Észak-Magyarország, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-12 / 137. szám
A DISZ pártvezetésének gyakorlati kérdéseiről c Elevenebb, jobb ftuiturmunkát Perecesen A virágzó mezőgazdaságért MDP BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPDA XI. évíol.yam 137. szám ARA 50 FILLÉR Miskolc, 1955 június 12, vasárnap Kiapadhatatlan erőforrásunk - pártunk egysége Hét esztendeje immár a magyar munkásosztály egységes, harcedzett, forradalmi, marxi-lenini pártja, a Magyar Dolgozók Pártja vezeti hazánkban a szocializmus építését, « békéért vívott harcot. Egységes — eszmei politikai alapjaiban, egysé. ges — programjában, céljaiban, harci módszereiben és szervezeti felépítésében. Olyan párt, amely 9> gyűjtőpontja a munkásosztály legjobb elemeinek .. . valóban a forradalmi osztály élcsapata”. Olyan párt. amely „elszakíthatatlainul ösz- sze tudta kötjni magát osztálya egész életével és az osztályon át a kizsákmányoltak egész tömegével ebben az osztályban és ebben a tömegben teljes bizalmat tudott kelteni”. Olyan párt, amelyet ezer szál fűz dolgozó népünkhöz, amelyre méltán illik a szovjet költő szava: „osztályunk agya, osztályunk ügye, osztályunk ereje, osztályunk dicső, sége”. i 1948 június 12-től 14-ig tartotta első, alakuló kongresszusát a Magyar Dolgozók Pártja. Miért volt határkő, sorsforduló a kongresszus dolgozó népünk történetében. — kimagasló állomás hazánk felszabadulás utáni fejlődésében? Megszüntette a munkásosztály többévtizedes szakadását, kettéosz- tottságát, ami gyengítette forradalmi . erejét, rést ütött harci frontján és teret adott a kispolgári befolyás érvényesülésének, a reformista-revi zicnista nézetek behatolásának, az áruló szociáldemokratizmus beáramlásának. A két munkáspárt egyesülése szilárd alapokra helyezte a munkás- osztály vezető szerepét és a magyar népi demokrácia fejlődésének új, hatalmas erőforrásait tette szabaddá. „A két munkáspárt egyesülésével — mondotta Rákosi elvtárs az 1948-i kongresszuson — hatalmas, új erő istenik meg a magyar demokráciában, a magyar dolgozó népben. Mindenkinek meg kell értenie, hogy a munkásegység szerves megvalósítása, a két párt egyesülése nem egyszerű össze adási ■ művelet. Nem a két párt eddigi erejének ösz- szesítése, hanem meghatványozása. Az egyesült párt hasonlíthatatlanul erősebb lesz, mint ahogy a két párt külön-külön volt. És ez az erő. amelyet a két párt erejének mennyiségi növekvéséből eredő minőségi változás jelent a magyar demokrácia, a magyar nép fejlődésének minden vonalán, hamarosan éreztetni fogja hatását.” A hét esztendővel ezelőtti kongresszussal -hatalmas lépést tettünk előre a marxizmus-leninizmus igazságainak teljes győzelméért, a proletárdiktatúra megerősítéséért, a szocialista átalakulásért vívott harcban. Az egyesítő kongresszus méltó megkoronázása volt annak a küzdelemnek, amelynek során a nagybirtok felszámolásával, a bányák, bankok és nagyipari üzemek államosításával a magyar és idegen nagytőke helyett a magyar nép lett az úr saját hazájában. Az egységes forradalmi párt megalakításával aratott győzelem biztosította a továbbhaladásnak, a népi demokrácia felvirágoztatásának és a szocialista építésnek minden döntő gazdasági és politikai előfeltételét. Az azóta eltelt esztendők eredményeit összegezve, örömmel és büszkeséggel állapíthatjuk meg, hogy pártunk biztosan halad azon az úton, amelyet a Magyar Dolgozók Pártja programnyilatkozata kijelö’t. Pártunk megfelelt azoknak a várakozásoknak. reményeknek és biza lomnak, amelyet dolgozó népünk beléje helyezett és mindig meg tudta oldani azokat a feladatokat, amelyen elé a történelem állította. Megszilárdult a munkásosztály és 2 dolgozó parasztság szövetsége, proletárdikta. túránk alapja. Az állami és gazdasági élet minden területén a dolgozó nép képviselői irányítanak. Megvetette és kiszélesítette pártunk a szocialista termelés alapját. Gazdaság, politikájával jelentős mértékben elősegítette az ország termelőerőinek fejlődését, a dolgozó nép élet- színvonalának emelését. Az első ötéves terv végrehajtásával dolgozó népünk ragyogó sikereket vívott ki A nemzeti jövedelem 1949-től 1954-ig több mint másfélszeresére emelkedett. Ez alatt az idő alatt, a szocialista iparosítás elveinek megfelelően. a nehézipar termelése 188 százalékkal, ezen -belül a gépiparé 267 százalékkal nőtt. A párt kezdemé. nyezte az ötéves terv kidolgozását, szervezte és lelkesítette a munkás- osztályt, a dolgozó népet a termelés frontján. Erejének bizonysága, hogy szembe tudott szállni azokkal a hibákkal. torzításokkal, amelyek veszélyeztették ötéves tervünk sikerét, szocialista építőmunkánkat. 1953 júniusában bátran és őszintén feltárta az ötéves terv végrehajtásával kapcsolatos hibákat és hozzálátott kijavításukhoz. 1955 márciusában pedig kemény kézzel zúzta szét a jobboldali elhajlást, amely súlyosan veszélyeztette további előrehaladásunkat a szocializmus építésében. Az elért sikerek a Szovjetunió szakadatlan segítsége és a marxizmus-leninizmus magyar viszonyokra való helyes alkalmazása mellett döntő részben annak is köszönhetők, hogy pártunk következetesen érvényesítette a munkásosztály vezető szerepét. Politikájában, harci módszereiben, szervezetében megfeleli, .az 1948. programnyilatkozatban lerögzített követelménynek: „az MDP elsősorban az egyetlen következetesen szocialista osztály, a munkásosztály pártja, élcsapata. Ugyanakkor a dolgozók pártja, mely a parasztság, valamint a dolgozó értelmiség legjobbjait is egyesíti soraiban. Széles dolgozó tömegeket magábafoglaló tömegpárt. mely sorait az egész d'olgozó népből egészíti ki. össze van forrva a dolgozókkal”. A programnyilatkozat e sarkalatos tételének elhomálvosítása és eltorzítása ellen is fellépett pártunk Központi Vezetősége, amikor márciusi határozatában leleplezte és megsemmisítette a jobboldali nézeteket, amelyek háttérbe akarták szorítani a munkásosztály vezető szerepét, a szocialista iparosítás politikáját. meghamisították a pártdemokrácia lenini-sztálini elveit, alá akarták ásni a pártifegyelmet. a párt elvi-politikai, szervezeti egységét. Sikereink kiapadhatatlan erőforrása — pártunk forradalmi kommunista szelleme, megbonthatatlan egysége, a demokratikus centralizmus. a kollektív vezetés, az öntudatos. szilárd fegyelem. Az 1948. évi alakuló kongresszustól eltelt időszak mindenekelőtt azzal a fontos tanulsággal szolgál, hogy ezek né'kül elképzelhetetlen nagy terveink megvalósítása, a szocializmus etetése. Úgy emlékezünk méltóan az 1948 június 12-én kezdődött egyesülési kongresszusra, úgy vagyunk isazán hűségesek pártunk programjához. ha féltve őrizzük pártunk egvségét. mint szemünk fényét és T-teden erőnkkel harcolunk pártunk Központi Vezetősége márciusi határozatának maradéktalan végrehajtásáért. Ax Elnöki Tanáén traktorosokat tüntetett ki a traktorosnap alkalmából traktorosokat, brigád vezetőket, akik Az idei traktoros nap alkalmából a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Minisztertanács javaslatára kormánykitüntetésben részesítette azokat a a legjobb munkát nyújtották az elmúlt években. (MTI) Országos esők segítették a növények fejlődését A hideg és száraz május után júniusban melegebbre és csapadékosabbra fordult az idő. Már elsején esett és másodikén országos eső volt, amelynek mennyisége az északi megyékben elérte a 10—20 millimétert. Ezután minden nap hullott csapadék és 10-én az esőzés ismét országos volt. Ez alkalommal mind a Dunántúl, mind a Tiszántúl jelentékeny ré- tzén 10—20 milliméter hullott. A melegedé és csapadékos időjárás rendkívül előnyösen hatott a fejlődésükben visszamaradt növényekre. Nemcsak a kapások, takarmányfélék és az ipari növények fejlődését segítette, de az esőt a tavaszi kalászosok is jól hasznosították. Hatására a gyomnövények is erős növekedésnek indultak, éppen ezért — de a lehullott csapadék tárolásáért is — fokozott gondot kell fordítani az ápolási munkákra. (M'T'tV A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata az 1955. évi aratási és cséplési munkákról A mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló párt- ás kormányhatározat. valamint a Központi Vezetőségnek a mezőgazdaság szocialista átszervezése és a mezőgazdasági termelés fellendítése további feladatairól hozott határozata célkitűzéseinek megvalósítása érdekében a nyári mezőgazdasági munkák végrehajtása során ebben az évben el kell érni, hogy a legkisebb veszteséggel végzett betakarítással több gabonát, a nyári kapálások segítségével több terményt, a másodvetésekkel pedig több takarmányt takaríthassunk be. Az ország gabonatermésének, a dolgozók kenyerének betakarítása hatalmas feladat és a termelőszövetkezetek tagjaitól, a gépállomások és állami gazdaságok dolgozóitól, az egyéni termelőktől, a tanácsok és a mezőgazdasági termelést irányító szervek dolgozóitól fo kozott erőfeszítést, nagyobb felelősséget és körültekintő munkát köve. tel. Ezért az 1955. évi aratás, be- hordás, cséplés, nyárt növényápolás, tarlóhántás, valamint a másodvetés megszervezésére és végrehajtására a Minisztertanács az alábbi határozatot hozza. I. A betakarítási veszteségek csökkentése Az 1955. évi aratás, behordás és cséplés munkáit úgy 1 kell megszervezni és elvégezni, hogy a szemveszteség a lehető legkisebb legyen. Ezért a szemveszteséget mind az aratás, mind a behordás és a cséplés során állandó mérésekkel kell ellenőrizni és ahol jelentősebb veszteség mutatkoznék, haladéktalanul gondoskodni kell a megszüntetéséről. 1 Mindent el kell követni annak érdekében, hogy a betakarítás szemvesztesége munkafolyama tonkint külön-külön és együttesen mindenütt alatta maradjon a még megtűrhető szemveszteségí határnak. Ahol nagyobb veszteség jelentkezne, a szemveszteség csökkentébe érdekében haladéktalanul meg ílóU tenni a szükséges intézkedéseket. 2 A gépállomások és az állami. “** kísérleti, tan- és célgazdaságok (továbbiakban állami gazdaság) agro.nómusait, kombájnvezetőit, arató?, épvezetőit. a cséplést végző trak- íorosokat és etetőket, valamiét a mezőgazdasági irányítószervéknél dolgozó összes agronómust ki kell oktatni a veszteségmérés és a szem- veszteségek csökkentésének módszereire. Q A gépállomások és az állami gazdaságok az aratás megkez dése előtt minden kombájnt és aratógépet vizsgáljanak felül és a legkorábban érő táblákon munka közben ellenőrizve, gondoskodjanak arról. hogy a megtűrhető veszteség- határoknál lényegesen kisebb szemveszteséggel dolgozzanak. A A szemveszteségnek a lehető *’ legkisebbre való csökkentéséért a termelőszövetkezetekben a gépállomási mezőgazdászok, az állami gazdaságokban az igazgató mellett az agronómusok felelősek. A .szemveszteség csökkentése érdekében különösen nagy figyelmet kell fordítani « az aratás megkezdése időpontjának helyes megválasztására, a gépek helyes beállítására, a tarlók felgereblyézéséré. a beázásmehtes keresztberakásra, behordásra és asztagolásra. a cséplőgépek munkájára '"l A földművelésügyi miniszter, '■ * az állami gazdaságok minisztere, valamint az érdekelt más miniszterek a felügyeletük alá tartozó gazdaságok tekintetében külön utasításban intézkedjenek a betakarítási szemveszteségek csökkentésére és azok végrehajtásának ellenőrzéséről folyamatosan gondoskodjanak. II. A gépek kihasználása a betakarításnál Ebben az évben a gépek széleskörű alkalmazásával és munkájuk minőségének jelentős megjavításával el kell érni, hogy a termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban a legnagyobb fokú gépesítettséggel végezzék el a gabona betakarítását. A betakarítás nagyfokú gépesítésével, elsősorban a kombájnok minél teljesebb kihasználásával és állandó üzemeltetésével elő kell segíteni a termelőszövetkezetek megerősítését és tovább kell fejleszteni gépesítésüket. A betakarítási szemvesztesé- ' gek csökkentése és a kézi munkaerő felszabadítása érdekében a betakarításnál a kombájnokat és az aratógépeket a lehető legnagyobb mértékben kell alkalmazni és biztosítani kell teljes kihasználásukat. Az állami gazdaságok és gépállomások kombájnjainak és aratógépeinek legalább a tervükben meghatározott területet kell kijelölni, hogy ■az egész aratási idény alatt — az őszi árpa aratásának kezdetétől az aratás befejezéséig folyamatos .munkájuk legyen és elő kell segíteni, hogy tervüket teljesíthessék. A kombájnokat már az őszi árpa aratása során teljes kapacitásukkal üzemeltetni kell. Ettől eltérni csak kivételes esetben (rozsdakár megelőzése. erős megdőlés stb.) szabad a gépállomás igazgatójának és a termelőszövetkezet elnökének megállapodása alapján. Állami gazdaságokban pedig a gépi aratásokra alkalmas táblák termését csak géppel szabad learatni. Ilyen területeken kézi aratást nem lehet megengedni. E rendelkezés megszegése esetén az állami gazdaság igazgatóját és főag- ronómusát felelősségre kell vonni. 2 A kombájnok munkáját úgy " kell megszervezni, hogy a gabona aratását, cséplését, a szemtermés szállítását, tisztítását, továbbá a szalma betakarítását egymáshoz Vor>c«olódó eevséses munkafolyamatban végezzék. Ezért a gépállomásoknak és az állami gazdaságoknak olyan gépcsoportokat kell ösz- szeállítani (kombájnszalmagyűjtő, szállítóeszközök, szállítószalag, a tisztításhoz szélrosta, illetőleg cséplőgép, szalmalehúzó, kazalozó, tarló- hántást végző erő- és munkagépek), amelyek e munkák gépi elvégzését biztosítják. A l*ombá jnaratás-csépiés .sikeres végrehajtására és a járulékos munkák (aratógépnél a kévék keresztberakása, tarlógereblyézés, kombájnnál a szem behordása. tisztítása és szárítása, a szalma letakarítása) folyamatos elvégzésére a géphez a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok szervezzenek meghatározott kézierővel és fogattal ellátott munkacsapatokat. A munkacsapatok megszervezéséről a termelőszövetkezetekben az elnöknek és a gépállomási mezőgazdásznak, az állami gazdaságban az igazgatónak kell gondoskodnia. A kombájnokhoz kombájnonkin^ mintegy kétszázötven négyzetméter területű kombájnszériit kell kijelölni, amely a kombájnnal csépelt gabona tisztítására, szükség esetén a szárítására is alkalmas. A szérű elkészítését és a szükséges eszközökkel való felszerelését a gépállomás segítségével a termelőszövetkezet a kombájnaratás megkezdéséig végezze el. Az állami gazdaságokban a kombájnszérük létrehozásáról az igazgató gondoskodjék. ‘I Az aratógépek munkáját úgy kell megszervezni, hogy a kévék keresztberakása és a tarló fel- gereblyézése mindenütt folyamatosan biztosítva legyen és a gépek jó munkájához szükséges egyéb kiegészítő kézi munkákat mindenütt időben elvégezzék. A A tanácsok végrehajtóbizottságainak és a mezőgazdasági termelést irányító szerveknek alapvető feladata a nyári betakarítási munkák során a gének üzemeltetéséhez szükséges előfeltételek biztosítása és teljesítményük növelésének előmozdítása. III. Tarlóhánlás, másod vetés* 1 A gabonafélék aratását és az ezt követő tarlóhántást — kivéve a futóhomokot — összefüggő munkafolyamatnak kell tekinteni és az aratás befejezésével a tarlóhántást is mindenütt haladéktalanul el kell végezni. Ezért meg kell szervezni, hogy a traktorosok az aratás után minden más munkát megelőzően, a tarlóhántást végezzék el. A termelőszövetkeztek és az állami gazdaságok, valamint, az egyéni termelők ez alatt hordják a termést asztagba. 2 A talajerő fokozása és a. ta- karmányalap növelése érdekében az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek, de az egyéni termelők is — különösen az ország csapadékosabb vidékein — a korán lekerülő növények után minél nagyobb területen végezzenek tarlóvetést, mind zöldtrágyának, mind takarmánynak. Takarmánynak elsősorban kukoricát (silónak) és egyéb rövid tenyészidejű takarmánynövényeket (köles, szudáni cirokfű. stb.) vessenek. Dl. Cséplés A gépállomások és az állami gazdaságok felelős cséplőgépvezetői a cséplési munka végrehajtása során a lehető legkisebb szemveszteséggel végzett cséplés mellett, az önkölt* ség csökkentésére is törekedjenek. 1 A gépállomás által készített * * és a járási tanács végrehajtó- bizottsága által jóváhagyott cséplőgép-rajonirozási tervet megváütoz- tatnd nem szabad. A rajonirozási érvét a legindokoltabb esetben is csak a gépállomás körzetében, kizárólag a gépállomás igazgatója módosíthatja, a járási tanács végrehajtó- bizottságának egyidejű értesítésével. A cséplés zavartalan lebonyolításáért a termelőszövetkezetekben és az egyéni termelőknél a gépállomás igazgatója felelős. 2 A cséplés meggyorsítása ér- <~J‘ dekében a termelőszövetkezeti csoportok és az egyéni termelők gabonatermésüket lehetőleg minél nagyobb mértékben hordják minél könnyebben megközelíthető közös rakodóhelyre (szérőre). A közös ra- kcdóhelyek kijelölésénél külön figyelemmel kell lenni a villamos cséplésre alkalmas területekre. A közös szérűn történő cséplés esetén az első és második típusú termelőszövetkezeti csoportok és az egyéni termelők cséplési díjkedvezményben részesülnek. 9 A betakarított termények vé- ' '■ delme érdekében gondoskodni kell a szérűk állandó őrzéséről, a fokozott tűzbiztonságról, a védő barázdák szántásáról, az oltáshoz szükséges felszerelés biztosításáról. A Az aprómagcséplésre külön ■*’ cséplőgépeket kell kijelölni és ezek rajonirozására külön tervet kell készíteni. Az aprómagcséplésre kijelölt gépeket — a cséplés egész időszaka alatt — kizárólag aprómagcséplésre szabad felhasználni. E rendelkezés megszegőit felelősségre kell vonni. C Az aprómagvakat közös szé- rün kell elcsépelte. A dolgozó parasztság munkájának megkönnyítésére. az aprómagcséplés meggyorsítására egy községben több apró- magszérüt kell létesíteni. E szérűk számát különösen a tanyavilággai rendelkező nagyobb községek, városok határában kell növelni. Egy aprómagcséplőgépre több közös szérűt kell kijelölni. Az aprómag- cséplést úgy kell megszervezni és irányítani, hogy az ország egész területén legkésőbb október 31-ig maradéktalanul befejeződjék. A A gabonacséplésnél az osztá- lyozöhenger használata kötelező Az osztályozóhengert és a dobot úgy kell beállítani, hogy az ocsuban két százaléknál több ép, (Folytatás a 2-ík oldalon.)
