Észak-Magyarország, 1955. november (12. évfolyam, 258-281. szám)

1955-11-05 / 261. szám

Szombat, 1955. november 5, tSSAKMAGTARORSZÁQ n O Az ipar kenyeréért... fl saiószentpéteri bányászon munkahöstette a forradalmi műszakban Pártéi A saiószentpéteri bánya­üzem 11-es aknájának XXVII-es sik­lóján a múlt hónap első felében kezdtek hozzá egy új 100 méteres ikerfront feltárásához. Ügy tervez­ték, hogy a frontot november 7-re, a forradalom évfordulójának ünne­pére elkészítik. A feltárást végző csapatok nagy szorgalommal végez­ték munkájukat. Tudták, hogy az új széntelep határidőre való elkészítése igen nagy segítséget ad ahhoz, hogy tervlemaradásukat mielőbb pótolhas­sák. Csire József alapvágathajtó csapatának tagjait nem is nagyon kellett bíztatni, nap-nap után jobb eredménnyel dolgoztak. Szőlőst Ist­ván ifjúsági brigádja, amely a front­átszúrást végezte, különösen nagy igyekezettel dolgozott, mert őket osztották be elsőnek a frontra ter­melni. A csapatok szorgalmas mun­kája nem volt eredménytelen. A jobb szárnnyal kereken egy h.A^n' előbb elkészültek s a balszárnnyal is határidő elölt végeznek majd. A Szőlősi ifjúsági brigád november 1-én megkezdte a szene- lést az úi frontszárnyon. Az első mű­szakon 50 csillét adtak, a másik mű­szakon dolgozó brigád is annyit ter­melt. Eredményükkel azonban nem. voltak megelégedve. Látták, hogy sokkal többre is képesek lennének, ha a szállítás gyorsabb volna. Az itt- lévő régi villával nem tudják bizto­sítani a nagymennyiségű szén folya­matos szállítását. Sürgősen szükség lenne a végtelenkötél felszerelésére, mert úgy műszakonként legalább 30 csillével tudnának több szenet ter­melni. Gondolkozásra nincs sok idő, cse­lekedni kell. Jáni Gyula főmérnök elvtárs azonnal megbeszélte a tenni­valókat a műhely dolgozóival. — Az egész üzem érdeke, hogy a szállítógép minél előbb működjön — mondotta Feledi István elvtársnak, a javítóműhely gépmesterének. — De nem egyszerű a feladat. A front ter­mel, a munkát nem lehet leállítani, viszont minden 8 óra, amennyivel előbb elkészítik a szerelést, annyi­szor 30 csille szenet jelent az üzem­nek. A legfőbb erőket kell beosztani, hogy 24 óra alatt elkészüljenek a munkával. Huszonnégy óra nem hosszú idő akkor, amikor felsorolni is sok azt, amit el kell végezni. A név. ez alkatrészek, a kötél még a külszínen van. az alenozástól kezdve az utolsó szög bevetéséig mindent ezalatt a rövid idő alatt kell megcsinálni. Fe­ledi elvtárs gyorsan átgondolta: a --------------—» >Mtl — munka valóban sürgős s a műhely emberei már nem egy nagyszerű fel­adatot oldottak meg. S éppen most a forradalmi héten ne menne? — Vállaljuk — ígérte meg Feledi elvtárs. Bízott munkatársai erejé­ben, tudásában. A műhely kilenc legjobb szakmunkását — köztük Je- lényi Lajost, Szabó Gyulát, Kovács Istvánt — osztotta be a munkára. Szerdán rc~'ynl a hányába.. Az előre gondosan megbeszélt, mun­kabeosztás szerint kezdtek dolgozni. F'*zrt'a 10 órára felszerelték a n*vet s vegyed egvre az utolsó terelőállo­más tengelyét, is elkészítették. Pedig nem ment zavartalanul a munka. Többször fel kellett menni egy-eay alkatrészt esz'rrgdlni. vagy egy csa­varon megfelelő meneted, vágni. Ne- gyed1'etfőkor hozzáhedtek a 300 mé­ter drótkötél kihúzásához, felrakásá­hoz. Beoaet fi árára teliesen, elkészült az úi szállítóberendezés. 24 órai meg­feszített munka nagyszerű. ered- snánnyel járt. Amikor Feledi elvtárs fellőtt, s mratőrölte homlokát, csak annyit mondott: — Nenvedszázada dogozom a bá­nyánál, de erre még nem volt példa. Fnnél szebb tettel nem is kö­szönthették volna november 7-ét, a forradalom győzelmének ünnepét. Nagyobb erőfeszítést az őszi kenyérgabona vetésterv teljesítéséért l\/l ég mindig nem kielégítő me- gyénkben a kenyérgabona vetésének üteme. A legutóbbi érté­kelésből az derül ki, hogy megyénk az őszi 'kenyérgabona vetéstervet 60.2 százalékra teljesítette. Szégyen- teljes ez a lemaradás megyénktől. Felvetődik a kérdés, hogyan akar­juk végrehajtani azt a párt- és kor­mányhatározatot, amely a termés­átlagok növelését írja elő szá­munkra?! A lemaradás rövid időn belüli pótlásához feltétlenül szükséges, hogy megszűnjön végre megyénkben a különböző „objektív“ okokra va­ló hivatkozás. Ha jobban szervezték volna a munkát, ha az idáig ren­delkezésre álló időt kihasználták volna, ha a gépállomások nemcsak a leszerződött vetéstervet tekintenék vetési tervnek {bár ez sincs teljesít­ve), nagyobb eredményeket tudott volna elérni a megye. I') icsérét illeti jó munkájáért az •*"' encsi járás vezetőit és dolgo­zóit, akik nem hivatkoznak objektív okokra, hanem a felesleges vitatko­zás helyett komolyan láttak hozzá a vetéshez, a betakarításhoz, s ezzel elérték, hogy a 87.8 százalékos vetés­terv teljesítéssel jelenleg az első helyen állnak. Ugyancsak dicséret illeti az edelényi járást, ahol jó szervező munkával tudták mozgósí­tani a termelőszövetkezeteket a be­takarításra, vetésre. Ennek köszön­hető, hogy a járás termelőszövetke­zetei a kenyérgabona vetését novem­ber 1-ig 70 százalékra teljesítették. Mindkét járásban meg van a lehető­ség arra, hogy a munka lendületének további fokozásával néhány napon belül minden őszi kenyérgabonát el­vessenek. Sajnos, több olyan járás van, ahol nem szívügy a kenyérgabona vetés­terv teljesítése. A mezőkövesdi já­rási tanács a többszöri figyelmezte­tés, a párt utasítása ellenére sem tett komoly intézkedést arra, hogy meggyorsítsák a vetési, a betakarítási munkákat. Még a kenyérgabona ve­tésterv egyénekre való bontását sem biztosították és így adódott elő az a megdöbbentő eset, hogy a járás 26 községe közül csak háromban lett o vetésterv megfelelőén lebontva. Mi lett a hanyag munka következmé­nye? Az, hogy a járás november 1-ig csak 30.8 százalékra teljesítette vetéstervét. \7 annak járások, melyekben az * elmúlt években aránylag jó eredményeket értek el a mezőgazda- sági munkák végzésében. Ezek közé tartozik a szerencsi és a sárospata­ki járás is. E két járás vezetőin az elbizakodottság lett úrrá. A követ­kezmény: a szerencsi járás 49.7, a sá­rospataki járás pedig 50 százalékon áll a kenyérgabona vetésterv teljesí. tésével. Szégyen, hogy azok 'a járá­sok, melyeknek most is élen kelle­ne járni a munkában, jóval a me­gyei átlag alatt vannak. Nem áll sokkal jobban a ricsei járás sem 53.5 százalékos tervteljesítésével. Eb­ben a járásban különösen kirívó hi­baként mutatkozik a termelőszövet­kezetekkel való gyenge foglalkozás. Azért, hogy a termelőszövetkeze­tekben is lemaradás van a kenyér- gabona vetésénél, elsősorban a gép­állomások vezetői és a kihelyezett agronómusok a felelősek, mert nem adnak megfelelő gépi és szakmai se­gítséget a tsz-ek számára. A lemaradásért felelősség terheli a megyei gépállomás igazgatóságát is. A z idő parancsolólag követeli, hogy a vitatkozások, a kibú­vók és ürügyek keresése helyett végre a vetés biztosítására fordít­suk a fő erőt. Azokat pedig, akik nem szorgalmazzák a vetést és kü­lönböző kibúvót keresnek, a legszi­gorúbban felelősségre kell vonni, mert a kenyérgabona vetésterv tel­jesítése az egész dolgozó nép első­rendű érdeke. Tegyék jóvá a mulasztásokat a sajópüspöki Petőfi tsz-ben Szeptember hónapban, amikor a termelőszövetkezet tagjai megfogad­ták, hogy október 15-re befejezik a vetést — még 70 hold szántanivaló volt hátra. £s most, november első felében még mindig 30 hold hever felszántatlanul. Nagyon furcsa, hogy másfél hónap alatt három traktor mindössze 40 holdon készítette elő a talajt a vetéshez. Ez elképesztően alacsony teljesítmény. Amikor elér­kezett a vetés ideje, a putnoki gép­állomás egy vetőgépet küldött a sa­jópüspöki tsz-be. Azonban nem volt köszönet a gép munkájában. Órákon, sőt napokon át állt kint a földeken üzemzavar miatt. Végül az lett sorsa a vetőgépnek, hogy kivonták a munkából, mert többet ártott mint használt. Nagyobbrészt tehát a gépállomást terheli a felelősség. A putnoki gépállomás vezetői és dolgo­zói bizonyosan okulnak ezekből a hi­bákból. Ilyen és ehhez hasonló ese­teknek nem szabad többé előfordul­nia! A gépállomás, a járási és köz­ségi szervek és a tsz tagsága sür­gősen tegye jóvá a mulasztásokat. (1. I) Szeptember második felében nagy lendülettel láttak hozzá az őszi mun­kákhoz a sajópüspöki Petőfi terme­lőszövetkezet tagjai. Azt hihette az ember, hogy a járás tsz-ei közül el­sőnek fejezik be az őszi mezőgazda- sági munkálatokat. A tagság arról beszélt, hogy határidőre befejezik n betakarítást, valamint a szántást. Megfogadták, hogy október 15-ig minden őszi kalászost elvetnek. Azóta már másfél hónap telt el, azonban vállalásuknak nem tudtak eleget tenni. November 4-én még 30 hold szántanivalójuk volt az ősziek alá. A tsz kukoricájának fele még kint van a határban — töretlenül. Ki a felelős ezért a nagy lemara­dásért? Annyi bizonyos, hogy a Pe­tőfi tsz tagjai egy kis igyekezettel, nagyobb szervezettséggel jobb ered­ményt tudtak volna felmutatni. De ne gondoljuk azt, hogy teljes egészében a termelőszövetkezet tag­jai a hibásak. Távolról sem így van. Felelős a putnoki gépállomás, a já­rási tanács, községi tanács és a párt- szervezet egyaránt. Egyik szerv sem nyújtott olyan segítséget, amelyet pártunk joggal elvár tőlük. Szervezzük meg mindenütt a kommunisták példamutatását — Tapasztalatok az ózdi gyárból — Rónai György elvtársat, az üzem vezetőjét tették felelőssé. A kommunista magatartásával és egész életével példát kell, hogy mu­tasson a többi dolgozóknak, öntuda­tosan, fegyelmezetten kell dolgoznia, bátran kell kezdeményeznie és kö­vetkezetesen harcolnia a hibák és a nehézségek ellen, a párt- és az ál­lami fegyelem betartásáért, a laza­ság és a tunyaság ellen. Ha így dol­gozik és így él, akkor a dolgozó tö­megek lelkesen követik őt a párt politikájának megvalósításában. A párt módosított szervezeti sza­bályzata megnövelte a párttagok kötelességeit, s követelményként ál­lította minden párttag elé, hogy „fegyelmezetten hajtsa végre a párt­szervek, a pártszervezet határoza­tait, harcoljon ezek megvalósításá­ért: ... élenjárjon a termelésben, példát mutasson a munkafegyelem­ben és az államoolgári kötelességek teljesítésében s lenyen fedhetetlen a magánéletében. Védte és szilárdítsa a szoeíalís*a tulajdont, őrködjön a népi demokratikus állam, törvénye, rendje és fegyelme fölött Természetesen nem elég megkö­vetelni a kommunistáktól a fegyel­met. a példamutatást, a bátor állás- foglalást. hanem tervszerűen és cél­tudatosan erre is kell nevelni őket. Az ózdi nagyüzemi pártbizottság ezt tartja a pártmunkában egyik leg­fontosabb feladatának. Az ózdi gyár­ban bebizonyosodott, hogy ahol a kommunisták példát mutatnak, ott. törvényszerüek a sikerek. Mi sem igazolja ezt jobban, mint az, hogy a kohászok között folyó orszá­gos versenyben az ózdiak nyerték el az első díjat. E nagyszerű ered­ményt azért tudták elérni, mert elő­re megszervezték a kommunisták példamutatását, s megszabták min­denkinek a feladatát. Ugyanakkor a pártbizottság rendszeresen ellen­őrizte és beszámoltatta az elvtársa­kat, ki hogyan tesz eleget megbíza­tásának. A kommunisták példamutatásá­nak megszervezését a nagyüzemi párt-végrehajtóbizottság rendszeres feladatának tekinti. Ha például egy- egy kampányfeladattal végeznek, ak­kor újabb és újabb feladatok végre­hajtására mozgósítják a párttagokat Érdemes megvizsgálni, hogyan szer­vezték meg a kommunisták példa- mutatását a forradalmi héten. Az októberi taggyűléseknek egyik napirendi pontja volt felkészíteni a kommunistákat az ünnepi műsza­kokra, a forradalmi hétre. A tag­gyűlés után pártcsoport-üléseken ét népnevelő értekezleteken vitatták meg a feladatokat. A martinacélmű- ben például azt vállalták a dolgo­zók, hogy az ünnepi műszakon 10( százalékon felül teljesítik a tervet 98 százalékos programszerüséggel Igen ám, de ehhez nyersanyag kell A kommunisták kezdeményezésére elhatározták, hogy felkutatják a: . üzemben elfekvő nyersvas és hulla­dék anyagokat. E célból brigádo I alakítottak, melynek munkájáér Külön brigádot szerveztek például annak f. fontos és jóminőségű acél­nak a legyártásához, amiből na egyiptomi forgóhíd alkatrészéit, vagy a csepeli autógyár rugóit ké­szítik. Ebbe a brigádba a legjobb kommunista olvasztárokat jelölték ki, mert ennek a minőségi acélnaic legyártása komoly technológiai kép­zettséget követel, selejtmentesen kell dolgozniuk. Helyesen oldották meg a martinban ázt is, hogy az olyan ne­ves kommunista olvasztárokat, mint Suszter Sándor, Hanyiszkó Pál és Széles Dezső elvtársakat, a gyen­gén dolgozó kemencebrigádokba osz­tották, hogy ott is megjavuljon a munka. De lássuk tovább a kommunista példamutatás megszervezését. A köz­lekedési gyárrészlegben a pártszer­vezet világosan megszabta a kommunista példamutatás tartalmát, A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és az itjúság sajátítani az ismereteket. Lenin arra tanít, hogy a tanulást, a szocializmus építését, a dolgozó nép érdekeiért folyó harc szolgálatába kell állítani. Lenin arra tanította a fiatalokat, hogy teljes erejükkel vegyenek részt a munkásosztály és a parasztok mil­lióinak a párt vezetésével a szocia­lizmus felépítéséért folyó harcában. Fontos “tanítása Leninnek az a megállapítása, hogy az ifjúság az is­meretek elsajátításán túl akkor vá­lik kommunistává, ha egyéni érde­keiket alárendelik a közösség ügyé­nek. A helyreállítás és a szocializ­mus alapjainak lerakása rendkívül nagy erőfeszítést követelt a párttól, nem utolsósorban a Komszomnltól, az egész szovjet ifjúságtól. A Kom- szomol egész története arról tanús­kodik, hogy eleget tett ezeknek a lenini útmutatásoknak, hogy: „le­gyen a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség rohamcsapat, amely minden munkánál segítő kezet nyújt, önálló tevékenységet fejt ki, kezdeményez. A Komszomol a párt előtt álló vala­mennyi nagy feladat megoldásánál mindenkor ott volt és kivívta a párt, az egész szovjet nép megbecsülését. LENIN ÉS SZTÁLIN az októberi forradalom előtti időben, közvetlenül a forradalom időszakában és a for­radalom győzelme után nagy figyel­met fordítottak az ifjúmunkások, az egész dolgozó és tanuló ifjúság meg­szervezésére. A párt vezetésével, Lenin—Sztálin tanításai, a bolsevik párt tapasztala­tai s a Komszomol példája nyomán a mi dolgozó és tanuló fiataljaink for­radalmi ifjúsági szövetsége a DISZ méltó követője akar lenni és lesz is a Komszomolnak, azt, hogy mire irányuljon az élen- j'Téki. Itt a dolgozók november 7 tisz­teletére azt vállalták, hogy 14 millió forint kocsiálláspénzt takarítanak meg. Evégből Bárdos elvtársinak, a forgalom vezetőjének azt a megbí­zatást adták: kisérje figyelemmel a gyár területén mozgó vasúti kocsi­kat és intézkedjen, hoay sehol ne le­gyen fennakadás. A fűtőházban Pajzs Gyula elvtárs főmérnök párt- megbizatásként azt kapta, hogy az üzem dolgozói jól tartsák karban a mozdonyokat, hogy azok dolgozhas­sanak, s az előre nem várt hibák gycis kiküszöbölése érdekében álljon n indig tartalékban egy befutott mozdony, amely azonnal segíteni tud baj esetén. . vasúti műhely kommunista dol­gozóinak a következőkben kell pél­dát mutatniok: a legsürgősebben ki kell javítani a bagerdarukat, hogy a rakodási munkálatok folyamatosan, gyorsan haladjanak és a termelő üzemeket időben gyorsan ki kell elé­gíteni anyaggal. A pályafenntartás ke- muriistái meg azt a párttnegbi- zatá-t kanták, ügyeljenek arra, hogy vagányhibából üzemzavar ne legyen, s ezért a pályafenmtartásnál inspek- ciós brigádot szerveztek, amely azonnal segít a hiba kijavításában. Mondanunk sem kell, hogy ezek után a közlekedés kommunistái vilá­gosan," tisztán látják feladatukat, tudják: miben kell élenjámiok, pél­dát mutatniok. Ezeket a pártmegbi- zatásokat nem nehéz számonkénti, a teljesítést pedig értékelni lehet és kell. A martinacélmű és a közlekedési gyárrészleg kommunistáitól tanul­hatnának a durvahengermű kommu­nistái is. A durvahengerdében ugyanis megfeledkeztek a példamu­tatás megszervezéséről. Ennek hiá­nya persze meg is mutatkozik. Az a brigád, amelyben Stefán István elvtárs, a párttitkár dolgozik, — amely brigád különben hosszú ideig teljesítette a sztahanovista szintet, a három műszak közül mindig az el­ső volt —, ma az utolsó. Ennek pe­dig alapvető oka, hogy a kommunis­ták nem mutatnak példát, a hibák láttán siránkoznak, s csak egymásra kenik a felelősséget. Helyesebben tennék, ha a siránkozás helyett meg­szerveznék a kommunisták példa- mutatását, s akkor majd meglátják, a siker nem marad el. Hasonló a helyzet a nagyolvasztó­műben Is, ahol hosszú ideig párt- megbizatás nélkül dolgoztak a kom­munisták. Senki nem szervezte a kommunisták példamutatását. Többezer tonna nyersvas adósságot okozott a mulasztás. Nagyon drága lecke volt ez az or­szágnak, de a nagyolvasztómúnek is, hogy megtanulják: a siker ott tör­vényszerű, ahol meg van szervezve a kommunisták példamutatása, a párt- határozatok végrehajtása. Ezt most már látják az üzemben és meg is kezdték a hiba kijavítását. Alkotó brigádot hoztak létre, amelynek az a célja, hogy feltárja a hibákat, azok kijavításának módját és meghatároz­za a kommunista példamutatás tar­talmát. Meg kell szervezni a kommunis­ták példamutatását, mozgósítani kell a pártmunkásokat, párttagokat. A békekölcsön jegyzésnél is azért tud­tunk hatalmas, átütő sikert elérni, mert előre megszerveztük a kommu­nisták példamutatását, meghatároz­tuk mindenkinek a feladatát. Meg kell értenie tehát minden párt- bizottságnak és pártszervezetnek: ha a párttagságot mozgósítják, ha min­den kommunistát meggyőznek és megszabják példamutatásának tar­talmát, hogy a határozat végrehajtá­sa érdekében mit kell tennie, a si­ker biztosítva van. TÖRÖK ALFRÉD i kásosztály, az összes dolgozók ügyé­vel, a forradalom ügyével. A Kom­szomol megalakulásától kezdve leg­megbízhatóbb, leghívebb tartaléka a bolsevik pártnak. Miben keresendő a Komszomol által elért nagy sikerek magyará­zata? Lenin, Sztálin s a bolsevik párt szüntelen hangoztatta, hogy az ifjúsági szövetség csakis akkor tud eleget tenni nagyszerű hivatásának, ha sikere kulcsa — a párt szüntelen, állandó vezetése — biztosítva van. A KOMSZOMOL nemcsak a for­radalom időszakában s a polgár- háború éveiben volt hű segítőtársa a pártnak. A forradalom győzelme után új, nagy feladat várt a szovjet népre. A párt felismerte, hogy a helyreállítás és a szocializmus építé­sének munkájában megnövekedett szerepe van az ifjúságnak. Lenin a Komszomol III. kongresszusán mon­dotta el „Az ifjúsági szövetségek fel­adatairól“ szóló emlékezetes beszé­dét, mely az ifjúsági szövetségek vezérfonalává vált. Lenin kifejtette, hogy a szocializ­mus építésének nagy és bonyolult munkájában csak akkor fog meg­felelően résztvenni az ifjúság, ha az ehhez szükséges ismereteket elsajá­títja. Ezért mondotta Lenin: „Az ifjúság feladatait, általában a kom­munista ifjúsági szövetségek felada­tait különösképpen egyetlen szóval lehetne kifelezni, a feladat: tanulni!" Amikor Lenin azt mondta, hogy az ifjúságnak a kommunizmust kell tanulnia, azt fejtette ki, hogy az ifjúság sajátítsa el mindazt a tudást, melyet eddig az emberiség felhalmo­zott. De vajmi keveset ér az, ha négy fal között, szobában próbáljuk el­Két nap múlva lesz 38 esztendeje, hogy győzött a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom. A volt cári Oroszországban, sőt az egész emberi­ség történetében új világ vette kez­detét. A bolsevik párt, az orosz mun­kásosztály s az egész szovjet nép hősi harcából, amelyet a szocializ­mus építéséért folytatott, jelentős részt vállalt a Komszomol. A Kom­szomol és a szovjet ifjúság mindig egyik leghűbb segítőtársa volt a pártnak. Joggal mondhatta Sztálin elvtárs: „A Komszomol nálunk min­dig harcosaink első sorában haladt. Nem emlékszem olyan esetre, hogy elmaradt volna forradalmi életünk eseményeitől." A BOLSEVIK PÁRTNAK az ifjú­ság körében végzett munkája nyo­mán egyre nagyobb tömegek csatla­koztak a forradalom és a szocializ­mus ügyéhez. Október előtt már számos ifjúmunkás csoport sztráj­kolt, harcolt a cári önkényuralom ellen. Mi sem jellemzőbb erre, mint a fegyveres felkelést előkészítő ha­todik kongresszus munkáia. amely külön napirendként foglalkozott az ifjúság forradalmi szervezeteinek tevékenységével, az ifjúság érdekei­nek, jogainak védelmével. Az ifjúság bátorsága, önfeláldozása a szocialista forradalom ügyéért tükröződik Le­nin utasításában: „A legelszántabb elemeket — rohamcsapatainkat és a munkásifjúságot, valamint a leg­jobb matrózokat — kisebb csapatok­ba kell osztani azzal hogy szállianak meg minden fontosabb pontot és ve­gyenek részt mindenütt minden fontos hadműveletben ..." Az ifjúság a forradalom tüzében összekovácsolódott a párt, a mun-

Next

/
Thumbnails
Contents