Észak-Magyarország, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-09 / 134. szám
2 ÉSZAKMAGYARORSZAG Csütörtök', 1955. Június 9. fl A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata a mezőgazdaság szocialista átszervezésének és a mezőgazdasági termelés íellendítésének további feladatairól (Folytatás az 1. oldalról) Szebben jó működő szervvé kell tenni az ellenőrző ibizottságoikat. 3 Ki kell szélesíteni a termelő- * szövetkezeti vezetőkáderek képzését és emelni kell az oktatás színvonalét. A földművelésügyi minisztérium a termelőszövetkezeti vezetők továbbképzésére szervezzen a téli hónapokban állandó jellegű négyhónapos vezetőképző tanfolyamokat az agrártudományi egyetem és a mező- gazdasági akadémiák mellett. E tanfolyamokon évente hat—hé<tszáz termelőszövetkezeti vezetőt kell kiképezni. A mezőgazdasági szakiskolák számát pedig úgy kell növelni, hogy 1956-tól évente legalább ezer termelőszövetkezeti tag végezzen a szakiskolákban. A A termélőszövetikeizetek itairt- .. sanak szoros barAti kapcsolatokat az. egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokkal, ismertessék meg velük szövetkezetük eredményeit. A pártszervezetek és a járási tanácsok szálljanak szembe a szövetkezetek nagyrészében tapasztalható elzárkózó magatartással és ne engedjék, hogy alapos ok nélkül megtagadják új tagok felvételét vagy korábban kilépettek visszavételét. Uj termelőszövetkezetek alakulásának szervezettebbé tétéle érdekében a pártszervezetek és a tanácsok támogassák az előkészítő bizottságok létrehozását és működését. Az előkészítő bizottságok vegyék számba a belépni szándékozókat, uzok földjét, állatállományát, gazdasági felszerelését. A gépállomás segítségével dolgozzák ki az alakuló szövetkezet termelési feladatait és végezzenek fel- világosító munkát a dolgozó parasztok, különösen a középparasztok között, érjék el, hogy a belépők között már az idén jelentős számban legyenek középparasztok. A termelőszövetkezetekbe való belépésnél a legszigorúbban meg kell követelni az alapszabály megtartását. Mindenütt meg kell követelni, hogy az új belépők földjüket és az ahhoz szükséges vetőmagvakat térítés nélkül, továbbá a háztáji gazdaság kereteit meghaladó állatállományt, takarmányt és gazdasági eszközeiket a megállapított térítési feltételek mellett a közös gazdaságba hiánytalanul beadják. Arra kell törekedni, hogy a családfő mellett a család valamennyi mezőgazdaságban dolgozó tagja, asz- szonyok és lányok is tagként lépjenek be a termelőszövetkezetbe. A termelőszövetkezetbe kulókot As más osztályidegen elemeket, továbbra sem lehet felvenni és éberen kell őrködni afelett, hogy u kulákok ne furakodhassanak be a termelőszövetkezetekbe. Ahol eddig mégis megtűrték a kulákokat, és más ellenséges elemeket, onnét ezeket haladéktalanul távolítsák el. Pártunknak és népi demokratikus államunknak s az egész munkásosztálynak az eddiginél nagyobb erőfeszítéseket kell tennie, hogy a gépállomások technikailag és politikailag gyorsan fejlődjenek, hogy betöltsék a termelés növelésében és a mezőgazdaság szocialista átszervezésében rájuk háruló feladatokat. A második ötéves tervben gyorsítani kell a gépállomások korszerű gépekkel való további felszerelését, káderekkel való megerősítését, hogy a rendelkezésükre álló gépi technika jó kihasználásával mezőgazdaságunk fellendítésének technikai és politikai emelői legyenek. j A gépállomásokat tij, nagytel- jesítményű gépekkel kell felszerelni, hogy a növekvő termelőszövetkezeti mozgalomnak egyre nagyobb gépi segítséget tudjanak nyújtani. A gépesítést a második ötéves tervben úgy kell fejleszteni, hogy: a) A gépállomások a meglévő és megalakuló termelőszövetkezetekben elvégezzék a szántás_vetéa 85—90 százalékát., b) A gabonafélék betakarításának gépesítése a termelőszövetkezetekben elérje a 65—70 százalékot. Emellett fokozatosan fejleszteni kell a cukorrépa, burgonya és rostnövények betakarításának gépesitését is, c) A növényápolási munkákat, elsősorban a kukorica, burgonya, cukorrépa és napraforgó kapálását 60 százalékban és az ezzel egyidőben jelentkező szálastakarmány betakarítást 50 százalékban gépesítsék. d) Lényegesen fokozzák a termelő- szövetkezetekben a szállítás és az állattenyésiztés gépesítését úgy. hogy a trágyahordés, terményszáliitás 45— 50 százaléka gépekkel történjék. O A gépállomások vezetőit és dol- gőzéit felelőssé kell tenni a termelőszövetkezetek gazdálkodásáért. Ügy kell dolgozniuk, hogy munkájuk eredményeként növekedjék a termelőszövetkezetekben a növénytermesztés és az állattenyésztés hozama és a termelőszövetkezetek maradéktalanul eleget tegyenek az állam iránti kötelezettségüknek. A gépállomások mezőgazdászai biztosítsák a termelőszövetkezetek növénytermelési és állattenyésztési tervéinek maradéktalan teljesítését és minden eszközzel segítsék elő a nagyüzemi gazdálkodásban rej'ő lehetőségek kihasználását. A mezőgazdászok munkáját a termelőszövetkezetek gazdasági eredményei alapján kell értékelni és díjazni. Véget kell vetni a mezőgazdászok indokolatlan cserélgetésének: a jövőben mezőgazdászt a termelőszövetkezetbe helyezni, vagy onnét áthelyezni csak a termelőszövetkezeti közgyűlés meghallgatásával léhet. O A gépállomások továbbra is nyújtsanak segítségét az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak. Tegyenek határidőre és jóminőségben eleget az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknál vállalt, kötelezettségeiknek. Akadályozzák meg, hogy a kulákok és egyéb spekuláns elemek igauzsorával kizsákmányolják őket. A Véget kell vetni a gépállomáso- kon az anyaggal s az anyagi és pénzeszközökkel való felelőtlen gazdálkodásnak. A pártszervezetek és a MEDOSZ szervezzenek mozgalmat további megtakarítások elérésére, az önköltség terven felüli csökkentésére, fejlesszék tovább a szocialista munkaversenyt. nr A gépállomások vezetői, a párt- szervezelek a a szakszervezet segítségével szüntessék meg a nagyarányú munkacrővándorlást és minél előbb alakítsák ki a jó szakmai felkészültséggel rendelkező állandó munkád kollektívát. Ennek érdekében tovább kell javítani a gépállomási dolgozók szociális helyzetét. A honvédségi, párt- és PlSZ-szerve- zetek folytassanak politikai felvilágosító munkát a leszerelő katonák — elsősorban a gépállomásokról bevonult traktoristák — között, hogy az erre alkalmas honvédek közül leszerelésük után minél többen menjenek a gépállomásokra dolgozni. A gépállomásokat fokozott mér- tőkben kell erősíteni jó politikai képzettséggel és szervezőképességgel rendelkező, tapasztalt munkáskáderekkel valamint megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. Az iparból és a népgazdaság más területeiről 1955_ben 50. 1956_ban ped'g további 100 jól képzett gépészmérnököt kell küldeni a gépállomásoké. A földművelésügyi minisztérium mintegy ezer katonaviselt dolgozó számára szervezzen Dicsel-traktor- vezeíői tanfolyamot. r7 A Központi Vezetőség felhívja * * a gépállomások vezetőit éS dolgozóit, hogy gépeik teljes kihasználásával, a munka minőségének megjavításává! már ebben az, évben adjanak fokozott segítséget a termelőszövetkezeteknek a munkaigényes termelési folyamatok — kanálás. takarmány- és gabonabetakarítás — elvégzéséhez. terméseredményeik növetó é- hez és a jövő évi jó termés előkcszí- té-éhez. Q A mezőgazdasági gének kor- 1 szerűsítéséért és minőségének állandó emeléséért, valamint az egész mezőgazdasági gépgyártásért a kohó- és gépipari miniszter fole'ős. A kohó- és gépipari minisztérium erősítse meg a mezőgéptervezö irodát kiváló gépszerkesztő mérnökökkel. Egyidejűleg megfelelő ipari szakemberek átcsoportosításával erősítse meg a mezőgazdasági gázgyárak tervező részlegeit, üzemi laboratóriumait és műhelyéit is. A kohó- és gépipari miniszter szervezze meg a mezőgazdaság zavartalan alkatrész ellátását, gondoskodjék megfelelő öntödei kapacitásról, hogy a mezőgazdasági gépalkatrészekhez ‘zükséges különböző öntvények időben és kifogástalan minőségben rendelkezésre álljanak. A sorozatban készülő gépek alkatrészeinek gyártásáról a sorozatgyártó vállalat tartozik gondoskodni. Az elmúlt években az állami gazdaságokban megteremtettük a nagyüzemi gazdálkodás legfontosabb feltételeit. Az állami gazdaságok hatalmas gépparkkal rendelkeznek, vezetőik többsége politikailag, szakmailag tapasztalt. Egyre több azoknak a gazdaságoknak a száma, amelyek példát mutatnak és a gyakorlatban bizonyították be a szocialista mező- gazdasági nagyüzem fölényét. Az állami gazdaságok vezetésében sok munkás, paraszt és néphez hű értelmiségi hozzáértéssel és becsületesen dolgozik. Elsősorban azonban az adminisztratív munkaerőkbe osztályidegen, ellenséges elemek, álszakemberek is furakodtak be, akiknek káros tevékenysége az utóbbi időben megélénkült. Ezekkel az elemekkel szemben nem lépnek fel határozottan a minisztérium vezetői sem. Az állami gazdaságok vezetőinek a legfontosabb feladata a következő években, hogy a gazdálkodás megjavításával, a termelési eredmények növelésével, az önköltség lényeges csökkentésével mielőbb veszteségmentes, jól jövedelmező, példamutató mezőgazdasági nagyüzemekké tegyék gazdaságukat. I A termésátlagok, az állatte- nvesztés hozamának növelésével tovább kell emelni az állami gazdaságok árutermelését. 1956-ban 3 millió mázsa kenyérgabonát, 509 ezer mázsa húst és 130 millió liter tejet kell a városi dolgozók ellátására átadniuk. O Az állami gazdaságok jótelje- • sítményü tenyészállatok és bő termést adó vetőmagvak előállításával segítsék elő az egész mezőgazda- sági termelés fellendítését. A termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok termelésének megsegítéséhez 1956-ban 900 ezer mázsa minőségi vetőmagot, 2000 tenyészbikát, mintegy 40.000 tenyész- sertést és 4000 kost adjanak. O Az állami gazdaságok vezetői gondoskodjanak arról, hogy a kalászosok terméseredményeinek vo- vábbi növelése mellett a kapásnövények termésátlaga is már ebben az évben meghaladja az országos átlagot. Fordítsanak nagy gondot a legértékesebb takarmánynövény, a kukorica termesztésére, amelynek vetésterületét 1956-ban 1955-höz képest legalább 40 százalékkal emeljék. A Az állami gazdaságok minisz** tere tegyen intézkedéseket, hogy a gépek kihasználási foka már ez évben legalább 15 százalékkal haladja meg az 1954. évit, 1956-ban pedig további 5 százalékkal növekedjék. Az erőgépek teljesítőképességeinek jobb kihasználása érdekében a gazdaságokat el kell látni megfelelő munkagépekkel. fTT Az állami gazdaságokban szi- gorúan meg kell követelni a pénzügyi tervek maradéktalan teljesítését, a takarékos gazdálkodást. A gazdaságok terven felüli nyereségük 25 százalékát a gazdaság terven felüli beruházásaira és 15 százalékát jutalmazásra fordíthatják. A terven felüli veszteséggel záró gazdaságok vezetőit 1956-tól sem prémiumban, sem jutalomban részesíteni nem szabad. ü Gondosabban kell felhasznál- ni a beruházási összegeket. Elsősorban olyan létesítményeket kell építeni, amelyek a hozamok emelését, az önköltség csökkentését segítik elő és gyorsan megtérülnek. Az építkezéseket a helyi lehetőségek kihasználáséval (vályog, terméskő, mész, nád, szalma stb.) a saját re- zsis építkezések bővítésével olcsóbbá kell tenni. H Az állami gazdaságokban az * * önköltség csökkentése, a veszteség megszüntetése érdekében szilárd munkafegyelmet kell biztosítani. Ebben a munl.ában az állami gazdaságok vezetői támaszkodjanak a párt- és a MEDOSZ-szervezetek- re, a gazdaságok immunistáira és a becsületes pártonkívüli dolgozókra. Olyan légkört kell létrehozni, amelyben tűrhetetlen a munkafegyelem megsértése, a bércsalás, a pazarlás és szégyen a veszteséges gazdálkodás. A gazdaságok vezetői mindenütt kovácsolják ki az állandó munkáskollektivát. O Az állami gazdaságok minisz*-'* tériuma dolgozzon ki tervet a feladatukat jól végző munkás és paraszt káderek továbbképzésére. Több gondot kell fordítani a fiaxal szakemberek neveléséi i és szakmai továbbképzésére. Munkájuk alapján bátran kell őket előléptetni. Azokat a régi szakembereket, akik az elmúlt években eredményes munkát végeztek, nagyobb megbecsülésben kell részesíteni, hogy érezzék munkájuk elismerését és bátran kezdeményezzenek. El kell távolítani azonban a gazdaságokba befurakodott ellenséges, kártevő elemeket és álszakembereket. VI. A kenyérgabouafermelés növeléséről Mezőgazdasági termelésünk fellendítésének legkiemelkedőbb, mindent megelőző feladata kenyérgabonatermelésünk olyan arányú fejlesztése, hogy dolgozó népünk ellátását a kenyérgabona minden termékével — mindenekelőtt kenyérrel — saját termésünkből zavartalanul biztosítsuk és gyengébb termésű esztendőkre megfelelő tartalékkal rendelkezzünk. 1 Azért, hogy dolgozó népünk bőséges kenyérellátását még kedvezőtlenebb időjárás esetén is biztosítani tudjuk, a kenyérgabona vetésterülete 1955—56-ban nem lehet kevesebb 3.3—3.4 millió ka- tasztrális holdnál. A kenyérgabona vetéstervének maradéktalan teljesítéséért személyükben felelősek a földművelésügyi miniszter és az állami gazdaságok minisztere, valamint a megyei, járási, községi, párt és tanácsi szervek vezetői, A kenyérgabona termelése a tervben meghatározott területen kötelező. Az egyénileg gazdálkodók beadási könyvében a község vetéstervének megfelelően már 1955 őszén elő kell írni, hogy kenyérgabonából mennyit kell vetniük. A termelők kötelesek a vetés megtörténtét a községi tanácsnál bejelenteni. A községi tanács a bejelentés valódiságát ellenőrizze Azoktól a termelőktől, akik az előirt, vetésterületen, nem teljesítik a vetést, meg kell vonni a kenyérgabona beadás után járó korpa- juttatást, valamint a beadással kapcsolatos egyéb kedvezményeket. O Az előirányzott kenyérgabona vetésterülettel is csak úgy biztosíthattuk az ország kenyérgabona ellátását, ha a mezőgazdaság szocialista szektorában. valamint az egyéni parasztgazdaságokban gyorsan és számottevően növeljük a kenyérga* hona holdankinti átlagtermését. Biztosítani kell, hogy a kenyérgabona átlagtermésének egy—másfélmázsás emelése — a decemberi határozat előírásainak megfelelően i—. 1956— ban megvalósuljon. Q A termésátlagok növelése ér'dekében meg kell javítani a búzatermesztés agrotechnikáját. Ennek érdekében: Fokozottan ügyelni kell arra, hogy a búza az adott körülmények között a legjobb elővetemények után kerüljön elvetésre. Gyorsan fejlődő miűtrágyagyártásunk kellő alapot teremt ahhoz, hogy a kenyérgabona alá már ezév őszén és jövő év tavaszán jóval több műtrágyát használjanak fel. A kenyérgabona hozamának nőn velése érdekében a gyenge homok-» talajokon széleskörűen el kell terjeszteni a talaj-lehetőség szerint) másodnövényként vetett — zöldtrágyával való megjavítását. A termelőszövetkezetek olyan ho-* mokterületeít» amelyeknek kataszteri tiszta jövedelme négy aranykoronánál kisebb, és ahol főterménynek vetett és zöld trágyának aslá- szántott csillagfürtöt, vagy somkórót termelnek, egy évre mentesíteni kell a beadási kötelezettség alól A mezőgazdasági tudomány legjobb szakemberei összpontosítsák, erőfeszítéseiket bővebben termő, sziár'REstgtürő, nagy ellenállóképes- séeű buzafaiták kinemesítésére. \ Az allami gazdaságokban és ter- ■** melőszövetkezetekben erőteljesen kell fejleszteni a kenyérgabona termelés gépesítését. Az állami gazdaságokat és a gépállomásokat olyan mennyiségben és ütemben kell ellátni megfelelő gépi felszereléssel, hogy a második ötéves terv végéré a. kenyérgabonatermelés minden munkafolyamata gépesíthető legyen, ű A párt és állami szervek előtt- ■ álló egyik legfontosabb feladat, hogy a mezőgazdaság dolgozóinak, a községi termelési b i zottságcíkn ak teljes mozgósításával megszervezzék kenyérgabonatermésük veszteségmentes betakarításét. Véget kell vetni annak a tűrhetetlen helyzetnek-hogy a megtermelt kenyérgabona jelentős százaléka a betakarítás.. gondatlan megszervezése miatt évről-évre veszendőbe megy. Ennek megszűntén tése érdekében mindenekelőtt gondoskodni kell a rendelkezésre állő gépierő, főleg a kombájnok teliesí- tő képességének kihasználásáról és munkájuk megjavításáról. VII. A takarmány termelésről Az állatállomány számára mielőbb olyan szilárd takarmányalapot kell teremteni, amely még viszonylag kedvezőtlen időjárás esetén is biztosítja a megfelelő takarmányéi!áfást. Ezért az értéktelenebb takarmánynövények rovására növelni kell a holdankint legnagyobb takarmányértéket adó növények — elsősorban a kukorica — vetésterületét. A rendelkezésre álló eszközökkel főként a növények hozamát kell növelni. “I Sürgősen véget kell vetni a ku-*-• koricatermelés elmaradottságának a mezőgazdaság szocialista szektorában és biztosítani kell. hogy 1956- ban a kukorica vetésterületi aránya a termelőszövetkezetek közös gazdaságában és az állami gazdaságokban az 1955. évihez képest országosan legalább 40 százalékkal növekedjék. Növelni kell a nagytömegű és magas tápértékű silókukorica vetésterületet is. Az őszi takarmánykeverékek után a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok lehetőleg mindenütt kukoricát vessenek. O Kultúrnövényeink közül a ku- korica hálálja meg a friss istállótrágyázást és az őszi mélyszántást. Ezért mind az állami gazdaságok, mind a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasztok a rendelkezésükre álló istállóira,gyát elsősorban a kukorica alá használják fel és végezzék el a kukorica alá az örd mélyszántást. Q Az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben a kukorica terméshozamának növelése érdekében általánossá kell tenni a kukorica négyzetes vetését és művelését. Meg kell kezdeni a kukoricaszár betakarításának gépesítését. Ezért ebben az évben el kell készíteni az új siló-kombájn mintapéldányait és a jövő évben meg kell kezdeni a sorozatgyártását. A második ötéves terv végéig pedig a nyári gazolókapálás és a csövek letörésének kivételével — az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben meg keü valósítani a kukoricatermelés munka- fo’-nmatainak teljes gépesítését. A A kukorica terméshozama növe- lésének egyik legjobban bevált módszere a hibridkukorica vetőmag használata. A második ötéves terv végére biztosítani kell. hogy az egész országban elegendő mennyiségben álljon rendelkezésre megfelelő minőségű hibridkukorica vetőmag. C A legközvetlenebb feladat, hogy* már ezévben nagy kukoricatermést takarítsunk be. Ezért a Központi Vezetőség felhívja az állami: gazdaságok, gépállomások szakembereit és dolgozóit, a termelőszövetkezetek tagságát és az egyénileg gazdálkodó parasztokat, hogy a kukorica» gondos ápolásával — az állami gazdaságok és gépállomások univerzál- traktorainak teljes kihasználásával —• kukoricaföldjeiket legalább háromszor kapálják meg és végezzék cl az aratás utáni gazolókapálást. Biztosítsák ezzel állatállományunk megfelelő takarmányalapját. él Növelni kell az évelő pillangó-' sok, főként a lucerna vetésterületét. Az állami gazdaságok é9 gépállomások mezőgazdászai szervezzék meg a pillangóstakarmányok jóminőségben történő gondos, veszteségmentes betakarítását, a rendelkezésre álló gépierő — traktoros és fogatos fűkaszák. rendsodró gépek stb. — teljes kihasználásával. A lucerna vetésterületinek növelése érdekében mind az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek, mind az egyénileg gazdálkodó parasztok gondoskodjanak megfelelő mennyiségi! vetőmag fogásáról. A földművelés- ügyi minisztérium még ez év júniusában kössön szerződést az állami gazdaságokkal 5000 katasztrális hold lucerna és 5000 katasztrális hold vöröshere, a termelőszövetkezetekkel és az egyénileg dolgozó parasztokkal 30 ezer kát, hold lucerna és 30 ezer kát, hold vörösheremag fogására. A szerJ ződés alapján minden 100 kg 88 százalékos tisztaságú lucernamp.gért 250® forintot, a vörösheremagért 1500 forint tot kell fizetni. Ezenkívül a gépállomások gondos-' kódjának arról, hogy a szerződéssel termelt és közös szérűre behordott lucernamagot a behordást követő tíz nanon belül elcsépeljék. A földművé-' lésügyi minisztérium egyben bizto-' sítsa, hogy a termelők saját szükség-' letre termelt nyersvetőmagját meg- felelő arányban ólomzárolt vetőmagra! cseréljék ki és a szerződésre termelt vetőmag ellenében is ad.ianak nyersj mag áron ólomzárolt vetőmagot. Vili. Állattenyésztésünk egyes ágai — a sertéstenyésztés és a baromfitenyésztés — a decemberi határozat óta jelentősen fejlődtek. A juhállomány korábbi egészséges fejlődése azonban az elmúlt évben megrekedt. Az 1953 decemberi határozat a fő- figyelmet a szarvasmarhatenyésztésre irányította, mégis az állattenyésztésnek ebben a legfontosabb ágában nincs fejlődés. Szarvasmarhatenyészfés A szarvasmarhaállomány kedvezőt; len alakulásának egyik oka, hogy al begyűjtési és felvásárló szervek a vágómarhabegyüjtési terv maradéktalan teljesítésére, a megengedettnél nagyobb számban vásárolnak fel levágás céljára teheneket és alacsony- súlyú, főleg nőivarú növendékállatokat. A Központi Vezetőség ismételtért leszögezi, bogy a lakosságnak tejjel (Folytatás a 3, oldalon,) y- % Az állami gazdaságok munkájának megjavításáról IV. A gépállomások munkájáról
