Észak-Magyarország, 1955. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1955-07-10 / 161. szám

Vasárnap, 1955 Július 10 ÉSZAKMAGYARORSZAG 3 Éljen minden kommunista a szervezeti szabályzat szerint A kommunista pártok minden más, a történelemben eddig sze­replő pártoktól eltérően többek ’*ö- zött egy olyan sajátsággal bírnak, amely kiemeli őket ezek közül a pártok közül: az, hogy magasfokú szervezettséggel rendelkeznek. Az újtipusú forradalmi párt ereje és legyőzhetetlensége — a helyes po­litikája mellett — abban van, hogy tagjait a programbeli és szervezeti nézetek egysége hatja át. A kom­munista pártok ilyen szervezettsé­gével egyetlen más párt, a burzsoá. zia különböző polgári pártjai, de a szociáldemokrata pártok sem ren­delkeznek. A történelmi példák igazolják, hogy a kommunista pár­tok világot átformáló győzelmei nem utolsósorban azért születtek meg és születnek napjainkban is, mert szervezett, egységes politikai erőként lépnek fel, mert tagjait az akarat és a cselekvés egysége ve­zérli. élőek és időszerűek. Ezt tükrözi vissza a szervezeti szabályzat, amikor kimondja: A párt önkéntes harci szövetség! Pártunk tagjai te­hát egy közös harcra szövetkeztek, egy közös célért küzdenek, akara­tuk egységes és ezért vállalják ön­kéntesen, meggyőződésből, tudato­san a pártfegyelmet. A párttagok életét a szervezeti- szabályzat írja elő. A szervezeti | szabályzat szerinti kommunista élet í természetesen nemcsak annyit je­lent, hogy a párton belül alávetjük magunkat s pártfegyelemnek, párt­munkát végzünk és igyekszünk a határozatokat megvalósítani. a kommunistáknak nemcsak a pár­ton belül, de a mindennapi élet­ben magatartásukon keresztül is elől kell járniuk, példát mutatva a dolgozó tömegeknek. Ennek a pél­damutatásnak kell megnyilvánul­nia az élet minden területén: a ter­melőmunkában. az állampolgári kötelességek időbeli és maradékta­lan teljesítésében, stb. A dolgozók figyelemmel kísérik a párttagok és funkcionáriusok magatartását ezek­ben a kérdésekben, és tőlük vár­nak példamutatást. Pártunknak ma már sok olyan tagja van. aki valóban példaképe lehet a párttagságnak, de a pár- tonkívüü dolgozó tömegeknek is Ezek közül nevezzük meg talán a mezőcsáti járás Oszlár községéből Kiss Ferenc elvtársat, aki nemcsak a pártmunkában állja meg helyét, hanem államnolgári kötelességeit időben, sőt előre teljesíti. Vagv a szerencsi járás Mád községében levő ,.U.i élet” tsz titkárát, id. Kar­dos Sándor elvtársat, aki az adófi­zetés és beadás terén mutat példát. Emellett azonban vannak olyan párttagjaink is, akikről már nem lehet ugyanezeket elmondani. így például a taktakenézi pá ítkár, Kállai Imre elvtárs is inkább mu­tat példát arra, hogy hogyan nem kell teljesíteni az állampolgári kö­telességeket, mint arra. hogy ho­gyan kell azt teljesíteni. Neve ál­landóan a hátrálékosok között sze­repel. A párt szervezeti szabályzata: alkotmány, törvény a párttagok számára. Betartása és betartatása állandó feladatként kell, hogy áll­jon minden párttag és pártfu'ik- cionárlus előtt. Ennek szellemében élni és dolgozni azt jelenti, hogy párttagjaink nemcsak szóval de tettekkel is bebizonyítják; méltóak pártunk bizalmára, arra, hogy an­nak a pártnak lehetnek tagjai és ha-cos katonái, amely soraiban né­pünk javát, népünk leghaladóbb erőit egyesíti. KEREKES JÓZSEF Kibővítik a miskolci Déryné Színházat A magyar színjátszás ünnepi he­tének ötvenöt előadása -— a meg­lévő hibák ellenére is — arról ta­núskodott. hogy színjátszásunk egészségesebbé vált. átlagos színvo­nala emelkedett, jelentősen csök­kent a fővárosi s vidéki színházak közötti színvonalkülönbség. Mindez azt jelenti, hogy dolgozó népünk, elsősorban munkásosztályunk és dolgozó parasztságunk igényeit egyre jobban, nagyobb mértékben, művészileg igényesebben tudják színházaink kielégíteni. A népművelési minisztériurrt a színház, és filmművészeti szövetség­gel együttesen készíti elő az új évadot. Az elkövetkező színházi évadban az igényesebb, művészi munkán kívül szélesíteni kívánják s kibővítik a vidéki színházak há­lózatát. Uj színház nyílik Egerben és Ka­posvárott. Népművelési kormányza­tunk bővíti a miskolci színházat is, hogy ezzel segítse Ózd, Diósgyőr, Kazincbarcika színházi ellátását. A komlói közönség igényeinek ki­elégítése érdekében a pécsi színhá­zat. Hódmezővásárhely, Makó és Szentes jobb színházi ellátásáért pe­dig a szegedi nemzeti színházat erő­sítik meg. Gvőr-Sopron megye, va­lamint Sopron város színházkultú­rájáért erősítik a győri Kisfaludy színházat. Ezekben a színházzal rendelkező városokban az úgyneve­zett anyaszínházak mellett kamara- színház is létesül, sőt Győrött az első vidéki bábszínház Is megkezdi tevékenységét. Az átszervezéssel kapcsolatban változás történt egyes színházak vezetésében. így a miskolci Déryné színházat Mészöly Tibor fogja ve­zetni. Főrendező Kazimir Károly. (MTI) Mi teszi képessé a kommunista pártot arra, hogy történelmi hivatásának eleget tudjon tenni? Erre a kérdésre azt válaszolhat­juk: elsősorban az, hogy korunk leghaladóbb és egyedül tudomá­nyos világnézete: Marx—Engels, Lenin és Sztálin tanításai vezérlik. Másodszor, hogy ez a tudományos elmélet a gyakorlatban egyesül a pártot jellemző magasfokú szerve­zettséggel. Ez a két tényező tette és teszi lehetővé a mi pártunknak is. hogy a munkásosztályt forradalmi harcában vezesse, és a dolgozó tö­megek a párt Irányításával felépít­hessék a szocialista társadalmat. A tudományos elmélet a párt pro­gramjában, a szervezettség pedig a párt szervezeti szabályzatában jut kifejezésre. A marxizmus klasszi­kusai jelentős kérdésként foglal­koztak a forradalmi párt szerve­zettségével. Ebben látták a győze­lem előfeltételét. Marx 1864-ben a Nemzetközi Munkásszövetség Szer­vezeti Szabályzatában így utal er­re: „A munkásmozgalom sikere minden országban csak az egyesü­lés és a szervezet erejével bizto­sítható.” Később Lenin elvtárs ;s a következőkre hívja fel a proletá- riátus figyelmét: „a proletáriátus- nak a hatalomért folytatott harcá­ban nincs más fegyvere, mint a szervezete” (azaz a párt). Ennek a szervezetnek, a pártnak ' életét a lenini-sztálini alapelveket figyelemibevéve, a szervezeti sza­bályzat rögzíti le. Tudományos megfogalmazásban meghatározza a párt felépítését, gyakorlati tevé­kenységének módjait, felépítésé­nek szervezeti formáit, a párt belső életének főbb vezérelveit. Ezek az elvek eszközök tehát, amelyek elősegítik a párt program­jának megvalósítását, — biztosíté­■ kai annak, hogy fegyelmezett, egy­séges cselekvésre és szervezeti : alapelvekre épüljön fel a párt.- Akármennyire is helyes programot dolgozna ki a Párt, ennek megva­lósítása eleve kudarcra volna ítél­1 ve, ha nem lennének meg azok az- eszközök, amelyeknek segítségével : a helyes programot gyakorlati ■ életté, valósággá lehet változtatni. Tehát a szervezeti szabályzat be­j tartása, a szervezeti alapelvek ma­radéktalan megvalósítása a párt­■ szervezetek, de minden kommu- T nista párttag egész tevékenységé- 1 ben rendkívül fontos tényező! Aa egyes párttagok cselekedetéből te- J vődik össze a párt gyakorlati élete, ' tevékenysége — ha jól dolgoznak a kommunisták, ha maradéktalanul megvalósítják, végrehajtják és végrehajtatják munkaterületükön a feladatokat — ez összességében í adja a pártszervezetek, a párt munkáját. Egységes elmélet, egv- • séges cselekvés! Ennek kell jelle­meznie pártmunkánkat. Az egységes cselekvés biztosíté­ka elsősorban a pártfegyelem be­tartása. A kommunista pártok Melyek tehát a proletár pártfegyelem egynémely sajátos vonásai? Először is: a pártfegyelem min­den párttagra nézve egyformán kö­telező. A proletár pártokban nin­csen különbség párttag és párttag között. A pártegység megteremté­sének egyik feltétele, hogy meg­legyen az egységes proletárfegye- lem, amely minden párttagra kivé­tel nélkül — legyen az egyszerű katonája a pártnak, vagy vezető funkcionáriusa — egyformán vo­natkozik. Másodszor: a pártfegyelem azon­ban nemcsak az egyes kommunis­tákra, hanem a pártszervezetekre, a párt vezető szerveire is — az al­sóbb szervektől a legfelsőbb vezető szervekig — egyformán kötelező, a demokratikus centralizmus, a párt felépítésének alapelve is ezt húzza alá. A párt politikájának egyön­tetű értelmezése, a hozott határo­zatok egységes végrehajtása lehe­tetlen lenne akkor, ha az alsóbb szervek a pártfegyelemből adódóan nem lennének alárendelve a fel­sőbb szerveknek, ha azok határo­zatait nem tartanák maguk számá­ra kötelező érvényűnek. Ilyen je­lenségekkel az elmúlt másfél év alatt, de még ma is találkozhatunk, amikor egyes funkcionáriusok vagy pártszervek a határozatok felett akarnak vitát indítani, vagy egy­szerűen nem tartották, és tartják magukra nézve kötelezőnek azok végrehajtását. mindig nagy jelentőséget tulajdoní­tottak a tudatos vasfegyelem meg­teremtésének. A tudatos vasfegye­lem minden párttagra és pártszer­vezetre egyaránt kötelező, amelyet párttagjaink önként vállalták a pártba való belépéskor, öntudatos vasfegyelem nélkül nincs pártegy­ség, e nélkül valóban forradalmi pártot elképzelni nem lehet. Tuda­tos vasfegyelem nélkül nem lehet­ne megvalósítani a párt célkitűzé­seit s a párt határozatait. Ezért mondja ki pártunk szervezeti sza­bályzatának 42-ik pontja: „A Magyar Dolgozók Pártja csak akkor teljesítheti felada­tát, ha a párt maga a fegyel­mezettség és a szervezettség megtestesülése. A pártban vas­fegyelem van, melynek min­den egyes párttag és pártszer­vezet köteles magát alávetni. A vasfegyelem a pártban nem zárja ki, hanem feltételezi az alárendelés tudatosságát és ön­kéntességét, mert csak a tuda­tos fegyelem lehet igazi vas­fegyelem. A fegyelem a párt­ban az akarat egységével, a párt valamennyi tagjának teljes és feltétlen cselekvési egységével valósítható meg. A Magyar Dolgozók Pártja csakis a meg­alkuvó és fegyelmezetlen ele­mek ellen vívott engesztelhetet­len harc útján őrizheti meg egységét és szilárdságát.” (Lásd: az MDP III-ik kongresszusán elfogadott szervezeti szabály­zatban.) Nem véletlen, hogy a kommunis­ta pártok ellenségei elsősorban ezen a téren igyekeznek megbon­tani a pártegységet. Az Sz. K. (b) P.