Észak-Magyarország, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-05 / 131. szám
Vasárnap, 1955. június 5. ftSZAKMAGTARORSZ.« G 3 Az éves terv teljesítéséért — ....—-........- fc — ---------------------------------A borsodi építők is csatlakoztak a húsz budapesti üzeni felhívásához Borsod megye építőipari vállalatai és építőanyag- ipari üzemeinek vezetői, mérnökei, élenjáró dolgozói, a párt- és tömegszervezetek képviselőinek részvételével aktiv'/tulést tartottak a megyei pártbizottság nagytermében,. Az aktivaülés célja az volt, hogy együttesen beszéljék meg munkájuk eddigi eredményeit, valamint a tervek sikeres teljesítése érdekében a vállalatok előtt álló feladatokat. Itt jelentették be az építőipar dolgozói csatlakozásukat a húsz budapesti üzem felhívásához. A tanácskozást Putnoki I.ászló elvtárs. a megyei pártbizottság titkára nyitotta meg, majd Gyurák László elvtárs, a megyei pártbizottság ipari osztályának munkatársa tartott beszámolót. A borsodi építőipar fejlődése és feladatai . — Építőipari vállalataink és építőanyagipari üzemeink párt, gazdasági, tömegszervezeti vezetői és dolgozói 1904. évi munkájának alapja a III. pártkongresszus és a Központi 'Vezetőség 1954 októberi határozata volt E határozatok eredményeként az év második felében a munka és a munkaverseny fellendült, s ha nein is tudtunk eleget lenni a terv minden előírásának — főleg az épi- lóanyagiparban —, az adósságból jelentős mennyiséget törlesztettünk az év végére. Megyénk magas- és mélyépítő ipara 1954. évi termelési tervét 105 százalékra teljesítette. Ez 36 9 százalékkal, forintértékben pedig 100 mállóval kevesebb, mint 1953-ban. az építőipari munkások havi átlagkeresete az 1953. évi 834 forintról 1954- ben 968 forintra, azaz 16.1 százalék- fkai emelkedett. Ugyanakkor a 100 forint munkabérre eső termelés 18.2 százalékkal csökkent. Ez azt jelenti, hogy a dolgozók átlagos fizetése megnőtt, ugyanakkor jóval kevesebbet termeltünk. Látnunk kell milyen károk származnak abból, ha a bérek emelkedése nincs arányban a javak növekedésével. Életszínvonalunk további emelkedésének döntő feltétele építőiparunkban is a jobb, több és olcsóbb termelés. Éneikül életszínvonal emelkedésről nem beszélhetünk. Az építőanyagipar 1954. évi tervét ® százalékra teljesítette, ami az előző évinél 13.2 százalékkal kevesebb. Megyénk 10 építőanyagipari vállalata közül mindössze egy, a Hollóházai Kerámiagyár teljesítette tervét. Különösen nagy volt a lemaradás a Mályi Téglagyárnál, amely 7.282.000 darab nyerstéglával és 6.102.000 darab égetett téglával gyártott kevesebbet az előirányzottnál. Ebből a mennyiségből 305 kétszoba konyhás lakást lehetett volna építeni. A cserépgyártásnál is hasonló volt a helyzet. A tervezett 3 590.000 darab cserép helyett csak 216.000 darabot gyártottak. Ez azt jelenti, hogy mintegy 1300 családi ház cserép- szükségletét nem gyártották le. Megyénk másik legnagyobb építőanyagipari üzeme a Hejőcsabai Cement és Mészmű 7077 tonna cementtel maradt adósa népgazdaságunknak. Építőanyag Iparunkban az önköltség is kedvezőtlenül alakult. Pl. a Mályi Téglagyár tervezett önköltségét magasan túllépte. 1954 I. negyedévében 1000 db tégla tervezett költsége 250.36 forint volt. a tényleges ráfordítás pedig 692 92 forint. Az 1954. évi tervlemaradás fő oka az építőanyagiparban a rossz munkaszervezés. a laza munkafegyelem., az igazolatlan mulasztások és a technológiai fegyelem megsértése volt. Abban, hogy az önköltség csökkentése, a termelékenység növelése, a munkafegyelem megszilárdítása 1953-hoz viszonyítva a kongresszus után sem javult, nem kis részük volt a jobboldali nézetek romboló hatásának. annak, hogy a műszaki és gazdasági vezetők nem tartották mindig kezükben a vezetést, s p fő figyelem a mindenáron való forintterv teljesítésére irányult. Némi javulás mutatkozik a tervek teljesítésében 1955 első negyedévében nél több millió forint többletköltséget jelentettek. Ugyancsak jelentős többletköltség adódik abból, hogy A munkafegyelem megszilárdítása — Komoly hiánypsság építő- és épitőanyagiparunkban a laza munkafegyelem. Nem ellenőrzik és nem követelik meg a pontos munkakezdést és befejezést. Az építőiparban nem dolgozzák ki a havi 210 órát és igen sok &z igazolatlan hiányzás is. Nem szabad megengedni azt a helytelen gyakorlatot sem, hogy a fennálló rendelkezések ellenére minden héten szabad szombatot tartsanak. Ezen a téren maguknak a munkavezetőknek is példát kell mutatniok. —- A vezetők, de a szakszervezet Az anyagi érdekeltség fokozása sokszor szervezetlenül, kapkodva kezdünk meg egy-egy nagyobb építkezést. Ezért el kell érni, hogy felvonulási épületek, utak, víz, villany, csatorna létesítése nélkül ne kezdjünk el építkezést. A kivitelező és beruházó vállalatok műszaki vezetői sokszor figyelmen kívül hagyják az éves tervek elkészítésénél az évszakot. Ezért fordulhat elő az a helytelen és nem éppen olcsó munkamenet, hogy télen falaztaínák, vakoltatnak, burkoltainak, vagy éppen 25 fokos hidegben alapot csákányozta! nak. Ezt helyes szervezéssel jobb minőségben és, sokkal olcsóbban lehetne elvégeztetni. Építőiparunkban túlzott az anyagfelhasználás is. Az építésvezetőket egy-egy létesítmény befejezése után nem számoltatják el a leszállított és beépített anyagról. Az építési anyagtelepeket sokszor őrizetlenül hagyják. Igen sok az anyaglopás, ami nagy károkat okozott népgazdaságunknak. Itt az ideje, hogy ezen a téren is rendet teremtsenek gazdasági vezetőink, s ha kell, a felsőbb szervek segítségét is vegyék igénybe. Műszaki és adminisztratív’ dolgozóink gyakran panaszkodnak, boyy sóik a felesleges és kötelező adminisztráció. Műszaki és gazdasági vezetőink már sok javaslatot nvujtot- tak be az ügyvitel egyszerűsítésére, s várjuk, hogy felsőbb szerve’nk ezeket figyelembevéve, az adminisztrációt a minimumra csökkentsék. A 100 munkásra eső improduktív létszámot, mely az első negyedévben a múlt évhez képest 34-ről 28-t'a csökkent, még lejjebb lehet szorítani, a racionalizálás helyes végrehajtásával. sem fordít elég gondot az új munka- módszerek bevezetésére és elterjesztésére. Például teljesen elhanyagolták az építőiparban jól bevált gyors- falazási módszert. A Sztahánov- mozgalom fejlődése sem kielégítő. Építő- és építőipari vállalatainknál a dolgozóknak mindössze 8.5 százaléka jelvényes vagy okleveles sztahanovista. Jobban kell ügyelni a gépkihasz- né\ásra, a gépek kezelésére és kímélésére is. Építőiparunk egyik legégetőbb problémája az anyagi érdekeltség fokozása a gazdaságosabb termelésben. Ezért a borsodmegyei párt végrehajtóbizottsága javaslatot terjesztett a felsőbb szervek felé, hogy anyagilag érdekeltté kell tenni a műszaki, gazdasági és fizikai dolgozókat a gazdaságos termelésben, az önköltség csökkentésé beh, a takarékos«ágban., Olyan tervteljesítési és premizálási rendszert kell kidolgozni és bevezetni. amely a gazdaságosabb termelésre ösztönzi a dolgozókat és vezetőket. Javasoltuk, hogy egy megépítendő objektum tervezett teljes befejezési összege reális alapokon legyen megállapítva, amely összeg menetközben ne változzon, s annak felépítését ebből az összegből kell befejezni. Ha a műszaki és fizikai dolgozók a tervezett Összegnél keve. sebből készítik el az objektumot, a megtakarított pénz bizonyos százalékát, mint prémiumo' kapjak meg természetesen a minőséget és határidőt is szem előtt tartva. A fenti javaslat végrehajtása megváltoztatná azt a helytelen állapotot, hogv kizárólag a forintösszeget tekintsék a tervteljesítés mértékének. Ehhez azonban feltétlenül szükséges, hogy az építkezéseket a teljes tervdokumentációk birtokaoan kezdjék meg Az építőipari dolgozók szociális, kulturális ellátása Ahhoz, hogy építő- és építőanyagiparunkban a termelés és a termelékenység emelkedjen, hogy építőipari dolgozóinktól többet és jobbat kérjünk, nekünk is többet és jobban kell törődnünk dolgozóink szociális és kulturális helyzetének megjavításával. A nagyobb építkezéseken és üzemekben komoly javulás állott be. több helyen megfelelő kultúrtermek és más kulturális, szociális berendezések állnak a dolgozók rendelkezésére. Ezen a téren azonban még sok a javítani való. Nem egy helyen piszkosak, elhanyagoltak a szállások, több helyen a konyhák, étkezőhelyiségek is. Ezekben sürgősen rendet kell teremteni. Biztosítani kell a dolgozók kulturális igényeinek fokozottabb kielégítését is. A megyei tanács népművelési osztálya gondoskodni fog arról, hogy a Déryné Színház és 'a megye nagyobb kultűr- együttesei gyakrabban adjanak műsorokat az építkezések kultúrtermeiben. Toyább kell javítani a sportmunkát is. Az MTSB segítségével elsősorban a DISZ-szervezetek feladata, hogy olyan sportágakat fejlesszenek, melyben a dolgozók tömegesen vehetnek részt. A szakszervezet gondoskodik arról, hogy minél több könyvtár, klubhelyiség és kultúrterem álljon a dolgozók rendelkezésére. A dolgozókkal való nem kellő törődés következménye, hogy nagy a munkásfluktuáció, s ezért az építőiparban sokat hangoztatott törzsgárda kialakítása nem megfelelő. Az építőipari pártszervezetek megerősítése Építőiparunkban a jelenleg meglévő hibák azért fordulhattak elő. mert hiányos építő- és építőanyag- ipari pártszervezeteink vezetőinek szakmai képzettsége. Nem rendelkezÍ nek olyan káderekkel, akik szak mailag is megfelelően tudnák irányítani az építkezésen folyó párt- és gazdasági munkát. Ezért a megyei párt-végrehajtóbizottság Olyan határozatot hozott, hogy az építőipari pártszervezetek vezetését 1955-ben meg kell erősíteni, nemcsak politikailag, hanem szakmailag • is képzett káderekkel, akikul egal ább teohniku mi végzettséggel rendelkeznek. Legelőször is a tiszapalkonyai. rudabá- nyai építkezéseken, a mályi téglagyárban és a hejőcsabai cementmű- néi. Megnehezíti még a munkát a párttagok nagy fluktuálésa. Az építőiparban dolgozó párttagok mintegy 25—30 százaléka havonta változtatja munkahelyét, s áthelyezésük rendszerint az alapszervek megkérdezése nélkül történik. A megyei párt VB intézkedett, hogy ilyen esetek a jövőben ne fordulhassanak elő. Nem megfelelő a termelés pártellenőrzése sem. Nem tudják kellően meghatározni a kommunisták legdöntőbb feladatait, ezért sok helyen a politikai munka elszakad a gazdasági munkától. Gyakran előfordul, hogy a műszaki vezetők nem veszik figyelembe a pártszervezetek helyes javaslatait s nem egyszer a párt és műszaki ve. zetők között ellentétek vannak. Ez abból is adódik, bogy a pártszerve zetekben dolgozó elvtársak egy része olyan nézeteket vall. hogy az építő ipari műszaki vezetők ellenséges, megbízhatatlan elemek. Vannak, akik hanyagul végzik munkájukat, ezeket a dolgozók nem tisztelik, sőt megvetik, d^ műszakjaink döpíő többsége becsületes, szorgalmas, a szocializmus építésében komolv, eredményes munkát végez boldogabb életünk megteremtése érdekében. Pártszervezeteink és oártbizottsá- gaink számolják fel ezeket a hiba kát. tartsanak gyakrabban közös tanácskozást a műszaki és fizikai dolgozókká'. Biztosítsák a műszaki vezetők rendszeres politikai képzését, hogy közelebbről ismerjék meg a pártot, közelebb kerüljenek a párt-1 hoz. Hiányossága pártszervezeteinknek, hogy nem eléggé támaszkodnak a szakszervezetre és a DISZ-re, melynek építőipari dolgozóink 86.5 százaléka tagja. A megyei pártbizottságnak — és úgy véljük, az építőipar valamennyi dolgozójának — az a véleménye, hogy az első negyedévben elért eredmények megteremtették a feltételeket az 1955-ös terv sikeres tejesítéséhez — mondotta végül Gyurák elvtárs. — Ezért bátran csatlakozhatunk a húsz budapesti üzem felhívásához éves tervünk határidő előtti teljesítésére. A beszámoló elhangzása után igen sokan szólaltak fel. Elmondották, hogy munkájukat hogyan akarják megjavítani, milyen intézkedéseket tettek a termelékenység növelésére, az önköltség csökkentésébe. A tanácskozás résztvevői a húsz budapesti üzem felhívásához csatlakozva. egyhangúlag elfogadták a határozati javaslatot. A határozati javaslat első része Ismerteti az év elején elért eredményeket. majd - kővetkezőképpen hangzik: ..Építő- és építőanyagipari vállalatainknál a dolgozók munkakedve, lendülete az első negyedévben elért eredmények után is megmaradt. Megteremtették az éves terv’ minden előírásának határidő előtti teljesítése feltételeit. Ezért egységesen csatlakozunk a felhíváshoz és a következő kötelezettségeket vállaljus: A mennyiségi tervek minden részletének teljesítése és túlteljesítése érdekében: A magas- és mélyépítő vállalatok december 23-ra, az építőanyagipari vállalatok december 25-re teljesítik műszaki termelési tervüket. Éves szinten a borsodmegyei építőipar; vállalat 1.90 millió, a 34-es mé’y- építő vállalat 1.25 millió, a kazincbarcikai 31/6-os vállalat 1.2 millió a tiszapalkonyai 31/2-es vállalat 600 ezer, a Hejőcsabai Cement- és Mész- mű 1.7 millió, a Mályi Téglagyár 337 ezer, a Sajószentpéteri Üveggyár 550 ezer. a Miskolci Cementáruipari Vállalat 420 ezer forint értékű munkát. illetve építési anyagot ad térvén felül népgazdaságunknak. Ezen belül a Hejőcsabai Cement- és Míssttlű ' ezer tonna cementet. 2 ezer tonna künkért. 7 ezer tonna darabos meszel a Mályi Téglagyár 180 ezer darab cserepet és 1.10 mill ó darab kéméglát ad terven felül. A borsodmegyei építőipari vállalat, a 31/6-0|> vSliaiat, a 31/2-es vállalat és a miskolci útfenntartó vállalat a szerződésben lekötött munkákat határidőre átadja. A munka termelékenységének növelése érdekében: A munkafegyelem megszilárdításával az igazolatlan műszakok számát 20 százalékkal csökkentik, a gépek jelenlegi 40 százalékos kihasználását 60 százalékra emelik. A 100 százalékon alul teljesítők számát 10 százalékról 5 százalékra szorítják le. Az új munkamódszerek bevezetésével a falazás. a belső és külső vakolás 50 százalékát Makszimenkó-tnódszerrvl, illetve gépi vakolással végzik. Az egv főre eső havi termelési értéket 4 százalékkal emelik. A termékek minőségének megjavítása érdekében Az építőanyagiparban érvényben lévő gyártási technológiák betartásának szigorúbb1 ellenőrzésével, a régi technológiák módosításával és tökéletesítésével a Mályi Téglagyár, a Hejőcsabai Cement- és Mészmű évi átlagos selejijét 1.5 százalékkal csökkenti. A műszaki átadásnál, az épített művek tervezett összegénél 1 százaléknál több minőségi levonás nem lesz. Az önköltség csökkentése érdekében: A gazdaságosság biztosítása érdekében az önköltséget az év folyamán 6 százalékkal csökkentik. Az építkezési költségeket a helyi anyagok felhasználásával, újításokkal, az anyaggal való takarékossággal, a köztulajdon védelmének biztosításával fogják csökkenteni. Az anyag felhasználásának 1 százalékos megtakarítását vállalják. Szigorúan ellenőrzik a leszállított és beépített anyagok elszámolását. A felesleges adminisztrációt 40 százalékkal csökkentik. s így az improduktív létszámot 3 százalékkal szorítják le. Fokozottabban gondoskodnak az építőipaiban dolgozók anyagi, kulturális, szociális és sportigényeinek kielégítéséről. Ezért a kollektív szerződésben vállaltakat maradéktalanul teljesítik és az 1955-re tervezett munkavédelmi beruházásokat 100 százalékig felhasználják. A szociális normáik által előírt pontokat a dolgozók kulturáltabb elszállásolása érdekében maradéktalanul végrehajtják. Az éves terv minden részletének határidő előtti teljesítése érdekében a Mályi Téglagyár, a Hejőcsabai Cement- és Mészművel, a borsodmegyei építőipari vállalat, a 34-es mélyépítő vállalattal, a 31/2-es vállalat, a 31/6-os vállalattal, a miskolci üveggyár a sajószentpéteri üveggyárral párosversenyre lép. Az eredmény értékeléséről a megyei párt- bizottság irányításával a Szakszervezetek Megyei Tanácsa gondoskodik. Az építő- és építőanyagiipari aktíva felszólítja a vállalatok és üzemek minden vezetőjét és dolgozóját, hogy csatlakozzon az éves terv minden részletének határidő előtti teljesítéséért indított szocialista munkaversenyhez. Meggyőződésünk, hogy a borsodi építők, a nagy alkotások élharcosai, Tiszapalkonya. Kazincbarcika, Miskolc hős építői győzelemre viszik a programot. Egységesen sorakozzunk fel a Központi Vezetőség mögé és harcoljunk a márciusi határozat maradéktalan végrehajtásáért, s ezzel hozzájárulunk az iparosítás, a szocializmus építésének nagy ügyéhez, népünk jólétének növeléséhez, békénk védelméhez. Az ország legjobb gépipari technikuma A kohó- és gépipari minisztérium oktatási főosztálya fennhatósága alá tartozó 24 kohó- és gépipari technikum közül ebben az évben a miskolci 13. számú Gépipari Technikum nyerte el a „KGM legjobb technikuma“ címet. 1954 decemberében a technikumok közötti országos kultúrversenyen az iskola kultúrcsöportja első helyen végzett. A kultúrversen? eredményéhez méltóan az iskola dolgozói és tanulói Ablonczy József igazgató vezetésével az egész tanévben az oktató és nevelőmunkában, a hazaszeretetre és proletá.rncmzelköziségrn való nevelésben és az öntudatos fegyelem kialakításában, a Rákosi Mátyás tanulmányi verseny közismereti és műszaki fordulóin és a sportversenyeken szép eredményeket értek el.*'' Különösen dicséretes munkát végzett az iskola tanműhelye a gyakorlati okfatá“ és termelés vonalán. Ezek jutalmaképpen a kohó- és gépipari miniszter vándorzászlaját nyerte cl az iskola. A két éve alapított vándorzászlót az eddigi szokástól eltérően az idén a pedagógusnap alkalmával adják át a kitüntetett Iskolának. A zászlóátadási ünnepély június 7-én, kedden délután 4 órakor lesz a mlskoloi Déryné szírtházban, ahol a miniszter kiküldöttje átnyújtja a vándorzászlót, majd az iskola díjnyertes kultúrcsoportja bemutatót tart. Az ünnepségre szóló jegyeket, az iskolánál lehet igényelni. A zászlóátadásí ünnepélyre városunk minden érdeklődő dolgozóját szeretettel méghi-vja és várja a Gépipari Technikum. — Eticsiga-konzcrv készül a Savanyúság- és Halkonzervgyárban. Az állatokat petrezselymes vajban főzve bádogdobozokba csomagolják. Az újfajta konzerv elsősorban exportra készül s Franciaországnak már küldtek is belőle mintákat. Megyénk építőipara 1955 I. negyedévében termelési tervét 100.9 százalékra, termelékenységi tervét pedig 108.9 százalékra teljesítette. Ezen belül a kazincbarcikai 31/6-os vállalat 121.8, a borsodmegyei építőipari vállalat 114, a ál/2-es vállalat 115.3 százalékra teljesítette tervét. Az építőanyagipar termelési tervét 101.1 százalékra teljesítette, ami az előző év utolsó negyedévéhez viszonyítva 17.2 százalékkal magasabb. Ezt elsősorban a munkaerő jobb kihasználásával érték el. ami 1954 I. negyedéhez képest 76.4 százalékról 89.4 százalékra emelkedett. Az igazolatlan mulasztók száma az első negyedévben 1954-hez képest 46.2 szá- 1 zalékkal csökkent. A javuló munka eredményét mutatja, hogy az első negyedévben megyénk építőipara közül 9 nyerte el az élüzem címet. Ebből 4 építőanyag- ipari vállalat. Javult a munka a kazincbarcikai vegyiműnél, ahol a lemaradás egy részének behozása után megindult a próbaüzemeltetés, s rövidesen műtrágyát adhatunk a mezőgazdasági termékek hozamának növeléséhez. A Borsodi Hőerőműnél határidő előtt üzembehelyeztük a második gépegységet, amely már áramot ad az országnak. Komoly eredményeket értek el a megve építőipari munkásai a Miskolci Fonoda építésénél Is. Ezután arról beszélt, hogy megyénk építőipari dolgozói milyen eredményekét értek el a felszabadulási versenyben. A párt. a DISZ és a szakszervezet eredményesen mozgósította a dolgozókat a kitűzött tervek sikeres teljesítésére. Javult a kommunisták helytállása és példa- mutatása a termelésben. Az építőiparban dolgozó párttagok mintegy 90 százaléka teljesítette, illetve túlteljesítette első negyedévi tervét. Komoly munkát végeznek a párttagok az új munkamódszerek elterjesztésében is. A gépi vakoló Buko- venszky kőművesbrigád 200—220 százalékos tervteljesítésével országosan is az első helyen áll. — Az első negyedévben folyó fel- szabadulási munkaversenyben elért eredmények öregbítették a bórsodi építők tekintélyét és hírnevét, s méltó társai lettek a nehézipar élharcosainak, a hős borsodi kohászóknak 1— folytatta beszámolóját Gyurák elvtárs. — Ezek azonban még csak kezdeti eredmények. Hogy munkánkat gyökeresen megjavítsuk, még igen sok a tennivalónk.. Például az építőiparba« az élőre betervezett összegnél jóval drágábban termelnek, az elköltött forintérték nincs arányban a műszaki teljesítéssel. A tervezők által készített tervdokumentációk nem reálisak, a tervek pontatlanok, igen gyakoriak a tervmódosítások. Ezek a hiányosságok nem egy építkezés-
