Észak-Magyarország, 1955. november (12. évfolyam, 258-281. szám)

1955-11-17 / 270. szám

ÉSZAKMAG YARORSZ ÄG Azonnal lássunk hozzá a Központi Vezetőség határozatának végrehajtásához Németországi élmények Silózzon minden termelőszövetkezet v.---------------------------j AI MDR BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam 270 szám ÁRA 50 FILLER Miskolc, 1955 november 17. csütörtök Jövöévi tervünk megvalósításának legfőbb feltétele, hogy az egész dolgozó népet mozgósítsuk a második ötéves terv sikeres megindítására Az országgyűlés szerdai ülése Az országgyűlés szerdai ülését tíz óra után néhány perccel nyitotta meg Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke. Az ülésen megjelentek a párt és a kormány ve­zetői: Apró Antal, Dobi István, Erdei Ferenc, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidasi István, Kovács István, Mekis József, Rákosi Mátyás, Szalai Béla, Bata István, Piros László,, Egri Gyula, Vég Béla és a Miniszter­tanács tagjai. Jelen volt az ülésen N. M. Pegov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének titkára, a szovjet par­lamenti küldöttség vezetője és a küldöttség tagjai A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a buda­pesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. Az ülésen először a Minisztertanács elnökének az országgyűlés keddi ülésén elhangzott beszámolóját vi­tatták meg. Szalai Béla elvtárs felszólalása Szalai Béla, a Magytar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, az MDP Központi Vezetőségének titkára szólalt fel. — Több, mint fél év telt el a párt Központi Vezetőségének nagyjelentő­ségű márciusi határozata óta — kezdte beszédét, majd így folytatta: — Ez a fél év friss levegőt hozott az ország gazdasági és politikai éle­tébe. — Hogy jobb a munka üteme, eb­ben természetesen jelentős része van a kormány megfelelő munkájának. Hegedűs András elvtársnak, a Mi­nisztertanács elnökének beszámoló­jából látható, hogy az elmúlt fél­évben a kormány számos nagyfon­tosságú intézkedést tett a népgazda­ság különböző ágai vezetésének meg­javítására. Fokozta az állami hatá- íozatok végrehajtásának ellenőrzését és javította egyes minisztériumok munkáját, nagyrészt kidolgozta a második ötéves népgazdasági tervet. A párt és kormány közös erőfeszíté­sei biztosították az 1955. évi ipari és mezőgazdasági terv előirányzatainak túlteljesítését és a lakosság ellátásá­nak javulását. — Bár kétségkívül vannak ered­mények, ez azonban nem ad okot az elbizakodásra, sem arra, hogy azt gondoljuk: túl vagyunk már a mun­ka nehezén. — A gazdasági és a kulturális munka számos területén van még hiányosság. Pártunk Központi Veze­tősége, mint ismeretes, az elmúlt hé­ten tartott ülésén az ipari munkában meglévő fogyatékosságokra hívta fel a figyelmet és egyben megmutatta a további fejlődés útját. A technika fejlesztése az a döntő láncszem, amely nagymértékben meghatározza egész gazdasági fejlődésünket. — Több minisztériumot és egyéb állami szervet jogos kritika ért a Központi Vezetőség ülésén. Remél­jük, hogy ezeknek a szerveknek dol­gozói a hiányosságok gyors felszá­molásával, munkájuk megjavításá­val méltó módon válaszolnak a párt bírálatára. El kell kerülni, hogy a gyárak vezetői és a műszakiak csu­pán a technika fejlesztésének nagy kérdéseivel foglalkozzanak és figyel­men kívül hagyják a sok kis napi kérdést. Bátran mondhatjuk, hogy meg vannak nálunk a legfőbb felté­telei a technika gyors fejlődésének. Van nagyszerű munkásosztályunk, képzett, nagytudású műszaki értel­miségünk és vauinak jó barátaink, a szocialista tábor testvéri népei. In­nen, a parlament ülésterméből hív­juk fel dicső munkásosztályunkat