Észak-Magyarország, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-28 / 150. szám

2 ÉSZAKMAGYARORSZAG Kedd 1955. Június — masatsiBBeamatmaBmtm Y,M. Molotov elvtárs sajtóértekezlete San Franciscóban San Francisco (TASZSZ) V M, Molotov elvára június 2ö-én sajtóértekezletet tartott a San Fran­ciscóban tartózkodó amerikai és kül­földi tudósítók számára. A sajtóérte­kezleten válaszolt a feltett kérdé­sekre. Alább közöljük a tudósítók néhány kérdését és V. M. Molotov elvtárs válaszait. Kérdés (Paul S. Rankine, a Reuter tudósítója); Molotov úr, tervbe _ vet- tek-e a genfi értekezleten Német­ország kérdésének érdemi megtárgya­lását és nem közolhetné-e álláspontját ezen ország esetleges egyesítésére nézve, valamint bármely más esetle­ges javaslatát ezen ország semlegesí­tésére nézve1 Válasz: Ön jól tudja, hogy a Szov­jetunió Németország újraegyesítése mellett van. Magától értetődik, a bé­kés és demokratikus alapon való Újraegyesíiés mellett. Ami a genfi értekezletet illeti, is­meretes. hogy az értekezlet, napirend­jét majd maguk a kormányfők szab­ják meg. Valamennyien nagy érdek­lődéssel 'várjuk majd, hogyan tár­gyalják meg ezt vagy azt, a kérdést, köztük azt a kérdést is, amelyről Rankine tír beszéli. Kérdés (Joseph Lash, a New York .Post tudósitója): Külügyminiszter úr, Ön szerdai beszédében kijelentette, hogy az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének kötelessége minél előbb meg­oldani a tajvani kérdést. Azt jelent’.-e ez,' hogy , ha, az Egyesült Nemzetek Szervezete olyan döntést hoz. amely nem felel meg a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság mostani állás­pontjának, akkor a Szovjetunió tisz­teletben fogja tartani ezt a döntése? Válasz: Az Egyesült Nemzetek Szer­vezete jól ismeri szerepéi az olyan fontos kérdésekben, amelyeknek fon­tos nemzetköz1 jelentőségük van. Ami Tajvan, sziget és a kínai partmenti szigetek kérdéséi illeti, úgy hiszem, hogy nagy jelentősége van Csou En- laj, a Kínai Népköztársaság minisz­terelnöke javaslatának, amely szerint Kínának és az Egyesült Államoknak közvetlenül kellene tárgyalnia. Az ilyen megbeszélések hasznosak lenné­nek és a béke szilárdításának érde­kében állnának, ez pedig minden népnek érdeke Kérdés (Edward P. Morgan. Ame­rican Broadcasting Company): Minisz­ter úr, úgy véli-e Ön, hogy e hét fo­lyamán San Franciscóban elértek valamit a kelet és nyugat- jobb, köl­csönös megértésének megteremtése te­kintetében? Ha igen. mit? Válasz: Ügy hiszem, hogy a San Franciscóban létrejött tárgyalások és kapcsolatok kedvező eredményekre vezetlek. Nehéz volna ezzel kapcso­latban valamilyen konkrét kérdésről szólni, minthogy a találkozások és kapcsolatok igen sok kérdést érintet­tek. Kérdés: (James Reston, a New- york Times szemleírója.) Uram, en­gedje meg, hogy két kérdést tegyek fel. Először: Nálunk jelenleg nagy­fokú érdeklődés tapasztalható az­iránt. ami nézetünk szerint nagy változás a szovjet külpolitikában, egyebek között Jugoszlávia, Ausztria és Németország vonatkozásában. Ivlivel magyarázható mindez? És a második kérdés: Amikor Ön azt mondja, hogy híve Németország bé­kés és demokratikus egyesítésének, jelenti-e ez a jelenleg Németország­ban uralkodó rendszer kiterjesztését egész Németországra? Válasz: Ami az első kérdést illeti, röviden válaszolok rá. Ha Reston úr részletesebben tanulmányozza az események menetét, akkor meglátja, hogy azok a külpolitikai intézkedé­sek, amelyeket a. Szovjetunió most foganatosított, következetes tovább­fejlesztését jelentik külpolitikájá­nak, a béke megszilárdítására irá­nyuló politikának, amelyet a Szov­jetunió változatlanul folytat. A második kérdésről: Ami javas­latainkat, a Szovjetuniónak Német­ország újraegyesítésére vonatkozó javaslatait illeti, mi a következő ál­láspontra helyezkedünk: Az egyesí­tett Németországra természetesen nem kell kiterjednie annak a rend­szernek, amely jelenleg Kelet- Németországban van, mint ahogy nem kell kiterjednie a Nyugat-Né mctqrszágban fennálló rendszernek sem, Hogy milyen rendszernek kell lennie és milyen rendszer lesz az egyesített Németországban, az olyan kérdés, amelypt magának a német népnek kell eldöntenie a szabad össznémet. választásokon. Végezetül a tudósítók köszönetét mondtak a sajtóértekezletért. (MTI) !. Cvranlrew'w, a ler gysl miniszterlaims elwöke es Neími indiai mmsi'erelnnk közös ny iatkezsto? irt alá Varsó (TASZSZ) Jozef Cyrankiewicz, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke és Dzsavaharlal Nehru, az In­diai Köztársaság miniszterelnöke június 25-én közös nyilatkozatot írt alá Varsóban. A nyilatkozat kijelenti, hogy Neh­ru miniszterelnök varsói tartózkodá­sa során beszélgetést folytatott a Lengyel Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnökével és a lengyel kormány tagjaival. E beszélgetések megmutatták, hogy mindkét kor­mányt béketörekvés és a béke fenn­tartásának akarata hatja át. A két kormányfő teljes mértékben megerősíti és elfogadja a már több ország által elfogadott öt elvet és kölcsönös kapcsolataiban ettől az öt elvtől vezérelteti magát. Mindkét kormányfő megelégedését fejezte ki afölött, hogy beszélgetést folytathattak egymással és kicserél­hették nézeteiket az őket kölcsönö­sen érdeklő kérdésekről. Meggyőző­désük, hogy a tárgyalások eredmé­nyei a két ország közötti kapcsola­tok további megszilárdulását és eképpen az egyetemes béke ügyét szolgálják. (MTI) Hja Erenbupg beszéde a béke-világtalálkozó ülésén •Helsinki (TASZSZ) A béke-világtalálkozó vasárnap délutáni ülésén egyebek között beszé­det mondott Ilja Erenburg szovjet író. Egyes országokban — mondotta Erenburg — eléggé befolyásos em­berek igyekeznek meghosszabbítani, sót fokozni a bizalmatlanságot, szí­tani az ellenségeskedés lelohadt tü- zét. megnehezíteni a közelgő tárgya­lásokat. Nincs szándékomban újsá­gokra hivatkozni, csupán arra szorít­kozom. amit az amerikai képviselő­ház külügyi bizottságának jelentése említ. Ez a bizottság két héttel ez­előtt azt tartotta, hogy semmi sem mozdíthatja elő jobban a közelgő tárgyalásokat, mint ha javasolják az Egyesült Nemzetek Szervezetének, hogy minősítse „agresszomak“ a Szovjetuniót. Néhány politikus azt hangoztatja, hogy a Nyugat katonai egyesítése szükségszerű, mivel „a kommunis­ták meg vannak győződve a kommu­nizmus végső diadaláról“. Ezt az ér­Helsinki (MTI) • A helsinki béke-világtalálkozó hétfőre virradóra megtartott éjsza­kai ülésén felszólalt Otto Nuschke, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökhelyettese. Többek között a következőket mondotta: — Mi, német békebarátok, azért hívjuk fel minduntalan a világ ér­deklődését a német kérdésre, mert a népek színe előtt rá akarunk mutat­na történelmünk fontos tanulságára. Németország, vagy Németországnak egy része a militaristák kezében mindig nagy veszélyt jelentett a né­met nép részére belső fejlődése és a szomszéd népek biztonsága szem­pontjából. Mi, Németország keled részében, új politikai útra léptünk, olyan politikát folytatunk, amely ki­zárja, 'hogy a német militaristák új­ra kezükbe ragadják a hatalmat. Meggyőződésünk, hogy ezzel lénye­ges ' szolgálatot teszünk az európai béke és biztonság ügyének. Yves Jouffa párizsi ügyvéd, Né­metország felfegyverzése ellen küz­dő zsidók nemzetközi bizottságának küldötte, részletesen ismertette azo­kat ' az embertelen intézkedéseket, amelyekkel a hitleri fasiszták majd­vet olyan gyakran ismételgetik, hogy válaszolni kell rá. Igen, mi szov­jet emberek hisszük, hogy a jövő azé a társadalomé, amelyben a termelési eszközök nem lesznek ma­gántulajdonban. E hit alapja az, hogy megértjük a társadalmi fejlődés tör­vényeit. Azt jelenti-e ez, hogy vi­lágnézetünk fenyegeti valamelyik államot? Soha egyetlen kommunista sem hangoztatott olyasmit, hogy egy országnak a társadalmi fejlődés ma­gasabb fokára való áttéréséhez há­borút kell kirobbantani. Ellenkező­leg, minden kommunista azt állította és azt állítja, hogy a háború, amely anyagi és kulturális értékeket pusz­tít el, ellensége a szociális haladás­nak. A genfi értekezlet összehívása — mondotta befejezésül Erenburg — ékesszólóan mutatja, mekkora ereje van a közvéleménynek. Nagymérték­ben tőlünk, a világ összes népeitől függ, meghozzák-e a tárgyalások azokat az eredményeket, amelyeket az emberek mind az öt földrészen várnak. (MTI) nem hétmillió zsidó férfit és nőt pél­dátlan kegyetlenséggel meggyilkol­tak. Nyikolaj, az orosz pravoszláv egy­ház metropolitája rámutatott, hogy tíz évvel a háború befejezése után az egykori ellenségek még mindig nem kötöttek békeszerződést, sok lelkiismeretlen profitvadászok új, még borzalmasabb háborúba akar­ják dönteni az emberiséget. Peter Klein luxemburgi küldött kifejtette, hogy a mindössze három- százezer lakossal rendelkező Luxem­burg békeharcosai elszántan küzde­nek a párizsi egyezmények politiká­ja ellen. Potamitisz, a ciprusi békebizottság elnöke azokról a terrorréndszabi- lyokról beszélt, amelyeket a brit hatóságok a szabadságukért küzdő ciprusi hazafiak és békeharcosok el­len alkalmaznak. Az éjszakai ülésen felszólalt még Williams (Délafrikai Unió), Kokka- lisz (Görögország), Glover (Ausztrá­lia), Hédi (Irak), Busono, a Nemzet­közi Diákszövetség és Nordmann, a Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetségének képviselője. (MTI) | BOLGÁR ELEK | 1955. június 26-án súlyos és hosz- szú szenvedés után elhunyt Bolgár Elek akadémikus, egyetemi tanár, a magyar munkásmozgalom régi har­cosa. Bolgár Elek 1883-ban Kassán szü­letett, 1918-ban lépett be a Kommu­nisták Magyarországi Pártjába, ahol éveken keresztül vett részt a párt agitációs és ideológiai munkájában. A Tanácsköztársaság idején külügyi szolgálatot teljesített. A fehérterror alatt kezdődött el 25 évi emigráció­ja. Hosszú ideig az osztrák, illetve a német munkásmozgalomban tevé­kenykedett, majd 1937-től a Szovjet­unióban, mint író és szerkesztő mun­kálkodott. Tudományos tevékenysé­get, mint a rosztovi egyetem taná­ra fejtett ki. A szovjet hadsereggel részt vett hazánk felszabadításában. Ezután Budapesten folytatta tudo­mányos működését, mint a Buda­pesti Tudományegyetem professzora. A felszabadulás után hosszú ideig diplomáciai tevékenységet fejtett ki több országban. Bolgár Elek elvtárs komoly érde­meket szerzett a magyar történet- tudomány, valamint az állami és jogtudomány fejlesztésében. 1949 óta a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A Magyar Népköztársaság kormánya Bolgár Elek elvtárs marxista tudományos munkásságát magasra értékelte és érdemei elisme­réséül Népköztársasági Érdemrend­del, valamint a Népköztársasági Ér­demérem bronz és ezüst fokozatával tüntette ki. Bolgár Elek a dolgozó nép becsü­letes, hű fia volt. Emlékét szivünk­ben megőrizzük. Andics Erzsébet, Béréi Andor, Fogarasi Béla, Gábor Andorné, Gergely Sándor, Gerő Ernő, G. Fazekas Erzsébet, Hevesi Gyula, Illés Béla, Kassai Géza, Kenyeres Julia, Lukács György, Rákosi Mátyás, Ráth Károly, Réti László, Révai József, Wagner Anna. * A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége fájdalommal jelenti, hogy Bolgár Elek akadémikus, az egyete­mes és diplomáciai történetnek ki­váló tudósa, a jogtörténet professzo­ra, hosszabb betegség után június 26-án elhunyt. Emlékét az Akadémia kegyelettel őrzi. A Magyar Tudományos Akadémia Bolgár Elek elvtársat saját halott­jának tekinti, temetésének időpontját később közli. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke: RUSZNYAK ISTVÁN akadémikus« A béke-világtalálkozó hétfőre virradóra megtartott éjszakai ülése Bulganyin elvtárs válasstávirata Hegedűs András elvtárs üdvözletére HEGEDŰS ANDRÁS ELVTARSNAK, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének. Budapest, Szívből jövő köszönetét mondok Önnek a 60. születésnapom alkal­mából kifejezett baráti üdvözletéért és jókívánságaiért. N. BULGANYIN, A Szovjetunió Minisztertanácsának elnök®, A TerineíőszGveík&?eii Tanács ttlkárságának leihívása a isz-eK lapitiak szármái teváhbianulására A Termelőszövetkezeti Tanács tit­kársága az alábbi felhívást intézte a termelőszövetkezetekhez: „A termelőszövetkezetek fejlődése, a gazdaságosabb termelés, a termés­hozamok növelése megköveteli, hogy a tagok közül minél többen sajátít­sák el a nagyüzemi mezőgazdasági termelés alapvető ismereteit, a mo­dern agro- és zootechnikai módsze­reket. Ennek biztosítására pártunk Központi Vezetősége a mezőgazda­ság szocialista átszervezéséről és a mezőgazdaság további fejlesztéséről hozott határozatában leszögezi, hogy az 1956-os évben ezer termelőszövet­kezeti tagnak kell elvégeznie a két­éves mezőgazdasági szakiskolát. A határozat sikeres végrehajtása érde­kében felhívjuk a termelőszövetke­zeteket. hogy minél több dolgozót je­löljenek ki erre a kitüntető feladat­ra. a kétéves mezőgazdasági szakis­kola elvégzésére. A tanulás a szakiskolán díjtalan, a kétéves kiképzés, taníttatás költsé­geit az állam viseli. A díjtalan ki­képzésen kívül azonban a zavartalan tanulás biztosítására szükséges, hogy az iskolában tanuló tagjaik részére a termelőszövetkezetek is ad iák meg a megfelelő anyagi támogatást. Fel­hívjuk tehát a termelőszövetkezete­ket, hogy a kétéves mezőgazdaság! szakiskolára küldött tagjaik részére az alapszabály 30. pontja értelmében az alábbi munkaegység-jóváírást biztosítsák: A nőtlen, illetve az olyan nős em­bert, akinek gyermeke, vagy eltar­tott családtagja nincs és felesége mun­kaképes, az előző évben teljesített munkaegységének húsz százalékát, a gyermekeiről, keresetképtelen család­tagjairól gondoskodó tanulót har­minc százalékos, indokolt eset­ben több, de ötven százaléknál nem nagyobb jóváírásban részesítsék. A nős vagy keresetképtelen családtago­kat eltartó tanuló családtagjainak biztosítsák a háztáji földet és a ta­goknak járó kedvezményekből (tej, malac, kedvezményes tüzelő) a tanuló családtagjait is részesítsék. Az iskolára javasolt termelőszö­vetkezeti tagnak a közgyűlés előtt kötelezettséget kell vállalnia, hogy az iskola elvégzése után azonnal visszatér termelőszövetkezetébe, ahol az iskolán nyert szaktudását a kö­zös gazdálkodás fejlesztésére fogja hasznosítani. Termelőszövetkezeteink az adott lehetőséget felhasználva mindent kö­vessenek el pártunk Központi Veze­tősége határozatainak maradéktalan végrehajtása érdekében." (MTI) Újabb segítség a családi lakőházépítkezésekhez Családi lakóházépítkezésmél a szük­séges feltételek — telek, építési anya­gok, stb. — biztosítása mellett ko­moly kérdésként merül fel, milyen is legyen az új lakóház, milyenre építsék, hogy tetvül-belül tetszetős legyen és kényelmes otthont nyújt­son. Ebben a kérdésiben nyújtanak se­gítséget a lakóházépítés céljára ké­szült típustervek. Hogy az építeni szándékozók a tí­pusterveket megismerhessék, a vá­ros- és községgazdálkodási minisz­térium 174 oldalas, 30 darab külön­féle típustervet tartalmazó tájékoz­tatót adott ki változatos alaprajzi és homlokzati megoldásokkal. A tá­jékoztató megtekinthető valamennyi megyei, járási, városi, városi kerü­leti tanács vb. város- és községgaz­dálkodási szervénél és a községi mérnökkel rendelkező községi taná­csoknál. A tájékoztatóban a típusterveknek megfelelő beépítési vázlatok is van­nak, amelyek megmutatják, hogyan helyezzük el az épületeket, hogy egészséges, napos szobákat kapjunk. Ha az építtetők a tájékoztató se­gítségével kiválasztották a megfe­lelő típustervet, a teljes tervanya­got 20 forint befizetése ellenében megkaphatják a megyei tanács vb, város- és közs ég gazdáik cdási osztá­lyán és a r iskolci városi tanács vb. város- és' községgazdálkodási osztá­lyán. A tipustervcsomagok tartalmazzák az összes részletrajzokat és adato­kat, amelyek alapján az épületet teljesen fel lehet építeni. Pontos út­mutatást nyújtanak mind az épít­tető, mind az építő iparosok részére az épület szerkezeteire, anyagára és a munkaidőszükségletre vonatko­zóan, részletezve, milyen és mennjd anyagra van szükség a kőműves-, szerelő-, vízvezeték- és csatornázási stb. metrikákhoz. A típustervek alapján történő építkezéseknél az építési engedély iránti kérelemhez nem kell a tervet benyújtani, csupán a típusterv jelét kell megadni. Ezenkívül mellékelni kell az építési helyszínrajzot, vala­mint az igazolást, hogy milyen cí­men jogosult a házhelyen építeni. A gyarmatosítók egymás között A Dél-Vieínamban egymás ell en uralmi harcot viselő francia és amerikai gyarmatosítók úgy teszne k, mintha azért harcolnának, hogy „megőrizzék a Nyugat tekintélyét Ázsiában“, — 30-án, csütörtökön délelőtt 10 órakor adják át Miskolcon rendel­tetésének a Major utca 100. szám alatt felépült, állatorvosi rendelő in­tézetet. Az Intézetet korszerűen fel­szerelték. — A miskolci szövetkezeti városi bizottság július 9-én a Rákóczi utca 12. sz. alatti klubhelyiségében szta- hánovista bált rendez, a ktsz-ek ki­háló munkásainak tiszteletére; SZOT utalványra és készpénzért szén, valamint tűzifa bármelyik Tüzép-tclepen állandóan kapha­tó. A miskolci Tüzép-telepek la­kosság részére fűrészelt tűzifát is kiszolgáltatnak. Közüietek a részükre kidiszponált szenet június 30-ig átvenni tartoznak az illetékes Tüzép-telepen,

Next

/
Thumbnails
Contents