Észak-Magyarország, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-01 / 77. szám
Magyar dolgozók! Szilárdan tovább előre a szocializmus építésének útján! iOIRSODNÁDASDON ________________ inhulm, cl ItUzalmcLu^Lái^fiL twizél Magas, kopár hegyek közt mély völgykatlanban húzódik meg a Borsodnádasdi Lemezgyár, a lakóteleppel és a faluval. A sűrűn összetolt hegyekkel övezett völgybe — a hegyi utakat nem számítva — csak az Ózd felőli úton lehet eljutni. A Felvidéken persze az ilyen nem újság, nem egy településről mondják, hogy ősszel és tavasszal csak a madár tudja megközelíteni. De Bor- sodnádasd mégsem volt soha amolyan „istenhátamögötti“ fészek, mert már régóta ipari jellegű falu. A lakótelepből és faluból álló község valamikor élesen ketté vált. 15—20 évvel ezelőtt a falu és telep lakosai között az akkori társadalmi rendszer szinte kínai falat emelt. Borsodnádasdon abban az időben furcsa mértékkel mérték az embereket Voltak, akiket „telepesiek“-nek hívtak s voltak, akiket „falusiadnak. Amikor ezt a megkülönböztetést először hallottam, a telepesiek- nek a borsodnádasdi gyár dolgozóit véltem, a falusiaknak pedig a gazdálkodókat. De nem! A falusi, az falusi volt, még ha a gyárban dolgozott is. Kik voltak a telepesiek? A gyár vezetői, az igazgató, a mérnökök, a tisztviselők, az előmunkások, a hajcsárok és a spiclik. A Kre- miczki és a Repaczki féle mesterek, akikhez a dolgozó százszor is meggondolta, ha panasszal ment. A telepen — ahogy mondták — lakott az intelligencia, a faluban meg a proletárság és a parasztság. S mivel járt ez a megkülönböztetés? Azzal, hogy ha például a telepen mulatságot rendeztek, arra a „falusi“ ember nem tehette be a lábát, s ha futballmérkőzés volt közöttük, az rendszerint '■'érés verekedéssel végződött. költséggel napközi otthont készítettek. A régi olvasót — ahol Répán- szki István gondnok volt egykor a „kidobó legény“, mert csak azokat engedte be, akiknek fényképük, nevük ki volt akasztva a falra —, kultúrotthonná alakították át. A munkásfiatalok ma már azon a teniszpályán játszhatnak, amelyet édesapja csak tisztes távolságról nézhetett. 150 ezer forintos beruházással szabadtéri színpadot, gyermekjátszóteret, népkertet építettek. Ha a múltban valaki fürödni akart, Ózdra kellett mennie. Most a dolgozók családtagjai részére a gyárban külön fürdőt építettek. A régi, poloskás barak helyett 60 férőhelyes, gyönyörű szép munkásszálló épült. Az utakat is rendbehozták. A gyár előtti főteret, ahol a múltban tér- digérő víz és sár volt, leaszfaltozták. Borsodnádasdon a felszabadulás előtt több ember leélte az életét anélkül, hogy autóbuszt látott volna. Ma 14 darab busz szállítja a gyárba és vissza a környező falvak lakóit. Ha valakinek Pesten van dolga, ma már az se nagy gond. Naponta kétszer ülhet fel a gyönyörű távolsági Mávaut buszra, mely rövid idő alatt Pestre röpíti. A falu képe is megváltozott. Falubeliek és telepesiek együtt harcolnak a szocializmus építéséért. 1951-ben 2 millió forint befektetéssel gyönyörű nagy kultúrházat kaptak. Van abban mozi, színpad, játszóterem és olvasóterem is. A mozi 600 férőhelyes. Óvodája sem volt addig a falunak. Ma két óvónő vigyáz a dolgozók gyermekeire. A legszembetűnőbb talán az, hogy itt is, ott is új piroscserepes házak és félig kész falak, kiásott fundamentumok sorakoznak a faluban. A Kossuth és a Vajdavári út végén már több ház készen is van. Érsek Péter ipari dolgozó, aki hosszú ideig édesanyjával lakott, most saját házában lakik. Kocsárdi Józsefnek se kell már többé lakbért fizetnie — ő is a maga házába költözött. A dolgozók saját erejükből mintegy 100 családi házat építettek. Az építéshez nagy segítséget nyújt az állam is. Ebben az évben 12 ház készül el állami kölcsönnel. A kislakásépítő szövetkezet 30 darab házat épít. A falusi dolgozókat a hangoshíradó 9 helyen felszerelt hangszórója tájékoztatja a napi eseményekről, arról, hogy hogyan dolgoznak a bor- sodnádasdiak a felszabadulási versenyben. Ózd—Borsodnádasd között már megkezdték a műút építését. Jókora darab már el is készült belőle. A gyenge tavaszi napsugár bejárja a hegyeket, s incselkedik a tavaszváró emberekkel. Megpihen az újjáépült gyáron, a hat kétemeletes bérházon, az új kultúrotthonon, a most épült pirosfedelü családi házakon. Beragyogja a falut és a telepet, ahol minden a felszabadulásról, a szebb, boldogabb, megváltozott életről beszél. FODOR LÁSZLÓ Eredményesei vizsgáztak az ezüstkalászos tanfolyamok hallgatói A telepieknek volt ifsozijuk, •tiszti kaszinójuk, tenisz- és kuglipályájuk, mindenről gondoskodtak, amire szükségük volt. A falunak nem volt semmije. Minek is lett volna. Ott nem értek rá szórakozni. Dologidőben, még vasárnap is robotoltak. Ha pedig akadt kis idejük, pár fillérüket a korcsmában költötték el. Azzal sem törődtek a telepi urak, hogy a gyár dolgozóinak a műszak előtt és után a hegyeken keresztül porban, sárban, hóban, fagyban 15— 20 kilométert kellett gyalogolniok. Még arra sem terjedt ki figyelmük, hogy a gyár hengerüzemében, ahol az emberek szörnyű hőségben dolgoztak, ivóvizet biztosítsanak. De mindez már a múlté! Borsodnádasdon a falu és a telep között a kínai falat lerombolta a népi hatalom. Nincs már „telepi“ és „falusi“ többé a községben. A telepen ma már nem a kiváltságosok, nem a spiclik laknak. A legjobb dolgozóknak utalják ki a gyári lakásokat. Az újonnan épült 6 kétemeletes új bérház is hirdeti, hogy új világ született a felszabadulással. A 62 családot befogadó bérházak 5 millió fo- rintba^ kerültek népgazdaságunknak. A gyári lakások rendbehozására 3 millió forintot fordítottak. A volt igazgatói lakásból 50 ezer forint csiszolásában? — teszem fel a hér. dést. Nem késik a 'válasszal. — Hallottam már róla — néz Kerkó elvtársra —, hogy azt mondják rólunk, anyagiasak vagyunk. A múltban olyan rosszul éltünk, nyomorogtunk. Most más a világ, mások a lehetőségek, igények. Hát csak nem bűn az, ha az ember több és jobb munkával több keresethez akar jutniH... És a triónál miért dolgoztunlc csaknem két műszakon át étien, szomjan? Megmondom. Mi nem vagyunk termelő munkások. Karbantartók vagyunk. A gyárban most mindenki a serlegért dolgozik. Ügy láttuk Kerkóval, hogy most itt az alkalom, mi is tehetünk valamit érte. — Mindketten párttagok, miért húzódnak vissza a pártmunkától? A válasz kicsit késik., — Én nem tudok beszélni. Inkább kétszerannyit dolgozom, ha szükséges. Meg aztán a mi üzemünkben nem olyan a légkör, hogy az ember szabadon merjen bírálni. * Az üzemrészben baj van a párt- munkávgl, a szakszervezeti élettel. Kicsit formálisak a taggyűlések, a szakszervezeti értekezletek. Nem tudják megnyitni a zsilipet, hogy a párttagok, szakszervezeti tagok elmondják, ami bennük van. És talán ezért is van az, hogy ebben az üzemrészben terjedtek el leginkább a jobboldali nézetek. Akad jó pár dolgozó ma is, aki minden munkát elsősorban abból a"szempontból néz, mit hoz a fazékba. Nekem is paMárcius hónapban fejeződtek be megyénkben is az ezüstkalászos tanfolyamok elsöévi vizsgái. A tanfolyamok résztvevői számot adtak arról, hogyan használták fel a rendelkezésükre álló időt, mennyire értették meg az anyagot, s ami talán a legfontosabb, mennyit sajátítottak el a tanultakból, s hogyan tudják majd azokat hasznosítani. A vizsga azonban nemcsak a hallgatók előmenetelét tükrözi, hanem egyben fokmérője a tanfolyamvezetők munkájának is. Fokmérője annak, hogy jó volt-e módszerük, milyen mértékben sikerült emelni a tanfolyam résztvevőinek szaktudását? Most vizsgák után értékelve az eredményeket, meg lehet állapítani, hogy mind a hallgatók, mind pedig a tanfolyamvezetők többsége derekasan megállta helyét. Az eredmények igazolták: helyes volt pártunk és kormányunk elhatározása, hogy lehetőséget nyújtott a dolgozó parasztság számára a továbbtanulásra, arra, hogy képezhesse magát az ezüstkalászos tanfolya-- mokon. Megyénkben húsz ezüstkalászos tanfolyam működött és 439 hallgató tette le a vizsgát. Közülük 148 jeles, 184 jó, 87 közepes, húsz pedig elégséges eredménnyel nászképpen említette két gépmű- é helyi dolgozó, hogy az üzem vezető- » sége — igen helyesen — nem enge- délyezi, hogy az esztergagépeken magánmunkákat végezzenek. Mindez azt mulatja, még sok tenni_ való van az emberek jellemének. gondolkozás módjának átformálásában. Bizony nem jó, ha a pártszervezet vezetősége a tagság támogatása nélkül dolgozik. Kakas és Kér- kó elvtársnak, mint a termelőmunkában, a pártmunkában, munkatársaik nevelésében is az élenjárók között kell lenniük. Kakas és Kerkó elvtárs átformálódó ember, aki új módon viszonyul a termeléshez s ha a közösség érdeke úgy kívánja, nagy tettekre képes. Ez a pozitív oldal. A negatív, egyik-másik esetben inkább a saját érdeküket nézik s kicsit félrehúzódnak a kollektíva közös problémáitól, mintha rájuk nem is tartozna a dolog. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy az átformálódás nem megy hirtelen, máról holnapra. Az emberekben, a jellemekben, a gondolkozásban. világnézetben is harc folyik a régi és az új között. Es az embernevelésben mindig meg kell láhii az újat. a fejlődőt, a nagyszerűt, a jó tulajdonságokat s hozzáértéssel kel' nyesegetni a hibákat. J) s hogy ez a két munkás mikor ^ ^ lesz mindenben olyan példamutató, mint a termelésben, az tőlük is, a pártszervezettől és az egész kollektíva segítő, nevelő munkájától is f ügg. CSORBA BARNA végzett, ami 4.04-es átlagnak felel meg. Már ez a szám is mutatja a tanfolyam eredményességét. Meg kell azonban jegyezni, hogy itt nem valami könnyen ajándékozott osztályzatról van szó, hiszen a vizsgabizottságokban a megyei tanács mezőgazdasági igazgatóságának legjobb szakemberei vettek részt, akik a hallgatók elé nagy követelményeket állítottak. Különösen jó eredménnyel zárta az évet az alsóvadászi tanfolyam, mely 23 hallgatóval indult és most 31 fő vizsgázott, 4.33 átlageredménnyel. Gyengén szerepeltek azonban a keselyű- halmi ezüstkalászos tanfolyam résztvevői. Gyenge eredményük nem indokolt, mivel az itteni hallgatók többsége már technikumi végzettséggel rendelkezett, s talán ez tette éppen őket elbizakodottá, ami természetesen a vizsgán megbosszulta magát. Ezzel a vizsgával még nem ért véget az ezüstkalászos tanfolyam. Ez év októberében kezdődik a II. év. De a közbeeső időt sem akarják tétlenül eltölteni a tanfolyamok hallgatói. Felajánlásokat tettek, melyeknek teljesítésével még jobban meg fognak győződni a tanultak helyességéről. A felajánlások nagyrésze a többszöri kapálásra, a pótbeporzásra, az egyedi talcarmányozásra vonatkozik. A tanfolyamvezetők ígéretet tettek arra, hogy a nyári munkák idején a következő tanulási év kezdetéig sem hagyják magukra a hallgatókat, hanem gyakorlati munkájukhoz is a legmesszebbmenő segítségét nyújtják. A földművelésügyi miniszté-ium kellőképpen értékelve megyénk ezüstkalászos tanfolyamainak munkáját, hozzájárult ahhoz, hogy a hallgatók a gyakorlati munka idején is maguknál tarthatják a kiadott tankönyveket. Ugyanakkor Balogh János elvtársat, a megyei tanács vb. mezőgazdasági igazgatóság oktatási előadóját a miniszter elvtárs dicséretben és ezer forint pénzjutalomban részesítette. Polatsek Gábor, az alsóvadászi, Panka Gyula, a tiszakarádi és Ka- rajz Miklós, a klsrozvágyi ezüstkalászos tanfolyam vezetője is mi- msZteri dicséretet és 500—500 forint pénzjutalmat kapott. A hatalmakat Gergely István elv- tá’-' a megyei tanács mezőgazdasági igazgatóságának helyettes vezetője adta át. — A tiencsini állami óragyárban elkészültek az első „Uzin“' márkájú karórák. Kínában most gyártanak először karórát. 3000 borsodi falusi házban gyuit ki a villany az első negyedévben Az Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat dolgozói március 28-án befejezték első negyedéves tervüket. A sikert nagyban elősegítette az a hatalmas munka- lendület, amely közöttük a felszabadulási versenyben kibontakozott. Vállalták, hogy megépítenek 23.1 kilométer nagyfeszültségű hálózatot, ezzel szemben 26 kilométert építettek meg. Tervbe vették, hogy az első negyedévben 2100 dolgozó paraszt lakásába vezetik be a villanyt, de már eddig 3000 falusi házban gyűlt ki a fény ez év első negyedében. Terven felül megépítettek az általuk patronált tiszadadai tsz-nck egy kilométer hosszú távvezetéket és meg egy transzformátor állomást. A terv szerint április 4-re kellett volna elvégezni Óhuta villamositását, melyet azonban már március 29-én befejeztek. A Szoták és a Monostori brigád járt élen a munkában, de a vállalat minden dolgozója derekasan ki- vette részét a feladat elvégzéséből, hogy méltóképpen ünnepeljék fel- szabadulásunk 10. évfordulóját. 81 darab sertéshizlal ási szerződés vetkezet és sok ezer egyénileg dolgozó paraszt foglalkozik szerződéses sertéshízlalássali. A szerződéses hizlalás jelentős jövedelmet biztosit a termelőnek, emellett szükséges és hasznos egész népünk közellátása szempontjából. Megyénkben is egyre több dolgozó paraszt és termelőszövetkezet kapcsolódik be a szerződéses hizlalásba. A hernádnémeti Vörös Csillag tsz. 20 darab, a Petőfi tsz. 20 darab, a tiszatarjáni Alkotmány termelőszövetkezet 21 darab, a miskolci Vörös Ujgyőr tsz. 20 darab sertésre kötött hizlalási szerződést. Egyre többen kötnek szerződést az egyénileg dolgozó parasztok közül is. Drogi Dezső gönci lakos 6, Csodó József miskolci lakos 8, Haj-» dák Lajos taktaszadai lakos pedig 4 darab sertést hizlal szerződésre ez esztendőben. Szabályozták az A földművelésügyi miniszter, az állami gazdaságok minisztere és az országos erdészeti főigazgató együttes utasításban szabályozta az erdei legeltetést. Az utasítás megjelöli azokat az erdőterületeket, ahol legeltetni szabad, majd megállapítja, hogy semilyen körülmények között nem legeltethető a szél hatásának kitett, laza homoktalaju erdő, a tizenöt fokosnál nagyobb lejtő és a húsz centiméternél sekélyebb termő- rétegű erdő. Az erdei legeltetés május elseje után kezdődhet és november elsejéig tarthat. A termelők szarvasmarhát, lovat, birkát és sertést legeltethetnek az erdőkben, kecskét azonban nem. Az erdőgazdaság erdeiben csak az erdei legeltetést illetékes erdőgazdaság, a tanácsok felügyelete alá tartozó erdőkben pedig csak az illetékes tanács és az állattartók között létrejött írásbeli megállapodás alapján szabad legeltetni. Az engedélyeknél az állami gazdaságokat és a termelőszövetkezeteket elsőbbségben kell részesíteni. Az utasítás foglalkozik a legeltetési szerződések megkötésének, módjaival, a legeltetési díjakkal, majd kimondja, hogy az erdőgazdaságok; és az állami gazdaságok az erdeikből nyerhető takarmány teljes mennyiségét hasznosítsák. A saját szükségletet meghaladó fűtermés lekaszálását részes termelés formájában engedjék meg. (MTI) Beváltják az összes tervkölcsöokötvényeket Április 1-én országszerte megkezdik az ötéves Tervkölcsön kötvényeinek beváltását. A fiókok mélyéről, a szekrények polcairól előkerülnek az öt esztendeje őrzött, csupán a sorsolások alkalmával előszedett kötvények. Ezúttal valamennyi az Országos Takarékpénztár fiókjaiba, vagy a postahivatalokba vándorol, ahol minden kötvény tulajdonosának visszafizetik az őt megillető nyereményt, vagy a kötvény név- értékét. Magyarországon első ízben fizetik vissza teljes egészében, sőt nyereménnyel tetézve a dolgozók államkölcsönre jegyzett pénzét. Csupán a Tervkölcsön tíz sorsolása alkalmán val mintegy 160 millió forint nyeremény jutott a kölcsön jegyzőknek a kötvények névértékén kívül. Elmondhatjuk tehát, hogy államunk ezúttal is megtartotta szavát és az első szocialista államkölcsön jegyzésekor megjelölt időben váltja be a Tervkölcsön kötvényeket. A miskolci Bláthy Ottó villamosenergiaipari technikum felszabadulási ünnepségei A miskolci Bláthy Ottó villamosenergiaipari technikum vasárnap délelőtt U órait or az iskola dísztermiében ünnepli hazánk felszabadulásának tizedik évfordulóját s ezzel együtt tartja névadó és iskolazószló- avató ünnepélyét. Az ünnepi beszédet dr. Tenk Béla igazgató tartja, majd a műsor keretében Hernádiéi Ferenc műhelyfőnök ismerteti Bláthy Ottó életét és munkásságát. Az előző napon, szombaton délután fél 3 órakor a miskolci Lokomotív SK sporttelepén barátságos labdarugó mérkőzést tart a budapesti villamosenergia ipari technikum és a miskolci technikum csapata. A mérkőzés szünetében atlétikai bemutatót rendeznek. Szombaton délután 6 órakor a villamosenergiaipari technikum és az I. kerületi zeneiskola a Zenepalota hangversenytermében közös felszabadulási hangversenyt rendez. Az ünnepségeket április 3-án, vasárnap este 7 órai kezdettel tánc- mulatsággal egybekötött műsoros est fejezi be az iskola dísztermében. Pályázati fe'h'vás a marxlimas-femírzimis esti epye’emóre való felvételre A borsodmegyei pártbizottság mellett működő marxi z.mus -len in i z - mus Esti Egyetem pályázatot hirdet az 1955—56-os tanévre való felvételre. Az egyetem célja, hogy az értelmiségi munkakörben dolgozók (mérnökök, technikusok, orvosok, pedagógusok stto.), a párt állami és tömegszervezeti funkcionáriusok szervezett marxista-leninista oktatását egyetemi színvonalon biztosítsa. Az Esti Egyetem hallgatói a következő tantárgyakat tanulják: filozófia. politikai gazdaságtan. SZKP története, magyar párttörténet. történelem. E tantárgyakból a hallgatók félévenkint vizsgát tesznek. A tanulmányi eredményről, illetve az Esti Egyetem elvégzéséről bizonyítványt kapnak. Az esvetemre való felvétel feltételei: középiskolai, vagv ennél magasabb iskolai végzettség Az egyetemre nárton.kívüliek is kérhetik felvételüket. Az egyetem tanulmányi ide.ie 3 év. Hetenkint egvszer. délután fél 6—fél 10-ig kötelező megjelenés mellett foglalkozások (előadások, osztályfoglalkozások) vannak. A hallgatók évi 100 forint tanulmányi dí-at fizetnek. Pályázati határidő: 1955 június 15. A felvételi kérelmeket az Esti Egyelem címére (Miskolc, Selyemrét L sz.) kell beküldeni. A jelentkezéseknek megfelelően a pályázókat a felvételi bizottság értesíti a felvétel napjáról. Felvételüket kérhetik a Miskolc területén lakók. A pályázathoz mellékelni kell: 1. Részletes önéletrajzot, a legmagasabb iskolai végzettség ielenlegi foglalkozás (beosztás) és politikai ismeretek megjelölésével. 2. Az illetékes pártbizottság (párt- szervezeti és a vállalat, vagy intézmény ajánlását. 3. A vállalat. va.gv intézmény írásbeli igazolását a pálvázó ielenlegi tevékenységéről, munkaköréről. A tanév kezdete 1955 szentember 15. Erről az egvetem írásbeli értesítés- kn’d Bnrso'lmee'vet oárth'zottság Marxizmus Leninismus Esti Egyeteme. — A Bükk-hegységl karsztvíz kutatására Miskolcon zsombolykutató bizottság alakult. A bizottság két év alatt 30 víznyelőt tárt fel és megfigyelte a mészkősziklák repedéseiben eltűnő víz útját. A zsombolykutatók ismereteinek továbbfejlesztésére indított tanfolyam most ért váw get és 18 szakember vizsgázott
