Észak-Magyarország, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-08 / 107. szám

Vasárnap. 1955. május 8. ÉSZAKMAGYARORSZÁG 3 A Központi Statisztikai Hivatal jelentése (Folytatás a Z. oldalról.) tér teljesítménye 79,3 százalékkal, a tehergépkocsiké 235.5 százalékkal, a hajóké 104.5 százalékkal nőtt a terv­időszak alatt. A vasutak utasforgalma 1949-ről 1954-re 83.6 százalékkal, a repülésé 212.1 százalékkal nőtt. A távolsági autóbuszok 1954-ben hétszerannyi utast szállítottak, mint 1949-beu. A tervidőszak alatt a közlekedés fejlesztésére: utak, hidak építésére, a járműpark növelésére és a posta- hálózat bővítésére 8.7 milliárd forin­tot fordítottak. Ebből az összegből az ötéves tervidőszakban újjáépítették a legfontosabb dunai és tiszai hidakat, köztük a borárostéri Pefőfi-hidat, a bajai és dnnaföldvári hidakat, a pol­gári Tisza-hidat. Felépítették a Sztá- lin-h’dat és a Csehszlovák Köztársa­sággal együttműködve a komáromi Duna_hidat. Az ötéves tervidőszak végén befejezés előtt állt az újjáépí­tett újpesti (északi) összekötő vasúti híd. tíj vasútállomások épültek, ille­tőleg jelentősen bővültek, például. Sztál invárosban, Kazincbarcikán, Szé­kesfehérvárott, Komlón, Miskolcon, Budapest-Ferencvárosban, Záhonyban slb. Az úthálózat öt év alatt 1100 kín­ról bővült: elkészült többek között- a Szekszárd—Pécs, a Balatonk»resz4úr Nagykanizsa és Miskolc—Sátoraljaúj­hely közötti müút. Számos új közle­kedési eszközt helyeztek üzembe. A POSTA öt év alatt a távbeszélő- központok befogadóképességét 78.2 százalékkal — ezen belül a főközpon­tokét 43 százalékkal, az alközpontokét 173 százalékkal — növelte. A he'r- közi légvezetékes hálózat hossza 47 százalékkal, a helyi hálózaté Buda­pesten 40 százalékkal, vidéken 44 szá­zaikkal növekedett. A rádiók teljesítőképessége a terv­időszak alatt elsősorban a diósdi és a la’atonozabadi adók üzembehelyezése révén 119 százalékkal, 394 kvv-tai nőtt. 1954-ben megindultak a kísérleti tele­víziós adások. V, A lakosság anyagi helyzetének alakulása, szociális és hu túrái is eredmények Az ötéves tervidőszakban javult a lakosság anyagi ellátottsága. Jelen­tősen nőtt a foglalkoztatottak száma: 1949-ben azaz keresőre 128, 19á4_uen 119 eltartott jutott. Növekedett a munkások és alkalmazottak átlagos keresete. Az árutermelés és ezen he­lül a piaci felhozatal növekedése je­lentősen növelte a parasztság jövedel­mét is. Az ötéves tervidőszakban az egyéni jövedelmeken túlmenően igen jelentős volt azoknak a közvetített juttatások­nak az értéke, amelyekben a dolgo­zók az állami költségvetésből és vál­lalati eszközökből a munkabéren és fizetésen fe'ül részesültek A társada­lombiztosítási juttatások, ingyenes orvosi segítség a különböző segélyek és jutalmak, újitási díjak, munka­ruha és védőétel juttatások, az étkez­tetési hozzájárulás, ingyenes vagy kedvezményes beutalások szanató­riumokba és üdülőkbe, az ösztöndíjak és egyéb kedvezmények állandóan növekvő mértéke jelentősen fokozta a lakosság anyagi jólétét. A lakosság megnövekedett vásárló­erejét fejezi ki az áruforgalom növe­kedése: a kiskereakedei rm változásán árakon számítva — 1954_ben 31 szá­zaikkal több árut adott el, mint ]9-ül_ben. 1934-ben a megnövekedőit forgalomnak mintegy 98 százalékét szocialista (állami és szövetkeze*!) kiskereskedelem bonyolította le, 1919- ben a seoeiaüsfa kiskereskedelem ré- •zedesése csak 32 százalék volt. Az egész áruforgalmon belül az át­lagosnál nagyobb mértékben nőtt az iparcikkek és kisebb mértékben az élelmiszerek forgalma. A legfontosabb élelmiszerekből álta­lában növekedett az egész lákosrág egy főre számi (ott fogyasztása, bele­értve a saját termelésből származó fogyasztást is. 1954-ben kenyérgabo­nából 8 százalékkal, cukorból 30 szá­zalékkal- húsból közel 20 százalékkal zsírbői 20 százalékkal volt több az egy főre eső fogyasztás, mint 194ÍL ben. Az ötéves tervidőszak alatt lényegesen nőtt a konzerv. tea, kávé, cukorka és esokoládéáruk és a cigaretta fogyasztása is. A városi la­kosság sertéshúsellátása azonban nem volt kielégítő. A közétkeztetés forgalma igen gyors ütemben nőtt.: 1954_ben mint­egy kétszerese volt az 1949. évinek. 1954_ben már 800.000_ren vettek részt üzemi étkeztetésben. Jelentős mértékben nőtt a forga­lom a ruházati cikkekből, elsősorban cipőkből, gyermekruházati eikkekbot, kötött árukból, selyemszövetből stb, és a különböző tartós fogyasztási cikkekből is. Az ötéves tervidőszak alatt a lakosság 586.000 rádiót, 578 000 kerékpárt, 42.000 motorkerékpárt, 476 ezer tűzhelyet 6» »ok más egyéb tar­tós fogyasztási cikket vásárolt. Az utóbbi két évben megnövekedett a mezőgazdasági munkaeszközök és az építőanyagok kiskereskedelmi for­galma is. Lakásépítkezés, kommunális ellátás Öt év alatt több, mint százezer la­kás épült. Sok új lakás létesült az új szocialista városokban: Sztálinváros- ban, Kazincbarcikán, Varpalotán, Komlón és más ipari központokban. Az ötéves tervidőszakban jelentősek voltak a lakosság — elsősorban a falusi lakosság — magánépítkezései. A lakosság építkezéseit az állam hosszúlejáratú hitellel és az építő- anyagellátás nagymértékű növelésével támogatta. A lakásépítkezések üteme azonban elmaradt a lakosság — külö­nösen a rohamosan növekvő számú .városi lakosság—szükségletei mögött. öt év alatt 630 községet. 300 gép­állomást. 400 állami gazdaságot és ugyanennyi termelőszövetkezetet kap­csoltak be a villamoshálózatba. Ki­lenc városban, huszonhét községben és bányatelepen építettek vízmüvet. vagy kezdték meg új vízmű építését, öt év alatt 400.000 lakást kapcsoltak be a közműves ivóvízellátásba. Fej­lesztették — különösen Budapest munkáslakta kerületeiben — a víz- és csatornahálózatot. Nagymértékben megnőtt a városok utasforgalma: a helyi közlekedési vállalatok 1954-ben összesen 1157 mil­lió utast szállítottak, a villamosok 44 százalékkal, a városi autóbuszok 174 százalékkal többet, mini 1949-íben. Budapesten öt év alatt 213 kilométer hosszúságú 29 auiobusnvonalat, három új villamosvonalat és 28 kilometer hosszúságú új trolibuszvonalat létesí­tettek, Jelentősen javultak a falusi közlekedési viszonyok: öt év alatt 400 kilométer hosszúságú állami bekötő út épült, közel 900 községet, kapcsol­tak be a távolsági autohuszhálozatba. Egészségügy Az ötéves terv éveiben jelentősen Savult a lakosság egészségügyi ellá­tottsága. 1954 végén már a lakosság mintegy 60 százaléka, 5.8 millió fő — kétmillióval több, mint a tervidőszak kezdetén — része?ült társadalombiz­tosításban. A társadalombiztosításban Bgyre inkább részesült a parasztság is. A társadalombiztosítási juttatások összege erősen megnövekedett: 1954- ben az egy biztosítottra jutó gyógy­szerköltség közel kétszerese volt az 1949. évinek. Emelkedett az orvosok és az egész­ségügyi személyzet száma: 10.000 la­kosra az 1949. évben 10, 1954. év végén 13 orvos jutott. Az orvosok száma több mint felének van szakorvos) képesítése. Az egészségügyi intézmények háló­zatának fejlesztését szolgálták az öt ev alatt létesített, illetve bővített kórházak, klinikák, szanatóriumok és szülőotthonok: köztük Bndapesten a Tétényi úti új általános kórház, a mozgásterápiái intézet, az országos onkonológia intézet, a Tomcsányi úti koraszülött kórház, a Korányi tbc. gyógyintézet, a pesterzsébeti tbc. gyermekosztály; vidéken a pincehelyi járási kórház, a zalaegerszegi" szülé­szeti, nőgyógyászati pavilion. Tizen­kilenc új korszerű rendelőintézet lé­tesült, többek között Bndapesten, Pestlőrineen és Kispesten, Miskolcon, Tatabányán, Ajkán, A beruházások, bővítések és átszer­vezések eredményeként a kórházi ágyak száma az ötéves tervidőszak folyamán 30 százalékkal emelkedett. Az átlagosnál nagyobb mértékben nőtt a csecsemő és a gyermekgyógyá­szati (87 százalék), valamint a szüle- szet-nőgyógyászati (33 százalék) ágyak száma. Jelentősen fejlődött a szakorvosi és üzemorvosi ellátás- az egy igényjoaro_ sulira jutó szakorvosi rendelők száma 1954-ben több mint másfélszerese, az üzemorvosi rendelőórák száma két éa félszerese volt az 1949. évinek öt év alatt közel 12 millió tüdő- szűrővizsgálatot végeztek: 1954-ben báromszorannyit, mint 1949_ben. A tbc. halálozás aránya közel harma­dára esett: 1949_ben 10.000 lakosra 9.6, 1954_ben 3.4 tbc. halálozás jntott. Az ötéves terv időszakában, de kü­lönösen az utolsó két évben jelentő­sen javult az anya- és csecsemővéde­lem. 1949-ben a terhes anyáknak mintegy 40 százalékát, 1954_ben már csaknem valamennyi terhes anyát ré­szesítettek intézményes gondozásban. Az intézetben történt szülések aránya az 1949. évi 30 százalékról 1954_ben 63 százalékra emelkedett. Budapesten már csaknem minden szülés intézet­ben. vagy orvosi «egitaégsel történik. Osecsemőtanácsadáson az ötéves te-v_ időszak végén az újszülötteknek több mint 80 százalékát mutatták be. Az állam 195^-ban 73, 1954-ben 89 millió forint értékben juttatott az anyáknak ingyenes caecsemőkelengyét. Az egészségügyi viszonyok javulása, a terhes nőkről történő fokozott gon­doskodás kövelkeztében a csecsemő­halandóság öt év alatt egyharmsddal csökkent. Száz élveszülöttre 1949-ben 9, 1954-ben 6 egy éven aluli elhalt jutott. Az összes állandó bölcsődei férő­helyek ezáma 1954. év végén 21.090, az 1949. évinek több mint négysze­rese volt. Ezenkívül még — elsősor­ban a falvakban közel 7000 idényből- csődé férőhely is volt. Az ötéves tervidőszak folyamán kö­zel 900.000 dolgozó részesült szervezett üdültetésben, 1954_ben 71 százalékkal több mint 1919-ben. Az öteves terv­időszak alatt indult meg a gyógy- üdültetés és az éjjeli szanatóriumok működése is. A jelentős mértékben fejlesztett egészségügyi hálózat nem minden­ben elégítette ki azokat a szükségle­teket, amelyek elsősorban a társada­lombiztosítás igen széles körre való kiterjesztése nyomán felléptek. A kórházi osztályok egy része, vala­mint egyes szakrendelések még zsú­foltak. Nem kielégítő a vidék orvos- ellátottsága: vidéken tízezer lakosra negyedannyi orvos jut, mint Buda­pesten. Kulturális eredmények Jelentősen fejlődött az oktatási rendszer, bővült az oktatási intéz­mények hálózata: a különböző ok­tatási intézményekben és tanfolya­mokon az öt éves terv végén több mint 1.700.000-ren tanultak. Az ország minden részében új te­rületi és üzemi napközi otthonokat és óvodákat adtak át rendeltetésük­nek. Az ovodai intézmények szárma 1954-ben ezerrel volt több, mint 1949-ben. öt év alatt többszáz új ál­talános iskola és számos új középis­kola létesült. Nagyobb mértékben fejlődött a felsőoktatási intéz­mények hálózata: Miskolcon a Rákosi Mátyás nehézipari műszaki egyetem, Veszprémben vegyipari egyetem épült. Budapesten jelentő­sen bővült a műszaki egyetem és újjáépült a Marx Károly közgazda­ságtudományi egyetem, Gödöllőn ag­rártudományi egyetem létesült. Valamennyi oktatási intézmény­ben nagymértékben emelkedett a tanulók száma. 1954. év végéin az óvodáskorú gyermekeiknek mintegy egyenegyede részesült ovodai ellátásban, számuk húsz százalékkal volt töt*, mint 1949-ben. Az ötéves tervidőszak alatt közel 430.000-en végezték el az általános iskola VIII. osztályait: 1954-ben szá­muk 50 százalékkal heladta meg az 1949. évit. Az 1954. évben —- szem- bán az 1950 évi 11 000-rel — több mint 26 000-nen vizsgáztak a dolgo­zók általános iskolai tanfolyamain. Az 1954—55. tanév elején 102.000 tanuló járt középiskolába, 73 száza­lékkal több, mint az 1949—50. tan­évben. öt év alatt több mint szár, • ézer tanuló tett érettségi viasgát. A középj*kolá*ok esti tagozatain tanu­lók száma öt év alatt 75 százalékkal nőtt. Az ötéves tervidőszak utolsó tan­évében 47.500 hallgató iratkozott be egyetemekre és főiskolákra, kétezer­annyi, mint 1949-ben és négyszer annyi, mint 1937—38-ban. 1954-ben 8000 dolgozó vett részt egyetemi és főiskolai levelező oktatásban. Az öt­éves tervidőszak alatt több mint 27.009 — nagyrészt munkások és dolgozó parasztok gyermekei — sze­reztek egyetemi, főiskolai diplomát: ezek közül 6800 mérnök, 4000 orvos és 1000 mezőgazdász. A tanulást megkönnyíti, hogy a nappali tagozatos főiskolai tanulók közel 28 százaléka, az egyetemi és főiskolai hallgatók mintegy fele diákotthonban lakik. Az 1954—5b. tanév elejéin a nappali tagozatos egyetemi hallgatók 84 százaléka ré­szesült ösztöndíjban. A különböző szaktanfolyamokon az elmúlt öt év alatt egymillió 18? ezer dolgozó szerzett új, illetve ere­deti foglalkozásánál magasabb képe­sítést. Ipari tanulóképzés útján mintegy 113.000 fiatal szerzett szak- munkásképesítést. Az ötéves tervidőszak alatt indult meg a tudományos dolgozók magas­fokú intézményes képzése: 1954-ben több mint ezren vettek részt aspi- ranturán és a tervidőszak végéig 829 tudományos dolgozó szerezre meg a „tudományok kandidátusa“, 297 pedig a „tudományok dok­tora“ fokozatot. A tudományok, a termelő munka, az irodalom és a művészet terén szerzett kiváló érdemeikért öt év alatt 464-en részesültek Kossuth- díjban. ötven dolgozó nyerte el a „Szocialista munka hőse“ megtiszte­lő címet, öt év alatt több tízezer dolgozó kapott kormánykitüntetést. A tervidőszak végén 66.000 dol­gozó rendelkezett sztahánovísta oklevéllel és 32.000 fő „Kiváló dolgo­zó“ jelvénnyel. Az öt év alatt több, mint 73.000 művet adtak ki 262 millió példány­ban. ebből 91 millió volt a könwek példányszáma. 1954-ben közel két és félszer annyi könyvet adtak ki. mint 1949-ben, a példányszám 39 száza­lékkal nőtt. Különösen az ifjúsági és az ismeretterjesztő művek példány­száma emelkedett. 1954. évben összesen 546 millió pél­dányban jelentek meg időszaki saj­tótermékek. ebből a napilapok pél­dányszáma 375 millió, az 1949. évinek másfélszerese. Évről-évre emelkedett a színház-, fnozilátogatók és rádióelöfizetők szá­ma. 1954-ben közel két és félszer annyian voltak színházban és mozi­ban, mint 1949-ben. Még nagyobb arányban növekedett az opera és a hangversenyek látogatóinak száma. A rádióelőfizetők száma öt év alatt mintegy 730.000-rel gyarapodott es az 1954. év végén túlhaladta az 1,270.000-et. Az 1949. év végén kezd­ték meg a vezetékes rádió bevezeté­sét, előfizetőinek száma az ötéves tervidőszak végén már negyedmillió volt Jelentősen fejlődött a filmgyártás, öt év alatt 32 játékfilmet, 25 kis já­tékfilmet és 737 híradó-, dokument- és egyéb kisfilmet gyártottak. Nagy­mértékben javult a falusi lakosság kulturális helyzete: vidéki mozik száma 1954 végén közel kettőezerrel volt több, mint az ötéves terv kez­detén. Az ötéves tervidőszak végén már mintegy 1.900 területi kultúrott­hon és 4000 területi könyvtár műkö­dött. Jelentősen támogatta az állam a sport fejlesztését is. Az ötéves terv­időszak alatt épült fel a százezer fő befogadóképességű Népstadion, emellett az ország egész területén számos sportlétesítményt építettek fel, vagy építettek újjá, 1954 végén 4000 sportkör működött, közel fél­millió taggal. Az 1952. évi olimpián elért tizenhat egyéni és csapatbaj­nokság — 42 aranyérem mellett n magyar sportolók öt év alatt 32 vi­lágbajnokságot és 16 Európa bajnok­ság , nyertek. Az első ötéves terv időszakában el* ért nagyarányú fejlődés következté­ben átalakult a népgazdaság szerke­zete: a termelésben túlsúlyra jutott a szocialista szektor, az ipar, ezen belül a nehézipar a népgazdaság ve­zető ága lett. Az ötéves tervidőszak­ban létesített nagy beruházások, amelyeknek egyrészét 1955. év folya­mán és 1956. év elején helyeznek üzembe, biztosítják a termelőerők gyorsütemü fejlődése*.. Mindez meg­teremtette a további lehetőségét an­nak, hogy a népgazdaság, ezen belül elsősorban az ipar termelőerői a leg­fejlettebb technika alapján erős ütemben tovább fejlődjenek, jelen­tős támogatást adjanak a mezőgaz­daság termelőerőinek fejlesztéséhez, elősegítsék a mezőgazdaság szocialis­ta átalakítását és tovább emelkedjék a dolgozó nép cyagi és kulturális szükséglétéi kielégítésének színvo­nala. Budapest, 1955. május 7. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL ^íagygyu!és a hitleri fasizmus felett aratott győzelem 10. évfordulója alkalmából Az Országos Béketanács, a SZOT és a Magyar-Szovjet Társaság 1955 május 9-én délután fél hat órakor a hitleri fasizmus felett aratott győzelem 10. évfordulója alkalmából nagygyűlést tart a nemzeti sport- csarnokban. Előadó: Gáspár Sándor elvtárs, a SZOT elnöke. (MTI) MljtR harcba ifiiséguÉ a májusi vaspitő hónap sikeréért A DlbZ Központi Vezetősé{>ének felhívása Pártunk és kormányunk legfon­tosabb feladatána.» tekinti a szo­cialista ipar. ezen belül a nehézipar fejlesztését, amely népgazdaságunk, egész jólétünk alapja. Iparunkat gazdasági leátetóségeink legjobb ki­használásával kell fejlesztenünk, bogy így a termelés mind olcsóbbá váljék. Mindezt előírja számunkra pártunk Központi Vezetőségének márciusi határozata: „az orszá­gunk szocialista iparosításáért ví­vott harcban szem előtt kell tarta­ni hazánk gazdasági adottságait, nyersanyag forrásain.; jobb kihasz­— A DISZ szent kötelességének tekinti a pártunk határozatainak megvalósításáért folyó harcot. s annak győzelemre viteléért minden erejét latba veti. Ennek szolgála­tába állítjuk a vashulladékok ösz- szegyüjtését Is. mert ezzel elősegít­jük martinjaink, kohóink, üze­mei 1. anyaggal való ellátását. A DISZ Központi Vezetősége fel­hívással fordul a ihagyar ifjúság­hoz: induljon harcba ifjúságunk a májusi vasgyüjtő hónap sikeréért. Fiataljaink olyan lelkesen gyűjt­sék a vasat, fémet, hogy ezzel a munkájukkal is hozzájáruljanak iparunk fejlesztéséhez, a népgazda­ság erősítéséhez, tehát a márciusi határozat végrehajtásához. Nem kis feladat áll most az ifjúság előtt: egy hónap alatt csaknem kétszázezer tonna vashulladékot kell gyűjtenünk, hogy több gépet, háztartási eszközt, traktort, kerék­párt gyárthassunk. A fémgyűjtésnek immár hagyo­mányai vannak, s ezekhez híven minden DISZ-tag, úttörő, ifjúmun­kás, paraszt- és tanuló fiatal, min­den DISZ és úttörő szervezet, kö­zépiskola és MTH intézmény pél­damutatóan vegye ki részét a vas- gyüjtésből. A DISz Központi Vezetőségé ez üzemek közötti versenyt az eddi­giedtől eltérően kiemelt nagy üte­mekben (ózd, Lenin Kohászati Művek, KM Müvek, Sztálin Vas* mű. MAVAG, Gheorgbiu Dej Ha­jógyár, Vörös Csillag traktorgyár) és a nem kiemelt többi üzem kin zött indítja. Az üzemi gyűjtésben a DISZ Központi Vezetősége a kohó- és gépipari minisztériummal közösen vándorzászlókat alapit, amelyek a gyűjtés eredményei alapján —« félévenkint cserélnek gazdát. A legjobban kitűnt fiatalokat a DISZ Központi Vezetősége bejegyzi A „Dicsőség ,;önyv‘’-be, vagy dicsérő oklevéllel, fémgyűjtés! emléklappal jutalmazza. Ezenkívül versenyt in-; dítanak az MTH-intézetek, falusi DISZ-szervezetek, középiskolai DfSZ-szervezetek, az úttörő csapa­tok, úttörő intézmények, a kiemelt városok, budapesti kerületeU, to­vábbá a járási és megyei DlSZ-bí- zottságok között, s a legkiválóbbak valamennyi csoportban értékes Ju-* talomtárgyakat, sportfelszerelése­ket kapnak. Ifjúmunkások! Járjatok élen az üzemed, vállalatok vashulladékai-* nak összegyűjtésében, ezzel is se­gítsétek a termelés további növelé­sét. Dolgozó parasztfiatalok! VashuG ladék összegyűjtésével segítsétek iparunkat, hogy több traktort, kom-* bájnt, mezőgazdasági kisgépet ad-; hasson a falvaknak. Középiskolások és ipari tanulók! A vashulladék összegyűjtésével se* gitsétek az ifjúság nagy, ország­építő munkáját. Diszisták és úttörők! Ifjúmunká­sok, paraszt- és tanuló fiatalok! A jó vas- és fémgyűjtéssel 5s készül* jetek a DISZ II. kongresszusára. DISZ KÖZPONTI VEZETŐSÉGE. FELHÍVJUK az érdekelt vállalatok figyelmét, hogy a Borsodmegyei Zöldség-Gyümölcs* forgalmi Tröszt, valamint annak tagvállalatai, sajószentpéteri, sárospataki. ózdi Zöldség—Gyümölcs Felvásárló és Értékesítő Vállalattal szemben fennálló követelése* két legkésőbb május 15-ig Jelentsék be címünkre. Ezen időponttól később bejövő igényeket nem veszünk figyelembe, illetve nem fogadunk ei. Címünk: Borsod-Äbasxj— Zemplénmegyei Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Szövetkezeti Központ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents