Észak-Magyarország, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-14 / 216. szám

ESZAKMAGYA C A Lenin Kohászati Művek ^ ás a DIMÁVAG dolgozói aktivaértekezleten tárgyalták meg a műszaki fejlesztés kérdéseit Sürqösen teremtsenek rendet a kazincbarcikai Kiskereskedelmi és Közétkeztetési Vállalatnál AZ MDP BORSOD-ABAU3-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁN XI. évfolyam 216 szám ARA 50 FILLÉR Miskolc, 1955 szeptember 14. szerda A termelőszövetkezetek és az egyéniek barátsága Az elmúlt esztendők folyamán Jrx meleg baráti kapcsolat szövő­dött az edelényi Vörös Zászló ter­melőszövetkezet tagsága és Edelény egyénileg dolgozó parasztjai között. Ez a barátság nem spontán ismereti barátság, hanem olyan kapcsolat, amely az állandó eszmecserék, ba­ráti beszélgetések mellett, anyagilag is gyümölcsöző segítségben nyilvá­nul meg. S mint az edelényi tapasz­talatok bizonyítják, végső soron esetről esetre a falu legfontosabb ügyét a termelőszövetkezeti mozga­lom erősödését, a mezőgazdaság szocializálását szolgálja. Éppen ezért érdemes megnézni, hogyan kezdődött, s hogyan erősödik ez az államunk, társadalmunk számára olyan hasznos, feltétlenül szükséges, baráti kapcsolat. Az edelényi Vörös Zászló terme­lőszövetkezet ma immár országosan is jóhírű, erős közös gazdaság. De nem mindig volt az. Két-három évvel ezelőtt problémák voltak még a Vörös Zászlóban a gazdálkodás­sal, munkaerővel és így a munká­val is. S hogy ezek a hibák meg­szűnjenek, hogy a termelőszövetke­zet megerősödjék, a közös gazdál­kodás egyik példaképe legyen, ah­hoz éppen a tsz tagságnak az egyé­niekkel kötött ‘barátsága biztosította a lehetőséget. Évekkel ezelőtt tör­tént már, hogy a legfontosabb idénymunkák idején a termelőszö­vetkezet elnöke és vezetősége fel­keresett néhány becsületes, jól gaz­dálkodó középparasztot és fogat­segítséget kért a betakarításhoz, természetesen viszontszolgáltatás ellenében. A dolgozó parasztok nem vonakodtak a segítségnyújtás­tól, mintahogy később a termelőszö­vetkezet sem vonakodott a viszont­szolgáltatástól. Vetőgépet, fogaterőt adott az egyénieknek. S ettől kezd­ve az egyénileg dolgozó parasztok mindennapos vendégei lettek a ter­melőszövetkezetnek. Hordás idején az egyéni fogatok hosszú sora szál­lította a Vörös Zászló gabonáját, nagyobb építkezéseknél az építke­zési anyagot. j\ em véletlen, sőt szinte magá- tólértetődő dolog, hogy azután őszönként egy-egy egyénileg dol­gozó paraszt lovasfogata kivált az egyéni fogatok sorából és ottmaradt véglegesen a termelőszövetkezetben. Az első alkalommal talán maga a termelőszövetkezet vezetősége sem tekintett céltudatosan előre, a távo­labbi jövőbe, nem mérte még a kommunista, a szocialista ember pontos mércéjével e kapcsolat fej­lődésének lehetőségeit, nem számí­totta ki a végső fokát. Csak a pilla­natnyi segítségreszorulás szabott feladatot. S csak később ébredtek rá — mert ma már pontosan tudják —, hogy a baráti kapcsolat ilyen­arányú kialakításával a közös gaz­dálkodás fellendítésének, a termelő­szövetkezeti mozgalom fejlesztésé­nek legeredményesebb módszereit találták meg. Hiszen az egyénileg dolgozó parasztok, amikor segítet­tek, nem egyszerűen csak dolgoz­tak. Figyeltek, láttak, tapasztaltak. És először is azt tapasztalták, hogy a Vörös Zászló kis csapata összefor­rottan akar! Mégpedig nem úgy akar mint ők. az egyéniek, hanem más, újabb, tudományos és haszno­sabbnak tetsző módszerekkel. S ha már láttak, nem állták meg szó nélkül a látottakat. Beszélgettek, érdeklődtek. Persze néhányan elő­ször kétkedve nyilatkoztak, vitat­koztak. Hanem ha valami felett vi­tát kezdtek, akkor már bizonyításuk igazolására kötelességnek tartották továbbra is figyelemmel kísérni a tsz tagság munkáját, meglátni az eredményeket. És néhány heti, vagy néhány hónapi barátság, láto­gatás, segítésközbeni tapasztalat alapján, — ki így, ki úgy, hiszen embere válogatja — megváltozott előző véleményük a termelőszövet­kezetről s ezzel együtt az egész ter­melőszövetkezeti mozgalomról. p] lsősorban is olyan megállapí­tást szült ez az egyre lobban összefonódó — először csak anya- giaskodó — barátság, hogy egészen más ez a termelőszövetkezeti élet, mint ahogy a kulákság, az ellenség híreszteli. S ez a megbizonyosodás megakadályozott minden olyan tö­rekvést, amely gátat kívánt volna emelni a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok közé. Másodsorban pedig megbizo­nyosodtak arról a termelőszövetke­zeti tagság életmódja, termelési eredménye és évi haszna láttán, hogy íme a tsz tagság akarása nem eredmények nélküli, befejezetlen akarás, hanem jobb, hasznosabb, életrevalóbb, mint az övék. És ilyen bizonyságok láttán azután már nem sokáig késlekedett az elhatározás sem. Néhányan kijelentették: ,.ez­után mi már úgy segítünk nektek, hogy közétek állunk. Jobb lesz ez így!’ A Vörös Zászló tagsága nem zárkózott el az újabb belépők elől, hiszen .kell, szükség van az erőre, a becsületes munkáskézre, szükség van a termelőszövetkezeti mozga­lom fejlesztésére. S az első ilyen eredmények óta most már célszerű, messze előretekintő a Vörös Zászló baráti kapcsolatainak kiépítése. Ma már minden termelőszövetkezeti tag tudja, hogy ez a módszer az erősö­dés, a fejlődés legiobb alapja. Ma már ki-ki úgy tekint az egyéniekre, mint a holnap tsz tagjaira. Az edelényi Vörös Zászló és az egyéniek baráti kapcsolata a leg- oéldamutatóbb, a legeredményesebb baráti kapcsolat, amely ma termelő- szövetkezeteink és egyénileg dol­gozó parasztjaink között kialakul­hat. Példamutatása elsősorban ab­ban gyökeredzik, hogy a tsz tagság felvilágosító, szervező munkája nyo­mán túllépte a csupán anyagi ér­dekből szükséges barátságot s célja elsősorban a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése, a termelő­szövetkezeti gazdaság erősítése. S ha e fontos, feltétlenül hasznos szempontot megyénk valamennyi termelőszövetkezetére vetítve vizs­gáljuk, nem nehéz megállapítani, hogy a legtöbb termelőszövetkezet­ben baj van az ilyenirányú barát- kozással. A karcsai Dózsa termelő- szövetkezet tagsága is esetről-esetre nyújt segítséget a község egyénileg dolgozó parasztjainak. Ez év tava­szán több gazdának nyújtottak vetőmagkölcsönt. Mégsem alakult ki meleg baráti kapcsolat a tag­ság és az egyéniek között s azért nem, mert a Dózsa vezetősége, tag­sága nem törekedett és nem törek­szik erre. Figyelmen kívül hagyja a falu szocialista átszervezésének ügyét, a termelőszövetkezeti mozga­lom fejlesztésének ügyét. Nem úgy tekint a még kívülálló egyénileg dolgozó parasztokra, mint a jövő biztos tsz tagjaira, hanem mint olyanokra, akik néhány évvel ez­előtt nem voltak hajlandók részt vállalni az új élet első, nagy nehéz­ségeiből, nem léptek a termelőszö­vetkezeti gazdálkodás útjára. „Most már persze jönnének a készre, de ha akkor kívülmaradtak. csak ma­radjanak maguknak.” Ilyesféle a tagság nézete, ha a középparasztok­ról, az egyéniekről van szó. S ez káros nézet, nem kommunista állás­pont. jV apjainkban egyre több egyéni­leg dolgozó paraszt tekint már ilyen gondolattal a termelő- szövetkezet felé: „jobb az. százszor jobb, mint az én egyéni küzdel­mem”. S az ilyenek egyrésze még­sem határozza el magát arra, hogy belépjen, mert nem találja meg a módot, az utat a belépéshez. Nem is találhatja meg, ha a tsz tagság részéről közeledje visszautasításba, érthetetlen gőgbe ütközik. S ha az elhatározás mégis komoly már és végleges, esetleg új termelőszövet­kezetet alakítanak. Ez sem rossz persze, ha megvan a kellő gazda­sági alap, ha nem kerül a gazdálko­dás kialakítása száz és százezer fo­rintos hitelekbe, amely csak évek múlva fizetődik meg az államnak, hosszú küzdelem után. De mennyi­vel egyszerűbb, mennyivel haszno­sabb az, ha a belépő egyénileg dol­gozó parasztok a már amúgy is jól gazdálkodó, adósságmentes termelő- szövetkezeteket erősítik. Ha olyan közösségbe kerülnek, amely néhány esztendő alatt felismerte és le tudta küzdeni a közös gazdálkodás kez­deti, fejlődési nehézségeit. Jobban járnak a belepő tagok és jobban jár társadalmunk, államunk is. Ehhez viszont arra van szükség, hogy meglévő termelőszövetkezeteink ve­zetősége, tagsága úgy közeledjen az egyéniek felé, olyan barátságot éb­resszen. mint azt az edelényi Vörös Zászló tagsága tette. A termelőszövetkezeti tagság és az egyéniek, őszinte és a ter­melőszövetkezeti mozgalom fejlesz­tésének eredményességében is meg­mutatkozó baráti kapcsolatának ki­alakítása szép és szükséges feladat, kommunista feladat. S természete­sen csak akkor lesz lehetséges és eredményes az ilyen barátság ter­melőszövetkezeteink és egyénileg dolgozó parasztjaink között. ha mint mindenütt, itt is a pártszerve­zetek, a kommunisták mutatják a példát, ha ők lesznek a kezdemé­nyezők. N. A. Bulganvin elvtárs és Konrad Adenauer beszéde a Kremlben tartott fogadáson Moszkva (TASZSZ) N. A. Bulganyin elvtárs szeptem­ber 12-én a Kremlben fogadást adott Adenauer úrnak, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi kancellárjának tiszteletére. A foga­dás során N. A. Bulganyin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke és Konrad Adenauer szövetségi kancellár beszédet mondott. N. A. Bulganyin elvtárs meg­jegyezte, hogy a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság kor­mányküldöttségének tárgyalásai be­fejezéshez közelednek, majd a kö­vetkezőket mondotta: — Ne találgassuk most a tárgyalá­sok végleges eredményét. A dolog a maga útján halad. Mégis úgy vé­lem. hogy minden jól végződik. Nem hiába mondják: a türelem és a munka mindent legyőz. (Taps.) Azonban már most elmondhatjuk — folytatta N. A. Bulganyin —, hogy a szövetségi kancellár úr ide, Moszkvába érkezése és a vele, va­lamint a szövetségi köztársaság külügyminiszterével és a többi tisztelt ■ vendégünkkel való találko­zásunknak igen nagy jelentősége lesz a Szovjetunió és a Német Szö­vetségi Köztársaság normális diplo­máciai és baráti kapcsolatainak megteremtésére nézve. Önökkel folyó tárgyalásaink, Kan­cellár úr uraim — mondotta N, A. Bulganyin — különös jelentőségűek népeink számára, mivel mi valóban őszintén beszéltünk Önökkel. Beszélnünk pedig van miről! — jegyezte meg N. Sz. Hruscsov elv­társ. Mindenesetre — folytatta N. A- Bulganyin — derekasan fáradoz­tunk, amikor őszinte eszmecserét folytattunk. Ez mind jól van így. Nem vagyok borúlátó. Optimistán tekintek a dolgokra, s meggyőződé­sem Kancellár úr, hogy minden jól fog menni. Ha mindkét fél kívánja! — je­gyezte meg N. Sz. Hruscsov elv­társ. Ügy vélem *— mondotta a továb­biakban N. A. Bulganyin —, hogy az általunk nyíltan és őszintén megvitatott kérdések kedvező meg­oldása nagy jelentőségű lesz az or­szágaink közötti kölcsönös meg­értésre vonatkozó valamennyi kér­dés megoldása tekintetében: ilyen kérdés pedig nem kevés van. Azt szeretném uraim, hogy Önök tudatában legyenek: a Szovjetunió kormánya nem űz játékot, hanem őszinte, békeszerető, a világbéke megszilárdítását célzó külpolitikát folytat. (Viharos taps.) Emelem e poharat — mondotta befejezésül N. A. Bulganyin — a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság normális diplomáciai, baráti kapcsolatai megteremtésére, e politika folytatóira, a Német Szö­vetségi Köztársaság vezetőire é* a Szovjetunió vezetőire. (Viharos taps.) Konrad Adenauer szövetségi kan­cellár válaszbeszédében az alábbia­kat mondotta: Uraim! Az utóbbi napokban igen őszinte, nyílt s néha heves meg­beszéléseink is voltak a szovjet kormány vezetőivel. Jobboldali szomszédom, Hruscsov úr. igen nyíl­tan megmondja amit gondol, erre az emberré lehet építeni. Adenauer úr a továbbiakban megjegyezte, hogy N. A. Bulga­nyin. a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke kitűnően szervezte meg a Német Szövetségi Köztársa­ság kormányküldöttségének moszk­vai tartózkodását, majd a követ­kezőket mondotta: Azzal a meggyőződéssel térünk haza. hogy a moszkvai látogatás hasznos volt és sok kellemes emlé­ket hagyott bennünk. Önök sokat olvastak a lapokban tárgyalásaink­ról. Amit a lapok írnak, gyakran helyes, de nem mindig. Azt szeret­ném mondani, hogy mi itt, igen fon­tos és döntő tárgyalásokat folytat­tunk. Emelem poharam a köztünk lévő jó. baráti, nem csupán diplomáciai kapcsolatokra — a diplomaták nem mindig a legjobb barátok —. de a diplomáciai kapcsolatokra is. A szovjet és német nép egészsé­gére! (Taps.) (MTI) A kedd délelőtti szovjet—nyugatnémet tárgyalások Moszkva (MTI) N. A. Bulganyin elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnö­kének kremlbeli dolgozó szobájában kedden délelőtt, moszkvai idő sze­rint 10 órakor a szovjet kormány vezetője és a nyugatnémet kancel­lár szükebbkörű tárgyalásra ült ösz- sze, amelyen rajtuk kívül csak a két külügyminiszter vett részt. 11 órakor a tárgyalásokba szovjet részről bekapcsolódott N. Sz. Hrus­csov, a Szovjetunió Legfelső Taná­csa Elnökségének tagja és V. Sz. Szemjonov külügyminiszterhelyettes, nyugatnémet részről pedig Hallstein külügyi államtitkár és Grewe pro­fesszor. A DPA nyugatnémet hírügynök­ség jelentése Tint a tárgyalófelek mintegy hároi rai tanácskozás után rövid szünetet tartották, majd is­mét összeültek és megegyeztek ab­ban. hogy moszkvai idő szerint 15 órakor teljes ülést és egyben záró­ülést tartanak. 4 Neuen Deutschland a moszkvai tárgyalásokról Berlin (MTI) A Neues Deutschland. Németor­szág szocialista egységpártjának köz­ponti lapja keddi vezércikkében hangoztatja, hogy a bonni kormány „erőpolitikája'amelyhez Adenauer és környezete olyan nagy reménye­ket fűzött, a moszkvai tárgyalások során végleg hatástalannak és a né­met újraegyesítés legnagyobb aka­dályának bizonyult. Adenauer Moszkvában tett kije­lentésének, hogy „senki sem gondol az' erőpolitika folytatására" csak az lehet a politikai értelme, hogy min­denekelőtt Németországban, a két német állam viszonylatában változ­zék meg a helyzet. Ez a moszkvai tanácskozások egyik tanulsága. A nyugatnémet politika sötét fejezete elháríthatatlanul végéhez közeledik. Most a két német állam közötti meg­egyezés és együttműködés jegyében a német politika új fejezetének kelj megkezdődnie. Az Uj Kína hírügynökség különtudósítójának kommentárja a genfi kínai—amerikai tárgyalások eredményeiről Genf (Uj Kína). Kína és az Egyesült Államok nagykövete a szeptember 10-i 14. ülésen megállapodásra jutott tár­gyalásaik napirendjének első pont­jában, — a két fél területén levő polgári személyek hazatérésében. Amint a megállapodásról szóló nyilatkozat rámutatott, mindkét fél elismerte, hogy mindazok az egy­más területén tartózkodó állampol­gárok. akik hazájukba visszatérni óhajtanak ezt megtehetik és to­vábbi intézkedések történnek, hogy hazatérési jogukat mielőbb gyako­rolhassák. A két nagykövet elhatározta, hogy szeptember 14-én áttér a napirend második pontjának — a két fél kö­zött felmerült egyéb gyakorlati kér­déseknek megvitatására. Az első pontban elért megállapo­dás azt bizonyítja, hogy az Egye­sült Államok és Kína között fennálló kérdések rendezésére meg­vannak a lehetőségek, ha a tárgyalá­sok folyamán mindkét fél őszintesé­get és engedékeny szellemet tanúsít. Az első pontban szombaton elért megállapodás után Vang Ling-nan ismét értesítette az amerikai felet, több Kínában lévő amerikai bűnös ügyére vonatkozó döntésekről. A döntések a következők; Három, bűnügyek miatt fogságban levő amerikait büntetésük kitöltése előtt szabadonbocsátanak és hét. szintén bűnügyi foglyot kiutasítanak Kíná­ból. Ezt a tíz amerikai állampolgárt a legközelebbi néhány napon belül Hongkongba szállítják. Vang Ping-nan arról is értesítette az amerikai felet, hogy az említett elvnek megfelelően egymás után újból mérlegelik néhány más ameri­kai állampolgár ügyét is, akiknek börtönbüntetése még nem telt le. Más jellegű az Egyesült Államok­ban élő kínai állampolgárok kérdése és a körülmények eltérőek. E kínai polgári személyek közül csupán a diákok száma több. mint ötezer. Ezek a fiatal diákok tanulmányok folytatására mentek külföldre abban a reményben, hogy a tanulás befe­jeztével hazájukat és népüket szol­gálhatják. Az amerikai hatóságok azonban 1950. óta minden lehető eszközzel és a koreai háború ürü­gyével megakadályozták, hogy haza­térjenek. Nagyon fontos tehát a mostani megállapodásban foglalt rendelkezé­sek szigorú betartásának biztosítá­Peking (Új Kína) A Japán Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága szeptember elsején nyilatkozatot bocsátott ki. amelyben elítéli a legutóbbi japán—amerikai közös közleményt — jelenti a tokiói sajtó. Ebből a közös közleményből ki­derül. hogy Sigemicu és Dulles a bizonytalan távolkeleti helyzet ürü­gyével k1' akaria bővíteni a Japán­ban lévő katonai támaszpontokat, fokozni akarja az újrafegyverke­zést és meg akarja erősíteni az Egyesült Államok és Japán között létrejött ..biztonsági szerződést”. Ez ellentétben áll a nemzetközi feszültség enyhítésére a kormány­sa, hogy az Egyesült Államokban lé­vő kínai polgári személyek tényleg és mielőbb visszatérhessenek hazá­jukba. A polgári személyek hazatérésé­nek ügyében elért megállapodás most jó kezdetet jelent a kínai- amerikai tárgyalások folytatásához és a két ország közötti feszültség csökkentéséhez. Minden ok megvan arra a feltevésre, hogy a napirend második pontjában — a két fél kö­zött felmerült egyéb gyakorlati ügyekben — szintén pozitív eredmé­nyeket lehet elérni, ha a két fél ra­gaszkodik a tárgyalások szelleméhez és őszinte magatartást tanúsít 3 szőnyegen forgó kérdések rendezése tekintetében. (MTI) fők genfi értekezletén kialakított irányzattal — állapítja meg a Ja­pán Kommunista Párt Központi Bizottságának nyilatkozata A nyilatkozat hozzáfűzi, hogy a távolkeleti bizonytalan helyzet oka az Egyesült Államok Ázsia elleni agressziói terve, mint ahogyan azt a koreai, indokínai és a Tajvan tér­ségében fennálló helyzet bizonyítja. Fel kell bontani valamennyi az Egyesült Államokkal egyenlőtlen alapon kötött szerződést és létre kell hozni a normális diplomáciai kapcsolatokat a Szovjetunióval. Kí­nával és más ázsiai országokkal a japán nép érdekében — állapítja meg a nyilatkozat. A Japán Kommunista Párt nyilatkozata a Japán és az Egyesült Államok közös közleményéről

Next

/
Thumbnails
Contents