Észak-Magyarország, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-14 / 138. szám

2 északmagyargrszAg Kedd, 19S5. június H * Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kormányfőinek értekezletéhez Moszkva (TASZSZ) Mint már közöltük, a szovjet kor­mány május 26_án jegyzéket intézett a francia kormányhoz a négyhatalmi kormányfői értekezlet kérdésében. A szovjet kormány hasonló jegyzéket intézett az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kormányaihoz is. Június 6_án megérkezett Francia- ország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kormányának vá.lasz- jegyzéke. Az alábbiakban közöljük a francia kormány jegyzékének szövő- gát. „Franciaország nagykövetsége tisz­teletét nyilvánítja a Szovjetunió kül­ügyminisztériumának és az alábbia­kat közli: Franciaország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok kormányai Diainak arra a jegyzékükre, amelyet 1055 május 10-én intéztek a szovjet kormányhoz azzal a javaslattal, hogy a négy hufalom kormányfői a legkii- zelebnl időben találkozzanak. Emlé­keztetnek arra, hogy a négy külügy­miniszter a Béosben május 14_én és 15-én megtartott imnhlvatalns meg­beszélései során megegyezőit abban, hogy kivánalos egy ilyen találkozó és megelégedéssel állapítja meg, hogy a Szovjetunió külügyminisztériumának május 26-1 jegyzéke alátámasztja őzt a véleményt. Ami a kormányfői találkozó szín­helyét illeti, emlékezt'tni lehet arra, hogy Becsben a három hatalom kti’- ügym irrt szí erei r,aunnnnót javasolták, míg a szovjet külügyminiszter Bécset indítványozta. Egyébként ezt az utóbbi javaslatot a szovjet kormány május 26-i jegyzékében megerősítette, Figyclembevéve a találkozó szín­helyére vonatkozó nézeteltérést, Fran­ciaország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok kormányai most azt javasolják, hogy a négy kormány­fő Genfben találkozzék, abban a vá­rosban, amely nagyszerű tárgyi adottságokkal rendelkezik egy ilyen jelentőségű értekezlethez. A szoviet korn Június 13-án a szovjet kormány az alábbi szövegű jegyzéket intézte a francia kormányhoz: „A Szovjetunió külügyminiszté­riuma tiszteletét nyilvánítja Francia- ország nagykövetségének és a nagy- követség június 6-án kelt jegyzéké­vel kapcsolatban az alábbiakat közli: A szovjet kormány május 26-i jegyzékében, amelyben Franciaor­szág kormányának május lC-i jegy­zékére válaszolt, kifejezésre juttatta, hogy helyesnek tartja Franciaország, a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia kormány­fői értekezletének összehívását, szem előtt tartva, hogy a szóba nforgó ér­tekezlet célja a nemzetközi feszült­ség enyhítése és az államok közötti kölcsönös bizalom megszilárdítása, A szovjet kormány beleegyezik abba, bogy a négy hatalom kor­mányfőinek értekezlete július 18-án nyíljék meg Genfben. A szovjet kor­A három kormány ilyenformán ja­vasolja, hogy a négy kormányfő Genfben találkozzék, július 18-tól 21_íg bezárólag. A húrom kormány igen örülne, ha mielőbb választ kapna, hogy ilymó- don lehetősége legyen megegyezni a svájci kormánnyal, amely már kö­zölte a három kormánnyal, hogy a genfi értekezlet javasolt időpontja megfelel, számára. Moszkva, 1955 június 6.“ iány jegyzéke many ezzel kapcsolatban szükséges­nek tartja megemlíteni, hogy a francia kormány június 6-1 jegyzé­kében az a törekvés nyilvánult meg, hogy az értekezlet három— négy napig tartson, s ugyanakkor megkerüli a szovjet kormány május 26-i jegyzékében felvetett fontos kér­dést: az említett értekezlet feladatai­nak kérdését. A mai helyzetben az értekezleten résztvevő mind a négy hatalom kor­mányainak elsősorban abban az irányban kell erőfeszítéseket ten­niük, hogy biztosítsák az értekezlet alapvető feladatának teljesítését: a nemzetközi feszültség enyhülését, A szovjet kormány megelégedés­sel veszi tudomásul azt a közlést, hogy a svájci kormány hozzájárult az említett értekezlet Genfben való megtartásához, A szovjet kormány hasonló jegy­zéket intézett Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kormányához Is. Moszkva, 1055. június 13. (MTI) (taausr be'eienlette, hogy torikában a Szovjeíun ó feoyzéltéríH fog tanácskozni BclIíu (MTI) Aüenauor vasárnap este, mielőtt az Amerikai Egyesült Államokba repült, a wahni repülőtéren kijelentette: He­tekkel ezelőtt tervbevett amerikai út­jának eredeti fő célja az volt. hogy átvegye a Harvard-egyetem díszdok­tori oklovelét. Az időközben felvető­dött fontos külpolitikai kérdések azonban szükségessé (ették, hogy köz- vet'en eszmecserét folytasson a nyu­gati hatalmuk képviselőivel — mon­dotta Adenauer és hozzáfűzte, hogy június 14-én Eisenhowerrei és Dut- lessel, június 17-én a három nyugati külügyminiszterrel és visszatérőben június 18-án Eden angol miniszter- e'nökkel tartandó megbeszéléseinek előterében a bonni kormányhoz Inté­zett szovjet jegyzék és a küszöbönálló négyhatalmi értekezlet áll majd. Adenauer június 20-ún tér vissza Bonnba. * A román beliivyminisstérium közleménye . Bukarest (TASZSZ) A bukaresti lapokban megjelent a Román Néipköztárssgág belügymi­nisztériumának közleménye, amely elmondja, hogy az állambiztonsági szerveknél jelentkezett Gheorghe Ghearghiu és Georghe Cristescu ejtőernyővel ledobott amerikai kém. A kémek fegyvereiket, rádió adó- vevőberendezésüket, rejtjelkulcsai­kat és minden felszerelésüket átad­ták az áilambiztonsági szerveknek. A kémek elmondották, hogy kül­földi tartózkodásuk idején az ame­rikai hírszerző szolgálat a román emigránsok között végzendő kém­munkára toborozta őket. Később egy éven át tanultak két, Francia- ország területén lévő kém és diver- záns-iskola különleges tanfolyamán. A két kémet nemsokkal a kém­tanfolyam elvégzése előtt amerikai repülőgépen Görögországba szállí­tották. Itt Athén közelében tartóz­kodtak. A kiképzés befejezése után megkapták feladataikat az amerikai hírszerző szolgálattól, majd éjszaka amerikai repülőgépről ejtőernyőn a Román Népköztársaság területére dobták le őket. A két kém az áilambiztonsági szerveknél történt jelentkezése után önként és őszintén bevallotta bűn­cselekményeit és kérte, ügyük elbí­rálásánál a lehetőséghez mérten ve­gyék tekintetbe azt, hogy őszintén bánják tetteiket. A Román Népköztársaság belügy­minisztériuma a Román Népköztár­saság törvényeinek szellemétől ve­zéreltetve engedélyezte Gheorghe Gheorglhiunak és Gheorghe Cristes- cunak, hogy szabadon megválassza lakóhelyét és dolgozzék. (MTI) Űsszsiílzések Argentínában Párizs (MTI) Az AFP buenos-airesi jelentései szerint Argentínában vasárnap több- helyütt összetűzésekre és zavargá­sokra került aor. Az argentin rádió bejelentette, hogy a további rend­zavarások elkerülésére a kormány az ország egész területén felfüggesztette a templomokon kívüli vallási szer­tartásokat és felvonulásokat. A legnagyobb szabású incidens a buenos-airesi püspöki palota és a székesegyház előtt történt, A hírügy­nökségi táviratok szerint kövekkel és revolvorgolyókkal betörték a székes- egyház ablakait, a püspöki palota előtt egy autót felgyújtottak. Négy személy megsebesült. Az argentínai rádióadók többször is közleményt ol­vastak fel, amely hangoztat.),a: „Kle­rikális elemek terjesztik azt a hírt, hogy Peron elnök hívei akarták fel­gyújtani a buenos-airesi székesegy­házat,“ A képviselőházat és a szenátust hét­főn délutánra rendkívüli ütésre hív­ták össze, hogy „elítélje a klerikális elemek cselszövéseit“. Vasárnap a lő- város utcáin tüntető menet vonult végig, amely éltette Peron olnököt és elítélte a klerikallzmu.se. Ismeretes, hogy Argentínában az utóbbi időben kiéleződött a kormány és az egyház viszonya. A holland Spruille Bradden és a Charles Wil- son-féle amerikai monopóliumok gaz­dasági nyomást akarnak gyakorolni az argentin kormányra és ezekben a monopóliumokban erős tőkével érde­kelt a Vatikán, valamint az ^rgon- tinai klérus felső rétege. NEMZETKÖZI SZEMLE A moszkvai meghívás A nemzetközi élet mostani sodrá­ban, amikor az események egymás sarkába lépnek, kiemelkedő jelentő­ségű időpont június 7-e. Vinogradov, a Szovjetunió párizsi nagykövete ezen a napon adta át a Német Szövetségi Köztársaság párizsi diplomáciai kép­viselőjének a szovjet kormány jegy­zékét, amely javaslatot tesz Bonnak: teremtsék meg a diplomáciai, keres­kedelmi és kulturális kapcsolatokat, s evégett Adenauer kancellár kormány­küldöttségének élén tegyen látogatást Moszkvában. Ha ezt az eseményt kiragadjuk a mai helyzet összefüggéseiből, akkor is rögtön kitűnik hordereje, hiszen Nyugaton arra alapozták diplomáciai számításaikat, hogy Nyugat-Német- ország Kelet felé teljesen elszigetelt és a közeljövőben nem is igen lesz alkalma ezen változtatni. A szovjet nyugatnémet kapcsolatok jövőbeni megteremtése tehát lényegesen más­képen alakítaná a Német Szövetségi Köztársaság és a nyugati hatalmak viszonyát is és minden kétséget ki­záróan arra késztetné Washington es London külpolitikájának irányítóit, hogy teljesen „átértékeljék“ európai politikájukat. Maradjunk meg ebben a vonalban és kíséreljük meg bebizo­nyítani, hogy miért. Németország híres nehéziparának és általában egész iparának zömr a bonni köztársaságban van. Itt terül el a Ruhrvidék, itt vannak a közismert központok: Essen, Bochum, Solingen stb. Teljesen kizárt dolog, hogy a né­met nagytőkések megelégedjenek annyival, hogy a párizsi szerződések adta lehetőségek között egy irányban haladhatnak és nem érvényesülhetnek a nekik kívánatos mértékben a nem­zetközi piacokon. A nyugatnémet tőke kitörni készül ebből a gazdasági kalo­dából — aminek jelei máris mutat­koznak a délamerikai, spanyolországi és afrikai konkurrenciai harcban, de igyekszik felújítani korábbi keleti gazdasági kapcsolatait is. Az ipari körök emlékeznek még arra hogy a kél világháború között eredményes gazdasági együttműködés alakult ki a Szovjetunióval, ami hasznára volt a német iparnak és komoly mérték­ben enyhítette a német munkanélkü­liséget. Ezért nyíltan bevallva is már régebben kacérkodtak azzal a gon­dolattal, hogy felelevenítsék a gazda­sági kapcsolatokat. A szovjet jegyzék ebben az irányban is kezdeményező lépést tett és nem csodálható, ha rögtön utána a Die Welt című nyu­gatnémet lap és több társa már el kezdte boncolgatni „a két ország kö­zötti kereskedelem nagyszerű lehe­tőségeit“. A következő lépés, amelyhez ezen az úton eljuthatunk, a kulturális kap­csolatok problémája. Noha minden ország kultúrájának megvan a maga sajátossága és külön-külön is gazda­gítja az egész emberiséget, a kultúra egyetemleges. Nem lehet normális­nak tekinteni azt az állapotot, hogy két olyan régi kultúra, mint az orosz és a német nem tart fenn jelenleg teljes kapcsolatot, nem cseréli ki egy­mással új értékeit. Éppen azért ta­pintott rá a szovjet jegyzék ebben a kérdésben egy másik nagyon is égető problémára, amikor javasolta a kul­turális kapcsolatok felelevenítését is. Természetszerűen ezen fontos dol­gok mellett akkor értjük meg legjob­ban a szovjet diplomáciai lépés igazi horderejót, ha beleillesztjük a meg­felelő keretbe, vagyis a nemzetközi élet egészébe. Nyilvánvaló, hogy a Szovjetunió Ó3 a Német Szövetségi Köztársaság viszonya és kapcsolata nem csupán két ország ügye, hiszen a jelenlegi helyzet kulcskérdése: a német probléma. Erre a jegyzék tel­jes világossággal utal, amikor leszö­gezi, a rendezést nem lehet elszige­telten tekinteni, hanem előkészítő és elősegítő lépésként a német kérdés egészének rendezéséhez, a független, békés, demokratikus és egységes Né­metország megteremtéséhez. Közvet­len kapcsolatok útján sok minden megoldható, ami ma még nehéznek látszik: a német változások és min­den velejáró ma még függőben lévő probléma. Méltán ez a rész váltotta ki világ­szerte a legnagyobb érdeklődést, ez keltette a legnagyobb visszhangot. Nemcsak azért, mert a németek ügye olyannyira az előtérben áll, hanem azért is, mert a szovjet kormány diplomáciai lépése egy a sok közül a nemrégiben megkezdett sorozathan. Ebbe a sorozatba tartozik az osztrák államszerződés oly régen vajúdó kér­désének sikeres rendezése, az új, le­szerelési javaslat az ENSZ leszerelési albizottsága előtt éa a szovjet—jugo­szláv kapcsolatok nagyjelentőségű rendezése. Ezek és a most előtérbe Párté let Még nagyobb ügyeimet A PÁRT Központi Vezetősége, va­lamint a megyei pártbizottság hatá­rozata világosan megszabta a part­szervezetek és a kommunisták előtt álló feladatokat a DISZ II. koti- gresszusának előkészítésében és ezen túlmenően az ifjúság nevelésében. Ezek a határozatok felelőssé teszik a pártszerveket, a kommunistákat az ifjúság neveléséért, A határozatok azt eredményezték, hegy pártszervezeteink kézbevettek a DISZ irányítását. A pártvezcíő- ségi tagok résztvesznek a DISZ ve­zetőségi üléseken, taggyűléseken, segítenek a tagszervezési munieá- ban. A gazdasági és állami szervek­nél dolgozó kommunisták is fokozott figyelemmel fordulnak a DISZ felé. Solymosi László elvtárs, a lyuko- bányai Bágvári-üzcm igazgatója, Csillag elvtárs, az edelónyi gépállo­más igazgatója, az Ózdi Kohászati flzomek és a Lenin Kohászati Mü­vek martinacélművének sok veze­tője immár személyes ügyének te­kinti a DISZ erősítését, az ifjúság nevelését, Gazdasági és állami veze­tőink jelentős része azonban bele­feledkezik napi munkájába és nem baj'andó tudomásul venni, hogy fweroély szerint is felelős az üzemé­ben, községében, termelőszövetkeze­tében élő és dolgozó Ifjúság fejlő­déséért, szocialista szellemben való neveléséért, Ezek az elvtáríak el­felejtkeznek azokról, akik a hol­napot jc’enfik. a fiatalokról, akik majd felváltják öreg, tapasztalt szakmunkásainkat, szakembereinket. AZ IFJÚSÁGOT nagy hozzáértés­sel, szeretettel kell nevelni! Nincs egyetlen területe országepílésiink- nek, ahol meg ne találnánk DISZ- tagjuinkat. Megyénkben Is se szeri se száma a jól dolgozó ifjúsági front és elővájási, htngercsz és traktoros brigádoknak. Az iparban, a mezőgazda ságban, a kulturális élet különböző területein is szép számmal találunk derék, a nép ügyéért fűzzel-vasaal harcoló, tettre- kósz fiatalokat. Ennek ellenére sokszor hallunk olyan panaszokat, hogy a fiatalok fegyelmezetlenek, nem hallgatnak a szép szóra, tiszte’et'enek az öregek­kel szemben, kultúrálatlan a visel­kedésük. Az ilyen vélemények gyak­ran nem is alaptalanok. Ezekkel a jelenségekkel szemben azonban nem az a helyes magatartás, hogy a gaz­dasági vezető lemond az ifjúság ne­veléséről. A fiatalsággal való fog­lalkozásba nem szabad belefáradni. Nem válhat egyetlen kommunista sem közönyössé az ifjúság iránt. Éppen ellenkezőleg: azt kell bizto­sítani, hogy a párt, a DISZ nevelje a fiatalságot — és ne más. Ha ifjúságunk egyes rétegeinél fellelhetők is még az említett hibák, ez nagyrészt éppen azért van, mert sokhelyütt nem a párt, s nem a DISZ tartja kézben a nevelés ügyét. A fiatalok gondolkozásában, visel­kedésében itt-ott megmutatkozó helytelen jelenségek nagyobbrészt a * az ifjúság nevelésére múlt ideológiai maradványaiból, részben pedig a még hiányos nevelő, munkákból fakadnak. „A proletariátus diktatúrája — mondja Lenin — szívós, véres és vértelen, erőszakos ős békés, katonai és gazdasági, pedagógiai és admi­nisztrációs hare a régi társadalom erői és hagyományai ellen“. Ha mi lemondunk a pedagógiai harcról, a proletariátus diktatúrájának foníos feladatáról mondunk le. Ezt vésse szívébe minden kommunista, gazda­sági és állami vezető. MILYEN intézkedéseket várunk az ifjúság nevelése érdekében? Nem dédelgetést várunk, nem azt, hogy szemethunyjanak a fiatalok oaetleges hibái felett, hanem gondos, harcos nevelést. Várjuk, hogy támo­gassák kezdeményezéseiket, biztosít, sák szervezeti életük előfeltételeit. Sajnos még előfordul olyan eset, hogy az üzem vezetősége, a szak- szervezet, a tanács mereven elzár­kózik a DISZ jogos kéréseitől, visz- szaníasítja kezdeményezéseit. Ami­kor a szerencsi caokoladégyárban létre akarták hozni az „ezerszemü örsöt“ a rejtett tartalékok felkuta­tására, a hanyagságok kipellongé- rezésére, a vállalatvezetőség kijelen­tette, hogy addig nem kerülhet s?mmi nyilvánosságra az üzemben, amíg nem engedélyezi. Még a szak- szervezet is féltékenykedett a DISZ- re a kezdeményezés elindításakor. Tállyán, a tanácsban olyan nézetek uralkodtak, hogy kár a DISZ-t segí­teni, úgysem lehet az ifjúságot ösz- szefogni. Kazincbarcikán, a 31/6-08 építőipari vállalat, igazgatója a DTSZ-bizottság legkisebb kérését is visszautasítja. Egyes tanácsszcrvck elzárkóznak* sőt időnkint már ellenállásszáinba- menő magatartást tanúsítanak a me­gyei tanácsnak a DISZ-helyiségckre vonatkozó utasítása végrehajtásával szemben. A DISZ-szervezeteknek az encsi járásban 50, a miskolci járás, ban pedig 70 százalékban nincs he­lyiségük. A riesei járásban Monyha tanyán a DISZ-helyiséget begyűjtő telepnek használják. A miskolci já. rásban most a határozat megjele­nése után is több helyiséget készül­nek elvenni a DISZ-től. Ez tűrhe­tetlen állapot! NEM EGY kulturális és lestnevej lesi funkcionárius szintén elfeledke­zik arról, hogy az ifjúság szocia­lista szellemben való nevelése a fel­adata. A kulturális szervek közül némelyek kirekesztik munkáinkból a DISZ-t. a sportbizottságok pedig nem fordítanak kellő gondot az ifjúság sportjára, az utánpótlás ne­velésére. A pártszervezetek fontos feladala* hogy megkérdezzék a kommunistá­kat, — dolgozzanak azok a társa­dalmi élet bármely posztján —, mit tettek az ifjúságért a maguk terü­letén? A pártellenőrzésnek ez a ha­tásos módja hozzá fog járulni a ne­velés közüggyé tételéhez, a minden szempontból egészséges gondolkozása ifjúság kikovácsolásához. 109 százalékon a Borsodi Szénbányászati Tröszt A Borsodi Szénbányászati Tröszt június 12-én elért teljesítményével havi tervének esedékes részét 100 került szovjet—nyugatnémet rendezés különösen akkor kap nagy súlyt, ha tekintetbe vesszük, hogy néhány hé­ten belül várható a négy nagyhata­lom kormányfőinek találkozása. Mér­legre téve a két oldal erőfeszítéseit, a „négy nagy“ összeülése előtt köny- nyen kitűnik, ki készül komolyan erre a tanácskozásra. Eisenhower leg­utóbbi sajtóértekezleten is hangoz­tatta, hogy „nem lehet sokat várni“ a tárgyalástól. Érthető hát, ha az erőpolitika hívei idegesen kapkodják a fejüket a szovjet kezdeményezések láttán és olyanokat írnak, mint a párizsi France Soir, amely kifejezve a nyugati politikai körök nyugtalan­ságát, kijelenti: „Meglepetést keltett, hogy milyen gyorsan cselekszik a szovjet diplomácia“. A nyugtalanságot ezekben a körök­ben csak fokozza, hogy a közvéle­ményben és mindenekelőtt a német- országi közvéleményben a moszkvai meghívás igen lelkes fogadtatásra talá't. Jelentések érkeztek arról, hogy amióta a jegyzék nyilvánosságra ke­rült, a nyugatnémetországi rádióhall­gatók szüntelenül figyelik készülé­keiket és az újságokat kapkodják a rikkancsok kezéből. Az „utca embere“ — ahogyan Nyugaton nevezik a köz­véleményt — azt várja, hogy Aden­auer fogadja el mielőbb határozottan a meghívást és egyezzen is meg „A szovjet jegyzék — írta a polgári Hamburger Anzeiger — pozitív érte­lemben közös nevezőre hozta a német, népet“. A kettéosztott Németország­ban élő nép egymás/atalálása pedig döntő, ha nem az égyik legdöntőbb erő ahhoz, hogy Európa fájó pontjai meggyógyuljanak, és meginduljon az egész nenfzetközi életben az egészsé­ges yérkeringíjíí. százalékra teljesítette. A legszebb eredményt a perecesi Pálinkás-tárói dolgozók érték el, akik 11-én befe­jezték már féléves tervüket és ez­zel a második negyedévben terven felül mintegy 2.600 tonna szenet ad­nak népgazdaságunknak. A Lvukó- bányák Ságvári üzeme is büszkén jelentette ma reggel: második ne­gyedéves tervét befejezte, s féléves tervén felül 3.000 tonna szenet ad a hazának. A legjobb eredményt a bányaüze­mek versenyében legutóbb Albertte- lep érte el, amely 119.6 százalékot -teljesített. A DISZ II. kongresszusának tisz­teletére tett vállalások teljesítésében eddig a legjobb eredményt a saió- szentpéteri Verebélv Károly mun­kacsapata érte el 263 százalékkal? De példamutatóan teljesíti vállalá­sát a szuhakállói Juhász Bertalan munkacsapata, amely 200.9, a ba- rossaknai Kovács Gyula csapata? amely 167 százalékot teljesít, Bírósági hírek Tengely Józsefné ózdi gyürpölcs^ és zöldségkereskedő, az egri piacon — ipar jogosítvány nélkül — ezer tojást és tíz libát vásárolt, hogy Özdon eladja. Az egri járásbiróság 2 év 6 hónapi börtönre, kétezer fo­rint pénzbüntetésre és háromezer forint vagyonelkobzásra ítélte, egy^ idejűleg a kereskedéstől eltiltotta. * Szesztai István volt terménynagy­kereskedő, többszörösen büntetett előéletű kulák, mezőkövesdi lakos nem állította be beadásra szánt ser­tését hizlalásra, hanem eladta. A mezőkövesdi járásbíróság Szesztai Istvánt egy év és hat hónapi böni íönbüntetésre ítélte. f

Next

/
Thumbnails
Contents