Észak-Magyarország, 1955. július (12. évfolyam, 154-179. szám)
1955-07-06 / 157. szám
V Meg kell teremteni a notmaseljesíiés technikai feltételeit! „A Bükk élő világa“-kiállítás a Hermán Ottó-múzeumban AZ MDP BORSOD-ABAUJ-Z EMPLÉN MEGYEI PÁRTBI2 lOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam 157. szám ÄRA 50 FILLÉR Miskolc, 1955 iúlius 6. szerda A falu versenye a többtermelésért / ' 1 a szerencsi járásban A Z U J K 6 'ny e ve vt---------- *-----------------------------Telefonbeszélgetés Mezőnagymihállyal a kenyércsata első napján — Halló, itt a mezőnagymihályi községi tanács! — Afelől szeretnénk érdeklődni, hogy megkezdték-e már az aratást? — No, akkor adom Keresztúri Kálmánná elvtársnőt, a tanácselnöknőt. Itt Kereszturiné. Éppen most jövök a határból. Örömmel mondhatom, hogy sokkal szebb termés mutatkozik mindenből, mint az elmúlt évben. Különösen az állami gazdaság és az Uj Barázda tsz táblái szé- pefc. A gazdaságban két aratógép ma (kedd) reggeltől már aratja az ősziárpát. Csütörtökön vagy pénteken már a termelőszövetkezetiek is aratnak. — Felkészülten várják az aratást? Hát az természetes. Az egész falu felkészült nálunk a kenyér- csatára. A DISZ-fxatalok minden utcában megszervezték a kölcsönös segítő brigádokat. Olyan simán megy majd nálunk az idén az aratás, mint meg soha. Minden utcában segítséget nyújtanak egymásnak a gazdák, hogy a cséplőgépeknek ne kelljen vándorolniuk, hanem házról-házra járhassák végig a falut. Azt is megfogadtuk, hogy két nappal a határidő előtt minden kalászosunkat learatjuk és betakarítjuk a szérűkre. A kenyérgabona beadásra hogyan készültek fel? , Errf is közös erővel készült fel nálunk minden becsületes dolgozó. Megígértük és be is tartjuk, hogy az első gabonát minden háznál a nazanak adjak. Minden cséplőgéphez odaáll ma,jd azonnal a fogat, s az első megtelt zsákokat egyen/ en viszi nálunk mindenki a beqyűjtö- helyre. Nemcsak járási, de megyei viszonylatban is elsők akarunk lenni a gabonabeadási versenyben. Zalkodon már befejezték az őszi árpa aratása * A GONDTALANABB holnap, a jo-bb élet megteremtésének egyik alapvető feltétele a több és olcsóbb termelés. Többet és olcsóbban kell termelnünk az iparban, a mezőgazdaságban, s akkor olcsóbban jutunk hozzá az iparcikkekhez, ruházathoz, élelmiszerhez egyaránt. Gyárainkban, bányáinkban a több és olcsóbb termelés megvalósításának egyik igen jelentős módja a szocialista munkaverseny. S ha az iparban az, akkor az kell legyen a mezőgazdaságban is. Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy azokban a községekben, termelőszövetkezetekben, ahol a dolgozók a munka minden területén versenyben dolgoztak. versengtek, ki végzi el hamarabb és jobban a vetést, kapálást, aratást, gyorsabban és jelentősebben emelkedett a termésátlag, jobb lett a kenyér, a hús, a tej minősége. A szerencsi járás néhány községe és termelőszövetkezete, így a takta- báji Béke, a tiszalúci Vörös Hajnal tagsága és Megyaszó község dolgozó parasztjai az elmúlt esztendőben, de különösen ez év első felében nemcsak megyei, hanem országos viszonylatban is a legjobbak közié küzdöttek fel magukat, mind a termelésben, mind a kötelezettségek teljesítésében. Az elsők között vetettek, arattak, kapáltak tavaly és a legmagasabb volt a termésátlaguk is. S minthogy bőven termett mindenből, nem volt probléma a beadás, az adófizetés teljesítése sem. A legpéldamutatóbban adták meg az államnak, amit kér. Természetesen, mint minden kimagasló, vagy gyenge eredménynek, a megya- szóiak, tiszalúciak. taktabájiak példamutató munkájának is megvannak a maga okai. körülményei. Hiszen semmi sem történik önmagától. A két termelőszövetkezetben és Megyaszó községben például egyetlen olyan tsz tag, illetve egyénileg dolgozó paraszt sincs, aki ne akarná hamarább és jobban elvégezni munkáját, mint a másik tag, vagy a másik egyénileg dolgozó paraszttársa. Nincs, aki ne versenyezne a többért, a jobbért. S éppen ez a versengés, a többért, jobbért való törekvés a szép eredmények legerősebb gyökere. A TAKTABÄJI BEKE termelő- szövetkezet néhány hónappal ezelőtt országos viszonylatban második helyen végzett a felszabadulási versenyben. A tiszalúci Vörös Hajnal tsz tagsága a megye második legjobban dolgozó termelőszövetkezete volt. Ök kezdeményezték például a vasárnapi vetést, amelyet azután köveitek a szerencsi járás más termelőszövetkezetei, sőt községei, dolgozó parasztjai is. Megyaszó község dolgózó parasztjai pedig községi viszonylatban értek el példamutató eredményt megyei, sőt országos viszonylatban is, a szomszéd községgel versengve, sőt a dolgozó parasztok egymás között is versenyezve. Megyaszó község, a tiszalúci Vb- rös Hajnal és a taktabáji Béke termelőszövetkezet példáján okulva a járási pártbizottság és a járási tanács egyre több gondot fordított — és fordít jelenleg is — a két termelőszövetkezet és Megyaszó község munkaverseny-médszereinek népszerűsítésére, kiszélesítésére a járás területén, úgy, hogy szinte egyetlen termelőszövetkezet, egyetlen község sem maradt, amely ne versenyezett volna a szomszéd termelőszövetkezettel, községgel. S nem utolsósorban ennek volt köszönhető, hogy a felszabadulási verseny első, április 4_i szakaszában a járás első lett a megyében. Majd néhány nap múlva a tapasztaltakból kiindulva egész esztendős versenyszerződést kötött a mezöcsáti járással. A Központi Vezetőség márciusi határozata többek között előírja, hogy ez esztendőben 7.3 százalékkal növelni kell a mezőgazdaság termelését. A szerencsi járás termelőszövetkezetei, néhány községe és a járási tanács, a párthatározat e pontjának biztos megvalósításához ismét nem mást, mint a munkaverseny- mozgalmat szegődtettók segítőtársul. Hiszen a termelés emelését csak a jobb termelési módszerek alkalmazásával, a gyors és jóminőségű Bsnaiawal tehet biztosítani. 8 ha termelőszövetkezet a termelőszövetkezettel, egyénileg dolgozó paraszt az egyénileg dolgozó paraszttal versenyez, akkor mindenik igyekszik a legjobb módszereket alkalmazni, a legjobb munkát végezni. A TISZALÜCI VÖRÖS HAJNAL termelőszövetkezet a 20 budapesti üzem példáját követve felhívást intőiéit a járás valamennyi termelő- szövetkezetéhez. Versenyre hívták a termelőszövetkezeteket az önköltség csökkentésére és a terméshozam emelésére. 8 természetesen, mint eddig minden alkalommal, most is pontról-pontra úgy dolgoznak a tiszalúciak, ahogy azt felhívásukban megtervezték. Elsősorban is a gépi segítséget veszik fokozottabban igénybe. 110 hold kukoricájukat négyzetesen vetették és eddig háromszor megkapálták. Húsz holdnyi burgonyájukat szintén háromszor megkapálták, illetve töltögették. Har_ mine holdas heretáblájukat géppel kaszálták, most az idén először s eddig közel 200 köbméter zöldsilót készítettek, amely mennyiséget a napokban még 300 köbméterrel egészítik ki. A Vörös Hajnal tagsága természetesen nemcsak a járás más termelőszövetkezeteivel versenyez, mert ez magában kevés volna a sikerhez. Egymásközött is versenyeznek. Negyven termelőszövetkezeti tag csatlakozott a 30 mázsás kukorica- és a 200 mázsás oukorrépatermelési mozgalomhoz. S íme mit eredményez a jó példa, a versenyszerzödés: a Vörös Hajnal-beliek nyomán a járás termelőszövetkezeteiben 200 tag csatlakozott a kukorica- és cukorrépatermelési mozgalomhoz, s a járás termelőszövetkezeteinek 95 százaléksa már elvégezte a kukorica háromszori és a cukorrépa négyszeri kapálását. A többtermefési mozgalmakhoz azután a termelőszövetkezeti tagság és főként Megyaszó község dolgozó parasztjainak kezdeményezésére — 1 nagy számmal csatlakoztak a járás községeinek egyénileg dolgozó parasztjai is. Megvaszón például 65 dolgozó paraszt versenyez a 30 mázsás kukorica megtermeléséért s ugyanakkor 217 pedig a beadási kötelezettség pontos, sőt határidőelőtti teljesítéséért. A 200 mázsás cukorrépatermésért viszont a taktakenéziek indítottak harcot, hívták versenyre a járás cukorrépatermelőit. Egyedül Takta- kenézen 200 egyénileg dolgozó paraszt kötött versenyt. Sike József, Bocán Mihály, Oláh Sándor legjobb termelők kezdeményezésére. A járási tanács és a hegyaljai községek mezőgazdászai igen nagy jelentőséget tulajdonítanak a szőlőtermés fokozásának, a szőlőterme- lési verseny megszervezésének is. Tokaj községben jelenleg 46 szőlő- termelő határozta el, hogy 16 mázsás termést szüretel egy-egy holdról, s az ő kezdeményezésükre Tály- lyán. Mádon, a nagy szőlőtermő községekben több, mint 300 szőlősgazda termel 16 mázsa., szőlőt ez évben a kötés, permetezés, kapálás minél többszöri és minél jobb elvégzésével. A SZERENCSI JÁRÁS termelőszövetkezetei, községei tehát megértették, hogy a munkaverseny, a versenymozgalom elengedhetetlen feltétele a több termel ősnek, megértették. hogy a verseny hasznos dolog. A verseny szervezése, az eddigi eredmények természetesen elsősorban a járási pártbizottság, a járási tanács és különösen a mezőgazdászok jó munkáját dicséri. Rendszeresen értékelik a verseny eredményeit, népszerűsítik a legjobbakat, termelőszövetkezetet, községet egyaránt. Azon igyekeznek, hogy a versenyt a termelés, a munka minden területén alkalmazzák a járás dolgozó parasztjai, termelőszövetkezetek, egyénileg dolgozó parasztok, traktorosok egyaránt. Igen fontos feltétele ez a párthatározat végrehajtásának, a 7.3 százalékos tobbtennés megvaiósitásánah. 330 holdas komhájnaratási mozgalom A megye gépállomásainak dolgozói értékes vállalásaikkal járulnak hozzá, hogy az aratási és cséplési munkálatokat kellő időben a legjobb minőségben, s a legkisebb szemveszteséggel végezhesse el a dolgozó parasztság. Tirpák Ferenc a hejőpapi gépj- állomás kombájvezetője párosversenyre hívta ki Cseh Kálmán elvtársat, a hejőpapi gépállomás kombájnvezetőjét, s Ígéretet tett arra, hogy 330 holdon végez aratást és cséplést. Tirpák Ferenc felhívással fordult a megye kombájnvezetőihez. hogy csatlakozzanak a 330 holdas kombájnaratási mozgalomhoz. A sárospataki járásban igen. szépek a terméskilátások. A tavaszi kalászosok joblb és több termést ígérnek, mint az elmúlt évben. A tiszakarádi Táncsics tsz tagsága például jó munkájának eredményeként 15—16 mázsás holdan- kinti átlagtermést vár. Tolcsván a Harcos tsz. gazdasáIgriciböl jelentik Igrici községben az egyénileg dolgozó parasztok is megkezdték az ősziárpa aratását. Az I-es típusú termelőszövetkezettel együtt ezideig 10 holdon rakták keresztbe az őszi" árpát. A hármas típusú Kossuth termelőszövetkezet 15 holdon végezte el az aratást. Július 7-én a község egyénileg dolgozó parasztjai hozzálátnak a borsó cséplésé- hez. Verseny híradó Az alkotmány ünnepének tiszteletére indított beadási versenyben az állat és állati termékek beadása terén a legutóbbi értékelés alapján a járások sorrendje a következő: L Sárospatak. 2. Mezőkövesd, 3. Sátoraljaújhely. A városok közötti versenyben első helyen Miskolc, másodikon Kazincbarcika, harmadikon Ózd városa áll. gáiban szombaton 12 hold ősziórpót arattak le. Az olaszliszkai Rózsa Ferenc tsz-ben pedig 10 holdat. Sárazsadány községben az egyénileg dolgozó parasztok julius 4-ig 12 holdon aratták le az ösziárpát, Zalkod község dolgozó parasztjai már teljes egészében befejezték az ősziárpa aratását. Előleoos^lás az aratás előtt A hejiőbábai Haladó tsz tagsága nagy örömmel fogadta, hogy most az aratás előtti napokban előleget kapott eddig teljesített munkaegységeire. A tsz tagjai minden eddig teljesített munkaegység után 3 forint előleget kaptak. Az előlegosztást a jól jövedelmező állattenyésztés tette lehetővé. A tsz tagsága ezért elhatározta, hogy az idén lényegesen nagyobb gondot fordítanak az állatállomány takarmányellátására. a téli takarmány biztosítására, mint az előző években. A tavalyi 500 köbméter silóval szemben az idén 600 köbmétert készítenek. Legfontosabb takarmánynövényük, a kukorica vetés- területét már tavasszal 45 holdról 62 holdra növelték, most pedig gondos növényápolással a kukorica terméshozamát is növelni akarják. Állattenyésztésüket azzal is igyekeznek jövedelmezőbbé tenni, hogy jobb hozamú, minőségi törzsekkel cserélik fel régi, elkorcsosodotfl törzsállományukat. A 92 éves Kovács Ida és Moldo- na Mina a nyugdíjas-otthon egyik lakószobájában. A nyugdíjas-otthon társalgói ban különböző szórakozási lehetőségek állnak rendelkezésére a be csületes munkában megöregedeí idős embereknek. A képen: az ot‘ hon két lakója dominózik. GONDOSKODÁS AZ IDŐS EMBEREKRŐL A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN A román népjóléti minisztérium Sibiu városában nyugdijas-ott- hont létesített. Az otthon biztosítja a nyugdíjasok kényelmét, étkezdéd vei, fürdőszobákkal, külön orvosi rendelővel rendelkezik és megfelelő személyzettel. A nyugdíjasok ebben az otthonban teljes ellátásban részesülnek-, ruhát, cipőt:, fehérneműt kapnak és biztosítva van számukra az orvosi ellátás. Az otthonban rádiót hallgatnak, könyveket olvasnak. Gyakran rendeznek hangversenyeket maguk a nyugdíjasok is. A Sibiu-i városi állami színház együttese, vagy egy-egy üzemi együttes sokszor fellép a nyugdíjas-otthonban. Ugyanakkor a városi filharmóniai zenekar, vagy a ■Cindrelul“ népizenekar is előadásokat rendez az otthonban. Ebben az évben az állam ismételten nagyobb összegeket irányzott lő a nyugdíjas-otthon további fejlesztésére.
