Észak-Magyarország, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-08 / 107. szám
r—------------------ > Nagy történelmi emlékeztető Varga Sándor Janiid, a répáshutai fiatalok igaz barátja V.. .J DP BORSOD-ABAU3 -ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAP3A XI. év tolva n 107. szám Ära f jiér Miskolc. 1955 mám« 8. vasárnap A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság fejlődéséről, a lakosság anyagi és kulturális ellátottságának alakulásáról 1950-1954-ben, az első ötéves terv időszakában Az efeó ötéves terv időszakában ‘— a hároméves ter v eredményeire támaszkodva — a munkásosztály az egesz dolgozó nép a Magyar Dolgozók Pártja vezetésevei hatalmas sikereket ért el az ország termelő eröi- nek gyorsütemü fejlesztése, a társadalom anyagi és kulturális szükségleteinek növekvő mértékű kielégítése, az egész társadalom szerkezetének megváltoztatása terén. Öt év alatt nagy lépéssel haladt előre hazánkban a szocializmus építése. Mindezen átalakulás eredményeként államunkban és társadalmunkban méginkább megerősödött a munkásosztály vezető szerepe, megszilárdult a munkásosztály szövetsége a dolgozó parasztsággal, megnőtt az értelmiség száma és jelentősége. L Az ötéves tervidőszak fő eredményei Ak 1850—1954 közötti időszakban a népgazdaság fejlődését, a társadalom és a népgazdaság szerkezeteitek megváltoztatását, a lakosság anyagi, valamint kulturális szükségletei Melegítésének mértékét a következő fő adatok jellemzik: A nemzeti jövedelem összehasonlítható árakon számítva 1949-ről 1954-re — az előzetes számítások sze- r'nt — több, mint 50 százalékkal emelkedett. A nemzeti jövedelem öt év alatt összesen meghaladta a 265 milliárd forintot. Ezen összeg 29 százaléka került felhalmozásra, elsősorban a termelés bővítését szolgáló álló és a forgóalapok növekedtek. A nagymérvű felhalmozás eredményeképpen gyors ütemben gyarapodott a nemzeti vagyon: az állóalapok értéke öt év alatt közel 30 százalékkal nőtt. A beruházásokra fordított ösz- szeg az első ötéves terv időszakában 67 milliárd forint volt. Az ötéves terv időszakában átalakult a népgazdaság szerkezete: hazánk agrár-ipari országból ipari-agrár ország lett. Az ipar sűlya a nemzed jövedelemben öt év alatt 50 százalékról közel 64 százalékra emelkedett. A szocialista iparosítás követelményeinek megfelelően az iparon belül nőtt a nehézipar és különösen a gépipar aránya. Megváltoztak a tulajdonviszonyok ffi: — a szocialista termelési viszonyok a gyáriparban, a nagyüzemi építőipariban, a közlekedésben, a külkereskedelemben és a nagykereskedelemben kizárólagossá váltak. A kiskereskedelemben túlsúlyra jutott a szociálist® szektor. A mezőgazdaságban az ötéves tervidőszak végén az ország szántóterületének mintegy egyharmadán folyt nagyüzemi, szocialista gazdálkodás. A szocialista (állami és szövetkezeti) szektor aránya a nemzeti jövedelem termelésében 1949-ről 1954-re 53 százalékról 81 százalékra emelkedett, a tőkés szektor aránya 10 százalékról 1 százalékra csökkent. Az ötéves terv időszakában nőtt a foglalkoztatottság: a kereső népesség száma öt év alatt közel 400.000-rel nőtt. Végleg megszűnt a munkanélküliség, sőt több területen munkaerőhiány volt. Megváltoztak az osztályviszonyok: az összes keresőkön belül jelentősen megnőtt az ország vezető erejének, a munkásosztály súlya: 1954- ben 326 ezerrel, 34.5 százalékkal több volt a munkások száma, mint 1949- ben. A kisárutermelők száma öt év alatt 428 ezerrel, 22.3 százalékkal csökkent. A népgazdaság szocialista szektorában 1954-ben 1,040.000 munkással és alkalmazottal több dolgozott, mint 1949-ben. A mezőgazdasági és kisipari termelőszövetkezetekben dolgozók száma öt év alatt több, mint 300 ezerrel növekedett. Túl nagy mértékben nőtt ez alatt az idő alatt az igazgatókban, különösen az államigazgatásban foglalkoztatottak száma. Az ötéves tervidőszakban jelentősen emelkedett — bár nem az előírt mértékben — a lakosság anyagi szükségletei kielégítésének színvonala is. 1954-ben az egész lakoss íg 30 százalékkal fogyasztott többől, mint 1949-ben. A munkások és alkalmazottak egy főre jutó reáljövedelme 1954-ben több, mint 20 százalékkal múlta felül az 1949. évi színvonalat, ennél nagyobb mértékben növekedett a parasztság reáljövedelme. öt év alatt lényegesen javult a lakosság egészségügyi és szociális ellátottsága: a társadalombiztosításra fordított kiadások 1.3 milliárd forint- col 4 milliard forintra növekedett,azaz megháromszorozódott. Ezen- belül a nyugdíjasok, járadékok ösz- szege négyszeresre emelkedett. Bővült az egészségügyi hálózat, javult a megelőző orvosi munka és alaposabbá, eredményesebbé vált a betegek kezelése, növekedett a kórházi ágyak és a rendelőintézetek száma. A tervidőszak alatt gyors ütemben bontakozott ki a kulturális forradalom. öt év alatt az iskolai oktatás, az iskolán kívüli szakképzés, a könyvkiadás, a napilapok és folyóiratok kiadása, a mozi- és színház- látogatás, valamint a népművelés egyéb ágai olyan hatalmas mértékben fejlődtek, amilyen tőkés viszonyok között elérhetetlen lett volna, A megváltozott társadalmi viszonyok, az anyagi jólét növekedése, az egészségügyi viszonyok javulása eredményeképepn a korábbi éveknél jóval gyorsabb ütemben nőtt az ország népessége. Öt év alatt az ezer lakosra jutó élveszületések száma 11.7 százalékkal nőtt. a halálozásodé 3.5 százalékkal csökkent, a természetes szaporodás aránya közel egy- harmaddal — ezer lakosra számítva 9.2-ről 12-re nőtt. Az 1950—1954 so zötti időszakban az ország lakossása 460.000-rel szaporodott és a tervidőszak végén elérte a 9,750.000 főt. A termelőerők gyors ütemü fejlesztése, a népgazdaság és a társadalom szerkezetének átalakulása, as anyagi és kulturális ellátottság növekedése terén elért eredmények csak a népi demokratikus rendszer alapján jöhettek létre. Az eredmények eléréséhez nagy mértékben hozzájárult a Szovjetunió sokoldalú gazdasági, műszaki és tudományos segítsége, valamint a népi demokratikus országokkal egyre szorosabbá váló együttműködés. Ipar IS.- Építőipar Az ötéves tervidőszak alatt a szocialista iparosítás gyors ütemben haladt előre — különösen gyorsan fejlődött a nehézipar. Az összes beruházásokból 46.7 százalékot, öt év alatt összesen 31.2 milliárd forintot fordítottak a gyárA magyar asszonyok résen állnak, éberen érzik szabad életük minden vivmányát, elszántan védik a béke nagy ügyét Megkezdődött az anyák országos konferenciája A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége szombaton délután három órára hívta össze az anyák országos konferenciáját Budapest főváros tanácsa kultúrtermében. Vajdai Lajosné, az MNDSZ budapesti szervezetének elnöke mondott megnyitót, majd Vass Istvánné. az MNDSZ elnöke emelkedett szólásra és a következőket mondotta: — A magyar anyák országos tanácskozásának és az anyák napjának különös jelentőséget ad az, hogy szinte egyídőben ünnepeljük a győzelem napja tizedik évfordulójával. Legyen tanácskozásunk méltó e nagy évfordulóhoz! Tegyünk hitet amellett, hogy összefogva a világ békeszeretö erőivel, kiragadjuk a fegyvert mindazok kezéből, akik fenyegetik a családot, az élet békéjét. Egész életünkkel, minden cselekedetünkkel tegyünk hitet amellett, hogy megóvjuk, amit a szovjet hadsereg győzelme, pártunk áldozatos harca nekünk adott. Vass Istvánné hosszantartó tapssal fogadott beszéde után szünet következett. A szünetben érkezett a tanácsko-, zás színhelyére Rákosi Mátyás elv- társ, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, akit forró szeretettel vettek körűi a magyar édesanyák. A lelkesedés csak fokozódott, amikor a szünet után folytatódó tanácskozáson elsőnek Rákosi Mátyás elvtárs emelkedett szólásra Rákosi Mátyás elvtárs beszéde Kedves Elvtársnők! Tisztelt Konferencia ! A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége nevében meleg szeretettel üdvözlöm az anyák országos konferenciáját. Nemcsak pártunk, de az egész dolgozó nép lelkesen támogatja ezt a tanácskozást, melyen a magyar anyák azokat a teendőket tárgyalják meg, melyek családjuk, gyermekeik békés, jobb jövőjének biztosítását célozzák. — Minden becsületes hazafi