Észak-Magyarország, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-06 / 55. szám
\ Vasárnap, 1955. március 6. r-íSZAKMAGV ARORSZAG Beszélgetés Iván István elvtárssal, a megyei tanács vb. elnökével Reggel S óra van, amikor bekopogtatok a megyei tanács vb. elnöki szobájába, ahol Iván István elvtárs, a vb. elnöke, a mai Lenin Kohászati Müvek nagyolvasztóművének egykori munkatársa barátságosan fogad. Egy órán át formaságok nélkül, szinte baráti légkörben beszélgetünk a megyei tanács munkájáról, a fogadóórákról. — Milyen mértékben járul hozzá a fogadóóra a lakosság és a tanács kapcsolatainak javulásához? — A fogadóóra a legerősebb kapocs, mely a tanácsokat választóival összeköti. A választó nagy, közérdekű és kicsiny, egyéni panaszai nyernek a fogadóórákon orvoslást. S ezért a választók bizalommal fordulnak a tanácstagokhoz. A tanácstagokat fogadóórájukon .10—40, de gyakran 50 választó is felkeresi. »4 választók panaszai a legkülönbözőbbek. Gyakran komoly jogi kérdések is felvetődnek. Például válás, örökbefogadás, stb. Igen sok az adófizetéssel kapcsolatos panasz. Legutóbbi abaujszántói fogadóórámon az aranyosi bányatelep egyik dolgozója, Isóczki Józs .f abaujalpári lakos jogos panaszát orvosoltam. Isóczki József 1.5 katasztrális hold földjét elcserélte Jaszenkó Istvánnal és a föld adóját és beadását mindkettőjükre kivetették. Azonnal intézkedtem és Isóczki József jogos panasza orvoslást nyert. — Hány fogadóórát tartottak a megyei tanács tagjai február hónapban? — Tanácstagjaink a múlt hónapban 96 fogadóórát tartottak. ■— Milyennek tartja abaujszántói tapasztalatai alapján a-járási és a helyi tanács munkáját? — Abaujszántón a helyi és a járási tanács, véleményem szerint még nem eléggé kezdeményező. Persze vannak már szép )eredményeik is. Ilyen például, hogy rendezett a piacterük és a szövetkezet új eláru- sítóheiyet épített. Dicséret illeti a tanácsot az állami lakások tatarozásának megkezdéséért és a tisztasági versenymozgalom megindításáért. — Hol tartja legközelebbi fogadóóráit? — Március 19-én Abaujkéren, március 26-án p dig a Lenin Kohászati Müvek nagyolvasztóművéb egykori munkahelyemen tartok fogadóórát. — Mi jelenleg a megyei tanács legfontosabb fel data? — Mivel a tavasz késik, a tavaszi munkára tvr' alaposabb és szervezettebb felkészülés, s ezen bel is a tavaszi búza szakszerű, idejében történő elvett se, az őszi vetések ápolása és a trágyahordás meg gyorsítása. Biztosítanunk kell továbbá a begyűjtési m.unka egyenletes menetét és teljesítenünk kell pénzügyi bevételi tervünket. A falvakban a helyiipar további erősítését és a községfejlesztést kell szorgalmazni. A városokban S millió forintos befektetéssel megindítjuk, az állami lakások tatarozását. — Amint látja, a tanács minden igyekezetével azon van, hogy kiérdemelje a városok és falvak dolgozóinak bizalmát -- fejezte be nyilatkozatát lvó.n István elvtárs. KOVÁCS JÁNOS A kuUss&áh mögött Szemfüles fényképészünkkel s kiváncsi fotómusinájával ezúttal olyan helyekre kukkantottunk be, ahová vá. sárló ritkán kerül. Vajon mi rejtőzik az üzletek kulisszái mögötti Hadd mulassuk be képben és írásban néhány miskolci bolt „titkait“. Ahol a „Csoki Miki“ készül Ebben a helyiségben Miskolc hentesei nap-nap után megfordulnak. Innen viszik az árut a boltokba a fogyasztóhoz. Kiss Béla és Doró Sándor nar ponta 30—40 mázsa hentesárut, heten- kint 20 mázsa gyulai kolbászt, 10 mázsa hurkát oszt szét. Szaporán dolgo»»♦»>« UJCSANALOSI TRAKTORISTAK Köröskörül tavasat áhítozik a határ, A fagyott rögok úgy kandikéinak ki a rongyos