Észak-Magyarország, 1955. július (12. évfolyam, 154-179. szám)
1955-07-24 / 173. szám
2 gSZAKMAOYAROItSZAQ Vasárnap, 1955. július 34. A júliusi tanácsülések tapasztalatai TANÁCSAINK ülései minden, kor jelentősek, mert újabb célok eléréséért vívott harcra mozgósítják a lakosságot. A nemrégiben f lezajlott júliusi falusi tanácsüléseken most tárgyalták meg elsőiz- ben azokat a feladatokat, ame- . lyek a párt Központi Vezetősége legutóbbi határozatainak végrehajtását szolgálják. Nem kevesebbről volt szó ezeken a tanácsüléseken, mint né- j púnk jövőévi kenyerének betakarításáról, a mezőgazdaság terméshozamának növeléséről és ezzel párhuzamban a falu új, boldogabb életének kialakításáról, a mező- gazdaság szocialista átszervezéséről. A Júliusi tanácsülések eredményességének valóságos fokmérői a kenyércsatában azóta elért sikerek, az újonnan alakult termelő- szövetkezetek, több községben a gabonabegyűjtésben már eddig is elért számottevő eredmények. Általános tapasztalat megyénkben azonban az, hogy igen gyenge ütemben halad a tarlóhántás és a másodvetés, s nem véletlen, hogy a legtöbb tanácsülésen ezekről kevés szó esett. Sok tanácsülésen — nagyon he- 1 lyesen — a kenyércsatára való mozgósítás mellett a termelőszövetkezeti mozgalom erősítésére fordították a legtöbb gondot. A ricsei és az abaújszántói járás községeiben például új tsz-ek alakultak. Megyénkben már ösz- szesen 51 eredményesen működő termelőszövetkezeti előkészítő bizottság jelzi azt, hogy jó munkát végeztek ezen a téren a tanácsülések. Megyénkben az értékes júliusi tanácsülések közül is külön említést érdemel Mezőkeresztes község élenjáróinak tanácskozása. Ezen a tanácsülésen 300 dolgozó vett részt. Részletesen foglalkoztak a község minden problémájával. A sok hozzászólás és értékes javaslat, a kezdeményezések egész sora tette eredményessé az alaposan előkészített tanácskozást. Mezőkeresztes dolgozói tanácsülésükön megmutatták, hogy magukévá tették pártunk és kormányunk határozatait, s egyemberként készek azok megvalósítására. A VÖRÖS CSILLAG és a Táncsics TSz, a földművesszövetkezet é& valamennyi tömegszervezet, valamint a kultúrmunkások pontosan meghatározták teendőiket a kenyércsatában. A két tsz tagjai a tanácsülésen hívták ki egymást versenyre. Példájukat követték Papp János és Okos Lajos középparasztok, akik az egyéni gazdákat hívták versenyre. A mezőke- resztesj tanácsülés legtanulságosabb felszólalásai pedig azok voltak, amelyekben a két tsz tagjai elmondták az egyéni gazdáknak, hogyan élnek a tsz tagjai, mi vár azokra, akik a közös gazdálkodás útjára lépnek. A Táncsics TSz tagjai például már a tanácsülésen örömmel állapították meg, hogy nagy családjuk a közeljövőben mintegy 15 új taggal erősödik majd. A mezökeresztesi és a többi kitűnően sikerült tanácsülés tapasz, talataiból sokat kell tanulniuk azoknak a községeknek, ahol gyengébb volt a tanácsülés, s éppen ezért a kívánt eredmény is elmaradt. Csobaj, Rátka. Takta- báj községekben a beszámolót sem készítették elő kellő gonddal, nem is hozta meg a várt eredményt a tanácsülés — igyekezzenek utólag pótolni a mulasztottakat. Kulákgra%te1t Kesznyétenben Az utóbbi időben gyakran történt betöréses lopás Kesznyéten községben. Bezárt és őrizetlenül hagyott magánlakásokba és a borbélyüzletbe törtek be, ahonnan pénzt, ruhaneműt, edényt, szerszámokat loptak el. A nyomozás során a rendőrség megállapította, hogy a betöréses lopásokat B. Gy. fiatalkorú helybeli lakos követte el. Kihallgatása alkalmával beismerte, hogy a lopásokkal szerzett dolgokat kivétel nélkül Túri Mlháiyné volt 80 holdas helybeli kulákhoz vitte. A kulák lakásáról a házkutatás alkalmával előkerült a lopott holmi nagy része. Több, mint egy év óta rendszeresen bujtogatta a 16 éves fiatalkorút a lopások elkövetésére. Pénzt, ruhaneműt, élelmiszert, edényeket és más dolgokat „szereztetett” így magának az elvetemült kulák. A lopott holmikért ' 20—30 forint zsebpénzt adott a fiatalkorúnak. B. Gy. nem tudott megállni a bűnözés útján, mert félt, hogy a kulák feljelenti. Saját szüleit is meglopta. A kulák pedig egyre telhetetlenebb lett, a lopott holmi egyre gyűlt lakásán. Kihallgatásakor a kulák először tagadni próbált. B. Gy. fiatalkorú — érezve, hogy most már kiszabadult a kulák karmai közül — a szemében mondta: — Maga küldött lopni és vette meg a lopott dolgokat. B. Gy. most érzi csak, hogy milyen bűnbe vitte a kulák. Keserűen a szemébe vágja: „Bűnözőt csinált belőlem, tönkretette az életemet! Miért nem vallja be, hogy a tsz földjéről a kalászokat akarta velem levagdaltatni. Miért nem beszél arról, hogy a határból takarmányt kellett mindig lopni magának.” Túri Mihályné erre sértődötten válaszolja: „Nem ingyen csináltad, azért is megfizettem! Hát nem makukát kaptál érte?” B. Gy. csak annyit válaszolt: „Igen, egy félmarékkal.” A házkutatás során egyéb dolgokat is kiderített a nyomozás. A kulák nagymeny- nyiségű lisztet halmozott fel, amelyet az utóbbi hetekben kilón- kint vásárolt fel. Túri Mihályné és családja 14 000 forint adóval és nagymennyiségű terménnyel tartozik államunknak. Az elszámoltatás során sem terményt, sem állatot nem találtak nála. Nem is találhattak — mert mint most kiderült —> sertéseit ismerőseinél helyezte el a községben és hamis névre állíttatta ki a vágási engedélyt. * Az ügyészség Túri Mihálynét és a fiatalkorút letartóztatta. A bíróságra vár a feladat, hogy a fiatalkorú megfelelő intézeti nevelés után visszatérjen a becsületes emberek közé, Túri Mihályné pedig elnyerje megérdemelt büntetését, hogy ne legyen kedve mégegyszer ártani dolgozó népünknek. Iáradhatatlaóul tovább előre 7 ogos büszkeséggel s örömmel olvastuk a Központi Statisztikai Hivatal jelentését az 1955. évi népgazdasági terv második negyedévének teljesítéséről. Hiszen arról adott számot, hogy a ta valyi visszaesés után folytatódott az iparunkban az első negyedévben megindult fejlődés s kedvezően alakult az egész népgazdaság helyzete. Szocialista iparunk 105.2 százalékra teljesítette tervét, tovább erősödött a mezőgazdaság, gyarapodtak termelőszövetkezeteink a második negyedévben. A sikerben benne van a borsodi ipar dolgozóinak küzdelme, eredménye. Az Ózdi Kohászati Üzemek ismét teljesítik az élüzemi feltételeket, s ha a nagyolvasztó is javít munkáján, a büszke csillag joggal kerül az ózdi gyár homlokzatára. Borsodi bányászaink is a tervek túlteljesítését jelentik. S ha az élenjáró bányaüzemek mögé csatlakozik a még hátul kullogó többi bánya is, olyan mint Felsőnyárád is. akkor a harmadik negyedévben a Statisztikai Hivatal jelentése még nagyobb sikerekről ad számot az ország népének, megyénk dolgozóinak. A’, elért eredmények azt bizo. ™ nyitják, hogy munkásosztályunk teljes erejével harcol a Központi Vezetőség márciusi határozatának megvalósításáért, mert megértette a párt politikáját, helyesli azt és tettekkel, jobb munkával járul hozzá a párt céljainak sikeres m eg valósit ásd hoz. A mezőgazdaságban a kedvezőtlen tavasz és az elkésett nyár ellenére lényegesen javultak a terméskilátások, nem utolsó sorban a mezőgazdaság szocialista szektorának erősödése a tavalyit jóval meghaladó gépesítés következtében. A kalászosok termésátlaga jobb a tavalyinál, kiemelkedően jó termés várható burgonyából és egyes gyümölcsfélékből. Kedvezőek a húsellátás megjavítása szempontjából nagyjelentőségű kukorica termés* kilátásai is. Tovább erősödött a mezőgazdaság szocialista szektora. Ez év első feléj. ben 113 új tsz alakult, 28.000 új tay lépett be a Uz-be. Megyénkben ily> rövid idő alatt nem alakult asnj/i tsz s nem léplek be annyian a tube, mint napjainkban. Hazafiúi büszkeséggel olvashatjuk a jelentésből az új létesítményekről szóló adatokat. Többek között a Lenin Kohászati Művek erőművében, új gépegység kezdte meg működését. 7 ovább javult a lakosság szociális, kulturális szükségleteinek biztosítása, emelkedett az áruforgaj, lom és a fogyasztás. Az áruforga-• lom és a termelés adatainak összehasonlítása azt mutatja, hogy az idén már nem a tartalékok terhére éltünk, mint tavaly, hanem a folyó termelés fedezte a fogyasztás növekvő igényéi. S ezt annak köszönhetjük, hogy emelkedett a termelékenység. Ez pedig azért történhetett, mert megélénkült a szocialista, munkaverseny, szervezettebbé vált a munka. Ez az az út, amelyen haladnunk kell. S hogy sikereink még nagyobbak legyenek, ahhoz az kell, amit feladatként megjelöli a jelentés. Fejlesszük a technikát, használjuk ki a gépeket, ragyogjon újra régi fényében az újitómozgalom, termeljünk egyenletesen. Biztosítsuk a munka elvégzésének lehető legjobb feltételeit, még tovább szilárdítsuk a munkafegyelmet, nr ijentse a borsodi ipar rendsze. * résén túl a tervét. Dolgozó parasztságunk gyorsan végezze el az aratást, cséplést, tarlóhántást, másodvetést. Adja első gabonáját a hazának s feleslegét az államnak. Szilárd elhatározása legyen minden borsodi dolgozónak: magam is hozzá akarok járulni a nagy célok valóra_ váltásához, az eddigiektől mén jobbon dolgozom, hogy jól megalapozzuk a második ötéves tervünk megvalósítását. A Minisztertanács rendelete a kenyérgabona kötelező vetéséről p 1 h i R o c a L b F f I M I LANOTOL A P © IK< © IL íl © MUNKÁBAN A GUMIBOT ne. folytatás.) 1ÍONKÁBAN A OUMIBOT A mauthautenl fogolytáborban a foglyok megszűntek embernek len. ni. Mindenki kapott egy vékony drótraíüzött számozott pléhlapot. Caleffl száma 115416 volt. Még egisztn sötét volt, amikor éb- rtsstót kongattak. „Ébresztő, föl!" — kiáltozták. Aki nem volt elég gyors, arra rögtön lecsapott a gumibot. A szobát példás rendben kellett tennünk: a szalmazsákokat szép rendben a falhoz támasztani, a takarókat összehajtani. Mezítelen felsőtesttel sorakoztunk a Wascheraum előtt. Borzasztó hideg volt. Kaptunk egy tucatnyi, zsebkendőnél alig nagyobb törülközőt, mintegy 300 ember számára. Csak az elsők tudtak megtörülközni. Folyton sürgettek bennünket, a gumibot működött. Visszatértünk a terembe. Hat torba álltunk fel, minden sorban 50 ember. Mereven álltunk, ha valaki egy centimétert elmozdult, már rögtön ordítoztak, suhogott a gumibot, lecsapott egy ököl. A blokkparancsnok gondosan megszámolt bennünket. A sorok végén a háziszolgák álltak, köztük két tiz—tizenkétéves és egy másik, kissé magasabb, talán tizenötéves gyerek. A háziszolgák között egyszeresük ismerős arco‘ fedeztem fel: magas homlok, kiálló pofacsontok, kék szem, széles váll. Ez az ember közülünk való! Agostino Barbieri volt, a veronai festő, akivel Bolza- nóban találkoztam. Ugyanolyan nyütt öltözékben volt, mint a többiek: kopott öltönyben, mint valami szerencsétlen koldus, a hátán kék szürkesávos „ablak". Az előző szállítmánnyal került ide Bolzanóból. Háromnegyed órája álltunk már ebben a groteszk helyzetben, ingben, rongyos alsónadrágban, félig meztelenül a huzatban. „Achtung!“ — vigyázz! — kiáltotta el magát hirtelen a blokkfelelős. Ünnepélyesen belépett egy SS katona, közömbösen meghallgatta a rövid jelentést, megszámolt bennünket, feljegyezte az eredményt és elment. Vége a sorakozónak. A spanyol ordítani kezdett, hogy „raus! raus" — kifelé! — és kiterelt benn unhat az udvarra. Éjjel megint esett a M. Az elvadult spanyol fel és alá rohangáztatott bennünket a blokk előtti térségen. Fagyott lábaink rémesen fájlak a rossz cipőkben. „Ein! zwei! drei!" — reszkettünk a hidegben, fázásunkat a mozgás sem győzte le. ólmos eső kezdett esni. A spanyol ekkor egy hatalmas terembe terelt bennünket és megparancsolta, Hogy sorban üljünk le a földre. Hihetetlen, hogy mennyi gonoszság lakozott ebben az alakban. Spanyol, olasz, német szavakkal hosszú előadást tartott, elmondta, hogy Mauthausen a szörnyűségek pokla, ne legyenek tehát illúzióink, úgyis a krematórium vár ránk, ha nem teljesítjük kötelességünket. Elmondta, hogy mi történt c táborban néhány hónappal ezelőtt, hogyan irtották ki a spanyolokat és a zsidókat. „Láttátok azt a kőbányát a tábor bejáratánálf Ott lent dolgozik a büntetőszázad. Azok között hamar elpatkol az ember, alig biria ki néhány napig. Azelőtt a zsidókat küldték oda. Anyaszült meztelenül kellett dolgozniok, hátukon nagy szikladarabokat kellett f elcipelniük a lépcsőn. Amikor már minden lépcsőfokon állt egy kőtől görnyedő ember, az egyik SS katona rálőtt az elsőre, arra, aki a lépcső legtetején állt, az összecsuklott, a sziklával együtt ráesett a másodikra, az megint a harmadikra és így tovább, végig. Kétszáz lépcső van. Ezt a játékot még ma is űzik. Mulatságból csinálják." Abbahagyja, talán érzi, hogy túl sokat mondott Lóbálja a gumibot- jdt, mintha ezt mondaná: „Eh! Láttam én már sok mindent itt!" Azután felszólít bennünket, hogy énekeljünk olasz és nápolyi dalokat. Perini di Vicenza, az egyik katolikus partizán, akinek szép bariton hangja van, teljesíti kívánságát. Elszomorodunk, elkomorodunk. Torkunkat a könnyek fojtogatják . . . Elég! Costa, egy bolognai ügyvéd kis történeteket kezd mesélni. Mások is követik a példáját, hangulatunk lassan helyrebillen. Később sikerült Barbierlvel és egy másik festővel beszélnem, aki szintén Stubendienst-re — barakk- szolgálatra volt beosztva. Gino Gre. gorinnk hívták. Barbieri húsz napja van itt, ebben a blokkban húzódott meg. Meddig sikerül a Jváttérben maradniaf Gregorit szeptember 8. után fogták el Budapesten, az olasz követ. A Minisztertanács rendeletet hozott v a kenyérgabona vetéstervének teUesi- i tése érdekében. J Vetési kötelezettség t A Minisztertanács rendelete értel- J méhen kenyérgabonát köteles vetni a ^ mezőgazdasági termelőszövetkezetek, f termelőszövetkeztei csoport és minden t egyénileg gazdálkodó (továbbiakban: \ termelő). Az állami gazdaságok, kísérleti, ^tan- éa célgazdaságok kenyérgabonavetési kötelezettségét termelési térvük határozza meg. A községi (városi) kezelésben lévő tartalékterületek legalább 20 százalékát kenyérgabonával kell bevetni. Ez a kötelezettség nem vonatkozik az állami apaállatok eltartását szolgáló tartalékterületre. A községi (városi) kezelésben lévő tartalékterületre adott kedvezmény a községre (városra) megállapított vetéstervet nem csökkentheti. A vetési kötelezettség megállapítása A megyék (a fővárosi és a megyei (jogú városok) részére megadott köte- Hező kenyérgabona vetésterv felbontásánál a megyei (fővárosi és a me- |gyei jogú városi), a járási és a köz- 16égi tanácsok végrehajtóbizottságai a ' gazdalajstrom I. B. részének adatait kötelesek alapul venni. I A rendelet értelmében a járási ta- 1 nács vegrehajtóbizottsága a járásban • lévő mezőgazdasági termelőszövetke- . zetek, a termelőszövetkezeti csoportok, I valamint községek, városok vetéster- I vét augusztus 5-ig köteles kiadni. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek. ■ termelőszövetkezeti csoportok kenyér- I gabona vetésterületét a velük történő • előzetes tárgyalás alapján kötelező : vetéstervként katasztrális holdakban j kell megadni. Az egyes községek, vá- ) rosok kötelező kenyérgabona vetés• területét úgy kell meghatározni, hogy 1 a termelők kötelező vetésterületének i százalékos aránya megfeleljen a helyi i termelési viszonyoknak és a gyakor- 1 lat során kialakult területi arányoknak. i A községi (városi, városi kerületi) i tanácsok vegrehaj főbizottságai (továb- 1 biakban: községi végrehajtóbizottság) ( kötelesek a kenyérgabona vetéstervéi i — a gazdalajstrom adatai alapján — • egyenkint megállapítani és a vetés: ! kötelezettséget a termelőnek beadási ségen, Lamberti SorrenHno újságíróval, Vespa őrnaggyal és mások, kai együtt. Azóta velük együtt itt, Mauthausenban van. Mind elhelyezkedett már valamilyen kényelme- sebb állásban. Megmagyarázta, hogy arra kell figyelni, nehogy az ember belekerüljön valamelyik transzportba, ne helyezzék át valamelyik munkatáborba, ne betegedjék meg, nehogy a kórházban végezze «éleiét. Mindenki a maga szerencséjének kovácsa... — Mi Van a kórházban? — kérdeztem tőle. — Nem láttad idejövet azt a tíz barakkot a kerítésen kívül? Az az „orosz tábor“. Azért hívják így, mert orosz foglyokkal építtették fel és először ők laktak benne. Most az a kórház. Úgyszólván senki sem kerül ki onnan egészségesen. Sokan jutnak a kórházból a „kék kocsiba“ is. Hogy mi az? Majd többször látod magad is. Zárt gépkocsi, kék függönnyel eltakart üvegablakokkal . .. Arra rakják fel az idősebb, dologozni már nem tudó embereket, a súlyos betegeket és azokat, akiktől meg akarnak szabadulni. Azelőtt csak a zsidók kerültek a „kék kocsiba“, most már nem válogatnak. Becsukják a kocsi ajtaját, kihajtanak a mezőre, ott