Észak-Magyarország, 1955. november (12. évfolyam, 258-281. szám)

1955-11-11 / 265. szám

2 ÉSSAKMAGTASOSSZAtí Péntek, 1955. november 11. Az ENSZ Politikai Bizottságának november 7-i ülése * , Newyork (TASZSZ) ' Az ENSZ Politikai Bizottsága be­fejezte az atomsugárzás hatása kér­désének vitáját. A vita meglehetősen éles volt, tekintettel arra, hogy az Egyesült Államok és Anglia szem­behelyezkedett mind a szovjet küldöttség, mind más küldöttségek módosító javaslataival. A szovjet küldöttség a vita során javasolta, az Egyesült Államok, Ang­lia és a többi ország közös határo­zati javaslata tegyen utalást arra, hogy az atomsugárzás veszélyes az emberek egészségére és az atom­fegyverek kipróbálásánál és alkal­mazásánál jelentkező atomsugárzás veszélyének kiküszöbölését csak ak­kor lehet biztosítani, ha nemzetközi megállapodás jött létre az atomfegy­ver betiltásáról. A szovjet küldöttség ennek meg­felelően javasolta, hegy vegyenek fel a határozati javaslatba egy pon­tott, amely felhív minden államot és elsősorban a hasadó anyagokkal és nukleáris fegyver előállítására szolgáló eszközökkel rendelkező ál­lamokat, hogy folytassák erőfeszí­téseiket az atomfegyver mielőbbi betiltása érdekében és első lépés­ként jussanak megegyezésre az atomfegyver-kísérletek beszünteté­sében. A szovjet küldöttség javasolta to­vábbá, hogy töröljék a határozati javaslatból mindazokat a megkülön­böztető előírásokat, amelyeknek cél­ja a nemzetközi együttműködés kor­látozása az atomsueárzás hatásának tanulmányozása terén. A szovjet módosítások javasolták, hogy tegyék a bizottság kötelességé­vé az atomsugárzás elleni védeke­zésre, továbbá az atomsugárzásból eredő betegségek kezelésének esz­közeire és módszereire vonatkozó adatok összegyűjtését, értékelését és A Szovjetunió küldöttségének e javaslatait — amelyek megfelelnek Genf szellemének és minden nép erőfeszítéseinek — számos küldött­ség támogatta, egyebek között In­dia, Indonézia és más országok kül­döttsége. Az Egyesült Államok és Anglia küldöttsége azon fáradozott, hogy megakadályozza a szovjet küldött­ség módosító javaslatainak elfoga­dását. Ezzel kiélezte a Politikai Bi­zottságban folyó vitát. Sukeiri, Sziria képviselője a szov­jet javaslatok mellett foglalt állást és hangsúlyozta, hogy az atomfegy­ver-kísérletek beszüntetésére vonat­kozó felhívás közvetlenül összefügg a megtárgyalt kérdéssel és ennek tükröződnie kell a határozatban is. Sziria képviselője emlékeztetett az Egyesült Államok és Anglia képvi­selőinek arra a kijelentésére, hogy ragaszkodni fognak a tárgyalás alatt álló kérdés „egyöntetű megoldásá­hoz’1, majd megjegyezte, hogy cse­lekedeteik nem igazolják ezeket a kijelentéseket. Az Egyesült Államok és Anglia képviselői elutasító álláspontra he­lyezkedtek a húsz latinamerikai or­szág módosító javaslatával szemben, amelyet pedig több más küldöttség is támogatott. Bolivia és Chile képviselője elle­nezte, hogy mesterséges sorompókkal rekesszenek ki egyes országokat egy ilyen fontos munkából. Lengyelország Csehszlovákia és .Tugosz'ávia képviselője felszólalásá­ban támogatta a szovjet küldöttség módosító javaslatait. Kanada, a Fülöp-szieetek, Peru, Irak és Kuba képviselője az atom- fegyver-kisérletek beszüntetését kö­vetelő módosítások ellen foglalt ál­lást. Krisna Menőn indiai küldött fel­szólalása után a Politikai Bizottság szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot és a módosításokat. A szavazás eredményeképnen az Egyesült Államok, Anglia, Kanada és öt további ország közös határozati javaslatát egészbevéve egvhangúlag elfogadták. A szovjet módosító ja­vaslatokat az Egyesült. Államok, Anglia és a NATO-tagál'amok kül­döttségeinek állásfoglalása miatt nem fogadták el. Ezután bocsátották szavazásra az indiai küldöttség módosító javasla­tait, amelyek értelmében ki kell rekesrteni a határozati javaslatból azokat a tételeket, amelvek korlá­tozzák a nemzetközi egvüttműködést az atomsugárzás következményeinek tanulmányozásánál. Az egyik ilyen értelmű indiai módosítást az Egye­sült Államok és Anglia küldöttségé­nek minden tiltakozása ellenére el­fogadták. Szíria és Indonézia küldöttségének azt a módosító javaslatát, hogy hala­déktalanul szüntessék be az atom­fegyverkísérleteket egészen addig, amíg beérkezik a tudományos bizott­ság első jelentése az atomsugárzás hatásáról, az Egyesült Államok, Ang­lia, a többi NATO-tagállam, vala­mint a latinameríkai országok kül­döttségeinek szavazatával elutasítot­ták. Az Egyesült Államok és Anglia küldöttségének ellenkezése ellenére elfogadták a húsz latinamerikai or­szágnak azt a módosító javaslatát, hogy vegyék fel a tudományos bi- •zottság tagjai közé Argentínát, Mexi­kót, Be'giumot és Egyiptomot. Az ülés végén mégegvszer szót kért V. V. Kuznyecov, a szovjet kül­döttség vezetője. — A Szovjetunió küldöttsége — mondotta a nyolc or­szág határozati javaslatára szava­zott. A szovjet küldöttség e szava­záskor abból indult ki. hogy az em­lített határozati javaslat, bár nem kerültek bele a vita során a bizott­ságban előterjesztett módosító javas­latok. pozitív jelentőségű lesz az ionizáló sugárzás és a környezeti rá­dió-aktivitás szintiére, továbbá az ionizáló sugárzásnak az emberre és környezetére gyakorolt hatására vo­natkozó tájékoztató adatok össze- evüjté'-ében és törlesztésében, az ilyenirányú namzetkó-u együttműkö­dés fejlesztésében. (MTI) Megkezdődött a genfi külügyminiszteri értekezlet csütörtök délutáni ülése Genf (MTI) Tizenhat órakor MacMillan elnök­letével megkezdődött a genfi kül­ügyminiszteri értekezlet csütörtök délutáni ülése. Az ülést a leszerelés kérdésének szentelik. F. If. Molotov fogadta a genfi értekezletre kiküldött NDK megfigyelő küldöttséget Genf (TASZSZ) V. M. Molotov november 9-én ebé­dét adott a négyhatalmi külügymi­niszteri értekezletre kiküldött NDK megfigyelő-küldöttség tiszteletére. Az ebéden megjelent Georg Hand­ke, az NDK külügyminisztériumi tit­kára, a küldöttség vezetője. Jelen volt az ebéden Van Ping- nan nagykövet, a Kínai Népköztár­saságnak a Genfben folvő amerikai —kínai tárgyaláson résztvevő képvi­selője is. Az ebéd után megbeszélés folyt. Megvitatták a genfi külügyminisz­teri értekezlet első napirendi pontjá­nak — az európai biztonság és Né­metország kérdésének — tárgyalá­sával összefüggő kérdéseket. (MTI) R Német Demoltrailius Köztársaság kormányának közbenlárás*ra háborús bűnösöket adunk át a Német Demokratikus Köztársaságnak A külügyminisztérium tájékoztatá­si főosztálya közli: Befejeződtek a Magyar Népköz- társaság és a Német Demokratikus Köztársaság