Észak-Magyarország, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-10 / 108. szám

Redd, 1955. május 10. *,SZAKMAGI ARO RSZÄG 3 Teljesítsék minden részletében évi tervüket a borsodi bányászok ! Bányász-nagyaktíva értekezlet Miskolcon Az elmúlt napokban a SZOT mis­kolci székházában, a megyei párt- végrehajtóbizotLág rendezésében me_ gyei bányász nagyaktíva értekezletet tartottak, amelyen resztvettek a bá­nyák gazdasági vezetői, pártfunkció- náriusai és élenjáró dolgozói. Föld­vári Rudolf elvtárs, pártunk Köz­ponti Vezetőségének tagja, a megyei pártbizottság első titkára nyitotta meg az ülést. Méltatta az értekezlet fontosságát, ismertette feladatait. A megbeszélés célja, hogy fel­hívja a megye szénbányászaid- nah figyelmét az éves terv min- (len részletében való teljesítésére, az első negyedévi adósság lörlesz. lésére s arra, hogy idejében fel. készüljön a második ötéves terv beindítására. Földvári elvtárs üdvözölte Kocsis Ferenc elvtársat, a szénbányászati miniszter első helyettesét, Blaha Béla elvtársat a bányász szakszervezet el­nökét, Vándor Béla elvtársat, a Köz­ponti Vezetőség ipari és közlekedési osztályának küldöttjét, a tanácskozás valamennyi résztvevőjét. Ezután fel­kérte Fehér László plvtársat* a me­gyei párt-végrehajtóbizottság ipari és közlekedési osztályának vezetőjét be­számolójának megtartására. Legfőbb feladat a teljesítmények növelése A beszámoló foglalkozott megyénk Szénbányászatának előző évi munká- jávSl, értékelte a Központi Vezetőség titkárságának múlt évi határozata nyomán született eredményeket, majd ismertette a szénbányászat központi feladatát. — Szénbányáink legfőbb feladata — mondotta Fehér elvtárs — a teljesít­mények növelése az elővájásokon, a szénfejtéseken és a szállításnál. Miért ez a föfcladat szénbányáink előtt! ELŐSZÖR: A széntermelés szaka­datlan fokozását nem lehet csak a nujnkáslétszám emelésével biztosítani. A termelés állandó növelésének nem ez, hanem a teljesítmények emelke­dése a fő biztosítéka. A munkáslét­szám növelése egyre szükebb lehető­ségekre épül, a teljesítmények fokozása előtt viszont korlátlanok a lehetőségek. Vegyük példának a Borsodi Szén­bányászati Trösztöt. A tröszt jelenleg KIM nkásh ián nyal küzd, több mint 1000 mnnkást kér a minisztériumtól. Ugyanakkor a 'produktiv munkán dolgozók tel- jesitményének csupán 5 százalé­kos emelése (évi átlagos szin­ten) 200 új bányász munkájával jelentene többet. Ez az 5 száza­lékkal nagyobb fejtél jesítmény csak 20—25 lapáttal több szén ki­termelését jelenti egy műszakban, egy-egy bányásznál. MÁSODSZOR: Szénbányáink adóv­ilágának törlesztéséhez, a tervek tel­jesítéséhez is a fej teljesítmények nö­velésére van szükség. Az év hátra­lévő hónapjaiban törleszteni kell az első négy hónap adósságát is. A borsodi tröszt adósságának tör­lesztéséhez a jelenlegi teljesítmények fölött naponta 122 kg-al kell több szenet adni egy-egy szenelő munkás­nak. HARMADSZOR: Második ötéves ter­vünk teljésitésének biztosításához az év végéig elegendő mepnyiségű szén- vagyont kell feltárnunk. Az adósság törlesztése, a tervek minden részleté­nek feltétlen teljesítése mellett bizto­sítani kell a jövő évek terveinek teljesítését is. Ezért növelni kell a íejteljesitményeket az elővájásokon. NEGYEDSZER: A fejteljesítmények emelése az elővájásokon. fejtéseken és a szállításnál az önköltségcsök­kentés egyik döntő tényezője. Ha több szenet termelünk, akkor csökken az egy tonnára eső szén költsége, te­hát nemcsak több. hanem olosóbb szén jut a lakosságnak, az iparnak, a közlekedésnek. ÖTÖDSZÖR: Amikor teljesítmény emelésről beszélünk, akkor a termelé­kenység emeléséről van szó szénbá­nyáinkban. Enélkül nem hajthatják végre eredményesen bányászaink a Központi Vezetőség márciusi határo­zatát, nem termelhetnek több, jobb, olcsóbb szenet, enélkül nem járulhat­nak hozzá a jólét további növelésé­hez, hazánk gazdasági cs védelmi ere­jének emeléséhez, békénk védelméhez. Rendet, szilárd fegyelmet kell teremteni bányáinkban! Fehér elvtárs a termelékenység kér­désével foglalkozott. Rámutatott arra, hogy mit kell tenni a borsodi bányák­ban a teljesítmények növelése érde­kében. Többek között a következőket mondotta: — Első feladatként meg kell teremteni a műszaki vezetők és a fizikai dolgozók szi­gorú fegyelmét. Bendel, sziláid fegyelmei kell teremteni bányá­inkban! A fegyelem lazasága egyik súlyos fekezője a bányák tervteljcsítésének, különösen a tavaszi és a nyári hó­napokban, a nagy mezőgazdasági munkák idején. Ilyenkor a vezetők einézöbbek, libcrálisabbak mint. más­kor. Csak olyan vezető követelheti meg jogosan a fegyelmet, aki maga is megtartja annak követelményeit. Vajon nem nöne_e a teljesítmény, ha a mostani 70—80 százalék helyett 100 százalékig kihasználnák a munka­időt egyes bányákban? Nem keresne-e ilyen üzemben egy bányász 10—20 forinttal többet naponta! Nem a szén önköltségét csökkcntenék-c a lopás, a pazarlás felszámolásával? Kétség­telenül igen és jól járna vele az állam és a bányász is. Es mégis: 1954 első negyedévében a két 1 trösztnél 124.000 volt a kieső mű­szakok száma. Ez egy tonnás fej­tei jesítmenny el számolva 124.000 tonnát jelent, több mint kétsze­resét a borsodi bányák ez évi adósságának. A bánfaival igazgató és főmérnök több mint 10.000 forint értékű bánya­fát tulajdonított cl, amivel súlyosan megkárosította az államot, dolgozó népünket. delkezésre álló szovjet tapasztalato­kat. A hatékony, szakszerű, a kérdé­sek mélyére hatoló, a bányák egész kollektíváját bevonó pártellenőrzés és pártirányítás nélkül beszélni sem le­het a tervek teljesítéséről, munkánk megjavításáról. Az év hátralévő 8 hónapjában a termelés pártellenőrzésének alapja az éves vállalás legyen minden bányában. A termelés pártellenörzése színvona­lának emelése a pártszervezeteken, a trösztök gazdasági és műszaki veze­tőin múlik. A pártszervezetek vezetői nocsak akkor figyeljenek fel a bajok­ra, amikor azok már veszedelmeden megnőttek, hanem csirájában számol­ják fel azokat. Ehhez szakmailag is képzett politikai vezetők kellenek, akik értékelni tudják, támogatják a dolgozók kezdeményezéseit, elmélyül ­ten elemzik a hányák helyzetét, bo­nyolult feladatait. Csakis a helyzet alapos elemzése ulán tudják helyesen meghalározni vezető pártszerveink a politikai mun­ka konkrét tartalmát, feladatait és módszereit, összekapcsolni a politika: és gazdasági munkát. Végül hangoztatta Fehér elvtárs, hogy a politikai iömegmunka is a tel­jesítmények emelését kell elő­segítse. Mozgósítson a termelés párteilcnőr- zése által feltárt és meghatározott gazdasági és műszaki feladatok vég­rehajtására. E nélkül a politikai tömegmunka öncélúvá válik, nem szolgálja a szocializmus építését. Sok­kal jobban kell tudatosítanunk a bor­sodi szénbányák jelentőségét azt, hegy a borsodi hőerőmű, a vegyiművek, a tiszapaikonyai erőmű szénszük­ségletét a borsodi bányáknak kell fedezni. Ehhez fegyelmezett,, szorgalmas mun­kára van äzükscg. Jól ismerjük bányászaink vélemé­nyét, gondolkozását. Ezért javasoljuk a beterjesztett határozati javaslatban a következőket: — Üzenjük Itákosi elvtársnak, aki az elmúlt ősszel közöttünk járt, hogy útmutatásait megszívleljük, Az cv végére felemeli fővel, büszkén fogjuk jelenleni, hogy a borsodi bányászok becsülettel eleget tettek haza iránti kötelességüknek, Rákosi elvtárs meg­bízatásának. Fehér elvtárs beszámolója után hozzászólások következtek, amelyek során az Ózdi Szénbányászati Tröszt párosversenyre hívta ki a Borsodi Szénbányászati Trösztöt. A párosver­seny vasalásnak és az aktíva ülés felszólalásainak ismertetésére lapunk legközelebbi számában visszatérünk. „Csatlakozunk a húsz budapesti üzem felhívásához A Borsod* 4baú.j-Zemph*u megyei hányászaütiva határozata Sok dolgozó, amikor az államot megkárosítja, nem gondol családjára, arra, hogy mit vészit fegyelmezetlen­sége, hanyagsága következtében. Imre Mihály volt mártabányai vájár 19;>4-ben 6 napos kimaradása miatt 8 tagú családjának 3776 forint kárt okozott, mert elesett 6 napi bértől, a fizetett szabadságtól, a híjségpénztől, az étkezési pénztől, a prémiumtól, a 18 mázra illetmény széntől és meg kellett téríteni neki a kiadott munka­ruha árát is. Fehér elvtárs ezután rámutatott arra, hogy a fegyelem megszilárdítá­sának, a teljesítmények növelésének legalapvetőbb feltétele a bányászok­kal való törődés, a bányászok növekvő anyagi és kulturális igényeinek maxi­mális kielégítése. Hangsúlyozta: nem kérhetünk egyre több, jobb és olcsóbb szenet a bányászoktól anélkül, hogy a munkavédelem­ben, a szociális és kulturális el­látásban, anyagiakban ne juttat­nánk egyre többet, jobbat a bá­nyászoknak. 1955_ben 22 millió 941.000 forintot for­dítunk a két tröszt bányaüzemeinél kommunális, szociális, kulturális fej­lesztésre, a tanácsok és a szakszerve­zet költségvetésén kívül. A bányászokról való gondoskodás megjavításának alapvető feltétele, hogy az illetékes pártbizottságok, a bányász pártszervezetek összefogják valamennyi állami, társadalmi szer­vet és az alapvető feladatok meg­oldására koncentrálják ezek össze­fogott, helyesen irányított erőit. Erősítsük, szélesítsük mindenütt a munkaversenyt A szocialista munkaverseny fontos­ságáról szólt, ezután. A versenyt a teljesítmények növelésének szolgála­tába kell állítani — mondotta Fehér elvtárs. Ennek érdekében arra kell ösztönözni a bányák dolgozóit, hogy csatlakozzanak a tel jesit menyek emelésére indított mozgalmakhoz, elővájáson a 100 méteres mozga­lomhoz, fejtésen a pétitek- és u melegcsákány váltás-mozgalomhoz, szállításon az aranycsille-mozga- lomhoz. Az elővájásokon cs a fejtéseken el kell terjeszteni a millszekundos rob­bantás módszerét, erősíteni kell a „Légy jó gazdája a bányagópeknek“- mozgalmat. Fokozzuk, szélesítsük az elhanyagolt Sztahánov-mozgalmat bányáinkban. A teljesítmények eme­léséért folyó harcban emeljük szta­hanovistáink számát. Az elmúlt évben Ormoson például egy sztahánovista sem volt, mert nem értékelték ered­ményeiket, holott sokan elérték a sztahánovista szintet. A teljesítmények emeléséért folyó hare győzelmét a kommunisták helyt­állása, kezdeményezése, példamuta­tása és a kommunistákhoz csatlakozó DISZ-isták döntik el. ök csatlakozza­nak tehát elsőnek az éves terv min­den részletében való teljesítéséért in. dított versenyhez, gondos egyéni vál­lalások alapján. Mutassanak példát a kommunisták és a DISZ-isták vállalásaik teljesíté­sében. A pártszervezetek biztosítsák a vállalások teljesítésének rendszeres ellenőrzését, értékelését, nyilvánossá, gát a taggyűléseken, a pártcsoport- értekezleteken, a sajtóban és a rádió, brtn. Fehér elvtárs rámutatott arra. hogy a szénbányászat évi tervének teljesí­tése attól is függ. hogy a választott vezetőszervek és bányász pártszerve­zetek elsajátítják-e. alkalmazzák-e minden esetben a termelés pártellen- örzésének bolsevik módszerét, a reu­A megyei pártbizottság irányítása mellett számotvetettünk eddigi mun­kánkkal és a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége 1955. évi március 4-i határozatának vég­rehajtása érdekében a következő határozatot hoztuk: I 1954-ben es 1955. 1. negyed- évében adósai maradiunk ha­zánknak, dolgozó népünknek. 1955 első négy hónapjában 59.903 tonna szénnel adtunk kevesebbet a terve- j zettnéi. Bányáinkban jelentősen nőtt a szén önköltsége, csökkent a fejteljesítmény, romlott a szén mi­nősége. Az utóbbi években csökkent a bányagépek kihasználási foka, nem használtig, ki megfelelően a fi­zikai munka könnyítése, a ter­melékenység emelése és ezzel szo­ros összhangban a bányászok kere­setének növelése érdekében rendel­kezésünkre bocsátott új technikát. Súlyos károkat okoz még számos ve­zető és bányász fegyelmezetlensége. Komoly bibi*. vannak a bányászok­ról való gondoskodásban is. O Hibáink leküzdésére a párt- szervezetek irányításával a KV határozatai alapján már eddig is több intézkedést tettünk, melyek kezdeti eredményekhez vezettek. 1955. első négy hónapjában a Bor­sodi Szénbányászati Tröszt 5 vál­lalata, 9 953,5 tonnával túlteljesítet­te tervét. Az ózdi tröszt áprilisi tervét 102.4 százalékra teljesítette. A tervüket teljesítő, túlteljesítő bá­nyákban nőtt vezetők és a bányád szók l.ercsete. 1955. I. negyedévé­nek jó munkája alapján élüzem kitüntetést kapott a szuhakállói és a lyukói vállalat, az ormosbányai vállalat pedig elnyerte a szénbá­nyászati tröszt vándorzászlaját. Egyes bányáinknál kezdeti ered­ményeket érlek cl az önköltség csök­kentésében, a fejtei jesítmény e1. emelésében, a minőség javításában, a íwunkaíegyelem megszilárdításá­ban. Megváltozott a vezetők vélemé­nye is. Elismerik, hogy a tervek tel­jesíthetők, bátrabban veti.; fel saját hibáikat, nemcsak az objektív nehéz­ségekben keresik a lemaradás A alt. Ez a legfontosabb előfeltétele a hi­bák kijavításának, a fordulat meg­teremtésének. 9 Eddigi erőfeszítéseink meg- teremtették ezévi adósságunk törlesztésének, az éves terv összes előirásaina.. és a II. öt éves tervre való reális felkészülésünk minden feltételét. Ezért elhatározzuk, hogy csatlakozunk a 20 budapesti üzem felhívásához és a következő kötele­zettségek teljesítését vállaljuk: a) Az adósság törlesztése érdeké­ben: az ózdi tröszt április 1-től hónapról-hónapra egyenletesen fog­ja teljesíteni előírt tervét, a borsodi tröszt pedig első négy havi adós­ságát a következő ütemben törlesz­ti: június 15-re, pártunk ifjúsági szövetsége II. kongresszusának tisz­teletére 9000 tonnát; augusztus 20-ra, az alkotmány ünnepének tisztele­tére 13.000 tonnát; szeptember 4-re, a bányásznap tiszteletére 4615 ton­nát; november 7-re a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordu­lójának tiszteletére 11.000 tonnát, és december 21-ig a hátralévő 8222 ton­nát. b) A fejteljesitmények növelése érdekében; A normájukat nem teljesítők szá­mát a jelenlegi 4594-ről azaz 51 szá­zalékról december 31-ig fokozatosan, S420-ra, azaz 38.6 százalékra csök­kentjük az élenjáró munkamódsze­rek elterjesztésével, a munkahelyek tervszerű előkészítésével, a munka­körülmények javításával, szaktanfo­lyamok szervezésével és a munkafe­gyelem megszilárdításával, 1955. vé­gére lényegében felszámoljuk az igazolatlan hiányzást és megyei j szinten az összmüszakokhoz viszo­nyítva 7,9 százalékra csökkentjük az Összhlányzbk számát, nem számítva ide a fizetett szabadságot. Az új technika kihasználása vé­gett, fontosabb gépeink kihasználási fokát lényegesen emeljük. A folya­matos, gépszállitás arányát a terv állapján negyedévről negyedévre emeljük, A kézifurást év végére gyakorlati­lag mindkét tröszt megszünteti. A borsodi tröszt a gépi jüvesztés ará­nyát az I. negyedévi 1.3 százalékról 5.1 százalékra, a gépi rakodás ará­nyát 3 százalékról 6.1 százalékra fo­kozza a negyedik negyedévben. 1955. év végére 860.000 tonna sze­net termelünk millszekundos rob­bantással. A januárihoz képest 1955. augusztus 1-re 860-al csökkentjük a mai inproduktiv műszakok számát. Ezekkel az intézkedésekkel a bor­sodi tröszt összüzemi tel jesítmény ót 0.934 to/műszak, produktív teljesít­ményét 25 to/műszak évi átlagos szint­re. az ózdi tröszt összüzemi teljesít­ményét 0.670 to/műszak, produktív teljesítményét 2.15 to/műsza., évi átlagos szintre emeli. c) Az önköltség csökkentése ér­dekében: A béralaptullépés felszámolásával, a bányafa felhasználására előírt nor­mák szigorú betartásával és csök­kentésével, a különféle költségek csökkentésével a borsodi tröszt által termelt szén tonnája 1955 végére 147 forintra, az ózdi tröszt által ter­melt szén tonnája pedig 224 forint­ra csökken. Ezzel ez önköltségi tervhez képest év vegéig 1 070.000 forintos megta­karítást erűnk el. d) A minőség javítása érdeké­ben: Megfelelő válogatással és osztá­lyozással, az átvétel szigorításával a borsodi és ózdi trösztnél a jelenlegi 2.29, ill. 2.80 százalékról 2.2, ill. 2.5 százalékra csökkentjük a pala tartal­mat. Ezekkel az intézkedésekkel a bor­sodi tröszt által termelt szén 1955. évi átlagos kalória értéke 2.956-ra, az ózdi tröszté 3.455-re emelkedik. e) A második ötéves terv telje­sítésére való felkészülés és az egyenletes tervteljesítés érdekében: A borsodi tröszt összes évi vágat- bajtási tervét 103 százalékra, az ózdi tröszt 105 százalékra teljesíti a szakmai terv előírásainak szigorú betartásával. A fővágatok kihajtá­sának tervét az ózdi tröszt 105 szá­zalékra, a borsodi tröszt 100 száza­lékra teljesíti. A frontfejtések hom­lokhosszát az év végére 1942 méter­ről 2 528 méterre növeljük. f) A munkakörülmények és mun­kabiztonság a bányászokról való gondoskodás lényeges javítása érde­kében: Ez évben 22 941.000 forintot fordí­tunk lakásépítésre, munkavédelmi, egészségügyi, sport, kulturális cs egyéb szociális célokra. Ezen ösz- szegből épül többek között a királdi bölcsőde, kultürház és uszoda, a somsályi szolgálati lakások, a far- kaslyuki és egercsehl korszerű sport­uszoda, az alberltelepi, sajókazgi és „urityáni kultúrház, a perecest böl­csőde, orvosi rendelő, mentőállomás és az új üzemi étkezde. A borsodi tröszt ezenkívül 254-000 forintos költséggel 409 bányászgyer­mek nyári üdültetését, a tröszt szak- szervezeti bizottsága 1000 dolgozó üdültetését és 140 dolgozó szanató­riumi kezeltetését biztosiíja össze­sen 631.000 forintos költséggel. A megyei tanács ezévi költségveté­séből a bányatelepek és bányászlak- ta községek szociális, kulturális cs egészségügyi helyzetének megjavítá­sára 20 millió forintot fordít. A megyei tanács 63 millió forintot kitevő, 1955. évi beruházási kereté­nek több mint 1/6-od részét, vagyis kereken 11 millió forintot fordít bá­nyásztelepülések beruházására, amely összegből több mint 1 millió fo­rintért Kurityánban vízművel. Ru- dolftelepen kéttantermes iskolát, Borsod nádasdon 460.000 forintért utat, Berentén kéttantermes isko­lát, félmillió forintnál többet fordít a sajókazai, farkaslyuki, ormosbá­nyai, rudabányai bányász saját há- z:*, vízellátásának biztosítására. Az cdelényi. ózdi és putnoki já­rások b; J íyász-te.tipülési költségére több mint 300.000 forintot, állami kezelésre, utak, hidak vagy lakóház felújítására 900 000 forintot fordít. A községpolitikai tervek céljára több mint 9 millió forintot irányoz elő, a helyi oktatási, népművelési, közlekedési és egészségügyi viszo­nyok megjavítására. Ennek keretében: Putnok község­ben 192000 forintot fordít kultúr­ház felépítésére és hangoshiradóra, Sajókazán 232.000 forintért másfél Ion járda építésére, Bánhorváton 30.000 forintért kultúrházat épít. A E célkitűzések teljesítése és-*1' túlteljesítése érdekében egész évre szóló páros versenyszerzödést kötnek egymással a borsodi és az ózdi trösztök, az egyes bányavállala­tok, az elövájó, fejtő és szállító csa­patok, Versenyüket a megyei párt- bizottság által szervezett és irányí­tott bizottság dekádonkint, havon-* kint és negyedévenkint fogja érté­kelni és nyilvánosságra hozni. A bányászaktiva felszólít minden bányászt, minden vezetőt. minden sztahanovistát, újitót, hogy csatla­kozzon a több, jobb, olcsóbb szénért vívott nemes versenyhez. Meg va­gyunk győződve, hogy a borsodi szénmedence annyi széncsatát győ­zelemmel megvívott bányászai c cél­kitűzések maradéktalan végrehajtá­sával egységesen sorakoznak fel a Központi Vezetőség mögé és hozzá­járulnak a szocializmus további épí­téséhez. a jólét növeléséhez, békénk védelméhez. Üzenjük Rákosi elvtársnak, aki az elmúlt ősszel közöttünk járt, hogy útmutatásait megszívleljük és az év végére felemelt fővel, büszkén fog­juk jelenteni: a borsodi bányászok becsülettel teljesítették a hgza iránti kötelezettségüket és a Rákosi elvtárs által adott megbízatást! Miskolc, 1955. május 7. A BORSOD-ABAUJ-ZEMPLEN- MEGYEI BÁNYÁSZ AKTÍVA- ÜLÉS 280 RÉSZTVEVŐJE. Rendelet a magán kisiparosok és kereskedők általános jövedelemadó fizetési kötelezettségéről A pénzügyminiszter rendaletet adott ki a magániparosok, illetőleg kereskedők általános jövedelemadó fizetési kötelezettségéről. A rendelet értelmében az alkalmazottat foglal­koztató magán iparos, illetve keres­kedő az egyébként járó általános jövedelemadón félti] az első alkal­mazott után havi négyszáz, a máso­dik alkalmazott után további nyoic- i száz és minden további alkalmazott J után további ezer forint általános jövedelemadót köteles fizetni. Al­kalmazottnak számít nemcsak a szakmunkás, hanem a segédmun­kás és egyéb munkavállaló is. A rendelet ismerteti azokat az eseteket, amelyekben nem kel! az alkalmazottak .után járó általán» jc edelemadót kivetni. A rendelet szabályozza a kisiparosok pénztár-. kvnywezetési kötelezettséget is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents