Észak-Magyarország, 1955. november (12. évfolyam, 258-281. szám)
1955-11-17 / 270. szám
ÉSZAKMAG YARORSZ ÄG Azonnal lássunk hozzá a Központi Vezetőség határozatának végrehajtásához Németországi élmények Silózzon minden termelőszövetkezet v.---------------------------j AI MDR BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam 270 szám ÁRA 50 FILLER Miskolc, 1955 november 17. csütörtök Jövöévi tervünk megvalósításának legfőbb feltétele, hogy az egész dolgozó népet mozgósítsuk a második ötéves terv sikeres megindítására Az országgyűlés szerdai ülése Az országgyűlés szerdai ülését tíz óra után néhány perccel nyitotta meg Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke. Az ülésen megjelentek a párt és a kormány vezetői: Apró Antal, Dobi István, Erdei Ferenc, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidasi István, Kovács István, Mekis József, Rákosi Mátyás, Szalai Béla, Bata István, Piros László,, Egri Gyula, Vég Béla és a Minisztertanács tagjai. Jelen volt az ülésen N. M. Pegov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének titkára, a szovjet parlamenti küldöttség vezetője és a küldöttség tagjai A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. Az ülésen először a Minisztertanács elnökének az országgyűlés keddi ülésén elhangzott beszámolóját vitatták meg. Szalai Béla elvtárs felszólalása Szalai Béla, a Magytar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, az MDP Központi Vezetőségének titkára szólalt fel. — Több, mint fél év telt el a párt Központi Vezetőségének nagyjelentőségű márciusi határozata óta — kezdte beszédét, majd így folytatta: — Ez a fél év friss levegőt hozott az ország gazdasági és politikai életébe. — Hogy jobb a munka üteme, ebben természetesen jelentős része van a kormány megfelelő munkájának. Hegedűs András elvtársnak, a Minisztertanács elnökének beszámolójából látható, hogy az elmúlt félévben a kormány számos nagyfontosságú intézkedést tett a népgazdaság különböző ágai vezetésének megjavítására. Fokozta az állami hatá- íozatok végrehajtásának ellenőrzését és javította egyes minisztériumok munkáját, nagyrészt kidolgozta a második ötéves népgazdasági tervet. A párt és kormány közös erőfeszítései biztosították az 1955. évi ipari és mezőgazdasági terv előirányzatainak túlteljesítését és a lakosság ellátásának javulását. — Bár kétségkívül vannak eredmények, ez azonban nem ad okot az elbizakodásra, sem arra, hogy azt gondoljuk: túl vagyunk már a munka nehezén. — A gazdasági és a kulturális munka számos területén van még hiányosság. Pártunk Központi Vezetősége, mint ismeretes, az elmúlt héten tartott ülésén az ipari munkában meglévő fogyatékosságokra hívta fel a figyelmet és egyben megmutatta a további fejlődés útját. A technika fejlesztése az a döntő láncszem, amely nagymértékben meghatározza egész gazdasági fejlődésünket. — Több minisztériumot és egyéb állami szervet jogos kritika ért a Központi Vezetőség ülésén. Reméljük, hogy ezeknek a szerveknek dolgozói a hiányosságok gyors felszámolásával, munkájuk megjavításával méltó módon válaszolnak a párt bírálatára. El kell kerülni, hogy a gyárak vezetői és a műszakiak csupán a technika fejlesztésének nagy kérdéseivel foglalkozzanak és figyelmen kívül hagyják a sok kis napi kérdést. Bátran mondhatjuk, hogy meg vannak nálunk a legfőbb feltételei a technika gyors fejlődésének. Van nagyszerű munkásosztályunk, képzett, nagytudású műszaki értelmiségünk és vauinak jó barátaink, a szocialista tábor testvéri népei. Innen, a parlament ülésterméből hívjuk fel dicső munkásosztályunkat és tehetséges műszaki értelmiségünket, támogassák a pártot a technika gyors fejlesztésére irányuló célkitűzései megvalósításában. Bízunk abban, hogy az újítók, a feltalálók, a gép- szerkesztők, a konstruktőrök, akik már sok dicsőséget szereztek a magyar népnek, most új lendülettel látnak munkához és kiváló újításokkal, találmányokkal, új konstrukciókkal segítik elő a technikai haladás nagy ügyét. Élen a nagy Szovjetunióval, a szocialista tábor országai kétségkívül győzni fognak a technika fejlesztéséért folyó világméretű versenyben. (Taps.) — A műszaki fejlesztés kezdetben anyagi áldozatokat, több beruházást követel. Hogy több beruházást valósíthassunk meg, mindenütt jobban kell takarékoskodni az állami eszközökkel. Az elmúlt, félév alatt az önköltségcsökkentésben, a takarékos gazdálkodásban kétségkívül előrehaladtunk. Az összehasonlítható termékek önköltsége 1955 első kilenc hónapjában 4.4 százalékkal volt alacsonyabb, mint 1954-ben. Az önköltségcsökkentési tervet csaknem valamennyi ipari minisztérium túlteljes-ítette. Az önköltségcsökkentésben elért eredményeink tükröződnek abban is, hogy a minisztériumi iparban az üzemi eredmény a tervezettnél több, mint egymilliárd forinttal kedvezőbb. Ez lehetővé tette, hogy az 1955. évi népgazdasági beruházásokra mintegy hét százalékkal többet forditsunlk, mint eredetileg terveztük. Az eredmények mellett azonban nem mondhatjuk, hogy a kívánt fordulat már bekövetkezett. Az iparban a Szénbányászati Minisztérium nem teljesítette önköltségcsökkentési tervét. Számos cikk önköltsége nem csökkent kielégítően, sőt egyeseké emelkedett. így például a szén önköltsége 0.7 százalékkal, a dömperé 2.4 százalékkal, a Csepel D 350 tehergépkocsié 2.8 százalékkal emelkedett. Nagyon magas még az iparban a selejtkár, magasak még mindig az építkezési költségek. Az egész könnyűipar kétszeresen teljesítette önköltségi tervét: 1.7 százalék helyett 3.8fszázalék volt az önköltségcsökkentés, — ennek ellenére a könnyűipari vállalatok 15 százaléka a második és harmadik negyedévben elmaradt az előirányzattól. — A gépállomások munkája általában javul, de számos gépállomás eredményei igen kedvezőtlenek. A körmendi gépállomás az év első nyolc hónapjában 655 ezer forint nyereséget ért el, a putnokinak ellenben egymillió forint volt a vesztesége. A jó és rossz eredmények oka mindenekelőtt a vezetésben van a gépállomásoknál is és más vállalatnál is. A körmendi gépállomás Kos- suth-díjas igazgatója, Benitz Zsig- mond elvtárs, 1948 óta, a gépállomás megalakulása óta dolgozik jelenlegi beosztásában. Ismeri a gépállomás körzetét, a talajviszonyokat, jól ismeri munkatársait és a rendelkezésre álló gépeket. A putnoki gépállomáson viszont évente változik nemcsak az igazgató, de a gépállomás szinte valamennyi vezetője. A Központi Vezetőség multheti ülésének határozata megállapítja, hogy minden minisztériumi iparigazgatóság egyik legfőbb feladata az élenjáró tapasztalatoknak szívós, sokoldalú szervezőmunkával való terjesztése. Különösen fontos az önköltségcsökkentés terén elért kimagasló eredmények népszerűsítése, szélesíkörű ismertetése. Ezt a munkát ma még elég fogyatékosán végzik minisztériumaink. A jó vezető, a miniszterhelyettes, az iparigazgató, a vállalati igazgató, a főmérnök nagy gonddal és szeretettel figyeli és segíti az élenjáró módszereket és erőfeszítéseinek javát a módszerek széleskörű elterjesztésére fordítja. A pazarlás elleni küzdelemben fontos feladatunk, hogy megszüntessük egyes gazdasági vezetők nemtörődömségét és felelőtlenségét. Egyes felelőtlen, át nem gondolt intézkedések esetemkint jelentős felesleges kiadásokat okoznak. így