hó, akaró álól, mintha magukhoz akarnák szippantani az erőtlen napsugarakat. A kétszeresen élüzem újesanájoai gépállomás traktoristái is úgy vannak, mint a tavasztáhítozó természet. Ki-kikukkanlanak a műhelyek elé, amikor a nap előtomássza magát a szürke felhőgomolyok mögül, beleseippantanak a levegőbe, érzik e a várvavárt tavaszillatot. És szidják a telet. Tiszta szívből ssídjáh, mert Íme készen a gépek, idestova több mint egy hónapja, csak éppen az időjárás nem viselkedik „tervszerűen". Mert nem igazi traktorosnak való a műhely- benülés. A traktorisia csak a végtelen szántóföldeken érzi igazán jól magát, amikor széles barázdákat hasítanak a fénylő ekevasak a jó fekete földbe s minden zajt elnyom a motordiibörgé«. Be a tavasz nem ‘jön. Mit tehet egyebet ilyenkor az olyan ember, aki nem szeret tétlenül ülni, akinek vérében van a cselekvés? Készül a munkára' Arra, hogy szemernyi gond. hiba se legyen, amikor nekiindulhat a határnak, s azt ott so hagyja az első hóhullásig. S az újesanálosi gépállomás veteránjai mind olyan em berek, akik nem szeretnek tétlenül tilni. Még be sem fejezték egészen a gépjavítást, máris azon törték a fejüket, mit csináljanak az első pacsirtaszóig. Be ezen sem kellett sokáig töprengeniük. Nem nzérf kapták meg már kétszer is az élüzem je’vényt. mert túlságosan sokáig törik feüiket cgv-egy dolgon. A gépállomásnak akad tennivalója mindig a falun. Különösen most, amikor arról van szó, hogy segíteni kell a termelőszövetkezeteknek, az egyénieknek, de nem úgy mint eddig. hanem kétszer, háromszor jobban, a mezőgazdaság fejlesztése, a. tőbbterme'és érdekében, Azután itt. «I felszabadulás tizedik évfordulója, a felszabadulási voreeny. Iíz is hatalmás öszíönzőcrő, különösen, ha az ember meg akarja szerezni az elsőséget. S az újcsanálosiak, mint eddig már igen sokszor, most sem szeretnék elszalasztani a verseny- zászlót, Ilyen körülmények között minden traktoros, szerelő, agronómu8 megtalálja a legfontosabb teendőket. A versenyvállalások, felajánlások ott sorakoznak a műhelyek fali- ujságtábláin. Mind olyan vállalás, mely gondolkodóim ejti az embert, de különösen az első: „Április végéig minden mezőgazdasági munkagépet — tehát az aratógépeket, cséplőket — kijavítunk.“ Erről a vállalásról sokat lehetne beszólni nemcsak itt, hanem minden gépállomáson. A téli nagyjavítást befejezték, a a tavaszi munka még nem indult meg. Szinte minden ember résztvehet a munkagépek javításában. Olyan nyereség ez, ami igen sokat jelent, hiszen időre, munkára készen állnak a gépek. Vagy ott van a másik vállalás: a termelőszövetkezetek munkagépeinek. munkaszersf ámainak javítása. Minden termelőszövetkezetet felkerestek az újcsaná'osiak s megkérdezték. milyen javítanivalója van. Bolobás László DISZ tág a gesztelyi termelőszövetkezet patro- nálását vállalta, mások más termelőszövetkezetét. S hogy a vállalás nem üres szóbeszéd- azt bizonyítják, hogy az alsódobszai Petőfi termelőszövetkezet részére kijavítottak négy ekekapát s hét megtakaró boronát, a gesztelyi Űj Barázdának három magtakaró boronát, a Búzakalásznak egy fűkaszáló- gépet. Aztán meg kisebb szekér- és cke.iavitáeokat végeztek, amelyet be gém kerültek a nyilvántartásba. Az eiyénilegr dolgozó parasztok nap nap után látogatják az újesanálosi gépállomás műhelyeit. Hol vetőgépet, hol ekét, hol boronát hoznak, hogy — Elvtársak ki kellene javítani ezekét. K nz újesa- ná.losiak kijavítják. Kis« János, Lenkei Károly, Bíró József a kóváesműhelyben örömmel lát hozzá a termelőszövetkezetek, vagy az egyéniek munkagépeinek javításához, s olyan munkát végeznek, hogy meg lehet nézni. Újcsanáíoson az a szokás, hogy nem csak egy egy kommunista, BISZ-tag, hanem mindenki részt vállal minden munkában. Ott van például az agronómusok verseny- vállalása. Török elvtárs, a geszte'yi Éj Barázda termelőszövetkezet agronómusa vállalta, hogy minden tavaszi kalászost kereuztsoro-an vetnek. A többiek szintén értékes felajánlásokat tettek. S amit vállal tak teljesítik is. Hosszú éveken át kovácsolódott össrze a gépállomás kollektívája, talán ez az egyik gyökere az egyre szebb;- egyre kimagaslóbb eredményeknek. A környező termelőszövetkezetek, a községek dolgozó parasztjai ma már olyan bizodalommal fordulnak a gépállomás dolgozóihoz minden problémával, mint akik biztosak ah! an, hogy meg is kapják a segítséget Munkára készen állnak a* új esanálosiak. Várják az első meleg tavaszi napot, amikor megkezdhetik az igazi traktorosmnnkfit, a szántást, a vetést. Mint az elmúlt esztendőben sem volt, az Idén sem lesz hiba. Sőt, jobban megy majd a munka, mint ezelőtt bármikor. Ezt követeli a becsület is. Hadd mondjunk el egy apró, de kedves epizódot a* újesanálosi gépállomás dolgozóinak életéből. A minisztérium néhány olyan dolgozó nevét kérte, akik kitüntetést érdé melnek felszabadulásunk tízéves évfordulója alkalmából. A feltétel: olyan dolgozó kaphatja meg a kitüntetést, aki az első perctől kezdve rész,tvesz a gépállomás építésében, erősítésében, aki becsülettel, oda- adóan dolgozik. A párivezetőség és az üzemi bizottság eddig negyvenhat dolgozót ta'ált érdemesnek a kitüntetésre. Pontosan, annyit, ahány embert sorravettek. Mert itt minden ember megérdemli a kitün totóst. wmm Első utunk a Széchenj/i-utcai Capri cukrászdába vezetett. Itt készülnek húsvétra az ötletes nyuszi-figurák, a rózsaszín fdndanf-kifl>k és n legjelesebb csemege, a Csoki Mikinek kérész 'élt, csokolúdékre>nbői készült emlős újdonság, amelyről mint. született Ínyencek azonnal megállapítottuk, hogy fclülmúlhatallan. Naponta 1300- 1400 „Csoki Miki“ készül itt. (Darabja 1.00). A leányok fürge ujjaikkal akkurátusán töltögetik a gumiformát, aztán kiteszik fogyni, párizsi krémet tesznek rá és máris kész a „Csoki Miki“. Ez aztán kellemes munka, itt az eszem-iszom ország, ahol minden szem-szájnak ingere. De Horbáez Terézia a cukrászüzem dolgozója lemondóan legyint: — Ugyan kérem, a cukrásznak csak egyszer kell belakni, többet már nem kíván, bármilyen jó is a csemege. Nem, nekünk már nem kell más, csak kóstoló. Mi azonban fájó szívvel távozunk, — hiába, mi rossz cukrászok volnánk. Olyan étvágyat kaptunk a kóstolók után, hogy mindig idejárnánk — riportra. húsok birodalmában zik bdrdjuk, bontókésük, hiszen- 110 boltot kell ellátniok. Derék munka, szép birodalom. Itt nem kérünk kóstolót A rcezrpazdasáui tPrmefB^znvpfveze’be Wépn tarok mentesünev az 1955. év élt lános idvedelem dótól Ä minisztertanács rendeletet holott b mezőgazdasági termelőszövetkezetbe belépők 1955 évi általános jövedelemadómentesséaéről E'ze- rint az a dolgozó, aki az 1955. év első nan'ón használatban volt földterülettel ez év április végéig ä földművelésügyi miniszter engedélve alapján működő termelőszövetkezetbe belép, a bevitt földterület után 1955. évre mentesül az általános jövedelemadó fizetése alól (MTt) &aacuzi modelljei fik megérkeztek ! Mertek utáni női ruhákat készít 5/c. DŐiázabé tiókunh. Vasgyár, Marx Károly u. II. n. RUH4ZATI SZÖVETKEZET m vetítő: mvm isiváüxÉ Renrte'at a nifvei»rt*fc«^íirJi*it után táró adA'edve?m*nvrftl A minisztertanács módosította a növendékmarhák után járó adókedvezményről szóló korábbi rendeletét. Az eddigi rendelkezések szerint a saiátneveiésű és kilencven napnál fiatalabb korban vas ásóit növendékmarha után abban az esetben járt négvszáz forint adókedvezmény, ha a növendékmarhát n gazda egv éves koréig nevelte Az új rendelet értelmében még kell adni a kedvezményt azoknak a gazdálkodóknak is. akik továbbtenyésztés- re, vagy hizlalásra hat hónaposnál fiatalabb növendékmarhát vásárolnak. (MTI) Laaúinbh dívni szeri ni l.pszil nprtehutam térf íönfiny őket 5. azámn tud unk Vasgvár, Gczor Lajos u. 3. *i. RUHÁZATI SZÖVETKEZEI Fiókvezető: Arval Béla T Szakszerűen, gyorsan W EDI 1 Ell II R4 DIÓI 4 1 Posta R dióvttel'ec nika is Eíextróatusztikai Üzeme Széchinyi-utca 25. az. Édesországból a stabilabb ételek birodalmába látogattunk: a Tanácsház- léri húselosztóba, a tábla büszkén hirdeti: „Csak közülcteket szolgálunk ki!" S bár nem vagyunk köziilet, ide is belopakodtunk. Hát igen, ez a látvány is étvágygerjesztő: a falon hosz- ssti marhafertályok, köröskörül kibontott Sertések, termetes csécsi szalonnák, füstöltcsülkök, téli szalámirudnk ... no, de nem is folytalom, mert az emlékezéstől is klcsurran a nyálunk. Tovább ván(toroltunk s ha látogatásunk első állomásán nem utasítottuk vissza a kóstolót, a húsboltban is meg- csiklandosta orrunkat az ét vágy (jer. jesztő illat, — harmadik áVomdsun.i: a Széchenyi-utcai nagy gyógyszer,ár laboratóriumában, Miskolc legnagyobb gyógyszertárában nem vágytunk arra, hogy megkínáljanak. A tégelyek, apró, precíz mérlegek, porok, üvegcsék közölt találtunk rá n „méregkeverók- re", a gyógyszertárak szerény és nélkülözhetetlen dolgozóira. —• Örülünk, hogy bennünket is meglátogattak — mondja Hauer Elemér, aki 35 éve dolgozik már a szakmában. Itt is van miről írni. Hauer elvtárs rá is beszél, hogy Írjam meg, mennyit fejlődött a gyógyszerészet napjaink, ban, a szovjet tapasztalatok alapján. Büszkén magyarázza, hogy újabban fekete üvegcséket rendszeresítettek, hogy megvédjék a gyógyszert az ibolyántúli sujúrak közömbösítő halasától. Keverik, kavarják a sok gyógyító kenőcsöt, port, folyadékot. Nem unni. koznak. De. kértek, hogy Írjam meg, nem mindenki becsüli kellően munkájukat. Éjjeli ügyeletén f elzavarják őket rüh-zsirért, ricinusért, holott az éjjeli szolgálatot csak sürgős, élet- veszélyes cselekben szabadna igénybevenni. Feleslegesen türelmetlenkednek egyesek az üzletben, pedig a gyógyszerésznek nagy szüksége van a nyugodt környezetre. Mi is kérjük, becsül, jék őket jobban, tanúsítsanak több figyelmet A. rubősópr irántuk. Megérdemlik. Még egy hátsóajtón kopogtatunk. Az Állami Áruház rafefrirdra voltunk kiváncsiak. A vásárló ugyan naponta megtekintheti az Állami Aruház üzlethelyiségét, de a raktár a közönség számára megközelíthetetlen. Itt a felhalmozott árumrnnt/iség amit el A rövidáruosztály raktárában például rnnyi anyag all felhalmozva, hogy ha kibontanánk, be lehetne fedni vele a ml eke le—ózdi utat. ,<? a sokféle szín, minta. Rósenfeld László osz.aiyvezető olyan büszkén újságolja, mintha sajátja volna, hogy újfajta bolgdrkarton, zefír és fehér vászonpiké érkezeit. Öle már felkészülten várják a tavaszt, m Érdekes mindenütt a kulisszák mögött- az élet. Bár különbözik az „egyszerű halandók“, a vevők világától, a mindennapos igényeit kielégitö dolgozó ember hé4köznnpjnit tükrözi Krte-.f1 iiik Miskolc város dolgozóit, hogy 1985. március 7-én átalakítás után ílrs mégnyitjuk a Széchenyi u. 32. sz. alatti méteráru szahiizletünketz melyben bőséges áruválasztékkal várjuk a vásárid közönséget. __________ MISKOLCI RUHAZA l BOLT.