és tehetséges műszaki értelmiségünket, támogassák a pártot a technika gyors fejlesztésére irányuló célkitűzései megvalósításában. Bízunk abban, hogy az újítók, a feltalálók, a gép- szerkesztők, a konstruktőrök, akik már sok dicsőséget szereztek a ma­gyar népnek, most új lendülettel lát­nak munkához és kiváló újításokkal, találmányokkal, új konstrukciókkal segítik elő a technikai haladás nagy ügyét. Élen a nagy Szovjetunióval, a szocialista tábor országai kétségkívül győzni fognak a technika fejlesztésé­ért folyó világméretű versenyben. (Taps.) — A műszaki fejlesztés kezdetben anyagi áldozatokat, több beruházást követel. Hogy több beruházást való­síthassunk meg, mindenütt jobban kell takarékoskodni az állami eszkö­zökkel. Az elmúlt, félév alatt az ön­költségcsökkentésben, a takarékos gazdálkodásban kétségkívül előreha­ladtunk. Az összehasonlítható termé­kek önköltsége 1955 első kilenc hó­napjában 4.4 százalékkal volt alacso­nyabb, mint 1954-ben. Az önköltség­csökkentési tervet csaknem vala­mennyi ipari minisztérium túltelje­s-ítette. Az önköltségcsökkentésben elért eredményeink tükröződnek ab­ban is, hogy a minisztériumi iparban az üzemi eredmény a tervezettnél több, mint egymilliárd forinttal ked­vezőbb. Ez lehetővé tette, hogy az 1955. évi népgazdasági beruházások­ra mintegy hét százalékkal többet forditsunlk, mint eredetileg tervez­tük. Az eredmények mellett azonban nem mondhatjuk, hogy a kívánt for­dulat már bekövetkezett. Az iparban a Szénbányászati Minisztérium nem teljesítette önköltségcsökkentési ter­vét. Számos cikk önköltsége nem csökkent kielégítően, sőt egyeseké emelkedett. így például a szén ön­költsége 0.7 százalékkal, a dömperé 2.4 százalékkal, a Csepel D 350 teher­gépkocsié 2.8 százalékkal emelke­dett. Nagyon magas még az iparban a selejtkár, magasak még mindig az építkezési költségek. Az egész könnyűipar kétszeresen teljesítette önköltségi tervét: 1.7 szá­zalék helyett 3.8fszázalék volt az ön­költségcsökkentés, — ennek ellenére a könnyűipari vállalatok 15 százalé­ka a második és harmadik negyed­évben elmaradt az előirányzattól. — A gépállomások munkája álta­lában javul, de számos gépállomás eredményei igen kedvezőtlenek. A körmendi gépállomás az év első nyolc hónapjában 655 ezer forint nyereséget ért el, a putnokinak el­lenben egymillió forint volt a vesz­tesége. A jó és rossz eredmények oka mindenekelőtt a vezetésben van a gépállomásoknál is és más vállalat­nál is. A körmendi gépállomás Kos- suth-díjas igazgatója, Benitz Zsig- mond elvtárs, 1948 óta, a gépállomás megalakulása óta dolgozik jelenlegi beosztásában. Ismeri a gépállomás körzetét, a talajviszonyokat, jól is­meri munkatársait és a rendelkezés­re álló gépeket. A putnoki gépállo­máson viszont évente változik nem­csak az igazgató, de a gépállomás szinte valamennyi vezetője. A Központi Vezetőség multheti ülésének határozata megállapítja, hogy minden minisztériumi ipar­igazgatóság egyik legfőbb feladata az élenjáró tapasztalatoknak szívós, sokoldalú szervezőmunkával való terjesztése. Különösen fontos az ön­költségcsökkentés terén elért kima­gasló eredmények népszerűsítése, szélesíkörű ismertetése. Ezt a munkát ma még elég fogyatékosán végzik minisztériumaink. A jó vezető, a mi­niszterhelyettes, az iparigazgató, a vállalati igazgató, a főmérnök nagy gonddal és szeretettel figyeli és se­gíti az élenjáró módszereket és erő­feszítéseinek javát a módszerek szé­leskörű elterjesztésére fordítja. A pazarlás elleni küzdelemben fontos feladatunk, hogy megszüntes­sük egyes gazdasági vezetők nemtö­rődömségét és felelőtlenségét. Egyes felelőtlen, át nem gondolt intézkedé­sek esetemkint jelentős felesleges kiadásokat okoznak. így például az Állami Gazdaságok Minisztériumá­nak gépesítési igazgatója, az igazga­tóság vezetője elrendelte, hogy az állami gazdaságok birtokában lévő valamennyi traktort kék színűre kell festeni. így az új traktorokat is kék­re festették. Csupán ez a felesleges intézkedés nyolc kilogramm festé­ket emésztett fel traktoronként. Gerő Ernő: Úgy látszik, szimpati­kus neki a kék szín. Szalai Béla: Sajnos, sokba került ez a „bogara“. — Gyakori még egyes tanácsszer­veknél is a felesleges költekezés. Például Hornyák Mihály, a somogy- megyei tanács végrehajtóbizo+tságá- nak volt elnökhel’’ettese ez év ja­nuárjában hétezer forintért két autó­rádiót rendelt, mert Somogybán ő neon tud autórádió nélkül utazni. Té- I közlő emberek, akik felelőtlenül ke­zelik az állam pénzét, nem valók vezető helyre. Az állami eszközökkel való legszigorúbb takarékosság nél­kül nem tudjuk megoldani az előt­tünk álló nagy feladatokat. Fel kell számolni tehát minden felelőtlensé­get és pazarlást. Felelősségre kell vonni azokat a vezetőket, akik ismé­telt figyelmeztetések ellenére hanya­gul gazdálkodnak a rájuk bízott anyagi eszközökkel. — Tisztelt Országgyűlés! Népi de­mokratikus rendszerünk felszabadí­totta a nép hatalmas alkotó ener­giáit és a dolgozók mind nagyobb jelentőségű kezdeményezéseit váltja ki. A nép tömegek alkotó kezdemé­nyezése társadalmunk fejlődésének egyik legfőbb mozgató ereje. Pár­tunk által az ipar és a mezőgazdaság fejlesztésére kidolgozott nagyszabású célkitűzések megvalósítása megkö­veteli, hogy gyors változás legyen a dolgozók kezdeményezéseinek felka­rolásában. A tanácsok munkáját vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy egyes községi és városi tanácsoknál nemcsak, hogy nem valósítják meg a dolgozók in­dítványait, de nem is válaszolnak azokra. Egészen más a helyzet, ahol hallgatnak a tanácsokra. Paszab 1500 lakosú község Szabolcs megyé­ben. A tanács jó munkája következ­tében a községben november 7-re befejezték az őszi vetést, teljesítet­ték tervüket. Az éves begyűjtési ter­vet már közel száz százalékra telje­sítették. A községben ebben az év­ben már többszázezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Tisztelt Képviselő Elvtársak! A munkás-paraszt szövetség pár­tunk politikájának és népi demokra­tikus államunk hatalmának alapja volt és marad. Hogy a munkás­paraszt szövetséget tovább erősíthes­sük és a városi lakosság fokozódó élelmiszerszükségletét kielégíthes­sük, ahhoz a mezőgazdasági terme­lés további jelentős növelésére van szükség. Az idei terméseredmények biztatóak. A jó közepes termés — a megfelelő időjárás mellett — minde­nekelőtt a párt hatalmas szervező- munkájának és a dolgozó paraszt­ság munkakedvének, munkaszerete­tének a következménye. A jövőben is minden erővel arra kell törekedni, hogy a termelőszövetkezeti mozga­lom fejlesztése és termelési színvo­nalának gyors emelése mellett az egyénileg dolgozó parasztok földjei­nek átlagtermését, termelési ered­ményeit is segítsük növelni. A Minisztertanács elnöke aláhúz­ta — s ez teljes mértékben meg felel a Magyar Dolgozók Pártja po­litikai irányvonalának —, hogy Népköztársaságunk kormánya követ­kezetesen megvalósítja a Szovjet­unióval, valamint a népi demokra­tikus országokkal a legszorosabb, őszinte barátság, a sokoldalú gaz­dasági, műszaki, tudományos és kulturális együttműködés politiká­ját. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldöttségének jelenléte a teremben nagyszerű bizonyítéka annak, hogy a hatalmas Szovjetunióval most még jobban elmélyülnek kapcsolataink, amelyek eddig is őszinték, barátiak voltak. Hegedűs elvtárs a Minisztertanács beszámolójában érintette Jugoszlá­viához való viszonyunkat. Azzal, amit erről a kérdésről mondott, tel­jes mértékben egyetértek, ez a Ma­gyar Dolgozók Pártja Központi Ve­zetőségének álláspontja. A legna­gyobb jóindulattal mindent el fo­gunk követni, hogy tovább javítsuk kapcsolatainkat a népi Jugoszláviá­val: A többi államokkal is jó viszonyt akarunk a kölcsönösség alapján. Hí vei vagyunk a nemzetközi kereske­delem útjába álló akadályok elhárí­tásának. Ez is a haladás és a béke ügyét szolgálja. A magyar nép saját országát építi — ehhez béke kell! Mi békepártiak vagyunk. Külpolitikánk népünk és az összes népek érdekeit tartja szemelőtt. De vannak még a béké­nek ellenségei is. Ezekkel szemben a népek éberségére van szükség. Né­pünk soha többé nem hajtja fejét az urak igájába, megszerzett sza­badságához és függetlenségéhez úgy ragaszkodik, mint szeme világához^ (Nagy taps.) A Magyar Dolgozók Pártjának egész tevékenységét, minden csele­kedetét a dolgozó nép szolgálata vezérli. A második ötéves terv első évére, 1956-ra a párt és a kormány nagyszabású célkitűzéseket dolgo­zott ki az ipar és a mezőgazdaság fejlesztésére és terjeszt megvalósít tásra a dolgozó -hép elé. A kormány és a t. Országgyűlés bizton számít­hat arra, hogy e nagyszerű felada­tok megvalósításáért az első sorok­ban fognak küzdeni a kommunisták, akik a jövőben sem kímélik erejü­ket és mindenütt ott lesznek, ahol a dolgozók ügyét kell szolgálni, élen­járnak a hazánk felemelkedéséért, a szocialista társadalmi rend győzel­méért folyó harcban — fejezte be nagy tapssal fogadott hozzászólását Szalai Béla. További hozzászólások Losonczi Pál képviselő, a Szocia­lista Munka Hőse szólalt fel a vitá­ban a Minisztertanács elnöke beszé­dének a termelőszövetkezetekkel foglalkozó részéhez. A következő felszólaló, Mihályfi Ernő képviselő, népművelési minisz­terhelyettes, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára arról beszélt, hogyan igyekezett segíteni a Hazafias Népfront a párt és a kormány legfőbb célkitűzéseinek megvalósítását. Október 23-án volt a Hazafias Népfront mozgalom megalakulásá­nak egyéves évfordulója — mon­dotta. Az első hónapokban, a mozga­lom megalakulásakor kitűzött helyes célok mögött nem egyszer rejtőztek egyesek olyan szándékai, amelyekkel a Népfront igazi híveinek nagy tö­mege egyáltalán nem értett egyet. A Hazafias Népfront országos elnöksége hamarosan felfigyelt ezekre a hi­bákra, az eredeti célkitűzések torzí­tására, meghamisítására, s a párt segítségével megindult e szándék le­küzdése. Az országos elnökség tavaszi ülé­se teljesen tisztázta a mozgalom helyzetét s ennek határozatai nyo­mán a Hazafias Népfront Bizottsá­gok az egész országban megtárgyal­ták a mozgalom igazi feladatait. Azóta Népfront Bizottságaink tevé­kenységében a demagóg követelések helyébe az építő munka, a párt po­litikájának, a tanácsok munkájá­nak odaadó segítése lépett. Megin­dult a harc a becsempészett helyte­len nézetek, a mozgalomba is befu­rakodott ellenséges elemek — falun a kulákok, városokban a jobboldali kispolgári szellem képviselői ellen. Rákosi Mátyás elvtárs Csepelen tartott képviselői beszámoló beszé­dében — ez év augusztus 8-án már megállapíthatta: „Pártunk márciusi határozatainak helyessége mutatko­zik meg a DISZ fellendülésében és abban is, hogy a Hazafias Népfront megtalálta helyét a népi demokrá­cia rendszerében, s erőit most gát­lás nélkül állíthatja népünk szolgá­latába. A Hazafias Népfront Országos Ta­nácsa júniusi ülésén tárgyalta meg, hogy melyek azok a legfontosabb feladatok, amelyeket minden, erejé­vel elsősorban segítenie kell. A mozgalomban résztvevők — a bizottsági tagok és a mögöttük álló tömegek — szorgos munkájukkal já­rulnak hozzá valamennyiünk közös célja, a szocializmus megvalósításá­hoz. Mihályfi Ernő rámutatott arra, hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsa naponta kapja a híreket újabb és újabb népfrontbizottsági tagok belépéséről termelőszövetke­zetbe és népfrontbizottságokról, amelyek termelőszövetkezeti elő­készítő bizottságokat alakítottak. Bizonyosak vagyunk abban — mondotta többek között —, hogy a paraszti élet egyetlen tartós felemel­kedését jelentő szövetkezeti mozga­lom újabb és még nagyobb sikerei­ben mindig ott lesz továbbra is a Hazafias Népfront-mozgalom mun­kája és napról-napra több népfront­bizottsági tag lép be a termelőszö­vetkezetekbe. — Harcos mozgalom a Hazafias Népfront, amely keményen áll a fa­lusi osztályharcban a szocializmus oldalán, az ellenséggel szemben. Mihályfi Ernő ezután rátért a nép­művelési munka, a tömegkulturális és művészi munka kérdéseire, majd nemzetközi kulturális kapcsolataink fejlődéséről beszélt. Kókai Jánosné pestmegyei ország- gyűlési képviselő a termelőszövet­kezeti mozgalom és a begyűjtés, va­lamint a tanácsok munkájának kér­déseiről szólt. Nagy Kálmán Komárom megye országgyűlési képviselője felszólalá­sában elmondotta: A megye dolgozói egyre nagyobb lendülettel, odaadás­sal végzik munkájukat. Beresztóczy Miklós képviselő pro- tonotárius kanonok, a Katolikus Papok Országos Békebizottságának elnöke volt a következő felszólaló; Nagy Mária képviselő, a budapesti pártbizottság titkára szólalt fel ez­után, majd Pioker Ignác képviselő, a Szocialista Munka Hőse beszélt. Az országgyűlés délutáni ülésén Béréi Andor, az Országos Tervhiva­tal elnöke ismertette az 1956. nép- gazdasági tervjavaslatot. Béréi Andor elvtárs beszéde — Az 1956. évi terv a második öt­éves terv első évére terjed ki, az első lépést jelenti új ötéves tervünk meg­valósításához. A második ötéves terv szilárd megalapozása, arányainak elemzése, összefüggéseinek kidolgo­zása széleskörű, elmélyült munkála­tokat igényel. Ezeket a munkálatokat teljes erőből folytatjuk, de még nem zárultak le. Ezért jelenleg még nincs módunkban a második ötéves tervet az országgyűlés elé terjeszteni. Ugyanakkor a népgazdaság, az egész ország érdekei azt követelik, hogy az 1956. évi népgazdasági terv minden késedelem nélkül elkészüljön. — Elsőízben sikerült elérnünk, hogy mór novemberben a Miniszter- tanács ákal jóváhagyott tervvel ren­delkezünk. December elején minden vállalat és intézmény már összes részleteiben ismerni fogja jövő évi tervét. — Az 1956. évi népgazdasági terv irányelveit a Magyar Dolgozók Párt­ja III. kongresszusán, valamint Köz­ponti Vezetősége márciusi és azt kö­vető ülésein hozott határozatok szab­ják meg. Ezek a történelmi jelentő­ségű határozatok leleplezték és el­ítélték azokat az antimarxista. jobb­oldali, opportunista felfogásokat, amelyek a nehézipar fejlesztéséről és a kollektivizálásról való lemondást hirdették. — A párt határozatai világosan 'le­szögezik, hogy hazánkra vonatkozóan is teljes mértékben érvényes a marxizmus—leninizmusnak az a ta­nítása, amely szerint a szocializmus eredményes építése csak a szocialista iparosítás és a mezőgazdaság szocia­lista átalakítási^ útján lehetséges. Pártunk határozatai szétzúzták azt a jobboldali álláspontot is, amely az életszínvonal emelését elválasztotta ennek szükségszerű előfeltételétől: Megállapították, hogy a dolgozók szükségleteinek maximális kielégí­tése. az életszínvonal fokozatos eme­lése, amely a szocializmus alaptörvé­nyéből kötelezően következik, csak akkor valósítható meg, ha a termelés (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents