Észak-Magyarország, 1955. november (12. évfolyam, 258-281. szám)

1955-11-03 / 259. szám

n ÉS Z A N A^A - 35 S7.AG Csütörtök, 1955. november 3. W» 1" II . »if— .......< Tanulni letet a tárcsái Dózsa tsr módszereitől A harcsai Dózsa termelőszövetke­zet tagsága semmivel sem állott könnyebb feladatok előtt az őszi ■munkák megkezdésekor, mint me­gyénk többi termelőszövetkezete. Összeesett náluk is a munka; a be­takarítás, a vetés és a szántás. — Mégis a Dózsások a mai napig már elvetettek 60 hold búzát, 30 hold ro­zsot, 30 hold árpát és már csak alig néhány hold hiányzik vetéstervük teljesítéséhez. Ez a néhány hold sem ökóz problémát nekik, mert a karcsaiak nem torpannak meg az akadályok előtt. Hogyan érték el a sikert? Ufry, hogy a termelőszövetkezei vezetősé­ge jól szervezte meg a munkát. Ész- szérüén osztottak meg az erőt a ré­pa, a burgonya és a kukorica be­takarításakor. De a vetési terv tel­jesítése még így is probléma maradt. Látták, hogy a kukorica helyére csak úgy vethetnek, csak úgy készít­hetik el a magágyat, ha elvégzik a törést, betakarítják a szárat. A tag­ság ereje természetesén hem futotta voltiá a sok munka elvégzésére. S amikor ezt a vezetőség észrevette, azonnal segítségért fordult a járási tanácshoz, az pedig a gépállomás­hoz és a sátoraljaújhelyi közgazdasá­gi technikámhoz. A gépiáilörhás ős a közgazdasági technikum szívesen segített. Vonta­tó érkezeti a tsz-bé a kukorica és a szár szállításához, gépkocsin pedig több mint 70 diák érkezett a tag­ság segítségére. Törtek, szárat vágtak. A helyi tanács és a pártbi­zottság segítséget kért a helyi peda- gúgusoktól is. A diákok, úttörők és a tSz-tagok egyesült erővel láttak mtínkához... S ma a tíőzsa térme- lőszövetkezet nyugodtan tekint a jö­vő esztendő elé ... Nem késlekedtek a jövő évi kenyér biztosításával... Ézt megteheti minden termelőszö­vetkezet, minden községi és járási tátíács* — sőt meg is kell tennie! Akik veszélyeztelik a jövőévi termést A Szerencsi járási tanács és a párt- szervezetek valamennyi községben eredményesen irányítják, györsítják az őszi kenyérgabona vetését. Fel­mérték a községben a rendelkezésre álló íogaterőket, kiszámították, hány nap alatt lehet elvégezni a vetést. Ugyanakkor a kommunisták és a népnevelők személyes beszélgetések­kel magyarázzák meg a dolgozó pa­rasztoknak, hogy miért kell á legrö­videbb időn bélül befejezni a Vetés;, teljesíteni a tervet. Á járási! UtfiácS mezőgazdasági osztálya és á tanács vezetői nap mint nap Személyesen győződnek meg arról, hogy a köz­ségi tanácsszervek hogyan foglalkoz­nak az őszi vetéssel. Segíti az eredményeket, hogy a pdlltlkal fölvilágosító munka meliett alkalmazza a járási tanács, ha arra szükség Van, a törvény szigorát is. Ha egy-egv kulák, vagy akár dolgo­zó paraszt többszöri felszólításra sem kezdi meg a vetést, hőlbtt meg­volnának hozzá adottságai, felelős­ségre vonja. Ez nagyon helyes eljá­rás, mert hiszen a hanyag gazda a vetés késleltetésével az ország jövő évi kenyérgabonatermését veszé­lyezteti. Taktaharkányban eljárást indítottak Varga Mihály 14 holdas dolgozó paraszt ellen, mert 6 höl j, 550 négyszögöl vetéstervéből még semmit sfem teljesített. Szabó József Í5 hoidas dolgozó paraszt 6 holdfa. Budai István Í2 holdas dolgozó pa­raszt pédig 4 hőldra szóló vetéstervét többszöri felszólításra Sem volt haj­landó teljesíteni, holott a faluban és a környező községekben még vasár­nap IS vetettek a termelőszövetkezet tagjai és az egyénileg dolgozó pa­rasztok. Á bíróság Varga Mihályt 1000 forint, Szabó Józsefet 800 forint, Budai Istvánt pedig 800 forint pénz- büntetésre Ítélte. Á járási tanács gondoskodott ar­ról, hb|y a hángos híradókból a járás valamennyi dolgozó parasztja érte­süljön a kiszabott büntetésekről. — A MAGYAR KÖZLÖNY no­vember 1-i (115.) szárba közli a ktt- koricaértékesítési és sertéshizlalási szerződésekről szóló begyűjtési mi­niszteri rendelet sertéshizlalási szer­ződéskötésre vonatkozó pontjának helyesbítését. Eszerint a tanács fel­szólítását követő három nap alalt sertéshizlalási szerződést csak az a termelő köthet, aki a serlésszállifást ez év negyedik negyedévére és 1950. év első negyedére vállalja és meg­felelő fedezetet igazol. (MTI) — Útra keltek énekes madaraink a déli vtdékékre. Október. végén á fecskék is elindulták. Ugyanakkor északról nálunk telelő vadlibák ér kezték. Á Szibériában fészkelő piröftollű Süvöltő első hírnökei meg- Jötlék cs fenyveseinkben feltűnt a fenyörhagévő keresztcsőrű madár. — AZ ETNA ISMÉT MŰKÖDIK. Áz Etna kedden este túntuS vége óta Immár negyedszer ismét műkö­désbe lépett — jelenti az AFP. A szovjet kormány javaslata az össznémet tanács megalakítására Genf (MTI) A külügyminiszterek értekezleté­nek szerdai, 5. ülésén V. M. Molotov javaslatot terjesztett elő össznémet tanács megalakítására vonátközólag. A javaslat így hangzik: A Szovjetunió, az Amerikai Egye­sült Államok, Nagy-Brihanma és Franciaország külügyminiszterei at­tól a törekvéstől vezérelve, hogy elő­segítsek a Német Demokratikus Köz­társaság és a Német Szövetségi Köz­társaság közötti minden irányú együttműködés kifejlődését, valamint a német kérdés megoldásához és a Németország szabad választások út­ján Való újraegyesítéséhez szükséges előfeltételek megteremtését, a német nép nemzet! érdekeinek cs az euró­pai biztonság érdekeinek megfeiélő- eti a következőket jelenti ki: A jelenlegi viszonyok között, ami­kor a német népnek nincs lehetősé­ge arra, hogy egységes államban él­jen, egyre szükségesebbé válik a Né­mát Demokratikus köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság együttműködésének kialakítása, ami megkönnyítené Németország nemzeti újraegyesítése feladatának me"oldá- ^át. Ezt a célt szolgálná, ha a Német Demokratikus Köztársaság és a Né­met Szövetségi Köztársaság megálla­podás útján össznémet szervet léte­sítene, atriály összehangolná a német nép politikai, gazdasági és kulturális élete terén kifejtett étőfesz;téseit, valamint azt a tevékenvségü két is, nmei veket más államokkal együtt­működve a béke ügyének megszilár­dítása érdekében végeznek. A német nép ilyen képviseleti szervié lehetne az össznémet tanács, amelyet a következő elvek alapján kellene megteremteni: 1. Az össznémet tanácsot a Német Demokratikus Köztársaság és a Né­met Szövetségi Köztársaság parla­mentjének képviselőiből kel) tanács­kozó szervként megalakítani azon kérdések megtárgyalására, amelyék megoldásához a Német Demokra­tikus Köztársaságnak és a Német Szövetségi Köztársaságnak érdekei fűződnek. 2. Az össznémet tanács mellett a Nemét Demokratikus Köztársaság és 0 Német Szövetségi Köztársaság Képviselőiből vegyes bizottságot kell alakítani azon kérdések intézésére, amelyek a két német állam ktízbttl gazdasági és kulturális kapcsolato­kat, továbbá a német valutát, a Hei­német pénzügyi "Iszáimnlásokst, a vám. a posta. a távíró, az ÜtvöHalak Stb. ügyeit érintik. 