Észak-Magyarország, 1955. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1955-07-12 / 162. szám

JtU------------------------------------------------------->

Ünnepélyesen megnyílt a ffHShetci országos képzőmiívészeti kiállítás

Borsod lakosságának jobb ellátásáért

______ZZ---------J

AZ MDP BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

Xi. évfolyam 162. szám

ÁRA 50 FILLÉR

Miskolc, 1955 július 12. kedd

Kenyerünk ügyében

Pan acélos magyar búzának mindig jó híre volt. Úgy emlegették, mint amelyből olyan kenyér sül, hogy erőtől duzzad tőle az ember. S bar apáinknak, nagyapáinknak, az egyszerű, nincstelen cseléd- asellérembereknek csak igen kis karaj jutott az acélos búzából sült fehér kenyérből, azért a ringó, kövér gabonatáblákat tekintették a magyar róna legszebb, legértékesebb díszének. S évtizedeken keresztül mi más, ha nem a búza jelentette a magyar kivitel, az export jelentős hányadát. A magyar búza érték volt a világpiacon, tetemes hasznot hozott évről-évre a magyar mágnásoknak, földbirtokosoknak, S jelentős hasznot hozott n búzákivitel a magyar dolgozó népnek is a felszabadulás utáni években, még öt esztendővel ezelőtt is. Bőven jutott kenyér minden dolgozó asztalára, s jutott csereként nyersanyagokért a külföld számára, Alföldjeinken bőven termett a búza, az árpa. a rozs, s bőven terem ma is. Bővebben, mint eddig bármikor.

Ilyen szép és nagymúltú kenyérgabonatermelésünk mellett az elmúlt esztendőkben mégis arra kellett döbbennünk, hogy egyszerre nem termett elegendő kenyerünk. Nemhogy exportálhattunk volna, hanem importra szorultunk. Külföldről kellett gabonát vásárolnunk drága pénzen, nehogy hiányt szenvedjen a kenyérellátás, nehogy kenyérszűkiben maradjon száz- és százezer munkáscsalád. S mindez a mezőgazdaság állandó gépesítése, a műtrágyafelhasználás fokozása, az állandó talajjavítások mellett! Mondhatni tehát, hogy indokolatlanul, alaptalanul eltűnt semmivé lett száz- és százezer mázsa kenyér. S ki ne gondolkozott volna el azon. hogy miért?

A mezőgazdaság fejlesztésében adódott tervszerütlenség, — a ter- mésféleségek aránytalan emelése, illetve csökkentése révén — ugyan csökkentette dolgozó parasztságunk a kenyérgabona vetésterületét, ami hiányt jelentett az azelőtti esztendők terméseredményével szemben, azonban nem olyan hiányt, amely kenyérellátásainkat befolyásolta volna. Ennél sokkal nagywbb kárt tett a kenyérellátásban a különösen 1953. évben és az azután terebélyesedő spekuláció és kenyérpazarlás.

Megyénkben, Borsod megyében 16 jónéhány kulákoí ítéltek el a járási ügyészségek, mert búzát, kenyérgabonát etettek a szarvas- marhával, lóval, tízkilószám-ta hordták a kenyeret a dolgozók elől a sertések számára. Bolha János baktakéki kuláknál többmázsa pelyvás gabonát találtak, amit még a cséplésnél lophatott el valamelyik esztendőben az államtól. Göncruszkán pedig még néhány hónappal ezelőtt is gabonaüzéreket leplezett le a rendőrség, bizonyos Deutsch testvérek személyében. Többtiz mázsa gabonát vásároltak fel és rejtegettek, hogy adandó alkalommal jó áron eladják annak, akinek bőven van pénze és megveszi, ha nem a maga, hát állatai számára. Kulákok, spekulánsok tízei/ százai pazarolták a kenyérgabonát, vették el a kenyeret dolgozó népünk szájától. De ehhez csak az juthatott hozza, aki valamilyen úton-módon. csalással. jogtalan eltulajdonítások sorozatával pénzhez jutott, pénzhez juthatott. A becsületes dolgozók tízezreinek nem tellett többszázforintos gabonára. S ehhez a csaláshoz, a kenyérellátás akadályozásához szinte nyugodt szívvel járultak hozzá azok a termelők, akik bár tudták, hogy spekulánsnak adják a gabonát, de néhány forint haszonért odaadták. Ilyen körülmények között pártunknak, államunknak drága pénzért külföldről kellett gabonát importálnia, mind- annyiunk anyagi kárára, rovására, a mindennapi kenyér biztosítása érdekében. Szinte magától értetődött, hogy a pazarlásnak, spekulációnak gyökeresen véget kell vetni, meg kél! hiúsítani a spekulánsok csaló törekvéseit, le kell csapni rájuk, az ország mindennapi kenyere biz- tasátása érdekében;

A spekuláció letörése, az ország kenyerének biztosítása érdekében a Minisztertanács nemrégen határozatot hozott a kenyérgabona állami felvásárlására. Ez a határozat megoldja a kenyérgabonakérdést, megakadályozza a kenyérpazarlást. Nem egyébről van szó, minthogy az állam a kötelező gabonabeadás teljesítése után a termelőnél maradt kenyérgabona egyrészét — a vetőmagot és a 180, illetve 220 kilogrammos évi fejadagot leszámítva

— szabadpiaci áron megvásárolja. A felvásárlás nem jelent az állam részéről gabonamonopóliumot, hiszen minden termelő a még nála fölöslegben maradt kenyérgabonát bárkinek tetszése szerint eladhatja,

— ha a község teljesítette kenyérgabonabeadását.

Államunk e rendelet alkalmazása mellett sem feledkezik meg a termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok támogatásáról, s a kenyérgabonáért a lehető legmagasabb árat fizeti: búzáért 240. rozsért 220 forintot mázsánként. Emellett minden, az államnak eladott mázsa gabona után 20 kilogramm korpát biztosít állami áron, s ugyancsak mázsánként 30 forintos műtrágyavásárlási kedvezményt, vagy a gépállomástól kedvezményes gépi munkát igényelhetnek az egyénileg dolgozó parasztok. Ha pedig a termelő a kedvezményeket nem veszi igénybe, a korpajuttatás helyett 20, a műtrágya, vagy kedvezményes gépi munka helyett ismét 20, tehát ösz- szesen 40 forinttal többet, búzánál 280 forintot kap az államnak eladott búza mázsájáért. Ez olyan ár, olyan kedvezmény, amelyet örömmel fogad minden becsületes dolgozó paraszt. A termelőszövetkezetek még további juttatásokban is részesülnek. Mázsánként 35 forintos műtrágyavásárlási kedvezményt kapnak, avagy műtrágya, mélyszántás helyett építkezési anyagot igényelhetnek.

A Minisztertanács határozatát nagy egyetértéssel, örömmel fogadta egész dolgozó népünk. A ti- szalúci Vörös Hajnal termelőszövetkezet tagsága örömmel jelentette, hogy minden szem fölösleges gabonát az államnak ad el, mert egyrészt magas árat, számos kedvezményt kap érte, másrészt hozzájárul ahhoz, hogy államunk egyszer s mindenkorra végetvessen a kenyérellátást akadályozó spekuláns tevékenységnek.

A kenyérgabona-felvásárlás pontos végrehajtása felelősségteljes munkát igényel a helyi tanácsoktól és a begyűjtési szervektől. De felelősségteljes munkát igényel a cséplőgépek felelős vezetőitől és a helyi pártszervezetektől, a kommunistáktól is. Elsősorban vigyázni kell a cséplésnél minden szem gabonára és vigyázni kell a esép- lési napló és a beadási könyvek pontos vezetésére. Hiszen a bei gyűjtési szervek ezek alapján határozzák meg, mennyi gabonát köteles eladni az államnak a termelő a beadási kötelezettség teljesítése. a holdankénti 110 kilogramm vetőmag és a háztartási szükséglet leszámítása után.

A falu pártszervezeteire, kommunistáira viszont a meggyőző, felvilágosító munka nagy feladata vár. Nem kevesebbre van szükség mint arra, hogy visszaverjék az ellenség esetleges hírveréseit, amely elsősorban a spekulánsok és kulákok szájából kél maid útra. hogy megingassa a becsületes dolgozó parasztokat. A pártszervezetek, népnevelők, az állandó és termelési bizottságok feladata, hogy megmagyarázza minden dolgozó parasztnak: miért volt szükség a Minisztertanács e rendeletére, miért van szükség a spekulánsok és kenyérpazarlók végleges letörésére: E rendelet végrehajtásától függ országunk jövőért zavartalan kenyérellátása, tehát a végrehajtáshoz úgy kell hozzáfogniuk tanácsainknak, begyűjtési szerveinknek. a falu kommunistáinak, hogy ne legyenek akadályok, ne- legyenek zökkenők, hiszen a rendelet végrehajtása nem más, mint harc a jövőért kenyerünk ügyéért! :

HÍREK q nagyvilágból

JNehru elutazott Londonból

Az indiai miniszterelnök nyilatkozata

A londoni rádió jelenti, hogy Nehru vasárnap elutazott Londonból. Az indiai miniszterelnök befejezte Kelet- és Nyugat-Európában tett látogatását.

Az indiai miniszterelnök kijelentette, hogy Edennel különböző nemzetközi problémákról, egyebek közt a távolkeleti helyzetről tárgyalt. Joggal hiszem — mondotta —. hogy az utóbbi kérdésben India és Nagy- britannia nézete egyezik. India célja változatlanul az — folytatta —, hogy elősegítse a nemzetközi feszültség csökkentésére irányuló lépéseket és rendezésre törekedjék."

Nehru nyilatkozott világkörüli útján szerzett benyomásairól. Az a benyomásom — mondotta —, hogy történelmi fordulóponthoz érkeztünk nemcsak Európában, hanem

az egész ó-világban. Hátat fordítunk a hidegháborúnak és a nem zetközi feszültségnek, hogy irányt vegyünk a világbéke felé. Nem hiszem, hogy a béke hirtelen megvalósul, de úgy vélem, megvan a hajlandóság a békére.”

Ujságirók ekkor kérdéseket intéztek az indiai miniszterelnökhöz a Szovjetunióban szerzett benyomásairól. Nehru az újságírók kérdéseire válaszolva kijelentette: „Meggyőződésem, hogy a szovjet vezetők a világban fennálló feszültség enyhítését és a fegyverzet csökkentését óhajtják.”

Nehrú, aki útban hazafelé ellátogat Kairóba, végezetül bejelentette, hogy Kairóban megbeszéléseket folytat Gamal Abdel Nasszer egyiptomi miniszterelnökkel. (MTI)

Genfbe érkezett James Haoerty

(MTI) Az Associated Press amerikai hírügynökség jelenti, hogy James Hagerty, a Fehér Ház sajtótitkára szombaton Genfbe érkezett. Hagerty előkészületeket tesz a jú- ':us 18-án kezdődő négyhatalmi értekezlettel kapcsolatban.

Hagerty újságírókkal közölte, hogy Eisenhower elnök és felesége július 16-án érkezik Genfbe. Az elnök Amerikából való elutazása előtt beszédet mond a televízióban.

Országos békekongresszus Bolíviában

Montevideo (TA8ZSZ) Az El Pueblo című bolíviai lap jelentése szerint La Pazban július másodikétól negyedikéig tartották az első bolíviai országos békekongresszust. (MTI)

Megérkezett Varsóba a Magyar Népköztársaság ti nagykövete

Varsó (PAP) Július 9-ón Varsóba érkezett Szántó Zoltán, a Magyar Népköztársaság új lengyelországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete.

A nagykövetet a központi pályaudvaron Henryk Markus, a külügyminisztérium protokolloisztályának rangidős tanácsosa, valamint a magyar nagykövetség tagjai fogadták. (MTI)

Árvíz Indiában

Párizs (TASZSZ) Az AFP Kalkuttából jelenti, hogy a Kalkuttától háromszáz kilométerre északnyugatra lévő Koszi folyó áradása következtében Észak-Bihar tartományban több, mint negyvenezer embernek kellett elhagynia hajlékát.

Noha a folyó áradása még csak

most kezdődött, a legutóbbi értesülések szerint máris nyolcvan falu került víz alá. Az árvizsujtotta lakosság ellátása érdekében kifejtett munkálatokban és a mentési munkálatokban kettőszáz hajé vesz részt. (MTI)

Svéd tudósok

a szovjet atomiul tatás eredményeiről

Stockholm (TASZSZ) Július 10_én valamennyi stockholmi lap közölte a Moszkvából visszatért svéd tudósok sajtónyilatkozatát. Ezek a tudósok resztvettek a Szovjet Tudományos Akadémiának az at amerő békés felhasználása ügyében tartott ülésszakán.

A Szovjet Tudományos Akadémia ülésszakán résztvett két svéd tudós

— Klesson tanár és Eklund docens

— általános benyomása — állapítja meg a Sveneka Dagbladet —, hogy

A norvég nép

Oslo (TASZSZ)

A norvég sajtó az utóbbi időben nagy számban közli egyszerű norvég emberek tiltakozásait azok ellen a tervek ellen, amelyek előirányozzák a nyugatnémet csapatoknak az Eszakatlanti Szövetség észafceurópai övezetébe való bevo„az oroszok hozzájárulása az atom- erőkutatásokhoz rendkívül jelentékeny, különösen nagy benyomást gyakorolt reájuk az a széles bázis, amelyet az oroszok teremtettek az atomerőkutatások továbbfejlesztésére“.

Mint Eklund docens kijelentette — folytatja a lap — a moszkvai ülésszakon tisztára tudományos problémákat vitattak meg és az orosz atomszakértök beszámolói „bámulatosan nyíltak voltak“.

tiltakozása

náaá.t és ennek kapcsán német riss«

tek vezénylését a NATO oslói parancsnokságához. A tiltakozások rámutatnak. hogy a NATO parancsnokságának ez a határozata megsérti a norvég népet, amely öt évig szenvedett a fasiszta megszállók elnyomása alatt.

Végétért a chilei vasutasok postások, és szénbányászok sztrájkja

Hírügynökségi és rádiqjelentéieek szerint szombaton este megegyezés jött létre a kormány és a szállítóipari munkások szövetsége között. Ezzel végétért a 27.000 chilei vasutas július elseje óta tartó sztrájkja.

A sztrájkolok 70 százalékos fizetésemelést értek el és ígéretet kaptak, hogy a sztrájkotokat nem éri megtorlás.

A posta- és táviróhivatalok sztrájkoló alkalmazottai is elhatározták, hogy munkába állnak, miután sike- rült megegyezniük a kormánnyal. A sztrájk beszüntetése mellett döntött 4000 sztrájkoló bányász is. (MTI)

irányi István, azt tartja Tiszacsermelyen, hogy falun ma a boldoguláshoz nein kell más, mint becsületesség, munkaszeretet és összefogás. Aki rendelkezik e jó tulajdonságokkal és él az összefogás lehetőségeivel, csökkennek gondjai, sokasodnak örömei.

A legdöntőbb azonban Csirinyi István szemében az összefogás, mert enélkül — ahogy mondogatni szokta — a többi magában keveset ér. Erre akkor jött rá, amikor felismerte az összefogás korlátlan lehetőségeit. Azóta elégedett. — azaz. ahogy hangoztatja: elégedettek vagyunk. így mondja, valahányszor az életről, a munkáról beszél, mert mind az ötvenkilen- ced magát, az egész Táncsics termelőszövetkezet nagy családját érti alatta.

Tapasztalatból szerezte a fenti érvet az összef<v gásról —, amelynek hasznosságát bárkinek gyakorlatilag is bebizonyítja.

Kikiséri az érdeklődőt a határba. Szép határ a tiszaesermelyi, a gabonák kissé megdőltek a kövérségtől, a rénák széles levelei pedig zöld szőnvegként borítiák a földet. Itt. a rénafölö mellett szólal meg először Csirinvi István, a Táncsics tsz elnöke:

— Ez a tábla — mondja — tizenkét hold. Négyszer kapáltuk, több mint kétszáz mázsát hoz holdanként.

Tndul is már tovább, csak a fehérvirágos bur- gonyaföldön jön meg ismét a szava: — Ez a burgonya száz mázsán felül hoz holdankint. kétszer kapáltuk, kétszer töltögetjük.

Odább, a finoman szőkülő búzatáblánál letép egy tömött kalászt, amelyben csak úgy dagadnak a szemek. Tizenkét mázsát várnáik belőle holdankint: AZ árpából tízen felül.

Nem könnyű bejárni a tsz egész gazdaságát. Ezernyi gazdag látnivaló akad. Kétszázhatvan hold jól művelt, bő termést ígérő föld. új, hatalmas gazdasági épületek. Nemrégen készült el egy negyven férőhelyes sertésfiaztató és egy 10 vagonos terményraktár. Egy negyven férőhelyes szarvasmarhaistálló építését is tervbeivefttsők, s a határban, a legelőkön ott a belevaló is. Kétszáznegyvenhat darab juh, huszonhat anyasertés, tizenhárom jófajta tehén. A juhállomány Réti Mihály bácsi keze alatt néhány nappal ezelőtt jónóhányezer forintot hozott a konyhára, a huszonhárom anyasertéstől meg Ács Gyula bácsi sertésgondozó csak a terv szerint 240 szaporulatot nevel fel az esztendőben. Azért csak ,,.a terv szerint“*, mert ahogy a jelek mutatják, meglesz a 260 is —, ha nem több. A jólét, a gazdagodás kézzelfogható jelei mindenfelé, amerre néz az ember a tsz gazdaságában.

IV/f indez ötvenkileneüké. Ennyi tagja van a Táncsicsnak. ötvenkilenc becsületes, munkaszerető, törekvő ember, aki élt azzal a lehetőséggel, amelyet Csirinyi István, a Táncsics elnöke a legfontosabbnak tart: az összefogással. Ez esztendőben már 58.000 forintot fizettek ki munkaegységelőlegként, 10 forintot fizettek ki munkaegységenként. Ez év végére a terv szerint 30 forintot ér majd egymun- kaegység: no és ami még hozzájön. Mert nem is kevés jön hozzá. S miért? Azért, mert a 260 holdas gazdaságban észszerűen gazdálkodnak Van hozzá erő. van hozzá lehetőség. Gépi munka a földnek, műtrágya a növénynek, kapálás, ahányszor csak szükséges a Tehető legjobb terméshez.

Úgy lehetne mégis leginkább érzékelni Csirinvi István elnök állítását, ha megpróbáljuk gondolatban ötvenkilencfelé szakítani a 260 holdat, és a Táncsics családot. Négy hold jutna egy-egy tagra. Négy hold és ezernyi gond ezernyi baj. Vajon hozna-e négy hold föld annyi hasznot, amennyi ma a család egv- egy tagiénak van9 'Teremne-e annyi és olyan minőségű búzát, répát, burgonyát, mint így. egy fogban9 Dehogy volna annyi haszon, dehogy teremne annyi búza, répa’ Fele is nehezen. így meg a Táncsics tagsága az idén többet takarít be. mint tavaly, jövőre red*" «ATvhet mint 97 idén.

TT z azt jelenti, hogy az idén jobban élnek a ta- gok, mint az elmúlt esztendőben és jövőre még jobban, mint ma. S mindezt mi eredményezi? Az összefogás, a termelőszövetkezeti közös gazdái«0Ö3S4

«