kormányai közötti tár­gyalások, amelyeket a háborús bűn- cselekmények miatt a Magyar Nép- köztársaságban elítélt és büntetésü­ket töltő német állampolgárok ügyé­ben folytattak. Megállapodtak abban, hogy a Magyar Népköztársaság kor­mánya elrendeli e személyek sza- badonbocsátását. A szóbanforgó sze­Breniano megbeszélései a nyugati küliinym niszierekkel és a nvuga'-némei pártok vezetőivel (MTI) A DPA hírügynökség je­lenti, hogy Brentano nyugatnémet külügyminiszter a genfi külügymi­niszteri értekezlet szerdai ülésének befejeztével megbeszélést folytatott Dulles amerikai külügyminiszterrel. Dulles tájékoztatta Brentanot az ülés lefolyásáról. Brentano ezután fogadta a nyugat­német pártok képviselőit. A hírügy­nökség értesülése szerint a csaknem kétórás megbeszélésen arról tárgyal­tak, felvegyék-e a kapcsolatot a Né­met Demokratikus Köztársaság kor­mányával. Brentano és a kormány- koalíció képviselői elutasították ezt a gondolatot. Szintén a DPA közli, hogy Bren­tano csütörtökön délelőtt Montfeury- ban felkereste Pinay külügyminisz­tert. (MTI) mélyeknek a magyar nép ellen elkö­vetett bűntettei ellenére, a Magyar Népköztársaságot elhatározásában az vezette, hogy az elítéltek büntetésük nagy részét letöltötték, hogy a má­sodik világháború befejezése óta több, mint tíz év telt el, valamint, hogy a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között azóta létrejött szoros baráti kapcsolatok biztosítékot nyújtanak arra. hogy amennyiben a német mi­litaristák megkísérelnék a magyar nép elleni agresszió megismétlését, úgy magának a német népnek el­szánt ellenállásával is szembetalál­nák magukat. Azok a német állampolgárok, aki­ket az emberiség ellen elkövetett különösen súlyos bűntettek miatt Ítéltek el és akiknek állandó lak­helye az NDK területén van, hábo­rús bűnösként kerülnek átadásra az NDK állami szerveinek, miután a Magyar Népköztársaság időelőttt szabadon bocsa fásukat nem tartja megengedhetőnek. (MTI) A történelem hangja DIMITROV (vádlott): Tovább­megyek,, Herr Präsident. Tudja-e Gőring miniszter úr, hogy a párt ez­zel az ön által agyongyalázott vi­lágnézettel a föld egyhatodát ural­ja?! Ez a Szovjetunió! (Gőring: Saj­nos!) Ez a Szovjetunió diplomáciai és gazdasági kapcsolatot tart fenn Németországgal. Megrendelései által százezer né* met munkás munlcához és kenyérhez jutott és jut ma is. Is­meretes ez? GORING: Ismeretes. De engem ez nem érdekel. Ellen­ben érdekel az, hogy mit tesz a Német Kommunista Párt és a külföldi kommunista bitangok, akik idejönnek, hogy lángra lobbantsák a Reichstagot. DIMITROV: Viszont engem az érdekel és jogomban áll, hogy a német kommunista párt oldalán illegálisan har­coljak egy ilyen kormány ellen, amely .,. GO RING: Dimitrov, megtiltom önnek, hogy itt kom­munista propagandát folytasson. DIMITROV: ön pedig nemzeti soviniszta propagandát folytat itt. GŐRING: Nem azért jöttem ide, hogy eltűrjem az ön vádaskodását, ön az én szememben egy gazember, akinek már régen lógnia kellene. DIMITROV (nyugodt hangon): Nagyon jó. Meg xmgyok magammal elégedve. BÍRÓ: Ha nem hagyja abba azonnal kommunista pro­pagandáját, a cellájába kísértetem. Ne csodálkozzék, ha a tanú úr felingerli magát. Kérdései nem politikai, hanem csak tárgyi jellegűek lehetnek. DIMITROV (gúnyosan): Nagyon megelégedtem Gőring úr magyarázatával. BÍRÓ: Hallgasson! Ezután mindenféle szót megvontam. (Dimitrov: Kérdéseket akarok tenni!) Megvonom öntói a szót, üljön le. DIMITROV: Talán fél a kérdéseimtől, miniszter úr? GORING: ön fog félni, majd ha elcsípem Ont a tár­gyalás után, maga gazember! BÍRÓ: Azonnal ki vele! (Vádlottat megragadják és ki­vezetik a teremből.) ... Szinte hallom a Dimitrov után becsapódó cellaajtó döngését. íme a lipcsei per! Nem látom Dimitrovot, csak a lemezre felvett hangját hallom. De elképzelem férfias, szép­szál termetét, markáns arcvonásait... Igen ... most lassan, nyugodtan feláll ültéből a vádlott. Gőring elé, a pökhendi propaganda miniszterhez lép, s súlyos öklével az orra előtt döngeti az asztalt. Szemei izzanak, hangja ércesen cseng, mint üllőn a kalapács, amikor visszautasítja a pártjára szórt rágalmakat. Magát nem védi, nincs szüksége rá. E tárgyaló­teremben nem Georgij Dimitrov személyéről van szó. ö itt a kommunista eszmét testesíti meg. Annak igazáról szól, zengi, a kommunista hitvallást, s ahogy beszél, egyszerre vádlottból vádlórvá lesz. — 1933 szeptember 21-től december 23-ig tartott a per — mondja Alfred Schellenberge, a múzeum munkatársa, aki 1944-ben maga is halálraítélt volt, de egy szerencsés véletlen folytán megszökött a kivégzés elől a drezdai börtönből. — Ez idő alatt ebben a cellában élt. Élt?... Ugyan! Hiszen kö­zelebb volt a halálhoz, mint az élethez. Vajon ki mert volna a kegyetlen, s ingerlékeny Gőringgel szembeszállni? Csodá­lom — folytatja mosolyogva —, hogy nem ütötte meg a guta a Herr Presidäntet, hiszen — mint mondják — minden fizi­kai rátermettsége adva volt ehhez, A lipcsei per színhelye. Ez az épület akkor birodalmi törvényszék volt? — Igen. Néhány évvel ezelőtt alakítottuk át Dimitrov- múzeum- á. — S az anyagok... a berendezés? — Tessék, győződjön meg, szívesen körülvezetem. De mindenek előtt nézze meg ezt a levelet. Hogy miért? íme, fé­nyes bizonyíték arra, hogy a fasiszták Dimitrov személyében a Német Kommunista Párt ellen követtek el provokációt. Ezt a levelet Himmler küldte Díelshez. Hallott már erről a névről? Ma ugyanaz a szerepe Nyugat-Németországban, mint régen a birodalomban volt. Bizonyára ismeri a dr. John- ügyet... Nos, akkor nem kell közelebbről bemutatni Diels urat. Azt írta neki Himmler, hogy Dimitrovot minden áron koncentrációs táborba kell vinni. Látott már koncentrációs tábort? Órákon át jártam a. termeket, s a látottak után egyre nőtt, hatalmasodott előttem, a bolgár nép nagy fia. Végig vo­nult szemem előtt egész élete. Mintha megelevenedtek volna a képek. Szenvedésekkel teli, dicsőséges élet volt. S milyen bátor magatartás!... Eszre sem veszem, odakint leszállt az est. Dimitrov szava, a történelem hangja cseng fülemben: „Eljön az idő, amikor...“ A kommunisták nem szoktak jósolni. De Dimit­rov jóslata beteljesült. A párt él, az eszme, a kommunizmus eszméje történelmi szükségszerűséggel egyre nagyobb tért hódít magának az öt világrész tájain ... A kenyerünk érdekében ne írja meg a nevünket Nyugat-német delegáció érkezett a leipzigi, 1200 hall­gatót befogadó. 50 millió márkás költségen épüit testnevelési főiskolára — illegálisan. A főiskola diákjai szívélyesen, büsz­kélkedve — hivalkodás nélkül — mutogatják az iskola tan­termeit, tornacsarnokait, felszerelését. — Hogy éltek az orosz szek­torban? — kérdi egy nyugat-német nyurga, kissé' vöröses fiú, a 23 éves Ulrich Orsóidtól. így mondja: „orosz szektor”. Így szórta fülébe a nyugati propaganda. Persze, ezideig semmit sem hallhatott a kelet-német nép ön­állóságáról. . . Hogy? Jól. Tanulunk. A középiskola után két-három etn<7 aszisztálurik, egy-két évig aspirálunk és elnyerjük a doktori címet. Itt, a testnevelési főiskolán a tornán kívül ál­talános képzést is kapunk — hangzik a természetes válasz. Körülállják őket, hallgatják beszédüket. A keletiek bólogatnak, a nyugatiak nagy szemet meresztenek. — Látom, menyasszony vagy. — Igen. — Vőlegényed?. — Most végzett. Mérnök. — Mikor házasodtok össze? — Rövidesen. Már bútorunk is varu — Kapott állást a vőlegényed? — Hát persze! Ez szinte hihetetlen a nyugati füleknek. Hiszen csak Nyugat-Berlinben 2 millió 500 ezer lakos közül 800 ezer a munkanélküli. Es az országban?..! — Mit fizettek a tanulásért? — Semmit. Ingyen intemátus, koszt, sőt ösztöndíj ii van. Csak éppen tanulni kell. Az egyik nyugat-német kissé restelkedve fordít a be­széden. — Mondjátok... igaz, hogy nálatok a szovjet tankok feltúrják a föld vetését? A megdöbbent, csodálkozó szemek láttán gyorsan ma­gyarázatot fűz az előbbiekhez: — Mert nálunk azt mondják az .amik”, amikor sze­mükre vetjük a dolgot, hogy: mit háborogtok? Valahol csak kell gyakorlatozni! Látnátok, mi folyik odaát!. i ( Megered a látogatók nyelve. — Mindent beszélnek. Azért szöktünk át, hogy meggyő­ződjünk, mi igaz a propagandából. Mein Gott... irígylünk benneteket. Tudjátok mi van odaát? Bizonytalanság és züllött erkölcs. 14—15 éves lányok kipingálva rohannak az utcán. Sport?... Iskola?... Akinek pénze van hozzá. Csak a bugi- vugi dühöng. Sok a fiatalkorú bűnöző és a prostituált. Gya­kori, hogy a 12 éves fejlettebb lányok teherbe esnek és ... azt sem tudják kitől. Este 10 óra után nem lehet az utcán járni, Sok a rablás, késelés. — És az amik? — Jobb róla nem is beszélni. A legénység még csak hagyján, de a tisztek... Nem ritkaság: egy német pár halad az utcán, a lányt leszólítja egy yenki. A fiú ellenáll, össze­verekednek. Az amerikai leszúrja a németet. S mi történik vele? Idegen állampolgár — törvényen kívüli. Legföljebb le­szerelik a hadseregtől — büntetésből (!) Haragvó tekintetek. Már nem két csoportban állnak, összevegyültek. Nem keletiek, s nem nyugatiak: németek. — Ha így megy tovább, ha nem oldódik meg a német kérdés, két éven belül a nyugat fele átszökik keletre ?-» mondja az egyik meggyőzően. Gondolkoznak. — Nem, azt ne tegyétek. Ha akarjátok a német egysé­get, akkor támogassátok a szovjet politikáját. Ott, odaát nyis­sátok ki a szátokat. Küzdjeiek! ;.. A búcsúzkodáskor, amikor megtudták, hogy újság­író vagyok, láthatóan megijedtek. Egy asszonyka félrevont. — Nézze, mi most kiöntöttük a szívünket. Én, mint háziasszony tudom, milyen nehéz nálunk az élet. De... azt a kicsit is féltjük, ami van. Megkérhetem valamire? Mindent megírhat, csak a nevünket ne említse. Ha megtudják, hogy itt jártunk, kítesznek a lakásunkból és az állásunkból. Ugyet ugye megért engem? (Folytatjuk) Töl émelországi élmények

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents