Észak-Magyarország, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-11 / 214. szám
üsiasmagyaborszAg Vasárnap, 1955. szeptember tL 4 A VIRÁGZÓ NAGYÜZEMI MEZŐGAZDASÁG ÚTJÁN A termelőszövetkezeti iroda, az udvar és a gazdasági épületek is tanúskodnak a termelőszövetkezet gazdagságáról, a termelőszövetkezetben ural- | kodó rendről. A milliomos termelőszövetkezetben nagy gondot fordítanak a csikónevelésre is. Ebben az esztendőben li csikót neveltek fel. Képünkön két idei nevelésű csikó látható, A termelőszövetkezet elnöke — Olasz József — a szerződéses serléshízla- Ifisban is példát mutat a megye többi termelőszövetkezeteinek. Ezen a héten SS sertésre kötött szerződést, hogy ezzel is növelje a termelőszövetkezeti tagok jövedelmét. Borsodivánka, József Attila TSZ M-iért lettem tsz tag ( Amikor a honvédségtől leszereltem, elhatároztam, hogy nem megyek. vissza Borsodivánkára, nem megyek vissza szüléimhez. Nem volt kedvem ahhoz, hogy reggeltől estig a 7 holdas gazdaságban törjem magam. Úgy gondoltam, hogy ipar. munkás leszek, elmegyek az Óbuda. Hajógyárba, ott többet keresek és jobban élek. Amíg én a hajógyárban dolgoztam idehaza sok minden megváltozott községünkben megindult a termelő- zövetkezeti mozgalom, szinte máról- ’olnapra megszűnt a községben az 'gyéni gazdálkodás, mindenki a tsz ‘élé tartott. Erről a nagy változásról ■n is tudomást szereztem. Szüleim if 'mvitték a 7 hold juttatott földet, s 1 közösben gazdálkodtak. Sűrűn ír ik a leveleket, egyre csak dicsérték i közöst, a nagyszerű termést, az új iépkocsit, az egyre szaporodó ló- és zarvasmarhaállományt. A márciusi határozat után úgy éreztem, hogy a párt hozzám is szólt, engem is hívott. Elbúcsúztam a hajógyártól. munkatársaimtól és ismét hazamentem, de most már nem a 7 holdas gazdaságba, hanem a nagy családhoz, a közösbe, a József Attila termelőszövetkezetbe. A növénytermesztő brigád tagja lettem, s eddig, 5 hónatp alatt 180 munkaegységet szereztem„ Csupán lőlegként 4 és fél mázsa búzát, ? " ázsa árpát, 3 kiló máikot és 800 fo ntot kaptam. Nagyon boldog vagyok, hogy visz- ajöttem a mezőgazdaságba, hogy •rmelőszövetkezetí tag lettem. Meg . láltam a jövőmet. A közös gazda- ígban olyan nagyszerű eredményiét érünk el, olyan terméseket taka- t.unk be, amilyenekről egyéni gaz- t korunkban nem is álmodtunk éhány évvel ezelőtt még egyikünk ‘m mert arra gondolni, hogy mi. regény- és kisparasztok egyszer illiomosok leszünk. Ma már négy- mió forinttal nagyobb közös va- /onunk van, 70—80 ezer forint: 5 házakat, többezer forintba kerít- ’ bútorokat vásárolunk. Közös unkánknak meg van az eredménye: erősödik a közös gazdaság, nő a tagság közös vagyona, de ugyanakkor arra is jut, hogy saját otthonunkat bővítsük, szépítsük. A borsodivánkai József Attila termelőszövetkezet tagjai saját gépkocsijukon szállítják a magtárba a bő termest. Dohányból több, mint nyolc mázsás ’ átlagtermésre számítanak a József Attilában. 13 holdon vetettek dohányt, de a szárításra nincs gondjuk, mert az új pajtában elfér ez a bő termés is. A gazdasági udvar és a kertészet között terűi el a termelőszövetkezet 2 holdas halastava. Szinte mesébeillő az a rengeteg hal, amely etetéskor a tó partján cuppogva kapkod az eledel után. A kormanyhatarozat szellemében olyan szarvasmarha állomány kitenyésztésére tért rá a termelőszövetkezet, amely mind tejelés, mind húsellátás szempontjából kifizető. A képen a termelőszövetkezet 770 kilós Rózsi nevű magyartarka tehene látható, Napi fejési átlaga 20 lilén. A 63 éves Kovács János bácsi már a termelőszövetkezet megalakulása óta a sertéstenyésztéssel foglalkozik. 358 sertést — kicsit, nagyot, süldőt, hízót — bíztak az ő gond- igáira, Dósa Lajos zetoros, Magos József és Orosz Sándor tsz tagok vetik a tsz földjén az ősziárpát. Idén egy tábláról 20 mázsa 2 kilót csépeltek el holdanként, jövőre sem akarnak kisebb eredményt elérni. Összeállította: KUGLER GWENDOLEN Fényképezte} ERDÖDI JAKOS I
