Észak-Magyarország, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-04 / 130. szám

ESZAKMÄGYARORSZÄG

^ Hogyan teljesítene a megyei bányászaktiva ^ határozatát május hónapban az Ózdi- és a Borsodi Szénbányászati Tröszt

V*.

Az új pártoktatási év előkészítésének néhány tapasztalata a Lenin Kohászati Művekben

.J

AZ 1DP BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LÁPJA

XI. évfolyam 130. szüm

ÁRA 50 FILLÉR

Miskolc, 1955 június 4, szombat

I öLbszöri kapálás A 'kenyérgabona után legfontosabb növényünk a kukorica, melynek térni cszíésére, termésátlagának növelésére különös gondot fordít államunk.

Mindenki tudja, hogy a mezőgazda- sági termelés fellendítése olyan feladat, amelynek elvégzéséhez a falu d .. gozóinak szakadatlan erőfeszítésére van szükség. Hogy a földek évről sere különös gondot fordít államunk, messe! fizessenek, hogy nagyobb kukoricatermést takaríthassunk be, fokozottan igénybe kell venni a korszerű agrotechnikát, a termelőszövetkezeti s az egyénileg gazdálkodók, a gépállomások és az állami gazdaságok dolgozóinak szorgalmas munkáját.

Ismeretes mindenki előtt, többéves tapasztalatból tudják a falu dolgozói, hogy júniusban dől el: lesz-e ősszel bőven kukorica? Lesz-e mivel a beadást teljesíteni, sertést hizlalni? Marad-e a termésből a szabadpiacra?

A siker nyitja egyszerű: ha falun kapáláshoz fog minden dolgos kéz. ha kihasználnak minden munkára alkalmas pillanatot, gyorsan végzik a növényápolást, bizton számíthatunk nagy termésre. Most van a növényápolás legégetőbb ideje. Ezekben a napokban igazán a tetteké a szó! Különösen fontos a gyorsaság. Ez a legszorosabban összefügg a munka minőségével. Kern mindegy, hogy ma kapálunk-e, vagy holnap, mert gyorsan nőnek a gyomok — melyek szívó, sabbak, mint a kultúrnövények s elszívják ezek elöl a tápanyagot, gátolják a kukorica és egyéb növény fejlődését, Most, hogy a tavasz is megkésett, sőt az időjárás sem kedvező, különösen fontos rövid idő alatt befejezni a kapálást. Pótolnunk kell és pótolni is tudjuk a lemaradást, ha időt biztosítunk a többszöri kapálásra. elősegítjük a növények rohamos fejlődését. Ha most nem iparkodunk, könnyen elgazosodik a kukorica s emiatt jelentősen csökkenhet a termésátlag.

Néhol az a helytelen vélemény uralkodik, hogy mivel esőben és közvetlenül eső után nem lehet kapálni, meg kell várni a jó időt A szorgalmas traktorosok, dolgozó parasztok azonban nem tétlenkednek. Kilesik a kedvező helyet, hol szikkad meg először a föld, hol lehet leghamarabb kapálni, s amint lehet, azonnal folytatják a munkát. így idejük van arra, hogy négyszer, sőt, ha szükséges ötször is megkapálják a kukoricát. Ennek az eredménye, hogy ősszel ezek 35—40 mázsás termést takaríthatnak be egy holdról — úgy mint- bő kukoricatermés

az elmúlt ősszel több termelőszövetkezet, amelynek tagjai négyszer kapáltak és a nyári gazolókapálást is elvégezték.

Különösen nagy feladat vár ebben a munkában a gépállomásokra. Igen fontos, hogy jól gazdálkodjanak az idővel, kihasználják a gépek erejét. Nem tűrhetik el, hogy egyetlen felhasználható gép is tétlenül álljon. Gépállomásainknak már vannak kezdeti eredményei. A megye termelő- szövetkezeteinek földjén 1808 katasz- trális holdon végeztek már növény- ápolást. Ott, ahol négyzetesen vetették a kukoricát, különösen gyorsan halad a munka. Az alsózsolcai gépállomás már 44G holdon végzett kapálást gépi erővel. Jól dolgoznak a mezőkövesdi és a hejőpapi gépállomás traktoristái is. Faragó Dezső, az alsó- dobszai gépállomás traktorosa vállalta, hogy szombaton estig befejezi növényápolási tervét, amely 300 holdra szól. Pénteken 280 holdon már el is végezte a kapálást. Több termelőszövetkezet is joggal büszkélkedhet eddigi eredményével. Az élenjárók csatlakoztak a 30 mázsás mozgalomhoz, sőt ennél is többet akarnak betakarítani egy-egy holdról. Ennek érdekében a hejőbábai. kesznyéteni, a bocsi termelőszövetkezet már kétszer megkapálta a kukoricát s megkezdte a harmadik kapálást is. Igen értékes kezdeményezés született a taktaharká.nyi állami gazdaságban, ahol a munkacsapatok felosztották a területet s elhatározták, hogy minden erővel biztosítják a kukorica négyszeri kapálását, negyven mázsa termést takarítanak be minden holdról.

Pártunk és kormányunk egyre jobban segíti a dolgozó parasztok munkáját. Egyre több gépet bocsát rendelkezésükre, hogy minél bőségesebb termést takaríthassanak be. A termelőszövetkezetekben és az egyénileg gazdálkodók földjén napról napra több gép végzi a nehéz munkát. Meg van tehát a lehetőség a nagy termésre. amelyet jó munkával ezekben a napokban biztosítani tudunk. -• állanak élen a növényápclási munkában a falu kommunistái, tanácstagjai, a földművesszövetkezetek, termelőszövetkezetek tagjai, kövessék a múlt évben is nagy kukoricatermést elért szövetkezetek példáját. Gyorsan cs időben végezzék a növényápolást, használjanak ki minden alkalmas órát. Ne tűrjék el, hogy a szomszédos földeken gyom pusztítsa a hasznos növényeket, figyelmeztessék a tulajdonosait a munka elvégzésére.

Induljon harcba a mezőgazdaság valamennyi dolgozója a nagy kukoricatermés eléréséért!

—

............

A domb vádi állami gazdasási: DISZ Hiúsági

munkacsapatának

A dombrádi állami gazdaság 15 tagú DISZ ifjúsági munkacsapata versenyfelhívással fordult az ország valamennyi állami gazdaságának kizárólag DISZ tagokból álló ifjúsági munkacsapataihoz. A növénytermelési munkák sikeres és gyors elvégzése érdekében elindított versenyben a dombrádiak többek között

vepst*nyfelhÍTása

vállalják, hogy a betakarítás befejezéséig egyetlen tagjuk sem hiányzik igazolatlanul a munkából; fajtaborsóból az előirányzott 7 mázsa helyett 9 mázsás, takarmányrépamagból 7 mázsa helyett 9.5 mázsás, cukorrépából pedig 200 mázsás átlagtermést érnek el a munkacsapat területén.

Két nappal a határidő előtt emelték be a tiszapalkonyaí erőmű első 360 tonnás keretállását

A tiszapalkonyai erőmű építői — a Központi Vezetőség márciusi határozata után megfogadták, hogy az év végéig, tizenegy keretállást állítanak fel, a tizennyolcadik keretállásig pedig elvégzik az összes mélyszinti alapozási munkákat.

A pártnak adott szó valóraváltásá- ért nagy lendülettel indult a munka. A brigádok egymással vetélkedve hétről hétre növelték teljesítményüket. A 60 tonnás tartópillérek betonozását végző Szemes János tíztagú brigádja februárban még „csak“ 169, márciusban már 217, áprilisban pedig 221 százalékra teljesítette havi tervét A jól dolgozó brigád májusban, is jóval 200 százalék feletti eredménnyel büszkélkedhet Lelkesen dolgoznak Térmegi István cölöpverő brigádjának tagjai is. Márciusban egy géppel még csak 3—4 ötméter hosszú vasbeton cölöpöt helyeztek naponta a földbe. Májusban már két géppel végezték a munkát s a legutóbbi tíz napban 80 cölöpöt helyeztek a földbe.

Az elmúlt hónap első napjaiban új szakaszához érkezett a hatalmas erőmű építése. A épületgépszerelő vállalat Geiger-brigádja megkezdte az

első keretállás tartópilléreinek beemelését. Ahogy egymásután emelkedtek a magasba a 60 tonnás pillérek, — úgy gyorsult a munka az építkezés többi részein. Ma már a 14. keretállásig elkészült a cölöpözés, az erőmű beton alapján pedig 8 keretre való pillér és tartó fekszik egymás mellett.

Május utolsó napján újabb nagyszerű győzelem született az építkezésen: csaknem egy hónapig tartó fáradtságos munka után — a határidő előtt két nappal beemelték az első 360 tonnás keretállás utolsó előregyártóit elemét: a pilléreket összefogó rácsos-tartót. A beemelés után elvégezték a szükséges hegesztést és a betonozási munkákat, majd csütörtökön megkezdték a második keretállás első 60 tonnás tartópillérének felállítását.

A nagyszerű munka láttán a Gei- ger-brigád tagjai és az építők elhatározták, hogy az első keretállásná! szerzett tapasztalatokat hasznosítva, méltón köszöntik a DISZ kongresszusát és a második keretállást már 18 nap alatt emelik be.

Aláírlak a Szovjetül és Jaiisziávia kormányának

Belgrád (TASZSZ)

Június másodikén belgrádi idő szerint 19.25 órakor a Gárda Házában aláírták a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormányának és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányának nyilatkozatát.

A nyilatkozat szövegét orosz és szerb-’norvát nyelven a Szovjet Szóközös nyilatkozatát

cialista Köztársaságok Szövetségéinek kormánya nevében N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsi rk elnöke, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányának nevében pedig J. Broz Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke írta alá.

A nyilatkozat aláírása után N. A. Bulganyin és J. Broz Tito szívélyesen kezet szorított egymással. Ezután N. Sz. Hruscsov, a szovjet kormányküldöttség vezetője és J. Broz Tito, a jugoszláv kormányküldöttség vezetője, majd a szovjet és a jugoszláv kormányküldöttség valamennyi tagja szorított kezet egymással.

A nyilatkozat aláírásánál több. mint százötven külföldi és jugoszláv tudósító volt jelen. (MTI)

\ Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormányának és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormásayának nyilatkozata

Belgrád (TASZSZ)

A Szovjetunió kormányküldöttsége — amelynek tagjai N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja és az SZKP Központi Bizottságának első titkára, N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, A. I. Mikojan, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának első elnökhelyettese, D. T. Sepilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Nemzetiségi Tanácsa Külügyi Bizottságának elnöke, az SZKP Központi Bizottságának tagja és a Pravda főszerkesztője, A. A. Gr.o- miko, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese, P. N. Kumi- kin, a Szovjetunió külkereskedelmi miniszterhelyettese — és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányküldöttsége — amelynek tagjai Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke, E Kardelj, A: Rankovics, Sz. Vukmanoyios —, Tempo, a S: -vetségi Végrehajtó Tanács aleinökei. M. Todorovics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja, K. Popovics, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság külügyminisztere, V. Micsunovics, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság külügy- rriniszterhelyettese — 1955 május

27-től június 2-ig Belgrádiban és Brioni szigetén tárgyalásokat folytatott egymással. A megbeszélések a barátság és a kölcsönös megértés szellemében folytak le. A tárgyalások során eszmecserét folytattak a Szovjetunió és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság érdekeit érintő nemzetközi kérdésekről, minden oldalról megvizsgálták a két ország politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatainak kérdéseit is;

I.

A megbeszélések kiindulópontja a két kormánynak az a kölcsönös óhaja volt, hogy a nemzetközi kérdések békés megoldása, valamint a népek és az államok együttműködé- sériek megszilárdítása végett a tárgyalások módszerét alkalmazzák.

A két ország népei és fegyveres erői különösen kifejlesztették barátságukat és harci együttműködésüket a háború éveiben, amikor más békeszerető népekkel közösen küzdöttek a fasiszta hódítók ellen.

A két kormány megegyezett, hogy további intézkedéseket tesz kapcsolatainak rendezésére és a két ország együttműködésének fejlesztésére, mivel meggyőződése, hogy ez mindkét ország népeinek érdekeit szolgálja és elősegíti a feszültség enyhítését, valamint a világ békéjének megszilárdítását. A tárgyalások során megmutatkozott mindkét ország kormányának az az őszinte törekvése, hogy tovább fejlessze a Szovjetunió és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság mindenoldalú együttműködését, mert az teljesen megfelel mindkét ország érdekeinek, valamint a béke és a szocializmus érdekeinek, s erre ma megvannak az objektív feltételek.

Azoknak a kérdéseknek megvizsgálásánál, amelyekről a tárgyalások folytak, s a népek közötti bizalom és együttműködés megszilárdítása végett mindkét kormány a következő alapelvekből indul ki:

a béke oszthatatlansága — egyes- egyedül ezen alapulhat a kollektív biztonság;

a szuverenitás, a függetlenség, a területi sérthetetlenség és az egyenjogúság tiszteletben tartása az államok kölcsönös kapcsolataiban és a más államokkal való kapcsolatokban;

a népek közötti békés egymásmelleit élés elismerése és fejlesztése, tekintet nélkül az ideológiai különo- ségekre és a társadalmi rendszer különbségére. Ezen minden állam együttműködése értendő, általában a nemzetközi viszonyok s különösen a gazdasági és kulturális kapcsolatok területén;

a kölcsönös megbecsülés és a más országok belügyeibe való be nem avatkozás elvének tiszteletbentartá- sa, legyen az akár gazdasági, akár politikai, akár ideológiai jellegű beavatkozás, minthogy a belső berendezkedésnek, a társadalmi rendszerek különbözőségének és a szocializmus konkrét fejlődési formái különbözőségének kérdései kizárólag az illető országok népeire tartoznak;

kétoldalú és nemzetközi gazdasági együttműködés fejlesztése és mindazoknak a gazdasági tényezőknek a kiküszöbölése, amelyek megnehezítik az árucserét és gátolják a termelő erők fejlődését, világviszonylatban és az egyes országok gazdaságának keretei között;

segítségnyújtás az ENSZ megfelelő szervei útján, valamint más, az ENSZ alapelveinek megfelelő módon, mind az egyes országok gazdasága, mind pedig a gazdaságilag elmaradt területek számára, e területek népednek érdekében és a világgazdaság fejlesztése végett;

a propaganda és a helytelen tájékoztatás minden formájának, valamint minden egyéb olyan cselekménynek megszüntetése, amely bizalmatlanságot kelt és bármiképpen is nehezíti a konstruktív nemzetközi együttműködéshez és a népek békés egymásmelleit éléséhez szükséges légkör megteremtését;

mindennemű agresszió é6 minden olyan kísérlet elítélése, amelynek célja politikai és gazdasági uralom megteremtése más országok fölött;

annak elismerése, hogy a katonai tömbök politikája fokozza a nemzetközi feszültséget, aláássa a bizalmat a népek között és növeli a háborús veszélyt.

II.

A két kormány politikája azokból az elvekből indul ki, amelyek az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányában jutottak kifejezésre és egyetért abban, hogy további erőfeszítéseket kell tenni az ENSZ szerepének és tekintélyének növelésére. Ezt leginkább megerősítené, ha a Kínai Népköztársaság megkapná törvényes helyét az ENSZ-ben. Jelentőséggel bírna az is, ha ebbe a szervezetbe felvennék tagnak mindazokat az országokat, amelyek megfelelnek az ENSZ alapokmánya követelményeinek.

A két kormány egyetért, hogy valamennyi népnek újabb erőfeszítéseket kell tennie, hogy pozitív eredményekkel és megegyezésekkel végződjenek a tárgyalások a világbéke lényegbevágó kérdéseiben, mint például a fegyverzetek csökkentésének és korlátozásának, valamint az atomfegyver eltiltásának kérdése, az általános kollektív biztonság megteremtésének kérdése, ezen belül szerződésen alapuló európai kollektív biztonsági rendszer megteremtése, az atomenergia bé- késcélu felhasználásának kérdése.

Ilyen erőfeszítések eredményeként olyan légkör alakulna ki, amely egyúttal lehetővé tenné olyan elsőrendű fontosságú és égető nemzetközi problémák békés utón történő megoldását, amilyen például a német kérdés demokratikus alapon,

s a német nép óhajának és érdekeinek, valamint az általános biztonság érdekeinek megfelelően történő megegyezéses megoldása és a Kínai Népköztársaság Tajvannal kapcsolatos törvényes jogainak kielégítésé.

A két kormány üdvözli a ban- dungi értekezlet eredményeit, amelyek jelentősen előmozdították a nemzetközi együttműködés gondolatát s támogatták Ázsia és Afrika népeinek politikai és gazdasági függetlenségük megszilárdítására irányuló erőfeszítéseit. A két kormány úgy véli, hogy mindez hozzájárul1 a világ békéjének megszilárdításához;

III.

Nagy figyelmet fordítottak a két ország eddigi kapcsolatainak elemzésére és e kapcsolatok további fejlődésének perspektíváira. A Szovjetunió és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormánya — tekintetbe véve, hogy az utóbbi években e kapcsolatokban jelentős zavarok következtek be, ami kárára volt mindkét érdekelt félnek és a nemzetközi együttműködésnek is — kifejezésre juttatja azt az elhatározását, hogy a jövőben kapcsolatait a baráti együttműködés szellemében fejleszti és e nyilatkozatban lefektetett alapelvekre támaszkodik: Ennek alapján a két kormány a következőkben egyezett meg:

1. Minden szükséges intézkedést megtesznek, hogy megteremtsék a normális szerződéses helyzetet, amelynek alapján rendezni és biztosítani fogják kapcsolataik normális fejlődését a két ország közti együttműködés kiszélesítése céljából, minden olyan területen, amelyhez mindkét kormánynak érdekei fűződnek.

2. Meg kell erősíteni a két ország gazdasági kapcsolatait és ki kell terjeszteni gazdasági együttműködését.

Evégett a két kormány megegyezett abban, hogy megteszi azokat a szükséges intézkedéseket, amelyek megszüntetnék a két ország gazdasági kapcsolatai normális; szerződésen alapuló viszonyának megbomlása miatt támadt következményeket.

Megállapodtak abban is, hogy megkötik a szükséges szerződéseket; amelyek szabályozzák és megköny- nyítik majd a gazdasági kapcsolatoknak a fentemlített irányban való fejlesztését.

3. A kulturális kapcsolatok fejlesztése céljából a két kurmány kifejezte készségét kulturális együttműködési egyezmény megkötésére.

4. A két kormány nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a népek közötti baráti együttműködés fejlesztése céljából tájékoztassák a közvéleményt és kívánatosnak tartja a közvélemény pontos és tárgyilagos tájékoztatását.

Ezért a két kormány megegyezett, hogy szükséges egyezményt kötni a tájékoztatási szolgálatokat illetően az ENSZ határozatainak szellemében és a kölcsönösség alapján, abból a szempontból, hogy e szolgálatok szerveinek milyen helyzete és milyen előjogai legyenek a szerződő felek területén.

5. A két kormány támogatja az ENoZ-nek arra vonatkozó javaslatát, amelynek értelmében fejleszteni kell minden ország együttműködését az atomenergia békés fel- használása céljából, ami döntő fontosságú a béke megszilárdítása

(Folytatás a 2-ik oldalon.)