Észak-Magyarország, 1955. november (12. évfolyam, 258-281. szám)

1955-11-11 / 265. szám

ESMMfflRORSZÄG r Németországi élmények 16, 40, vagy 95 százalék? 'S.. AZ MDPi BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPDA XI. évfolyam 265 szám ÁRA 50 FILLER Miskolc, 1955 november 11. péntek Takarékoskodjuok! Pártunk III. kongresszusa, majd a Központi Vezetőség márciusi hatá­rozata az ipar feladatai között a leg­fontosabbak egyikének az anyagta­karékosságot jelölte meg. A pártha­tározatoknak ez az útmutatása azóta nemhogy vesztett volna időszerűsé­géből, hanem még sokkal sürgetőbbé vált, Az elmúlt hónapokban bányáink­ban, üzemeinkben előtérbe került a takarékosság kérdése. Nem egy olyan brigád alakult, amely a takarékosságot, az elfekvő anyagok felkutatását tűzte ki célul. Különö­sen szép eredményt mutattak fel a DISZ fiatalok. Az ózdi gyárban megalakították az „Ezerszemű örs”-öt, amely egyik főfeladatának a takarékosság elősegítését tekinti. A farkaslyuki bányaüzemben 3—4 hónappal ezelőtt alig lehetett mo­zogni a sok síntől, kirabolt bánya­fától, gépalkatrészektől. Most kü­lön brigádot szerveztek, amely meg­mentette ezeket az anyagokat. Dol­gozóink az elmúlt időszakban több olyan újítást vezettek be, amely szintén az anyagtakarékosságot szol­gálja. A legjelentősebbek közül csak egyet említünk. A Lenin Kohászati Művekben Sztéhlik László laborató­riumvezető és Márton Mátyás ke- mencefőmester elvtársak megoldot­ták a kemenceajtók falazásának problémáját. Az újítás annál is érté­kesebb, mert az új falazási módszer­hez szükséges anyagot hasznavehe­tetlen törmelékből — amit eddig a salakhányóra szórtak — állítják elő. Előzetes becslések szerint az újítás évi anyagmegtakarítása csak a mar­ti nkemencéknél egymillió forint. Megyénkben azonban a takarékos­ság érdekében sok még a tennivaló. Mindenki, aki az iparban dolgozik, észreveheti, hogy sokhelyütt paza­rolják az anyagot. De nemcsak a be­avatottak veszik ezt észre, hanem mások is. Az utca járókelői nem egyszer saját szemükkel győződnek meg, hogy az építkezéseknél milyen nagyfokú a pazarlás. Az utóbbi időben a termelési költ­ségek is nemhogy csökkentek volna iparunkban, hanem növekednek. Az Ózdi Szénbányászati Trösztnél a szén kitermelési költsége állandóan növekszik. 1952-ben az egy tonnára eső költség 135, 1953-ban 158, 1954- ben 205, 1955 első kilenc hónapjá­ban pedig 243 forintra emelkedett! Ez elsősorban abból adódik, hogy az ózdi bányáknál nem takarékoskod­nak a bányafával. Ugyanez mond­ható a borsodi bányákra is. A Bor­sodi Széntröszt a harmadik negyed­évben 1153 köbméter terven felüli fát használt fel, melynek értékei 265.000 forint. Pedig a bányafa 50—■ 60 százaléka importanyag, drága va­lutáért hozzuk országunkba. Az importanyagokkal való taka­rékosság területén is beszélhetünk eredményekről. A DIMÁVAG Gép­gyárban a bronzcsapágyak helyett egyre szélesebb mértékben alkal­maznak golyós- és öntöttvas csap­ágyakat. A Hejőcsabai Cementmű­nél bronz- és ólomcsapágyak helyet­tesítésére textilbakelit alkalmazásá­val kísérleteznek. Hiba, azonban, hogy az importanyagok helyettesí­tésének problémájával, a takarékos­sággal a műszakiaknak csak sző­kébb csoportja foglalkozik, a dolgo­zókat még nem vonták be az import­anyagokkal való takarékossági moz­galomba. Sokan nem ismerik az im­portanyagok megtakarítására vonat­kozó premizálási rendeletet. Megyénk dolgozóinál olyan jelen­ség is tapasztalható, hogy azt tart­ják: a takarékosság a minőség ro­vására mehet. Ezekkel a dolgozók­kal meg kell értetni, úgy takarékos­kodjanak, hogy az ne menjen a minő­ség kárára! Ha mi anyagtakarékos­ságról beszélünk, ne arra gondol­junk, hogy spóroljuk el a bútorból a fát, a ruhából a szövetet. Adjuk bele a termékbe, amire szüksége van, de ne ^adjunk bele feleslegeset. A feladat előttünk áll: pártszerve­zeteink vizsgálják meg, hogy milyen politikai, szervezeti és műszaki in­tézkedéseket tettek eddig a Központi Vezetőség márciusi határozata által követelt szigorú takarékosság meg­valósítása érdekében. Vonják fele­lősségre a mulasztókat és összegez­ze^ újra a tennivalókat, LEVELEK rUDÓSÍTASOK Tűzzel-vízzel Karcolnak az ózdi martin karbantartói (Tudósítónktól.) Az ózdi martin kőműveskarban­tartói hősiesen helytállnak a mun­kában. Ennek egyik legszebb pél­dáját mutatták szerdán, november 9-én. A III-as kemencénél délelőtt 9 órakor váratlanul üzemzavar ke­letkezett. Leégett és leszakadt a kemence első boltozata. Az acél éppen kikészítés alatt volt a fehé­ren izzó kemencében, megmenteni csak úgy lehetett, ha a kiégett nyí­lást gyorsan elfalazzák. Az üzem­zavar elhárítását a műszakban lé­vő Dózsa János karbantartó bri­gádja kezdte meg. Az állványok tartóvasai megtüzesedtek a kőmű­vesek lábai alatt, a deszkapadlók tüzet fogtak a hőségtől, de a Dó­zsa brigád tartotta magát. A több mint 20 kilós idomtéglákat egy­másután rakták be hosszú fogóik­kal a résbe. A munka azonban egyre nehezedett. Ahogy a nyílás szűkült, a tűz heve is fokozódott. Az emberek alig láttak az izzad­ságtól, a tűz perzselő melege ellen vízfüggönnyel védekeztek. A nehéz és veszélyes munkát déli 12 órára fejezték be. Ekkor újabb, még veszélyesebb üzemzavar keletkezett: kilyukadt az I-es számú kemence ajtórámája. A kemence élete került veszélybe, mert ha a leégett ajtórámát a kő­műveskarbantartók nem falazzák el, leég a kemence egész első fala, ami napokra megbéníthatja a ter­melést. A Dózsa brigád még nehe­zebb feladatot oldott meg. A kilyu­kadt ajtórámából sürü sugárban ömlött a forró hűtővíz, arcukat pe­dig a tüzes kemence Iehelete mar­ta. A négy kommunista itt is ki­tartott. Egy óra alatt végezték el a máskor három órát igénylő mun­kát. A „meleg műszak” azonban még most sem fejeződött be. A X. számú kemence olvasztára, M. Kiss János jelentette, hogy pirosán iz­zik a csapolónyilás fala és az acél kitörésétől lehet tartani. Dózsa elv- társék szó nélkül fogták szerszá­maikat és ujult erővel falazták el a kitörni készülő acél útját. Telje­sítményük ezen a műszakon jóval 180 százalék fölött van. Ez a szám persze nem fejezi ki a hősi helytállást, melyet a négy kőműves karbantartó: Dózsa János, Nagy Aladár, Tiba Barnabás és Tóth Ferenc tanúsított az éves vállalás zavartalan teljesítése ér­dekében. Nagy részük van abban, hogy az ózdi acélmű ezen a mű­szakon is 103 százalékra teljesítet­te tervét. AZ ÚJ ÉLET KOVÁCSAI Bozsvai Pál taktabáji középparaszt is aláírta a belépési nyilatkozatot. A többi új belépővel együtt biza­kodva tekint a jövőbe, tudja, hogy derűs élet vár azokra, akik a közös gazdálkodás útjára lépnek. Márton József 11 holdas taktabáji középparaszt is meggyőződött már f í : arról, hogy szebb, jobb az élet a ^ közös gazdaságban. Szakított a maradi gondolkozással, belépett a Béke termelőszövetkezetibe. Két borsodi kereskedelmi vállalat nyerte el a „Kiváló Vállalat“ címet (Tudósítónktól) A Borsodmegyei Fűszer- & Édességkereskedelmi Vállalat III; negyedévi munkájának eredmé­nyeként elnyerte a Belkereskedel­mi Minisztérium „Kiváló vállala­ta“ címet. Az avatóünnepséget no­vember 12-én délután 6 órakor tartják a MÁV Erkel Ferenc kultúrházban. Hasonló szép eredménnyel dicse­kedhetnek az Északmagyarországi Vegyi anyag Nagykereskedelmi Vállalat dolgozói is, akik ünnep­ségükön megfogadták, hogy éves tervüket december 21-re teljesítik. Századik előadását tartotta Ormosőányán a „Vitéz László“ bábegyüttes ((Tudósítónktól) A „Vitéz László“ bábegyüttes az állami gazdaságok, s a borsodi fal­vak után most eljutott a bánya­telepekre is. Legutóbb Ormosbá­nyán tartotta meg századik előadá­sát. Az együttes műsorát gyerme­kek s felnőttek mindenütt szere­tettel fogadják. Az együttes veze­tője, Balogh Sándomé dicséretes munlíát fejt ki a bábmozgalom fejlesztésében. Az együttes most új műsorra készül, melyet Mezőkö­vesden fog bemutatni. Sokezer forintot fordítanak a bányász- és a falusi fiatalok szórakoztatására A megyei tanács népművelési osztálya Kurityán bányatelepen normál-mozit létesített. A mozi a közeljövőben .megkezdi előadásait. A bányatelepek kulturális felsze­relését legutóbb 300 darab székkel egészítette ki' a népművelési osz­tály. A falusi ifjúság szükségleteinek kielégítésére 40 ezer forint értékű hangszert és egyéb kulturális esz­közt bocsátottak a fiatalok rendel­kezésére. Az év hátralevő részében további támogatásban részesülnek a bányász és a falusi fiatalok. SZEBENI GYŐZŐ a megyei tanács népművelési osztályának vezetője Uj magyar képes hetilap November 15-én, kedden reggel hazánkban új képes hetilap jelenik meg: „Szabadság“ címmel. A lapot a Magyar önkéntes Honvédelmi Szö­vetség adja ki. A Vasas üzemi színjátszók a döntő előtt Augusztus 20-án kezdődött a Vasas üzemi színjátszó csoportjainak fesz­tiválja. Az országos méretű szemle döntőit november 12, 13, 19 és 27-én tartják Budapesten. A Mojszejev-együttes Londonban Kedden este a Mojszejev-együttes megtartotta első londoni előadását.* A csaknem hatezer főnyi közönség lelkes ünneplésben részesítette az együttes tagjait. Uj szigetelőanyag az építőipar számára A bratislavai Matador-üzem dol­gozói hosszú idő óta foglalkoztak az­zal a kérdéssel, hogyan hasznosítsák a gumihulladékokat. A napokban különleges technológiai eljárás segít­ségével előállították a „Matadorit’* nevű új szigetelőanyagot. Az új szi­getelőanyag minden tekintetben fe­lülmúlja az eddigieket, s kitünően ellenáll a nedvességnek. Az albán nőszövetség munkájáról Október közepén ült össze Tiraná­ban az albán nőszövetség IV. kon­gresszusa. A kongresszus szép mér­leget készíthetett azokról az ered­ményekről, amelyeket a nők nevelé­sében és termelő munkába való be­vonásával értek el. Az utóbbi évben a szövetség számos tanfolyamot ren­dezett tagjai részére. A tanfolyamo­kon több mint 30 ezer nő vett részt: Nagy televíziós központ épül Moszkvában A szovjet fővárosban nagy televí­ziós központot létesítenek. Az új köz­pontot a modern technika követel- menyeinek megfelelően tökéletes felvevő- és közvetítőberendezéssel, különleges mozgó televíziós állomá­sokkal szerelik fel. A televíziós köz­pont számára olyan berendezés ké­szül, amelynek segítségével a tele­víziós műsorokat filmre lehet venni, így a legérdekesebb műsorokat meg lehet ismételni és el lehet küldeni az ország többi stúdiójának is. l A Szovjetunió népei között fenn­álló törhetetlen barátság a Nagy Honvédő Háború ----== éveiben kiállta a legkeményebb próbát és a háború utáni években, a népgazdaság hely­reállításáért és továbbfejlesztéséért vívott harcban még jobban megerő­södött. Szovjet-Ukrajna a Szovjet­unió egyre növekvő hatalmára, a nagy orosz nép és a Szovjetunió va­lamennyi nemzetiségének testvéri segítségére támaszkodva hamarosan kiemelkedett a romokból és jelentős sikereket ért el a szocialista gazda­ság és a kultúra fejlesztésében. A Donyec-medence és a Dnyeper- mellék új technikai alapon helyre­állított kohászati üzemei most több fémet termelnek, mint a háború előtt. A köztársaság gépipara a há­ború utáni években újabb termelési kapacitásokkal, új műszaki berende­zésekkel gazdagodott. Az ukrán gép­gyártás 1940-hez képest több mint kétszeresére emelkedett. Kétszerany- nyi traktort és ekét gyárt, mint az­előtt. Megkezdte a hatalmas Diesel­mozdonyok, szénkombájnok, lépegető exkavátorok és sok más bonyolult gép gyártását. A Donyec-medence a Szovjetunió legnagyobb és legjobban gépesített szénmiedeneéje lett. Az ötödik ötéves terv mielőbbi megvalósításáért folyó széleskörű szocialista munkavers-az ipari dolgozók sikeresen teljesítik az ezivi tervet. A Sztálinról elnevezett sznpezsnyanszki IS-as számú bánya virágzó Szovjet-lJkrajna életéből Nemrégiben, — határidó előtt egy évvel — kigyúltak a fények a kahovkai vízierőmű épületén. Az erőmű első gépegysége már áramot szolgaitat. A-képen: A kahovkai vízievőmű bukógátja. bányászai a Do- nyec-medencében elsőnek teljesítet­ték a széntermelési _________=r tervet, amellett több mint 1,000.000 rubel értékű állami eszközt takarí­tottak meg. A „Zaporozssztai“ üzem országszerte ismert Lenin-díjas ől- vasztárai, Sz. Jakimenkó és Sz. Mar­tinon 24 óra alatt öt gyorsolvasztást végeznek: A dnyepropetrovszki Pet- rovszkij gyár legjobb acélolvasztár a V. Mihlik csupán az 1953-as év ifi. negyedévében 910 tonna acélt termelt terven felül. A Krasznij—lucsi gép­gyár több mint 150 munkása határ­idő előtt teljesítette az ötéves terv­ben kitűzött feladatokat, s már 1956. évi feladatukon dolgoznak. K. Szil- jakov elvtársnak a harkovi turbó- generátor-gyár karusszel pádon dol­gozó Sztálin-díjas esztergályos bri­gádja már az 1965. évi tervet telje­síti. A kommunista párt által nevelt szovjet emberek munkagyőzelmei­ben ragyogóan kifejezésre jut az a törekvés, hogy minél többet és job­bat alkossanak népük jóléte, szere­tett szocialista hazájuk hatalmának megerősítése érdekében. A nehézipar fejlesztése terén elért sikerek alap­ján jelentős mértékben megerősödött a közszükségleti cikkeket gyártó ipar is. Szovjet-Ukrajna ipara hatalmas mértékben fejlődött; a munkások hősiesen harcolnak a párt határoza­tainak megvalósításáért, tudják, hogy ez a jólét emelkedését segíti, a bé­két védi;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents