett miskolci sikere lelkesítse szerzőinket, hogy tárják fel mai életünk soksok derűs jelenségét, gazdag kincsesházát énülésünkre, szórakoztatásunkra. Keljenek nemes versenyre a „Zeng az erdő“ szerzőivel. HAJDÚ BÉLA. amelyet csak be kellett volna silóim Habár ezévben megyeszerte jobb volt a takarmánytermés, mint az elmúlt évben, mégsincs annyi szá- lastakarmányunk, hogy akárcsak egyetlen termelőszövetkezet is nélkülözni tudná a silótakarmányt. Néhány termelőszövetkezet élt is a lehetőségekkel, a nyár folyamán jelentős mennyiségű zöldsilót készített, s most nem feledkezik el a kukoricaszár, a cukorrépafej és szelet besilózásáról sem. A megye egészét tekintve azonban korántsem silóznak annyit termelőszövet- • kezeteink. amint arra szükség lenne. Borsod mindössze 34.9 százalékra teljesítette siiózási tervét, termelőszövetkezeteink pedig csupán 32.9 százalékos teljesítést értek el. Ez bizony gyenge eredmény. A hejőkürti Béke termelőszövetkezet még egyáltalán hozzá sem kezdett a silózáshoz, a mezőnyá- rádi Uj Élet pedig mindössze 33 köbmétert silózott. Semmivel sem indokolható ez a lemaradás, az őszi munkák torlódására sem lehet hivatkozni. Ilyen, probléma máshol is volt, mégis elvégezték a feladatot. A sárospataki járás termelőszövetkezetei például már 63.6 százalékra teljesítették a siiózási tervet, a sajóhidvégi Kossuth tsz pedig 34, a kistokaji Béke tsz 13 százalékkal silózott többet, mint amennyit terve előírt. Megyénk termelőszövetkezeteinek gyenge siiózási eredménye azt mutatja, hogy legtöbb helyen nem fordítottak gondot a téli takarmányszükséglet biztosítására. Állatállományunk fejlesztése, terméshozamának emelése azt követeli, hogy sürgősen változtassunk ezen a helyzeten. Legtöbb helyen az a hiba, hogy nem használják fel a lehetőségeket. A mezőcsáti járás termelőszövetkezetei felismerve a silózás jelentőségét, mindent elkövettek, hogy biztosítsák téli takar- má íyszükségletüket. Mindenek-, előtt a fiatalokra támaszkodtak, mert tisztában voltak azzal, hogy a DISZ-fiatalok országos siiózási mozgalmától várhatják a legtöbb segítséget. így az ároktői Vörös Csillagban a fiatalok silózóbrigádja 380 köbméter silót készített. Ge- lejen a Petőfi termelőszövetkezetben 290, a mezőcsáti Szabadság tsz-ben 300, a bereti Rákócziban 360, a fancsali Rákóczi tsz-ben 150 köbméter silótakarmányt készítettek a fiatalok. Ugyanezt meg lehetett volna tenni valamennyi termelőszövetkezetben. • A következőkben mindent el kell követni, hogy a lemaradt termelő- szövetkezetek pótolják a mulasztást. Ne hagyják sehol kárbavesz- ni a répafejet és a kukoricaszárat. Az őszi munkák neheze már a hátunk mögött van, úgy hogy már az sem akadály. S a fiatalok segítségére. a DlSZ-brigádok nagyszerű munkájára mindig lehet számítani. Egyetlen termelőszövetkezet sem m: ’adhat stlótakanmánv nélkül. A tervet mindenütt teljesíteni kell — s lehet is, csak akarat kell hozzá.
