Észak-Magyarország, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-05 / 183. szám

SSZAKMAGYARORSZÄO

Péntek, 1955. augusztus 8.

A fienlben megtartott

négyhatalmi kormányfői értekezlet eredményei

(Folytatás at 1. oldalról)

megvetette fontos fordulat alapját a négy hatalom körött!, sőt nemcsak a négy hatalom közötti viszony meg- javulása felé. Ez a fordulat, mint reméljük, végetvet a hidegháborúrak, ha mindegyik fél jóakaratról és őszinte együttműködési törekvésről tesz tanúságot.

A szovjet kormány a maga részéről minden erejét latba veti. hogy a küszöbönálló találkozón a négyhatalom külügyminiszterei sikeresen oldják meg az eléjük tűzött feladatokat.

Létrejöttek az első sikerek az egészségesebb nemzetközi légkör kialakulása, az államok közötti bizalom és együttműködés megteremtése felé vezető utón. Mindamellett mi nem hunyunk szemet az előttünk álló nehézségek fölött. Tudjuk, hogy a genfi értekezlet csupán kezdete volt annak a nagy és nehéz munkának. amelynek célja az államok közötti igazi bizalom megteremtése és a béke megszilárdítása Nem szabad megfeledkezni arról, hogy

vannak olyan erők, amelyek kísérletet tesznek majd e cél elérésének megakadályozására. EZ

állhatatosságot és kitartást követel a népek közötti békéért folyó harcban. Ez arra késztet bennünket, hogy folytassuk hazánk erejének gyarapítását, fejlesszük szocialista gazdaságunkat, kellő éberséget tanúsítsunk és gondoskodjunk a szovjet állam védelmi képességeiről.

A szovjet kormány mindent elkövetett. hogy kedvező feltételeket teremtsen a négyhatalmi kormányfői értekezlet munkáiénak sikeréhez. A szovjet kormány erejét nem kímélve arra fog törekedni, hopv a genfi értekezlet határozatai valóra váljanak az egyetemes béke és biztonság érdekében. A szovjet kormány, a szovjet nép és az összes bekeszerető népek hatalmas támoga- fására támaszkodva továbbra is megingathatatlanul folvtatja a nemzetközi feszültség további enyhítésére irányuló politikáját, továbbra is harcol a világ tartós békéjéért.

A Minisztertanács határozata a nemesített vetőmag-csereakcióról

A meiögazdaeé.gi termelés fellendítéséről íioló párt- és kormányhatározat — többi között ~ a gabonatermelés mennyiségi és minőségi nőve lesét írja elő. A gabona terméshozamának növeléséhez elengedhetetlenül szükséges a jóminö égü vetőmag.

Ezt figyelcmbcvéve ft Miniszter- tanács úgy határozott, hogy ebben az évben nagyobb mennyiségű államilag felülvizsgált és fémzárolt őszi búza. rozs és árpa neme ített vetőmagot kell a termel .szövetkezetek és az egyéni termelők részére csereakció keretében kiadni. Az akció keretében

II. és III. fokú szaporítású neme ített •vetőmag kerül klosz'á-ra. (A másodfokú szaporítása ve'őmag a nemesítő telepeken előállított elit vetőmagnak második, a harmadfokú szapori'ású vetőmag pedig harmadik éves után- termése.)

A határozat értelmében a megyei mezőgazdasági igazgatóság által java olt termelőszövetkezetek saját vetőmagtermelő parcelláikra másod- fokú szaporitású vetőmagot kaphatnak. Harmadfokú szaporítási vetőmagot a2ok a termelőszövetkezetek é9 egyént termelők kaphatnak, akiknek területét a megyei mezőgazdasági igazgatóság álta’ános vetömageseríre jelölte ki. Ugyancsak harmadfokú Ezapörítású vetőmagot kaphatnak az ország egész területén azok az újonnan alakult, vagy szántóterületükben lényegesen megnövekedett termrtőszö- ve'kezeick is, amelyek a tagok által bevitt. — nem egvöntelű — szokványvetőmaggal rendelkeznek.

Mind a másodfokú, mind a harmadfokú szapnrításű nemesített, vetőmag ellenében azonosfajú és mennyiségű Rzokványcsereterménvt kell adni. Azok a termelők, akik azonorfajú csereterménnyel nem rendelkeznek — az érvényben lévő búza átszámítást kulcs figyelembevételével — másfajú kenyérvagy takarmánygabona vetőmag ellenében is megkapják a nemesített vetőmagot. A vetőmag előállításának, tisztításának és szállításának költségeit az állam viseli. Ezzel kormányzatunk ebben az évben is nagyarányú állami támogatást nyújt a termelőknek.

A termelőszövetkezetek a másod- és a harmadfokú szaporítású nemesített vetőmagot a járási tanácsok mezőgazdasági Osztályainál, az egyénileg termelők pedig a harmadfokú szaporítású vetőmagot a községi tárnicsoknál igényelhetik augusztus

20-ig.

A vetőmagcserét a megyei ter- ményforgalmí vállalatok bonyolítják le. A nemesített vetőmagot a cserében résztvevő termelőszövetkezetek címére szállítják, az egyéni termelők pedig eseretermény ellenében a helyi terménybegy üj tőknél

kaphatják meg.

Az eddigi tapasztalatok bizonyítják: a nemesített vetőmag használata nagyobb terméshozamot jelent. Minden termelőnek elsőrendű érdeke tehát. hoRv éljen a határozatban biztosított kedvezményekkel és szokvány vetőmagját nemesített vetőmagra cserélje ki.

Kitüntetések

A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Borsodi Hőerőmű építésénél végzett kiváló munkájuk elismeréséül többek

között. Genest Pálnak, az erőmű beruházó vállalat főmérnökének, Varsa Jánosnak, az erőmű beruházó vállalat berentei erőmű kirendeltsége vezetőjének, Oborzil Vilmosnak, a villamos erőmű tervező és szerelő vállalat kirendeltsége vezetőjének, Oel- mann Alwinnak, a Borsodi Hőerőmű főépPésvezetötének. Bahr Vúcrnernek. a Borsodi Hőerőmű nagynyomású csővezetékszerelés vezetőjének a „Mnnka érdemrend“ kitüntetést adományozta.

Tizenkét dolgozó a „Szocialista munkáért érdemérem“, tizenhét dolgozó pedig a ..Munka érdemérem“ kitüntetést kapta kiváló munkája elismeréséül. (MTI)

r

Első a sárospataki járás a* állat és állati termékek beadásában

Az alkotmány naoia tiszteletére indult verseny az állat- és állati termékek beadásában a legutóbbi értékelés szerint a következőképpen alakult:

Járásoknál: 1. sárospataki, 2. mezőkövesdi. 3. putnoki, 4. szerencsi,

5. sauihelyi, 6. mezőceáti, 7. abauj- szántói, 8. miskolci, 9. szikszói, 10 őreit. 11. edelényi, 12. riesei, 13. encsi járás.

A városok versenyében: 1. Miskolc, 2. Sauthely, 3. Kazincbarcika.

4. Ózd városa.

Á BORSODI SZÉNBÁNYÁSZÁT! TRÖSZT CÍMŰ röplapja jelenti

... hogy au elmúlt évben elkövetett kórcsmdzdsok és fegyelmezek, lenségék miatt néhány bányásznak elköltözött zsebéből az ötödik bányásznapra vitt hűségjutalom. A következő bányásznapig ezek mást gondolkozhatnak azon, hogy mi jobb: fegyelmezetten dolgozni és hűségjutalmat kapni, vagy lógni és búcsút mondani többezer forintnak. Kik és mennyit veszítettek fegyelmezetlenségük miatt:

Diósgyőrben:

Iiajner Barnabás

2800 — Ft

Lyukóbányán:

Nagy Imre

2722— v

Perecesen;

Szekeres Gábor

3042.92 p

Sajószentpétéren:

Link Dániel

2728- „

Bér ént én:

Kolozsvári József

1955— 5,

Rondán:

Kovács Gyula

3558.55 »

SajókazincöH:

Csipkés István

3328.70 „

Bánf alván:

Bodnár Kálmán

3370.— fi

Edelényben:

Bányász János

950.—

Ormosbányán:

Kontol Béla

3200.— fi

Izsótalván:

Fóris Lajos

121«.- fi

Rudolf telepen:

Fodor Béla

1484.75 fi

Kurílydnban:

Csabai Ferenc

4309.— fi

Felsőn yrí radon:

Pozsgai József

3500.— »

Alberttclepen:

Turucz Lajos

4532— s,

Szitka kálién:

Bodnár István

1555.72

Sajókazán:

Munkácsi Pál

3995.12 „

A járások közötti gabonabeg'vüitési verseny állása

1. mezőkövesdi, 2. mezőcsáti, 3. sárospataki. 4. szerencsi. 5. miskolci, 6. szikszói, 7. edelényi. 8. értcs;,

9. riesei, 10. abauíszáptóí, 11; ózdi,

12. putnoki, 13. sátoraljaújhelyi járás.

— példamutató an készülnek «

D1MÁVAG Gépgyár dolgozót augusztus 20-ra. A kábelgyártó részlegben Janiga József lakatos a bukóprés sze. reléién Járt százalékot teljesít, Derttjén Barna véső» pedig az aV;/t‘ réseek megmunkdlásán 135 százalékot ér el. A megmunkálóban Vineze Ferenc, a kovársüzembrn Simító Ferenc ifjúsági DlSZ-br! nádja teljesül túl rendszere, sen tervét.

Uj eljárás a diósgyőri vasöntödében

A Lenin Kohászati Művek vasöntödéjében 1954 novemberében mintegy másfél millió forintos beruházással megkezdték az első magyar Láng-kemence építését. Ez év Július 5-én már üzembe is helyezték p 20 tonnás kemencét, amely sokkal jobbminűségű vasat ad, mint elődje a kupolő kemence.

Eddig a gyárban egy tonna acél gyártásánál 2« kllónyl kokitlát fo* gyanítottak el. Ha Láng kemencében készült vasból öntik a kokill&t 30—50 százalékkal csökken a kehillák elhasználódása a minőség javulása következtében.

Érdemes megemlíteni, hogy a kotílllaöntvény kilogrammja 78 forintba kerül. Az üj gyáriéi! eljárással tehát a tarlósahb kokillák révén egy év alatt mintegy 15—20 millió forintot tudnak megtakarítani a Lenin Kohászati Müvek vasöntödéjében.

Kétszáz vagon füzet, 150.000 táska az úi tanévre

A tanulóifjúság még boldogan élvezi a nyári vakáció örömeit, de az új tanév előkészületei mér serényen folynak az iskolán belül és az iskolák falain kívül egyaránt. Az előkészületekből tevékeny részt vállal a kereskedelem, amely a diákok tankönyv-, papír- és írószerszükségletének ellátásáról gondoskodik.

Az új iskolaévben a beiratkozott tanulóifjúság létszáma ismét növekszik, a tanszerszükséglet tehát ennek megfelelően emelkedik. Nemcsak több, jobbmíttőségű író- és rajzszereket várnak az új tanévben az iskolák. A növekvő igényeket mind mennyiségileg, mind minőségileg ki is elégíti az ipar és a kereskedelem. A Papírneműgyár és a debreceni Alföldi Nyomda mítBóseámra készíti hónapok óta a különféle iskolai füzetekét. At irószergyánban szünet nélkül folyik a taneszközök tömeggyártása. Számos tanácsi vállalat, kisipari termelőszövetkezet állít elő százezerszámra iskolatáskákat, töltőtollakat, töltőceruzákat, rajztáblákat, vonalzókat és egyéb iskolai cikkeket.

