Észak-Magyarország, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-11 / 214. szám

r Vasárnap, 1955. szeptember 11. eSZAKMAGVARO&SZAG 3 AZ ÉSZAKMAGVARORSZÁG CIKKE NYOMÁN Legyen 1955 a fel Rem taszailt ájltásnX bevezetésének éve r Újra a Leóin Kohászati Művekben Az Északmagyarország 1955. január 5-i lapszámában „Legyen 1955 a fel nem használt újítá­sok bevezetésének éve" címmel a Lenin Kohászati Müvekről cikk jelent meg. Most újra ellá­togattunk a gyárba cikkünk nyomán, hogy szemtanúi lehes­sünk az újítómozgalom jelenle­gi helyzetének. I . * t Újra a kohók városában. A ha- ú talmas műhelycsarnokokban, a 1 diósgyőri gyár üzemeiben, labora- i tóriumaiban. Kerek kilenc hónap telt el a legutóbbi'látogatásunk óta, s azóta sóik változás történt. Uj j üzemrésszel nőtt, izmosodott a gyár: az alitáló üzemmel, jelentő­sen növekedett a martin- és ">z elektróacéknű termelése, javult a minőség. A gyár üzemelt járva az újítók, a szocialista termelés nagy- f szerű harcosainak munkáját láthat­juk. A középhengerműbon Csarba Lajos, a kézi Tévézést gépesítette, s ezzel meggyorsította « henger­lést, s a nehéz fizikai munkát tci- f küszöbölte. Vojkó Kornél a Skoda gyártmányú csőfúró-eszterga táv- működtető kapcsoló berendezését alakította át, mellyel 16—17,000 fo­rintos megtakarítás jelentkezik, f Ormay Gyula mérnök újításával lehetővé tette az 30 mm-es köracél­nak fínomsoron való gyártását. Je- kisa Mihály és Varga László a mi­nőségi trapézrúgók húzását mes/.e- zés helyett trinátriumfoszfáttal ál­dotta meg. S így lehetne sorolni igen sok példamutató újító munká­ját, mely szorosan összefügg az üzem fejlődésével. Talán helytele­nül járnánk el, ha az említett ered­mények mellett most mindjárt a cikk elején a hiányosságokról be­szélnénk. Nézzük meg az eltelt nyolc hónap eseményeit, vizsgál­juk meg cikkünk nyomán az újí­tómozgalom jelenlegi helyzetét. Hogy is volt csak? Jelentősen csökkent a benyújtott újítások száma 1954 I. félévéhez képest jelentő­sen csökkent a benyújtott, újítási javaslatok száma. Felmerül a kér­dés: talán nincs mit újítani a gyár­ban? Krre Zambó Pál elvtárs Kos- suth-dljas főmérnök, gyárigazgató helyettes adja meg a választ. — Ezévben. az újítómozgalom fő­feladata volt, hogy jelentősen csök­kentse a gyártás termelési költsé­geit, gyorsabbá, jobbá tegye a ter­melés módszereit. Ezt a feladatot az I. félévben bizonyos fokig sike- ■r'-'1 megvalósítani, melyek gyü­mölcsöztek is a gazdasági eredmé­nyek formájában. Mit mutatnak a számok? 1954 I. félév 1955 I. félév Benyújtott újítások száma: 1940 darab. 1170 darab Elfogadott újítások száma: 1142 darab. 950 darab. Bevezetett újítások száma: 951 darab. 843 darab. A számszerű adatok az elmúlt év javára billennek. De ha figye­lembe vesszük a bevezetett újítá­soknak számát, akkor kétségkívül ezév első felében komoly eredmé­nyekről adhatunk számot. A januári lapszámban írt eikkben olvashat­tuk: „Sok még az olyan javaslat, anvely az íróasztalok mélyén pihen, véleményezésre, vagy bevezetésre vár. 1950-től 1954. novemberéig mintegy 1677 elfogadott újítás rár bevezetésre! (?) Sajnos, ezt a hibát tetőzi az is, hogy a gyárnak ezek­ről az elfogadott, de be nem veze­tett újításokról még kimutatása sínes.' Hogyan tűrhetik ezt a nagy­fokú lazaságot?" S most arról adhatunk számot, hogy e nagyfokú lazaságot felszá­molták, (habár az I. félévben 107 újítás nem nyert beve2etéstl. Azóta az elfogadott, vagy be nem vezeted újítások jelentős része megvaló­sult, s elkészült a kimutatás is. Ez­zel a gyár újítómozgalma jelentős lépást tett előre a fejlődés útján. F.zévben így lehetővé válhat az újítók jelszava: Legyen 1955 a fel nem használt újítások bevezetésé­nek éve! Újítások —• új gyártási technológia Á gyárban ma egyre inkább fo­kozott mértékben harcolnak az újért, mely a haladást, a szocializ­mus mielőbbi felépítését szolgálja. Az újítások — melyek kidolgozásá­ban műszaki és fizikai dolgozóink egyaránt rósztveeznek —, nemcsak a? Üzem tervtellesitését. hanem sok esetben gyáriááü technológiáját is érinti. Újítással oldották meg pél­dául a kokillák kimaródásának he­gesztését, amelynek következtében több mint 1,300.000 forinttal csök­kent a kokilla felhasználása. Ma már igen komoly segítséget nyújt u martinkemencék gátrakásának gé­pesítése az adagidők csökkentésé­hez. A martinkemencék pakura tü­zelésének két égőre való átalakí­tásával több mint 3 millió forint értékű tüzelőanyag megtakarítást tudtunk felmutatni. A durvahen- gerdében például a mélykemence átalakításával a hideg öntecsek fel­melegítésének teljesítményét közel háromszorosára növelték. De újí­tással szüntették meg a durva- gömbacél hengerlésének kezdetle­ges technológiáját is. Ezek a számszerű eredmények azt mutatják, hogy az eltelt 8 hó­nap alatt komoly javulás tapasz­talható a gyár- újítómozgalmának fejlődésében. Szakszervezet — s az újítómozgalom Az ezévben beadott újítások ép­pen nagyságuknál fogva, komoly feladatok megoldása elé állították az újító-iroda dolgozóit, a gyár műszaki vezetőit egyaránt. Ehhez a munkához, — szemben az elmúlt évivel —- segítséget nyújtott a szak- szervezet is. Nézzük csak meg, mit is olvas­tunk a szakszervezetek munkájáról a januári lapszámban? „ ... az újí­tómozgalomhoz a szakszervezet nem nyújtott segítséget. A gyár­ban még mindig tapasztalható az a helytelen, tarthatalan „elmélet", hogy az újítómozgalom irányítása csupán adminisztrációs feladat, ad­minisztrációs funkció, amelynek elvégzésén kívül más tennivaló nincs!" Ez az elmélet ma már nem ta­pasztalható. Ma már a termelési értekezleteken a beszámoló foglal- • kozik az újításokkal Is. Sőt villá­mokon, hangóshíradón keresztül is­mertetik az újítókat, az egyes újí­tásokat, azok eredményeit. Ezév­ben két esetben tartottak sztaha­novista- és újító-tanácskozást, ahol a gazdaságosság kérdését vitatták meg. Persze ezek az eredmények nem jelentik, hogy a szakszerve­zet már mindent megtett az újító­mozgalom fejlődése érdekében. Feltétlenül megvalósításra vár, hogy az újítási mozgalom minden területet átölelő tömegmozgalommá váljon. A szakszervezeti aktívák tekintsék az újítási mozgalmat, s az ezzel kapcsolatos mindennemű tevékenységüket mindennapi mun­kájuk igen fontos tényezőjének. Végezzenek szívós felvilágosító munkát a minőség fokozott köve­telménye mellett, a benyújtott újí­rások számának növeléséért. Ne fe­ledjék, hogy rendeletekkel, admi­nisztratív intézkedésekkel nem le­het a dolgozókat mozgósítani a munka megjavítására, új technikai ellárások kidolgozásúra. Ezt csak a dolgozók széleskörű bevonásával, eleven, élő agitációs munkával le­het megoldani. A műszaki vezetők’ felelősségéről „Az újítómozgalom másik legna­gyobb akadálya az egyes műszaki vezetők helytelen magatartása. Nem egyszer lélektelen, bürokrati­kus papírmunka eredményeként az újítások a fiák mélyére kerülnek". — olvashatjuk a januári lapszám­ban megírt cikkben. S nézzük, most mi a helyzet? Sajnos e téren még igen sok a hiányosság. A gazdasági és műsza­ki vezetők egyrésze még ma sem foglalkozik kielégítően az újítások­kal. Nem vált a napi termelési feladatok szerves részévé az újítási ügyek intézése, Kategórikusan szétválasztják az újítást más ter­mészetű tevékenységüktől, igen helytelenül, többen azt gondolják, hogy az újítások bevezetése és nz azzal kapcsolatos mindennemű te­vékenység kizárólagosan az újítási előadók hivatalbeli kötelessége. Mindezeket a hibákat még tetézi, hogy valamennyi gyárrészlegnél még tapasztalható o felületes mű­szaki vélemény, az úgynevezett „se hideg, se meleg" elbírálás, mely káros nemcsak az újítómozgalomca, hanem népgazdaságunkra nézve ,s. Ezek a hibák is hozzájárulnak ahhoz, hogy a minőség javulása mellett jelentősen csökken a be­nyújtott újítások száma. A be­nyújtott és elfogadott újítások szá­mának csökkenését nagymértékben elősegítette az újítási rendelet be nem tartása is. Az újítási rendelet előírja a feladattervek elkészítését, melv konkrétan meghatározza az újítók tevékenységét. Az elmúlt félévben a gyáregységek műszaki vezetői ugyan készítettek feladat­tervet, de ezek többsége nem felelt meg a követelményeiknek: sok eset­ben felületes és műszakilag helyte­lenül megalapozott. így érthető, hogy a szűkszavú és a hiányos feladatterveink alapján újítóink nem tudják feladatukat ellátni, nem látják a közvetlenül előttük álló feladatot, s így nem is újíta­nak. Ezen a hiányosa'gon a gazda­sági és műszaki vezetőknek a leg­sürgősebben változtatni kell. ... 8 végül, amiről a jegyzőkönyv beszél A Központi Újítási Iroda június 29-én mintegy 110 újító részvételé­vel konferenciát tartott. Azóta több mint két hónap telt el. Mit olvas­hatunk a jegyzőkönyvben, s mi tör­tént azok megvalósításának érde­kében? Kapcsos Pál elvtárs felszólalásá­ban kifogásolta, hogy, az energia­takarékossági javaslatokat nbm olyan arányban bírálják el, mint más természetű kohászati újítást. Az üzemfenntartásnál sok olyan javaslót van, amelynek sorsa felől nehezen, vasrv egyáltalán nem dön­tenek az illetékesek. Véleménve szerint a legrövidebb Időn belül meg kell találni a kohászait jelle­gű újítások és az üzemfenntartási újítások között a megfelelő kiérté­kelési alapot. Rusztler Ferenc elvtárs sérel­mesnek tartja, hogy a gyérben még egyetlen újító sem részesült „Kiváló újító“ oklevél kitüntetés­ben. Cserba Lajos elvtársi elmondot­ta, hogy 1954 decemberében be­adott egy újítást, s még a mai na­pig sem értesítették annak sorsa felől. Adamovlts Béla elvtérs helytele­nítette. hogv egy ilyen hatalmas gyárnak még ma sincs kivitelező műhelye... (?Y Űgv véljük nem szükséges még több hozzászóló nevét, s az álta­lunk elmondott problémákat felso­rolni, hisz sem azok. sem pedig a fennt említett problémák még a mai nanig nem nyertek megnl- zdást!(???) Érdemes ezen elgondol­kozni nemcsak az újítóiroda dol­gozóinak, hanem a gyár vezetőinek is. • A januárban megírt cikkünk összehasonlításánál az elért ered­mények mellett negatívumokkal is találkoztunk. S ezek intő például szolgálnakI Ne feledjék, hogy a technikai színvonal emelése az új technika széleskörű alkalmazása szempontjából óriási jelentősége van az újítómozgalomnak. Éppen a gyár dolgozóinak újítási és észsze- rűsítési javaslatai a megannyi bi­zonyíték arra, hogy dolgozóink mindinkább megértik, milyen óri­ási jelentősége van a termelés fej­lesztésének önmagunk és az egész társadalom szempontjából. Az te­hát a feladat, hogy a dolgozók al­kotó kezdeményezését felkarolják, s az újítómozgalmat a gyár sajá­tos ügyévé tegyék, DRAGOS GYULA A BEGYŰJTÉSI MINISZTER leg­újabb rendelete a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek, a termelőszövet­kezeti csoportok, továbbá az egyé­nileg gazdálkodó parasztok részéve napraforgó mag után járó természet­beni juttatások mértékét és kiszol­gáltatásának rendiét szabályozó 195-!. évi rendelet hatályát meghosszabbí­totta az 1955—-56. gazdasági évre. (MTI) A Diósgyőri Vasas elnöksége ér­tesíti Miskolc város dolgozóit hogy a falragaszoktól eltérően a Diósgyőri Vasas—Vörös Lobogó NB I-es labdamgómérkőzés fél 5 órakor kezdődik. Jllukútti iejfyxelik Biztató jelek g két elegáns fiatalember órákon át járta az ócskapiacot. C/t. jjgy átfésülték a terepet, hogy egy kisebbfajta razziának is beillett volna. A tűző nap és a hőség nem számított nekik. Micsoda szorgalommal is rendellcezik az cm bér — ha akar! Erőt vet latba, energiát állít csatasorba, koncentrál, s mint a héjd a kiscsibékre, úgy csap le a lecsapnivalóra. A nagy ügy érdekében az ember nem ismer lehetetlent. Szóval fáradhatatlan volt a két fiatalember. Csak néhány óra múlva sokallta meg a keresgélést a zöld kardigános: — Gyerünk! Úgy sincs. — Lenni kell! — rótta meg őt a drapp kardigános. Jó, rendben van. Mentek tovább. De néha türelmetlen az em­ber. Tényleg, ha jól meggondoljuk, világos, hogy lenni kell. Pont itt na lenne? Ahol —- állítólag — a motorkerékpártól a cipőfűzőig s a búzagríztől esetleg a szalagáráig mindent lehet kapni? Talán még Icalaplcarima is adódna, ha körülnézne az ember. Akkor könyv ne lenne? Cowboykönyv? (De jól is hang:.!: ez a szó! Pláne, ha c-vel és nem k-val mondjuk). — Na, tessék! Mit árul ott az a nő? Ugyebár könyvet? Na lá­tod! Mit mondtam. Gyerünk csak oda. Es szerencséje volt a két fiatalembernek. Petőfi versei. Jókai Delcam eronja, Mikszáth-, Móricz-köny- vek hevertek volt légyen kinálkozásra. — Szabad? — Csak tessék — biztatta a nő a két fiatalembert. Hát igen. Egy kis lapozás, kutatás, gyors szemle és: — Csak ilyenek vannak? — Csak. Ezek komoly könyvek. Ha a fiam megtudná, hogy árulom, aki Pesten van állásban, adna nekem... Miért, milyen kel­lene? — Valami jobb! — Jobb? Kell ennél jobb? — Mindenesetre kell. — Mégis. . — Hát valami érdekesebb. — Cowboyos! — vágta ki vi tézül a másik, a zöld gardigános. Hát ilyen nincs. Az eladó részvéttel nézi a két fiatalembert. Sajnálja. Szegények. De hát hiába, neki, sajnos, csak komoly köny­vei vannak. Nem szolgálhat érdekesebbel. Ha tudna, szerezne ilyet nekik, de nincs a láthatáron. Akkor neki is lenne pénze. És vehet­ne a fiának ő is (aki Pesten van állásban) egy olyan kardigánt. A két fiatalember áll. Csalódtak. Ezt nem hitték volna. Lehe­tetlen. Mi lesz. ha így megy toválb? Szörnyű. Rá kell fanyalodni Petőfire, meg Adyra. A drapp kardigános kifakadt: — En nem értem ezt az ócskapiacot. Már egy jó könyvet sem lehet kapni. Mennek. Kár volt kijönni. Nem értik a dolgot. Azelőtt mennyit lehetett kapni! Es most tessék! Itt van rá a pénz (az élesztöpénz a pohár alól) s üres kézzel kell hazamenni. Valamikor meg, hej!, úgy válogattak az ilyen könyvekben („Big Bill, a vándorsheri/f", Texasi Jack visszalő") mint a tyúk a kendermagban. Megcsappant a forgalom. (J? ztató jelek! ^ K. Gy. s.________________________________________________________ j MI ÚJSÁG MISKOLCON? Hamarosan átadták rendeltetésének a megyei gyógyszertár vállalat új központi szék házát A Földes Ferenc gimnázium mögött, a Kazinczy és Batthyány utcára néző új két­emeletes épületeket adnak át rendeltetésé­nek. A megyei gyógy­szertár vállalat szék­haza, gyógyszerraktára és laboratóriumai — szocialista egészség­ügyünk legújabb me­gyei vívmányai — lesz ezen a helyen. Milyen lesz az épü­letek beosztása, ho­gyan működik majd az új intézmény? — erről tájékoztatott bennünket Nádler Vik­tor elvtárs, a vállalat főgyógyszerésze. — A Kazinczy ideái kétemeletes épületben helyezzük el u köz­ponti irodákat és la­boratóriumokat. A földszinten lesz f-z úgynevezett gaiermsj laboratórium. ahol egyes gyógyszereket és vizsgálati szereket fo­gunk előállítani. Az első emeleten helyez­zük el az igazgatási irodákat, a gyógyszer, tárak minőségi ellen­őrzési központját. a szakfelügyelők analiti­kai laboratóriumát. A második emeleten ta­lálnak otthonra a pénzügyi és gazdasági osztály dolgozói. A gyógyszerek és egyéb cikkek anyaggazdálko­dási osztályán fc^lal- koznak a megye dol­gozói ré' zére szükséges gyógyszerek beszerzé­sének és szétosztásá­nak ügyeivel. A leg-, nagyobb területet ter­mészetesen a gyógy­szerraktárak helyisé­gei foglalták el. A bel­ső udvari rész és a Batthyány utcai két­emeletes épület helyi­ségeiben a legkorsze­rűbb követelmények­nek megfelelően rak­tározzák a különféle gyógyárukat. . A központi székház épületének tervezé­sekor gondoltak a dolgozók védelmére, egészségére is; köz­ponti fűtés, női és férfi zuhanyozók és öltözők, melegítő, konyha és ebédlő, kultúrterem áll a vál­lalat alkalmazottainak a rendelkezésére. A gyógyszertár vál­lalat szervei eddig szűk épületekben, hi­vatalokban és labora­tóriumokban voltaic elhelyezve. A társada­lombiztosítás kiter­jesztése. a dolgozók egészségvédelmének szakadatlan fejlesztése nagy igényeket tá­maszt a gyógyszeré­szeti . dolgozókkal szemben. Eddig is ál­dozatos munkával tet­tek eleget a növekvő követelményeknek. Az ú.i központi székház elősegíti megyénk egészségügyének tő. vábbi javulását. Meg­gyorsul és tökéleteseb­bé válik a gyógyszer- gazdálkodás, jobban meg lehet óvni a gyógyszerkészletet, ígv a gyógyszertárak '‘•a. táso=abb szerekkel lát­hatják el a betegeket. A megyei gyógyszer- tár vállalat korszerű központi székhaza a dolgozókról való gon­doskodás újabb bi­zonyságba. A Minisztertanács határozata a kukoricaértékesítésiés sertéshiziaiási szerződésekről A Minisztertanács az ország hús­én zairellátásának biztosítása érdeké­ben ~ a bőséges kukoricatermésre és a megnövekedőit sertésállományra való tekintettel — legutóhbi ülésén határozatot hozott a kukorioaértóke- sítóii és sertéshizlalási szerződések rendszeréről. A Minisztertanács határozatában felhívja a mezőgazdasági termelőket, hogy knkorieaértékesitésre és »ertós- hisúalásra kö-senok szerződést. A kn­korioaértékesitési szerződést kötő ter­melők a töréstől számított nyolc na­pon belül szállított kukoricáért — májust movzsollra átszámítva — má­zsánként 240 forint készpénzárat kap- 'nak, melynek felét már szerződéskö­téskor felvehetik. Ha a knkoricaérté- kesítési szerződést kötő termelők iparcikkre, építési anyagra tartanak igényt, akkor az átvételi úr* májusi morzsolt kukoricára átszámítva — mássánklnt 200 forint. A termelők a szerződésien kívül felvásárolt kukori­cáért — májusi morzsoltra átszámít­va —- mázsánklnt 220 forint vételárat kapnak. A sertéshízlalásra szerződést körtő termelők az átadott sertés minőségé­től függően 18—22 forintos készpénz- árat kapnak, vagy pedig 16—18 forint kilótikinti készpénzár mellett 100—230 kiló kukorioaheadási kedvezményben ró zesülnek. A szerződés megkötése­kor sertésenkint a mezőgazda sind ter­melőszövetkezeteket 600 forint, az egyénileg dolgozó parasztokat 400 fo­rint hizlalási előleg illeti meg. A kukoricaértékesítési és szerződé­ses sertéshizlalási terv teljesítéséért a tanácsok végrehajtóbizottsága és a begyűjtési szervek felelősek. A sza- badplaci értékesítés jogát az a köz­ség kapja meg. amely mind a be­adási, mind kukorieaérlékosítési szer­ződéses tervét hiánytalanul teljesí­tette. A tanácsok végrohajtóhizottsá- gai azokat a terme'őkot, akik a jó kukoricatermés és a megfelelő sertés­állomány c'lenére gazdasági erejük­höz mérten nem kötnek szerződést, knkorieakészleteik egyrészéneb az ál­lam számára való eladására kötelez­hetik. A Minisztertanács határoza'a alap­ján a terményforgalmi és az áüaffor- galmi vállalatok, valamint a földmű­••■osazii vetkezetek a szerződéskötő megkezdik. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents