Észak-Magyarország, 1955. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1955-07-24 / 173. szám

▼fctóimáiv 1955. .Július 24. ESZAKMÄGTARCmSZAO S A SZOCIALISTA MUNKAVERSENY HELYZETE KÉT BÁNYAÜZEMBEN Teremtsenek repdet Felsőnvárádon További javulást várunk Szuhaká!lótól Felsőnyárád, a Borsodi Szénbányászati Tröszt úgyik legjobban gépesített üzeme. Nem sokat törőd­jek itt a munkaver Mennyel. Következménye: hónapok óta nincs tervteljesítés. Júniusban mindössze 86.5 százalékot jelentettek. Drágán termelnek. Egy tonna szenet 82.60 forintért kellene előállítani. Ezzel szem­ben náluk ez 98.37 forintba kerül. Sok a 100 százalé­kon alul teljeslt&k száma. Júniusban 47.1 százalékot tett ki. Éves tervükön felül 1100 tonna szenet vállaltak. NI ég egy tonnát sem teljesítettek. Hatezer tonna szén­nel tartoznak. Ugyan az évi terv és vállalás teljesíté­sét nevezetes dátumokra felbontották, intézkedési terveket is készítettek. Hiba azonban ott van, hogy egy sor feladat végrehajtásáért az összes szerveket egyszerre tették felelőssé. Sőt olyan feladatok telje­sítését hárították a párt- és szakszervezetre, amely kizárólag a műszaki vezetésre tartozik. A felsőnyárádi bányaüzemben nincs gazdája a munkaversenynek. A párt-, szakszervezet és üzemve­zetőség helytelenül azt tartja, hogy a jelenlegi hely­zetben nem lehet egészséges munkaversenyt kialakí­tani. így nem is irányítják az üzem kollektívájának figyelmét azon feladatok megoldására, amelyek a hullámvölgyből kisegítenék a felsőnyárádi bánya­üzemet. Pedig akad egy sor ilyen. Itt az ideje, hogy versenyt szervezzenek az új szállító lejtakna határ­idő előtti kihajtására. Ezzel a hosszú és bonyolult gé­pi szállítást rövidíthetnék le. A pártszervezet helyesen tenné, ha pártmegbízatásokat adna ki a lejtaknán. Sok a gépészeti hiba. Három-ötórás gépállások nem ritkák. A műszaki feltételek nincsenek biztosítva a gépek zavartalan munkájához. Gyakran leégnek a motorok. Elszakad a gumiszalag, a kaparólánc. Mind­ezt „isten csapásának'' tartják. Nem is kutatják a hi­bák forrását. Nincs törekvés, hogy a munkaversenyt o termelésgátló körülmények kiküszöbölésére szer­vezzék. A DISZ-nek nem adnak semmiféle megbíza­tást. öt szeneid DISZ-brigád dolgozik a bányában és a gépészetben is sok DISZ-fiatal van, a DISZ szer­vező titkára is itt dolgozik. Rossz a munkafegyelem, vontatott a műszakváltás, nincs kihasználva a 480 perc. Egyenetlen a termelés. A szén nagy részét a mű­szak végén szállítják ki a bányából. A szállítógépe­ket így túlterhelik. Persze, hogy leégnek a motorok. Rossz a munkaszervezés. Mindent egyszerre akarnak csinálni, ácsolni, robbantani, fúrni, stb. Órák múlnak el és egy gramm szén sem kerül a kaparóra, vagy a gumiszalagra. Gyengén keresnek a felsőnyárádi bányaüzemben. Nem ritka műszakonkint a 24—29 forintos vájári ke­veset Az alacsony teljesítmény miatt prémiumot sem kapnak. Ezekért a műszaki vezetőket terheli a fele­lősség elsősorban. De hibás a területi főmérnökség is, mert a munkaversenyben nem látja meg a mozgató erőt és csak „műszaki“ intézkedésekkel akar mini dent megoldani. A termelési értekezleteket ugyan megtartják, de ezeket a műszakiak megbeszélése nem előzi meg. A sztahanovista mozgalommal nem sokat törődnek, önköltségcsökkentési brigádot sem hoztak létre. De hogy valami jót is mondjunk, dicséret illeti a felső­A szuhakállóiak kitűnően dolgoznak. Előirányza­tukat rendszeresen túlteljesítik. Júniusban 105 száza­lékot jelentettek. Önköltségüket ez év első negyed­évében a tavalyihoz képest 24—25 forinttal csökken­tették. El is nyerték az élüzem címet. Most, a II. ne­gyedévben is megvan a remény, hogy ismét megszer­zik a kitüntetést. A szuhakállói bányászok az évi ter­vükön felül 10.715 tonna szenet vállaltak. Ebből a II. negyedév végéig 4.970 tonnát teljesítettek. Meglátszik, hogy itt törődnek a munkaverseny- nyel. Szilard a munkafegyelem, igazolatlan mulasz­tás alig fordul elő. Jó termelési értekezleteket tarta­nak, az üzem törzsbányászokkal rendelkezik. Alkotó az együttműködés a munkások és a műszakiak kö­zött. Megelégedésre azonban nincs okuk. Ugyan a re­mekül gépesített felsőnyárádi bányaüzemet lepipál­ják, de tennivaló a szuhakállói bányában is akad. Helyesnek tartjuk, ha meghatározzák, egy-egy ver­senyszakaszban mik a feladatok, hogy az üzem biz­tosítsa a sikert. A tapasztalat az, hogy még nem mindig az üzem szempontjából a legdöntőbb kérdé­sekre irányítják a kollektíva figyelmét. A verseny­vállalásoknál pedig az a hiba, hogy a csapatvezető vájárok teszik meg a dolgozók nevében. Hátránya: nem mindenki szerez tudomást a vállalásról, nem érez felelősséget annak teljesítéséért, így a verseny csupán a csapatvezető vájárokra korlátozódik. Ez az oka, hogy elmarad a tömegek kezdeményezése a tar­talékok felkutatása iránt. Pedig ezek révén a ver­senyben még „előkelőbb“ helyet foglalhatnának el. A sztahanovista-mozgalommal is többet kell törődni, o műszaki dolgozók közül többen nem ismerik a felté­teleket, hogyan lehetnének sztahanovisták. A verseny során kiemelkedő eredményt elért dolgozókat sem emelik a sztahanovisták közé. Intézkedjenek, hogy mielőbb a munkaverserív alapjává váljék a Sztahá- nov-mozisalom. A jelenlegi sztahánovieták pedig ad­janak több segítséget az üzemnek. Javasoljuk, hogy irányítsák a kollektíva erejét a munkaidő jobb kihasználására, a technikai előírások betartására, a bérfegyelem megszilárdítására, a taka­rékosabb robbanóanyagfelhasználásra. Helyes, ha a kollektíva fellép azokkal szemben, akik 10—15 perc­cel előbb abbahagyják a munkát. Sürgősen keltsék életre az űjítómozgalmat. Jelenleg az üzemben nincs egyetlen bevezetett és megvalósított újítás. S ezt előbb-utöbb megérzik. A politikai munkát is széleskörűvé kell tenni. Mozgósítsák a pártbizalmiakat, a népnevelőket. Itt az ideje, hogy az önköltségcsökkentési brigád is feléb­redjen. * A két bányaüzem példája szolgáljon a többi bor­sodi bányáknak okulásul. A szuhakállóiakra büszkék vagyunk. Kérjük őket, valósítsák meg javaslatainkat, meglátják, eredményeik még tartösabbak lesznek. A felsőnyárádi bányaüzemben pedig teremtsenek rendet. Hozzák rendbe a gépeket, gondoskodjanak pótalkatrészről, a vezetők a hibát ne egyedül a dol­gozókban keressék, mert azok termelni akarnak és jól keresni, öntsenek életet a munkaversenybe, ké­MILYEN LE AZ ÚJJÁÉPÍTETT MISKOLCI SiÁltkafiu Az épület Széchenyi utcai homlokzata a Sötétkapuval és árkádsorral. A Miskolci Tervező Irodában több mérnök dolgozott hosszú ideig a Sötétkapu és környéke helyreál­lításának tervén. Ezidő alatt Mis­kolc dolgozói gyakran megkérdez­ték: — Lesz-e egyáltalán Sötétkapu, vagy végleg lebontják? A kérdésre sokáig nem kaptak választ az érdeklődők, pedig köz­ben megszületett Miskolc egyik leg­régebbi műemlékének végleges helyreállítási terve. Építészeink legjobbjainak mun­kája nyomán egy év múlva szép építészeti alkotással fog gazdagodni Miskolc belvárosa, ahol újjáépül nemzeti múltúnk egyik értékes em­léke. Augusztus elsején a legjobb építőbrigádok kezdenek hozzá a nagy munkához. Nézzük meg, milyen lesz a Rá- kóczi-utca 2. számú ház. A terv két részből áll. Az egyik a lebontott épület helyének beépí­tését oldja meg, a másik a Déryné- lépcső helyreállításával, a déli épü­letszárny lakásainak korszerűsítésé­vel és a műemléket képező részle­tek megvédésével foglalkozik. Az új épület kétemeletes lesz. Földszintjén, az utcai fronton ár­kádsor épül, mögötte a Miskolci Ál­lami Áruház cipőosztályát helyezik el. Ez az árkádsor a belváros ren­dezésének fontos magja lesz, mert évek során — az árkádosítás teljes hosszában kiépülve — lehetővé te­szi a Széchenyi utca kiszélesítését. Az árkád a Sötétkapunál kezdődik és teljes hosszúságban végigvonul az új épület alatt. A későbbiek so­rán a Széchenyi utca 26. számú há­zig tart majd. Az első és második emeleten a terv szerint függőfolyosókról laká­sok nyílnak. Emeletenkint öt lakás épül, melyek közül kettő kétszobás, három pedig egyszoba hallos lesz. Ez az épület foglalja magába a Sö- téíkaput is nagyobb gerincmagas­sággal. Mi történik a Sötétkapuval a helyreállítás után? Erre is választ adunk. Átjáró jellege teljesen megmarad. Keleti irányban árkád kapcsolódik hozzá. Az árkád nyugati részén egy kis fülke lesz. melybe a ház tör­ténetét megörökítő tábla kerül. A Sötétkapu földszintjén két kisebb üzlet épül be, az emeleten pedig egy kétszoba hallos és egy egyszo­bás lakást készítenek. A meglévő boltozat alatt áthalad­va található — ma még befalazva — a Déryné-lépcső bejárata. Nem­zeti kultúránknak ezt a történelmi emlékét államunk védelmébe vette és helyreállíttatja. Röviden áttekintve a terveket, láthatjuk, hogy építészeink a Mis­kolci Tervező Irodában szép létesít­ménnyel ajándékozzák meg a vá­ros dolgozóit. A feladat most már a Borsódmegyei Állami Építőipari Vállalat dolgozóira hárul, akiknek az építés során sok problémát kell leküzdeni. Mint mondottuk: augusz­tus elsején hozzákezdenek a tervék végrehajtásához és két kezük mun­kája nyomán egy év múlva a Rá­kóczi utca 2. számú ház új" színt jelent majd Miskolc belvárosában. SZARVAS MIKLÓS Többmillió forint hűségjutalom Az idén szeptember 4-én ünnepük bányászaink ötödször a magyar bá­becsületes munkájukért. Nem ritka az olyan bányász, mint Putnokon nyárádiakat, mert a millszekundos robbantást si­kerrel alkalmazzák. A bányaüzemnek van hangos­híradója, versenytáblája, mégsem ismertetik ezek ré­vén az eredményeket, nem teszik szóvá a hibgkat. szítsenék intézkedési tervet, pontosan határozzák meg mindenkinek a feladatát és a számonkérést ne mu­lasszák el, akkor a felsőnyárádi bányaüzem is kike­rül a hullámvölgyből. I ny ásznapot. Bányaüzemeinknél már számolgat­ják a dolgozók, hogy mennyi hűség- jutalom illeti meg őket egész évi ATARSADALMI TULAJDON VÉDELMÉBEN Rendőr járta a minap végig a miskolci Rácz Á. Utcai bérházak pin­célt. Lopott deszkák :ííííííÍ:.::»ssuí:::;;:::í;í:sí.íííí;:-í»».í:,:.. TÖRTÉNET, AMELY NEM EGYEDÜLÁLLÓ után kutatott, me­lyeket a bérházak előtti építkezés­től hordtak el. Az esetet a bérházi gyerekek alaposan megvitatták. Akadt köztük egy pár ludas is. így diskuráltak: — Nálunk nem találtak semmit szólt az egyik büszkén. — Van itt ész tata! Én nem a pincébe dug­tam el, felvittem a lakásba .., Figyelmeztető tények Úgy hírlik, óvoda lesz az épület­ből, amelyet a Rácz Ádám utcai bérházak előtt építenek. Tudvalévő, az építkezéshez sok deszkaanyagra van szükség. Ebből bizony szűkiben áll az ország. Érthető, hiszen soha annyit nem építettünk, mint az el­telt évek alatt. Ha kétszerannyi fánk lenne, sem tudnánk kielégí­teni az igényeket. így hát nagyon ránkfér a fával való takarékosko­dás. Ezt azonban kevéssé tapasztal­juk. Amikor letelik a műszak, az építőmunkások egyike-másika gyor­san körülnéz és ripsz-ropsz egy ka­zal gyűjtést szerez magának. Nem kíméli még a vadonatúj deszkákat sem. Szünidő van. Minden gyerek a té­ren játszik. Aztán, amikor megun­ják, az építkezés közelében leülnek figyelik a felnőtteket. S meglátják, hogy aprítják fel a jó deszkát és vi­szik haza. A gyerekek is követik a példát, megragadnak egy-egy dara­bot, és usgyi hazacipelik. Van itt őr is, de szegény öreg bácsi képte­len annyi gyereket szemmel tartani. Miután a srácok első „próbálkozá­sai” sikerrel jártak, rendszert csi­náltak a dologból. Beszerzőkké vál­tak. Ók gondoskodnak édesanyjuk gyújtósáról. Ügyes, szemfüles gyerek válik az ilyenből, aki még a jéghátón is megél — hallottam egy alkalommal a helytelen megjegyzést. Szöget ütött a fejembe, vajon a szülők mit csinálnak az ilyen ,beszerző” gye­rekkel? Miért nem zavarják vissza a „szerzett” fával? Ez elmaradt ed­dig, amit a rendőr megjelenése is igazol, mert elnéző a szülő gyerme­kével szemben: — hát istenem az * kis fa, mit számít, attól még nem megy tönkre az állam! Az egyik vasárnap reggel két pöttömnyi gyereket vettem észre — alig nőttek ki a fűből — amint egy irdatlan hosszú deszkát cipeltek. Csak úgy inogtak a teher alatt. Hazafelé cipelték a fát. Visszavitet­tem velük az építkezésre, majd kö­rülnéztem, s láttam, hogy a bérhá­zak ablakaiban emberek, asszonyok könyököltek, az úton felnőitek sé­táltak és egyikük sem figyelmeztet­te őket: Nem szabad gyerekek! A baj forrása Sok szülő úgy van a gyerek ne­velésével, hogy azt teljesen rábízza az iskolára. Elvégre ez a dolga a pedagógusnak, ezért kapja a fizeté­sét! Nagyobb csínytevés esetén megrakja a fiát és erkölcsi prédi­kációt is tart neki. Ezzel a gyerek- nevelést befejezte. Ne feledjék el a szülők, hogy gyermekük élénken figyeli, hogyan folyik az élet sora odahaza. Mi tör­ténik náluk; miről beszélgetnek a szülők? S amikor látják, hogy az apa egy aktatáska gyűjtést hozott haza a gyárból, meg néhány csavart vagy szerszámot és ráadásul hall­ják, amikor az anya megkérdezi: — Na sikerült kihozni, nem kap­tak el? w megnyugodva nyugtáz­zák a gyerekek: — No lám, nem is olyan nagy dolog az a lopás! az iskolában meg milyen ribilliót csi­nálnak belőle. A közösség tulajdona Nehezen Hatódik át az emberekbe a közösség tulajdonának védelme. Nehezen értik meg — hogy min­den, ami ebben az országban van, a miénk, minden jó a mi javunkat szolgálja, s minden rossz a közös­ség rovására van. Biztosan elnáspágolnák gyerekü­ket azért a bérházi lakók, ha az éjjeliszekrény ajtaját aprítanák fel gyűjtósnak. S miért nem teszik ezt, amikor az építkezés deszkáját da­rabolják fel? Az éjjeliszekrényt sa­játjának tudja, s ami nincs közvet­len birtokában, azt nem érzi tulaj­donának. Pedig kinek építik azt az óvodát? És az ellopott deszka hány óvoda felépítéséhez lett volna ele­gendő? Talán megengednék a szü­lők. hogy annak a bérháznak, ame­lyikben laknak, kiássák a gyerekek a fundamentumát, hogy összedűl­jön? Kik maradnának hajléktala­nul? S kinek a pénzén fognak újat építeni? — nem másén! mint a kö­zösségén. Lehet, hogy az államnak ilyen váratlan kiadását a borítékon még nem érzik meg, csak azt ve­szik észre, hogy egy kicsit nehezeb­ben élnek, mint azelőtt, s aztán, mint szokták a rövidlátók, szidnak mindenkit, mint a bokrot. Emberek! nyissátok ki a szemeteket, lássatok távolabb, messzebb! A kollektíva ereje óriási a fejlődés felszabadult ha­zánkban. E rohamos fejlődés mö­gött elmaradt az emberek tudatá­nak átformálása Lenin azt mondja: ________________ „Attól, hogy elkez­dődött a forrada­lom, az emberek nem váltak szen­tekké. A burzsoá társadalom tete­mét ... nem lehet koporsóba tenni és elásni a földbe. A megölt kapi­talizmus itt köztünk hal me® és in­dul oszlásnak, miközben megfertőzi a levegőt.” A társadalmi tulajdon védelmé­ért folyó harcot még veszélyezteti és gátolja — Lenin szavai szerint — a régi rothadónak és elhalónak ezer szála. S ezek a szálak csak akkor szakadnak szerte-szét, ami­kor a közösség ereje — élen a kommunistákkal — fellép velük szemben. Vessünk hát véget min­denütt az eddigi elnéző, engedé­keny magatartásnak a társadalmi tulajdon védelmében. Sztálin elvtárs így ír a társadal­mi ellenőrzésről: „Amikor elfognak egy kémet, vagy hazaárulót, a kö­zösség felháborodása nem ismer ha­tárt, főbeiövést követelnek. Mikor azonban egy tolvaj ott garázdálko­dik mindenki szemeláttára, lopkod­ja az állam vagyonát, környezete arra szorítkozik, hogy jóindulatúan mosolyog rajta és vállonveregeti Pedig világos, hogy a tolvaj, aki a nép vagyonát lopkodja, és a nép­gazdaság érdekeit ássa alá. ugyan­olyan kém és áruló, ha ügyein nem rosszabb.. Ne feledjük hát, a társadalmi tu­lajdon védelme nem kizárólag a bűnügyi szervek feladata, hanem hazafias kötelessége minden derék, becsületes honpolgárnak. boda Szurdoki István, vagy Fehér Imre, akik közel 6 ezer forint hűségjutal­mat kapnak. A tekintélyes összeget kitevő hű­ségjutalom elismerése a nehéz bá- nyászmunkának, ugyanakkor továb­bi fegyelmezett jó munkára serken­ti dolgozóinkat. Aki ugyanis esupán egy esetben hiányzik igazolatlanul az év folyamán, már elveszíti hűség- jutalmának felét. Aki két esetben marad ki igazolatlanul, az elveszíti egész hűségjutalmát. Az Ózdi Szénbányászati Trösztnél mintegy 9 millió 30« ezer forint hű­ségjutalmat fognak kifizetni az ötö­dik magyar bányásznapon. Ez több mint S millió forinttal múlja felül a tavaly kifizetett hűségjutalmak ösz- szegét. >! A 100 méteres mozgalom eredményei Somsályon Aknaüzemeink dolgozói sorra csatlakoznak a gyorsvágathajtási mozgalomhoz. A somsályi akna­üzemnél havi 100 méteres mozga­lom indult meg. Első a brigádok közötti versepy- ben Stricz Zoltán DISZ-brigádja. A fiatal vájárokból és vájártanulók­ból álló brigád állja adott szavát. Vállalta, hogy a terv 120 százalékos teljesítése mellett havonta 100 fo­lyóméter vágatot hajt ki. A brigád július 22-ig 72 folyóméter vágatot hajtott ki. Dobos B. Károly elővájási brigád­ja szintén jó eredményt ért el a 100 méteres mozgalomban, a ver­senyjelentés szerint a második de­kádban 40 folyóméter vágatot haj­tott ki. A sztahánovista és kiváló dolgozókból álló brigádban szilárd ■munkafegyelem van, a munkaidő helyes kihasanálásával érik el * szép eredményeket.

Next

/
Thumbnails
Contents