Észak-Magyarország, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-09 / 134. szám
*\\ «// ESZÄKMAGTMORSZJffi Előre as éves terv teljesítéséért! AZ/MDPBORSOD-ABAU3‘ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAP3A X!. évfolyam 134. szám ÄRA 50 FILLÉR Miskolc, 1955 június 9. csütörtök A Magyar Dolgosók Pártja Kosponti Vesetőségének ülése A Magyar Dolgozók. Pártja Központi Vezetősége 1955. június 7—8-án ülést tartott. A Központi Vezetőség megtárgyalta a Politikai Bizottság beszámolóját, amelyet Hegedűs András elvtárs terjesztett elő a mezőgazdaság szocialista átszervezésének és a mezőgazdasági termelés fellendítésének további feladatairól. A beszámolói és a hozzá beterjesztett határozati javaslatot a Központi Vezetőség beható vita után egyhangúlag elfogadta. A Központi Vezetőség ülésének második napirendi pontja Rákosi Mátyás elvtárs beszámolója volt a Szovjetunió, Románia, Magyarország és Csehszlovákia képviselői között tartott bukaresti megbeszélésről. A beszámolót a Központi Vezetőség egyhangúlag tudomásul vette, jóváhagyta s ezen állásfoglalását ugyancsak egyhangúlag elfogadott határozatban szögezte le. (MTI) A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata a mezőgazdaság szocialista átszervezésének és a mezőgazdasági termelés fellendítésének további feladatairól (Rövidített szöveg) L Pártunk politikájának eredményeként az utóbbi évek folyamán népgazdaságunkban mélyreható változások mentek végbe. Hazánk fejlett szocialista iparral rendelkező ipari-agrár országgá vált. A párt irányításával, munkásosztályunk segítségével, népi demokratikus államunk támogatásával létrejött és egyre erősödik a mezőgazdaság szocialista szektora, amely a szántóterületnek majdnem egyhar- madát foglalja el. Gyökeret vert és fejlődik a termelőszövetkezeti mozgalom. Ma már mintegy kétszázezer termelőszövetkezeti család, meggyőződve a szövetkezeti nagyüzemű, gazdálkodás előnyeiről, magabiztosan követi a dolgozó parasztság felemelkedésének ezt az egyetlen járható útját. Megszűnt a mezőgazdaságban a munkanélküliség és igen szűk térre korlátozódott a szegényparasztok kizsákmányolásának lehetősége. Megváltozott az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztság élete, növekedett jólétük. műveltségük. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének megkezdésével egyidejűleg pártunk és kormányunk nagy erőfeszítéseket tett a mezőgazdasági termelés fellendítésére. E tekintetben különösen jelentős a Központi Vezetőség és a Minisztertanács 1953 decemberi határozata, amelynek nyomán egészséges fejlődés indult meg a mezőgazdaság számos területén. Megnövekedett a termelési kedv: a termelőszövetkezeti tagok és az egyénileg gazdálkodó parasztok a múlt évben minden földet művelés alá vettek, háromnegyedmillió katasztrá- lis holddal nagyobb területet trágyáztak meg istállótrágyával, mint 1953- ban. Az előző hat év átlagához képest 22 százalékkal nőtt legfontosabb takarmánynövényünknek, a kukoricának összhozama, részben ennek köszönhető, hogy az ország sertésállománya nagyobb mint bármikor volt. A legfontosabb zöldségfélékből 1954- ben 14 százalékkal többet termeltünk az előző évinél, örvendetesen nőtt a vöröshagyma, a fűszerpaprika és a paradicsom termelése is. A termelés növeléséhez nagymértékben hozzájárult, hogy munkásosztályunk, szocialista iparunk termelési, műszaki és politikai téren fokozott segítséget, nyújtott a mezőgazdaságnak. Egyebek között 1954-ben 3740 traktorral, 1379 fogai03 és traktorekével, 950 cséplőgéppel, 774.000 mázsa műtrágyával adott többet az ipar mint 1953-ban. Még nagyobbak lehettek volna eredményeink, ha pártunkban és az államszervezetben lábrakapott jobboldali nézetek nem hátráltatták volna a mezőgazdaság egészséges fejlődését. A jobboldali nézetek hatására a tanácsok s a begyűjtési apparátus egy- részében, továbbá számos gazdaságban eluralkodott a fegyelmezetlenség, nem óvják megfelelően az állami és szövetkezeti tulajdont, gyakran lebecsülik a gépeket és azok szerepét a hozamok növelésében. E káros jelenségek ellen pártszervezeteink jelentős része nem folytatott következetes harcot. Az opportunista nézetek elterjedése lazította az állampolgári fegyelmet is: nagy az elmaradás például a kukorica-, burgonya- és sertésbegyüj- téshen. Jórészt ezért nem kielégítő a húsellátás. A mezőgazdasági irányítószervek: a földművelésügyi minisztérium, az állami gazdaságok minisztériuma, a megyei és járási tanácsok nem hajtották végre az 1953 decemberi hatá- nozat számos intézkedését, Ez is oka annak, hogy a termelési színvonal nem emelkedett kielégítően és nagy az’ elmaradás olyan fontos termelési ágakban, mint a kenyérgabonatermelés éis a szarvasmarhatenyésztés. Pártunk Központi Vezetősége a márciusi és áprilisi határozatokkal döntő csapást mért a jobboldali, népellenes nézetekre, amelyek fékezték a mezőgazdasági termelés fejlesztését, akadályozták a termelőszövetkezeti mozgalom megszilárdítását és növekedését, Ezek a határozatok új ,en- dületet adtak a mezőgazdaságunk általános fejlesztéséért folyó harcnak. A szocialista társadalom felépítése, dolgozó népünk jólétének emelése érdekében a mezőgazdaság terén pártunk előtt kettős, egymástól elválaszthatatlan feladat áll: A) A párt III. kongresszusa határozatának megfelelően számszerűen i© tovább kell fejleszteni a termelőszövetkezeti mozgalmat — az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak termelőszövetkezetekbe való önkéntes tömörülése útján — olyan ütemben, hogy a második ötéves terv végére a mezőgazdaságban is túlsúlyban legyen a szocialista szektor. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztését elsősorban a meglévő termelőszövetkezetek megszilárdítása, példamutató gazdálkodása mozdítja elő. A régi termelő- szövetkezetek további erősítése mellett új termelőszövetkezeteket is kell szervezni. Ehhez a párt és az állam az elkövetkező években fokozott anyagi, technikai és szervezési segítséget nyújt. B) Növelni és olcsóbbá, gazdaságosabbá kell tenni a mezőgazdasági termelést, hogy dolgozó népünk élelmiszerszükségletét mindjobban kielégíthessük és iparunkat mindinkább elláthassuk mezőgazdasági eredetű nyersanyagokkal. E feladat megvalósításában az állami gazdaságoknak és a termelőszövetkezeteknek kell élen- járniok, egész termelésünk s elsősorban árutermelésük gyorsabb növekedésével és gazdálkodásuk gyökeres megjavításával, amit lehetővé tesz a fokozottabb gépesítés, valamint a tudomány eredményeinek alkalmazása. Meg kell valósítani a Központi Vezetőség és a Minisztertanács 1953 decemberi határozatát, munkánk középpontjába állítva a kenyérgabona- termelést, szarvasmarhatenyésztést, valamint az egész állattenyésztés takarmányalapiának biztosítását, elsősorban a kukoricatermelés fokozásával. Az ország lakosságának élelmiszerekkel s a könnyű- és az élelmiszer- iparnak nyersanyagokkal való bőséges ellátása, valamint magának a dolgozó parasztságnak s a munkásparaszt szövetség erősítésének érdekében pártunknak és kormányunknak továbbra is támogatnia keit az egyénileg gazdálkodó parasztságot termelésének s különösen árutermelésének növelésében. Biztosítani kell az egyénileg gazdálkodó parasztok számára a továbbiakban is, hogy termelésük s különösen árutermelésük növelésében anyagilag érdekelve legyenek. A két főfaladat: a mezőgazdaság szocialista átszervezését, s a mezőgazdasági termelés fellendítését együttesen kell megoldanunk. Ennek feltételei ma már megvannak. Népi demokráciánk fejlődése, az első ötéves terv eredményei, szocialista iparunk növekedése, valamint a mezőgazdaság szocialista szektorának erősödése megteremtették az alapot, amelyre támaszkodva nagyobb léptekkel mehetünk előre a mezőgazdaság szocialista átszervezése és egyidejűleg a termelési színvonal növéssé útján. Ehhez azonban múlhatatlanul szükség van népi demokratikus államunk következetes gazdasági, szervező és irányító munkájára. Pártunk és kormányunk irányításával. társadalmunk vezetőere.iéne-c. a munkásosztálynak segítségével, dolgozó népünk e nagyszerű célkitűzéseket megvalósítja, mert a lenini elvek alapján a szegényparasztságra támaszkodva, szövetségben a középparasztsággal, harcolva a kulákság ellen- tovább erősítjük és szilárdítjuk a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét, feladataink sikeres megoldásának biztos zálogát II. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének irányelvei Népi demokráciánk fejlődésének jelenlegi szakaszán pártunk, népi demokratikus államunk és dolgozó népünk előtt álló legfőbb feladat a mezőgazdaság szocialista átszervezése, ami megteremti annak a lehetőségét, hogy gyorsan növekedjenek a mezőgazdaság termelőerői és a munka termelékenysége: a szocialista város után kialakuljon a szocialista falu, létrejöjjön országunk egységes, szocialista társadalma. A Központi Vezetőség márciusi és áprilisi határozatai megteremtették a mezőgazdaság szocialista átszervezésének egyik legfontosabb politikai előfeltételét: pártunk és kormányunk egységesen és félreérthetetlenül áll a mezőgazdaság szocialista átszervezésének ügye mellett, senki számára nem lehet kétséges, hogy pártunk és népi demokratikus kormányunk az egész dolgozó parasztság számára a felemelkedés egyetlen járható útjának a szövetkezést tekinti. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének előmozdítása érdekében tett intézkedések mellett, pártunk és kormányunk továbbra is minden lehetőséget (kisgépet, műtrágyát, nemesített vetőmagot, tenyészállatot stb.) megad az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztság nak ahhoz, hogy növelhesse termelését, fokozhassa a hozamokat mind a növénytermelésben, mind az állattenyésztésben, hiszen az egyénileg gazdálkodó kis- és középparaszti gazdaságok ma és még hosszabb időn keresztül jelentős szerepet töltenek be a mezőgazdasági termelés minden területén. A mezőgazdaság szocialista * átszervezése csak a párt s a népi demokratikus állam céltudatos politikai, szervező és gazdasági munkájának eredményeként mehet végbe. A mezőgazdaság szocialista átszervezésére irányuló céltudatos munka nélkül a szocializmus ügye nem győzhet a mezőgazdaságban. A Központi Vezetőség minden párt- és állami szerv kötelességévé teszi, hogy a rendelkezésükre álló eszközökkel segítsék a szövetkezet ügyét, mozdítsák elő a meglevő termelőszövetkezetek működését és a dolgozó parasztoknak a termelőszövetkezetekbe való belépését. Ez nemcsak azért elengedhetetlen, mert a szövetkezés útja, a megszokott, régi, kisparaszti gazdálkodástól eltérőt jelent, hanem azért is, mert a mező- gazdaság szocialista átszervezése éles és egyre éleződő osztályharcban megy végbe. A falusi pártszervezetek, a kommunisták határozott és mindennapos agitációs munkával verjék vissza a kulákságnak és egyéb ellenséges elemeknek szövetkezetellenes rágalmait, küszöböljék ki a dolgozó parasztokra gyakorolt befolyásukat. O A mezőgazdaság szocialista át- szervezése során biztosítani kell, hogy a termelőszövetkezetek szervezése szigorúan az önkéntesség alapján történjék, mert a kényszer és erőszak útján létrehozott termelő- szövetkezetek nem erősítik, hanem gyengítik a szövetkezeti mozgalmat, lazítják a munkás-paraszt szövetséget, népi demokratikus államhatalmunk alapját. O Hazánkban a, termelői szö- vétkezés formája a mezőgazdasági termelőszövetkezet. Ezért a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése során a fő figyelmet a legfejlettebb és a gyakorlatban legjobban bevált szövetkezeti típus fejlesztésére kell fordítani, mert a mező- gazdasági termelőszövetkezetekben korlátlan lehetősége van a korszerű nagygépek alkalmazásának, a munka termelékenysége növelésének és ez a szövetkezeti forma kapcsolja össze legjobban a tagok egyéni érdekeit a közösség érdekeivel. Az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a föld járadék, valamint a bevitt állatok és eszközök értéke egy részének alapszabály szerinti kifizetésére, mert ezáltal könnyebben érthetővé és elfogadhatóvá válik a szövetkezés az egyénileg gazdálkodó parasztok, főleg 0 középparasztok számára. A Központi Vezetőség javasolja a termelőszövetkezeteknek, hogy a használatukban lévő állami földek arányától függően jövedelmük tíz, de legfeljebb húsz százalékát — terményben és pénzben — a bevitt saját földek arányában osszák szét földjáradék címén. A termelőszövetkezeti mozga- * lom további sikeres fejlesztése érdekében az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a szövetkezés egyszerűbb formáinak népszerűsítésére és fejlesztésére, felhasználva ezeket a dolgozó parasztok egyrészének magasabb termelőszövetkezeti formákba való átvezetésére. A földművelésügyi miniszter tegyen javaslatot az I. tipusu termelőszövetkezeti csoport alapszabályának olyan módosítására, amely tágabb lehetőséget biztosít a közös gazdálkodásra és előmozdítja annak kifejlődését. Az I. tipusu termelőszövetkezeti csoportok és azok tagjai csak akkor tarthatnak igényt a rendeletekben biztosított kedvezményekre, ha legalább a szántást közösen, a gépállomás igénybevételével végzik és terménybeadási kötelezettségüket közösen teljesítik. E Ahol a termelőszövetkezetek*-'* be naigyobbarányú a belépés, illetve, ahol új termelőszövetkezetek alakulnak, a szocialista nagyüzemi gazdálkodás előfietóételeinelk megteremtése érdekében a termelőszövetkezetekbe bevitt földeket össze kell vonni s ennek megfelelően ilyen községekben már ez év őszen földrendezésit, illetve tagosítást keill végrehajtani. A tagosítás főformája a jövőben, — ahol a dolgozó parasztok döntő többsége a termelőszövetkezetekbe belépett — az egész községre kiterjedő földrendezés legyen. Ezért a termelőszövetkezetek szervezésénél szövetkezeti községek létrehozására kell törekedni, hogy egy községben lehetőleg ne kerüljön sor többszöri tagosításra. Kivételesen, amíg a termelőszövetkezeti mozgalom lassabban fejlődik, a földművelésügyi miniszter részleges tagosítást is engedélyezhet. A Központi Vezetőség kötelezi íw illetékes párt és állami szerveket, hogy mind a földrendezést, mind a részleges tagosítást a lehető legnagyobb körültekintéssel, lehetőleg az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokkal való kölcsönös megegye- zés alapján hajtsák végre olymódon, hogy az minél kevesebb egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztot érintsen és az érintett dolgozó parasztok szövetkezeti táblába eső földjeikért azonos értékű földet kapjanak cserébe. Földrendezésnél a fculéfkséig korlátozására irányuló politikának, megfelelően — a kulákok földjét a községek határának legtávolabbi részén kell kiadni. A párt és állami szervek for- * dítsanak az eddiginél sokkal nagyobb gondot arra, hogy az új* illetve a megnövekedett termelőszövetkezetekben a szövetkezeti nagy- üzemű gazdálkodás előnyeit minél gyorsabban kibontakoztassák. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése során el kell kerülni, hogy tégy—egy termelőszövetkezeti területe kezdetben az ezer-ezeröt- száz katasztrális hold szántóterületet meghaladja. Ugyanakkor elő keli segíteni, hogy a jelenlegi kis — száz —háromszáz — katasztrális holdas termelőszövetkezetek növekedjenek és így képesek legyenek valóban nagyüzemi módon gazdálkodni. 1/1. A termelőszövetkezetek politikák szervezeti és gazdasági megerősítéséről A termelőszövetkezetek megszilárdításéban a legfőbb feladat most az, hogy a növénytermelés és az állattenyésztés hozama már ebben az évben jelentősen emelkedjék és a jövedelmezőbb gazdálkodás eredményéként a tagok jövedelme túlhaladja az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokét. Ez az egyik legfontosabb feltétele annak, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom már ebben az évben számszerűleg és egészségesen tovább fejlődjék. A terméshozamok növelése érdekében jobban ki kell használni a rendelkezésre álló gépeket, bátrabban kell bevezetni a fejlett agrotechnikai eljárásokat, gyorsabban kell növelni a talaj termőerejét és fokozottabban kell érvényesíteni a termelőszövetkezeti tagok anyagi érdekeltségét. "I Fokozottabban kell támogatni J_" a termelőszövetkezeteket beruházásaik megvalósításában. Részükre 1956-ban 20—30 százalékkal több építőanyagot kell adni. mint 1955-ben. Az építkezési anyagok nagyrészét az első évnegyedben kell leszállítani. A termelőszövetkezetek beruházásaik megvalósítása során az állami segítségre való túlzott támaszkodás helyett az eddiginél sokkad jobban használják fel saját eszközeiket, munkaerejűket. Építkezzenek egyszerűbben és olcsóbban, helyileg biztosítható anyagokkal. 2 A termelőszövetkezeti miozga- lom további egészséges fejlődése érdekében erősíteni kell a termelőszövetkezetek belső szervezettségét és nagyobb gondot kell fordítani az alapszabály megtartására. Véget kell vetni annak, hogy a termelőszövetkezet átjáróház legyen. Ezért vissza kell állítani az alapszabálynak azt 0 korábbi helyes rendelkezését, hogy a termelőszövetke-' zetből való kilépési szándékot csak a belépéstől számított 3 év eltelte után lehet a közgyűléstől kérni. A termelőszövetkezetek vezetőségei a pártszervezetekre támaszkodva, szilárdítsák meg a munkafegyelmet és a családtagok közöd munkába való bevonásával szüntessék meg a munkaerőhiányt. Szigorú rendet kell teremteni a munkaegységek nyilvántartása és elszámolása terén. A termelőszövetkezeti tagok anyagi érdekeltségének további fokozása végett a jól dolgozó brigádoknak, munkacsapatoknak, az állattenyésztésben pedig a tagoknak, a terven felüli termés és termék után őket megillető prémiumot kell adni. A járási tanácsok és a termelőszövetkezetek vezetőségei — elsősorban a tagok meggyőzése útján •—• gondoskodjanak az alapszabályellenesen felduzzasztott háztáji gazdasagok túlméretezettségének megszüntetéséről, mert ez akadályozza a termelőszövetkezeti gazdaságok megerősödését Azoktól a termelőszövetkezeti tagoktól, akik e téren az alapszabályt nem tartják be, a községi tanácsok végrehajtó bizottságai vonják meg a beadási és adózási kedvezményt: az előírtnál nagyobb háztáji gazdaság egész területét terheljék meg az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokra érvényes beadási és adófizetési kötelezettséggel. A termelőszövetkezeti alapszabály megtartása a közös vagyon védelme, az igazságos jövedelemelosztás érdekében minden termelőszövetke« (Folytatás a 2-ik oldalon.)
