Észak-Magyarország, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-06 / 235. szám

1 Wofon: 17-90, ESZAKMÄGYARORSZ AÍG r----------------------> Teljesítse minden borsodi dolgozó paraszt beadási Kötelezettséget A gépek diósgyőri orvosai új eljárást vezettek be A2MDP BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPDA XI. óvíolyam 235 szám ARA 50 FTLLÉR Miskolc, 1955 október 6. csütörtök A termelési értekezletek elé A termelési, tervismertető értekez­letek az üzem legfontosabb értekez­letei. A termelési értekezleteknek döntő jelentősége van a tervek telje­sítésében, a dolgozóknak a termelés irányításába történő közvetlen be­vonásában, a verseny fejlesztésében. A Minisztertanács és a SZOT ha­tározata részletesen szabályozta a termelési értekezletek rendszerét. Megállapítható, hogy az azóta eltelt időben lényegesen javult a termelési értekezleteik színvonala. A termelési értekezletek megszervezésére és fej­lesztésére ma már mind az állami szervek, mind a szakszervezetek lé­nyegesen több gondot fordítanak, mint az elmúlt időkben. Egyre in­kább érvényesül a tömegek bírála­tának, alkotó erejének helyes fel- használása. Bár egyes területeken még komoly baj van a termelési ér­tekezletek tartalma, a műszaki veze­tők felkészültsége, a dolgozók rész­vétele, érdeklődése tekintetében. A SZOT titkárság határozata ér­telmében — az eddigi gyakorlattól eltérően — az október havi tervis- mertető értekezleteket október 5—ló­ig kell megtartani. A tervismertető értekezleteknek mindenkor komoly jelentőségük van az üzemekben, de különösen fontos az október havi értekezletek jó előkészítése. Ez év április, május hónapban me­gyénk ipari üzemei is csatlakoztak a 20 budapesti üzem felhívásához és megtették vállalásaikat 1955. évi ter­vük határidő előtti teljesítésére. Az első értékelésre a júliusi összipari aktíván került sor. Az összipari ak­tíva már akkor rámutatott arra, hogy egyes területeken az éves felajánlá­sok egyes fejezetei igen lazák és módosításra szorulnak. Ezeket a mó­dosításokat csak szórványosan és a dolgozók bevonása nélkül hajtották végre. A megyei operativ bizottság jelen- '““"bgi értékelése rámutat arra, hogy a globális túlteljesítések mö­gött egyes iparágakban, üzemeknél súlyos lemaradások varrnak. Különö­sen a szénbányászat, az élelmiszer- ipar, az építő- és építőanyagipar te­rületén, de egy sor más üzem és vállalat is — ha a vállalások egy- egy pontját tekintjük — részben, vagy egészben adós még a vállalások teljesítésével. A hibák, lemaradások legfőbb oka: a műszaki feltételek, a munkaver­seny szervezés, a verseny tömeges­ségére való törekvés, az irányítás és az ellenőrzés elhanyagolása. A versenyszervező munka sablonossá válása rányomja bélyegét az értéke­lésre és a versenynyilvánosságra is. A szocialista munkaverseny alapja lényegében az egyéni verseny és erre kell, hogy épüljön a dolgozók, brigádok, műhelyek, aknák, üzemek párosversenye is. Legtöbb üzemben azon elgondolás alapján, hogy az üzemnek úgyis megvan az éves vállalása, elhanyagolták a dol­gozók havi versenyének szervezését. A bányaüzemeknél nem volt ritka­ság, hogy egy-egy hónapban egyál­talán nem foglalkoztak a vállalások szervezésével. De ahol szervezték is havonta a munkaversenyt, ez nem támasztotta alá, illetve nem segítette elő közvetlenül az éves vállalások pontjainak teljesítését. Ezek a hibák lényegében oda ve­hettek, hogy egyes területeken az éves vállalások elvesztették mozgó­sító erejüket, gyengült a tömegek érdeklődése és ezzel együtt a töme­gek ellenőrző ereje. Á politikai munka gyengeségét jelenti az is, hogy a technika fej­lesztését nem tudtuk közvetlenül az éves vállalások teljesítésének szol­gálatába állítani és az üzemi érte­kezleteken a dolgozók, de a műsza­ki vezetők többsége is, a műszaki fejlesztésről csak mint távolabbi feladatról beszéltek. Az október havi tervismertető értekezleteket kell elsősorban fel­használni airra, hogy a hibákat sür­gősen kijavítsuk és biztosítsuk min­den termelési egységben az éves tervek határidő előtt történő telje­sítését. Ehhez elsősorban az szüksé­ges, hogy a szakszervezetek jó szer­vező munkával biztosítsák azt, hogy a dolgozók az eddiginél nagyobb számban vegyenek részt az értekez­leteken. Meg kell oldani, hogy az ér­tekezleteket lehetőleg kisebb terme­lési egységenként tartsák meg. A szakszervezetek gondoskodjanak ar­ról, hogy a műszaki vezetők beszá­molóikban részletesen ismertessék az éves vállalások teljesítésének állá­sát. Közösen vizsgálják meg ponton­ként a vállalásokat — és reális fel­mérés alapján — tegyenek javasla­tokat a laza pontok módosítására. Kérjenek a dolgozóktól javaslatokat az egyes pontoknál mutatkozó lema­radások behozásának módjára. Természetesen, ez csak akkor lesz eredményes, ha a műszaki vezetők, a szakszervezetek gondoskodnak ró­la, hogy a dolgozók megismerjék, az általuk tett eddigi javaslatokat ho­gyan alkalmazták és ezek mennyi­ben segítették elő a közvetlen fela­datok megoldását. Fel kell hívni a dolgozók figyel­mét a kollektív szerződés termelési fejezeteiből reájuk háruló kötelezett­ségekre, de ugyanakkor ismertetni kell a dolgozók élet- és munkakörül­ményeinek megjavítását célzó pon­tok végrehajtásának állását. Ezeken a tervismertető értekezle­teken a dolgozóknak fokozottabban kell érezniük, hogy a vezetőik ezt a hatalmas segítséget — a dolgozók százainak, ezreinek tanácsát, bírála­tát — nem nélkülözhetik. A dolgo­zók bírálata, alkotókészsége és ereje az a rugó, amely a vezetők politikai és szakmai tudásával párosulva ké­pes csak előre vinni mindannyiunk közös nagy ügyét, a szocializmus építését. A szakszervezetek jó előkészítő munkával gondoskodjanak arról, hogy azok a dolgozók, akik még ed­dig nem tettek felajánlást, a tervis­mertető értekezleten az éves válla­lás eddigi teljesítése, a további fela­datok teljes ismerete mellett, szóban tegyenek vállalásokat a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom tisztele­tére. A szakszervezetek ezeknek a fela­datoknak az elvégzésében építsenek a szakszervezetekben dolgozó kom­munisták példamutatására. A végre­hajtás ellenőrzésében minden eset­ben igényeljék a pártszervezetek, a kommunisták segítségét. A terv is­mertető értekezletek után gondos­kodni kell arról, hogy a dolgozók ál­tal tett hasznos javaslatok, a lehető legrövidebb időn belül végre legye­nek hajtva. Minden üzemben, mű­helyben, aknában el kell érni, hogy az értékelés, a versenynyilvánosság megjavuljon és az valóban a töme­gek versenyét tükrözze. A versenynyilvánosság legfőbb feladata legyen, hogy naponta, de- kádonkint, műhelyekre, brigádokra, egyénekre bontva adjon hírt az éves vállalások teljesítésének állásáról és egyben szabja is meg a még el­végzendő feladatokat. Mutasson rá a hibákra, a hibák forrására, a kijaví­tás módjára. Egy pillanatra sem szabad elfeled­kezni állami szerveinknek és a szak- szervezeteknek arról, hogy az éves ; tervek sikeres befejezése igen nagy • mértékben függ attól, hogy üze- : meink hogyan készülnek fel a télre, • mennyire tudják biztosítani a téli időjárás viszontagságaiból eredő aka­dályok leküzdését. A télre való goi dós, előrelátó felkészülés lényei ben egyet jelent az éves tervek' ha­táridő előtt való befejezéséért .foly­tatott harccal. Éppen ezért a gazda­sági és mozgalmi szervek vezetői vé­gezzenek előrelátó, szívós munkát a téli hónapok zavartalan termelésé­nek biztosításáért, annál is inkább, mert a zavartalan termelés biztosí­tása az éves terv határidő előtti be­fejezése, második 5 éves tervünk első évi népgazdasági tervének sike­res teljesítésére való zökkenésmen­tes átmenetet biztosítja. Harcban az éves terv teljesítéséért így kell csökkentem az önköltséget Török Gyula, a Lenin Kohászati Művek nagyolvasztóművének mű­szaki vezetője példamutató mun­kát végez. Minden erővel ar­ra törekszik, hogy hozzájá­rulhasson a Központi Vezető­ség márciusi határozatának meg­valósításához. Jó munkájának kö­szönhető, hogy a központi fűtésű kazánok és a fűtési berendezések üzemeltetésénél ez év április óta, a múlt évhez viszonyítva, a szén­fogyasztást 60 százalékra csökken­tette. Ezt a nagyszerű eredményt úgy érte el, hogy a tárolt szén portartalmát a minimálisra csök­kentette. A salakban a kiégetten mennyiséget 10 százalék alá szorí­totta. Török Gyula elvtárs amel­lett a kazánkezelő dolgozókat rendszeresen oktatja és szívesen adja át 30 év alatt szerzett jó ta­pasztalatait munkatársainak. Vida Kálmán —------------------------------------------------------------------------“ Ki lesz az első: Ózd vagy Diósgyőr Most az év utolsó negyedében az eddiginél is élénkebb a verseny megyénk két kohászati üzeme, Özd és Diósgyőr között. Mind a két gyárban egy célért folyik a harc: az éves terv és a vállalások sikeres teljesítéséért. A hónap első négy napján a kohászok versenyében a diósgyőri nagyolvaszióimű dolgozói vezetnek. Tervüket október 1-töl 4-ig 101.9 százalékra teljesítették, míg az ózdi kohászok 89.5 százalé­kon állnak. A martinászok közül is a diósgyőriek a jobbak. A Lenin Kohászati Müvekben 100.1, Özdon 100.1 százalékra teljesítették eddig esedékes havi tervüket. A durvahengermű dolgozói most nem ver­senyezhetnek, mert Özdon nagyjavítás folyik, a diósgyőriek azonban szép eredményekről, 106 százalékos teljesítményről számolhatnak be. A Lenin Kohászati Művek finomhengermüvében is lelkes munka folyik a többtermelésért. Havi tervükkel 104.9 százalékon állnak, de az ózdiak mégis legyőzték őket, mert havi tervüket 110.2 százalékra teljesítették eddig. Kedden, amikor a diósgyőri finomhengerműben 108.7 százaiéi kos teljesítmény született, az ózdiak még jobb eredménnyel dolgoztak, 115.3 százalékra teljesítették napi tervüket. Az ózdi kőmüveskarbanYarlók munkahőstette Túlteljesíti felajánlását a Borsodvidéki Gépgyár A Borsodvidéki Gépgyár dolgo­zói megfogadták, hogy éves tervü­ket egy millió 533 ezer forinttal túlteljesítik. A gépgyár derék mun­kásai ennek az ígéretüknek már augusztus 10-re eleget tettek, s szeptember végéig mór 2 millió 293 ezer forint értékű árut termeltek terven felül. Nagy gondot fordítot­tak az önköltség csökkentésére i6. A gyár egész kollektívájának be­vonásával sikerült elémdök, hogy a második negyedévben 4.2, a har­madik negyedév első két hónapjá­ban pedig 1.4 százalékkal csökken­tették a termelés önköltségét. Ezék a nagyszerű eredmények azonban nem teszik elbizakodottá a gépgyár dolgozóit. Tudják, hogy a negyedik negyedéves terv sike­res teljesítése, valamint a második ötéves terv előkészületei nagy fela­datokat várnáik még tőlük. Az év hátralévő időszakában arra töre­kednek, hogy a műszaki vezetők és a gyár kiváló dolgozói minél na­gyobb mértékben kapcsolódjanak be a gyártmányok korszerűsítésébe. Tóth László igazgató. A kommunista példamutatás ki­emelkedő bizonyítékát adták szer­dán délelőtt az ózdi martin kőmű­ves karbantartói. A IV-es martin- kemencénél a reggeli órákban vá­ratlanul igen veszélyes üzemzavar történt. A kemence hátsó falát tar­tó. gerenda kiégett, s a falazat be­omlott. Veszélybe került a kemen­cékben lévő mintegy 70 tonna acél. A műszakban lévő kőműves kar­bantartó brigád tagjai, Lakatos Márton irányításával azonnal mun­kához láttak, hogy megmentsék a tervteljesítést jelentő acéladagot. A kollektíva pontosan 8 órakor kezd­te meg a munkát. A javítási idő befejezését a kemencesor műszaki vezetői csak az esti órákra várták. A Lakatos-brigád tagjai azonban, ismerve munkájuk fontosságát, tudták, hogy tőlük függ lecsapol, jáfc,e a 70 tonna acélt, vagy eset­leg befagyva selejtté válik. Ke­mény harcba indultak a javítási idő lerövidítéséért. Munka közben a kemence teljes fűtés alatt állott és sokszor előfordult, hogy a kőmű­ves karbantartók faállványai a ha­talmas hőségtől meggyulladtak. A kőművesek vízsugárral védekeztek a hőség ellen. Egymást percenkint váltva rakták a súlyos idomtéglá­kat a kiégett falazat helyére. Hő­sies munkájukat eredmény Jósén te. A leszakadt hátsó falat délután két órára kijavították. A IV-es ke* mence olvasztárul sikeresen lecsa­polták a kemencében lévő adagot ; Az ózdi kőműves karbantartók 170 százalékos teljesítményt értek eh azonban ez a szám nem fejezi ki azt a hősies munkát, amit ezen a műszakon végeztek. A martin ve­zetői és az olvasztárok köszönetét mondtak a kőműveseknek nagysze­rű munkájukért. Több szenet várunk a Borsodi Szénbányászati Tröszttől A Borsodi Szénbányászati Tröszt harmadik negyedéves tervét 94.5 százalékos teljesítménnyel zárta, s így tovább növelte éveleji tartozá­sát. Szeptember 30-ig a tröszt, több mint 90 ezer tonna szénnel adósa az országnak. A szeptember havi tervet mindössze nyolc bánya­üzem teljesítette. Legjobbak ezek kö­zül az edelényí 119.4, a sajókazinci 112.3 és a kurityáni bányaüzem, mely 110.6 százalékos teljesítmény­nyel fejezte be a hónapot. Ezek a bányák harmadik negyedéves ter­vüket is jóval túlteljesítették. A borsodi bányászok Ígéretet tet­tek arra, hogy adósság nélkül kez­denek hozzá a második ötéves terv- feladatok megvalósításához. Egyes bányaüzemek dolgozói példamuta­tóan állták is szavukat. Nemcsak a napi feladatoknak tettek eleget, de kemény munkával láttak hozzá a vízbetörés miatt kiesett felsőnyá­rádi üzem és az ormosbányai IV-es akna termelésének pótlásához. A szuhakállői bányászok az év eleje óta 5900 tonna szenet termeltek terven felül. A kurityáni üzem dőli gozói 4400, az edelényí bányászok 2770, a lyukói üzem dolgozói 3500, az izsőfalvai bányászok 1350 tonna terven felül termelt szénnel segí­tették a trösztöt elmaradás» pótlás sában. Több üzem azonban súlyosan eb maradt terve teljesítésével. A rui dolftelepi bányászok eddig nem kevesebb mint 25 ezer tonna széni nel tartoznak népgazdaságunknak. Ugyancsak súlyosan elmaradtak a diósgyőri bánya dolgozói is, akik 17 ezer tonnával termeltek keve­sebbet, mint amennyit tervük előírt. A borsodi bányászoknak van mit pótolni az év hátralévő időszakái ban. A MISKOLCI ORSZÁGOS VASUTAS Ú3ITÓKIÁLLÍTÁSON Hegedűs András, a Minisztertanács elnöke és Apró Untai a Minisztertanács elnökének helyettese fogadták a Magy^rerszánon tartózkodó iapán narlamenti képviselőket Hegedűs András, a Miniszterta­nács elnöke, október 5-én, szerdán délben fogadta Haruzsi Tahara, Szeido Onisi és Kei Hoasi japán parlamenti képviselőket. A fogadá­son jelent volt Apró Antal, a Mi­nisztertanács elnökének helyettese. A magyar államférfiak és a japán parlamenti képviselők szívélyes esz­mecserét folytattak a két nép közötti kapcsolatok kiépítésének lehetősé­geiről. (MTI) Miskolc dolgozói ezekben a napok­ban a Herman Ottó múzeumban megrendezett országos vasutas újító- kiállításban gyönyörködhetnek. A kiállított újítások aránylag kicsi te­remben vannak elhelyezve, de ez nem von le semmit értékéből. Szűcs István újítási előadó elvtárs, aki a kiállított tárgyakhoz fűz szakszerű magyarázatot a látogatóknak, el­mondja, hogy 100 darab különböző újítás alkotja a kiállítás anyagát. A legértékesebb újítás, mely már inkább találmánynak nevezhető, a mozdony szikrafogó berendezés. Mi a szikrafogó berendezés lényege? Ezt kérdezzük Erdődy József újí­tási előadó és Osgyáni Károly moz­donyvezető elvtársaktól, a szikrafogó berendezés szerkesztőitől. — Az eddig alkalmazott szikrafo­gó berendezés négy és fél millimé­teres szitából készült — magyaráz­zák. — Ez gyakran eltömődött, a mozdony gőzölését hátráltatta, ami többlet szénfogyasztást okozott, s tűzveszélyes is volt. A miáltalunk szerkesztett szikrafogó berendezés függőleges zsalu elrendezésű lemez­ből készült, Előnye, hogy nem hát­ráltatja a gőzölést, nem tűzveszélyes s egyszázalékos szénmegtakarítást eredményez. A két újító a szikrafogó berende­zésért 55 ezer forint jutalmat kapott. Ma már a 424-es, 324-es, 377-es, 328- as és a 301-es mozdonyok mind az újfajta szikrafogó berendezéssel fut­nak. A találmány után a Csehszlo­vák Köztársaság és a Német Demo­kratikus Köztársaság vasutasai is melegen érdeklődnek. Egy másik nagyon érdekes újítás a mozdony keresztfej lepréseléséhez szerkesztett hidraulikus prés. A ré­gi eljárással a mozdony keresztfejeit orsós préssel sajtolták le. Ezeknek a préseknek az volt a hátrányuk, hogy nagyon rövid ideig voltak üzemképesek. Horváth Géza elvtárs, a miskolci fütőház lakatosa hidrau­likus prést szerkesztett, mely sokkal tartósabb. Horváth elvtársnak a hidraulikus prés újításán kívül még négy újítása van a kiállításon. Érté­kes újítása a kerékabroncs szállító kocsi. A szállítókocsi üzembehelye­zésével teljesen biztonságos a ke­rékabroncsok szállítása. Dicséretet érdemelnek a debreceni vasutas újítók kiállított tárgyak Mintadarabjaikat úgy szerkesztették meg, hogy áram segítségével a bizo­nyos munkafolyamatokat el is végzik a kicsinyített modellek. Értékes újítás még a rugószálliitó- és emelő kocsi, a teherkocsi ajtót emelő készülék, az elektromos kézi­hegesztő, a keskenynyomtávu kocsik biztonságos kapcsolására létrehozott szerkezet, a mozdonyfőágy beemelő készülék, stb. Az országos vasutas újítókiállítás újabb fényes bizonyítéka annaki hogy a munkaterületek bármely frontján lehet és kell újítani. Újabb bizonyítéka, hogy az új technika, az újítások és ésszerűsítések növelik a termelékenységet, könnyebbé teszik a munkát, megkímélik az embert. A vasutas • újítókiállítás ösztönözze ar­ra megyénk valamennyi újítóját, hogy érdemes újítani, érdemes gon­dolkozni, mert az újításokon keresz­tül jelentős szolgálatot teszünk nép­gazdaságunknak, s hogy jobban él­jünk, mindig újítsunk a technikán.

Next

/
Thumbnails
Contents