Észak-Magyarország, 1955. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1955-07-12 / 162. szám

Kedd, 1955. Július 1*. BSYAKMAGYAROftSSAG 3 • • Ünnepélyesen megnyílt a miskolci országos képzőművészeti kiállítás Július/9-e nagy napja volt Mis­kolc kulturális életének. Ezen a na­pon 'zajlottak le a Herman Ottó múzeumban rendezett országos' kép­zőművészeti kiállítás megnyitó ün­nepségei. Hetekig tartó előkészítő munka előzte meg ezt az egész képzőművé­szeti életünkben nagy jelentőségű eseményt, amelynek rendezésében részt vállalt a budapesti Műcsarnok dolgozóin kívül a Képző- és Ipar­művészek Szövetsége, a borsodmc- gyei képzőművészek munkacsoport­ja, a népművelési minisztérium és Miskolc, város tanácsának népmű­velési osztálya. Az ünnepi megnyitóra 35 tagú budapesti művészdele- { gáció érkezett Miskolcra — köz­tük több Kossuth-díjas és sok Munkácsy-díjas művész —, hogy találkozzék a borsodi dolgozók­kal és jelenlétével is kifejezze: művészeink színe-java magáé- 1 nak érzi a kiállítást és nagy fon­tosságot tulajdonit Miskolc dol­gozóinak a kiállított művekről alkotott véleményének. Az ünnepségek sorozata a múzeum egyik termében tartott díjkiosztó ünnepéllyel kezdődött. Tudnunk kell ugyanis, hogy Miskolc és a megye dolgozói ! nemcsak kezdeményezői, hanem áldozatkész felkarolói is voltak az első vidéki országos kiállítás Hlyének. Miskolc város tanácsa 8 ezer forin­tos nagydíjat alapított a képzőmű­vészeti alkotások ösztönzésére. Pél­dáját követték: a megyei tanács 3 ezer, a Lenin Kohászati Művek, a DIMÁVAG, az Ózdi Kohászati Üze­mek 5—5 ezer, a Kazincbarcikai Kooperáció 3 ezer foriritos képző­művészeti díj alapításával. A díja­kat most elsőízben adták ki a kiál­lításon szereplő hat művész alkotá­sai jutalmazására. A városi tanács nagydíját Konecsni György Kossuth- díjasnak, a megyei tanács díját Fe- ledy Gyula, kiváló miskolci grafi­kusnak, a Lenin Kohászati Művek díját Csabai Kálmán Munkácsy-dí­jas festőnek, a DIMÁVAG díját Im- reh Zsigmond miskolci festőnek, az Ózdi Kohászati Üzemek díját So­mogyi József Kossuth-díias szob­rásznak, a Kazincbarcikai Kooperá­ció díját Lukovszky László Munká­csy-díjas miskolci festőnek ítélték oda. A tanácsok, illetve a díjalapító üzemek dolgozóinak képviselői me­leg szavak kíséretében nyújtották át a megérdemelt kitüntetést. A múzeum öt, emeleti termében rendezett, több mint kétszáz fest­ményt, grafikai művet, szobrot és plakettet bemutató kiállítás megnyi­tásán Mihályfi Ernő népművelési miniszterhelyettes ismertette a kiál­lítás létrejöttének előzményeit és méltatta egész képzőművészetünk fejlődésére kiható jelentőségét. Elöljáróban elmondotta, hogy a ki­állítás kezdeményezése és megvaló­sítása Miskolc dolgozóinak és a vá­rosi tanácsnak az érdeme. A képző­művészek és iparművészek szövet­sége, a Műcsarnok és a minisztéri­um csak segített megvalósítani a miskolci tervet. Világos, hogy Miskolc, az ország második vá­rosa megérdemli ezt a kiállítást és indokolja mindezen felül Mis- kolcnak és Borsod megyének szép, művészi hagyománya is. A városnak és a megyének évtize­dek óta szerepe van a magyar kép­zőművészet fejlődésében. A század első tizedeiben alakult miskolci mű­vésztelepre a Képzőművészeti Fő­iskola hosszú időn át rendszeresen ide hozta nyári munkára növendé­keit. A felszabadulás óta a város ha­talmas fejlődésével párhuzamosan, egyre gazdagabban fejlődött a mis­kolci, borsodi művészek alkotó mun­kálkodása. Ehhez csatlakoztak a sá­rospataki Alkotó Otthon művészi eredményei is. — A miskolci és borsodi művésze­ti éleinek erős vonzása van már — állapította meg Mihályfi elvtárs. A továbbiakban a miskolci művész'e- lep újrafejlesztésének akadályairól és az akadályok elhárításáról beszélt. Miskolc város tanácsával együtt mindent meg kell tenni — mon­dotta —, hagy ezt a kérdést megoldjuk, a miskolci művész- telep visszakapja műviszi célra szánt valamennyi helyiségét, hogy a jelenleginél is gazdagabb, lendületesebb művészi élet ala­kulhasson ki, s a művésztelep fejlődése arányos lehessen a vá­ros fejlődésével. Rámutatott arra, hogy ez az első át­fogó országos kiállítás, amely ? kép­zőn-űvész szövetség életében fordu­latot jelentő közgyűlés után meg­nyílt. — Ez tehát az első országos kiál­lítás, amely körül semmi nem nyom­ja el a pártos, harcos művek szavát. Ez a kiállítás nem egy Budapesten már megrendezett kiállítás vándo­roltatása. Az utóbbi esztendők leg­jobb, részben már bemutatott ter­mése mellett új aikoiáso-k is szere­peinek benne, amelyek először ke­rülnek a nagyközönség elé. A bu­dapestiek művei mellett bőven sze­repel a miskolci és borsodi művé­szek legújabb termése. Miután beszélt'a jobboldali elhaj­lásokról és a giccstesrjesztők garáz­dálkodásainak megakadályozásáról, kijelentette: — Feltámasztjuk az igazi művé­szet iránti igényt, ennek a munká­nak része ez az úttörő jelentőségű kiállítás. Beszéde végén bejelentette, hogy a népművelési minisztérium a kiállításon szereplő öt képet át­ad Miskolc város tanácsának a létesítendő városi képtár számára. Ezek a következők: Bencze László ..Kirándulók'1, Móritz Sándor „Kn- vácsműhöly1', Szabó Vladimir „Dó­zsa népe1', Burghardt Rezső „.Viha­ros táj", Szentgyörgyi Kornél „Sza­badságon“ című alkotások. A lelkesen fogadott beszéd után Fazekas László elvtárs, a városi ta­nács vb. elnökhelyettese üdvözölte a kiállításon megjelent művészeket és közönséget, köszönte meg a rende­ző szerveknek a kiállítás létrehozá­sához nyújtott segítséget, majd a vá­rosi tanács nevében átvette a kiállí­tást. A kiállítást megszemlélő szakma­beliek, művészek és a közönség egyöntetű elragadtatással nyi­latkoztak a tárlat magas művé­szi szinvona,Iáról, gazdag, válto­zatos anyagáról, amely nem ma­rad alatta a Budapesten eddig rendezett országos képzőművé­szeti kiállítás anyagának. A tárlatnyitót követő ünnepi va­csora még jobban elmélyítette a képzőművészek és a dolgozók kap­csolatát. A termékeny beszélgetések minden bizonnyal előnyére válnak képzőművészeti kultúránk további fejlődésének. A kiállítás kritikai értékelésére visszatérünk. A tárlat minden nap 10 órától este 7 óráig tekinthető meg.;-----———(H. B.) BORSOD LAKOSSÁGÁNAK i menve kisipari szövetkezetei JOBB ELLÁTÁSÁÉRT ................ A borsodmegyei kisipari szövetke­zetek dolgozói a napokban küldött­gyűlést tartottak. Koltai Zoltán elv­társ, a Kiszöv elnöke mondott beszá­molót. Ismertette a nemzetközi helyzetet, majd a szövetkezeti mozgalomban tapasztalt jobboldali elhajlásokról beszélt. Elmondotta, hogy a párt he­lyes politikájának eltorzítása az ő munkájukban elsősorban a magán- kisipariengedélyek kiadásánál mu­tatkozott meg. 1954 augusztusától az iparengedélyeket válogatás nél­kül, korlátlanul adták ki, s így tpbb spekuláns, üzérkedő jutott engedély­hez. ' Jelentősen növekedett szövetkezeteink vagyona. I Beszámolt Koltai elvtárs az ered­ményekről is. — 1954-ben 211 millió forint érté­ket termeltünk, éves tervünket 107 százalékra teljesítettük. Létszámter­vünknek 1954-ben 92.9, béralapter­vünknek 99.6 százalékban tettünk eleget. 1954-ben az előző évhez vi­szonyítva 34 millió forinttal termel­tünk többet. Elmúlt évi termelésünk 70 százalékát adtuk közvetve, vagy közvetlenül a lakosságnak. Szövetke­zeteink vagyoni állománya jelentős mértékben növekedett. Az elmúlt évi beruházás 3 millió 244 ezer fo­rintra tehető. 1955 első negyedéves termelési tervünket 101.7 százalékra teljesítettük, 11 százalékkal termel­tünk többet, mint a múlt év azonos időszakában. A tervteliesítésben elért eredmények mellett azonban nagy hiányosság, -hogy szövetkezeteink termelése nem egyenletes ütemű. Ez különösen megmutatkozott ez év el­ső és második negyedévében. Ter­vünket csak hóvégi hajrával tudtuk teljesíteni. Az első negyedévben szép eredmé­nyeket értünk el az úgynevezett ki­emelt cikkek termelésénél. Férfi ingből például a'tervezett 10.400 da­rab helyett 15.400 darabot, 2000 da­rab gyermek kabát helyett 10,500 darabot, 3200 pár férficipő helyett 4200 párat, 63 szobabútor helyett 80-at készítettek szövetkezeteink. Hiba azonban, hogy szövetkezeteink csak a tervek mennyiségi teljesítésé­vel törődnek. A termelési költségek fc=- ahelyett, hogy csökkentek volna — lövekedtek. 1954. második felé­ben az önköltség globális túllépése 777.300, ez év első negyedévében pedig 374.800 forint volt. Á túllépés az anyagfelhasználás emelkedésének tud iató be, ami elsősorban az anyag pocsékolásából, nem egyszer az anya gok eltulajdonításából ered. A sze­rencsi mezőgazdasági szövetkezetnél az anyagfelhasználás egyik hónap­ról a másikra éppen kétszeresére emelkedett. A társadalmi tulajdon védelme körül sincs minden rendben. Előfordul — mint az ónodi, mezőkö­vesdi és encsi (cipész) szövetkezetek­nél, hogy a részlegvezetők anyagot és pénzt tulajdonítottak el. Erőteljesebben rá kell térni j hiánycikkek gyártására. Ugyancsak nagy hiba, hogy az egyes szövetkezetek vezetőinek elné­ző magatartása miatt a százalékok mögött nem volt meg mindenütt a tel­jesí'meny. A minőség sem volt min­dig kielégítő. A putnoki cipész ksz. például selejtes férfi szandált gyárt, az ónodi cipész ksz. pedig a női goj- zer-cipőket gyenge minőségben ké­szíti. A miskolci asztalos ksz. bútor- részlegénél az olcsó bútorokra nem fordítanak elég gondot. Erőteljeseb­ben kell szövetkezeteinknek rátérni a h ánycikkek gyártására. Böviteni kell a közszükségleti cikkek válasz­tékát. A szövetkezeti dolgozók tegye­nek javaslatokat uj cikkek készítésé­re, új formák, minták bevezetésére. Ezen a területen vegyenek példát szövetkezeteink a miskolci játék és fatömegcikk ksz-ről, amely mivel a kereskedelemnek nincs igénye já­tékra, átált gyermekágyak és hoked­lik készítésére. A továbbiakban a munkaverseny­ről, a Sztahánov-mozgalomról és az újító mozgalomról beszélt Koltai elv- társ A különböző szövetkezetek a szocialista munkaversenyben szép eredményeket érnek el. Ezt bizonyít­ja, hogy megyénk szövetkezetei 1 millió 533 ezer forint érték termelé­sére tettek felajánlásokat, április 4. tiszteletére, 2 millió 400 ezer forintra teljesítették. Foglalkozott a beszámoló a szövet­kezetek MDP alapszervezeteinek murkájával is. Hangsúlyozta, hogy a pártszervezetek a szövetkezetek fejlődését a termelés pártellenőrzé­éves tervUKet sével kívánják elősegíteni. Szép ered­ményeket ért el ebben a sátoraljaúj­helyi cipész, szabó, a miskolci ruhá­zati és fodrász ksz-ek pártalapszer- vezete. Végül Koltai elvtárs bejelentette, hogy a szövetkezetek december 21-re befejezik éves tervüket, amelyet az év végéig 4 millió 600 ezer forinttal túl is teljesítenek. Hozzászólások a beszámolóhoz. A beszámoló után sok hozzászólás hangzott el. Kovács Ede elvtárs a miskolci cipész ksz. elnöke örömmel közölte, hogy tervüket minden de­kádban teljesítik. Tervteljesítésük­nek az a „titka“, hogy megszilárdí­tották a munkafegyelmet. Kifogásol­ta, hogy kevés és sokszor minőségi­leg nem megfelelő anyagot kapnak. Barna Zoltán ügyvéd elvtárs a társa­dalmi tulajdon védelmével foglalko­zott. Hangsúlyozta, hogy a szövetke­zeteket gyakran megkárosítják. A gondatlanság is érzékeny károkat okoz. Duró József elvtárs a miskolci ruházati ksz. küldötte elmondotta, hogy eredményeiket elsősorban a jó politikai munkának köszönhetik. Kiss Béla elvtárs a megyei pártbi­zottság munkatársa is hozzászólt a beszámolóhoz. Hangoztatta: nagy feladat vár a szövetkezetek dolgozói­ra a Központi Vezetőség határozatá­nak végrehajtásában. Az önköltség- csökkentés fontosságára hívta fel a figyelmet. Klein Ödön elvtárs a sá­toraljaújhelyi vasipari és gépipari ksz. elnöke örömmel jelentette be, hogy elmúlt havi tervüket 184 száza­lékra teljesítették. A dolgozók meg­elégedettek, keresetük 2 ezer forint körül mozog. Weisz József elvtárs a miskolci fényképész ksz. elnöke a kontárkérdéssel foglalkozott. Elmon­dotta, hogy a diósgyőri gyár és a sze­rencsi csokoládégyár fotó-szakosztá­lyának fényképészei hivatásos fény­képészként dolgoznak. Böszörményi László elvtárs, a miskolci ruházati ksz. küldötte az újító mozgalom je­lentőségére hívta fel a figyelmet. A többi hozzászóló is szövetkezete munkájáról, problémáiról beszélt. A felszólalások után kiegészítették a Kiszöv vezetőségét, elfogadták az alapszabály módosítását és a küldött- gyűlés határozati javaslatát; A BÁNYÁK JELENTIK Kommunisták a siker szervezői a sujókasai üzemben A sajókazai bányaüzem nem­csak határidő előtt teljesítette el­ső féléves tervét, de második fél­éves tervével szemben is már több niint egynapos előnyre tett szert. A kiváló eredmény szervezői, a pél­damutató, élenjáró dolgozók: a kommunista bányászok. A pártszervezet a műszaki veze­téssel minden hónapban megbe­széli a Ufrvfeladatokat. Fejtésen és elővájáson a pártszervezet népne­velői ezek végrehajtására mozgó­sítják a bányászokat. Nemcsak a munkában, de mint népnevelő is, az egyik legkiválóbb kommunista bányász: Szatmári Gyula. A frontfejtésen dolgozik, s pártmegbízatásának eleget téve, négy toborzott bányásznak adja át munkamódszerét. Hatodik hónapja foglalkozik a fiatal bányászokkal, s az eredmény nem <s maradt cl. Mind a négy bányász már 100 szá­zalék fölött termel. Tátrai Gáza ugyancsak az élenjáró bányászok közé tartozik. Munkáját azonban gyakran akadályozta, hogy nem volt elegendő ■bányafa a munka­helyen. Pártcsoportértekezletcn ja­vasolta: szervezzenek 3 tagú fa­beadó csapatot, amely a munkahe­lyeket müszakváltás előtt ellátja elegendő ácsolati fával. A javasla­tot megvalósították, S azóta a fron­ton csaknem másfél, órával emel­kedett a szenelésre fordított idő. Az elővájáson is keményen har­colnak a kommunisták, hogy ide­jében biztosítsák a munkahelye­ket. A jelenleg fejtés alatt lévő szénmező mellett új széntelepet tárnak fel. Először a nehéz mun­kahelyre nem igen akartak jelent­kezni a bányászok: Tóth Béla és ifj. Picze Balázs kommunista vá­járok pártmegbízatásként vállal­ták az egész embert kívánó mun­kát. Példájukat azóta már többen követték és a feltárás igen jól ha­lad. A bányaüzemben a kommunis­ta bányászok példamutatása követ­keztében az indokolatlan műszak­mulasztás júniusban a megelőző hónapokhoz viszonyítva mintegy 15 százalékkal csökkent. A munka­idő jó kihasználásával a fejtelje­sítmény több mint 1 mázsával emelkedett. Eddigi eredményeik fokozásával a sajókazai bányászok most azért harcolnak, hogy válla­lásuknak megfelelően; december 2í)-rq maradéktalanul teljesítsék éves tervüket. ' s Fronlc*apudoU nemes küzdelme A Borsodi Szénbányászati Tröszt frontcsapatainak versenye a máso­dik negyedévi értékelés szerint a következőképpen alakult: 1. Juhász Lajos csapata 21 fő, Ru- dolftelep IV. 128.2 százalék. 2. Kubaszek Imre csapata 21 fő Rudolf telep IV. 127.2 százalék. 3. Bari István csapata 14 fő Ku- rityán 124.1 százalék. Az elővájási csapatok között a má­sodik negyedévben a következő há­rom csapat érte el a legjobb ered­ményt: 1. Szakács János csapata 6 fő Sa- jószentpéter II. 186.8 százalék. 2. Sólyom Pál csapata 6 fő Sajó- szentpéter II. 173.4 százalék. 3. Csire József csapata 6 tő Sajó­szentpéter II. 157.7 százalék. A „szakma kiváló dolgozója1’ ki­tüntetés elnyeréséért három dolgozó küzdött eredményesen. Ma már mindhárom elvtárs mellén ott dísze­leg a „szakma kiváló dolgozója1’ ki­tüntetés, s megkapta a velejáró félhavi keresetet is. Varga János vájár Barossakna 1265.50 forint, Vi- rágh Balázs vájár Berente 1581.10 forint, Gondos' Ferenc vájár Berente 1655.88 forint pénzjutalomban része­sült. E három dolgozó jó munkája legyen a követendő példa minden borsodi bányász számára. KOVÁCS GABOR versenyfelelős Ismét az alberttelepi bányászok haladnak az élen A borsodi bányászokra a második félévben nagy feladatok várnak* be kell hozniuk első félévi elmaradásukat. Sajnos a második félév első műszakjain nem a legjobb eredményt érték el, de a jó szervező és irányító munka, s a szénen dolgozók lendülete azt eredményezte, hogy a második félév első dekádját a Borsodi Szénbányászati Tröszt 100.3 százalékra tel­jesítette. Az üzemek között a legjobb eredményt Alberttelep érte el 111.8 százalékos termelésével. Edelény 1G9.6, Szuhakálló 109.1, Pereces 107.3, Izsófalva 107.1 százalékra teljesítették tervelőirányzatukat. Jó ered­ménnyel dicsekedhetnek még a sajószentpéteri, lyukói, bánfalvi, kűri- tyáni, sajókazai és a sajókatinri üzem dolgozói is. Az első dekádban a felsőnyárádi bányászok maradtak le legerősebben, csupán 87.7 százalékra teljesítették tervüket. Elmaradtak a diósgyőriek, ormosbányaiak és a kondóiak is. Műszaki vezetők párosversenye Az Ózdi Szénbányászati Tröszt dolgozói a második negyedévben hó- napról-hónapra teljesítették tervü­ket. Ebben jelentős szerepük .volt a tröszt vezetőinek is. Most, a második félév kezdetén Lőcsei Lajos, az Ózdi Szénbányászati Tröszt igazgatója és Szili Ferenc a tröszt főmérnöke a második féléves terv maradéktalan teljesítésére párosversenyre hívta ki Sartorisz Kálmánt, a Nógrádi Szén- bányászati Tröszt igazgatóját és Las­san Józsefet, a tröszt főmérnökét. — Hosszú időn keresztül együtt dolgoztunk az ózdi trösztnél — írják az ózdi tröszt vezetői Sartorisz Kál­mánhoz intézett levelükben. — Ak­kor, mint a tröszt főmérnöke irányí­tottad itt a munkát. Csaknem egy éve, hogy átvetted a Nógrádi Szén- bányászati Tröszt vezetését. Kemény esztendő volt ez már csak azért is, mert átfogóan meg kellett ismerni neked is, nekünk is a területet, trösz­tünk minden egyes bányaüzemének speciális viszonyait. Trösztünk az el­ső negyedévi elmaradás után a má­sodik negyedévben megteremtette az egyenletes termelés feltételeit. Most a terv maradéktalan teljesítésével kezdünk a második negyedévhez. Hogy a 20 budaoesH üzem felhívá­sához való csatlakozáskor tett Ígére­tünket hiánytalanul valóraváltsuk, párosversenyre hívunk benneteket* Hasonló körülmények, hasonló adott­ságok között bányászkodunk, >s biz­tosra vesszük, hogy párosversehyünk eredménye a terv maradéktalan tel­jesítése, a több szén lesz. Az Ózdi Szénbányászati Tröszt ve­zetői, Lőcsei Lajos igazgató és Szili Ferenc főmérnök párosversenykihi- vásukban többek között vállalták, hogy: havi tervüket a második félév minden hónapjában egyenletesen, 100 százalék fölött teljesítik. Fővágatki- hajtási tervüket — 95 százalékos tervszerűség mellett — 103 százalék­ra teljesítik, összüzemi fejteljesit- ménytervöknek havonta legalább 101 százalékra eleget tesznek, az önkölt­ség csökkentésére negyedévenkint 1 százalékos megtakarítást érnek el, a szénosztályozók műszaki tökéletesíté­sével pedig a szén fütőértékét 50 ka­lóriával növelik. Az ózdi tröszt műszaki vezetői vállalták, hogy a millszekundos rob­bantás alkalmazását a somsályi frontfejtésen, valamint a farkaslyuki bányaüzemben üzemszerűen beveze­tik, a korszerű biztosítás megvalósí­tására pedig a vastámos megoldást alkalmazzák, ezzel nyújtanak segít­séget az üzemeknek. Magyfr-rrnnán mmm a nvundfíasok járandóságainak kö>c»s rendezéséről A Magyar Népköztársaság és a Re­man Népköztársaság kormányküldött­sége között az elmúlt napokban Bu­dapesten tárgyalások folytak a két ország területén élő nyugdíjasok já­randóságainak kölcsönös rendezése tárgyában. A szívélyes baráti légkörben lefolyt tárgyalások eredményeként július 9-én egyezmény jött létre. Az egyezményt a Magyar Népköz- társaság kormánya részéről Pogácsás Antal pénzügyminiszterhelyettes, a Román Népköztársaság kormánya részéről Cizmas Dimitrie népjóléti miniszterhelyettes írta alá. Az egyezmény aláírásánál jelen volt a külügyminisztérium, a pénz­ügyminisztérium és a szakszerveze­tek országos tanácsának számos ve­zető tisztviselője. Az egyezmény két népi demokra­tikus ország kormányzatának a dole gőzökről való messzemenő gondosko­dását biztosítja. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents