Észak-Magyarország, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-28 / 150. szám

Xfedä, 1955. június 28. * AB.n«!55Z io 3 Háromnapos országos területi gyermekvédelmi ankétet rendeztek JWiskolcon Csütörtökön délelőtt Miskolcon, a szakszervezetek kultúrházának fel­díszített nagytermében kezdte meg munkáját a háromnapos országos te • rulett gyermekvédelmi ankét. Az ankéton résztvettek az ország minden részéből a megyei főorvosok, a kórházak igazgató főorvosai, ren- delöintezeti főorvosok, a megyei kór­házak gyermekgyógyász főorvosai, az anya- és csecsemővédő intézetek or­vosai, védőnői, a Vöröskereszt, a me­gyei tanács küldöttei csaknem négy­százan. AZ ANKÉT MEGNYITÁSÁN megjelent: dr. Román József egész­ségügyi miniszter, dr. Drexler Miklós egészségügyi miniszterhelyettes. Eésztvett a megnyitóünnepségen Földvári Rudolf élvtárs, az MDP Központi Vezetőségének tagja, a me­gyei pártbizottság első titkára. A háromnapos tanácskozást dr. Kende István, a megyei Semmelweis kórház igazgató-főorvosa nyitotta meg. Rámutatott: az országos ankét célja: értékelni azt a munkát, amit a csecsemők és az egy éven felüli gyermekek védelmére 1949-ben Bor­sodban kezdeményeztek először, de amely már az egész országban elter­jedt. A gyógyítás és megelőzés, vala­mint a tudomány és a gyakorlat egy­ségének szellemében foglalkozik leg­drágább kincsünknek, a gyermeknek egészségügyi védelmével. Dr. Román József egészségügyi miniszter a gyermekvédelem terén elért fejlődésről beszélt. A többi kö­zött elmondta, hogy a felszabadulás óta a gyermekkórházi ágyak száma megkétszereződött, a szülészeti osz­tályokon csecsemőrészleget létesítet­tek, kiszélesítették a gyermekorvosi szakrendelő-hálózatot. Több mint kétszeresére emelkedett a védőnők száma, megszervezték a mozgó szak­orvosi szolgálatot hazánkban. A bölcsődei férőhelyek száma ezerről 30 ezerre emelkedett. Mindennek eredményeként pedig a csecsemőha­lálozás arányszáma 1938-hoz viszo­nyítva 13.1 százalékról 6.1 százalék­ra csökkent. Foglalkozott a jövő fel­adataival is, melynek kidolgozásához ez az ankét Is nagy segítséget nyújt Felszólalt dr. Geggessi Kis Pál akadémikus, Kossuth-díjas, aki az or­vostudományi egyetem feladatait és lehetőségeit ismertette a csecsemő- és gyermekkori egészségvédelem és az orvostudomány területén. Az ünnepélyes megnyitó után az ankét megkezdte tudományos mun­káját. Első tárgysorozati pontként a területi munkaszervezés kérdéseivel foglalkozott. Ennek során az ország különböző részeiből: Budapestről. Pestmegyéböl, valamint Hódmezővá­sárhelyről és Veszprémből szólaltak Ónod — ahol 248 évvel ezelőtt tar­totta Rákóczi híres ország gyűlését, amelyen a Habsburg-ház trónfosztó_ sót mondották ki — vasárnap nagy esemény színhelye volt. Itt rendez­ték meg a miskolci járás fiataljai­nak béketalálkozóját. Ezen a törté­nelmi nevezetességű helyen gyűltek össze a fiatalok, hogy úgy, mint 1707-ben Rákócziék, az ország, sőt a világ dolgairól beszéljenek. ★ Délelőtt 9 óra. A MÁVAUT-buszok különjáratai egymásután gördülnek be a falu melletti tisztásra — ahol fel a kórházigazgató főorvosok: ho­gyan szervezték meg a kórházak és a terület kapcsolatát, milyen ered­ményeket értek el. Részletesen is­mertették a kórházaknak a csecse­mővédelembe való közvetlen bekap­csolásával elért eredményeket, me­lyek mindenütt a csecsemőhalálozás számarányának csökkenéséhez ve­zettek. , AZ ANKÉT MÁSODIK NAPJÁN a csecsemövédelem általános problé­máival, a csecsemőkorban fellépő táplálkozási zavarokkal, valamint a koraszülött csecsemők védelmével kapcsolatos kérdések szerepeltek a napirenden. Finnek során több mis­kolci gyermekgyógyász tartott elő­adást. lay többek között Kostyál I,ászló főorvos a csecsemők táplál­kozási zavarairól számolt be. .Rész­letes vizsgálat alá. vette Borsod me­gyében a csecsemők táplálkozásával kapcsolatos kérdéseket. Számos ér­tékes javaslatot is terjesztett, az an­két elé, megvalósítás végett. Igen nagy érdeklődéssel kisérték a jelen­levők dr. Veikéi László alorvosnak, a miskolci kórházban szerzett ta­pasztalatai alapján tartott beszámo­lóját a sorvadásos gyermek megbe­tegedések elleni küzdelemről. A ko­raszülöttek. kérdésével számos elő­adás foglalkozott, igen értékes ja­vaslatokat. téve az ezen a téren szükséges további intézkedésekre. SZOMBATON tartották az ankét, utolsó előadását. Ezen a napon az Mikor kezdjük az aratást ? egy éven felüli csecsemők védelmé­vel kapcsolatos kérdéseket vették tárgyalás alá. Ennek során különö­sen a bölcsődékkel és az iskolákkal kapcsolatos orvosi munkát vitatták meg. A miskolci I. kerület iskolaorvosi munkaközösségének tag­jai a miskolci iskolákban végzett test.mérési adatokról, valamint an­nak tanulságairól tartottak igen ma­gas színvonalú előadást, míg mások a gyermekek tbc. elleni védelméről szólották. A nagysikerű ankét tapasztalatait Loránth Imre, ez egészségügyi mi­nisztérium IV-es főosztályának vezetője foglalta össze, hangsú­lyozta, hogy az ankét igen hasznos volt — nemcsak mert megállapította az eddig elért eredményeket — hanem, mert meg­határozta a feladatokat is. Számos értékes, a gyakorlatban jól bevált ta­pasztalatot terjesztettek az ankét elé. Ezek értékelése és országos vi­szonylatban való bevezetése további igen eredményes segítséget nyújt a csecsemőhalálozási arányszám csök­kentéséhez, az egészségesebb gyer­mek neveléséhez. Bebizonyosodott az ankéton. hogy igen is szükséges a kórházak közvetlen segítő és irányító munkája a területen dolgozó gyer­mekorvosok részére, mert csak a kettőnek szoros együttműködése hoz eredményt a betegségek megelőzése­ben, illetve gyógyításában és a szűk séges utókezelésben. Siófokra szállították a sorsolási kerekeket A III. békekölcsön sorsolási kere­keit az előző húzás óta az Országos Takarékpénztár központjának pán­céltermében őrizték. A III. békeköl­csön -negyedik sorsolása előtt most két bizottsági tag jelenlétében Sió­fokra szállították a szerencsekere­keket, amelyeket a húzás kezdetéig — szerdán délután 4 óráig — a SZOT központi éttermének egyik külön szobájában őriznek. (MTI) Az ózdi martinászok befejezték első féléves tervüket Szombat reggel 6 óra. Az ózdi martinászok változatlan lendülettel folytatják a versenyt, a féléves terv határidő előtti teljesítéséért. A martin műszaki vezetői a, reggeli órákban jelentették, hogy még 22 tonna acél hiányzik a féléves terv teljesítéséből. Az olvasztárok izgatottan láttak mun. kához, mindegyik szerette volna lecsapolni az utolsó, hiányzó tonnát, A 10-es számú kemence nappalos műszakján dolgozó M. Kiss János olvasztár-brigádjánál éppen csapolás előtt álltak, Várkonyi József acélgyártó még pár lapáttal tett az adagra, majd. Kónya József sztahanovista esan póló 7 óra 20 perckor kinyitotta a 10-es számú kemence csapolónyílását ahonnan szikrázva tört ki a folyékony acél. Az ózdi martinászok tgrvtel­jesítéséhez szükséges utolsó tonna acélt is kitermelték. Az ózdi martiná­szok állták szavukat, több, mint öt nappal megelőzték az időt. Szombaton reggelre rendkívül szép eredményt jelenthettek. A féléves terv határidő előtti teljesítése, mellett, több. mint -2/0 tonna acélt termeltek a napi elő­irányzaton felül. A kemencék versenyében ezen a napon a legszebb ered. ményt a 11-es kemence három, olvasztárbrigádja érte el. * Ónodon talál kozott a miskolci járás ifjúsága A szemveszteség elkerülésének el­ső és legfontosabb módja, hogy az aratásra kerülő növényeket abban az időszakban vágjuk, amikor éré­sük még nem fejeződött be, a mag­vak a kalászból nem hullanak, a kalász nem törik és a teljes termés betakarításra kerülhet. A gabonák érésénél három sza­kaszt különböztetünk meg. Az ara­tás idejének helyes megválasztása érdekéiben jól kell ismerni ezeket az érési szakaszokat, hogy a legkedve­zőbb időben kezdhessük meg az ara­tást. 1 Az érés előtti szakasz — ame- L' lyet helytelenül mondanak te­jes érésnek — az, amikor a mag még zöld, s a maghéj tejes, csiriz- szerű híg nedvet zár magába. Ilyen­kor a gabonafélék kalásza, s benne a magvak, a szár, a levelekkel együtt teljesen zöld. A növény él és eljes mértékben asszimilál. Ilyenkor még nem szabad aratni, mert a mag nem. fejlődött ki teljesen, igen nagy a víztartalma, s ha beszárad, ocsú- vá esik össze. Ezt az érési állapotot tehát helytelenül mondják tejes vagy zöld érésnek, helyesebb az érés előtti szakasznak nevezni. 0 Az érés a viasz- vagy sárga- ~éréssel kezdődik. A terméshéj bben az időszakban már sárgább, a viaszérés végefelé pedig a fajra és fajtára jellemző színt veszi fel. A mag belseje a viasz- vagy sárgaérés kezdetén még tésztaszerű, de már nem ragad, ruganyos, később kemé­nyebb gumiszerű. A szem körömmel még szétvágható és belül olyan, mint a kemény viasz. Ez a viasz- vagy sárgaérésnek legfontosabb ismertetó- jele, de egyidejűleg meg kell vizs­gálni a szalma és a levelek állapo­tát is. A szalma és a levelek ilyen­kor sárgák, legfeljebb csak a leg­felső bütykök nedvdusabbak és zöl­dek. Q Viaszéréskor legkisebb a szem 1 * hullás veszélye. Az érésnek ebben a szakaszában a magban a tápanyagfelhaimozódás jóformán tel­jesen befejeződött és a további érés túlnyomórészt csak vízveszteséget jelent. A legtöbb gabonaféle ebben az időszakban aratható a legkisebb szemveszteséggel és a legjobb minő­ségben. A pelyvák a magvakat még szorosan zárják, a kalászok nem törnek, mert a szalma még rugalmas; A viaszérés idejének hosszúsága gabonafélénként és az időjárás sze­rint változik. A búzánál általában 4—8 napig tart, de túl forró kániku­lai időszakban ennél rövidebb is le­het. Az árpánál rövidebb a viaszérés időszaka és ezért van az, hogy az ár­pakalászok még a helyes időpontban kezdett aratásnál is a 4—5. napon már erősen törnek. A rozsnál a leg­hosszabb a sárgaérési szakasz, vi­szont az érés legkorábban kezdődik meg. A viasz- vagy sárgaérésben leara­tott gabona keresztekben 4—8 nap alatt utóérésen megy át és teljesen beérik. Az utóéréssel egyidőben mind a szem, mind a szalma kiszá­rad és alkalmassá válik arra, hogy nagyobb asztagba összehordjuk. Az utóérés befejezése után tehát mind az asztagbahordás, mind pedig a cséplés megkezdődhet. A viaszérés­ben levágott búza a keresztben nye­ri el jellegzetes piros színét és acé­losságát. Az árpa és zab az utóérés folyamán megszárad és jellegzetes szalmasárga színt vesz fel. A rozs­nál az utóérés legkevésbé jelentős, mert a rozsot a teljes érés kezdetén aratjuk. A gabonatáblákat az érés közeled­tével naponta többször át kell néz­ni. Az érési állapotról reggel a har­mat felszáradása után, majd még ugyanaznap délután, beesteledés előtt győződhetünk meg legjobban; Az érés közeledtével naponta két­szer is át kell vizsgáim minden ga­bonatáblát, mégpedig nemcsak a szé­lein, hanem a táblára behalgdva, a közepén is. A szemek, a kalászok és a szalma állapotáról megállapítható, milyen messzire van az aratás kez­detének időpontja és abban az órá­ban, amint viasz- vagy sárgaérés be­következett, indulhatnak a kaszák és aratógépek, majd amikor a viasz­érés a teljesérésbe megy át, indul­hatnak a kombájnok. Ifién is megrendezi!? az augusztus 20-i ünnepi vásárt Az elmúlt évekhez hasonlóan az idén ismét megrendezik a szokásos augusztus 20-i ünnepi vásárokat. Fő­ként állat- és kirakodóvásárok lesz­nek, de elhozzák szabad termékeiket a termelőszövetkezetek és az egyéni­leg dolgozó parasztok is. A földmű­vesszövetkezetek s az állami keres­kedelem nagyobb mennyiséggel és választékkal vonul fel mint a múlt években. A vásárok egyik érdekeasege less ä mezőgazdaság' kisgépkiállítás. Itt ekéket, boa vat, szivattyúkat, fű­kaszákat “"ta t mányfüllcsztőket, vil­lanymotorokat darálókat és más me­zőgazdasági eszközöket vásárolhatnak a helyszínen a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok. Az ünnepi vásárokat megyeszék­helyeken és nagyobb városokban tart­ják. (MTI) Mixtitidii HtlIIIUIIIHIMtl iliglilltUMIillllMHIIHIItHltHi Jtlűzaikkfpék a héketaláLktutépót tiliiiiiuimiittiiiuidiiimttttitmi Tóth Elek elvtárs, a miskolci já­rási DlSZ-bizottság titkára üdvözli az ifjúsági béketalálkozó résztvevőit, majd így folytatja: — A mai ifjúsági béketalálkozó nagy jelentőséggel bír. Nagy jelen­tőséggel bír, mert a DISZ II. kon­gresszusa után, az ötödik VIT előtt A bocsi általános iskola úttörői már, a szépen feldíszített színpad, a sátrakból áradó taci-pecsenye illata hívja, csalogatja a vendégeket. Az üzemek, a környező falvak fiataljai saját járműveiken érkeznek. Ki fel­lobogózott zöldgallyas tehergép­kocsin, ki szekéren, ki kerékpáron. Az előbb még majdnem üres zöld­pázsitot ellepik az emberek. Az egész tér egy színpom/pás virág­csokorra emlékeztet. A bányász­zenekar pattogó indulókat játszik. És a fiatalok még mindig jönnek. Egyre több, tarka népviseletbe öltö­zött leány, fiú olvad be a tömegbe. Valamennyien a színpad felé igye­keznek. Az óra mutatója alig ballag túl a ÍO-en, amikor a zenekar elhallgat g megkezdődik az ünnepség. jött össze, s napjainkban tárgyalnak Helsinkiben a világ békeküldöttei. Mire Tóth elvtárs befejezi beszé­dét, megérkeznek az úttörök és a sportolók. Szívet melegítő érzés vé­gignézni az úttörőkön, akik már a felszabadulás után születtek, akik a népi demokrácia' neveltjei. A bocsi fehér inges, piros nyakkendős út­törők hatalmas festményeket hoz­nak, melyek felszabadult 10 évünket regisztrálják. A zenekar a Himnuszt játsza. Közben a sportolók zászlójukat fel­húzzák az árbocra. Megkezdődnek a kultúr- és sport- bemutatók. A tömeg eloszlik. Min­denki odamegy, azt nézi meg, amire éppen kíváncsi. Vannak, akik a sza­badtéri színpad előtt foglalnak he­lyet, hogy a járás legjobb kultúr- csoportjaiban gyönyörködjenek, van­nak, akik a sportolóknak szurkol­nak. Olyan ember is van, aki a kesznyéteni halászcsárda vagy a sör­kert felé igyekszik. Sajóhídvég ónodtól nincs messze, toronyirányban körülbelül 10 kilo­méternyire lehet. A fiatalok gyak­ran átrándulnak az egyik faluból a másikba. (Különösen, ha van kiért.) De nem úgy Kanalas Gyuri bácsi, aki már 76-ik életévét ta­possa. Az ő lábai már hamar el­fáradnak. De amikor meghallotta, hogy Ónodon a fiatalok ünnepélyt rendeznek, elhatározta, ő is elmegy. Ügy is volt, Sajóhídvégröl ö volt az első, aki Ónodra érkezett, ifi fogadás, hajtotta a kíváncsiság V hogyan érezte magát Kanalas bácsi az ifjúság béketálálkozójánl Ezt kérdezzük meg tőle. — Már nem vagyok „inai gyerek“ ■le még ilyen szépet nem láttam. No ■'ehát miért éppen engem kérdez­nek? — Szeretnénk megírni az újság­ban. — Hátha újságba írják meg, ak­kor azt is vegyék bele, amikor év fiatal voltam, nem. volt ilyesmi. A fiatalság csak akkor szórakozott, lv lakodalom volt a faluban. — No és mi tetszett a legjobbanJ — Minden. A táncosok úgy rakták a lábukat mint a cséphadaró, meg a sportosok is értették a dolgukat. Azt is írják meg, hogy az Űj Élet termelőszövetkezetnek vagyok a tag­ja, tavaly 300 munkaegységem, volt, s a nyáron még szeretném meg­fogni a kasza n gélét. •¥ A kesznyéteni halászcsárdába két fiatalember lép be. Két pohár sört kérnek. — De nem akármilyet. A habot alulra s jó hideg legyen, — jegyzi meg a vállasabb. , A kiszolgáló érti a viccet s meg­nyugtatja őket) úgy lesz. Beszélget­nefc. Régi barátok lehetnek, vagy talán falubeliek is. — No és nem bántad meg, hogy bányász lettél? — kérdezi a nyur­gább. — Nem! Szép élet az! A múlt hó­napban több, mint 3000 forintot ke- restem. — És nálatok, a csoportban mi új­ság? gon nevettek, mosolyogtak, most pe­dig az arcuk szinte ünnepélyes. Amikor közelebb értem hozzájuk, megértettem komolyságuk okát. Horváth Imre tanító elvtárs szavait figyelték, aki a várról, Rákócziról, az ónodi országgyűlésről beszélt nekik. — No, ki emlékszik rá, mikor volt az ónodi országgyűlés? Firtó Margit szinte gondolkozás nélkül vágja rá: — 1707-ben. — Ki volt Rákóczi legvitézebb al­vezéret — Esze Tamás, — válaszolja egy másik leány. Girincsi lányok Hudák László Rákóczi tisztiiskolás fiatallal — Készülünk az aratásra. Majd a béketalálkozóról, Ónodról beszélgetnek. Szó esik a politikáról, otthonról, közös ismerősökről — no és a szerelemről. Hiszen oly termé­szetes ez két fiatalember beszéd­témájában! * A gesztelyi népviseletbe öltözött leányok, akik az előbb még a „Plety­kás“ című táncot ropták a szabad­téri színpadon, most a várba sétál­nak. Alig ismerem meg őket. Mint­ha megváltoztak, megkomolyodtak volna. Az előbb még csilingelő han. ... És felelevenednek a közel 250 esztendővel ezelőtti történelmi idők. Az ónodi ifjúsági béketalálkozó jól sikerült, a fiatalok jól érezték magukat. Elsősorban dicséret illeti a miskolci járási DISZ-bizottságot, Dicséret illeti azokat a kutt úr mun­kásokat, sportolókat, s mindazokat, akik a béketalálkozó műsorszámgi- ban szerepeltek, igyekeztek szín­vonalasabbá, szebbé tenni az ifjúság ünnepét. FODOR LÁSZLÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents