Észak-Magyarország, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-07 / 210. szám

És mégsem törik be az igazmondó feje ÉSZAKMAGlfiORSZiffi Miskolc zöldség- és gyiimölcsellátásáról V, __ AZ MDP BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAP3A ————M—--------------: - - - - ________ ., ■> • ' ..:v. . ...» XL évfolyam 210 szám Ara 50 FILLÉR Miskolc, 1955 szeptember 7. szerda MEGYÉNK Újjáépítik a tokaji Tisxa-hidat a második ötéves terv folyamán A régi tokaji közúti Tisza-hid a háború alatt megsemmisült. A há­roméves terv keretében a Tisza e fontos átkelési helyén ideiglenes jel­legű vashid épült, amely azonban jelenleg mái erősen megrongálj álla­potban van. Az úgy hid a régi helyén a megmaradt pillérek felhasz­nálásával készül, s a második ötéves terv egyik legnagyobb közúti hid építése lesz. Pályaszélessége a régi 4.8 méterrel szemben 7 méter lesz A Tisza-hid újjáépítésével jelentősen javul a Hegy alja és Nyírség közti útvonal forgalmának zavartalansága, amellett Tokaj község érté­kes műszaki alkotással gyarapodik. Baráti levelezés miskolci és kinai vasutasok közötti A miskolci Máv. Járműjavító Vál­lalat dolgozói baráti levelezést kezd­tek a Kínai Népköztársaságban levő peking-changhsintieni vasút jármű­javító vállalatával. Kinai szaktársaink örömmel fo­gadták kezdeményezésünket, szép színes képeket küldtek, amelyek a sokezerévés kínai műveltséget, a kí­nai képzőművészet és építőművészet alkotásait mutatják be. . Érdeklődtek üzemünk eredményei­ről, munkamódszereinkről és újítá­sainkról. Amint írják, képeinket, amelyek üzemünk életét, kultúrcsoportunk működését szemléltetik, üzemi klubhelyiségükben kifüggesztették Kiváló pátfsaj!ó!er!e*zfg AIJ AM HÉ LA elvtárs, u iliosgyör- vasgyári nagyvendéglő dolgozója « pártsajtó terjesztésében is kiváló eredményeket ér el. fizetőt gyűjtött. Legutóbb 30 elő­és azokat a dolgozók nagy érdeklő­déssel fogadták. A baráti levelezést tovább akarjuk folytatni, htjgy a népek közötti ba­rátság és a Béke megerősítését ezzel is elősegítsük. TEMESI ISTVÁN. Nagy sikerrel zárult a sárospataki képzőművészeti kiállítás Alkotmányunk ünnepén nyílt meg a sárospataki Rákóczi Múzeumban a sárospataki Alkotók Háza művészei­nek munkáját bemutató nagyarányú képzőművészeti kiállítás A tárlatot az eredeti tervtől eltérően, közkívá- natra szeptember 5-ig tartották nyitva. A kiállítást 6217 látogató ke­reste fel, a vendégkönyvbe 4211 alá­írást és 203 elismerő véleményt je­gyeztek be. Ilyen látogatottsága nem volt még egyetlen kiállításnak sem Sárospatakon. A bemutatóig alkotások közül 4000 forint értékű el is kelt. A kiállítás nagy látogatottságával, az általa keltett széleskörű érdeklődéssel azt az egészséges kapcsolatot bizo­nyította, amely a múzeum, illetve az Alkotók Háza és a lakosság közölt mindjobban elmélyül. DANKÓ IMRE múzeumigazgató Olajtüzelésű cserépkálvhaégető kemencéi helyeztek üzembe a sárospataki kerámia gyárban A borsodmegyei kerámia és cementipari vállalat sárospataki üzemé­ben a könnyűipar legnagyobb olajtüzelésű cserépkályhaégető kemencéjét helyezték üzembe a napokban. Ugyancsak üzemben van már az újonnan átszervezett, szürőpréssel felszerelt gépterem is. Az új létesítmény, az űj technikai eljárások lehetővé teszik hogy a sárospataki üzem dolgozóinak száma újabb 40 fővel gyarapodjon, s a ter­melés sokszorosára növekedjék. FÜLÖP LASZLÖ igazgató. FALUSI MILLIOMOSOK A kesznyéteni Szabad­ság tsz tagjai igazi milliomosok. Szorgos, kezű, boldog emberek, akik Kiss Bertalan el­nök irányításával nem­csak hírnévre, hanem soha nem remélt jólétre tettek szert. 1953 óta a tsz tiszta jövedelme 7 millió 168 ezer forintra emelkedett. 1953-ban az egy munka­egységre eső jövedelem 20.45 forint, 1954-ben pe­dig 32.94 forint volt, ez- évben viszont már 52.60 forint lesz. Az eltelt há­rom év alatt tehát a tsz ős vele együtt az új út­ra lépett kesznyéteni dolgozó parasztok ha­talmasan gyarapodtak. Látogassunk el egy-két osaládhoz s nézzük meg. hogyan élnek otthonuk­ban? Bodolai István és fe­lesége a Horthy-rend- szerben keservesen él­tek. Napszámba jártak az uradalomba, 80 fillé­res napszámért. Ma Bo­dolai a tsz fogatosa, Bodolainé pedig a szö­vetkezet szorgalmas tagja. Szép. tiszta, újonnan festett lakásuk van, új kút az udvaron. 25 mázsányi búzatermés a ház tornácán. Mindez a család megváltozol l életét mutatja. Négy­éves tsz tagságuk bol­dogságot hozott számuk­ra. Lakásukat 13.500 fo­rint költséggel széppé, újjá varázsolták. Telt új kútra is, amelyért 3000 forintot fizettek ki. Van már rádiójuk, ke­rékpárjuk. s minden, ami a család boldog, gondtalan életéhez szük­séges. De nemcsak a Bodo­lai-házaspár él ilyen boldogan. Sz. Tóth Jó­zsef és Nagy Sándor tsz tag is új lakást épí­tett, Kovács Istvánné pedig már 14 ezer fo­rintot tett félre új la­kás építésére. így él­nek a kesznyéteni Sza­badság tsz milliomos gazdái, készülnek a hol­napi feladatok megol­dására. OLÁH LÁSZLÓ ~)áur hm neíui a n i pn m e l é ISasser miniszterelnök elfogadta a magyar kormány meghívását Hegedűs András, a Magyar Nép­köztársaság Minisztertanácsának pl - nőké az egyiptomi közlekedésügyi küldöttség néhány hét előtti ma­gyarországi tartózkodása során fel­kérte Fathí Radvant, az Egyiptomi Köztársaság közlekedésügyi miniszte­rét. tolmácsolja Gamal Abdel Nas­ser miniszterelnöknek a magyar kormány meghívását, hogy látogas­son el Magyarországra. Nasser miniszterelnök Hussein Sherif, az Egyiptomi Köztársaság budapesti ügyvivője útján közölte, hogy örömmel tesz elegei a magyar kormány meghívásának és moszkvai útja után ellátogat Budapestre. HÍREK NNEN-ONNAN Tinta — tablettákban A gdanski „Pegaz“-gyárban érde­kes újítást vezettek be: tinta-tablet­tákat gyártanak. A kék, zöld és pi­ros tablettákat vízben fel lehet ol. dani, az így nyert tinta semmivel sem különbözik a szokásostól. En­nek az újításnak az az előnye, hogy nagymértékben feleslegessé teszi az üvegek és tintatartók gyártását, megtakarítás mutatkozik a csoma­golásnál és szállításnál. Ha a kísér­letek jól beválnak, nagyobb meny- nyiségben gyártják majd a „tinta- tablettákat“. Zenei körök alakulnak a szovjet iskolákban Az OSZSZSZK Közoktatásügyi Minisztériuma elhatározta, hogy az 1955—1956. tanévtől kezdve az ál­talános, hétosztályos és középisko­lákban zenei köröket szervez. A ze­nei körökben azok a tanulók vehet­nek részit, akik zongorán, vonós-, fú­vós- és más hangszereken szeretné­nek megtanulni játszani. Az egyes csoportokat a tanulók zenei képessége alapján állítják össze. Lengyelországban repülőgépeket állítanak az egészségvédelem szolgálatába A lengyel egészségügyi miniszté­rium több repülőgépet szerzett be azzal a céllal, hogy beállítja őket a mentőszolgálatba. Sürgős esetekben a betegeket repülőgépekkel szállít­ják a fővárosba, vagy azokba a na­gyobb városokba, ahol megkapják kezelésüket, illetve végrehajtják a szükséges műtétet. A repülőgépek olyan speciális szerkezettel rendel­keznek, hogy rétről vagy mezőről is felszáilhatnak (Bar sokszor járna így ■) Jól szervezzük meg a kukorica betakarítását A mezőgazdaság fejlesztésére ho­zott párt- és kormányhatározatok­ban igen gyakran szó esik az állat­tenyésztés fejlesztéséről és ennek egyik alapvető feltételéről, a kuko­rica termelésének növeléséről. Me­gyénk termelőszövetkezeteinek je­lentős része a több kukoricatermés érdekében már ez esztendőben is je­lentős lépéseket tett. A borsodiván- kai József Attila, a tiszaluci Vörös Hajnal, a karcsai Dózsa és még jó- néhány termelőszövetkezet négyze­tesen vetette a kukoricát, az eddigi­nél sokkal nagyobb gondot fordí­tott a kapálásra, a gyomirtásra, s ezzel eddig még sohasem tapasztalt terméseredményt ért el. A borsod- Ivánkai József Attila tsz-ben és Harcsán negyven mázsás termést várnak holdankint. Azt jelenti ez hogy a két tsz az elkövetkezendő esztendőben több sertést hizlalhat, több húst, zsírt juttathat a dolgo­zóknak. A karcsai Dózsa termelőszö­vetkezetben 120 darab sertés hizla­lását kezdték meg. A borsodivánkai József Attila tagsága 30 darafe ser­tést hizlal jelenleg, de a tervek sze­rint a közeljövőben megsokszoroz­zák ezt a számot. Hasonlóképpen terveznek megyénk más termelőszö­vetkezetei is a párt és kormányha­tározatok szellemében. Néhány hét múlva beérik a kuko­rica, megkezdődik a betakarítás. Ez esztendőben ez is jóval későbbre esik, mint az ezelőtti években, szinte egy­szerre kezdődik az őszi vetéssel. S hozzászámítva az idei bő termést, a törés és a szár betakarítása előre­láthatólag igen gyors, szervezett munkát igényel, nehogy késleked­jünk az őszi kalászosok vetésével. Termelőszövetkezeteink és egyéni­leg dolgozó parasztjaink az őszi ga­bonafélék jelentős részét kapások, főként kukorica után vetik. De ha a kukorica helyére nem őszi, hanem tavaszi kalászos kerül, akkor is Idejében, lehetőleg még az őszi eső­zések beállta előtt el kell -végezni a mélyszántást. Ez viszont azt jelenti, hogy a kukorica törését, betakarítá­sát, a szár kivágását és letakarítá- sát ez évben szinte egyik napról a másikra kell megoldani. A tiszabábolnai Rákóczi termelő- szövetkezetnek 154, a négyesi Uj Ba­rázda tsz tagságának 202 holdnyi kukorica betakarítását kell majd né­hány nap alatt elvégeznie, hogy se az őszi vetésben, se a mélyszántás­ban ne legyen lemaradása Olyan ha­talmas munka ez, amely igénybe veszi a termelőszövetkezeti tagság minden erejét, A munkát csak akkor végezhetik el sikeresen termelő- szövetkezeteink, ha már most elké­szítik a betakarítási kampány pon­tos tervét, gondoskodnak a megfe­lelő munkaerőről, biztosítják a foga­tokat a kukorica és a szár elszállí­tásához. Természetesen ugyanakkor figyelembe kell venni a burgonya, cukorrépa, takarmányrépa betakarí­tási munkálatait is. A kukorica be­takarítás gyors, pontos elvégzésének egyik fontos feltétele, hogy a munka megkezdéséig teljesen befejeződjön a kalászosterületek tarlóinak fel­szántása és esetleg a kalászosok után tervezett gabonafélék elvetése. A legtöbb termelőszövetkezetben már megkezdték az őszi árpa, az őszi ta­karmánykeverék vetését, az őszi ve­tőmag tisztttását. Mindezek fontos tényezői annak, hogy a kukorica tö­rése és szállítása ne akadályozza a vetés, a vetőszántás és az őszi mélyszántás elvégzését. A kukorica gyors betakarítása azonban nem csupán a termelőszö­vetkezetek. hanem az egyénileg dol­gozó parasztok feladata is. A közsé­gi állandó bizottságok, termelési bi­zottságok éppen úgy, mint az aratás Idején, igen sokat tehetnek a munka gyors befejezéséért. Fontos ez annál is inkább, mert a vetéstervet mind termelőszövetkezeteinknek, mind egyénileg dolgozó parasztjainknak hiánytalanul teljesíteni kell a ke­nyér biztosítása érdekében. Nem kö­zömbös tehát, hogy hogyan szervez­zük meg a kapások, főként a kuko­rica betakarítását, most. amikor a kései érés és az esetleges őszi eső­zések korábbi beállta miatt minden percnyi időt alaoosan ki kell hasz­nálnunk Mindjárt az elején megmondom: népnevelői szándékkal mentem He- jőbábára, Csele Lászlóékhoz. Gondol, tam, ha másért nem is, de a majd­nem névrokonság kedvéért szívesen lát ez a kilenc és fél holdas, immár módos középparaszttá tollasodon földhöz juttat ott. Csakhát a népnevelőnek sincs mindig szerencséje, — nem találtam otthon a gazdát. Viszont nagy sze­rencsének tartom, hogy mielőtt a Bodri kutya leinvitálta volna rólam a nadrágot, a nyári konyhából se­gítségemre sietett a gazdasszony s a főzőkanállal odébb kommandiroz<a a loboncodt, engem meg betessékelt a konyhába — persze főzőkanál nél­kül. Mondom neki a nevemet, meg hogy mi szándékkal jöttem. Nagy szemekkel nézett, de aztán, hogy megmagyaráztam, hogy a Csele- Csala nem egyre megy, helyet muta­tóitt a forró tűzhely melletti dikón. (Ezt csupán azért jegyzem, meg, mert úgy vélte, hivatali ember va­gyok és hát a nevemet bchízelgésre használom náluk.) Szóval leültem és néztem, hogyan aprózza a galuskái a levesbe. Már majdnem■ szóhoz is jutottam, amikor a konyhába toppant egy lány, a fia­tal Csele jövendőbelije, jobban- mondva három hét mólra a fele­sége. No lessék! Kél nő — egy nép­nevelő . ellen! Most aztán elő a tu- doytánnyol, meg a szép szóval! Hol is kezdiem, hát, hoov ve tér­jek rögtön a tárgyra? Kezdtem a lakodalomnál. — Aztán lesz-e enni-innivaló? — Lesz ■— bólintottak, — Biztosan van miből. .. — Van, — Futja a termés, ügyet — Jobb is lehetne. De mi Is adunk, meg a nászék is szaporítják. — Hát nekik is futja? — Persze, hiszen szövetkezetiek! mondta, az asszony. Megörültem a szónak, No, most kiugrasztom a nyúlni a bokorból, S miközben Cselené górét, tördelt a tűzre, megcirkalmaztam a mondatot — Maguk is jobban szaporíthat­nák, meg a dolog is könnyebb lenne... Az asszony felém fordította bűztől pattant arcát. — Hát az már igaz. Jól mondja az elvtárs! Nocsak az kellett nekem, ez a hiz- ‘tttás. Hiszen ez az asszony a szám­ba adja a szót! No csak nyugalom, csak tervszerűség. — Jól élnek ügyel — Jól. — De nehéz a munka ... — Meglehetősen. Sötétben kelünk) söfóthcn nyugszunk A menyjelölthöz fordultam. — Hát maguk1 — Mink? Csak úgy rendesen. — Másra is jut idő, mint mun­kára ? ’ — Persze. — Aztán a vőlegényével még nem beszéltek rólat ~ De. — És mit szólt? Helyeselte1 — Igen. / — No látja — fordultam a jöven­dőbeli anyóshoz. — A fiúk is he­lyesli, — llgya’! — Tudja, mennyi előnye van a sz-nekl Maguk majdhogynem vért izzadnak, hogy jómódban éljenek. Igaz, jól megy a soruk, meg ezután is jól menne, dehnt omolt segítenek a gépek is, meg a tudomány folytán főbbet is terem a föld — Láttam. A mi földünk az övéke mellett van. — Szaporább és kövérebb a jó­szág ... — Arról is meggyőződtem. — Nem kell annyira félni a ter­mészet okozta károktól sem .., — Persze, nem — mondta. Valami nem tetszett nekem, ebben a különös eavelértárhev sfn* ,-J T ahogy összeravaszkodik a két nő. De már csak mondtam a magamét. — Hál ami azt illeti, volna még hely a Haladóban. Bólintottak. • — Csak meg kéne beszélni a gaz­dával. — Mit? — Hogy belépjenek, — Minek? — Hisz épp maguk mondták az előbb, nagyobb a juss, meg köny- nyebb a munka is. — Tudja azt a gazda is, — Maga is elismeri? — El. — A fia ist — Az is. — Hát akkor miért nem lépnek bel! Az asszony a lányra kacsintott. — Hájszem megtettük a minap. Október 1-től már a közösben le­szünk. Nesze neked népnevelő. Zavartan hebegtem: — Hát miért nem mondták? — Hisz nem kérdezte az elvtárs — mondta az asszony ravasz szem­hunyor gat ássál. — Alig hagyott szó. hoz jutni... Szedtem a sátorfámat. Kissé pi­ronkodva mentem át az udvaron a kapu felé. A Bodri nem ugatott, barátságosa» csóválta a farkát. De. a szemében latiam egy kis rossz­indulatú gúnyt. Tán csak nem hall­gatta ki a beszélgetést1 tr 4 LÁSZLÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents