Észak-Magyarország, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-05 / 183. szám

zsmz Péntek. 1955. áugutítuS 5. BS* A KM A í5 Y A «t OP« * * O A SZÓ ÉS A TETT EGYET JELENT A D IMA VÁG KOVÁCSAINÁL Több segítséget, jobb anyagot várnak a diósgyőri kohászoktól A. ÍHMÁVAG Gépkar süllyesztő­ké« kővácsüzcmének dolgozói már második éve hónapról hónapra telje­sítik, illetve túlteljesítik tervüket. A gyáregység dolgozóinak, veze’ökneK és munkásoknak egyaránt szívügye a termelés. A feladatok elvégzésében nem ismernek akadályt, nehézséget. Kém hiába mondják róluk, hogy olyan az üzemegység kollektívája, mint égy jól összeszokott zenekar, minden egyes tagja szívvel-lélekkel, gondosan végzi munkáját. A gépek, kemencék egy percig sem állnak ki­használatlanul. A műszaki vezetők mindig gondoskodnak kellő mennyi­ségű anyagról, a munkások felszere­léseiket gondosan karbantartják és így soha sínes fennakadás. Jó mun­kájukat igazolja, hogy az idén már 1618 tonna kovácsolt, árut adlak ter­ven felül népgazdaságunknak. Lelkes verseny az alkotmány napja megünneplésére ^Munkájukhoz nagy lendületet ad fez alkotmány ünnepének közeledése. A kováesüzem dolgozói, mint a gyár legjobbjai szólították versenyre <* DIMAVAG többi üzemrészét, hogy új mufikasikerekkel köszöntsók a nagy napot. Vállalták, hogy harmadik ne­gyedéves tervüket 93 százalékos terv­szerűség mellett 102 százalékra telje­sítik, önköltségcsökkentést tervüket pontosan be'artjá.k. Az üzemvezetők, művezetők, az adminisztratív és szel­lemi dolgozók éppen úgy, mint a gyárrészteg brigádjai, értékes válla­lásokat tettek augusztus 20-ra, A köváceüzétnben a szó és a tett egyet jelent. A brigádok többsége már jóval túlteljesítetté Ígéretét. Simnáulz Tivadar brigádja például a fráktör-ffiellsőténgely saj tolásánál napi 56 darát) helyett 60 darabot ké­szít a versenyben. Ezéknek az alkat­részeknek előköváosolásán dolgozik Káposzta Károly brigádja, amely a vállalt 55 darab helyett 69-ét kénzít müszakonkint. így lehetne sorolni a többiek nagyszerű teljesítését is. Cél- vikker József brigádja a csavarorsó Bajtolásánál egy műszakban 26 da­rabbal készít többet, mint amennyit terve előír. Vincze Feréne brigádja ugyancsak túlteljesíti augusztus 20-ra tett vállalását. A kováesüzem dolgozói egy hónapja dolgoznak az új normával. Nemhogy csökkent volna százalékuk, de az ed­dig gyengébben teljesítők is felsora­koztak a legjobbak mögé. A napi teljesítményeket mutató füzetben Bzebfcnél-*Z'’bb eredmények láthatók. ÍA sók 14(k—156 százelékos teljesítés mellett nem ritka a 200. sőt az ennél ín magasabb teljesítmény. Jobb minőségű anyagot adjon a Lenin Kohászati Művek Ezek után azt hinné az embér, bogy a kováésüzemben nincs semmi probléma. De van. Pártunk Központi Vezetőségének haiározafa legfontö- eabb feladatként a minőség megjaví­tását, az önköltség éB a sclejt csök­kentését, valamint az anyagtakaré­kosságot jelölte meg. Ezen a téren náluk már hiányosságok vannak, ha­bár nem is annyira n kováesüzem, j mint a Lenin Kohászati Művek részé- ! röl. amely az alapanyagot Szállítja a kováosüzemnok. Sokszor rossz, selej­tes anyagot ad, amiből legföljebb rossz, selejtes áru készülhet. A kó- vácsiizcm részéro igen fontos a meg­felelő méretű bugák szállítása, csak ilyenekkel tud jól dolgozni. De a ko­hászat ennek a követelménynek sem tesz eleget, ezért a kovácsüzemnek eok nehézséggel kell megküzdehi. Legtöbbször csak mtinkakózben. nem egyszer már félig kész állapotban derül ki, hogy az anyag selejtes, mert repedt, szakadt bugából ké­szült. Ilyenkor az anyag visszakerül a martinba beolvasztásra, de ekkor már értékes munkaidőt, drága munka­bért pazarolták rá. Sok a selejt A kóvácsüzemben nagy halom buga fekszik. Alig találni közte hibátlan, a méretnek pontosan megfelelő dara­bot.* A nyers-buga szakadt, repedt felületét köszörülépsel. forgácsold sál, vagy oxigénnel való hivatással tá.vo- lítják el. Ez az eljárás azonban rend­kívül mégcsörbítja a nyersanyag mé­retét. Mivel a buga keresztmetszete változó, a kovácsok ráhagyással old­ják meg az anyagfeldolgozást. Ez a bizonytalanság két okból is hátrá­nyos. Ha például az előírás szerint 210 milliméteres szelvénnyel kell dol­gozni s a buga hibás, 22ü—230 milli­méterre szabják a munkadarabot, hogy az mindenütt kiadja a kívánt méretet. Az így kovácsolt alkat­részeknél azonban igen magas a meg­munkálási sóiéit. Ez a megoldás helytelen, de még mindig jobb. mint ; ha méret szerint dolgoznának s egy­két dárab után kiderülne, hógy a többit néhány milliméter hiányában ; Eeléjtbé kell dobni. A bugák rossz ! minősége miatt a kovácsok nem tud­nak a technológiai előírások szerint dolgozni. A görgő sajtológép mellett két nap alatt 20 selejtes munkadarab gyűlt ősszé a nyersanyag hibás mé­rete miatt. Kom egy olyan van köz­tük, amelyből mindössze 10 dekányi anvag hiányzik s teljesen haszna­vehetetlen. Az üzemrész melleit be­kerített kis térség sem éppen a gyár- részleg büszkesége. Egy hónán a'att mintegy 2Ö000 forint értékű tengely­csonk gyűlt ott öo-ze anyagselcjt miatt: a megmunkálás utolsó műve­leteinél repedtek meg. Kern olyan kis hltr’k ezek, amelyek felett könnyén elnézhetünk. A minő­ség megjavítására hozott pártba'áro- zat a Lenih Kohászati Művekre is vonatkozik. A selejtért, az anyng- pocsékolá-ért akkor is felelősek, ha az nem sal't üzumükben. d" az ő hl, bájukból történik. A vál'a'at vezető­sége, a nagyüzemi nártbizotlság, de az illetékes minisztérium is adton hatható« segítséget a nyersanyagot gyártó üzemrészeknek, mert a tervek ilyenmódon való teljesítése nem válik hasznára sem az üzemnek, sem az országnak. Akkor, amikor a népgaz­daság minden terűidén kemény hare folyik a forihtok megtakarításáért, a gazdaságos termelésért, nem dobhat­juk felelőtlenül a szemétbe a vas és acél tonnáinak százait, nem fecsérel­hetjük felelőtlenül a munkaidőt, a munkabért. Ne legyen megnyugtató számukra, hogy a kovácsüzem dol­gozói így is leljcaitik tervüket. A helytelen méretű szelvények miatt havonta 4—500 tonnát kell átková- esolniuk Ha jó nyersanyagot kanná­nak, ezt az időt termelésre fordíthat­nák, s ez.en kívül Is igen sók feles­leges munkától mentették meg a ko- vácsüzem dolgozóit. Igen megszívlelendő feladatok vár­nak a Lenin Kohászati Művek dolgo, sóira, különösen a martinászokra. borTgerészékte. A büszke ..éltizem“ rírtt nemcsak a mennyiségi terv. de a min Vég! követelmények betartá­sára la kötö’ez. Segítsék hát a DTMAVAO fkAugrSf >4111 vesztékes ko_ váezüíémé dolgozóinak hamM n terv Türeljesitéséért! (ARDAINÉ, ló Ufvedßlmet hfriosft r* tnmíiét nál lobban tudjuk biztosítani a dol­gozok hús és zsirelldtását. Az árok­tői Vörös Csillag tormólöszövétke zet ?.o darab sertésre, a tiszadores- msí Kossuth t=z 30 sertésre, a héjő- sZbloptei József Attila téffnétőesó- port pedig 10 sertésre kötött hlzla* lási szerződést. Megyénkben már több termelőszö­vetkezet bekapcsolódott a szerződé­ses hizlalási akcióba. Egyre több megérti, hogy ezzel nemcsak tagjai­nak biztosít jó jövedelmet, hanem nagy segítséget ad népgazdaságunk­nak is. Minél többen vesznek részt, a Szerződéses hizlalási akcióban, an­Érdeme$ volt jól dolgozni Áss edelényi Vörös Zászló térmélőSZövetke- Hét tagsága örömmel készül az éltő nagyobb élölegosztásra. Kést­pénzben már többszőr kópiák élőlegét murtfca- egységéfkre. Bőven volt miből, télén a lé}, <t pontot.ya árából, tavast- szál a gyapjúból, óz el­múlt hetekben pedig kertészetük terményei­ből többézer fórint ér­téket árultak. 4 tSz-ben utóit í—2 napon belül elcsépelnek * utána kiosztják óz első t erlUény előlegét. búzából. 3, árvából pe­dig t kiló előleget kap a tagság minden mun­kaegységére. Nem lesz trágyávisárlási kedvet. Ménj/bcn részéstílnek. A Vörös íiásgtÓ ész tagjai örömmel tolják, hogy érdemes tmit ga­bonafélééi epükéi az át* lantnak éledni. Nemesük a dolgozó Hév bőségé* rrbb kenyérellátásához járulták ezzel hozzá, de jól is jártok, mert a kedvezményekkel együtt nagyobb árat kaptak &z államtól, min* bár. hol másutt a szabadpia­con, Már áz élsS előleg. osztás is azt bizonyítja, hogy a Vörös Zászló tsz tagjainők érdemes Vótt az idén jót dolgoz- Hiúk. Ha kulák csépel a kuláknak Kacson, a kis bükkaljai község­ben történt a következő eset, de előfordulhat bárhol másutt is, ahol nem elég éber a kenyércsata ve­zérkara. A hét elején a faluban Is meg­kezdte a munkát a mezőnyárádl gépállomás két cséplőgépe. De csak az egyik gépet fogadták örömmel, a másik gépnek ugyanis olyan ká- csi ember volt a felelős vezetője, akiről sok mindent beszélnek, csak éppen jót nem, A tanácsnak sem tetszett Ostorházi Lajos, az ide­genkedve fogadott felelős vezető, de úgy gondolta, hogyha a gépál­lomásnak jó, hát üsse kő. Mert — szerinte még mindig jobb, hogy Ostorházi a gépállomás cséplőgé­pét vezeti, mint amikor két saját cséplőgépével uzsorázta ki a ká- csiakat. s markában tartotta az egész falut, ügy hlrlett, hogy a gépállomás is csak ideiglenesen alkalmazta, mert tudta, hogy Os­torházi cséplőgéptulajdonos volt. Hogy knlák-e vagy sem. nem tud­ták eldönteni, mert földje nem ha­ladja meg a 300 aranykoronát, ar­ról pedig nincsen irás. hogy éven­te hány vagon gabonát harácsolt össze cséplőgépéivel. De azért, biz­tos, ami biztos, csak Ideiglenesen alkalmazták, nem is hosszú időre, csak éppen cséplés idejére — fele­lős vezetőnek. Ostorházinak éppen esak ez kel­lett. Markukba nevettek a kicsi kulá.kok is. mert ha a komát ilyen megtiszteltetés éri, ha ennyire megbíznak benne, akkor abból ők is hasznot húzhatnak. Szalai Ar* pádttt, a .16 boráról híres és gazem­berségeiről hírhedt kulákot érte el­sőnek a szerencse Ebben nemcsak bora játszott közre, hanem az is, hogy Ostorházinak sógora. Ostorházi a felelős vezetésére bí­zott cséplőgépet — a község csép- lés! tervét felrúgva — minden be­jelentés nélkül Szalaiék szérűjére huzattá. Mire a tanácsnál megtud­ták a turpisságot, a kulák gaboná­ját már el is csépelték. Még jő, hogy Krajnyák elvtárs. a gépállo­más igazgatója — akit mégsem ha­gyott nyugodni Ostorházi munká- baállítása — és a körzeti cséplési ellenőr azonnal a helyszínen ter­mett. A két kuláksógor tiltakozá­sa ellenére felmérették az elcsé­pelt búzát. Hamarosan napvilágra került a kulákok mesterkedése. A felmért búza 38 mázsa volt, de a cséplési eredménylapon csak 35 mázsa sze­repelt. 13 mázsa kenyérgabonát „elmértek“ a sógorok. A feketecséplésről azonnal érte­sítették a rendőrséget, de mivel közben besötétedett, a többi gabo­nát nem tudták felmérni, a kácsl dolgozó parasztok segítségével őr­szemeket állítottak Szalai kulák ta­nyája köré. Ez az éberség nem is volt hiábavaló. Éjféltájban teli zsákokkal szinültig rakott kocsi nyekergett ki a tanyáról a kulák napraforgótáblája felé. Szalai Ár­pád, Ostorházi és még egy kulák- sógpr Bodnár Sándor a naprafor­góföldön akarták elrejteni a feke­tén elcsépelt őszi árpát, amit at este már nem tudtak felmérni az ellenőrzés során. A felháborodott kácsiak visszafordították a szeke­ret. a kártevőket nedig átadták a közben megérkezett rendőröknek­A rendőrség Szalai Arpádőt éü Ostorházi La lost a két feketéeséplö kuléket. valamint segítőtársukat Bodnár Sándort letartóztatta és átadta őket az ügyészségnek, ahol rövidesén felelnek gaztettükért. (P. s.) KAZINCBARCIKAI HÍREK Mégalakult Kazincbarcikán az író­szövetség helyi csoportja. Ifjú szo­cialista városunkban az elmúlt hó­napokban egvté több fiatal Író kezd­te meg szárnypróbálgatásait. A ka­zincbarcikai írók most elhatározták, hogy a jövőben tervszerűbben, szer­vezettebben dolgoznak ás segítik egymás munkáját. Ennek érdeké­ben csütörtökön délután megalakí­tották az írószövetség kazincbarci­kai helyi csoportját. * Caéplési versenyre hívta ki Ka- zlftébafclka berentei városrésze a káziflei városrészben lakó dolgozó parasztokat. A versenyben n bérén- téiek vezetnek, nagy közös szérűt szervezték. Az ésőzéséfc éllenéré Okuljunk a rom nap múlva élpúáztúlt égy kis­malac, később megint égy. A ser­tésgondozó dult-fult, ugyanúgy a többi tsz tag is, az okot azonban egyik sem akarta elárulni. Tíz hifi- nap alatt, mintha megöregedtek volna az emberek. Az új elnök állatorvost hivatott a sertésekhez. Ideje is volt, mert nyolc törzstiszta anyakoca egyik napról a másikra elvetélt. Az ál­latorvos hamar megállapította a bajt: fehérjemérgezés. Ezt a beteg­séget Csak akkor kaphatja meg aZ állat, ha heteken, hőnapokon ke­resztül nem kap má6t. mint fehér­jetakarmányt. Hová lett a kukori­ca, a tavaszi krumpli? Lassan meg­oldódott a tagok nyelve Is, külö­nösen azoké. akik érdekelve vol­tak Szatmári, a volt elnök „krumpliügyében“. S az ötvenhat tagból harmincnégyen érdekeltek voltak. El is mondtak mindent, olyan nyers őszinteséggel, hogy Leskónak belefájdult a feje. Minden baj a volt elnöktől. Szatmáritól indult ki. A tavaszi hónapokban hirtelen megváltozott. Csak a saját feje után ment, a ve­zetőség, a tagság megkérdezése nélkül intézkedett. Először is öt darab süldőt befogott hizlalásra, szabadpiacra. Ez nem lett volna baj, ha van elegendő kukorica. De csak annyi volt, amennyivel a ser­tésállomány éppen elélt volna újig. Az öt hízó félémésztétté á ku­koricát, s a huszonöt anyakocának csak fehérjetakarmány maradt. Persze lehetett volna még segíte­ni a dolgon, hiszen beérett a> ta­vaszi krumpli, kiástak negyvenöt mázsát. Csakhogy az elnök más­ként. intézkedett. Nem a tagság meghídlgatáSa titán, csak a saját szakállára. Vaskó lottón, a tsz vezető­ségi tagja például csak akkor él- tésíiit a krumpli ügyről, amikor egyik délután beállított a tSZ Ud­varára, áhól tizertöt-húsz tagot ta­lált, nagy vita közepette. A negy­venöt mázsa burgonyát osztották szét egymás között Szatmári enge­délyével. A hiba persze az Volt, hogy maga Vaskó is kapott az al­kalmon és annyi burgonyát sze­dett, amennyit tudott. Hiszen mint az elnök mondta: „majd csak ősz- szel kell Visszaadni“. Az osztoz­kodás közepette beállított a járási pártbizottság egyik munkatársa is. Végignézte a „krumpliszerzést“, s csak annyit kérdezett: „nem lesz ebből baj?" Szatmári megnyugtat­ta: úgy megy itt minden, mint a karikacsapás“. Huszonkét tág kapott végül bur­gonyát, harmincnégy nem. Megin­dult a veszekedés, a mende-mon- da, s folytatták, amíg nem történt újabb baj. Az sem sokáig váratott fn,agára. Szatmári volt elnök nem tudott ellenállni az új belépők ké­résének. meghagyta a raktárosnak, hogy osszon ki nekik gabonát, amennyit kérnek. A raktáros adóit is. Igen ám. de a gabona nem a közös, hanem a tagság el nem vllt részesedése volt. Hogy mentsék a hibát, elhíresztelték, hogy — ellop­ták a gabonát, s a „lopás ügyét“ még közgyűlésen is megtárgyal­ták. A közgyűlés belenyugodott a dologba. A lejtőn nehéz megállni. Szat­mári is néhány „sikeres“ kísérlet után úgy érezte, hogy 6 az elnök, élet és halál ura, azt teszi, amit akar. Egyik napról a másikra me­nesztette a 450 darabból álló juh­állomány mellől a megfogadott ju­hászt, s olyan tsz tagot állított he­lyére, akinek fogalma sem volt a juhgondozáaról. Néhány nap ele­gendő volt ahhoz, hogy negyvenöt darab juh elpusztuljon. Később Szatmári Visszafogadta a juhászt, aki most már csak felemelt bérért volt hajlandó dolgozni. Dehát ju­hászra szükség volt — visszavet­ték. A juhok bőrét 5 forintjával eladták egy vándorspekulánsnak. Legalábbis a nyugtán 5 forintos ár szerepéi és 4ÓÓ forintról szól, holott akárki kiszámíthatja, hogy ftegyvéflötszöf öt, az ném több 225-nél.;: Esek az események pér*zá a tsz tagság sáérrtéláttára játszód­tak le. A legnagyobb baj az volt, hogy á tagság nem möhdött ellent; Különösen azok nem, akik anrtyl előleget kaptak, amennyit akartak; Egy-egy tagnak eddig már több mint 15 forintot fizettek ki mun­kaegységelőlegként, s némelyik már alig-alig jár dolgozni. Ilyen körülmények között a fegyelem gyenge lábon állt, s a Rákóczi ter­melőszövetkezet nem előre, hartem hátra lépegetett. Az új elnök megérkezése persze gátat vetett o további pazarlás­nak, az alapszabály sorozatos, durva megsértésének. Ezzel azok­ban nem szabad lezárni az ügyet; Feltétlenül szükséges, hogy a tsz tagsága felelősségre vonja Szat­márit, aki ott van most is a tSZ- ben. Gönc dolgozói ma sohasem tapasztalt figyelemmel kísérik a tsz munkáját. Sokan be akarnak lépni a közösbe. Az Uj Barázdába máris sok jelentkező van, s hogy a Rákóczihoz ma nem szívesen mennek az emberek, annak az el­nöki kisklrályoskodás az oka. Mert a tsz belső ügye nem áll meg a tsz kapujánál. A történtekért elsősorban a Volt elnök és a vezetőség a felelős. Dé a tanács is hibás, hogy nem vette észre a balokat, nem sokat törő­dött a tsz ügyével. Nem vett részt a Rákóczi közgyűlésén, nem szá­moltatta be őket a végzett mun­káról, a problémákról. Tóvább- menve felelős a járási mezőgazda- sági osztály és a járási pártbizó'.t- ság is A járás területén ma új termelőszövetkezetek alakulnak: Göncruszka termelöszovetkezeri község lesz. Fóny községben har­mincnégy taggal új_ tsz alakult. Az új termelőszövetkezetek szervezése, segítése azonban nem jelértli, hogy nem kell figyelemmel kísér­őtök a régebbiek munkáját, elke­rülheti figyelmüket ez alapszabály olyan súlvos megsértése, mint ami­lyen a gönci Rákóczi termelőszö­vetkezetnél történt. Nekünk érős, aZ alapszabályzatot szigorúan be­tartó termelőszövetkezetekre van szükségünk! BARCSA SÁNDOR ritka, az olyan család, amelynek tágjai 6—7ÓÖ munkaegységük felében ló—írt mázsa gabonát visznek haza csupán előlegként, Ez a poböHa már teljés egészében a tsz tagjainál marad, mert a beadást «tör tcU iesítélték, O. gépállomás járandóságát kifizették, félretették a vetőmagot és a tartalékot, sőt Zárt mázsa kenyérgabonát szabadpiaci áron oz államnak is eladlak. Ezért a szabad gabona, irt 31.2ÓÖ forint kész­pénzt kaptak s még to. vdbbl mintegy írtrtrt fo­rint értékű kOrpajUtta. tárban, szántásl és ma­rhái több mint loóö kereszt gabőfiát hordtak be a közös széríiré. ★ A Várős lakosságának jóbb áruéi-» látása érdekében a felsőbarCikái ré­szén, ahol eddig közel égy kilométe­res szakaszon nem volt üzlet, a Sá­pokban új vegyesbolt nyílik meg. Az üzlet helyiségeit a városi tanács hozatta rendbe. * Uj sütöde épül a Városban. AZ egvré növekedő város friss kenyér­rel való ellátása sok gondot Okozott, ezért az egyik üresért álló felvonulá­si épületét 4 gőzkerrtencés Ideiglenes sütődévé építik át. Az új. kisebbfaj­ta kenyérgyár e hónap Végén már naponta 35—40 mázsa kenyérét Süt 4 város lakosságának. A gönci Rákóczi termelőszövet­kezet hosszú időn át az abaUjszén- tói járás egyik legjobb termelőszö­vetkezete Völt. Még ez év tava­szán íb jónéhdny Új taggal erősö­dött. Az elmúlt esztendőben tágjai büszkén mutogatták a szép állat­állományt, a dúsnak ígérkező ter­mést. Télen a vezetők olyan éves tervet ddlgoztak ki, hogy örült a tagok szfVe-lelke. És egyszerre mégis súlyos bajok kelétkeztek. Leskó István, a tíehónapos el­nökképző iskoláról alig két hete hazaérkezett elnök adja elő gond­terhelt homlokkal a történteket. De csak kis adagokban, hogy ne tűn­jön túlságosan nagynak a baj. Először csak annyit mond, hogy elpusztult két szép malac. Ha sen­ki nem feszegetné, hogy miért, ta­lán tovább tartogatná magában a dolgot, amely pedig majd szétfe­szíti mellét. így azonban elbeszé­li, hogy hazatérve az iskoláról olyan bábeli zűrzavart talált a Rá­kóczinál, amilyet legrosszabb ál­mában sem mert volna elképzelni. A szép állatállomány alaposan le­romlott. Még ha valami vész tá­madta Volna meg! De nem ez volt a baj. A hiba a volt elnök. Szat­mári József önkényöskedéséből ke­letkezett azzal, hogy felrúgta a2 alapszabályt. S ez vészesebbnek bi­zonyult akármii másnál, mert nem­csak ez állatállományt, de a gazda­ság egész menetét, a tagság egysé­gét kezdte ki. Szatmári mintha csak szemléltető példával akart. Volna szolgálni minden termelő­szövetkezetnek arról, hogyan nem szabad vezetni, s hová vezet az ön- kényéskedés. Sajnos sem a tanács, sem a járási pártbizottság nem Is­merték fel a bajt, pedig mindert nap találkoztak a tsz tagokkal, a tsz ügyeivel. Lesko elvtársnak hazaérkézte után az tűnt fel először, hogy so­ványak az anyakocák. Nem égy, vagy kettő, hanem mind a hu­szonöt. Azok is, amelyek néhány nappal előbb fialtak. Azután h.i-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents