Észak-Magyarország, 1955. július (12. évfolyam, 154-179. szám)
1955-07-16 / 166. szám
ESZAKMAGYARORSZÍG Kenézlöi hétköznapok: Harcokban születik az új élet J AZ MDP BOR SOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Xi. evioiyam 166. szám ARA 50 FILLER Miskolc, 1955 július 16. szombat Az ipar további fellendítésével, a technikai haladással és a termelés szervezésének megjavításával kapcsolatos feladatokról A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága plénumának N. A, Bulganyin beszámolója alapján elfogadott határozata Moszkva, yúíiite 14. (TASZSZ) A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának plénuma 1355. július 11-én N. A. Bulganyin beszámolója alapján határozatot fogadott el „Az ipar további fellendíí. Az ipar munkájának néhány eredményéről A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának plénuma megállapítja, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusa óta eltelt években a szovjet ipar jelentős sikereket ért el. Az ötödik ötéves tervet az ipari termelés volumene tekintetében 1955. május 1-re, vagyis négy év és négy hónap alatt teljesítették. Nagy győzelme ez a szovjet népnek abban a harcban, amelyet a szovjet állam gazdasági hataknának megerősítéséért, országunknak a kommunizmus felé való továbbhaladásáért vív. Nagy sikereket aratott a nehézipar, amely az egész népgazdaság fejlődésének, a dolgozók jóléte állandó növelésének és az ország honvédelmi ereje fokozásának alapja. A termelő- eszközök termelése 1955 végére 1950- hez viszonyítva legalább 84 százalékkal nő és a Szovjetunió egész ipari termelésének több mint 70 százaléka lesz. A háború utáni évek nagy eredménye a Volgán KujbisevneL Sztálingrádnál és a szibériai folyókon létesülő hatalmas vízierőművek építése. Az országban jelenleg épülő vízierőművek kapacitása majdnem háromszorosa az 1954 elején működő összes vízierőmüvekének. A gépipar termelése 1955-ben 1950- hez viszonyítva több mint kétszeresére nő. 1940-hez viszonyítva pedig 4,6-szeresére. Jelentősek az eredmények az új, nagy teljesítményű gépek, berendezések és precíziós műszerek megalkotásában és gyakorlati alkalmazásában, valamint az élenjáró technológiai folyamatok kidolgozásában és bevezetésében. A gépipar termelésének növelése lehetővé tette a nehéz és munkaigényes munkák gépesítési színvonalának emelését, fontos iparágakban — a szénbányászatban, a kohászatban, az ásványolaj-iparban, a faiparban, valamint az építőiparban, a közlekedésben és a mezőgazdaságban. Jelenleg a kolhozok és a szovhozok földjein kétszer annyi traktor, gabona- kombájn és más mezőgazdasági gép dolgozik, mint 1940-ben. E hatalmas technika alapján sikeresen oldjak meg á szűz- és a parlagföldek hasznosításának, a gabon.a, az ipari növények és az állati termékek termelése növelésének feladatait. A nehézipar általános növekedésének alapján fejlődik a könnyű- és az élelmiszeripar. 1955-ben a köz- szükséoleti cikkek termelésének színvonala 72 százalékkal múlja felül az 1950-es termelési színvonalat az ötéves tervben előírt 65 százalékkal szemben. Az ipar munkájának a legutóbbi évek alatt elért eredményei ismét megerősítik pártunk fő irányvonalának helyességét, amely a nehézipa' elsősorban való fejlesztését írja e'ő. A párt — tárrtoríthatatlanul követve ezt az irányvonalat — a nagy Leninnek azt a tanítását tartja szem előtt, hogy a termelőeszközök termelésének gyorsabban kell fejlődnie a fogyasztási cikkek termelésénél, mert ez a szocialista bővített újratermelés elengedhetetlen feltétele. A nehéziparnak ezentúl is gyorsabban kell fejlődnie a népgazdaság más ágainál. Mennél magasabb lesz országunkban a népgazdaság összes ágainak további fellendülését meghatározó nehézipar fejlődésének színvonala, annál tökéletesebben elégíthetjük ki a szovjet nép szüntelenül növekvő szükségleteit, annál gyorsabban valósíthatjuk meg a fogyasztási cikkek bőségét és a szocializmusból a kommunizmusba való átmenetet. Ehhez a népgazdaságban szüntelenül fejleszteni kell a technikát. teljesebben ki kell használni a meglévő termelési tartalékokat, állandóan fokozni kell a tömegek alkotó kezdeményezését, és mindennek alapján el kell érni a munka termelékenységének nagyfokú emelkedésit. I). Az ipar további technikai haladásáért A kommunista párt és a szovjet kormány állandó figyelmet fordít a tudomány és a technika fejlesztésére. Országunkban szüntelenül folyik az ipar. a közlekedés, az építkezés és a mezőgazdaság technikai tökéletesedése. Alkalmazzuk a termelésben az automatizálás, a távirányítás, a rádiótechnika, az elektrotechnika legújabb vívmányait. Több iparágban azonban lassan vezetik be a termelésbe a tudomány és a technika fontos vívmányait, rosz- szul használják ki a meglévő ipari tartalékokat. Az iparban, a közlekedésben, és az építőiparban a termelési folyamatok gépesítésének és automatizálásának színvonala még mindig nem kielégítő: több iparágban hibák vannak az élenjáró termelési technológia kidolgozásában és elsajátításában. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának plénuma megállapítja, hogy az új technika nem kielégítő népgazdasági alkalmazásának fő okai: a miniszterek és a hivatalvezetők gyengén irányítják az új gépek, a műszerek és a berendezések, az újfajtájú anyagok é6 a haladó technológia megalkotását, kidolgozását, meghonosítását, továbbá egyes vezető ipari funkcionáriusok beképzeltsége és önelégültsége, felelőtlensége. Ezek a funkcionáriusok elfelejtették a pártnak akt a tanítását, hogy a technikának állandóan előre kell haladnia, hogy ©nélkül lehetetlen a szocialista termelés gyorsütemű fejlesztése. A nagy Lenin azt tanítja, hogy „az kerekedik felül, a'kj fejlettebb technikával rendelkezik, akinek nagyobb a szervezettsége; a fegyelme és jobbak a gépei.; hogy gépek nélkül, fegyelem nélkül a modern társadalomban nem lehet megélni.. /* Egyes minisztériumok rosszul irányítják az iparági tudományos kutatóintézetek tevékenységét, a tudományos dolgozók figyelmét nem összpontosítják a technika fejlesztésében a fő feladatok megoldására, nem kielégítően alkalmazzák a termelésben a tudományos kutató munkák eredményeit. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának tudományos kutató intézményei és az iparági tudományé« kutatóintézetek elkülönülten dolgoznak, és ezért gyakran két helyen is ugyanazzal a témával foglalkoznak. A főiskolák tudományos kádereinek nagyszámú kollektíváját kevéssé vonják be az új technika fejlesztésével kapcsolatos problémák kidolgozásába. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának plénuma elhatározza: 1. A párt-, a szovjet- és a gazdasági szervezeteknek az iparban az n legfontosabb feladatuk, hogy a nép- gazdasági terv teljesítésének biztosításával együtt minden módon emeljék a termelés technikai színvonalát. E feladat megoldásának fő feltétele. hogy minden iparágban ugrásszerűen gyorsítsuk a technika tökéletesítésének ütemét, a termelési folyamatok villamosítása, a komplex gépesítés és automatizálás, a legújabb nagyteljesítményű szerszámgépek. gépek és szerkezetek alkalmazása, a termelés technológiájának állandó tökéletesítése, az atomenergia békés célokra való felhasználása alapián. 2. Nagy mértékben kefL fejleszteni •a ’tudományos kutató és a tervezőszerkesztő munkálatokat nagyteljesítményű szerszámgépek, automatikus gépsorok, mechanikus kovács- sajtolók és hidraulikus prések, kovács-prés automaták, öntőberendezések, magasnyomású gőzturbinák és turbógenerátorok, víziturbinák, nagyteljesítményű gőzkazánok, gázturbina berendezések és Diesel-motorok, gőzturbinás mozdonyok, Diesel-mozdonyok és villanymozdonyok, automatizált hengersorok, bányaberendezések, a termelőfolyamatokat automatikusan ellenőrző és irányító műszerek megalkotásáért. Rendezni kell a vállalatok és a tudományos kutatóintézetek új technika bevezetését szolgáló munkáinak pénzellátását, valamint anyagi-műszaki ellátását. 3. Kötelezni kell a minisztereket, a hivatalok vezetőit és a vállalatok igazgatóit, dolgozzák ki és valósítsák meg a meglévő gyárak technikai rekonstrukciójára, az elavult berendezések új, nagyobb teljesitményű berendezésekkel való kicserélésére, valamint a meglévő berendezések korszerűsítésére irányuló szükséges intézkedéseket. A szerszámgépgyárakban szervezzék meg a korábban általuk gyártott szerszámgépekhez, gépekhez és más berendezésekhez szükséges szerkezetek, szerelvényék és agregátok gyártását, hogy ezeknek a berendezéseknek a műszaki- gazdasági mutatószámai jelentősen emelkedjenek. El kell érni a meglévő termelőkapacitások legjobb kihasználása révén a maximális ipari t ermék-kibocsá tást. 4. A vas- és színesfém-kohászatban széles körben el kell terjeszteni az élenjáró vállalatoknak a termelőfolyamatok intenzívvé tétele terén szerzett tapasztalatait, főképpen azokat, amelyeket a vas- és acélgyártásnál az oxigén-befúvás alkalmazásában, a vasércek dúsításának, a dúsított tömörítvénynek, a különleges tűzálló készítményeknek alkalmazásában nyertek. Biztosítani kell a bányászott ércekben a hasznos összetevők komplex kihasználását és a színesfém, valamint a kéntartalmú nyersanyagveszteség nagyfokú csökkentését a termelés minden szakaszán. Intézkedést kell tenni a szerszám- acél, a kevéssé ötvözött acél. a hőálló öntvények, a tiszta, színes- és ritkafémek, valamint kiváló minőségű elektroacélok, új gazdaságos fajtájú és profilú hengereltáruk termelésének növelésére. El kell sajátítani a magas ólva- dásnontú fémek (wolfram, tan tál. molibden, stb.) új mágneses öntvényeinek termelési módszerét az elektrotechnika és az elekírovakuum ipar továbbfejlesztésének biztosításáért. Jelentősen növelni kell az alumíniumtermelést. 5. A szénbányászatban meg kell javítani a gépek és berendezések kihasználását, új bányatechnikát kell létesíteni és azt a bányákban alkat mazni kell különös figyelmet fordítva a szén jövesztésének. továbbá a lapos és a ferde dőlésű rétegeken a fejtési frontokon a főte megerősítésének, a bányavágatok kihajtásának és a szénkitermelési és szállítási se gédműveletek gépesítési ütemének fokozására, hogy teljesen befejezzük a szénbányászati folyamatok komplex gépesitését. Intézkedéseket kell tenni a tervezett bányászati kapacitás leggyorsabb üzembehelyezésére; minden módon fejleszteni kell a szén dúsítását és brikettezését. Fokozni kell a munkákat a szénlelőhelyek új, hatékonyabb feltárási módszereinek és kiaknázás-! rendszereinek felkutatása, tervezése és alkalmazása terén: szélesebb körben oe kell vezetni a szénkitermelés külszíni és hidraulikus módszereit. 