Észak-Magyarország, 1955. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1955-07-06 / 157. szám

ßSZAKMAGYARORSZAG Szerda, 1955. július 6, A Szovjet Tudományos Akadémiának az atomerö Lénés foHiaszeáíásávsl íoglaikozo ütésszaka ! Moszkva (TASZSZ) Moszkvában tovább folyik a Szov­jet Tudományos Akadémia üléssza­ka, amelyen az atomenergia békés felhasználásával kapcsolatos tudo­mányos és technikai kérdéseket vi­tatják. Július másodikén az akadémia négy szakosztálya tartott ülést: fizi­kusok, vegyészek, biológusok és a technikai tudományok szakemberei számoltak 'be a nádióaktivitás fel­használásáról a technológiai folya­matok tökéletesítésében, továbbá a fiziológiában és az orvostudomány­ban. Az ülésszak hatalmas érdeklődést kelt a tudományos közvéleményben. A szakosztályok ülésein többszáz szovjet tudományos dolgozó és sok külföldi vendég vesz részt. Július negyedikén a Szovjet Tu­dományos Akadémia fent említett négy szakosztálya folytatta üléseit. KÜLFÖLDI HÍREK PÁRIZS. Martinique-ből jelentik. A Fort de France-ban tartott me­gyetanácsosi pótválasztás eredmé­nyeképpen Guittaud kommunista jelöltet nagy többséggel megvá­lasztották. Guittaudra háromezer­egyszáz szavazatot, míg a gyarmato­sítók jelöltjére mindössze 574 sza­vazatot adtak le. BERLIN. A Német Demokratikus Köztársasán és a Lengyel Népköz­társaság kormányának határozata értelmében a német-lengyel állam­határ kijelöléséről szóló szerződés aláírásának ötödik évfordulója al­kalmából a két ország kormánydele­gációt cserél. A határozat alapján a Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége Otto Grotewohl miniszterelnök vezetésével július 4-én Varsóba utazott. NEWYORK. Valamennyi amerikai lap kiemelkedő helyen foglalkozik a szovjet légiflotta napján Moszkvá­ban rendezett légiparádéról. A Now York Herald Tribune első oldalon hozza az United Press hírügynökség közleményét, amely a többi közt így hangzik: „A szovjet repülés törté­netének eme nagyszerű tüntetése idején a főváros fölött két új va- dászgéptipus, valamint nagy ható­sugarú lökhajtásos bombázógépek jelentek meg“. Symington, a légierők volt minisz­tere kijelentette: „Most már világos, hogy a levegőben elvesztettük an­nak az uralomnak eay részét, ame­lyet azelőtt masunkénak hittünk“. Daniell, a New York Times moszkvai tudósítója a lap első olda­lán részletesen beszámol a parádé­ról és rámutat, hogy az egyik lök- haitásos utasszállító repülőgép mo­delljének bemutatása „arról tesz ta­núságot, hogy a Szovjetunió a lök­hajtásos utasszállító repülőgépek tervezése és gyártása terén lényege­sen felülmúlta az Egyesült Államo­kat“. PÁRIZS. A Tribune Des Nations elégedetlenséggel állapítja meg, hogy Franciaország továbbra is alá­rendelt helyzetben van a nyugati táborban. „A külföldiek — írja a lap — minden megértés nélkül és mind gyakrabban teszik fel a kér­dést, mi a szerepe Franciaországnak a nemzetközi életben ,.A lap fel­hívja a francia külügyminisztériu­mot, cselekedjék a helyzetnek meg­felelően és nemzetközi politikájában vesse el az „ésszerűtlen függést“. BELGRAD. A belgrádi rádió kü- löntudósítója jelenti: Nehru indiai miniszterelnök Tito köztársasági el­nök kíséretében hétfőn délután hat órakor a Jadranka nevű jachton Dubrovnikből Szplitbe érkezett. Nehru és Tito az utazást a Bel- grádban megkezdett politikai ta­nácskozások folytatására használta fel. Hír szerint befejezték a nem­zetközi helyzetre vonatkozó eszme­cserét és áttértek az államközi kér­dések megvitatására. A tárgyaláso­kat Brioniban folytatják. Nehru miniszterelnök Szplitből folytatja útját Zágráb felé. PÁRIZS. A társadalombiztosító dolgozói több hónapja folytatott bér­harcukban első sikerüket érték el. Bacon munkaügyi miniszter egy­másután fogadta a CGT, a Force Ouvriere és a Keresztény Szakszer­vezetek megbízottait, s konkrét aján­latot tett nekik. Az aiánlat értelmé­ben a társadalombiztosító dolgozói több hónaora visszamenő hatállyal öt százalékos azonnali béremelést kapnak. Otto Grotewohl elvtárs nyilatkozata Berlin (MTI) Otto Grotewohl elvtárs, a Német Demokratikus Köztársaság miniszter­elnöke nyilatkozatot adott a Trybuna Ludu, a Lengyel Egyesült Munkás­párt központi lapja berlini tudósító­jának. Arra a kérdésre, hogy az NDK kormánya milyen további lépéseket kíván lenni Németország békés és demokratikus újraegyesítése érdeké­ben, a következőket felelte: „Folytatni Ingjuk az egységes, békeszerető és demokratikus Német­ország létrehozását célzó következetes megegyezési és békepolitikánkat. A Német Demokratikus Köztársság napirendre tűzte a „Németek üljetek közös tárgyalóasztalhoz“ jelszót. Eb. ben az a gondolat vezérelt benniln. két, hogy a német nép létkérdéseinek megoldása elsősorban a németek ügye. Most mindenekelőtt amellett széliünk síkra, hogy a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság képviselői alakítsanak ki közös német álláspontot a küszöbön- álló négyhatalmi értekezlet, számára. Erre az össznémet álláspontra helyez­kedve követelni kell a megszálló csa. palok kivonását, az idegen katonai támaszpontok felszámolását, a béke- szerződés megkötését és a szövetsé­gektől mentes Németország felvételét kollektív biztonsági rendszerbe. A németek közös programmal való együttes fellépése a négyhatalmi értekezleten megkönnyítené a német kérdés pozitív megoldását. És ez a pozitív megoldás Európa valamennyi népének hasznára válnék, mert az Európa középpontjában lévő tűzfész­ket eloltva, biztonságot és békét hoz­na a németeknek és a többi népek­nek.“ Enver Hodzsa elvtárs cikke a Pravdában Albánia és Jugoszlávia viszonyáról A Pravda keddi száma Enver Hodzsa elvtársnak, az Albán Mun­kafúrt Központi Bizottsága első tit­kárának cikkét közli az albán-ju- goszláv viszony rendezésének kérdé­séről. Az imperialisták és a burzsoá föl­desúri klikkek — írja Hcdzsa elv­társ —, amelyek a balkáni országok népei fölött uralkodtak, kegyetlenül kizsákmányolták ezeket a népeket. ■Jugoszlávia, Bulgária, Albánia, Románia és minden balkáni nép nemzeti felszabadító harca gyökere­sen megváltoztatta a helyzetet Eu­rópának ebben a részében. A népek kéziekbe vették a hatalmat és ezzel új korszak kezdődött e népek életé­ben. Megvalósult népeink évszáza­dos függetlenségi álma A nemzeti szabadsngharc alatt népeink között őszinte barátság alakult és fejlődött ki. Nincs a világon olyan erő, amely meg tudná szüntetni ezt a nagy barátságot a balkáni nének és a Szovjetunió népei között, ame­lyeket szoros testvériség szálai fűztek össze szenvedésekben gazdag történelmük legnehezebb időszakaiban is. Testvérek között támadhatnak néha félreértések és viták — foly­tatja Enver Hodzsa. — A testvérek azonban előbb-utóbb újra meg­találják az utat egymáshoz. Ilyen szerencsétlen viszály keletkezett az elmúlt években a szocialista tábor­hoz tartozó országok népei és jugo­szláv testvéreik között. A félreérté­sek néhány évig tartottak és árnyé­kot vetettek kapcsolatainkra. Ebből csak az imperialisták és szekértolóik húztak hasznot, azok, akik mindig szuverén és szabad népeink rabságba döntésére töre­kedtek. Ennek a helyzetnek véget kell vetni és ez a sikeresen befeje­ződött szovjet—jugoszláv tárgyalá­sok eredményeként meg is történt. Minden feltétele megvan annak, hogy a népek barátságának és a vi­lág békéjének érdekében kiküszöbö­lődjenek a nézeteltérések orszá­gaink és Jugoszlávia között. Az 1955. június másodikén Belgrádban aláírt nyilatkozat fontos lépés né­peink történetében. a jugoszláv nép- gel való viszonyunk rendezésében. M.ár újra megvan a jószomszédi vi­szony népeink és a jugoszláv nép között s népeink, kormányaink és pártjaink biztosra veszik, hogy ez a barátság tovább fog erősödni. Mi jóakarattal ennek érdekében fogunk dolgozni. Megvan minden lehetőség arra, hogy napról-napra fejlődjenek és erősödjenek népeink bánáti, gazda­sági és kulturális kapcsolatai. Az albán nép jószomszédi vi­szonyban akar élni minden vele határos néppel, köztük Jugo­szlávia népeivel, rendes vi­szonyt akar fenntartani, keres­kedelmi. kulturális és egyéb kap­csolatban akar állni velük. Az albán demokratikus arcvonal nemrég megtartott tiranai kon­gresszusa és a kongresszus egész munkája azt bizonyítja, hogy az albán nép helyesléssel fo­gadta a Szovjetunió és Jugo­szlávia közös kormánynyilatkozatát, magáévá teszi ezt a nyilatkozatot és azt kívánja, hogy Albánia és Jugo­szlávia viszonya is rendeződjék, hogy a két ország jó szomszédként, barátságban éljen egymással. Az a nyilatkozat, amelyet Bulga- nyin és Tito elvtársak Írtak alá, újabb lehetőségeket nyit meg a béke megszilárdítása és a népek békés egymás mellett élése szempontjából a Balkánon. Egészen természetes, hogy ez a nyilatkozat nincs Ínyére a béke ellenségeinek és szekértolóik­nak. A béke ellenségeinek nem sike­rült megvalósítani álmukat, i amely arra irányult, hogy pus- i kaporos hordóvá változtassák a Balkánt. összeomlottak azok a reményeik, hogy beavatkozhatnak számos bal­káni nép, köztük a mi országunk belügyeibe. A szovjet kormány erőfeszítéseket tesz a nemzetközi feszültség enyhí­téséért — írja befejezésül Enver Hodzsa elvtárs. Az albán nép mara­déktalanul támogatja a Szovjetunió békepolitikáiát és minden erejével kitart mellette. (MTI) Fogadás az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségén P 1 E 7 R O C A L K F F I II LÁNÓiTÖL /Ä\ P © IK< ® IL II Q KELLEMETLEN „CSOMAGOK" (i. folytatás) IS ésőbb visszamentünk a leadó- ^ készülékért. Felmerült a kér­dés, hogy ki vigye magával és hova? Sorrendet állapítottunk meg s úgy döntöttünk, hogy elsőnek nekem kell elrejtenem a készüléket. Miután két társam eltűnt, kiléptem a bő­rönddel az utcára. Már kigondoltam, hová viszem a leadót. Hivatalom levéltárába fogom elhelyezni, egy olyan sarokban, ahol soha senki sem jár. Csak az okozott nehézséget, hogy a bőrönd rendkívül súlyos volk a dombon pedig nem járt semmiféle közlekedési eszköz. Lihegve, mintegy száz métert vit­tem terhemet, de karjaim máris nagyon elfáradtak. Megálltam egy percre és körülnéztem. Az útfordu- lónál fasiszta rendőr tűnt fel. Húsz év körüli, ostoba kinézésű, vörös­arcú fiatal gyerek volt. Valószínűleg ezzel a szolgálattal úszta meg sze­gény ördög a frontot, vagy a német- országi kötelező munkaszolgálatot. Megállítottam és megszólítottam: „Megtenned azt a szívességet, hogy ezt a bőröndöt segíted levinni a villamosmegállóhoz? Egyedül nem bírom el. Persze, megfizetek a fá­radságért.“ Habozás nélkül beleegyezett. Vál­lára kapta a bőröndöt és gyors lép­tekkel elindult. A megállónál meg­köszöntem. a szívességét és öt lírát csúsztattam a markába. A fiú meg. nézte a pénzt és örömtől elpirult arccal mondott köszönetét. Villa. mo~ra szálltam, a bőröndöt hivata­lomba vittem, majd hazasiettem, mivel ostromállapot miatt ilyenkor már tilos volt az utcán közlekedni. KELLEMETLEN „CSOMAGOK“ A munka szervezése egyre jobban ment. A kórházat nagy volt. ennek ellenére 194:1 utolsó hónapjaiban a különböző olasz és német fasiszta rendőrségi szervek már fühöz-fáhaz kapkodtak, annyira megzavarta őket a sok önálló, kisrbb-nagyobb cső. port, misszió és alakulat, amelyek­ből az antifasiszta ellenállási moz­galom összetevődött s amelynek finom szálai alig 'néhány ember ke- zéh-n futottak össze. Z"1irillo mindig máshonnan adta le szikratáviratait. Egyszer az \-ért szállodai szobámból, máskor hí­va! alomból, harmadszor a saját la­kásáról. Az Algírból kapott hatal­mas készüléket hamarosan egy ki­sebb, korszerűbb Irodával helyette­sitettük; ezt Cirillo szerezte. Néha kirándultam a hegyekbe, Bussallába, a Monte Maróra, a Cro- cettára, a rapallói dombokra és plébánosok, parasztok útmutatása alapján felvettem a kapcsolatot a szökött szövetséges hadifogolycso­portokkal. Ezek a volt hadifoglyok ágakból, levelekből és rongyokból összetákolt kunyhókban húzódtak meg s helyzetük rendkívül súlyossá vált a tél közeledtével. A parasztok megszánták őket, helyet adtak nekik a padláson, istállóban, szénapadlá­son, rf*. .nem tudták mindet elhelyez­ni, mert túl sokan, többszázan vol­tak. Élelmezték is őket amennyire tőlük tellett, de maguk is nagyon szűkösen éltek, meg aztán féltek is. A partizáncsapatok közelsége ugyan védelmet biztosított a hadifoglyok számára, de egyben veszélyt is je­lentett, mert a németek és a fasisz­ták bármikor megkezdhették a he­lyek behatóbb átfésülését s eljut­hattak egészen a hadifoglyokat rej­tegető házakig. A plébánosoknak és parasztoknak némi pénzt adtam és bátorítottam őket, hogy egy kis ideig még segít­sék a hadifoglyokat, majd vissza­tértem Genovába és ruhaneműt kezdtem gyűjteni a számukra. Ál­landó kapcsolatban álltam velük. Egy őrmester, bizonyos Smitheart nevű hadifogoly, akinek eléggé ola­szos képe volt és elég jól beszélt olaszul, elvállalta a legnépesebb busallai hadifogolycsoport vezetését és majdnem mindennap jelentést küldött nekem helyzetükről. A többi csoport vezetését Francora és Giu. liora, a genovai sikátorók két jel­legzetes alakjára bíztam, akiket egy Wertheim-szekrény őrzésével ugyan nem lehetett volna megbízni, de el­szánt és hű emberek voltak, nyugod­tan rájuk bízhattuk és később rájuk is bíztuk a kockázatosabb dolgok végrehajtását. ILIilnnóba mentem és jelentettem, ' * hogy mindennel elkészültem. Minő bemutatott Anfossi mérnök­nek, aki később Giuseppe BacciogaJ Moszkva (TASZSZ). W. Walmsley az Egyesült Álla­mok ideiglenes moszkvai ügyvivője július negyedikén az amerikai f nemzeti ünnep, a függetlenségi nap V alkalmából fogadást rendezett. A fogadáson megjelentek N. A. Bulganyin, L. M. Kaganovics, G. M. Malenkov, A. I. Mikojan, M. G. Pervuhin, M. Z. Szaburov. N. Sz. Hruscsov, valamint J. A. Benegyik- tov, G. K Zsukov, N. A. Mihajlov a Szovjetunió miniszterei. V. D. Szo- kolovszkij a Szovjetunió marsallja, A. A. Grc.niko. V. V. Kuznyecov és V. A. Zorin külügyminiszterhelyet­tesek, N. G. Palgunov a TASZSZ felelős vezetője, D. T. Sepilov, a Pravda főszerkesztője, K, A. Gubin az Izvesztyija főszerkesztője. A fogadáson megjelentek továbbá számos moszkvai diplomáciai képvi­selet vezetői és beosztottjai. A vendégek között voltak a Moszkvában folyó Szovjetunió —• Egyesült Államok sakkcsapatmérkő- zés résztvevői is. (MTI) A nemzetközi Raliéi flex versenyen magyar fényképész nyerte az első díjat Néhány nappal ezelőtt zajlott le a nyugat-németországi Braunschweig- ben az utóbbi tíz év fotoéletének legnagyobb eseménye. Itt rendezték meg a nemzetközi Rolleiflex jubi­leumi versenyt. A világ csaknem minden tájáról ötvenötezer képet küldtek be, köztük a legismertebb művészfényképészek is. A jeligés pályázatot most értékelték. Ezen a versenyen meglepetés született: Az első díjat Pálvölgyi Ferenc fiatal fényképész nyerte. Az ötödik díjat Szikita Győző kapta, míg hatodik helyezést ért el a magyarok közül Bartal Ferenc, Gink Károly és Járai Rudolf. Ezek a helyezések azért is értékesek, mert a beküldött képek új életünket ábrázolják és a képek szerzői szocialista-realista felfogás* ban készítették el szép felvételei- két. (MTI) Hét éves kisfiú hívta fel a figyelmet a kolorádó-bogár veszélyre a hátai határban ségi tanácsnál. Azonnal értesítették a fácánkerti növényvédő állomást; Kedden délután már meg is érke- zett a bátai határba a fácánkertiek növényvédelmi brigádja és a fertő-1 zött területen elvégezte a porozást< A kis Horváth József így sok mázsa burgonyatermést mentett meg. (MTI) luppi néven bátran ét önfeláldozóan harcolt, ö irányította a szökött hadi­foglyok elszállítását. Pillanatnyilag az volt a feladata, hogy Genovából a leggyorsabb ütemben Milánóba szállítson egy-cgy hadifogoly cso­portot, minden esetben öt-öt embert, akiket ott aztán felruházlak, rend­beszedtek és mindenre kioktattak. Egyelőre úgy határoztunk, hogy hetenként két csoportot szállítunk el. Egyik megbízható emberünk a milánói állomásra kisérte az öl hadifoglyot, ott átvette Anfossi egyik embere s elvitte a svájci ha­tárra. Innen a foglyok csempészek vezetéséve! svájci területre kerültek. Hasonló módon akartuk megmen­teni azokat az elrejtőzött zsidókat is, akik el akarták hagyni az orszá­got. Az első szállítmányt Mary vitte, aki már azelőtt is futárszolgálatot teljesített Milánó és Genova között. A csoport öt rendesen öltözött em­berből állt. A kora reggeli zsúfolt vonalon az öt szökött hadifogoly szélszóródva álldogált a folyosón. A vonatjegyeket az utasítás szerint szótlanul kellett átnyújtaniuk a kalauznak. Ha esetleg igazoltatásra kerül a sor, a „Lanfranco okmány- hivatal“ által gyártott, személyazo­nossági papírokat kelleit felmutat, niok. C em Mary, sem én nem győztük a munkát, ezért, volt titkárnő­met, Mariuccia Comót is bevontuk a. dologba. Mariuccia erélyes lány volt, olyan határozott, akár egy férfi. Már a Badoglio-kormány ide­jén többször tudtomra adta, hogy rokonszenvez az antifasiszták harcá­val. Megelégedett a szükséges utasí­tásokkal, nem kívánt tőlem semmi­féle magyarázatot. Egyedül eH Nizza úti lakásán: az utca az éjjeli órákban mindig egészen népiden volt. A volt hadifoglyokat esténként Smitheart (fedőneve Gozzi lett). Franco vagy Giulio kísérte Mariuc­cia lakására, vagy néha a Colombo, csarnokba, ahol minden éjjel hatal­mas tömeg keresett menedéket a légitámadások elöl. Olykor-olykor hivatalom földalatti levéltárában is rejtöztettünk el foglyokat. '(Folytatjuk.} Többévi börtönbüntetésre ítélték a püspökladányi gépállomás volt csaló vezetőit a tervjelentéseket és okiratokat, ha* mis adatokat küldtek be a Hajdú-* Bihar megyei gépállomási igazgató« sághoz. A hamis jelentések alapján jogtalanul vettek fel magas pré­miumokat a tervteljesítés, illetve túlteljesítés után; A járásbíróság Tárnái Sándor főkönyvelőt, Karácsony János fő- agronómust és Bartha Bálint igaz­gatót a társadalmi tulajdon elleni csalás, sikkasztás, magánokirathami- sitás, valamint hűtlen kezelés bün­tette miatt négy-négy évi börtön­büntetésre és három-három évi jog-J vesztésre ítélte: fMTIj Alsónyék és Báta között az egyik burgonyaföldön különös bogárra lett figyelmes Horváth József, a bátai is­kola első osztályt végzett tanulója. .4 gyufásdeboz rajzáról emlékezett rá, hogy a bogár veszedelmes kártevő. Azonnal szólt édesapjának, aki a kolorádóbogarat megmutatta a köz­i Három napon át tárgyalta Debre- i cenben a püspökladányi járásbíró- iság a püspökladányi gépállomás i volt vezetőinek bűnügyét. Tárnái • Sándor főkönyvelő, Karácsony Já- 1 r.os kulák, főagronómus és Bartha Bálint igazgató a törvényeket meg­sértve a bűncselekmények egész so­rát követték el, amellyel összesen 1118.651 forint kárt okoztak a nép­gazdaságnak. A valóságban el nem ivégzett szántást, vetést írtak jóvá a 'munkalapokon, más esetekben pedig magasabb díjtételek mellett szá­molták el a munkát. Hogy kedve­zőbb képet mutassanak gépállomá­sukról. sorozatosan meghamisították

Next

/
Thumbnails
Contents