Észak-Magyarország, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-09 / 134. szám

2 ÉSZAKMAGYARORSZAG Csütörtök', 1955. Június 9. fl A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata a mezőgazdaság szocialista átszervezésének és a mezőgazdasági termelés íellendítésének további feladatairól (Folytatás az 1. oldalról) Szebben jó működő szervvé kell tenni az ellenőrző ibizottságoikat. 3 Ki kell szélesíteni a termelő- * szövetkezeti vezetőkáderek képzését és emelni kell az oktatás színvonalét. A földművelésügyi minisztérium a termelőszövetkezeti vezetők to­vábbképzésére szervezzen a téli hó­napokban állandó jellegű négyhóna­pos vezetőképző tanfolyamokat az agrártudományi egyetem és a mező- gazdasági akadémiák mellett. E tan­folyamokon évente hat—hé<tszáz termelőszövetkezeti vezetőt kell ki­képezni. A mezőgazdasági szakiskolák szá­mát pedig úgy kell növelni, hogy 1956-tól évente legalább ezer ter­melőszövetkezeti tag végezzen a szakiskolákban. A A termélőszövetikeizetek itairt- .. sanak szoros barAti kapcso­latokat az. egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztokkal, ismertessék meg velük szövetkezetük eredményeit. A pártszervezetek és a járási ta­nácsok szálljanak szembe a szövet­kezetek nagyrészében tapasztalható elzárkózó magatartással és ne en­gedjék, hogy alapos ok nélkül meg­tagadják új tagok felvételét vagy korábban kilépettek visszavételét. Uj termelőszövetkezetek alakulá­sának szervezettebbé tétéle érdeké­ben a pártszervezetek és a tanácsok támogassák az előkészítő bizottságok létrehozását és működését. Az előké­szítő bizottságok vegyék számba a belépni szándékozókat, uzok földjét, állatállományát, gazdasági felszere­lését. A gépállomás segítségével dol­gozzák ki az alakuló szövetkezet ter­melési feladatait és végezzenek fel- világosító munkát a dolgozó parasz­tok, különösen a középparasztok között, érjék el, hogy a belépők kö­zött már az idén jelentős számban legyenek középparasztok. A termelőszövetkezetekbe való be­lépésnél a legszigorúbban meg kell követelni az alapszabály megtartá­sát. Mindenütt meg kell követelni, hogy az új belépők földjüket és az ahhoz szükséges vetőmagvakat térí­tés nélkül, továbbá a háztáji gazda­ság kereteit meghaladó állatállo­mányt, takarmányt és gazdasági esz­közeiket a megállapított térítési fel­tételek mellett a közös gazdaságba hiánytalanul beadják. Arra kell törekedni, hogy a csa­ládfő mellett a család valamennyi mezőgazdaságban dolgozó tagja, asz- szonyok és lányok is tagként lépje­nek be a termelőszövetkezetbe. A termelőszövetkezetbe kulókot As más osztályidegen elemeket, tovább­ra sem lehet felvenni és éberen kell őrködni afelett, hogy u kulákok ne furakodhassanak be a termelőszö­vetkezetekbe. Ahol eddig mégis meg­tűrték a kulákokat, és más ellensé­ges elemeket, onnét ezeket haladék­talanul távolítsák el. Pártunknak és népi demokratikus államunknak s az egész munkásosz­tálynak az eddiginél nagyobb erőfeszí­téseket kell tennie, hogy a gépállomá­sok technikailag és politikailag gyor­san fejlődjenek, hogy betöltsék a ter­melés növelésében és a mezőgazdaság szocialista átszervezésében rájuk há­ruló feladatokat. A második ötéves tervben gyorsítani kell a gépállomá­sok korszerű gépekkel való további felszerelését, káderekkel való megerő­sítését, hogy a rendelkezésükre álló gépi technika jó kihasználásával me­zőgazdaságunk fellendítésének tech­nikai és politikai emelői legyenek. j A gépállomásokat tij, nagytel- jesítményű gépekkel kell felsze­relni, hogy a növekvő termelőszövet­kezeti mozgalomnak egyre nagyobb gépi segítséget tudjanak nyújtani. A gépesítést a második ötéves tervben úgy kell fejleszteni, hogy: a) A gépállomások a meglévő és megalakuló termelőszövetkezetekben elvégezzék a szántás_vetéa 85—90 szá­zalékát., b) A gabonafélék betakarításának gépesítése a termelőszövetkezetekben elérje a 65—70 százalékot. Emellett fo­kozatosan fejleszteni kell a cukor­répa, burgonya és rostnövények be­takarításának gépesitését is, c) A növényápolási munkákat, első­sorban a kukorica, burgonya, cukor­répa és napraforgó kapálását 60 szá­zalékban és az ezzel egyidőben jelent­kező szálastakarmány betakarítást 50 százalékban gépesítsék. d) Lényegesen fokozzák a termelő- szövetkezetekben a szállítás és az állattenyésiztés gépesítését úgy. hogy a trágyahordés, terményszáliitás 45— 50 százaléka gépekkel történjék. O A gépállomások vezetőit és dol- gőzéit felelőssé kell tenni a ter­melőszövetkezetek gazdálkodásáért. Ügy kell dolgozniuk, hogy munkájuk eredményeként növekedjék a termelő­szövetkezetekben a növénytermesztés és az állattenyésztés hozama és a ter­melőszövetkezetek maradéktalanul eleget tegyenek az állam iránti köte­lezettségüknek. A gépállomások mezőgazdászai biz­tosítsák a termelőszövetkezetek nö­vénytermelési és állattenyésztési ter­véinek maradéktalan teljesítését és minden eszközzel segítsék elő a nagy­üzemi gazdálkodásban rej'ő lehetősé­gek kihasználását. A mezőgazdászok munkáját a termelőszövetkezetek gaz­dasági eredményei alapján kell érté­kelni és díjazni. Véget kell vetni a mezőgazdászok indokolatlan cserélge­tésének: a jövőben mezőgazdászt a termelőszövetkezetbe helyezni, vagy onnét áthelyezni csak a termelőszö­vetkezeti közgyűlés meghallgatásával léhet. O A gépállomások továbbra is nyújtsanak segítségét az egyé­nileg gazdálkodó dolgozó parasztok­nak. Tegyenek határidőre és jóminő­ségben eleget az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknál vállalt, kötele­zettségeiknek. Akadályozzák meg, hogy a kulákok és egyéb spekuláns elemek igauzsorával kizsákmányolják őket. A Véget kell vetni a gépállomáso- kon az anyaggal s az anyagi és pénzeszközökkel való felelőtlen gaz­dálkodásnak. A pártszervezetek és a MEDOSZ szervezzenek mozgalmat to­vábbi megtakarítások elérésére, az önköltség terven felüli csökkentésére, fejlesszék tovább a szocialista munka­versenyt. nr A gépállomások vezetői, a párt- szervezelek a a szakszervezet segítségével szüntessék meg a nagy­arányú munkacrővándorlást és minél előbb alakítsák ki a jó szakmai fel­készültséggel rendelkező állandó mun­kád kollektívát. Ennek érdekében to­vább kell javítani a gépállomási dol­gozók szociális helyzetét. A honvédségi, párt- és PlSZ-szerve- zetek folytassanak politikai felvilá­gosító munkát a leszerelő katonák — elsősorban a gépállomásokról bevo­nult traktoristák — között, hogy az erre alkalmas honvédek közül leszere­lésük után minél többen menjenek a gépállomásokra dolgozni. A gépállomásokat fokozott mér- tőkben kell erősíteni jó politi­kai képzettséggel és szervezőképes­séggel rendelkező, tapasztalt munkás­káderekkel valamint megfelelő szak­mai felkészültséggel rendelkező szak­emberekkel. Az iparból és a népgaz­daság más területeiről 1955_ben 50. 1956_ban ped'g további 100 jól képzett gépészmérnököt kell küldeni a gép­állomásoké. A földművelésügyi minisztérium mintegy ezer katonaviselt dolgozó számára szervezzen Dicsel-traktor- vezeíői tanfolyamot. r7 A Központi Vezetőség felhívja * * a gépállomások vezetőit éS dol­gozóit, hogy gépeik teljes kihasználá­sával, a munka minőségének meg­javításává! már ebben az, évben adja­nak fokozott segítséget a termelőszö­vetkezeteknek a munkaigényes ter­melési folyamatok — kanálás. takar­mány- és gabonabetakarítás — elvég­zéséhez. terméseredményeik növetó é- hez és a jövő évi jó termés előkcszí- té-éhez. Q A mezőgazdasági gének kor- 1 szerűsítéséért és minőségének állandó emeléséért, valamint az egész mezőgazdasági gépgyártásért a kohó- és gépipari miniszter fole'ős. A kohó- és gépipari minisztérium erő­sítse meg a mezőgéptervezö irodát kiváló gépszerkesztő mérnökökkel. Egyidejűleg megfelelő ipari szakem­berek átcsoportosításával erősítse meg a mezőgazdasági gázgyárak tervező részlegeit, üzemi laboratóriumait és műhelyéit is. A kohó- és gépipari miniszter szer­vezze meg a mezőgazdaság zavarta­lan alkatrész ellátását, gondoskodjék megfelelő öntödei kapacitásról, hogy a mezőgazdasági gépalkatrészekhez ‘zükséges különböző öntvények idő­ben és kifogástalan minőségben ren­delkezésre álljanak. A sorozatban ké­szülő gépek alkatrészeinek gyártásá­ról a sorozatgyártó vállalat tartozik gondoskodni. Az elmúlt években az állami gazda­ságokban megteremtettük a nagy­üzemi gazdálkodás legfontosabb fel­tételeit. Az állami gazdaságok hatal­mas gépparkkal rendelkeznek, veze­tőik többsége politikailag, szakmai­lag tapasztalt. Egyre több azoknak a gazdaságoknak a száma, amelyek példát mutatnak és a gyakorlatban bizonyították be a szocialista mező- gazdasági nagyüzem fölényét. Az állami gazdaságok vezetésében sok munkás, paraszt és néphez hű értelmiségi hozzáértéssel és becsüle­tesen dolgozik. Elsősorban azonban az adminisztratív munkaerőkbe osz­tályidegen, ellenséges elemek, ál­szakemberek is furakodtak be, akik­nek káros tevékenysége az utóbbi időben megélénkült. Ezekkel az ele­mekkel szemben nem lépnek fel ha­tározottan a minisztérium vezetői sem. Az állami gazdaságok veze­tőinek a legfontosabb feladata a következő években, hogy a gazdál­kodás megjavításával, a termelési eredmények növelésével, az önkölt­ség lényeges csökkentésével mielőbb veszteségmentes, jól jövedelmező, példamutató mezőgazdasági nagy­üzemekké tegyék gazdaságukat. I A termésátlagok, az állatte- nvesztés hozamának növelésé­vel tovább kell emelni az állami gazdaságok árutermelését. 1956-ban 3 millió mázsa kenyérgabonát, 509 ezer mázsa húst és 130 millió liter tejet kell a városi dolgozók ellátá­sára átadniuk. O Az állami gazdaságok jótelje- • sítményü tenyészállatok és bő termést adó vetőmagvak előállításá­val segítsék elő az egész mezőgazda- sági termelés fellendítését. A terme­lőszövetkezetek és az egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztok termelé­sének megsegítéséhez 1956-ban 900 ezer mázsa minőségi vetőmagot, 2000 tenyészbikát, mintegy 40.000 tenyész- sertést és 4000 kost adjanak. O Az állami gazdaságok vezetői gondoskodjanak arról, hogy a kalászosok terméseredményeinek vo- vábbi növelése mellett a kapásnövé­nyek termésátlaga is már ebben az évben meghaladja az országos átla­got. Fordítsanak nagy gondot a leg­értékesebb takarmánynövény, a ku­korica termesztésére, amelynek ve­tésterületét 1956-ban 1955-höz képest legalább 40 százalékkal emeljék. A Az állami gazdaságok minisz­** tere tegyen intézkedéseket, hogy a gépek kihasználási foka már ez évben legalább 15 százalékkal haladja meg az 1954. évit, 1956-ban pedig további 5 százalékkal növe­kedjék. Az erőgépek teljesítőképes­ségeinek jobb kihasználása érdeké­ben a gazdaságokat el kell látni megfelelő munkagépekkel. fTT Az állami gazdaságokban szi- gorúan meg kell követelni a pénzügyi tervek maradéktalan telje­sítését, a takarékos gazdálkodást. A gazdaságok terven felüli nyere­ségük 25 százalékát a gazdaság ter­ven felüli beruházásaira és 15 szá­zalékát jutalmazásra fordíthatják. A terven felüli veszteséggel záró gaz­daságok vezetőit 1956-tól sem pré­miumban, sem jutalomban részesí­teni nem szabad. ü Gondosabban kell felhasznál- ni a beruházási összegeket. El­sősorban olyan létesítményeket kell építeni, amelyek a hozamok emelé­sét, az önköltség csökkentését segí­tik elő és gyorsan megtérülnek. Az építkezéseket a helyi lehetőségek ki­használáséval (vályog, terméskő, mész, nád, szalma stb.) a saját re- zsis építkezések bővítésével olcsób­bá kell tenni. H Az állami gazdaságokban az * * önköltség csökkentése, a vesz­teség megszüntetése érdekében szi­lárd munkafegyelmet kell biztosíta­ni. Ebben a munl.ában az állami gazdaságok vezetői támaszkodjanak a párt- és a MEDOSZ-szervezetek- re, a gazdaságok immunistáira és a becsületes pártonkívüli dolgozók­ra. Olyan légkört kell létrehozni, amelyben tűrhetetlen a munkafe­gyelem megsértése, a bércsalás, a pazarlás és szégyen a veszteséges gazdálkodás. A gazdaságok vezetői mindenütt kovácsolják ki az állan­dó munkáskollektivát. O Az állami gazdaságok minisz­*-'* tériuma dolgozzon ki tervet a feladatukat jól végző munkás és paraszt káderek továbbképzésére. Több gondot kell fordítani a fiaxal szakemberek neveléséi i és szakmai továbbképzésére. Munkájuk alapján bátran kell őket előléptetni. Azokat a régi szakembereket, akik az elmúlt években eredményes mun­kát végeztek, nagyobb megbecsülés­ben kell részesíteni, hogy érezzék munkájuk elismerését és bátran kezdeményezzenek. El kell távolíta­ni azonban a gazdaságokba befura­kodott ellenséges, kártevő elemeket és álszakembereket. VI. A kenyérgabouafermelés növeléséről Mezőgazdasági termelésünk fel­lendítésének legkiemelkedőbb, min­dent megelőző feladata kenyérgabo­natermelésünk olyan arányú fejlesz­tése, hogy dolgozó népünk ellátását a kenyérgabona minden termékével — mindenekelőtt kenyérrel — saját termésünkből zavartalanul biztosít­suk és gyengébb termésű esztendők­re megfelelő tartalékkal rendelkez­zünk. 1 Azért, hogy dolgozó népünk bőséges kenyérellátását még kedvezőtlenebb időjárás esetén is biztosítani tudjuk, a kenyérgabona vetésterülete 1955—56-ban nem le­het kevesebb 3.3—3.4 millió ka- tasztrális holdnál. A kenyérgabona vetéstervének maradéktalan teljesí­téséért személyükben felelősek a földművelésügyi miniszter és az ál­lami gazdaságok minisztere, vala­mint a megyei, járási, községi, párt és tanácsi szervek vezetői, A ke­nyérgabona termelése a tervben meghatározott területen kötelező. Az egyénileg gazdálkodók beadási köny­vében a község vetéstervének meg­felelően már 1955 őszén elő kell ír­ni, hogy kenyérgabonából mennyit kell vetniük. A termelők kötelesek a vetés megtörténtét a községi ta­nácsnál bejelenteni. A községi ta­nács a bejelentés valódiságát ellen­őrizze Azoktól a termelőktől, akik az előirt, vetésterületen, nem telje­sítik a vetést, meg kell vonni a ke­nyérgabona beadás után járó korpa- juttatást, valamint a beadással kap­csolatos egyéb kedvezményeket. O Az előirányzott kenyérgabona vetésterülettel is csak úgy biz­tosíthattuk az ország kenyérgabona ellátását, ha a mezőgazdaság szo­cialista szektorában. valamint az egyéni parasztgazdaságokban gyorsan és számottevően növeljük a kenyérga* hona holdankinti átlagtermését. Biz­tosítani kell, hogy a kenyérgabona átlagtermésének egy—másfélmázsás emelése — a decemberi határozat előírásainak megfelelően i—. 1956— ban megvalósuljon. Q A termésátlagok növelése ér­'dekében meg kell javítani a bú­zatermesztés agrotechnikáját. Ennek érdekében: Fokozottan ügyelni kell arra, hogy a búza az adott körülmények között a legjobb elővetemények után kerüljön elvetésre. Gyorsan fejlődő miűtrágyagyártá­sunk kellő alapot teremt ahhoz, hogy a kenyérgabona alá már ezév őszén és jövő év tavaszán jóval több műtrágyát használjanak fel. A kenyérgabona hozamának nőn velése érdekében a gyenge homok-» talajokon széleskörűen el kell ter­jeszteni a talaj-lehetőség szerint) másodnövényként vetett — zöld­trágyával való megjavítását. A termelőszövetkezetek olyan ho-* mokterületeít» amelyeknek katasz­teri tiszta jövedelme négy aranyko­ronánál kisebb, és ahol főtermény­nek vetett és zöld trágyának aslá- szántott csillagfürtöt, vagy somkórót termelnek, egy évre mentesíteni kell a beadási kötelezettség alól A mezőgazdasági tudomány leg­jobb szakemberei összpontosítsák, erőfeszítéseiket bővebben termő, sziár'REstgtürő, nagy ellenállóképes- séeű buzafaiták kinemesítésére. \ Az allami gazdaságokban és ter- ■** melőszövetkezetekben erőtelje­sen kell fejleszteni a kenyérgabona termelés gépesítését. Az állami gaz­daságokat és a gépállomásokat olyan mennyiségben és ütemben kell el­látni megfelelő gépi felszereléssel, hogy a második ötéves terv végéré a. kenyérgabonatermelés minden mun­kafolyamata gépesíthető legyen, ű A párt és állami szervek előtt- ■ álló egyik legfontosabb feladat, hogy a mezőgazdaság dolgozóinak, a községi termelési b i zottságcíkn ak teljes mozgósításával megszervezzék kenyérgabonatermésük veszteségmen­tes betakarításét. Véget kell vetni annak a tűrhetetlen helyzetnek-hogy a megtermelt kenyérgabona jelentős százaléka a betakarítás.. gondatlan megszervezése miatt évről-évre ve­szendőbe megy. Ennek megszűntén tése érdekében mindenekelőtt gon­doskodni kell a rendelkezésre állő gépierő, főleg a kombájnok teliesí- tő képességének kihasználásáról és munkájuk megjavításáról. VII. A takarmány termelésről Az állatállomány számára mielőbb olyan szilárd takarmányalapot kell teremteni, amely még viszonylag ked­vezőtlen időjárás esetén is biztosítja a megfelelő takarmányéi!áfást. Ezért az értéktelenebb takarmánynövények rovására növelni kell a holdankint legnagyobb takarmányértéket adó növények — elsősorban a kukorica — vetésterületét. A rendelkezésre álló eszközökkel főként a növények hoza­mát kell növelni. “I Sürgősen véget kell vetni a ku­-*-• koricatermelés elmaradottságá­nak a mezőgazdaság szocialista szek­torában és biztosítani kell. hogy 1956- ban a kukorica vetésterületi aránya a termelőszövetkezetek közös gazdasá­gában és az állami gazdaságokban az 1955. évihez képest országosan leg­alább 40 százalékkal növekedjék. Nö­velni kell a nagytömegű és magas tápértékű silókukorica vetésterületet is. Az őszi takarmánykeverékek után a termelőszövetkezetek és állami gaz­daságok lehetőleg mindenütt kukori­cát vessenek. O Kultúrnövényeink közül a ku- korica hálálja meg a friss is­tállótrágyázást és az őszi mélyszán­tást. Ezért mind az állami gazdasá­gok, mind a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasztok a rendelkezésükre álló istállóira,gyát elsősorban a kukorica alá használják fel és végezzék el a kukorica alá az örd mélyszántást. Q Az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben a kuko­rica terméshozamának növelése érde­kében általánossá kell tenni a kuko­rica négyzetes vetését és művelését. Meg kell kezdeni a kukoricaszár betakarításának gépesítését. Ezért eb­ben az évben el kell készíteni az új siló-kombájn mintapéldányait és a jövő évben meg kell kezdeni a soro­zatgyártását. A második ötéves terv végéig pedig a nyári gazolókapálás és a csövek letörésének kivételével — az állami gazdaságokban és a ter­melőszövetkezetekben meg keü való­sítani a kukoricatermelés munka- fo’-nmatainak teljes gépesítését. A A kukorica terméshozama növe- lésének egyik legjobban bevált módszere a hibridkukorica vetőmag használata. A második ötéves terv végére biztosítani kell. hogy az egész országban elegendő mennyiségben áll­jon rendelkezésre megfelelő minőségű hibridkukorica vetőmag. C A legközvetlenebb feladat, hogy* már ezévben nagy kukoricater­mést takarítsunk be. Ezért a Köz­ponti Vezetőség felhívja az állami: gazdaságok, gépállomások szakembe­reit és dolgozóit, a termelőszövetkeze­tek tagságát és az egyénileg gazdál­kodó parasztokat, hogy a kukorica» gondos ápolásával — az állami gaz­daságok és gépállomások univerzál- traktorainak teljes kihasználásával —• kukoricaföldjeiket legalább háromszor kapálják meg és végezzék cl az ara­tás utáni gazolókapálást. Biztosítsák ezzel állatállományunk megfelelő ta­karmányalapját. él Növelni kell az évelő pillangó-' sok, főként a lucerna vetésterü­letét. Az állami gazdaságok é9 gépállo­mások mezőgazdászai szervezzék meg a pillangóstakarmányok jóminőség­ben történő gondos, veszteségmentes betakarítását, a rendelkezésre álló gépierő — traktoros és fogatos fű­kaszák. rendsodró gépek stb. — teljes kihasználásával. A lucerna vetésterületinek növelése érdekében mind az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek, mind az egyénileg gazdálkodó parasztok gon­doskodjanak megfelelő mennyiségi! vetőmag fogásáról. A földművelés- ügyi minisztérium még ez év jú­niusában kössön szerződést az állami gazdaságokkal 5000 katasztrális hold lucerna és 5000 katasztrális hold vö­röshere, a termelőszövetkezetekkel és az egyénileg dolgozó parasztokkal 30 ezer kát, hold lucerna és 30 ezer kát, hold vörösheremag fogására. A szerJ ződés alapján minden 100 kg 88 szá­zalékos tisztaságú lucernamp.gért 250® forintot, a vörösheremagért 1500 forint tot kell fizetni. Ezenkívül a gépállomások gondos-' kódjának arról, hogy a szerződéssel termelt és közös szérűre behordott lucernamagot a behordást követő tíz nanon belül elcsépeljék. A földművé-' lésügyi minisztérium egyben bizto-' sítsa, hogy a termelők saját szükség-' letre termelt nyersvetőmagját meg- felelő arányban ólomzárolt vetőmagra! cseréljék ki és a szerződésre termelt vetőmag ellenében is ad.ianak nyersj mag áron ólomzárolt vetőmagot. Vili. Állattenyésztésünk egyes ágai — a sertéstenyésztés és a baromfitenyész­tés — a decemberi határozat óta je­lentősen fejlődtek. A juhállomány ko­rábbi egészséges fejlődése azonban az elmúlt évben megrekedt. Az 1953 decemberi határozat a fő- figyelmet a szarvasmarhatenyésztésre irányította, mégis az állattenyésztés­nek ebben a legfontosabb ágában nincs fejlődés. Szarvasmarhatenyészfés A szarvasmarhaállomány kedvezőt; len alakulásának egyik oka, hogy al begyűjtési és felvásárló szervek a vágómarhabegyüjtési terv maradék­talan teljesítésére, a megengedettnél nagyobb számban vásárolnak fel le­vágás céljára teheneket és alacsony- súlyú, főleg nőivarú növendékállato­kat. A Központi Vezetőség ismételtért leszögezi, bogy a lakosságnak tejjel (Folytatás a 3, oldalon,) y- % Az állami gazdaságok munkájának megjavításáról IV. A gépállomások munkájáról

Next

/
Thumbnails
Contents