Észak-Magyarország, 1955. november (12. évfolyam, 258-281. szám)

1955-11-10 / 264. szám

Csütörtök, 1955. november M.

>í:üz At,

fßinzz&l stem Leltei péfűlni az elismerő izet

LEVEL

lú edden délután idősebb elvtárs kereste fel szerkesztőségünk levelezési rovatát. Levelet hozott, illetve engedélyt kért arra, hogy kézzel írt levelét valakinek lediktálhassa.

— Elolvastam az Északmagyar- ország vasárnapi számában „írjunk mind több levelet az újságnak“ című cikket — mondotta. — Úgy éreztem, hogy a cikk nekem is szól és egy régi mulasztás pótlására hívja fel a figyelmemet. írjak levelet az újságnak? Hát most ezért jöttem!

Leült és diktálni kezdte levelét. Közügyről írt; nem apró egyéni sérelmeket sorolt fel, hanem olyan tényekről tájékoztatta a szerkesztőséget. amelyek szorosan összefüggnek a szocializmus építésével. Szavai csiszolatlanul illeszkedtek egymáshoz, de kerek és csiszolt volt a mondanivalója. A hétköznapok hőseiről, a szocialista munka harcosairól, azokról az emberekről irt, akik minden zaj, lárma nélkül építik új hazánkat, akiknek két keze munkáját dicséri felszabadult tíz esztendőnk minden alkotása.

így kezdődött a levél: „Nap mint nap olvassuk az újságot, amelyben igen sok üzemről, bányáról, gyárról hallunk, arról, hogy milyen szép eredmények születtek ott. Sajnos, annál kevesebbet, jobban mondva semmit sem hallunk a mi üzemünkről.“

A továbbiakban a levélíró el- mondta, hogy már 13 éve dolgozik az Aknamélyítő Vállalat lyukóerenyői üzemrészénél. A fel- szabadulás óta sok szép vállalást tettek brigádja tagjai, akik adott szavukat mindig teljesítették. Ennek eredményeként az elmúlt évben többen sztahanovista oklevelet kaptak.

— Sajnos ezévben teljesen megfeledkeztek rólunk — irta —, pedig ugyancso,k kivettük részünket a versenyből. Februártól novemberig magasan túlteljesítettük előírásunkat, 110—120—150 százalékos teljesítést értünk el minden hónapban. Ezekért a sikerekért sem a bányásznapon, sem azóta egyetlen

elismerő szót sem kaptunk. Habár el kell ismerni, hogy anyagilag nem károsodtunk, szépen kerestünk, de azért fáj, hogy az erkölcsi elismerés elmaradt, mert a munkaverseny lendületéhez újabb erőt adott volna. Ennek hiányában a dolgozók elfásulnak, közömbössé válnak. Pénzzel nem lehel pótolni a meleg kézszorítást, az elismerő szót!

Jplmondta a levélíró, hogy a II. akna dolgozói miként váltották fel az I. aknánál dolgozó brigád tagjait, akik 8 hónapon keresztül vizes munkahelyen dolgoztak és nem tudtak megfelelő eredményt elérni. Természetesen előzőleg megbeszélték a feladatot Farkas Lajos elvtárs üzemvezetővel és a két váltótárssal, Papp I. Józseffel és Andrási Lajossal. Büszkén számolt be a levél arról is, hogy a november 7-re tett felajánlás münden pontját túlteljesítették. Előzőleg a békekölcsönjegyzésben is nagy sikereket értek el, az egy főre eső

átlag majdnem 1000 forint volt.

így végződött a levél: — Azt hisszük, hogy ennyi eredmény után több elismerést érdemelünk. Ezt a vállalat és a tröszt vezetőinek is látnia kellene. Mi persze ettől függetlenül, továbbra is becsülettel eleget teszünk kötelességünknek, igyekezni fogunk még szebb eredményeket kiharcolni.

Jó szerencsét! — köszöntéssel zárta a levelet, amelyet Bogdán Jenő elvtárs, csapatvezető vájár, MDP alapszervezeti titkár, Papp I. József és Andrási Lajos csapatvezető vájár írt alá még eredeti szövegében.

A levél fontos kérdésről tájé- ^ koztatta a szerkesztőséget. Bogdán Jenő elvtárs a köznapi munka igen érdekes oldaláról írt. Egyszerű szavakkal fordult vezetőihez, a munkájukért járó több megbecsülésért. Szívleljék meg kérését az illetékesek, szívleljék meg értékes levelét.

4 miskolci Szfá’in-úton

Az ÉM 23-as Építési Vállalat új munkáslakás építésénél Varga József segédmunkás brigádja november 7-i felajánlását 164 százalékra teljesítette. (Erdődi János felvétele.)

A TÉLI FELKÉSZÜLÉSRŐL, Felderítő «on

A DOLGOZÓKRÓL VALÓ GONDOSKODÁSRÓL

a Borsodvidéki Gépgyárban

NOVEMBERT mutat a naptár. Mind gyakrabban üld meg a köd az utcákat,. a terekpt; hűvös vád, regge- lenkint és napközben is. Közeledik a tél, szaporodnak a gondok: szén kell, fa kell, téli ruha kell. Készülődünk a télre... így van ez a gyárakban, bányákban, üzemekben is. Osztályvezetők, amyagellátók, üzemvezetők futkosnak, telefonálnak: „Elvtársak, ablakot kell üvegezni.;; kályhákat kérünk .. . Rossz a tető ... Meleg ruhát, védőételt kell beszerezni.“

A Borsodvidéki Gépgyárban már elvetették ezt a gondot. Az üzemi pártvezetőség még augusztusban taggyűlésen tárgyalta, s határozta meg a téli felkészüléssel kapcsolatos tennivalókat. „A dolgozókról való fokozottabb gondoskodás érdekében az üzem- és osztályvezetők, a pártcsoportvezetők és a szákszervezeti bizalmiak még a tél beállta előtt gondoskodjanak meleg munkaruhákról, védőéteköl, fűtésről, s mindezek bizto- eításá-.ak állandó ellenőrzéséről” — igy szólt a határozat. S most, amikor néhány nappal ezelőtt a gyárba ellátogattunk, hogy a határozat nyomán születő tettekről írjunk, Aranyossi párbtitkár élvtárs karon fog, kísérőt ad mellénk és az üzemrészeikbe küld: ■— Nézzen szét, elvtárs! Hozzánk már jöhet a tél, felkészülten várjuk, mi már nem fogunk megfázni! — mondta mosolyogva.

ELSŐ UTUNK a nagy szerelőcsarnokba vezet. Ez a legtágasabb és egyben a legszellősebb, télen pedig a leghidegebb műhelyrésze a gyárnak. Azaz, — az idei télen már nem lesz hideg, mert nyolc darab „Hütting“ kalyha máris ontja a meleget. A Tervezési Osztály éppen a taggyűlés határozata nyomán hozatta Békéscsabáról a nyolc kályhát, pótlólag pedig újabb kettőt rendelt a kettes telepi szerelőcsarnok részére.

Hasonlóképpen nagyteljesítményű dobkályhákkal oldják meg az öntő- csamok fűtését, itt azonban egyenlőre még nagy probléma az a'blaik- hiány. Különösen — legalább is a külső szemlélő számára érthetetlen, hogy az öntöde homlokrészén keresve sem találunk ép ablakszemet. Bár a Miskolci Üvegezési Vállalat már felvette a méreteket (három hónapja!!) az ablakok rendbehozatala még mindig késik. Az itt dolgozó elvtársak kérdése ezzel kapcsolatban csak annyi: „Meddig késik még az üvegezés?“ A Gazdasági Osztálynak kz eddiginél sokkal több gondot kell fordítania a gépgyár e fon- üzemrészére. így hiába gyújtják a dobkályhákat, a meleg eltűnik

a törött ablakokon, csak pazarolják a szenet, a dolgozók pedig fáznak, megbetegszenek és kiesnek a munkából.

A későbbiek során arról is meggyőződtünk, hogy a raktárakban gondosan. elő vannak készítve a téli munkaruhák, védőruhák. A régi, de még használható darabokat kimosatták, rendbehozatták, ezen felül 40 új pufajkát is vásároltak. Ugyancsak az Áruforgalmi Osztály szorgalmát dicséri, hogy idejében beszerezte a védőételeket. Gondoskodott a hóeltakarításhoz szükséges szerszámokról. Előrehaladott állapotban van már a kettes telep téli üzemre való előkészítése is. Igaz, kemény harcok után, de sikerült 80 ezer darab téglát beszerezni, s megindult a két nyílttéri szerelőcsarnok befalazása. Ottlétünk alkalmával az egyiken már éppen az utolsó simításokat végezték.

ÖSSZEGEZVE: a Borsodvidéki

Gépgyár vezetői idejében felkészültek a télre és ennek meg is lesz az eredménye: kényelmesebb munkakörülmények között, az eddigieknél még nagyobb termelési eredményeket érnek el majd a gyár dolgozói. Hiszen éppen a tavalyi tapasztalatok igazolták, milyen nagy veszteséget jelentett egyetlen szakmunkás kiesése is. És tavaly — mert a téli felkészülést elhanyagolták — egyszerű meghűlés miatt is sok munkás esett ki huzamosabb időre a termelésből, magas volt a táppénzesek száma, magas volt az önköltség ... és hiba volt a tervteijesítéssel is. Az idén — egészen bizonyos — elkerülik ezt a jelenséget. Ehhez azonban még egy szükséges: a gépgyár rendeléseit felvevő vállalatok (tetőfedő és üvegező) határidőre végezzék el a munkát. Mert a tél közeledik és még van javítanivaló . s :

Aláírták az 1956. évi magyar-csehszlovák kulturális munkatervet

A magyar-csehszlovák kulturális vegyesbizottság, amely a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság közötti kulturális egyezmény értelmében kidolgozta az 1956. évi kulturális kapcsolatok munkatervét, november 1-től 8-ig ülésezett Prágában. A terv a két baráti ország közötti kulturális kapcsolatok jelentős kiszélesítését és elmélyítését jelenti a tudomány, oktatás, irodalom, művészet és népművelés területén. A munkatervet magyar részről Mihályfi Ernő népművelési miniszterhelyettes, csehszlovák részről Vladimir Ludvik a kultúrügyi miniszterhelyettes írta alá. (MTI)

A Központi Eli enőrző Bizottság közleménye

A Magyar Dolgozók Pártja Ellenőrző Bizottsága Papp Istvánt, a sárvári járási pártbizottság első titkárát, Kiss Kálmánt a celldömölki járási pártbizottság titkárát, Zöld Imrét a celldömölfci járási tanács végrehajtóbizottsága elnökének helyettesét . a pártból kizárta és

másokat is felelősségre vont, mert a politikai meggyőző munka helyett a párttól idegen módszereket alkalmaztak, funkció-» jukkái visszaélve a szocialista törvényességet megsértették s a párt határozatai ellen súlyosan vétettek;

P á r t é 1 et

Javítsuk meg

a tag- és tagjelölt felvételi munkát

Az Októberi Forradalom

színházi díszünnepségének művészeti műsoráról

Az Októberi Forradalom évfordulójának miskolci díszünnepsége fényéhez hivatásos művészeink és kiváló művészeti csoportjaink magas színvonalú műsorral járultak hozzá.

A Déryné Színház zenekara Mura Péter vezényletével Beethoven „Egmont nyitányát", majd Bartók „Magyar képek“ c. művét tolmácsolta művészi szinten. A színház művészei közül Zolnai Zsuzsa Majakovszkij „A Párt“ c. versét szavalta el, Har- math Éva Glinka-áriát, Pálos Imre az „Ifjú gárda“ c. operából Oleg áriáját énekelte az ünnepi közönség gyönyörködtetésére. Galánffy Lajos, a zeneművészeti szakiskola zongora- művész igazgatója Bartók „Román táncok“ dalcsőkrát zongorázta kitűnő stilusérzékkel.

Kirobbanó sikere volt a Tanítóképző 86 tagú női énekkarának, amely dr. Gergely Imréné vezényletével és Szűcs Ilona zongorakíséretével Behat híres „Vörös Csepel“ című mozgalmi kórusát és az „Ifjú gárda”

opera Komszomol indulóját adta elő. A sok, tisztán csengő fiatal leányhang forradalmi lendülettel szárnyalt mindkét mű előadásában és amiért külön dicséretet érdemelnek, pontosan, világosan érthető volt a szöveg minden szava. Nem is engedték el őket a színpadról, amíg a Komszomol indulót meg nem ismételték. Hasonló nagy sikere volt a diósgyőrvasgyári művészeti együttes 20 tangú tánckarának Kalotaszegi le- gényesével, amelyet saját népizenekaruk kíséretével mutattak be. Kerekes koreográfiája térformákban rendkívül gazdag és változatos, finoman egyszerű s a tánckar kiforrott ízléssel és stilusérzékkel tolmácsolta a nép méltóságát, üdítő kedélyvilágát tü.kröző szép kreációt. Gyönyörűség volt látni őket. A művészeti együttes vegyeskara Forral István vezényletével a „Nabucco“ opera Rabszolgakórusával kedveskedett az ünnepi közömsé&nekj

A párt egységének és szociális ösz- szetételének állandó tökéletesítése pártbizottságaink és pártszervezeteink egyik legalapvetőbb feladata. Az elmúlt időben azonban — a káros jobboldali nézetek hatásaként — pártbizottságaink és alapszervezeteink elhanyagolták e fontos feladatukat, lebecsülték a párt szervezeti erősítését, a párt erejének állandó növelését. Pedig a pártszervezetek szüntelen erősítése, a pártmunka színvonalának tökéletesítése nélkül nem oldhatók meg azok a nagyjelentőségű politikai, gazdasági és kulturális feladatok, amelyeket a Központi Vezetőség márciusi határozata pártunk elé állított. Ezért szükséges, hogy minél előbb javítsuk meg a pártépítő munkát.

Fontos ez azért is, mert amint a Központi Vezetőség legutóbbi értékelése mutatja, a második negyedévhez képest,

Borsodmegye kivételével

mindenütt emelkedett a felvett tagjelöltek száma.

Csökkent megyénkben a második negyedévhez viszonyítva az üzemi munkások, a műszaki értelmiségiek és a tsz tagok felvétele is. Nem kielégítő a felvétel például olyan fontos kulcsú zemekben, mint a Lenin Kohászati Művek, a Borsodnádasdi lemezgyár, a Nehézszerszámgépgyár stb. Hasonló a helyzet a bányászatban is, különösen az ózdi és a miskolci járásokban.

Megyénkben hatalmas építkezések folynak. Többezer építőmunkás dolgozik, s mégis ebben az évben csak 30 tagjelöltet vettek fel közülük pártszervezeteink. Leggyengébb a tag- és tagjelöltfelvétel Tiszapalko- nyán és Kazincbarcikán.

A mezőgazdaság szocialista szektorában, különösen az állami gazdaságokban sem kedvező e tekintetben a helyzet. A dolgozók számához viszonyítva kb. 10—12 százalékos a párttagság aránya. Ez év tíz hónapjában mindössze csak 5T tagjelöltet vettek fel. A sárospataki, a szerencsi, az edelényi és a szikszói járásokban tapasztalható leginkább e téren, mulasztás. Nem különb a helyzet azonban termelőszövetkezeteinknél sem. A sátoraljaújhelyi járásban ez évben kettő, a szerencsi járásban pedig egy tagjelöltet vettek fel. Több termelőszövetkezetben — mint például a négyesi Uj Barázdában — egyetlen tagjelöltet sem vettek fel. Gyengén foglalkoznak pártszervezeteink az egyénileg gazdálkodó parasztokkal is. Ez év tíz hónapjában a szikszói járásban egyet, az ózdi járásban pedig két dolgozó parasztot vettek fel tagjelöltnek.

E hibák főoka az a káros liberalizmus, amely nem kismértékben eluralkodott a pártszervezetek munkájában. Pártszervezeteink nem szereznek érvényt a Központi Vezetőség és a III. pártkongresszus idevonatkozó határozatainak. Mi e hibák forrása? ,

A helyes tag- és tagjelöltfelvételt akadályozza az elbizakodottság, az önelégültség szelleme, az eredményeken való megpihenés, ami megmutatkozott több pártszervezetben. A Lenin Kohászatban például az a vélemény alakult ki, hogy: — „Nálunk nem is olyan fontos a pártszervezetek számszerű növelése, hiszen a dolgozókhoz viszonyítva megfelelő a párttagság aránya“. Mondanunk sem kell, hogy ez a nézet ellentétes a párt. határozatával, célkitűzésével s

c~nk arra jó, hogy megnyugvásra,

önelégültségre késztesse az elvtársakat.

Ez a magyarázata annak, hogy a Lenin Kohászatban gyengén megy a

tag- és tagjelöltfelvételi munka, pedig pártszervezeteinket elsősorban az üzemi munkások soraiból kell megerősíteni.

Nem kisebb hiba azonban az sem, hogy pártszervezeteink a tag- és tagjelöltfelvételi munkát a véletlen szerencsére bízzák. Úgy gondolják egyes pártszervezetekben, hogy ha Mohamed nem megy a hegyhez, akkor majd csak elmegy a hegy Mohamedhez, — vagyis azt várják, hogy a dolgozók spontán keressék fel őket, s kérjék felvételüket. Ez tapasztalható a szerencsi járásban is. Mádon például ebben az évben piég senkit sem vettek fel a pártba. Hasonló a helyzet a somsályi bányában is, ahol az üzemben több mint 400 fiatal dolgozik, s mégis ebben az évben csak két fiatalt vettek fel, Megfeledkeztek az itt dolgozó elvtársak arról a tanításról, hogy a marxista-leninista pártoknak gondosan meg kell vizsgálniok, hogy kit vesznek fel soraikba és céltudatos munkával, tervszerűéin kell alakítandók a párt szociális összetételét. Ezt a rendkívül fontos kérdést a mi pártunk sem bízhatja az ösztönösségre.

Hátráltatja a tag- és tagjelöltfelvételt, hogy egyes pártszervezetek és pártbizottságok rendkívül bürokratikusán intézik a felvett tagjelöltek ügyét. Előfordul, hogy hosszú hónapokig nem döntenek ügyükben, sőt egyes helyeken elvesz a tagjelölt felvételi kérelme. Az ózdi nagyüzemi DISZ-bizottság titkára, Fejes elvtárs is úgy ment egyéves pártiskolára, hogy rendezetlenül hagyta fiókjában a tagjelöltfelvételi kérelmeket, amelyek hosszú ideig ott porosodtak; A. Központi Vezetőség határozatot hozott arra, hogy pártszervezeteink rendezzék a tagjelöltek egy évet meghaladó felvételi ügyét, mégis akadnak jócskáin olyanok, akik nem hogy egy éve, hanem három-négy éve is tagjelöltek. Ez tapasztalható a sárospataki, az enesi és más járásokban is. Az ilyen helytelen, bürokratikus ügyintézés szintén károsan befolyásolja a párttagság egészséges növekedését:

E hibák, fogyatékosságok azért fordulhattak elő, mert pártszervezeteinkben, de pártbizottságainkban

oem vált kollektív feladattá a pártépítő munka.

A szerencsi járási pártbizottságnál például hosszú időn át a tag- és a tagjelöltfelvételi munka kizárólagosan a párt- és tömegszervezetek osztályának feladata volt. A mezőcsáti járási pártbizottságon még ma is úgy van, hogy mindenki mezőgazdász, mindenki csak a gazdasági kérdésekkel foglalkozik, ugyanakkor senki sem törődik a tagjelöltfelvétellel, a párttagság számszerű növelésével, s az oktatással. Mindez igen súlyos hiányossága pártépítő munkánknak. -Hiba, hogy pártbizottságaink sokszor kampányfeladatnak, másodrendű pártmunkának tekintik ezt a fontos teendőt. Az encsi járási pártbizottság, amikor kollektiven foglalkozott a tag- és a tagjelöltfelvétellel, havonta 25 tagjelöltet és 15 tagot vett fel. Most, hogy nem tekintik kollektív feladatnak, csökkent a tagjelölt felvétel. Nem foglalkozik a sárospataki járási pártbizottság sem — az élenjáró dolgozókkal, s ugyanígy elhanyagolják a kérdést Sára- zsadány, Károlyfalva, Vámosujfalu és Hercegkút községekben is. Ezekben a falvakban a pártszervezetek több mint két éve nem vettek fel tagjelöltet, ami a kollektív felelősségérzet hiányára vall.

(Folytatjuk)

i _ 1 m

Készlelrendezési kiállífás nyílik Miskolcon

Borsod és Hevesmegye vállalatainak és szövetkezeteinek szükségletükön felüli anyag és késztermék- készleteiből a Magyar Nemzeti Bank III. Területi Irodájához tartozó fiókjai, valamint a Műszaki Bizományi Vállalat november 15-től

19-ig készletkiállítást rendeznek Miskolcon a Kossuth utca 11: szám alatt lévő SZOT kultúrteremben. A mintáik és jegyzékek bemutatásával felajánlott árukészletek értékesítése bizottság által a helyszínen történik. A megvásárolt termékek értékének kiegyenlítése a leszállítást követően MNB. inkasszórendszerben bonyolódik le;

A kiállítás nyitvatartási ideje naponta 9—16, szombaton 9—12 óráig; Ünnepélyes megnyitó november 15-én délelőtt ÍO órakor lesz:

Megyei tanácstagok beszámolója november hónapban.

Orosz! János november 11-én 17 órakor Borsodszentgyörgyön. Ifj. Bálák István

12- én 15 órakor Bodrogszegiben, Gödri Géza 12-én 17 órakor Gesztelyben. Vámos Béla 12-én 19 órakor Arlón. Kiss Bertalan

13- án 10 órakor Kesznyétenben. Oroszi János 13-án 16 órakor Járdánházán. Tóth Barnáné 13-án 9 órakor Tokaiban. Turnai Lajos 13-án 10 órakor Mezőkövesden.

Vargha Irén 14-én 48 órakor Sajószentpéte- rcn.