-jának fennállása óta gazdag ta­pasztalataink vannak e téren. Lenin olyan munkáiban, mint az: Egy lépés előre, két lépés hát­ra — „úri anarchizmusnak” bélyeg­zi a mensevikeket, akik nem akar­ták elfogadni a szervezeti szabály­zatot, amely szigorú pártfegyelmet követelt. Ugyancsak Lenin elvtárs írja a pártfegyelem jelentőségéről szólva: „Baloldaliság — a kommul nizmus gyermekbetegsége” című művében, a bolsevikok sikerének egyik alapvető feltételéről szólva: ,.Ma már bizonyára majdnem min­denki látja, hogy a bolsevikok nemhogy két és fél évig, de két é? fél hónapig sem tarthatták volna magukat hatalmon, ha pártunkban nem lett volna a legszigorúbb fe­gyelem, valóságos vasfegyelem, ha a párt nem élvezte volna a mun­kásosztály egész tömegének, azaz mindazoknak legteljesebb és leg- odaadóbb támogatását, akik a mun­kásosztály gondolkodó, tisztessége«, önfeláldozó, befolyásos, az elmaradt rétegeket vezetni, vagy magukkal ragadni képes elemei.” (Lenin 31. köt., 8. old.) Harmadszor: a kommunista fe­gyelem önként vállalt fegyelem. A párt tagjai önkéntesen, saját elha­tározásukból vállalják a pártban lévő fegyelmet akkor, amikor pat­tunk tagjai lesznek. Ezt a fegyel­met megsérteni azt jelenti, hogy megsértjük a pártot, hogy nem a párt erősítését segítjük elő, hanem helyet adunk — akarva-akaratla- nul — azoknak a törekvéseknek, amelyek a párt egységének meg­bontására törekszenek. Az önként vállalt vasfegyelem volt többek között egyik éltető ele­me pártunk illegális munkájának a 25 éves terror és üldözés köze­pette is. Ez adott erőt 3 harcban és csak ennek elismerése lehetett biz­tosítéka annak, hogy eredményes, jó munkát végezhessen nehéz kö­rülmények között is a párt. A „Kommün” című illegális újság 1922 július 28-i számában a kom­munista fegyelemről szólva írja a következőket: „Szükséges, hogy minden kom­munista. aki az illegális kommu­nista pártban dolgozik, át legven hatva attól a nagyszerű gondo­lattól, hogy önként, külső kény­szer nélkül vállalta el a prole- táriátus érdekében való küzdés nagy munkáját.” Ma már ez a párt hazánk vezető ereje lett. de a fenti megállapítá­sok a mai körülménvek között is 3Lötele uh] tud ír s — BÁNYÁSZBECSULÉT JUNIUS 3-AN, vasár­nap délelőtt a megszo­kott hangulat uralko­dott a kurityáui bánya­telepen. A kellomes nyári nap hamar ki- osalta az utcára a ját­szadozó gyerekeket, míg a konyhákban a jó ebód főzéséhez készültek az asszonyok. A férfiak ilyenkor, hogy a szabad időt elüssék, rendsze­rint valami munkát ke­resnek, de ceak olyat, ami inkább szórakoz­tató, sem mint fárasztó. Akadtak, akik már dél­előtt a „Budaihoz“ mentek, — így hívják még most is az Italbol­tot régi tulajdonosáról —. hogy egy_két pohár sörrel üdítsék magukat. Ezalatt az idő abaft a hánya mélyén gondos munka folyt. Az éjsza­kás műszakról 12 fős brigád lentmaradt, hogy a IT-es siklói új fronton átszerelje a ka_ parókát, s így a hétfőn reggel műszakba álló brigád azonnal hozzá­kezdhessen a fejtéshez. Már több órája dolgoz­tak, jól haladt a mun­ka. amikor furcsa mo­raj hallatszott a bányá­ban. A Iámnak elalud­tak 8 néhány másod­pere múlva az ácsola­túk recsegve omlottak össze. A kaparó vég­tagját és a két fronti Bammort-erépet mint­egy másfél vagon föld magaalá temette. Az ott dolgozó bányászok­nak csak annyi idejük volt, hogv elhagyják a munkahelyet, többen kabátjukat, lámpáju­kat, szerszámukat sem tudták megmenteni. EZ A SZAKADÁS váratlanul érte a bá­nyát. A frontkezdéatől 15 méterre álltak. A le­fejtett részt, robbantás­sal próbálták mulasz­tani, de nem mozdult. Úgy számítottak, hogy 18—20 méternél mulasz­tanak majd ismét, a periódikus főtenyomás azonban most váratla­nul beállt. A kis csapat Tátrai András kö-lotvezetővel és Vineze Béla bánya­mesterrel azonnal ki­szállt, hogy az üzem­zavarról értesítse a bá­nya vezetőit s ijiiéz'kcd- jen a baj elhárításáról. Ez az üzemrész az, amely a bánya szénter­melésének 60 százalékát adja. A hónap első két napján 105 és 108 szá­zalék felett termeltek s ha nem hozzák rendbe sürgősen a frontot — komoly lemaradás kö­vetkezhet. A hír szinte percek alatt elterjedt a bánya­telepen és a legény szál­lón. Az irodából hiva­talos borend .'léseket küldtek szét, hogy ösz- szehívják a bánya leg­jobb vájárait, akik délután és éjszaka ki­szabadítják a gépeket és rendbehozzák a mun­kahelyet. Ez az ese­mény egy pillanatra megzavarta a vasárnapi nyugalmat. De az a vájár, aki szereti a bá­nyát, milyen áldozatot nem tenne meg értei S ha szólít a kötelesség, ha úgy kívánja az üzem. az ország érdeke, akkor éjt nappallá téve fáradt itat’anul dolgo­zik. F.s most, amikor baj érte n munkahelyet, a legjobbak máris ott f eromtek. Először a kommunisták: Orbán András, Dankó József. Lukács Pál I., Bari István. Kondráth János s vpliik Oyőri János, Erdei György. Kotvald János és Szilágvi Já­nos TU pártonk'vüliek szá’liak le a föld mé­lyébe s azonnal munká­hoz látlak. ÚGY SZÁMÍTOTTÁK, hogy éjszaka egy ha­sonló csapat váltja fel őket, akik folytatják majd a munkát. A kn- rityáni vájárok közül azonban nem mindenki tartotta szívügyének, hogy megmentse a frontot. Előfordult olyan, hogy az, as­szonyok- egyszerűen le­tagadták. hogv férjük otthon van. Vajon jól szórakoztak, pihentek-e ekkor, amikor tudták, hogy szaktudásukra számít a hánya vezető­sége s hogy társaik lenn megfeszített mun­kával dolgoznak, hogy munkahelyet biztosítsa­nak az ő számukra is? Ez becsület, lelkUsnve- rét kérdése ... De akadtak olyanok is, akik egyszerűen megtagadták a mentés­ben való részvételt. Szölősi Jánost. Dara Mártont és Szűcs Fe­rencet is hívták a baj elhárításához. Szölősi János és Dara Márton délelőtt együtt voltak a kocsmában s délben ér­tesültek róla. hogy rá­juk is számítanak. A bánya szabályait is­mérv' — ..nagyszerű“ ötletük támadt. Vissza mentek a kocsmába és tovább ittak. Tudták, hogy berúgva nem me­hetnek le a bányába s azt hitték, ezzel elhárí­tottak minden felelős­séget. A kötelességfudáenak ilyenfajta elhárítása szinte példátlan. Sző­lőst János fiatal kora ellenére már sok évet töltött a bányában, de úgylátszik, még nem nőtt a szívéhez s né- hánv deci pálinkát többre becsül, mint ele­get tenni a hívó szó­nak! S Dara Marion som ezt tanulta az MTH váláriskoléban. Szűcs Ferenc a felelős- ségrevonáskor nem Is igen mentegetőzött, egvszerfhm megtagadta a munkát. Éjszaka már jó­val kevesebben dol­gozlak. nem haladt úgy a munka. Emiatt a hánya két nap alatt T00 tonnával termelt kevesebbet előirányza­tánál. Az özem vezető­sége én a pártszervezet fegyelmi úton vonta fe’p'ősségre a három v*j-rt. Amit ők tettek, ff nem munkafegye­lem :értés volt. «okkal súlyosabb annál. Az ilven bányászok segít­ségére nem számíthat­nak sem társaik, sem az ország. Az ilven em­berek nem értik, nem tudiák mi az: igaz ha­zafinak lenni! — s mi az hogy: bánvászbecsü- let! Ardayné A Borsod egyel Bérbizottság és o Megyei Hazaija» Népfront B'zotiság felhívása a falu dolgozó népéhez Ez évben volt 10 esztendeje, hogy a dicsőséges Szovjet Hadsereg felszabadította hazánkat. Azóta nagyot fordult a történelem kereke. Eszterházy. Festetics, Batthyány, Haller grófok cselédei kiegyenesí­tették derekukat, szabad emberek lettek s a föld, melyet verejtékük, kel öntöztek, az övék lett, nekik terem fehér kenyeret. Felszabadult dolgozó parasztjaink verejtékes munkájuk gyümölcsét saját kamrájukba takarítják be s ez évben a 11. szabad aratásra Ké­szülnek lelkesem termelőszövetkezeteink, gépállomásaink és egyéni dolgozó parasztjaink. A Megyei Békebizottsághoz és a Megyei Hazafias Népfronthoz-szá­mos olyan levél érkezett, melyben a dolgozók elmondották, hogy a hel­sinki béke-világtalálkozó tiszteletére, az ott hozott nagyjelentőségű ha­tározatok végrehajtásának előmozdítása érdekében, békearatást szer­veznek. ezzel akarják elősegíteni pártunk Központi Vezetőségének jú­niusi határozatát­A Megyei Békebizottság és a Megyei Hazafias Népfront Bizottság a dolgozók javaslatára elhatározta, hogy a termelőszövetkezetekben, gépállomásokon és a községekben „békearatást” szervez. Termelőszövetkezetek, gépállomások dolgozói, egyénileg dolgozó pa­rasztok! Harcoljatok a szemveszteségmentes aratásért. Indítsatok versenyt az aratás mielőbbi befejezése érdekében. Teljesítsétek gabonabeadási kötelezettségeiteket a cséplőgéptől. Harcoljatok a Magyar Dolgozók pártja Központi Vezetősége júniusi határozatának végrehajtásáért, a Szabolcs-Szatmár megyével kötött versenyszerződés pontjainak megvalósításáért. Harcoljatok, hogy minél több kenyér kerüljön a dolgozó nép asz­ta1 ára. Harcoljatok hazánk megerősítése, békénk megszilárdítása érde­kében. Termelőszövetkezetek, gépállomások, egyénileg dolgozó parasztok! Harcoljatok a megvei pártbizottság vándorzászlajának elnyeréséért. Csatlakozzatok minél többen a „Békearatási, gabonabegyűjtési mozga­loméhoz. Járási, községi békebizottságok, hazafias népfront bizottságok, —* szólítsatok fel csatlakozásra minden igaz hazafit, minden békeharcost, köttessetek minél több békevédclmi szerződést. MEGVEI BÉKEBIZOTTSÁG MEGYEI HAZAFIAS NÉPFRONT BIZOTTSÁG Lengyel fiatalok jártak Borsodban Ebben a hónapban mindenütt, minden alapszervezetben VlT-tan- folyamok folynak. A VIT-tanfolyam okon a fiatalok négy előadást halU gatnak, amelyeken megismerkednek a világ ifjúságának békeharcával, az eddigi világifjúsági találkozók történetében a szovjet és a lengyel ifjúság életével. Ezek az előadások sok helyen igen érdekes formák kö­zött kerülnek lebonyolításra. A DIMAVAG Gépgyárban és a szerencsi csokoládégyárban, valamint az I. k erületi DISZ-bizottságra lengyel fiatalok látogattak el, akik elbeszélgettek a megjelent fiúkkal és lá­nyokkal. s elmesélték, hogy él és dolgozik a lengyel ifjúság.

Next

/
Thumbnails
Contents