he' lyesli a magyar anyák szenvedélyes tiltakozását a nyugati imperialisták, a háborús gyújtogatok tervei ellen. Támogatja azt a követelésüket, hogy tiltsák el a tömegpusztító fegyverek gyártását és használatát és egyetért arra irányuló törekvéseikkel, melyek a nemzetközi feszültség enyhítését célozzák. — Nemcsak hazánkban szállnak síkra e napon békés életük, család juk jobb jövőjének megvédéséért az édesanyák, hanerti szerte a világon; a felszabadító Szovjetunióban a nagy Kínai Népköztársaságban, a népi demokratikus országokban és mindenütt, ahol harc folyik az imperializmus, a háborús gyújtogatok tervei ellen. A családjukat, gyermekeiket szerető asszonyok világszerte felismerték a háborús veszély nagyságát, s ennek megfelelően nő, szélesedik az anyák egységfrontja a béke megvédésére. — Ebből a világméretekben folyó harcból nem hiányozhatnak a magyar anyák milliói, akik éppen ezekben a hetekben felszabadulásuk tizedik évfordulója kapcsán emlékeznek vissza azokra a szörnyű- szenvedésekre, melyeket elsősorban nekik okozott a német fasizmus, azokra a szörnyű hónapokra és évekre, amikor annyi magyar anya lett özvegy- gyé. vagy veszítette el legkedvesebb gyermekét. • S ugyancsak ezekben a napokban emlékeznek a magyar nők, az egész magyar dolgozó néppel együtt soha el nem múló hálával és szeretettel a felszabadító Szovjetunió hősi harcára, mellyel megnyitotta egész népünk és különösen a nők, az asszonyok előtt az új, a jobb, a szabadabb élet kapuit. {Nagy taps) Amilyen mértékben birtokba wette pártunk vezetésével a dolgozó nép az országot, olyan mértékben fokozódott hazánkban az anyák megbecsülése. A magyar anyák felismerték, hogy a felszabadulás, a szocializmus építése a boldogabb családi élet igazi kibontakozásának, gyermekeik jobb, szebb, biztosabb jövőjének olyan távlatait nyitotta meg, melyékre a régi rendszerben gondolni sem lehetett. A magyar anyák hálásak a nők egyenjogúsításáéit, megbecsülésnek, a gondoskodásnak és az elismerésnek azért a rengeteg megnyilvánulásáért, melyet pártunk, kormányunk, munkásosztályunk, egész társadalmunk részéről lépten- nyomon tapasztalnak. — A magyar anyák hálájukat és köszönetüket azzal a hűséges és odaadó jó munkával fejezik ki, melyet részükről szocialista építésünk és hazánk felvirágoztatásának minden területén tapasztalunk. A magyar anyák, akik az alkotó munkának, a boldog, békés, verőfényes életnek akarják nevelni gyermekeiket, egyre világosabban ismerik fel. hogy saját családjuk boldogsága és jobb jövője elválaszthatatlanul öszefügg hazánk szabadságának, függetlenségének, a béke megőrzésének nagy ügyével. Azt is megértik, hogy a háborús gyújtogatok szörnyű terveit csak közös erőfeszítéssel, elsősorban a szocializmust építő országok szilárd összefogásával, de az egész haladó emberiség legjobbjainak tömörítésével lehet és kell megvédeni. —• A magyar anyák ezért helyeslik, hogy ez éviben összeüljön az anyák világkongresszusa és a földkerekség asszonyainak nevében emelje fel tiltakozó hangját a nyugati imperialisták aljas háborús tervei, a német militarizmus feltámasztása ellen, a tömegpusztító fegyverek eltiltásáért, a béke nagy ügyének megvédéséért. A magyar anyák erre a kongresszusra azzal a megbízással küldik ki legjobb képviselőiket, hogy az egész világ előtt ki nyilatkoztassák: a magyar asszonyok el vannak szánva, és nem kímélik erejüket saját maguk, családjuk, népük -békéjének, jolbb jövőjének megvédése érdekében. (Nagy taps.) Biztosítsák az anyák világkongresszusát arról, hogy a magyar anyák mindenütt minden áldozatra készek, hogy megvédjék legdrágább kincsüket; szabadságukat, kivívott jogaikat, . családjuk, gyermekeik, egész népünk jobb jövőjét. — A magyar anyák országos konferenciája hirdesse erőteljesen és lelkesen, hogy a magyar asszonyok résen állnak, éberen őrzik szábad életük minden vívmányát, összeforrva a 900 milliós béketábor, az egész földkerekség asszonyaival, elszántan védik a teremtő béke nagy ügyét. (Nagy taps.) — Kívánok a magyar anyák kon* ferenciájának minden célkitűzéséhez teljes sikert. (Hosszantartó, lelkes, ütemes taps és felkiáltások: éljen a párt!) Maria Jermoienko szovjet küldött felszólalása Ezután Maria Jerrrtotenko textil- munkásnő, a hazánkban tartózkodó szovjet szakszervezeti küldöttség tagja emelkedett szólásra a küldöttek lelkes, hosszantartó tapsa közben. — Engedjék meg — mondotta. — hogy a május 1-i ünnepségek alkalmából hazájukba érkezett szovjet, kínai, román, bolgár és német demokratikus -köztárs aságbeli delegációk nőtagjai nevében átadjam önöknek és az önök személyében a népi demokratikus Magyarország lasszomyiai- nek forró, szívélyes ixivöz tetőnket. A továbbiak során hangsúlyozta: nekünk mindnyájunknak nemzetiségünktől pártállásunktól, vallási meggyőződésünktől, minden megkülönböztetéstől függetlenül össze kell fogún-.;. Mindenkinek egységesnek kell lennie a háború megakadályozásában. Erősödjön és szélesedjék a mi -barátságunk! Éljem a béke az egész világom. A szovjet küldött beszédéi forró lelkesedéssel fogadták. A konferencia vasárnap reggel folytatja munkáját. ipar és az építőipar, ezen belül 27.3 milliárd forintot a nehézipar fejlesztésére. 75 új ipari üzem létesült és többszáz üzemet lényegesen bővítettek, korszerűsítettek. Az új ipari üzemek többsége vidéken létesült, ennek következtében megváltozott az ipar területi meg- rtlása, 1949-ben az iparban és az építőiparban foglalkoztatottak 52 százaléka, 1954-ben 46 százaléka dolgozott Budapesten. Az iparosítás eredményeképpen az egész ipar termelése 1954-ben 131 százalékkal, ezen belül a gyáriparé 155 százalékkal volt több, mint 1949- ben. A szocialista iparosításnak megfelelően a nehézipar termelése gyorsabb ütembem 188 százalékkal, ezen belül a gépiparé 267 százalékkal nőtt. A könnyű- és élelmiszer- ipar termelése 1954-ben 127 százalékkal haladta meg az 1949. évi színvonalat. Az építőipar termelése öt év alatt 169 százalékkal emelkedett. Az ipari termelés fejlődését elősegítette a külkereskedelem, amely egyre több országgal létesített gazdasági kapcsolatokat. A gyáriparba és az építőiparba ót év alatt kb. 500.000 új munkás és alkalmazott került. Az ötéves terv végén az ipari munkásoknak már több, mint 70 százaléka több munkást foglalkoztató nagyüzemekben dolgozott. A MUNKA TERMELÉKENYSÉGE 1949-től 1954-ig a gyáriparban 46.8 százalékkal, az építőiparban 47.4 százalékkal nőtt. A termelés öt év alatti növekedését 63 százalékban a munkáslétszám és 37 százalékban a munka termelékenységének növelése révén érte el az ipar. A termelékenység növekedéséhez hozzájárult a mind szélesebb körben kibontakozó munkaverseny és az élenjáró munkamódszerekkel dolgozó sokezer sztahánovista Az ötéves tervidőszakban gyors ütemben fejlődtek az egyes iparágak. A SZÉNTERMELÉS 1949-ről 1954re közel megkétszereződött: Az 1949. évi 11.8 millió tonnával szemben 1954-ben már 22 millió tonnát termeltek. A szénbányászat fejlesztésére öt év alatt ”3.5 milliárd forintot, a nehézipari beruházások 12.8 százalékát fordították. öt év alatt 33 új aknát helyeztek üzembe Az új termelőegységek az ország széntermelésének mintegy ötödrészét adják. Több új korszerű szénosztályozó is épült, többek között Oroszlányon. Dudaron, Komlón, Bálinkén. Előrehaladt a szénbányászat egyes munkafolyamatainak gépesítése. A csákányozást egyre inkább a gépi fejtőkalapács váltotta fel és a robbantás előkészítésének nagy részét is gépi fúrókkal végzik. A legutóbbi években több mint ezer munkahelyi szállítógép üzembehelyezése révén a kitermelt szénnek már mintegy felét gépekkel szállították, míg 1950 előtt a munkahelyi szállításnak csak egynegyedét végezték géppel. Nem volt kielégítő a nehéz testi munkát igénylő jövesztés és rakodás gépesítése. A szénbányászat gyorsütemű fejlesztése ellenére az ötéves tervidőszak második felében időnként szénszállítási -nehézségek léptek fel. A sok szenet fogyasztó iparágak (kohászat. építőanyagipar. vegyipar stb) termelése gyorsabb ütemben emelkedett, mint a széntermelés, a nehézséget fokozta, hogy a termeit szén minősége nem volt kielégítő: a (Folytatás a 2-ik oldaton.)