például az Állami Gazdaságok Minisztériumának gépesítési igazgatója, az igazgatóság vezetője elrendelte, hogy az állami gazdaságok birtokában lévő valamennyi traktort kék színűre kell festeni. így az új traktorokat is kékre festették. Csupán ez a felesleges intézkedés nyolc kilogramm festéket emésztett fel traktoronként. Gerő Ernő: Úgy látszik, szimpatikus neki a kék szín. Szalai Béla: Sajnos, sokba került ez a „bogara“. — Gyakori még egyes tanácsszerveknél is a felesleges költekezés. Például Hornyák Mihály, a somogy- megyei tanács végrehajtóbizo+tságá- nak volt elnökhel’’ettese ez év januárjában hétezer forintért két autórádiót rendelt, mert Somogybán ő neon tud autórádió nélkül utazni. Té- I közlő emberek, akik felelőtlenül kezelik az állam pénzét, nem valók vezető helyre. Az állami eszközökkel való legszigorúbb takarékosság nélkül nem tudjuk megoldani az előttünk álló nagy feladatokat. Fel kell számolni tehát minden felelőtlenséget és pazarlást. Felelősségre kell vonni azokat a vezetőket, akik ismételt figyelmeztetések ellenére hanyagul gazdálkodnak a rájuk bízott anyagi eszközökkel. — Tisztelt Országgyűlés! Népi demokratikus rendszerünk felszabadította a nép hatalmas alkotó energiáit és a dolgozók mind nagyobb jelentőségű kezdeményezéseit váltja ki. A nép tömegek alkotó kezdeményezése társadalmunk fejlődésének egyik legfőbb mozgató ereje. Pártunk által az ipar és a mezőgazdaság fejlesztésére kidolgozott nagyszabású célkitűzések megvalósítása megköveteli, hogy gyors változás legyen a dolgozók kezdeményezéseinek felkarolásában. A tanácsok munkáját vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy egyes községi és városi tanácsoknál nemcsak, hogy nem valósítják meg a dolgozók indítványait, de nem is válaszolnak azokra. Egészen más a helyzet, ahol hallgatnak a tanácsokra. Paszab 1500 lakosú község Szabolcs megyében. A tanács jó munkája következtében a községben november 7-re befejezték az őszi vetést, teljesítették tervüket. Az éves begyűjtési tervet már közel száz százalékra teljesítették. A községben ebben az évben már többszázezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Tisztelt Képviselő Elvtársak! A munkás-paraszt szövetség pártunk politikájának és népi demokratikus államunk hatalmának alapja volt és marad. Hogy a munkásparaszt szövetséget tovább erősíthessük és a városi lakosság fokozódó élelmiszerszükségletét kielégíthessük, ahhoz a mezőgazdasági termelés további jelentős növelésére van szükség. Az idei terméseredmények biztatóak. A jó közepes termés — a megfelelő időjárás mellett — mindenekelőtt a párt hatalmas szervező- munkájának és a dolgozó parasztság munkakedvének, munkaszeretetének a következménye. A jövőben is minden erővel arra kell törekedni, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése és termelési színvonalának gyors emelése mellett az egyénileg dolgozó parasztok földjeinek átlagtermését, termelési eredményeit is segítsük növelni. A Minisztertanács elnöke aláhúzta — s ez teljes mértékben meg felel a Magyar Dolgozók Pártja politikai irányvonalának —, hogy Népköztársaságunk kormánya következetesen megvalósítja a Szovjetunióval, valamint a népi demokratikus országokkal a legszorosabb, őszinte barátság, a sokoldalú gazdasági, műszaki, tudományos és kulturális együttműködés politikáját. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldöttségének jelenléte a teremben nagyszerű bizonyítéka annak, hogy a hatalmas Szovjetunióval most még jobban elmélyülnek kapcsolataink, amelyek eddig is őszinték, barátiak voltak. Hegedűs elvtárs a Minisztertanács beszámolójában érintette Jugoszláviához való viszonyunkat. Azzal, amit erről a kérdésről mondott, teljes mértékben egyetértek, ez a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének álláspontja. A legnagyobb jóindulattal mindent el fogunk követni, hogy tovább javítsuk kapcsolatainkat a népi Jugoszláviával: A többi államokkal is jó viszonyt akarunk a kölcsönösség alapján. Hí vei vagyunk a nemzetközi kereskedelem útjába álló akadályok elhárításának. Ez is a haladás és a béke ügyét szolgálja. A magyar nép saját országát építi — ehhez béke kell! Mi békepártiak vagyunk. Külpolitikánk népünk és az összes népek érdekeit tartja szemelőtt. De vannak még a békének ellenségei is. Ezekkel szemben a népek éberségére van szükség. Népünk soha többé nem hajtja fejét az urak igájába, megszerzett szabadságához és függetlenségéhez úgy ragaszkodik, mint szeme világához^ (Nagy taps.) A Magyar Dolgozók Pártjának egész tevékenységét, minden cselekedetét a dolgozó nép szolgálata vezérli. A második ötéves terv első évére, 1956-ra a párt és a kormány nagyszabású célkitűzéseket dolgozott ki az ipar és a mezőgazdaság fejlesztésére és terjeszt megvalósít tásra a dolgozó -hép elé. A kormány és a t. Országgyűlés bizton számíthat arra, hogy e nagyszerű feladatok megvalósításáért az első sorokban fognak küzdeni a kommunisták, akik a jövőben sem kímélik erejüket és mindenütt ott lesznek, ahol a dolgozók ügyét kell szolgálni, élenjárnak a hazánk felemelkedéséért, a szocialista társadalmi rend győzelméért folyó harcban — fejezte be nagy tapssal fogadott hozzászólását Szalai Béla. További hozzászólások Losonczi Pál képviselő, a Szocialista Munka Hőse szólalt fel a vitában a Minisztertanács elnöke beszédének a termelőszövetkezetekkel foglalkozó részéhez. A következő felszólaló, Mihályfi Ernő képviselő, népművelési miniszterhelyettes, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára arról beszélt, hogyan igyekezett segíteni a Hazafias Népfront a párt és a kormány legfőbb célkitűzéseinek megvalósítását. Október 23-án volt a Hazafias Népfront mozgalom megalakulásának egyéves évfordulója — mondotta. Az első hónapokban, a mozgalom megalakulásakor kitűzött helyes célok mögött nem egyszer rejtőztek egyesek olyan szándékai, amelyekkel a Népfront igazi híveinek nagy tömege egyáltalán nem értett egyet. A Hazafias Népfront országos elnöksége hamarosan felfigyelt ezekre a hibákra, az eredeti célkitűzések torzítására, meghamisítására, s a párt segítségével megindult e szándék leküzdése. Az országos elnökség tavaszi ülése teljesen tisztázta a mozgalom helyzetét s ennek határozatai nyomán a Hazafias Népfront Bizottságok az egész országban megtárgyalták a mozgalom igazi feladatait. Azóta Népfront Bizottságaink tevékenységében a demagóg követelések helyébe az építő munka, a párt politikájának, a tanácsok munkájának odaadó segítése lépett. Megindult a harc a becsempészett helytelen nézetek, a mozgalomba is befurakodott ellenséges elemek — falun a kulákok, városokban a jobboldali kispolgári szellem képviselői ellen. Rákosi Mátyás elvtárs Csepelen tartott képviselői beszámoló beszédében — ez év augusztus 8-án már megállapíthatta: „Pártunk márciusi határozatainak helyessége mutatkozik meg a DISZ fellendülésében és abban is, hogy a Hazafias Népfront megtalálta helyét a népi demokrácia rendszerében, s erőit most gátlás nélkül állíthatja népünk szolgálatába. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa júniusi ülésén tárgyalta meg, hogy melyek azok a legfontosabb feladatok, amelyeket minden, erejével elsősorban segítenie kell. A mozgalomban résztvevők — a bizottsági tagok és a mögöttük álló tömegek — szorgos munkájukkal járulnak hozzá valamennyiünk közös célja, a szocializmus megvalósításához. Mihályfi Ernő rámutatott arra, hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsa naponta kapja a híreket újabb és újabb népfrontbizottsági tagok belépéséről termelőszövetkezetbe és népfrontbizottságokról, amelyek termelőszövetkezeti előkészítő bizottságokat alakítottak. Bizonyosak vagyunk abban — mondotta többek között —, hogy a paraszti élet egyetlen tartós felemelkedését jelentő szövetkezeti mozgalom újabb és még nagyobb sikereiben mindig ott lesz továbbra is a Hazafias Népfront-mozgalom munkája és napról-napra több népfrontbizottsági tag lép be a termelőszövetkezetekbe. — Harcos mozgalom a Hazafias Népfront, amely keményen áll a falusi osztályharcban a szocializmus oldalán, az ellenséggel szemben. Mihályfi Ernő ezután rátért a népművelési munka, a tömegkulturális és művészi munka kérdéseire, majd nemzetközi kulturális kapcsolataink fejlődéséről beszélt. Kókai Jánosné pestmegyei ország- gyűlési képviselő a termelőszövetkezeti mozgalom és a begyűjtés, valamint a tanácsok munkájának kérdéseiről szólt. Nagy Kálmán Komárom megye országgyűlési képviselője felszólalásában elmondotta: A megye dolgozói egyre nagyobb lendülettel, odaadással végzik munkájukat. Beresztóczy Miklós képviselő pro- tonotárius kanonok, a Katolikus Papok Országos Békebizottságának elnöke volt a következő felszólaló; Nagy Mária képviselő, a budapesti pártbizottság titkára szólalt fel ezután, majd Pioker Ignác képviselő, a Szocialista Munka Hőse beszélt. Az országgyűlés délutáni ülésén Béréi Andor, az Országos Tervhivatal elnöke ismertette az 1956. nép- gazdasági tervjavaslatot. Béréi Andor elvtárs beszéde — Az 1956. évi terv a második ötéves terv első évére terjed ki, az első lépést jelenti új ötéves tervünk megvalósításához. A második ötéves terv szilárd megalapozása, arányainak elemzése, összefüggéseinek kidolgozása széleskörű, elmélyült munkálatokat igényel. Ezeket a munkálatokat teljes erőből folytatjuk, de még nem zárultak le. Ezért jelenleg még nincs módunkban a második ötéves tervet az országgyűlés elé terjeszteni. Ugyanakkor a népgazdaság, az egész ország érdekei azt követelik, hogy az 1956. évi népgazdasági terv minden késedelem nélkül elkészüljön. — Elsőízben sikerült elérnünk, hogy mór novemberben a Miniszter- tanács ákal jóváhagyott tervvel rendelkezünk. December elején minden vállalat és intézmény már összes részleteiben ismerni fogja jövő évi tervét. — Az 1956. évi népgazdasági terv irányelveit a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusán, valamint Központi Vezetősége márciusi és azt követő ülésein hozott határozatok szabják meg. Ezek a történelmi jelentőségű határozatok leleplezték és elítélték azokat az antimarxista. jobboldali, opportunista felfogásokat, amelyek a nehézipar fejlesztéséről és a kollektivizálásról való lemondást hirdették. — A párt határozatai világosan 'leszögezik, hogy hazánkra vonatkozóan is teljes mértékben érvényes a marxizmus—leninizmusnak az a tanítása, amely szerint a szocializmus eredményes építése csak a szocialista iparosítás és a mezőgazdaság szocialista átalakítási^ útján lehetséges. Pártunk határozatai szétzúzták azt a jobboldali álláspontot is, amely az életszínvonal emelését elválasztotta ennek szükségszerű előfeltételétől: Megállapították, hogy a dolgozók szükségleteinek maximális kielégítése. az életszínvonal fokozatos emelése, amely a szocializmus alaptörvényéből kötelezően következik, csak akkor valósítható meg, ha a termelés (Folytatás a 2. oldalon.)