8: Az Ütenfmet tanács összehan­golta azért kérdéseket, amelyek a Hó­mét Demokratikus Köztársaságnak és a Német Szövetségi Köztársaság határainak és területének védelmét biztosító alakulatok létszámával, fegyverzetével és elhelyezésével függenek össze. 4. Az össznémet tanács összehan­golja azon kérdéseket, amelyek a Német Demokratikus Köztársaság­nak cs a Német Szövetségi Köztársa­ságnak áz éüfőpai biztonság megszi­lárdítását célzó intézkedésekben való részvételével függenek össze és köl­csönös megállapodás alapján foglal­kozik azokkal a kérdésekkel, ame­lyek Németország békeszerető és de­mokratikus államként történő újra­egyesítése előfeltételeinek kialakítá­sévá] állnak kapcsolatban. A Szovjetunió, az Amerikai Egye­sült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország külügyminiszterei azt a reményüket fejezik ki, hogy a Né­met Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kellő erőfeszítésekét tesz majd az összné- fcet tabács megteremtéséről Szóló egyezmény létrehozása érdekében. (MTI) Megkezdődött a fcüliigümfníszferek ötödik ülése Moszkva (TÁSZSZ) A moszkvai rádió jelenti Gertiből: Szerdán délután három órakor megkezdődött a négy hatalom kül­ügyminiszteri értekezletének 5. ülé­se. Az ülésen Pinay francia külügy­miniszter elnökölt; A külügyminiszterek folytatták az 1. napirendi pont — áz európai biz­tonság és Németország — megvita­tását. Az első felszólaló MacMillm angol külügyminiszter volt. Utána Dulles amerikai külügyminiszter emelkedett szólásra. (MTI) Állásfoglalások a genfi értekezletről Bécs (TÁSZSZ) A Szakszervezeti Világszövetség nyilvánosságra hozta az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia és a Szovjetunió kül­ügyminisztereihez intézett levelét. „A dolgozók hőn óhajtják — hang­zik a levélben —, hogy a tárgyalások további sikerekhez vezessenek és mindén erejükkel eio ingják fnbzdí­tani e sikerek megszilátdülását; minthogy ezek a sikerek biztosíta­nak a dolgozók biztonságát cs lehe­tővé tennék helyzetük megjavulását. Meg vagyunk győződve arról, hogy önök nagy figyelmet szentelnek fl Szakszervezeti Világszövetség nyolc- vanötmilHó tagja cs még sok millió más, a bekére és a biztonságra ugyanúgy törekvő dolgozó velőmé, nyének“. Bielefeld (ÁbN) A Bleleféldbén megjelenő Freie Presse éles hangnemben bírálja ä nyugati hatalmaknak NATO-felfo- gását a genfi külügyminiszteri érte­kezleten. Wilhelm Ingensand, o lap főszerkesztője, aki egyébként kifeje­zetten helyesel minden kapcsolatot a nyugati hatalmakkal, elítéli a nyu­gati hatalmak politikáját, amelynek célja egész Németország bevonása az Északatlanti Szövetségbe, ami ..Németországot arra ítéli, hogy meg­osztott maradjon“. A cikkíró azt kö­veteli; hogy Németoiszág legyen a NATO-tól mentes, s megállapítja, hogy a nyugati halalmák estidén olyan mértékben akarnak döntési szabadságot biztosítani a németek­nek, amennyi számukra hasznosnak látszik. Róma (TÁSZSZ) Pietro Nenni, az Olasz Szocialista Párt főtitkára október 3ü-án Milá­nóban beszédet mondott az ország nemzetközi és politikai helyzetéről. A külügyminiszterek gértfl értekez­letéről Nenni kijelentette, hogy a nyugati Hatalmaknak az a követelé­se, Hogy egész Németországot be kell kapcsolni a Nyugat katonai és poli­tikai rendszerébe, akadályozza Né­metország újraegyesítését. Rámuta­tott, hogy az olasz kormány feltétel nélkül támogatta az atlanti politikát és ezzel elszigetelte az olasz diplo­máciát, Nénid hangsúlyozta, hogy gyökeresen meg kell változtatni eZt a politikát a katonai tömbök meg­semmisítésének és az államok kö­zötti bizalom helyreállításának előse­gítése céljából. (MTI) Aláírták a jugoszláv-szovjet Jégügyi egyezményt Belgrád (R+TH A belgrádi rádió jelentése szerint a jugoszláv fővárosban a Szovjet­unió Minisztertanácsa mellett mű­ködő polgári légiilötta főigazgatóság és a Jugoszláv Légiforgalmi Társa­ság között aláírták a légiforgalomra vonatkozó egyezményt. (MTI) Kerekes József: Az osztályok és az osztályharc egyes kérdései A „Marxizmus-leninismus“ alapjait tanulmányozók részére I „Minden eddigi társadalom törté­nete osztályharcoík történeté“*) — mondotta ki több mint 100 évvel ez­előtt, 1840-ban a Kommunista Kiált­vány, a nemzetközi munkásmozga­lom első, tudományos programja. Ez a megállapítás azt fejezi ki, hogy az emberi társadalom fejlődé­sének meghatározó tényezőit nem valami isteni elrendelésben, ném is abban kell keresni, hogy valami­kor voltak harcias embercsopor­tok, akik leigázták a gyengébb tör­zseket (Kautsky), hanem egyedül a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak, előállításának különböző mód­jaiban. Az emberiség életében volt olyan korszak, amikor az emberek nem is­merték az osztályokra Való tagozó­dást, mindenki egyenlő tagja volt a társadalomnak, illetve á közösség­nek. Közös munkájuk eredményeit közösen osztották fel, nőm vdlí sze­gény és gazdag rétege a közösség­nek. Ha bőség volt például az éle- lemtién (erédményés Vadászát, halá­szat ütÄn), ez ftindétüki Szárriárá bőségét jelentett. Ha valamilyen okból, tűzvész, árvíz miatt szűkösen volt élélem, ez a közösség minden tagját érintette. Csak, amikor a ter­melőerők fejlettségi színvonala olyan fokot ért el, hogy égy ember képes volt több élelmet, vagy rüházati cikkét előállítani, mint amit egy­maga elhasznált, csak akkor jöttek létre azok a feltételek, amelyek áz eddig egységes emberi társadalmat rétegekre, szegényekre és gazdagok­ra, vagyis: osztályokra szakították szét. Az osztályok megjelenése tehát törtónelrhileg ném esik egybe az ember megjelenésével. Hosszú évez­redekén át az ember nem ismerte a megkülönböztetést, az osztálytársa­dalmat. Az osztályok megjelenésé­nek gazdasági okai vbltak. Megje­* Már* és Engels íz é'jtábiáfsádalffiá- tai é-ti a meGhatárózás alatt, lásd: EH- trels iegvxetít: Marx—Engels Marxizmus II. lid. Szikra, 1W9.) _ .. lehésüik öszo függött a társadalmi munkamegosztással, az állattenyész­tés, ä fölafflövfeléSj majd a kézmű­vesség külön foglalkozási ágként való megjelenésével, s ezzel együtt az alkalmazott szerszámok, az eke, borona stb. megjelenésével. Az osztályok és az ezekkel együtt megjelenő oeztályhátc tehát nem „örök". Úgy ahogy az emberi tár­sadalom fejlődésének bizonyos sza­kaszán létre jött, keletkezett, fej­lődött —■ a fejlődés folyamán el is fog tűnni. Á kommunizmusban nem lesznek osztályok! MIT ÉRTÜNK AZ OSZTÁLY FO­GALMA ALATT? Lenin a „Nagy kezdeményezés“ t müvében* (19ÍÖ) így határozta meg az osztályok fogalmát: ..Osztályoknak nevezik az embereknek (lágy csodör.tiáit. árrielvék á iáráádaltni termelés történelmiké meghatározott tenaszerében elfoglalt helyük, a termelő­eszközökhöz való (nágvrészt törvények­ben szabályozott és rögzített) Viszo­nyuk, a matrica társadalmi, szervezeté­ben IáiszSu Szérenllk. kövíikezéskén- Óéti tehát a tSrsádálrfit . lávák rendél- kezésükré állá részének rtiégszérzésl médiai és méretei tekintetében külön­böznék ecvmáslói. Az osztályok olyan embercsoportok, anielvek közül egyik élíiilaidnntthatía a másik münkáiát an­nak következtében, hnsv a társadalmi Gazdaság adott féndsz-rében különböző á Helyréink". (Marx—EtígelS: Marxizmus 385, old. Szikrá 1949.) Vegyük Sorfa és próbáljuk ele­mezni e rendkívül tömör meghatá­rozást. 1, A társadalmi terméfíés förféneí- mileg meghatározott rendszeré­ben elfoglalt hely: A termelés rendszerében az snberek bizonyos helyet foglalnák el Á kizsákmányoló dSztálytársa- dalmakban áltálábán két nagy csoportot különböztetünk meg: üialkodó és alárendelt emberek csoportját. Az alárendellek cso- ortjai a történelem folyamán le­hettek rabszolgák, jobbágyok, munkások stb. Az uralkodóhelyet elfoglalták: a rabszölgatartók, a . i feudális íöklesurak, a kapitalizmus-1 ban pedig ä tőkésék. Hogy a tár­sadalom valamelyik tagja melyik csoporthoz tartozik, arra a máso­dik ismérv ad válasz!: 2. A tevmelöészkbzökhöz való vi­szony: Ez a második ismérv a döntő z osztályhoz való tartozást ille­tően. Ebből a viszonyból követke­zik a harmadik és negyedik is­mérv is. Ä termelőeszközökhöz való viszony azt mutatja meg: melyik az az osztály, amelyik ren- elkezik a döntő termelési eszkö­zök felett, kinek a tulajdonát ké­pezik ezek: Rendszerint az az dsztály irányítja a termelést, amelyiknek a tulajdonában van­nak a termelési eszközök. A kapi­talizmusban például a burzsoázia tulajdonában vannak a gyárak, az üzemek, s azok berendezései stb. „Élet és halál urai“ ezek a tőké­k. akik a kizsí kmónvolók ősz tályához tartoznak. A proletariá­tus viszont ebben a rendszerbe:' rrieg van fosztva a termelési eSz közöktől. Munkaerejét kén V tél er eladni, hogy rhaga és családja számára annyi létfenntartási cik­ket tudjon biztosítaná, amenny szükséges ahhoz, hogy megtriene- k' ljön a pusztulástól. A termelési eszközök ilyen bitorlását termé­szetesén védik az állam által lét­rehozott törvények is. Jaj ahnák. aki megpróbál változtatni ezen á viszonyon! A kapitalista országok törvényeit lőbbségükbeti a „ma­gántulajdon szentségének'1 védel­mére alkották. 3. A munka társadalmi szervezeté- bén játszott szerep: A lökés, a tehrtfelésl eszközök tü- laldonosa nem végez fizikai mun­kát. a munka megvetett; lené­zett tevékenység az antagónisZ- tikus osztálytársadalomban. Amíg a rabszolgatartó társadalomban nlálkozunk olyanokkal az Uralko­dó Osztály tágját köZött.^ akik szellemi, tudományos rfiunkát i végezték, az imperializmusban 1 minden munkától, fgy a szellemi munkától is távol állanák a ki- Zsákmányölő osztály tagjai.. 4. A jövedelem ' megszerzésének módjai éé méretéi. Az uralkbdö osztály munka nél­kül jut jövedelméhez a társada­lom többségének kizsákmányolása útján. A dolgozók két kezük münkája után jtitHatnak csak jö­vedelemhez. A jövedelem mére­teit téklntve: a tőkés elsajátítja a jövedelem nagyrészét és csak elenyésző '.kis részét Tűzeti ki a munkásnak. Horthy-Magyarorszá- gön a lakosság 43 százalékát tet­té ki a munkásosztály és a dol­gozó parasztság, mégis csak a jö­vedelem 24 százalékában részesül­ték. A burzsoázia a lakosság 9 százaléka Volt és a jövedelem 37 százalékát vágta zsebre. A tőké­sek, a legkisebb, dé leggazdagabb réteg, a lakosságnak csak 2 ezre­lékét tették ki, dé a jövedelem 12 százalékán osztoztak. Amíg a munkások és a parasztok egy évi, egy főre eső jövedelme 334 pen­gő völt, „a felső tízezer“ 126 ezer pengőt „keresett“ évente. A négy ismérv szoros kapcsolat­ban áll egymással. Együttes alkal­mazásuk által lehet csak egy-egy etnber oSzlályhelyzetét meghatároz­ni. Az emberiség osztályokra tagozó­dása a rabszolga társadalom kiala­kulásához vezetett. Ebben a társa­dalomban a közvetlen erőszak biz­tosította a rabszolgák kizsákmá- nyolhatóságát. Ez az erőszak abban nyilvánult meg, hogy a rabszolgát ad Itatták-vehették, tulajdonosa, ha ügy tetszett neki, meg is ölhette. „Beszélő szerszámként" kezelték őket. A rabszolgatársadalom után a feudális, hűbéri társadalom követ­kezett. A jobbágy-parasztság mint elnyomott, kizsákmányolt osztály és a feudális földesúri osztály: ez a két alapvétő osztálya a feudalizmus­nak. E két osztály között kibékíthe­tetlen ellentétek vannak. A kizsák­mányolást a jobbágy-paraszt Sze­mélyi függése a földesúrtól biztosí­totta. A föld a földesúr tulajdoná­ban van, a paraszt csak műveli. A téi-fhelőerők féjlödéSé következtében a feudalizmust felváltotta a kapita- 1 izmus. Ennek két alapvető osztá­lya a munkásosztály és a burzsoá­zia. A burzsoázia rendelkezik a leg­főbb termelési eszközökkel, s ezen keresztül kizsákmányolja a munkás­osztályt. E két osztály harca nyomja rá a bélyegét a kapitalizmus fejlő­désére. Ä közöttük lévő ellentétet csalt ügy lehet megszüntetni, ha a munkásosztály felszámolja a ki­zsákmányolok osztályát, megszün­teti a kizsákmányolást, amely a ki­békíthetetlen ellentétek alapja. Kautsky és Bernstein, a munkás­bsztáiy árulói leszűkítették az osz­tályok különbözőségének meghatá­rozó tényezőit. Szerintük a jövede­lem megszerzésének módja és nagy­sága szerint különböznek az osztá­lyok. Figyelmen kívül hagyják a döntő tényezőt: kinek a kezében varrnak a termelési eszközök. Elmé­letük az Úgynevezett „elosztási elmé­let“, amelynek lényege az, hogy a proletariátusnak nem a termelési mód megváltoztatásáért kell har­colni, hahem csupán a nemzeti jö­vedelem „igazságosabb“ elosztását kell követelnie. Nem forradalmi úton kell megváltoztatni a társadalma­kat, hanem reformokat követelni az uralkodó osztálytól — mintha az „igazságosabb'1 elosztás megszüntet­né az osztályellentéteket és békés együttélést biztosítana a burzsoá­ziának és a proletariátusnak. Úgy is lehetne mondánk össze akarják bé- lcíteni a tüzet a Vízzel. Opportunista politikájukkal (amellyel ma is talál­kozhatunk) el akarják kenni az osz­tályok között lévő ellentéteket, illii- ztók terjesztőivé váltak, a bürzsóá- zia osztályérdekelt védték és vé­dik a munkásosztály sorain belül. A FENTIEK ALAPJAN VIZS­GÁLJUK MEG HAZÁNK JELEN­LEGI OSZTÁLYVISZONYAIT. Népi demokráciánk a kapltallz- rrtusból a szocializmusba való átme­net időszakát éli. Ez azt jelenti; hogy megtalálhatók a tulajdonviszo­nyok szocialista formái (államosított üzemek; stb.), de jelentős számmal vannak kisárutéffhelők (főleg egyé­nileg dolgozó parasztok) és csekély számban ugyan, de vannak még ki­zsákmányolok is: kulákok. Hazánk ősztá 1 yviSzonyait tehát az átmeneti gazdaságnak megfelelő oSztályvlszo- nycxk jellemzik. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents