Észak-Magyarország, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-05 / 131. szám
4 ßSZAKMAGYAKöRSZAG Vasárnap, 1S55. júalus 3= URH AW AM POLGÁR í Molíére zenés, táncos vigjátéka a miskolci Déryné Színházban \ 3* ■•»niniimiiiiinnnmtiiiumimiiinmniiiiiniiniiiininiininini>w»iniiiiiniMHniiminiiiiimiiimi»iimiinniinniiinii»»iiniiininiim.c /Vf ag-yarabbul, tömörebben és ’ jjfj ízesebben kevés darabeim ^ fejezi ki annyira a mondanivalót és a mű jellegét, mint Moliére e művének cime. V a jón az a Joui- dain úr- az az úrhatnám polgár, akit a halhatatlan francia szerző görbe tükre elé állít és aki alaposan rászolgált, hogy a nevetségesség szégyenpadjára kerüljön, csak Moliére korának, a XVII. századnak volt-e jelleg- zeies típusa? Nem. A Jourdain-féle figurák itt. j,ártak közöttünk a mi évszázadunkban is, még nem is olyan régen, —#a felszabadulás előtt. Es ott járnak ma is az olyan államokban, ahol még kísértenek a feudalizmus csökevényei; ahol gazdag polgár, lökés álmainak netovábbja, hogy valamiféle „előkelő“ cím vagy rang birtokában a letűnő úgynevezett „születési arisztokrácia“, a nemesek elirigyelt életformáját, szokásait, erkölcseit majmolja, valamilyen „ősi nimbusszal“ övezze magát. Századunkban ezt a beteges tünetet cím- és rangkórságnak. —■ szenvedő alanyait a elmés rangkóros gazdagokat pedig proc- eoknak, sznoboknak nevezték el. •lounlain azért válik siralmasan nevetségessé, mert szembekerül a fejlődés irányával, a feltörő polgárság történelmi hivatásával. A polgárosodás korában a polgárságnak mint haladó osztálynak az volt a történelmi rendeltetése, hogy kihúzza a gyékényt a feudális rendszer vezető osztályai alól és növekvő anyagi erejével előkészítse a talajt a polgári eszmék győzelméhez, a kapitalista fejlődéshez. Jourdam úr azonban visszahúzó erővé, a haladás gátjává, osztálya nevetséges tagjává válik, amikor a hanyatló rendszer hamis , fényének bűvöletébe kerül, úgy szeretne élni mint a nemesek, és minden- áldozatra kész lenne egy fikarcnyi „kutyabőrért“., valami nemesi rangért, nagyságos, vagy méltóságom elmért. A feltörő osztályok úrhatná.mjai- nak- sznobjainak mindenkori közös sorsa, hogy hátulról a még vegetáló, élősködő' Múlt. elölről meg az élretörő Jövő kacag rajtuk. „A föld kiveti, a ég' nem fogadja be“ — valahogyan ilyen a Joúrdainek örök tragikomédiája. Ha Moliére kora nagy haladó írója és maga is polgár volt, miért teszi a polgárt nevetségessé az arisztokratával szembeni — kérdezte egy néző a darab miskolci bemutatója után. A kérdés nyilvános választ követel, mert mások is gondolkozhatnak így. Moliére jól látta a feltörő polgárság történelmi szerepét, de meglátta hibáit is. Jourdain úr csak egyik a pol_ gárszereplők között s éppen ezért válik nevetségessé, mert a saját haladó osztályából szeretne átlépni a hanyatló uralkodó osztályba. Ezt a polgárt joggal kacagja ki még a lecsúszott Dorante gróf is, aki .számára Jourdain eszelős úrhatnámsága kiadós pénzforrásnak, bizonyul. Ami pedig az arisztokratákat illeti. Moliére bátran kiteregeti az arisztokrácia szeny- nyesét is. Dorante grófban és Dori- méne grófnőben az erkölcsileg és anyagilag leziillött arisztokrácia jellegzetes típusait mutatja be. ak’k szolidárisak a hozzájuk dörgölőző Jourdain szipolyozásá.ban. de még egymást is becsapják. Viszont, mint sok más vígjátékában (Tartuffe. Dandin György gtb.), itt is a nép fiai. a szolgáló (Nicole, Covielle) s a szabósegéd a legegészségesebb gondolkodású, lesi- villanóbb agyú, legnagyobb szeretette] megrajzolt alakok az öntudatos polgárok (Lucile. Cleante. Jourdainné) melletf /l « Úrhatnám polgár miskolci C/f bemutatójának méltatásában különösen figyelmet érdemel, hogy az előadást a fiatal Latzkó-Tóth Péter rendezte, aki negyedik éves hallgatója a moszkvai színművészeti főiskolának, s vizsgaművének választotta ennek a darabnak megrendezését. Nagy figyelmet érdemelt a fiatal rendező munkája már csak azért is, mert Moliérenek ez a zenés, tánc- betétekkel tarkított — az operett úttörő ősének számitó —- komédiája kitűnő érzéket kíván a megfelelő játékstílus kialakításához. A rendezői munkán, az előadás stílusán, színein. ízein megérződnek a nagy szovjet iskolában. az élenjáró színházi kultúra légkörében szerzett tudásának és tapasztalatainak eredményei. De megőrződik az is. hogy az együttes minden tagja és Déri Éva rendező-asszisztens legjobb tudásával segítette a rendező munkáját. Az előadásból, h:_ csillognak az egészséges, eszmeileg is megalapozott rendezői elképzelések, megoldások, s annak a célnak szem- meltartasa. hogy a humor és gúny eszközeiben kiapadlmtatlanul gazdag Moliére mondanivalója megragadóan, meggyőzően érvényesüljön: nevettessen és neveljen. Jourdain nemcsak föalakja, hanem annyira, központi figurája is a darabnak. hogy az egész cselekmény állandóan körülötte forog. Meggyőző', hiteles alakításához nemcsak fejlett színészi kultúra, hanem sajátos, egyéni adottságok is kellenek. s'7 ourdain alakítója Pethes Fe- ( L rene érdemes művész, aki világosan értelmezi szerepét, érzékelteti Jourdainnek az eszelős- sógig fokozódó türelmetlenségét, hegy máról holnapra magára ölthesse az előkelőség minden színű fénymázát. így válik fokról fokra nevetségesebbé, Házikoneerteket rendeztet. pedig bot- fülű. Tánc-és vívóleckéket vesz, noha két baltába van. Úgy akar öltözködni, mint az arisztokraták, de rikító ruháin még a szolgálója is halálra neveti magát! Majd elolvad, mert a széllelbélelt Dorante gróf „barátságával tünteti ki“, pedig Dorante csak ,ió fejőstehenet lát benne. Grófnő szeretőre vágyik, de nem veszi észre, hogy a közvetítő Dorante a bolondját járatja vele. Leányának nemesi származású vőlegényt szánt, de Lucile derék polgári vőlegénye, Cleante, életrevaló szolgájának segítségével túl jár az eszén. A komikus helyzetek sorozata mindinegannyi remek alkalom. hogy a művész végsőkig nevetséges figurát alakítson. Es Pethes nagyszerűen aknázza ki az alkalmat mindazokban a jeleneteiben, amelyekben nem szegülnek szembe a maga egyéni alaptermészetérek jellemző sajátságai a szerep sajátos követelményeivel. Pethesn°k a szellemi és testi rugalmasság, a fürgeség, eleven temperamentum legsajátosabb alap- természete. Ezért akarva sem tudja a mesterkéltség látszata nélkül megjátszani Jourdain esetlenségét, sutaságát. lompos, nehézkes észjárását. Gyakran kiesik szerepéből. S nem a figurát teszi nevetségessé, hanem ő, Pethes Ferenc nevettet a szerző szerepében. Ilyenkor — mini például a házi koncert, vagy a vívó- és tánc- leckék jeleneteiben mesterkéltség, eröltetettség keveredik alakításába. Annál ízesebbek. igazán mulattét >k azok a jelenetei, amelyekben nem áll élére a Pethes-karakter és a Jourda n_ karakter összeegyeztetésének problémája: amikor akadálytalanul rendelheti magát alá szerepének. Amikor például olyan őszintén dühöng amiatt, hogy Nicole, az ő úri maskaráján halálra neveti magát: amikor feszengve dicsekszik feleségének és Nieoie- nak frissen szerzett ..műveltségével“; amikor mint a dürgő f:\idkakas. se lát. se hall. ha a nagyúri szeretőjének kiszemelt Doriméne grófnőről beszélhet Dorante-tal. ízes, életozagú a játéka a harmadik felvonás török jeleneteiben, komikus helyzeteiben is. Pethesnek — éppen alaptermészeténél fogva — nehéz kiegyensúlyoznia szerepének, jellemrajzának egyenetlenségeit. de bízhatunk színészi intelligenciájában, hogy ez mégis sikerülni fog. /! együttes többi tagja szívvel lélekkel forrt össze a jó össz- játékért és támasztja alá a Jourdain mániája köré fonódó cselekménysorozat hatásos kibontását Kitűnő összjáték alakul ki már az első jelenetekben Palotay íjászló reálisan gondolkozó zenetanára, Prókay István megértőbb publikumért sóvárgó tánctanára. Bánó Pál félelmetes külsejű vívómestere és Némcthy Ferenc bölcs nyugalomba savanyodott filozófiatanára közölt, akik mind ugyanarról a rókáról. Jourdainról akarnak egy- egy bőrt lényúzni s végül is valami titkos féltékenység. . kenyérirígység lesz úrrá rajtuk. Ügy összeverekednek. mint annak a rendje. A rendező és maguk a szereplők is vigyáznak azonban arra. hogy senki el ne vesse a sulykot: mértéktartással érjék el a kiránt színpadi hatást. Némethy Ferenc filozófiatanára egyébként a jellemkomikusi alakítomúvészet kiemelkedő példája. Fontos személy a komédiában Jourdain felesége, akit nagyon is csontig érint férje megveszekedett úrhatnámsága. Hiszen nem fillérekbe kerül ez. hanem veszélyezteti a család egész anyagi bázisát. Kádár Margit alakításában Jourdainné kissé egykedvűen — bái' illő bosszúsággal — szemléli ura bolondóriáját, sőt amikor már kezd a dolog az egész családnak és környezetének a húsába vágni, akkor sem azzal az egészséges „ez már mégiscsak sok“-ka! áll a sarkára, hanem még mindig' valami csipkelődő kényes nőként lép fel a gróffal és a grófnővel szemben. A harmadik felvonás utolsó jeleneteiben pedig, amikor kiderül, hogy Jourdain úrhatnám mániája végérvényesen csődöt mondott, ezt is majdnem egykedvű megelégedéssel fogadja, kitörő- egészséges öröm helyett. Kádár Margitot nyilván megtéveszti gyönyörű ruhája és emiatt ..disztingvá'tabb" a modora, mint szerepe kívánná. A gazdag polgárasszonyt kissé korunk szemével nézi. pedig Jourdainné az a típus, oki távolról sem rejti véka alá érzéseit- indulatait. Amit jó ösztöne diktál, azt teszi, ami a Szívén, az a szájún és semmi érzéke a fínomkodáshoz. De semmi sem könnyebb feladat Kádár Margit számára, minthogy kissé áthangolja „úriasszony modorát“, a XVIT. század minden úrhatnámságtól irtózó, józan polgárasszonyának modorára. cser -Józsiiról. Nicole szolgáló /W ) végtelenül kedves alakitójáról, bezzeg nem lehet azt mondani, hogy megtévesztette .jelmeze. Pedig az övé is igen ízléses, csinos ruha. mint ahogy az egész együttes Köpeezi Bócz István tervei szerint készült korszerű jelmezei külön gyönyörűséget okoznak a nézőnek. Ö bizony úgy viselkedik, ahogy a szíve, e«ze diktálja. Tgaz, hogy neki nem is kötheti be száját az illemtan, hiszen ö csak szolgáló. De milyen szolgáló! Moliére kedvenc figurái közé tartozik és ezt tudja Haeser Józsii. Nem is csalódhatnék benne a szerző. A második felvonás üde, pompásan kidolgozott négyes jeleneiének a szerelmesek szívetmelengető évődési jeleneteinek. Haeser Józsa. Máthé Éva (Lucile), Simon Géza (Cleante szolgája) és Lombi Jenő (Cleante) a szereplői. Máthé Éva olyan szép és bájos, hogy mindenki elhiszi: Cleante képes volna meghalni, ha ez a leány nem lehetne az övé. De Cleante —: ha fenyegetőzik is — világért sem akar Lucile karjai helyett a föld mélyén kötni ki. Erre nem is kerüllielne sor, mert ott van a szolgája- Covielle, akinek ugyancsak jól forog az esze. Es mennyi egészséges humorérzék van benne! Ezt is bebizonyítja a szerelmi játékban s a „török tolmács“ szerepében. Lombi meg elhiteti, hogy a nagy kamasz becsületes és önérzetes polgárfiú különb legény, mint akármi- fajta nemes tirfi. Jourdain bolondériája mindenkiből kivált valami ellenérzést és mindenki nevet rajta. Csak éppenhogy másként nevet Nicole, Covielle és másként Dorante, vagy Doriméne grófnő. Dorante — ahogy azt Pagonyi Nándor kitűnően érzékelteti, nem nyíltan, hanem sokkal szemtelenebbiil — heteié nevet, hiszen, ha elárulja magát, veszedelembe kerülhet a pénzforrása. Ez a rangjából élősködő szélfia jól érti hogyan kell az emberi gyöngéket a maga javára kamatoztatni. Dori- méne grófnő, azaz e szerepben Gyn- lányi Éva egyhúron pendiil vele. de ezt Gvulánvi arisztokratikus tartózkodás mögé rejti. Nem ártana, ha a finom hölgy kacérságát- kissé közérthetőbben élezné ki. Farkas Endre szabómestere. Simén- to’yy Lajos szabósegédje villanásnyi jól megfogott szerepek. • • /G / tő Endre díszlete masszív, ( fyl stílusos kerete a játéknak. Dávid Gyula szellemes zenéjét Róna Frigyes vezényletével finoman tolmácsolja a zenekar s az énekkar tagjai az ötletes betétszámokban. \ hangulatos, jóilleszkedö táncokért r>- drogi Zoltán koreográfust- és Mihályka Erzsébet balettmestert kell jószívvel említenünk. HAJDÚ BÉLA Á IV. pedagógus nap miskolci és megyei ünnepsége a Déryné Színházban Ünnepéivesen megnviioltálí „P m^mkönvviiz éve“ kiállítás és ez ünnepi könyvhetet Szombaton déliben a Nemzeti Szalonban ünmepéllyles©n megnyitották ..A magyar könyv tíz éve" kiállítást és az 1955. évi ünnepi könyvhetet. Az ünnepségen megjelent Darvas József népművelési miniszter. Kállai Gyula és Miihályfi Ernő népművelési miíniszterfhelyettesek. Véres Péter Kossuth díjas író, a Magyar írók Szövetségének elnöke. Réti László, a Magyar Munkásmozgalmi Intézet igazgatója, Kerék Gábor, a Kultúrldapcsolatok Intézetének főtitkára, valamint a kulturális élet számos más képviselője, írók, művészek, kiadóvállalataink és nagy könyvtáraink vezetői. Jelen volt az ünnepségen & budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. Megnyitó (beszédet Kállai Gyula népművelési miniszterhelyettes mon dott. A DÉRYNÉ SZÍNHÁZBAN június 6-án délután 6 és este 9 órakor ÖRÖK MELÓDIÁK, Ne- ményi Lili, Gőzön Gyula Kos- suth-dijas kiváló művész, Pet- ress Zsuzsa. László Imre, Littay Gyula. Pálos Imre és a rádió- kisegyüttes Radies László vezetésével, Konferál: dr. Hegedűs János, Jegyek a szíttház~pénztá- ránál válthatók. Meleghangú, bensőséges ünnepség keretében tartották meg szombaton délután a Déryné Színházban a IV. pedagógus nap megyei és miskolci ünnepségét. Hetényi György, a megyei tanács oktatási osztályának vezetője üdvözölte a színpadon helyetfoglaló dísz- elnökség tagjait: Putnoki Lászlót, a megyei pártbizottság titkárát, Kues Istvánt, a szakszervezetek megygi tanácsának elnökét, Iván Istvánt, a megyei tanács elnökét, Bodnár Andrást, a városi pártbizottság' titkárát, Hajdú Rezsőt, a városi tanács elnökét, a DISZ és más tömegszervezetek képviselőit, a fegyveres testület tagjait, a kitüntetett nevelőket, valamint az ünneplő közönséget. Iván István elvtárs, a megyei tanács elnöke mondott ünnepi beszédet. Méltatta a IV. pedagógus nap jelentőségét, beszélt 10 éve szabad hazánk, valamint megyénk köznevelésének 10 éves fejlődéséről, iskoláink, óvodáink, napközi otthonaink számának növekedéséről, a középes felsőiskolás tanulók, egyetemi hallgatók számának gyarapodásáról, s arról, hogy pedagógusaink a párt irányításával, segítségével igen szép ered- vényeket értek el az ifjúság nevelésében. Összehasonlítást tett a pedagógusok múltbeli és mai élete között. A pedagógusok nagy többsége iskolai munkája mellett bekapcsolódott a szocializmust építő ország lüktető vérkeringésébe. Pártunk, népünk elismeri, megbecsüli a pedagógusok munkáját. Ez alkalommal is megyénk területén több mint 400 nei’slö részesül 5—800 forintos pénzjutalomban, sokan pedig kitüntetést kaptak. A pedagógusok további feladatait ismertetve, felhívta a figyelmet a jobboldali elhajlás veszélyére s a klerikális reakció aknamunkájára. Hangoztatta, hogy a pedagógusoa munkájukban támaszkodjanak bátran pártunkra, dolgozó népünkre, amely joggal elvárja valamennyi nevelőtől, hogy pártosan, harcosan, megalkuvás nélkül végezze munkáját, harcoljon a kulturforradatom sikeréért. Legyenek éberek, könyörtelenül leplezzék le mindazokat, akik gátolják köznevelésünk fejlődését. ' Az ünnepi bészéd után kédves“jé- ienet következett. Miskolci úttörők haladtak végig döbszóval a nézőtéren és köszöntötték a pedagógusokat. A pedagógus nap megyei és városi ünnepségén Iván István elvtárs adta át a legjobb dolgozóknak a kitüntetéseket és a pénzjutalmakat. Az „Oktatásügy kiváló dolgozója" jelvényt és 1500 forint pénzjutalmat adta át Barna Józsefnek, a kazincbarcikai újvárosi ált. iskola vezető- tanítójának, Bodó Lajosnak, a sárospataki diákotthon igazgatójának, Csernabuczky Ferenc ároktői iskola- igazgatónak, Esztergomi Lajosnénak, az ózdi járási oktatási osztály vezetőjének, Hnisz Lászlónak, az ózdi József Attila gimnázium helyettes igazgatójának, Károlyi Istvánná olaszliszkai óvónőnek, Kovács Ferenc ózdi tanítónak, Kuti Istvánnak, a mucsony—alberttelepi iskol-a igazgatójának, Lengyel István abauj- szántói tanítónak, Matisz Józsefné mezccsáti tanítónak, Pál Józáef tolcsvai igazgató-tanítónak, Polub- jánszki Ferencné szikszói körzeti vezető óvónőnek, Rémán János aszalói tanítónak, Seress Gyula (íbolddaróci iskolaigazgatónak, Szatmáry László fiizéri igazgató-tanítónak, Terényi Józsefnek, a saujhelyi Kossuth ált. iskola helyettes igazgatójának, Tusa Andrásnak, a felsőzsolcai ált. gimnázium igazgatójának és Tóth Lászlónak, a ricsei járási oktatási osztály vezetőjének. „Kiváló dolgozó“ jelvényt* nyújtott át Kolodzey Antalnak, a megyei tanács oktatási osztálya dolgozójának, „Szocialista kultúráért“ kitüntetést adott át Bakonyi Béla abaujszántói ált. iskolai tanárnak, „Kiváló dolgozó“ jelvényt pedig Mészáros Ferencné nemesbik- ki tanítónak. Utána Hajdú Rezső elvtárs, a miskolci városi tanács elnöke az „Oktatásügy kiváló dolgozója“ jelvényt nyújtotta át Máté Lászlónak, a városi tanács tanulmányi felügyelőjének, Szolnoki Lászlóné gyógypedagógiai nevelőnek. Zsupán Lászlónak, a Földes Ferenc gimnázium tanárának, Ormosi Máriának, a diósgyőri leányiskola igazgatójának, Arokszállásy Zoltánnénak, a Vámos Ilonka leánygimnázium fh- nárnőjének, Katócs Gézának, a Táncsics-téri iskola pedegógu- r sának. Engi Istvánnak a „Szocialista kul-. túráért“ jelvényt, Galambos Bélának a „Kiváló dolgozó" jelvényt* Kiss Lászlónénak, a városi tanács oktatási osztályú vezetőjének pedig pénzjutalmat adott át. A kitüntetett dolgozók nevében Barna József pedagógus mondott köszönetét, ígérte, hogy még jobb, eredményesebb munkát végeznek. Az ünnepség kultúrműsorral ért véget. A DISZ Központi Vezetőségének üdvözlésé a nevelőkhöz a IV. pedagópusnap alkalmából A Dolgozó Ifjúság Szövetsége Központi Vezetősége a pedagógusnap alkalmából szeretettel és megbecsüléssel köszönti hazánk valamennyi tanítóját, tanárát, nevelőjét — a magyar fiatalok százezreinek formálóit, az új szocialista ember kovácsait, szövetségünk munkájának áldozatkész segítőit. — Közös célunk, hogy a magyar fiatalokat dolgozó népünk és pártunk ügyéért lángoló, a népek barátsága eszméinek jegyében felnövekvő. szocialista erkölcsű, boldog ifjakká és leányokká neveljük, akik bátran és magabiztosan tekintenek előre és küzdik le a nehézségeket, készek drága hazánk védelmére. — E közös cél valóraváltása, pártunk kitüntető megbízatása teszi napról-napra bensőségesebbé és alkotóbbá ifjúsági szövetségünk és a nevelők ezreinek szoros kapcsolatát és együttes munkáját. — Kívánjuk, hogy ez a barátság, közös munka egyre jobban éreztesse gyümölcsöző hatását if jóságunk'szocialista nevelésében. Kiváló tanítók, tanárok és óvónők A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a „Kiváló tanító“, a „Kiváló tanár“ és a „Kiváló óvónő“ kitüntető címet és egyidejűleg háromezer-háromezer forint pénzjutalmat adományozott 29 tanítónak, 50 tanárnak és három óvónőnek. A ..Kiváló tanító“ címet kapta többek között Azary Beláné ftlső- zsolcai általános iskolai tanító. Szőke Béla abaujszántói általános iskoJ lai tanító. „Kiváló tanár" kitüntető címet kapta többek között Foriss Ferenc Miskolc martintelepi általános iskolai tanár, Papp Zoltán mezőkövesdi általános gimnáziumi igazgató, Rusz" kay András a sárospataki Rákóczi Ferenc gimnázium tanára és Széles Jenő tapolcai általános gimnáziumi igazgató. Használj növényvédőszert! Földibolha ellen: HUNGÁRIA MATADOR-ral vagy AGRITOX-szal porozz! Almamoly és egyéb rágökártevóket: DARSIN-os permetezéssel irtsad! A levéltetüt: KVASSZIA- vagy KÄLISZAPPANOS NIKOTIN-oIdattal pusztítsd! Liszt-harmat ellen: MÉSZKÉNLÉ-vel vagy SULFAROLT-vel védekezz! Szőlő lisztharmata ellen: RÉZKÉN- POR-ral, a FÜRTPERONOSZPOR A ellen RÉZMÉSZPOR-ral porozz! Beszerezhetők; a Földművesszövetkezetekben, az Állami-Kiskereskedelmi Vállalat boltjaiban és a Vetőmagboltokban! Forgalomba hozza; a Műtrágya és Növényvédöszer Értékesítő Szövetkezeti Vállalat és megyei kirendeltségei.