6. Az ásványolaj-iparban biztosítani kell a haladó olajkitermelési módszerek széleskörű alkalmazását: a retegnyomás fenntartását rétegvonalon kívüli elvizesítés útján, a másodlagos módszereket és a kőolajrétegek hidraulikus elválasztását. El kell terjeszteni a gyorsfúrás élenjáróinak tapasztalatait, szélesebb körben kell alkalmazni a fúrás turbinás módszerét és az új, nagy teljesítményű fúrótornyok építését nagyipari módszerekre kell átállítani, gépesíteni kell az előkészítő és az olaj- fúrótoronyszerelő munkákat, automatizálni kell a lebocsátó és kiemelő műveleteket, nagymértékben fokozni kell a fúrás sebességét. Széles körben be kell vezetni az ásványolajfeldolgozás technológiájába a katalitikus folyamatokat, biztosítani kell a fehértermékek termelésének további növelését, és a kiváló minőségű motor-üzemanyagok és kenőanyagok választékának bővítését. 7. A vegyiparban nagyobb mértékben el kell sajátítani az erősen koncentrált műtrágyák, valamint a mezőgazdasági növények kártevői és betegségei elleni harchoz szükséges mérgező vegyszerek gyártását: növelni kell a földgázok és kőolajgó- zak kihasználását, ezeknek a gázok na‘k kell a műgumi, a műanyagszál, a mosószer és más termékek gyártásához alapvető nyersanyagbázisként szolgáinioik: intézkedéseket kell ten ni, hogy a népgazdaságot új, külön leges gumi-, műanyag-, festék-, lakk- fajtákkal lássák el. 8. Intézkedéseket kell kidolgozni és megvalósítani a hő- és villamos- energia- és üzemanyag fajlagos felhasználásának, a villamoserőművek saját villamosenergia felhasználásának, a hálózati villamosenergiaveszteségnek jelentős csökkentésére, valamint a v-illamos-áramfejle6ztőtele- pek és hálózatok munkája megbízhatóságának további fokozására. Biztosítani kell a nagynyomású berendezéseken a tervezett műszaki gazdasági mutatószámok leggyorsabb elérését. A villamoserőművek és hálózatok épitését úgy kell megvalósítani. hogy az energetikai kapacitások növekedése megelőzze az egész népgazdaság fejlődését. 9. A faiparban biztosítani kell a kitermelési, a szállítási, a tutajozási és rakodási termelőfolyamatok további gépesítését. Intézkedéseket kell tenni a kiközelítési eszközök tökéletesítésére, az egy munkásra jutó gépi erő és teljesítmény színvonalának jelentős emelésére oly-mó dón, hogy ezt az ipart nagyobb teljesítményű gépekkel lássák el. 10. A közszükségleti rádiótechnikai készülékek (rádióvevőkészülékek, televíziós készülékek, vezetékes rádio- és híradóeszközök stb.) gyártását automatáik széleskörű alkalmazásával. préselt formák, egységesített és szabványosított rádió-alkatrészek, szerelvények és gépezetek alkalmazása lévén futószalag-rendszerű gyártás módjára kell megszervezni: meg kell oldani azt a feladatot, hogy kielégítsük az ország szükségletét elekrovakuum és félvezető műszerekkel és meg kell szervezni a ráÍII. dióközvetítő és ultra-rövidhullámú állomások, fototelegraf és rádió-mé- oberendezések nagy sorozatban történő gyártását. 11. A legtökéletesebben ki kell használni a különféle termelési hulladékokat és melléktermékeket, amelyek a műanyagok, szesz, gumi, glicerin, pektinenyv, mosószer, kénsav, műanyagszál és más vegyi anyagok gyártásának olcsó nyersanyagait szolgáltatják és amelyek termelésére jelenleg élelmiszergabonát, burgonyát, élelmiszerzsiradékokat és más értékes anyagokat használunk. 12. Kötelezni kell a minisztereket, a hivatalok, a műszaki igazgatóságok és főigazgatóságok vezetőit, a vállalatok, a kutató- és a tervező intézetek igazgatóit és főmérnökeit, hogy az új vállalatok tervezésénél és a régiek bővítésénél azokat a legmagasabb műszaki-gazdasági mutatószámokat írják elő, amelyeket a kiváló hazai és külföldi vállalatok értek el; a gépek és a berendezések tervezésénél feltétlenül gondoljanak a tudomány és a technika legújabb vívmányainak. valamint a kiváló munkamódszereknek és újítási javaslatoknak a lehető leggyorsabb meghonosítására, emellett fordítsanak különleges figyelmet a gépek és berendezések teljesítményének fokozására, gazdaságosságára, üzembiztonságára és súlyának csökkentésére, valamint a fémtakarékosságra. Fémtakarékosság céljából gondoskodni kell a beton és vasbeton minél nagyobb arányú alkalmazásáról az építkezésnél; mozgósítsák a kutatóintézetek, a főiskolák, a tervezővállalatok és a gyári laboratóriumok munkatársait, összpontosítsák azoknak figyelmét a technika fejlesztése szempontjából elsőrendű feladatokra, bővítsék ki a kísérleti bázist és jelentős mértékben javítsák meg a vállalati laboratóriumok, a kutatóintézetek és főiskolák műszaki felszerelését; javítsák meg a feltalálókkal és újítókkal való foglalkozást, tegyenek kellő időben intézkedéseket az ipari újítások megvalósítására; 13. A legfontosabb iparágak gyártási folyamatainak az eddiginél nagyobb arányú automatizálása, valamint a részleges automatizálásról a komplex automatizálásra való áttérés céljából fokozni kell az automatikus készülékek és eszközök gyártását, meg kell javítani a műszergyártó ipar irányítását. Meg kell bízni a Szovjetunió Minisztertanácsát, hogy vizsgálja meg ezen iparág nagyarányú fejlesztésének és megerősítésének kérdését. 14. Kötelezni kell a Szovjetunió állami új-technikai bizottságát, a Szovjetunió Tudományos Akadémiáját, a minisztériumokat és az intézményeket, hogy javítsák meg a tudományos és a műszaki információ megszervezését, bővítsék ki a kapcsolatokat a külföldi tudományos kutatóintézetekkel, segítsék elő a tudományos és műszaki tapasztalatok kicserélését azokkal, s gondoskodjanak több külföldi műszaki irodalom beszerzéséről. Rendezni kell az újítók tapasztalatcseréjének megszervezését és meg kell javítani a minisztériumok. intézmények és vállalatok műszaki információs szolgálatát. 15. Állandó kiállítást kell létesíteni a tudomány vívmányainak, a szovjet népgazdaságban alkalmazott kiváló munkamódszereknek bemutatására, hogy így propagálják az ipar, a mezőgazdaság és az építkezések eredményeit. Az iparvállalatok további profiiirozásának és együttműködésének kiszélesítése Az SZKP Központi Bizottságának plénuma megállapítja, hogy az ipar- vállalatok profilírozása és együttműködése, mint a termelés megszervezésének leggazdaságosabb és legcélszerűbb formája, még nem fejlődött eléggé ki. Sok iparvÄBalatnak széles a gyártási profilja, s emiatt sokféle és különböző gyártmányt termel. Az egyforma és egy típusú gépezetek, szerelvények és alkatrészek gyártását elaprózva végzik olyan vállalatok, amelyeket nem erre profilíroztak. A speciális öntödék, kovácsoló^ és sajtolóüzemek hiányában nagy menynyiségű öntést és kovácsolást, kis és elégtelenül gépesített műhelyekben végeznek, mégpedig kisteljesítményű berendezéseken és így a gyártás sokba kerül. Hasonló a helyzet a fémtömegcikkek, a szabványos forgácsolószer(Pntytatás a Z-tk «Maion.) tesevei, a tecnnmai naiaaassax es a termelés szervezésének megjavításával kapcsolatos feladatokról“.
