Észak-Magyarország, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-06 / 55. szám
H ©IRÄMÄTO^®||| JELENTÉS". a miik&lei. Oiríjftc Színház új maq.Lj.ar darabjukat ''■IIMIHIItillllHIIIIHHIIttllimilllMIIHIMIIIIHIIIilllMIHimnillllHIlinllllimilttllillUMilllllllllllimillllllllltlllllllMlllillllllllllMIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIillMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIUIIIIIIIIIItlllllll ~ Ssanhássuaiik évek óta példát mu tat az egész ország színházainak: új magyar drámaírókat avat és olyan nagysikerű darabokat mutat be, amelyek meghódítják többi városunk közönségét is. A Borjú, a Pettyes és a Bujócska ennek a sikeres útnak a legfontosabb állomásai. Az érdeklődés az új témák iránt, az a szeretet, amellyel közönségünk az új darabokat fogadta, továbbra is sztönzője a színháznak és a chó rr óknak. ,z idei évadban folytatja színházunk megkezdett útját. Két új magyar prózát és egy mai témájú operettet mutatunk be. A három darab Iközül kettőnek a szerzője miskolci. Vereczikey Zoltánt évók óta ismeri Miskolc közönsége mint színészt, Borsodi Gyula versei és novellái népszerűek az olvasók körében. Most mindketten, mint drámaírók mutatkoznak be. Vcrcczkey Zoltán: Vizsgázik a tanár úr e. vígjátéka napjainkban játszódik. Balázs András matematika professzor másfél éve nem tanít az egyetemen, bizonyos politikai okokból. Az egyetem akkori DISZ szervezete nem próbált közeledni és segíteni a tanáron, sőt hagyták bogv eltávoznék. P?lézs elkeseredett, ma- gábazárkózott ember lett. egyetlen mentsvára Schopenhauer ember- gyűlölő filozófiája. Ezt a tanárt sikerül Szabó Annának, a fiatal színésznőnek visszahoznia a mi életünkbe. A professzort és a színésznőt a Múzeum-kertben felejtett kilenchó- nanos Pistike hozza össze. Házastársaknak nézik őket és Pistiikét az ő gyermeküknek gondolják. Anna szívesen belemegy ebbe a ..papa-mama'’ játékba, mert megszerette Balázs Andrást. A tanár tél a szerelemtől. „felesleges““ érzésnek tartja, azonban Annát megismerve nem tudja szivéből száműzni ezt a ..felesleges’“ érzést. Jóakaratai idegenek és rokonok is beavatkoznak kettejük dolgába. A darab folyamán Balázs professzor úh-a megszereti az életet a szerelmet. Anna fiatalsága, életvidám, erPiberszerefő filozófiáin hódítja tr.eg Balázst. Annának sikerül bi.tíúa Balázs szemét, hogy életünk szépségéit meglássa, a munka örömeit, élvezze, ismét tanítson az egyetemen és szerelmével boldogan éljen. Ez a téma sok humort és fordulatot rejt .magában. A cselekmény során a sok félreértés és bonyodalom egymást követi. Az író biztos kézzel vezeti hőseit és humora soha nem válik öncélú mulattatássá. Tömören szerkesztett vígjáték, minden mozzanat Anna és Balázs szerelmének kiibontaikozását segíti elő. A darab előadása külön érdekességet tartogat: Vereczkey Zoltán, az író játssza a darab főszerepét. A női főszerepet Vargha Irén, a többi fontosabb szerepet pedig Kováts Terus, Bárhidy József. Csanádi Ila. Gyu- lányi Éva és Lombi Jenő játsszák A darabot Komor István rendezi. / Második új magyar bemutatónk Borsodi Gyula Rákóczi korában játszódó színműve. Kis Lőrinc jobbágylegény sorsát kíséri végig a darab. A szegény jobbágy legényt német zsoldosok elszakítják szerelmesétől, Veronikától S ő. hogy bosszút állbas- son, katonának megy. Igv ismerkedik meg az ország, a nép javáért harcoló fejedelemmel. Sok küzdelem után ismét találkozik szerelmével, de akkorra Veronka. aki nem birta a sóik szenvedést és megpróbáltatást megbomlott. Rákóczi emeli fel elgyötört katonáját. Rákóczi önt új erőt Kisbe. Kis Lőrinc most már nemcsak szerelméért, hanem az egész országért, egész népe szabad(jA/tAA.^u v;ü.-T i Uj magyar darabjaink eddig általában vígjátékok voltak, ez a darab az emelkedett, nemes pátoszú történelmi darabjaink jó hagyományát folytatja. Kis Lőrinc sorsa példázza, hogy az igazán becsületes ember, akármilyen nagy szenvedések érik, miként segit bajbajutott embertársain és hazája sorsén. Nemcsak Kis Lőrinc találja meg a helyét a magyarság nagy szabadságharcában; Rákóczi összefog a hazáját szerető nemességgel, így a nép és a nemesség nemzeti egységét megteremtve, vezeti az elnyomók elleni felszabadító küzdelmet. Szép. igaz. emberi érzések, gondolatok és törekvések vezetik a hősöket cselekedeteikben. A darabnak ez a történelmi háttere. ez a forrongó kor egyszerre segíti és gátolja Kis Lőrinc és Veronka szerelmét. Borsodi Gyula szenvedéllyel és lírával ábrázolta Kis Lőrinc és Veronka tiszta szerelmét. Ez különösen értékes, mert történelmi drámáinkban igen ritkán találkozunk népi hősök szerelmének ilyen sokrétű és gazdag megírásával. A darabot Gyökössy Zsolt rendezi és a főszerepet Szirtes Ádám játssza Mindkét darab igaz mondanivalójával, jól megformált jellemeivel és cselekményével színházunk jó hagyományait folytatja, s a jó előadá sokban igazi művészi élményt nyújt a közönségnek. Bereczky Erzsébet dramaturg. E. TALUNTYISZ: rßeszt6mv(L áUfík TAVASZ.. Ott bizsereg már minden rügyben, S tegnap este, hogy lefeküdtem, Az én szívembe is beszökött. Járatlanul jött, mint az álam, Surranó nesz az ablakszárnyon, lekopogtatott, úgy köszönt. 1/ eg éreztem és odaléptem. Ablakot tártam, válaszképpen, ■f eglegyintette arcomat . . . Kihajoltam, kint csöndes este, Millió csillag nézlte, leste, Olyan volt, mint egy karcolat , . . Heggel azt hittem, mind csak ■álom De ablakomnál, egy kis faágon Madár dalolta: — Nyitni kék . . , Napfény lopózott kis szobámba, S mint távoli tűzvész villogása, Olyan színű volt kint az ég , Jöjj csak tavasz, rügyerdöt bontva, Gyógyító írként száz téli gondra. Szebb vagy te, mint a hópihék . . ■ BARCSA SÁNDOR Posztomra állok. Csend, sötétség. Távol, mint messzi csillagok Sok ház úgy villogtatja mécsét — éjféli égbe olvad. ott. Merőn az őrszem messze néz ki: tűt o sok ablak üvegén a katona szíve megérzi az otthon édes melegét. Görnyed a terv fölött a mérnök — így hozza m.esszi látomás — Dékán olvassa hitvesének a másnapi előadás*. Az ifjat olvasgatni látja. büszkén nevetni az anyát, hogy fekteti aludni ágyba lenszökefürtű kisfiái. Nem hány ki annyi ablak fénye. Éjfél. Posztomra ballagok, Akaróm, hogy a. népek még e földön legyenek boldogok. Kész lennék állni bármi hosszon váltás nélkül az őrhelyen, csak a sötétben csillagozzon megannyi ablak fényjele. A szovjet- könyv ünnepi hete A magyar-szovjet barátság hónapjának keretében, március 7-én megkezdődik a szovjet könyv ünnepi hete. A miskolci és borsodme- gyei üzemek, vállalatok MSZT aktívái nagyban készülődnek a könyvhét megrendezésére és karöltve á könyvesboltokkal, nagyszabású könyvkiállításokon, könyvvásárokon mutatják be dolgozóiknak és népszerűsítik az olvasók előtt a szovjet irodalom legújabb alkotásait. Könyvkiadóvállalataink is felkészültek az ünnepi