A nagykereskedelem már július első napjaiban megkapta a tanszerek javarészét és

megkezdte a kiszállítást

a pap ír üzletekbe. A most következő iskolaévre mintegy 200 vagon Iskolai füzetet gyártottak, 15 százalékkal többet, mint a múlt tanév elején. A füzetek jobban enyvezett, félfamen- tee papírból készülnek, minőségük a tavalyival szembén javult, A papír- Uzletek füzetcsomagokat állítanak össze. Egy-egy ilyen csomag a tanév Indulásánál szükséges különféle füzeteket tartalmazza az előírt csoportosításban.

Az Irószergyár is javította készítményei minőségét, emellett grafitceruzából 15 százalékkal, színesceruzákból 50 százalékkal többet szállított az üzletekbe, mint a múlt évben A választékot és az ellátást emeli a külföldről importált sokfélé ceruza tömege.

Az idei iískölaévad tanszeréllátásl bőségét jellemzi, hogy rajzpapírból és könyvcsomagoló kék papírból 40—40 vagont kapott indításként a kereskedelem, 50 százalékkal többet, mint tavaly. Ötmillió darab kitűnő minőségű gombfesték és kétféle ösz- széállftásban, ízlésesen adj usztált félmillió darab színes festékpaletta is várja a tanulóifjúságot a boltokban. A festékekhez a kitűnő ecsetek nr.gyrészét a Német Demokratikus Köztársaságból importáltuk. Sók panasz volt a közelmúltban

a tinták minőségé

ellen. A magyar ipar most már teljéséin kifogástalan, minden Igényt

kielégítő tintát gyárt.

Az irószergyár új készítményei kötött találjuk a sárgarézből előállított körzőket és körzőkész leteket; vnveV>e 80 000 sárgaréz körzőt bo- csájtanak forgalomba. A különálló körzőt darabonkint 31 forintért, a készletét 55 forint körüli árban fogják árusítani,

A magyar ipar már nagyon jóminőségű és tetszetős töltőtollakat gyárt. A tanév eleién

250.000 darab töltőtollat

szállítanak a gyárak és a ktzsj műhelyek. „Előre“ néven 16—1? forintos áron újtípumi töltőtollat hóinak forgalomba.

Mintegy 150.000 darab Iskolatáskái to.000 darab óvodás uzsonnátáska — 25 százalékkal több mint az elmúlt évben — várja mér a boltok poleam és raktáraiban a tanulókat. Éőrhul- ladékból, műanyagból, vászonból, lakkvászonból készítették a táskákat.

60 éve halt meg a proletariátus nagy tanítója:

ENGELS FRIGYES

„1898 augusztus 5-én Londonban elhunyt Engels Frigyes. Barátja, Marx Károly után (meghalt 1083- ban) Engels volt a modern proletariátus legnagyszerűbb tudósa és tanítója az egész civilizált világon. Amióta a sors összehozta Marx Károlyt és Engels Frigyest, a két barát életműve közös ügyükké lett.“

Ezekkel a szavakkal kezdte megemlékezését a nagy Lenin a nemzetközi munkásmozgalom kimagasló harcoséról, a hatalmas tudásával, átfogó kutatásaival, termékenyítő gondolataival századoknak világító forradalmárról. Éppen Lenin, a marxizmus zseniális továbbfejlesztője, a Marx és Engels életművébe legmélyebben tekintő vezető állította neki a legméltóbb emléket.

Hatvan éve, hogy Marx után nagy barátja. Engels is kidőlt a sokból, éppen akkor, amikor az európai országokban egyre határozottabban kezdtek mutatkozni a kapitalizmus rothadó, Imperialista szakaszának jelel, amikor világszerte erősödött a munkásosztály forradalmi szervezkedése. uralkodóvá váltak a marxista igazságok, de kezdték már felütni fejüket a forradalmat fékező, visszahúzó kispolgári reformista törekvések és nézetek is.

Engels szinte áttekinthetetlenül gazdag életművének még ősin? vázlatos méltatása is hosszú oldalakat venne igénybe. Ezalkalommal sokoldalú tevékenységének csupán néhány adatát sorakoztathattuk fel. hiszen a Marx-szal együtt kifejtett nézetek, a közösen és külön irt munkák lényegében felölelik az egész tudományos szocializmust. Ha meg akarjuk világítani, mit adott Engels a munkásosztálynak, voltaképpen az egész marxizmust kell megvilágítanunk. „Marx és Engels érdemeit a munkásosztály körül — mondta Lenin — néhány szóban összefoglalhatjuk: önmegismerésre és öntudatra nevelték a munkásosztályt és ,tz ábrándozások helyére a tudományt állították". Engels élete még főbb állomásaiban is összeforrt Marxéval, hát még a forradalmat szolgáló elméleti és gyakorlati munkásságban! Engels (született 1820-ban s Rajna- vidék egyik fontos (pari városában. Barmettben) Párizsban Ismerkedői meg közelebbről Marx-szal Elsőízben 1842-ben találkoztak Kölnben n Rajnai Utsóo.nál. A francia főváros-' ban. ahol Engels részf.vett a Marx által 1843-ban megindított ,.Német- Éra ne! o Évkönyvek“ című folyóirat munkájában, életreszőló barátságot kötöttek. Engels gazdag angliai tapasztalatokkal, filozófiai és közgazdasági ismeretekkel megrakodva érkezett Párizsba. Angliában éret* szocialistává. Látta a munkásosztály rettenetes helyzetét, kapcsolatba lénett az ak.kon angliai munkásmozgalom vezetőivel. Itt. adta ki „A munkésosztálv helyzete Angliában“ rtmű leleplező trését. Sokaié mű ers-telte akkoriban naturalista színekkel a munkások szenvedéseit, nyomorét. Engels művében újszerű, friss vonásként jelentkezett a munkásosztály ereiének, öntudatosodásának, harci készségének bemutatása.

Marx és Engels páratlan barátsága —- a célok és a nézetek azonosságából táplálkozó eszmei szövetség, amelynek termékenységéhez, alkom erejéhez hasonlót addig nem ismert a történelem. „Régi legendák szálnak a barátság különféle megható példájáról. Az európai proletariátus elmondhatja, hogy tudományát két olyan tudós és harcos teremtette meg. akiknek viszonya felülmúlja a régiek megható legendáit az emberi barátságról.' (Lenin.)

Együttlétük ideién kezdték meg első közös munkájukat: „A szent család" — című könyvet, amelyben tzzé-porrá zúzták Hegel kispolgári követőinek nézeteit. A mű jelen‘ő- rége abban rejlett, hogy a forradalmi-materialista szocializmus alapgondolatait tartalmazza. Az uralkodóosztálytól és az államtól megtaposott munkás nevében nem szemlélődést, hanem egy jobb társadalomért való harcot követelnek benne.

Engels munkája „A politikai gazdaságtan kritikáiénak vázlata“ hozzájárult, Marx elhatározásához, hogv tüzetesebben foglalkozzék a politikai gazdaságtannal.

Tudományos és közírói tevékenységük mellett Marx és En?ela élén- ken rés/.tvettek Párizs forradalmi ■’sooortjalnak küzdelmeiben. Kan- csőlátón lér>*ek a titkos német Kommunista Szövetséggel. amelynek megbízása ólamén foglalták össze a tudományos szocializmus fő alaoel- velt 1848-ban megjelent, felmérhetetlen jelentőségű híres művükben,

a Kommunista Párt Kiáltványában. Joggal írta erről 1800-ben Engels:

,... az egész szocialista irodalomnak legszélesebb körben elterjedt, legnemzetközibb terméke Szibériától Kaliforniáig minden ország sokmilliónyi munkásának közös programja,"

Az, 1RJ8—49-1 forradalmak után, amelyeknek harcaiban Marx és Engels ír részt vett, Angliába költöztek. A nyomor szinte fojtogatta a Londonban lakó Marxot és családját, Engels önfeláldozó segítsége nélkül Marx nemesak a sok évtizedes fáradhatatlan munkával készült Tőket nem tudta volna befejezni, de menthetetlenül elpusztult volna. Marxnak emellett a gigászi munkáin mellett Engels számos jelentős, tudományos mü írásával mu'afta meg a proletariátus világnézetének, a dialektikus mnte- rtaliz,mosnak alkalmazását. Olyan írások ezek, amelyek milliók k'nősévé 'ettek, hatalmas hatást gyakoroltuk a mnnkásosztálvra. fénvt gyújtottak az agyakban, ébresztették az öntudatot és hnrora tüzelték a dolgozókat. Könnyed, közérthető stílusban magyarázta meg a legáltalánosabb tudományos kérdéseket, a történeti fellő- dás számos problémáját. ÍA esalád a magántulajdon és az állam ke'"t_ kezése. Ludwig Feuerbach, Anti-Hüh. ring etb.)

Élénken részt vett Engels az, 1864- ben alakított I, Tnternaeionálé tevékenységében. Az 1871-i párizsi kom- mtin tapasztalatai Marxot és Engelst egyaránt meggyőzek arról, hogy lehetetlen gvő»elmet nrnfnt a munkás- osztály egységes politikája és egysé- g1’« párttá nélkül.

Marx lSR-l-bftn bekövetkezett halála mélyen megrázta a hő harcostársat és barátot. ,.Az ejnberlség szegényebb lett egy fejjel Irta Engels —, elvesztette a legjelentőrehb fejet, amely- ive! rendelkezett; A proletariátus mozgalma tovább halad, de nines I

többé az a központ, amelyhez^ frans oiák, oroszok, amerikaiak, németek fordultak, hogy mindenkor megkapják azt a világos, tnegeáfmhatatla» ianáesot, amelyet esak lángelme^ ég a tökéletes tárgyismeret adhatott.“

Mégis volt ilyen központ — Engels, ekl legfőbb feladaténak tekintetté Marx életművének folytatását, meg* magyarázását és m'lttókVal való meg* ismertetését, Fáradhatatlanul harcolt! Marx tanításainak, a proletárforrá* dalnm világnézetének, a proletárdiktatúráról szóló Igazságoknak meg- védelmezéséért mindenfajta revlzioj nlsta törekvéssel, torzítással szemben. Tanánsalt, útbaigazításait mindig a* Illető ország konkrét viszonyaiba* szabta, Élesen fellépett többek között Voümar német, opportunista eilen éa megsemmisítette a kapitalizmusnak a ezocial'imnoUa való békés belenövé— séről szóló káros, hazug elméletet. Keménv bírálattal illette a német szociáldemokrata párt erfurti programiét. mert hiányzott belőle a prOJ 'etárdlktaturáért folytatandó hafo követelése.

A Marx-szal együtt megkezdett és a Marx vezette harcot folytatva a 80-as évek vége felé a márxizmuí te’les győzelmet aratott és a munkásosztály általános elismert elméleta lett. Engels még részt vett a má-’ödík Tnfernaeionálé megalakításának elfe készítésében de az éveken át folytatott emberfeletti munka aláásta egészségét és 1N90 augusztus a „én meghalt,

Lenin Idézetf megemlékezését így felezte be: „Örökre megőrizzük Engels Frigyesnek, a nrnlefsriétirt nagy harcosának és tanítóiénak emlékét," Ttnlálának 60 évfordulóján a magyar dolgozó milliók is hűséges, szerető szívvel gondolnak a proletariátus nagy tanítómesterére é= soha meg nem hátráló harcosára Büszkék vagyunk arra. hogy szocializmust építő, szabad haza fiaiként, tettekkel őrizzük emlékét.