Észak-Magyarország, 1955. november (12. évfolyam, 258-281. szám)
1955-11-06 / 262. szám
Vasárnap, 1955. november 6. ÉSZAKMAGYARORSZAG 3 Pártélet ___________★ Egy pártszervezet a technika fejlesztéséért — A DIMA'VAQ Gépgyár nagyüzemi pártbizottsága munkájánaktapasztalataiból — Ipari életünkben országszerte előtérbe kerül a műszaki fejlesztés ügye. Erről tárgyalnak az üzemek vezetői, a tudományos kutatóintézetek munkatársai, mérnökök és technikusok, újítók és feltalálók. Látszólag tehát rendben is van a dolog: az „illetékesek“ intézik az ügyeket, a műszaki fejlesztés „folyamatban van“ — és így tovább. Bz azonban számunkra, kommunisták számára kevés. Üzemi pártmúnkánk főfeladata most az, hogy megértesse e dolgozókkal: a technikai színvonal emelése nemcsak az „illetékesek“ ügye, a műszaki fejlesztésben a leg- iiletéíkesebb: minden dolgozó, iparunk minden munkása, technikusa, mérnöke, a legkisebb műhelytől a sok tízezer embert foglalkoztató gyárvárosig. Nézzük, így van-e a DlMÁVAG Gépgyárban? I. A DIMÁVAG Gépgyárban b nagyüzemi pártbizottság helyesen foglalkozik a műszaki fejlesztés, az új technika kérdéseivel. Ezt bizonyítja például a 3 hónapos munkaterv is, amely konkrét feladatot tartalmaz, a) pontja kimondja: „minél hathatósabban és konkrétabban kell politikailag irányítani a különböző műszaki osztályok munkáját, a műszaki fejlesztés, a gyártás korszerűsítése, a gyártmányok gazdaságos tervezése (súlycsökkentés, export- anyagmegtakarítás, stb.) feladataira és azok megoldására.“ A pártbizottság 3 hónapos munkaterve kiterjed a funkcionáriusok nevelésére is. Terveik szerint ismeret- terjesztő előadásokat tartanak, igy november 18-án például „a korszerű gyártás és üzemszervezés“-ről, december 16-án pedig „az üzemi rezsigazdálkodás, mint az önköltség egy része“ címmel. A pártbizottság 3 hónapos munkaterve alapján készült el az intézkedési terv is. Annak ellenére, hogy konkrét feladatokat tartalmaz, s ad a gyár műszaki vezetőinek, a pártalapszervezetek tagjainak, s a tömegszervezeteknek, mégis hagy maga után hiányosságokat. Csak egyetlen egy hiányosságát szeretnénk felvetni ennek a tervnek, amely egyben jellemzője a tömegszervezetekhez való viszonynak is. Az MSZT szervezetnek például nem hívták fel a figyelmét arra, hogy a műszaki fejlesztés feladatainak megoldásában hogyan és milyen formában vegyen részt. Itt gondolunk az élenjáró szovjet munkamódszerek Ismertetésére, s alkalmazására a gépgyártásban, stb... Az intézkedési terv — meglévő hiányosságai ellenére is — jónak mondható, hisz konkrét feladatokat is tartalmaz. Például megszabia az üzemi bizottságnak is a feladatát. Sőt teljes részletében foglalkozik a műszaki bizottságok munkájának irányításával és értékelésével. Az intézkedési terv alapján készült el a pártbizottság termelési osztályának munkaterve, de nem így az ágit. prop. osztályé. Nézzük, hogyan szervezték meg a pártbizottság által hozott határozatok végrehajtását? II. A nagyüzemi pártbizottság a különböző értekezletek, gyűlések mellett behatóbban a legutóbbi párt- bizottsági ülésen foglalkozott a műszaki fejlesztés kérdéseivel. A Dárt- bizottság ülésére — igen helyesen — meghívták a gyáregységek műszaki vezetőit is. így teljes alapossággal k-rült megvitatásra a pártbizottság beszámolója, a technika fejlesztéséről szóló határozat végrehajtása. A pártbizottság ülése, igen helyesen, elítélte a gyáregységek vezetőinek azt a helytelen nézetét, hogy a gyárban a műszaki fejlesztés ügye csupán a műszaki fejlesztési osztályra tartozik. Igen helyesen foglalt állást a feladatok végrehajtása mellett akkor, amikor rámutatott arra, hogy az üzemek alsóbb vezetői a technika fejlesztését csupán új gépek beszerzésében és beállításában, illetve új gyártási eljárások alkalmazásában látták, megfeledkezve a rendelkezésre álló géppark jobb kihasználásáról, a jobb munkaszervezésről, a technológiai- és mukafegyelem megszilárdításáról. A beszámoló a továbbiakban élesen bírálta a gyárvezetést, a műszaki brigádok munkáját, mivel azok javaslatai nem nyernek végrehajtást, sőt a III. negyedévre tervezett műszaki fejlesztési feladatokat sem teljesítették 100 százalékig. E jól sikerült pártbizottsági ülés ellenére is elmondhatjuk, hogy nem szervezték meg a határozatok végrehajtását, s azok rendszeres ellenőrzését. A párt- bizottság a szervezeti munkáról úgyszólván megfeledkezett, csupán értekezletek, megbeszélések és taggyűlések munkáját érti ezalatt. Bár ez is nagyon fontos — hiszen itt ismert-tik a párt politikáját, itt vitatják meg és döntik el a végrehajtás módját - ezzel azonban a határozat végrehajtása még nem fejeződött be, csak elkezdődött és folytatódik ott, ahol a határozatok sorsa eldől: a munlca színhelyén. Itt, a helyszínen kellett volna az erőket helyesen elosztani a pártbizottságnak, a munkát jól megszervezni, — a pártbizottsá" tn.iininak közvetlen részvételével. Ehhez azonban határozottam szakítani kellett volna a gyakori ülésezéssel és értekezéssel. Ezek a hibák oda vezettek hogy az alapszervezetek többsége nem ismeri a műszaki fejlesztési ter- vek-u, e nem is folyt be azok végreeredményezte, hogy a műszaki intézkedésekbe be nem vett helyes javaslatok a továbbiakban nem lettek figyelembe véve, s az üzemek műszaki vezetői nem is készítettek ezek feldolgozására intézkedési tervet. Például a 9 tonnás kalapács meoha- nizálása. a csavarrugók tüskenélküli tekercselése és sok más feladat nem lett megvalósítva, sőt a pótidők csökkenése helyett növekedés mutatkozik. III. A pártbizottság munkáját elemezve feltétlenül beszélnünk kell az agitációs és propaganda osztályról is. Amennyire jó volt a pártbizottság 3 hónapos munkaterve, olyannyira színvonaltalannak mutatkozik az agit.-prop. osztály munkaterve. Bár igen sok eredményéről lehet beszélni az agit.-prop. osztálynak, mégis a fennálló hiányosságokért ők is felelősek. Igen dicséretes, hogy állandóvá tették az úiítőkiállítás megrendezését, a különböző forgácsolási bemutatókat, de igen helytelen, hogy megfeledkeztek a népnevelőkről, a műszaki és tömegpropaganda munkából. Az október hónapban megtartott népnevelő értekezletnek feladata lett volna a műszaki fejlesztés, az új technika feladataival kapcsolatos munkák megvitatása. Ezek a népnevelő értekezletek ugyan meg lettek tartva, de nem szolgálták azt a célt, amelyet e népnevelő értekezleteken -el kellett volna érni. Ugyanis mindenről beszéltek, csak éppen ezekről a legfontosabb feladatokról nem. Mit vár pártunk a népnevelőktől? Egyszerű, őszinte beszédet, a tényekkel, a való élettel folytatott agi- tációt. S a DlMÁVAG Gépgyárban erre meg is volna a mód és lehetőség, csupán élni kellene vele. Ez azonban nem történik meg. A gyárban kevés szó esik például arról, hogy a karuszel gépeket még mindig 44 ezer forinttal drágábban gyártják, hogy az exportra menő gépek minőségét hogyan lehetne javítani, stb... S hogy keveset beszélnek ezekről, különösen bizonyítja az úji- tómozgalom számszerű csökkenése is. A III. negyedévben például 12 darabbal kevesebb újítást nyújtottak be. Az elfogadott újítások száma majdnem 100 darabbal való csökkenést mutat. A megtakarítás a harmadik negyedévben mintegy 150 ezer forinttal csökkent. A pártbizottság agit.-prop. osztálya nemcsak a népnevelők, hanem az üzemi lap, a Gépgyári Munkás irányításáról is megfeledkezett. Ugyan az újság valamennyi számában találkozunk olyan cikkekkel, amelyek a műszaki fejlesztéssel foglalkoznak, de hiányzik az újság hasábjairól a kritikai elemző írás, az emberekkel való foglalkozás, akik megnyergelik az új technikát. Mint ahogy a műszaki propaganda, úgy az üzemi lap feladatai sem szerepelnek az agit.-prop. osztály munkatervében, ami igen helytelen. Sőt a pártbizottság elkövette azt a hibát is, hogy a lap szerkesztőjét el sem hívta arra a pártbizottsági ülésre, amely a műszaki fejlesztés feladataival foglalkozott. IV. A pártbizottság határozatainak végrehajtásáról néhány szót. Feltétlenül dícsérőleg kell megemlékeznünk arról, hogy a kommunisták példamutatását egyes területeken biztosítani tudták. így például Farkas Károly elvtárs javaslata alapján megvalósították a PN. 2, PN. 4 bukóprések lábainak megmunkálását a Tübing-megmunkáló gépekből összeállított célgépen. Ez az eljárás lehetővé tette a Horizont-gépek kapacitásának növelését, ugyanakkor az önköltség nagymérvű csökkentését. Elismerőleg kell szólnunk Faur János és Szedlacsek József munkájáról is. Javaslatuk alapján eredményesen folynak a kísérletek kábel- tömlőgépekbez való progresszív-csiga megmunkálásán. A nagyüzemi pártbizottság a műszakiakkal való helyes foglalkozás 'következtében elérte, hogy például a kommunista műszaki vezetők a PN. —4 gyártásán 26 műveletet korszerűsítettek, ami 2.5 százalékos önköltségcsökkentést jelentett. Vagy például a PN—2 bukóprés gyártásánál 23 alkatrész legyártását korszerűsítették, ami hat százalékos önköltség- csökkentést eredményez. A pártbizottság munkájának az eredménye, hogy a gyár műszaki vezetői által elkészített műszaki fejlesztési terv most már határidőkkel és gazdasági mutatókkal is el van látva. A pártbizottság határozatainak nvomán több alanszervezetben, például a kerékpárüzemben és a kova csműhelyben alapos és ió politikai, intézkedési tervek születtek, melyek m^„valósítást js nyernek. lev például !956 évben már a 0—5—0 mozdony- kerékpár leevártása módosított rajzok. s technológia alapián fog meg- iörtónmi. Az eléri eredmények ellenőre nem beszélhetünk azonban a műszaki lesz‘és feladatainak teile? megoldásáról. V. Most nézzük azokat a határozatokat, s feladatokat, amelyeket nem hajtottak végre. a pártbizottság a szakszervezetnek feladatként tűzte ki a rendszeres ellenőrzést a dolgozók javaslatainak, újításainak kivitelezése és bevezetése felett. E feladatát a szakszervezeti bizottság kevésbé hajtja végre. A gyárban az újítások véleményezésénél és legyártásánál több műszaki v'-a.tőnél komoly hiányosságok állnak fenn — éppen a szakszervezet munkájának elhanvagolása következtében is. A pártbizottság intézkedési tervében olvashattuk többek között: „Azokat a. jól bevált munkamódszereket, technológiái eljárásokat, üzemszervezési, ügyviteli, munkaszervezési eljárásokat, amelyek a sikereket eredményezték, a jelenlegi nél szélesebb körben alkalmazzák". E határozat nem nyert megvalósítást. Ezért elsősorban a gyár vezetősége a felelős. S hogy mennyire így van, azt igazolják az alábbi számok is. Például a III. negyedévben 2 százalékkal lépte túl a vállalat a tervezett önköltségi tervét. De kedvezőtlenül alakult a II. negyedévhez v’szonyítva az 1 órára eső termelési érték is. E hiányosságokért természetesen felelős a pártbizottság is. mivel elmulasztotta a menetközben' ellenőrzést. De hasonló hibákat találunk az üzemek vezetőinél és a pártalapszer- vezeteknél is. Például a hivatalházi pártalapszervezet eltűrte, hogy a munkaügyi osztály, a normairoda, a főkönyvelőség ne tegyen javaslatokat, ne foglalkozzon a műszaki fejlesztés feladatainak megoldásával. A pártbizottság intézkedési tervében szerepel a dolgozók szakmai továbbképzése. E határozat csak részben lett végrehajtva, nincsenek megszervezve teljes alapossággal a szakmai továbbképző tanfolyamok, több esetben elmaradnak azok előadásai, s így bizony nem tudunk teljes fegyvertársként számítani a munkásokra az új technika meghódításában. Nagy hibának tartjuk, hogy a pártbizottság eltűri, hogy a műszaki vezetők az újítási naplót ne vizsgálják felül, ne írják alá, s ne _ kísérjék figyelemmel üzemükben a dolgozók javaslatainak megvalósítását. Ezen feltétlenül változtatni kell, erre figyelmezteti őket az újítómozgalom visszaesése is. VI. S most néhány javaslat, ami megvalósításra vár: a) A gyár pártbizottsága feltétlenül követelje meg a műszaki vezetőktől az űjítómozgalom támogatását, az újítónapló ellenőrzését. b) Az ágit. prop. osztály mielőbb teremtse meg a gyáron belüli műszaki- és tömegpropagandát. E munkába vonja be az üzemi lap szerkesztőségét, s valamennyi tömegszervezetet is. c) Vizsgálják felül a műszaki könyvtár munkáját, a szakszervezettel egyetértésben, s tegyék felelőssé az üzemi bizottságot azért, hogy a dolgozók rendelkezésére szélesebb körben álljon a műszaki irodalom. d) Követeljék meg a gyárvezetéstől a szakmai tanfolyamok minden esetben való megtartását, a műszaki ismeretterjesztő előadások megszervezését a gyár valamennyi üzemében. e) A DISZ-szervezet és az MSZT Dropaganda munkáját tegyék élővé és elevenné, éppen a hathatós támogatás és segítség révén. VII. A DIMA VÁG Gépgyár nagyüzemi pártbizottsága már több esetben mozgósította győzelemre a gyár dolCÁ tanacs es a vetes Sajőszentp éteri jegyzeteit Cajószentpéter őszi vetési ter- ve 954 holdról szól. Nagy elvtárs tanácselnökhelyettes, mező- gazdasági előadó és Bakos elv társ mezőgazdász szerint eddig ennek a területnek talán a felét vetették be. Nem tudják pontosan megmondani hogyan állnak, mert van aki bejelenti a vetést, van aki nem. És az ellenőrzés? Hát az nehéz dolog — beszélik. — Mert két ember, ugy-e csak két ember. — Egyszer Naey elvtárs vág neki az utcáknak, vagy a határnak, egyszer meg Bakos elvtárs. Valakinek mind'? ott kell tartózkodna a hivatalban, mert egyre jönnek az emberek, panasszal kérőinkkel. Se Naey elvtárs, se Bakos elvtárs nem tudia megmondani. hogy mA-rl„ r>~ .‘V„ —p,, yp+pl „ Veuv:»-gabonát Saiószentpóieren? Nem tudták azt sem megállapítani, a lassú munka legfőbb oka. ..hiszen nem kereshetnek f«I minden embert pavenkint“. Hémrszázöivenbí- leno dolgozó oaraeztról ven s-ó..: Annak tudatában, hoev elsősorban a tanács felelős a tenyteliesítósért, küldözgetik az értesítéseket. Csak énnen azt nem tu diáik, hony az értesítés után elvet-e a dolgozó "9. raszt, veev nem. Pedig ve*ui lehetne, mezt ha pgy-két a t"d vetni, akikor tudna mindenki, akinek kell. Az értesítéseken, meg a személyes beszélgetéseken kívül néhány tanácstagnak megmondják, hogy nézzen be körzetében a dolgozó parasztokhoz. Az állandó bizottság tagjai is kaptak ilyen feladatot. De azt, hogy szóltak-e a tanácstagok valakinek s ha szóltak, eredményesen szóltak-e, szintén nem tudják. A meghosszabbított vetési határidő pedig néhány nap múlva lejár. a vetőmagnak földbe kell kerülnie. F z nem utolsó sorban a ta- J nács, a különböző bizottságok munkáján múlik... Persze nem az olyan munkán, ahogyan eddig a sajószentpéteri tanács és más tanácsok is dolgoztak... Igaz, hogy két ember kevés ehhez a munkához. Nagy és Bakos elvtársak ketten nem képesek eredményesen mozgósítani és ellenőrizni a falu dolgozó parasztjait. De ez nem is az ő dolguk lenne, hiszen ott vannak a bizottsági tagok és a tanácstagok ... Mennyivel egyszerűbb és eredményesebb volna, ha Nagy elvtársék csak azt tennék, ami a feladatuk: irányítanának! Mennyivel tisztábban láínáK a község ügyeit, jelen pillanatban a vetésterv teljesítését, ha minden tanácstag tudná, hogy kinek menynyit kell elvetni a körzetében, azután minden nap megkérdezné a dolgozó parasztokat, hogyan állnak a munkával? Két-hárorena- ponkónt minden tanácstag és állandó bizottsági tag beszámolna a teljesítésről, vagy a lemaradásról. így aztán nem küldene a tanács hamis jelentőseket és tudná, mi a legfontosabb tennivaló ... Egyszerű., magától értetődő, hasznos módszer, hiszen minden tanácstagnak kötelessége foglalkozni körzete problémaival ... És most mégis, minden dolgozó paraszt az elnökhöz és az elnökhelyetteshez megy panaszával, problémáival. Pedig a tanácstagok feladata lenne meghallgatni ezeket, intézni a körzet ügyeit, p róbáljon változtatni az eddigi módszeren a sajószentpé- teri tanács, foglalkoztassa a tanácstagokat, az állandó bizottsági ta- .gokat és akkor Nagy elvtárs pontosan látja majd. mi az oka annak, hogy a vetésre kötelezettek 60 százaléka még most sem kezdett munkához, könnyebben megállapíthatják, mit kell tenni, kit kell biztatni és kit felelősségre vonni. B. Sj Az őszi vetés sikeréért Megyénkben nagy munka folyik, hogy minél gyorsabban befejezzük az őszi kenyérgabona vetését. A gépállomások, állami gazdaságok dolgozói, termelőszövetkezeteink tagjai és az egyénileg dolgozó parasztok feszített ütemben végzik a szántást és a vetést. Négy borsodmegyci állami gazdaság — az abodi, igrici, léhi és az ongai — dolgozói november 5-én büszkén jelentették, hogy elvetették az utolsó szem gabonát is. A megye többi állami gazdaságainak dolgozói megfogadták, hogy pár napon belül ők is befejezik a vetést. Ezekben a gazdaságokban megszervezték az ünnepi műszakot — szántanak és vetnek november 6-án és 7-én is egész napon át. A taktaharkányi gépállomáson Veller János DISZ-brigódja fáradságot nem kímélve dolgozik a tiszaluci Vörös Hajnal tsz-ben. 120 holdon kell még földbe tenni az őszi búzát a tiszaluci tsz.-ben. A taktahar- kányi gépállomás vezetői és dolgozói elhatározták, hogy november 7 tiszteletére Qk is ünnepi műszakot tartanak. Vasárnap és hétfőn is dolgoznak. Lak község dolgozó parasztjai eddig halogatták a vetést. Azonban a napokban megfogadták, hogy november 7-re behozzák lemaradásukat —* elvetnek minden szem gabonát. Gara Ferenc középparaszt a tervben előírt 4 hold és 400 négyszögöl helyett 6 holdon vetett őszi búzát. Nagy Sándor egyénileg gazdálkodó október 31-ig földbe tette a gabonát ős vetéstervén felül még 400 négyszögöl rozsot vetett el. HÍREK A MEZŐGAZDASÁGBÓL 60 új belépő a szentistváni Uj Világ tsz-ben A szentistváni Uj Világ termelő- szövetkezetben mintegy 55 forint lesz az idén minden munkaegység értéke. A tsz tagjai átlagosan 250 munkaegység körül teljesítettek, tehát minden egyes tsz. tagnak — a háztájin kívül — legalább 14—15 ezer forint lesz évi tiszta jövedelme. A nagyobb családoknál nem lesz ritka a 40—50 ezer forintos évi kereset. Az Uj Világ tsz ezévi kitűnő eredményei, a tagok gazdag részesedése számos szentistváni egyéni gazdát győzött meg arról, hogy érdemes az új utat választani. Az elmúlt hetekben hatvanon kérték felvételüket a tsz nagy családjába. ' Egy mázsával növekedett a dohány termésátlaga megyénkben A miskolci dohánybeváltó területéhez tartozó legjobb dohánytermelőik csütörtökön tájértekezletet tartottak. Az értekezleten örömmel állapították meg, hogy az elmúlt évhez viszonyítva az idén egy mázsával növelték megyénkben a dohány termésátlagát. A dohány termel jk nagy megelégedésüket fejezték ki, mert a dohány beváltási Ara az elmúlt évhez viszonyítva 67 százalékkal emelkedett. A tájértekezleten résztvett kiváló dohánytermelők kicserélték tapasztalataikat s elhatározták, hogy a jövő évben ismét több, mint egy mázsával növelik a dohány termésátlagát. A négyesi UJ Barázda tsz 20 vagonos kukoricagórét kap patronálóitól A négyesi Uj Barázda termelő- szövetkezet tagsága rekordtermést ért el kukoricából. A tsz tagsága sehogy sem tudta elraktározni a nagy termést s ezért segítségért fordultak patronálóikhoz. A kértnél is jóval nagyobb segítséget kaptak. A mezőkövesdi gépállomás munkásai ugyanis vállalták, hogy a tsz patronáló üzemétől, a Lenin Kohászati Művektől kapott hulladék vasanya- gokból társadalmi munkával egy 20 vagon kukorica befogadására alkalmas, 50 méter hosszú górét építenek a tsz-ben. gozóit. Most is hasonló a feladatuk. Gépiparunk mai helyzetének két- szer-kettője a termelékenyebb, a fegyelmezettebb, a magasabb színvonalú, jobban megszervezett munka. Enélkül nincs magasabb életszínvonal, enélkül nincsenek olcsó lakások, nincs olcsóbb és több élelmiszer és ruha sem. A pártbizottságnak jó munkával lehetővé kell tennie, hogy a gyárban mindenütt beszéljenek arról a felelősségről, amellyel minden munkás tartozik a magyar- ipar, — s azon belül gyára — hírnevének. Az alkotmány kimondja: az ország gazdái vagyunk. Mégis mindezek ellenére a gazda felelőssége még nem vált „vérévé“ mindenkinek a DlMÁVAG Gépgyárban. A pártbizottság tagjai ösztönözzék a műszaki vezetőket arra, hogy minél többet tegyenek a javaslatok megvalósításáért, a műszaki fejlesztés, az új technika ügyéért. E néhány tapasztalat, észrevétel a gyár pártbizottságának munkájából tanulságul szolgálhat megyénk valamennyi pártszervezetéinek. DRAGOS GYULA