könyvhétre. Folyamatosan jelentek meg már a legsikeresebb szovjet könyvek. így pl. a szépirodalmi és ifjúsági könyvek közül a legnagyobb érdeklődés Erenburg: Vihar című nagyszabású regényét fogadta. Történelmi témát dolgoz fel Jón: Dzsingiszkán c. műve, mely a középiskolások kedvelt olvasmánya. Uj kiadásban jelent meg Kozlov: Krimi éjszakák című könyve. A könyv évekkel ezelőtt már egyízben megjelent magyarul, akkor napok alatt elfogyott és azóta nem volt kapható. Szicsov: Csendes óceánnál c. könyve a Távolkelet életét mutatja be az olvasónak. Rendkívül érdekes témával: Budapest felszabadításával és a Székes- fehérvár körüli harcokkal foglalkozik Markin: Duna partján c. könyve. A Gorkij sorozat befejező kötete is megjelent. A Foma Gyorgyejev a múlt századi orosz kereskedőtársadalom életét festi le. Szajfuliina; Törvénysértők c. könyve a forradalomutáni évek kóborló gyermekeinek sorsáról szól. Az Orosz Remek-, írók sorozatban Tolsztoj Leó: Gyermekkor. serdülőkor, ifjúság című regényét fogadja nagy érdeklődés. Az Ifjúsági Könyvkiadó Noszov: Vidám kis család című könyve úttö”őgyere- kek hangulatos, kedves történetét írja meg. Zetkin—Milovidova: Az ifjú Sztálin c. munkában sok új, érdekes adatot közöl Sztálin elvtárs ifjúságáról. Az Orosz népmesék c. könyv a legszebb orosz mesék gyűjteménye. A legkisebb korosztálynak íródott: Szutyejev: Két kis mese és ugyancsak Szutyejev: Póruljárt béka című képeskönyve. Az említett könyveken kívül még igen sok — részben csak március elején megjelenő nagysikerű orosz és szovjet szépirodalmi, ismeretterjesztő, ifjúsági és szakkönyv növeli majd az ünnepi hét sikerét. Min: den könyvet szerető dolgozó megtalálhatja azt a könyvet, mely őt érdekli és értékes, hasznos könyvekkel gazdagíthatja könyvtárát. Forgács Miklósáé á.t' ■ ES KIGYUITAK A TÜZEK... ........................... g-Tj------------------------------------------Ásón O. hitteo • ködös hajnalon ezokatian zaj verte fel a falu álmos csöndjét. Öldöklő szerszámok csen gpse. fojtóbb beszéd, különös csörgés . . . És kinyúltak a tüzejc. Itt is, ott is, amott is fellángoltak a hatalmas szalmacsomók, hogy hírt adjanak, jelezzék a nagy „háborúság“ kezdetét. Szegény disznók nem készültek fel a harcra. Sötét alakok váratlanul törtek rájuk Kukoricával csalogatták ki őket a biztonságos ólak meghitt melegéből a nyílt csatatérre, az udvarra. Szí rákék „Öreg“ nevű disznója is csak azt vette észre, hogy már fog ják fülét farkát és teperik le a főidre. Persze, akkor már hiába volt minden rúgás, kapálás, visítás. Ve- ress Bálint bácsi, Szirákiék komája, egykettőre leeresztette véréről a más félmázsás jószágot. Teri néni. Sziráki János felesége tartotta a lábast a vérnek. Aszaltszilva arcan futkáro- zott a rémület, — Jaj. szent isten! Milyen fekete vére van ennek! — mondta. Nem volt idő a magyarázkodásra. A koma arcára kiült a fontoskodó szakértelem. Most, hogy a szúrás ilyen jól sikerült, nagyhangoo rendelt zefí: Nocsak, mérnök úr. mérje ide a szalmát — szólt rá Sziráki Pálra, aki épp egy hete adta be diploma tervét s most hazajött szüleihez a disznótorra. Bálint nt.es törölte véres 1 kezét s elégedetten, szeretettel nézett a fiatalember után. Nagyon tetszett neki. hogy szavára milyen készségesen ugrik ez a tanult gyerek, azaz. dehogyis -ek. egy mérrö' Egy valóságos nők. Hátvan í véste az agyát)' mosta a csontjába: neked parancsolnak