beindítanak egy rejtett motort és az mérges gázzal árasztja cl a kocsi belsejét. Aki benne ül, mind megfullad... Vagy néha egy kicsit messzebb viszik az áldozatokat, le a Duna melletti völgybe, ahol egy csomó gazember — német orvosok és néhány bőrét féltő internált, aki a maga rongyos életéért hajlandó ezeknek segédkezet nyújtani, bármiféle gonoszságban — mindenféle kísérletet folytat a szerencsétleneken. Voltak, akik a kísérleti telepről félőrülten kerültek vissza meghalni az „orosz táborba“ ... Aztán ott van még a gázkamra ... Szédülni kezdtem, a gyomrom kavargóit. Odakaptam, mire Gregorí észrevette, hogy túl sokat mondott. Igyekszik tompítani a hatást, látja, hogy Barbicri is halálsápadt. „Ne rémüljetek meg! Nem mindenki kerül oda, de adok egy jó tanácsot, ha rosszul érzitek magatokat, inkább dögöljetek meg a blokkban, vagy az udvar egyik sarkában, csak a kórházba ne menjetek! És soha senkinek ne panaszkodjatok, hogy rósz. szül vagytok!“ (Folytatjuk.) könyvében előírni. A vetési kötelezettséget a termelőnek sajátkezű aláírásával kell elismerni. Azoknak a termelőknek a kenyérgabona vetési kötelezettségét, agik- nek más község határában is van szántóterületük, abban a községben kell megállapítani és előírni, ahol beadási könyvüket kiállítottak. A vetési terv teljesítésének nyilvántartása és ellenőrzése A rendelet értelmében a termelők kötelesek a vetési kötelezettség teljesítését a vetési munkák befejezésétől számított három napon belül a köt. ségi végrehajtóbizottságnak bejelenteni. Azok a termelők, akik kenyér- gabona vetési kötelezettségüket több község határában teljesitik, kötelesek a vetés teljesítését a terület fekvése szerint illetékes községi végrehajtóbizottság igazolásával abban a községben (városban) bejelenteni, ahol a vetési kötelezettséget számukra előírták. A községi végrehajtóbizottság a bejelentések alapján köteles nyilvántartást vezetni a kenyérgabona vetésteljesltéséröl. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek és a termelőszövetkezeti csoportok vetési kötelezettségének teljesítését, jelentéseik alapján, a községi végrehajtóbizottság és a járási (városi) tanács végrehajtóbizottságának mezőgazdasági osztálya tartja nyilván. A vetési terv teljesítéséért a működési területén az illetékes tanács végrehajtóbizottságának elnöke személyében felelős. A vetési terv teljesítését a tanácsok végrehajtóbizottságai kötelesek rendszeresen ellenőrizni. A vetési kötelezettség elmulasztásának jogkötelezettségei Azokat a termelőket, akik vetési kötelezettségüket nem teljesítik, a kenyérgabona beadása után járó minden kedvezményből kizárják: nem részesülhetnek korpajuttatásban, kenyérgabona beadási kötelezettségüket kenyérgabonával kell teljesíteniük, azt más terménnyel nem helyettesíthetik, tekintet nélkül kenyérgabona- termésükre és vetőmagszükségletükre. Szabálysértés esetében 1000 forintig terjedhető pénzbírság szabható ki azokra, akik vetési kötelezettségüket nem teljesitik, a vetési kötelezettség teljesítésének bejelentését elmulasztják, vagy a valóságnak meg nem felelő aduinkat jelentenek be. Súlyosabb esetekben a cselekményt bűntettnek kell tekinteni és elkövetőire a 8800-1946. VII. 28. M. E. sz. rendelet 9. paragrafus (1) bekezdése alapján kell a büntetést kiszabni. (MTTj
