Észak-Magyarország, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-14 / 138. szám

ESZAKMAGYARORSZAG r örmosbányától Budapestig Még nagyobb figyelmet az ifiúság nevelésére AZ MDP BORSOD-ABAUD-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPDA XI. évfolyam 138. szám ÄRA 50 FILLÉR Miskolc, 1955 iúnius 14. kedd Készüljünk fel a gabonacsatára A jó gazda jóelőre gondoskodik: arról, hogy amikor tíz hónap fárad­sága, sok-sok munkája, aggódása sárga kalászba szökken, felkészül­ten vívhassa meg a gabonacsatát. Az aratás, cséplés, tarlóhántás, másodvetés, grabonabegyűjtés a me­zőgazdaság legnagyobb feladata. Na­gyon gyors és tervszerű munkát követel. A kommunistáknak széles politikai tömegmunkával, helytál­lással, példamutatással kell mozgó­sítaniuk a falu dolgozó parasztságát e nagy feladat becsületes végre­hajtására. A múlt esztendőben elég vontatottan kezdődött az aratás, a cséplés, mert megyénk dolgozó pa­rasztságának nagyrésaét készületle­nül érte a munka. Nem beszélve arról, hogy a szemveszteség túlha­ladta az öt százalékot, sőt egyes he­lyen tíz százalékos is volt. Ez azt jelentette, hogy a megye területén 140 ezer mázsa szemesterményt szórtunk el, ami 70 ezer dolgozó egész évi kenyérszükségletét kielé­gítette volna. Tavaly a tarlóhántásban és má­sodvetésben meg sem közelítettük az előirányzatot. Sokhelyütt nem viaszérésben arattak. Másutt a csép- lést rossz szervezés miatt lő nap­pal később kezdték meg, s voltak községek, ahol csak szeptember 25-e körül fejezték be. Hiányos volt a gépek kihasználása és a beadási kö­telezettség gép alól történő teljesí­tésében is mulasztások történtek. Tanulnunk kell az elmúlt évi ta­pasztalatokból. Éppen ezért párt- szervezeteink, tanácsapparátusunk, DISZ-szervezeteink, az MNDSZ, a Hazafias Népfront, a gazdakörök, a termelési bizottságok késedelem nélkül már most készítsék el a nyári munkákra, a gabonacsata győze- iemrevitelére a pontos haditervet. A gabonacsatában legmodernebb, legütőképesebb hadserege gépállo­másainknak van. Nagyrészt tehát gépállomásaink jó mqnkáján mú­lik a győzelem. A tavalyi rossz példákból az idén okulnunk kell. Sajnos, több alkalommal előfordult, hogy beálltak a géppel az asztag kö­zé, s amikor indulni kellett, kettőt köhögött a traktor és felmondta a szolgálatot. A gépállomások vezető­sége már most gondoskodjon arról, hogy a kitűzött határidő alatt a? aratást és cséplést elvégezzük. Első­sorban gondoskodjanak arról, hogy* a gabonabetakarítás élharcosai, a kombájnvezetők és traktoristák -á- termett, szakmunkájukhoz értő emberek legyenek. Tavaly több termelőszövetkezet bosszankodott amiatt, hogy földje közepén, vagy sarkán napokig ott állt kihasználatlanul a nagykapacitású kombájn, mert szakmáját alig értő, felületes emberre bízták annak ke­zelését. Borsod megye dolgozó parasztsá­gát szorgalmáról ismeri népünk. Szereti földjét, munkáját, hazáját. Most is az aratás, cséplés idején a párt és bz ország azt fogja figyelni! lássuk hát, ki az igaz hazafi, ki bi­zonyítja jó munkával, hogy igazi békeharcos és számíthat rá drága hazánk! Dolgozó parasztságunk nem feledte el a múltat. Tudja, hogy a megye földterületének 97.8 százaléka 1130 nagybirtokos és kulák kezén volt. A felszabadulás után a földre­form 47 ezer családnak 330 ezer ka- tasztrális holdat juttatott. A saját termését aratja ma a borsodi dolgo­zó paraszt. S amikor az első kévét köti össjze a termelőszövetkezeti parasztasszony, vagy az apja nyo­mában haladó egyénileg dolgozó pa­raszt leánya, jusson mindkettőjük eszébe, hogy a múltban hányszor hiányzott az asztalról a kenyér, mert a betakarított gabona a naplopókaí hizlalta. Csak 150 ezer szegénypa­raszt vándorolt el kenyér után me­gyénkből a gazdasági válság idején. A kivándorlók a piacon árulták gyermekeiket a kulákoknak, akik liba- és disznópásztoroknak vásá­rolták meg őket. A „fizetséget* egyik ilyen szerencsétlen gyermek sem felejtette el! A reggeli ébresztőt a csupasz lábszáron pattanó ostor hangja szolgáltatta, s a reggeli va­lamelyik bódiszilvafán termett meg. A parasztokat az éhínség fenyeget­te. Bódvaszilason például Szabó Györgynét találták éhenhalva síró, apró gyermekei között. Szentistván, Kövesd, Tárd. Cserépfalu cselédje: visszaemlékeznek arra is, amikoi égett kenyérhajból főzték a teát és kenyér nélkül itták. Ez volt a műit. S ma, e sokat szenvedett magva; föld nekünk termi búzáját, a mi gaz­daságunkat gyarapítja. Ezért becsül­jünk meg minden szem gabonát. A szemveszteség nélküli aratás fontos minden dolgozó paraszt szá­mára, s egyben a haza érdeke. Ra- kacán a Dolgozó tsz-ben tavaly pé1- dául 70 kilogramm pergett el hol- dankint, ami 100 holdnál már 70 mázsát jelent. Ha a gabonát teljes érésben vágjuk, akkor csak 4—5 százalékos lesz a szemveszteség, de még ezt is csökkenthetjük. A/z első gabonát a hazának! Az igaz hazafi ezt a jelszót nem frázis­nak tekinti, hanem akként is cse­lekszik. Az államnak járó gabona beadása a falu nyilvánvaló hozzájá­rulása a béke ügyéhez, a második ötéves terv sikeres beindításához, a mezőgazdaság fejlesztéséhez, a falu és város további felemelkedéséhez. Az aratás után azonnal meg kell kezdeni a tarlóhántást és utána a tarlóvetést. Tavaly a tarlóvetési ter­vet mindössze 10.5 százalékra tel­jesítette megyénk. Ez azt jelenti, hogy 20.000 holdból csupán 2100 holdon végezték el a munkát. Ez — a mondhatni hanyagság — dolgozó parasztságunkat 120.000 mázsa zöld- takarmánytól fosztotta meg. Ez is okozója volt annak, hogy a termelő- szövetkazetekben a téli tejhozam átlaga 2—3 liter körül volt és ez ter­mészetesen csökkentette a tsz-tagok pénzbeli részesedését is. Ha csak 20 ezer hold tarlóvetést végzünk el, közepes termés esetén már ez is r20.000 darab számosállat 180 napi téli silótakarmányát biztosítja. Borsodi dolgozó parasztok! Kom­munisták, tanácstagok, MNDSZ asszonyok, DISZ-íiatalok, a Haza­fias Népfront bizottsági tagok, ami­kor a határt járjátok, necsak arra gondoljatok, hogy a gabona rövide­sen beérik, hanem ae aratásra való felkészüléshez is lássatok hozzá, ké­szüljetek fel a gabonacsatára. A Magyar Népköztársaság Minisz­tertanácsának határozata az 1955. évi aratási-cséplési munkákról pon­tosan meghatározza a tennivalókat. „Az ország gabonatermésének, a dolgozók kenyerének betakarítása hatalmas feladat és a termelőszövet­kezetek tagjaitól, a gépállomások és állami gazdaságok dolgozóitól, az egyéni termelőktől, a tanácsok és a mezőgazdasági termelést irányító szervek dolgozóitól fokozott erőfe­szítést, a legnagyobb felelősséget és körültekintő munkát követel!“ A Minisztertanács felhívja me­gyénk dolgozó parasztjait, hogy jó munkájukkal, a szemveszteség csök­kentésével biztosítsák a betakarítás, a nyári növényápolás, a tarlóhántás és a másodvetés munkájának sike­rét. Ezzel segítsék győzelemre vinni a mezőgazdaság felvirágoztatását! Ifjúsági küldöttek érkeztek hazánkba a baráti országokból a DISZ IL kongresszusára A DISZ Központi Vezetőségének meghívására hétfőn több baráti or­szágból érkezett ifjúsági küldöttség a DISZ II. kongresszusára. A kínai ifjúság képviseletében Vang Jue-Hui, a Kínai Országos De­mokratikus Ifjúsági Szövetség Inté­zőbizottságának tagja, valamint Csang Pao-Kang érkezett hazánkba. A vendégeket a Keleti pályaudvaron Molnár János, a DISZ Központi Ve­zetőségének titkára fogadta; A ferihegyi repülőtérre a román és csehszlovák ifjúság küldöttei ér­keztek. A román küldöttség tagjai Petre Georghe, a Román Ifjúimra­kás Szövetség Központi Vezetőségé­nek titkára és Amarie Constantin, a Központi Vezetőség tagja, a cseh­szlovák fiatalok képviselője Vladi­mír Meisner, a Csehszlovák Ifjúsá­gi Szövetség Központi Bizottságá­nak titkává. A vendégeket Hollós Ervin és Kádas István, a DISZ Központi Vezetőségének titkára üd­vözölték. A szovjet ifjúságot a Komszomol Magyarországon tartózkodó küldött­sége képviseli a DISZ II. kongrész- szusán. A küldöttség vezetője Alek- S|zej Arhipovics Rapohin, a Komszo­mol Központi Bizottságának titká­ra: J0WTI4 A DISZ. II. kongresszusa tiszteletére Somsályi fiatalok 9 100 méteres mozgalomban A somsályi bányaüzemnél dol­gozó Vincze Kisbodnár Lajos és Striez Zoltán DISZ-brigádjai szép eredményeket értek el a 100 mete- les mozgalomban. Vincze Kisbodnár Lajos-brigád­ja májusban 110.5 folyómétert haj­tott ki. Június első dekádjában ne- dig 109 százalékra teljesítették vágatkihajtási előirányzatukat. Slricz Zoltán brigádja májusban 183.9 folyóméter vágat kihajtással büszkélkedhet. Június 9-ig pedie 56 folyómétert hajtottak ki. 4 „Kongresszusi“ és a „VIT“-brigád versenye A Borsodvidéki Gépgyárban a kö­zelmúltban két ifjúsági DfSZ-biigád. alakult. Az egyik brigád, — melynek 14 tagja van —, a gépin katosmüh ely- ben dolgozik, a „Kongresszus“ nevet vette fel. A másik brigád, amelynek 11 tagja van s a boronaszerelésnél dolgozik, a „VIT“ nevel viseli, A két brigád június 13-tól 18-ig kongresz- szusi hetet tart. A „Kongresszus“ - brigád vállalta, hogy heti tervét 10 százalékkal túlteljesíti és egyben ver«■ senyre hívta a „V1T“-brigádot. Az ifjú hengerészek is állják szavukat >»»>» A Lenin Kohászati Művek fmom- hengerművében az ifjúsági brigá­dok minden erejükkel azon dolgoz­nak, hogy a nehézségek ellenére is túlteljesítsék tervüket. Csuhaj József középlemezsori és Leskó László fi­nom iemezsori ifi brigádja 120 szá­zalék felett teljesíti tervét. Miskolci Sándor brigádja annak ellenére, hogy az elmúlt időiben sok lunkeros, repedt bugát kapott, 105 százalékos átlagteljesítménnyel dolgozik. A fia­talok jó eredményét elősegíti az is, hogy a lemezsoriak új, erős meg­hajtómotort kaptak. TermelőszöveEkezeH DISZ-Eia^alok a bő Eermésérf­A szászfái Szabad Föld tsr ülSZ-fiataljai Radóci Rozika e Sztupák. István jó munkával ke szülnek a kongresszusra. Képün­kön: lókapálást végeznek a ts- fölr,'én. A járási DISZ-titkárok megbeszélést tartottak a városunkban tartózkodó Komszomol-küldöttekkel Vasárnap délelőtt a DISZ megyei bizottsága i találkozót rendezett a já­rási DISZ-titkárok részére, ahol a járási DISZ-vezetők megismerked­hettek a szombat óta megyénkben tartózkodó K. 1. Dubinyin elvtárs­sal, a Komszomol központi vezető­ségének tagjával és L. A. Zavjalova elvtársnővel, az ivanovói körzeti Komszomol első titkárával. A baráti beszélgetésen résztvett Kállai Ró­bert elvtárs, a DISZ-szervek osztá­lyának vezetőhelyettese és a megye­bizottság munkatársai. A bemutatkozás után meleg baráti hangulat alakult ki a két nyelvet oeszélő, de egy elvet valló fiatalok között. A járási DISZ-titkárok kér­déseikkel, problémáikkal bátran for­dultak az ifjúság szervezésében na­gyobb tapasztalattal rendelkező szovjet elvtársakhoz. Dubinyin elvtárs elmondotta, ho­gyan szervezik meg munkájukat a Komszomol járási titkárai, hogyan vonják be az ifjúság nevelésébe az új és régi pedagógusokat, a mező­gazdasági szakembereket, az orvo­sokat, az egészségügyi dolgozókat, tudósokat, technikusokat stb„ ho­gyan alakítják ki az akiívahálóza- tot, azt az egységes és minden fel­adat megoldására kész kis csapatot, amelyre munkájukban mindenkor támaszkodhatnak. Különösen nagy jelentőséget tu­lajdonított a pedagógusok munká­jának, akiket korukra váló tekintet nélkül be lehet és be kell vonni a Komszomol munkájába. A nevelő szava sokat jelent, különösen falun, ahol a kultúrmunka úttörői, szerve­zői, az újért lelkesedő emberek legtöbbször a tanítók voltak. Az orvosok bevonásával egészség- ügyi előadásokat szerveznek a járási titkárok, ahol a fiatalok hasznos tanácsokat kapnak, megismerkednek az egészséges életmóddal, az egész­ség megtartásának előfeltételeivel. A párt politikájának megvalósí­tásában igen nagy szerepe van a fiatal mezőgazdasági szakemberek­nek, akikre különösen akkor lehel számítani, ha újszerű, a mezőgazda­ság terméshozamának emelését célzó intézkedések megvalósításáról van szó. A továbbiakban Dubinyin elvtárs a járási Komszomol titkárok szemé­lyes példamutatásáról beszélt. Nem vezetheti, nem irányíthatja, nevel­heti, oktathatja az olyan vezető a fiatalságot, aki maga sem kifogás­talan viselkedésű, aki könnyelmű életmódot folytat, aki nem képezi, neveli magát állandóan. A Kom­szomol titkárnak és épp úgy a DISZ-titkárnak is művelt, önmagát állandóan továbbképző embernek kell lennie, hogy nevelő, meggyőző és felvilágosító munkával végre tudja hajtani az ifjúság nevelésé­ben, szervezésében előtte álló nagy feladatokat. Dubinyin és Zavjalova elvtársak a beszélgetés alkalmával sok olyan példát említettek meg, amikor a nehézségeket csak kitartó tanulással szerzett tudásukkal, hozzáértésükkel tudták legyőzni. A Komszomol as idáig elért eredményeit nem a papír- munkának, az aktagyártásnak, az agyonülésezésnek, hanem az ifjúság között végzett gyakorlati nevelő és felvilágosító munkának köszönheti, Dubinyin elvtárs a beszélgetés végén arra figyelmeztette a járási DISZ-tttkárokat, hogy Lenin elvtárs} a Komszomol III. kmigresszusán — amikor a fiatal szovjet országot minden oldalról körülkerítették az intervenciós csapatok, s a fiatalok a frontokon életük kockáztatásával védték a hazát —, három szóban jelölte meg a Komszomol feladatát: „Tanúim, tanulni, tanulni!“ Ez a három szó megjelöli azt az utat, amelyen nemcsak a Komszomol, ha­nem a Dl SZ-fiataloknák is jármok kell hogy megbirkózzanak az ellőt­tük álló nagy feladatokkal, hogy hasznos tagjaivá váljanak szocializ­must építő országunknak.

Next

/
Thumbnails
Contents