s te, ha élni akarsz, teljesítsd a parancsot. És most lám . .. Ennek a tanult embernek ha egv napig is. de ő pa ranrsol I ö. Bálint, a zsellér Veress. kköz]"gény. Veres« Bálint, az egyéni ('araszt. .Gyorsan . haladtak a munkával. Síi *ögtek forogtak. vizet melegítettek. Seiet mostak, a katlanost kóstolgat- iák. Veress bácsi elemében volt Ha ialmas, izmos alakja nyelte a mun I kát. No igaz. a pálinkát is, amit I csak úgy suttyomban lehetett szopo I gatni, mert Teri néni igen haragú { dott miatta. — Sose törődj vele. Vén varjúnak élesebb a károgása — mondotta az öreg Sziráki Bálint komájának, de bizony maga is olyan rémülten kapta szájáról a literest, mikor az asszonyt hallotta az ajtóban, hogy a komából kipukkadt a nevetés. — Már ittál te ... te . ., te. .., hol az a fiaskó? Sziráki elkomorodott, Szégyeite a fia előtt, hogy így guosmolják. — No, no . .. Bálint nevetett. A mérnök „úr“ családi vihar szelét érezte, hát gyorsan közbelépett szélfogónak. — Hagyja őket édesanyám. Hadd igyanak. Hideg van. Meg aztán.. . — No jó! van. de vigyázz rájuk, mert ha ezek berúgnak, elsózzák a hurkát, mert nem érzik az ízét.. Á homo a disznó farkát csapkodta. Nevetett. — Te kellenél itthon Pali, mindig. Te bizony. No, add ide azt az üveget. No. .. Ne sajnáld már csak egyet kortyolok. Most. hogy ilyen sikeresen elsimult a közelgő vihar, még jobban örült mindenki. Az öreg Sziráki mosolyogva törölgette kétfelé hosszú bajuszát, amint látta- milyen vidáman tekeregnek a piros kolbászok-hogyan gömbölyödik a kis gömböc, s hogy milyen üdén. szűziesen mosolyognak a hófehér szalonnák El-elgondolkozva kavargatfa a zsírt. És míg nézegette, mikép örvénylenek sárgás-pirosán a sza'onna darabok a fakanál után. arra az idő re gondol*, mikor nem volt egész télen egy falat szalonna sem a szájában. Arra az időre gondolt, amikor az. emberek nem a disznókat ölték, hanem egymást, amikor egy félliter olaj drága kincs volt. Most mor» C-7 iff Iff -minder, (P! övé, csak zsirjuk 30 liter lesz, meg az a sok szalonna. Csontos arcában mélyen ülő szemei hirtelen megfényesedtek. Két fiára, két hősi halott fiára gondolt... hej! ha még ök is itt lehetnének a toron. Igaz is .. . Tori néni már a vacsora körül szorgoskodik. Élete pá.rja meg a tűzhely mellett jót húz az üvegből, hogy felejtsen. El 1s felejti meg- kavami a zsírt, ami majdnem odaég. mire aztán meg tudja Teri nénitől, miszerint ő nem más, mint egy részeg disznó. Ezen aztán elmorfondiroz egy ki' esit, hogy azt mondja: egy részeg disznó trancsiroz egy hótt disznót... Elérkezik lassan a vacsora ideje, azaz a tor ideje, éjjel tizenkét Óra felé. Mestörllk kezüket és bemennek a „tiszta szobába“, az utcái szobába. Ez bizony még hideg, nyirkos, dó nincs zsirszag és mosatlan edény. A finom savanynkáposztaleves meghozza az étvágyat is. A fényes- bőrű hurka- és kolbász-falatok egy másu'án tűnnek el a szájakban. Omlós, fehér krumpli a körítés és ere tes uborka is akad, aki azzal szereti. De a bor most már törvényesen is ott gyöngyözik a poharakban. Az öreg Sziráki elégedetten szívja a fogát s mivel már van benne vagy három légkör, hát gyakran elérzéke- nyedik. Bizony . . bizony . . szép ez a büdös élet Jókat enni. jókat inni. jókat aludni. A többiek bólogatnak, maga Sziráki csodálkozik, hogyan tudott ilyen szép mondatot fabrikálni, aztán egy kicsit sajnálni kezdi magát, hogy ii'em lett belőle szónok, és fntvtat.la: — Mert tud.iáfinV pz élet szén Én mondom ezt nektek. Én. Sziráki János. Csak háború ne legyen. — Az ne. — Ne bizony. Fon- kis szomorúság telepszik s hurkás tálra és megakasztja az újabb falatot. Inkább isznak. Jól csúszik a bor« hiszen zsíros az útja. — Mert csak azt mondom ... a há borúból elég volt. Elég. Én kettőt végigszenvedtem ... Két fiam meg odaveszett.. . Te is, Bálint, hallottál már gránátot pukkani. — Bizony..., de jó ez a bor... — Az jó.-f- Egyél még. fiacskám. — Ügy, úgy. kínáld csak Teri, ki tudja ... Teri néni fonnyadt kis arcára most a rémület is odavonta ráncát. Pali nagyon megsajnálta szegényt. — Ugyan, miket beszél édesapám? Nem lesz háború! — Hát ne is legyen. Anyádnak, meg nekem jogunk van hozzád. Két fiút adtam a hazának. ... Fenéi a hazának! A halálnak. Hát te maradj meg nekünk, első fiúnknak. Halott már nem kell több ... — Igyál komám! — Nem ke!!! Bármi legyen... Ér ted Bálint . . Bármi legyen, csak háborúság ne legyen. — Nohát azért teljesen nincs igaza apádnak. — Mi? Hogy nekem nines igazam? — Jaj lel kecskéim. egyetek már. Ne beszéljetek. Egyetek. Nézd ezt a soványt, itt Palikám. — Nincs igaza apám. mert amit maga mond, az nem egészen helyes, mert ha maga mindenáron csak a békességet akarja, akkor maga paci- fista. — Nem vagyok semmiféle Pista. Talán te nem a békességet akarod? Ta'án te harcolni akarsz? Viszket a bőröd? — Nem erről van szó. — Hát. miről van szó? — Nézze Maga is. meg én is. meg minden becsületes ember a békességet akarja, de ha megtámadnak bennünket, hát nekünk is fegyvert kel1 forrni v~~* — Áh, fcúlokos vagy te már. Min den frásszal teletömték a fejed ott fent Pesten, az ember alig érti, amit beszélsz. Bálint koma csak mosolygott. Nem nagyon, esak úgy egy kicsit a bajusza alatt. Az ő pünkösdi ki rálysága már megszűnt, hát csak ült az asztal sarkán és szép csendesen nyakai ta a bort. De most, hogy a vita kezdett el- mérgesedni, hirtelen megszólalt: — Pista. — Mi a?... — Az vagy. Paci Pista. Már csak hidd el. Pali biztosan jobban tudja. Tanult ember. Te meg mit tudsz ? Meg én? Enni, inni, aludni. És mit tudtunk mi olyan idős korunkban, mint Pali? Haj, Sziráki, Sziráki. Emlékszel még, mikor először volt mozi a faluban! Oszt esőt játszottak, oszt Terus meg ahogy látta az esőt, felkiáltott, hogy jaj édes istenem, a sok dunnám meg mind kinthagy" fám az udvaron! He-he ... Oszt kint nem is esett. Csak bent. Ott is csak elől. mert hátul még esak nem is csöpögött. Teri néni pironkodva szedte le az asztalt. Máskor már visszanyelvelt volna a komának de most szomorú volt, egyre csak az járt a fejében, hogy itt van ez a derék, okos gyerek, az ő fia. hogy ez is meghalhat. Nem. az lehetetlen. De bizony lehetetlen-e? J.ános bács’ hirtelen nem tudott mit szólni Bálint komájának, hatosak ennyit mondott: — Igyunk. És ittak s megint vitatkoztak. Teri néni kiment mosogatni. És az emberek odabent megegvezfek, hogy nem kell a háború, de akit megtámadnak- az védje magát, mert igaz e. ha most jönne a szomszéd, hogy adják oda a zsirt, meg a sok jó kolbászt neki. hát nem adnák. És mielőtt a szomszéd a torkukba vághatná á bicskáját, már ők jóval előbb beledöfnék a vasvillát Bele bizony Ködösen derengett az új haj nal. És ismét kigyúltak a tüzek. Itt, ott. amott újra fellángoltak a békés élet, a béke tüzei,. hogy hittel hirdessék: nem akarunk több háborút? LÉGRÁDI JÓZSEF
