Észak-Magyarország, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-06 / 55. szám

\ Vasárnap, 1955. március 6. r-íSZAKMAGV ARORSZAG Beszélgetés Iván István elvtárssal, a megyei tanács vb. elnökével Reggel S óra van, amikor bekopogtatok a megyei tanács vb. elnöki szobájába, ahol Iván István elv­társ, a vb. elnöke, a mai Lenin Kohászati Müvek nagyolvasztóművének egykori munkatársa barátságo­san fogad. Egy órán át formaságok nélkül, szinte ba­ráti légkörben beszélgetünk a megyei tanács munká­járól, a fogadóórákról. — Milyen mértékben járul hozzá a fogadóóra a lakosság és a tanács kapcsolatainak javulásához? — A fogadóóra a legerősebb kapocs, mely a taná­csokat választóival összeköti. A választó nagy, közér­dekű és kicsiny, egyéni panaszai nyernek a fogadó­órákon orvoslást. S ezért a választók bizalommal fordulnak a tanácstagokhoz. A tanácstagokat fogadó­órájukon .10—40, de gyakran 50 választó is felkeresi. »4 választók panaszai a legkülönbözőbbek. Gyakran komoly jogi kérdések is felvetődnek. Például válás, örökbefogadás, stb. Igen sok az adófizetéssel kapcso­latos panasz. Legutóbbi abaujszántói fogadóórámon az aranyosi bányatelep egyik dolgozója, Isóczki Józs .f abaujalpári lakos jogos panaszát orvosoltam. Isóczki József 1.5 katasztrális hold földjét elcserélte Jaszenkó Istvánnal és a föld adóját és beadását mindkettőjükre kivetették. Azonnal intézkedtem és Isóczki József jo­gos panasza orvoslást nyert. — Hány fogadóórát tartottak a megyei tanács tagjai február hónapban? — Tanácstagjaink a múlt hónapban 96 fogadóórát tartottak. ■— Milyennek tartja abaujszántói tapasztalatai alapján a-járási és a helyi tanács munkáját? — Abaujszántón a helyi és a járási tanács, véle­ményem szerint még nem eléggé kezdeményező. Per­sze vannak már szép )eredményeik is. Ilyen például, hogy rendezett a piacterük és a szövetkezet új eláru- sítóheiyet épített. Dicséret illeti a tanácsot az állami lakások tatarozásának megkezdéséért és a tisztasági versenymozgalom megindításáért. — Hol tartja legközelebbi fogadóóráit? — Március 19-én Abaujkéren, március 26-án p dig a Lenin Kohászati Müvek nagyolvasztóművéb egykori munkahelyemen tartok fogadóórát. — Mi jelenleg a megyei tanács legfontosabb fel data? — Mivel a tavasz késik, a tavaszi munkára tvr' alaposabb és szervezettebb felkészülés, s ezen bel is a tavaszi búza szakszerű, idejében történő elvett se, az őszi vetések ápolása és a trágyahordás meg gyorsítása. Biztosítanunk kell továbbá a begyűjtési m.unka egyenletes menetét és teljesítenünk kell pénzügyi bevételi tervünket. A falvakban a helyiipar további erősítését és a községfejlesztést kell szorgal­mazni. A városokban S millió forintos befektetéssel megindítjuk, az állami lakások tatarozását. — Amint látja, a tanács minden igyekezetével azon van, hogy kiérdemelje a városok és falvak dol­gozóinak bizalmát -- fejezte be nyilatkozatát lvó.n István elvtárs. KOVÁCS JÁNOS A kuUss&áh mögött Szemfüles fényképészünkkel s ki­váncsi fotómusinájával ezúttal olyan helyekre kukkantottunk be, ahová vá. sárló ritkán kerül. Vajon mi rejtőzik az üzletek kulisszái mögötti Hadd mulassuk be képben és írásban né­hány miskolci bolt „titkait“. Ahol a „Csoki Miki“ készül Ebben a helyiségben Miskolc hentesei nap-nap után megfordulnak. Innen viszik az árut a boltokba a fogyasztó­hoz. Kiss Béla és Doró Sándor nar ponta 30—40 mázsa hentesárut, heten- kint 20 mázsa gyulai kolbászt, 10 má­zsa hurkát oszt szét. Szaporán dolgo­»»♦»>« UJCSANALOSI TRAKTORISTAK Köröskörül tavasat áhítozik a határ, A fagyott rögok úgy kan­dikéinak ki a rongyos hó, akaró álól, mintha magukhoz akarnák szippantani az erőtlen napsugara­kat. A kétszeresen élüzem újesanájoai gépállomás traktoristái is úgy van­nak, mint a tavasztáhítozó termé­szet. Ki-kikukkanlanak a műhelyek elé, amikor a nap előtomássza ma­gát a szürke felhőgomolyok mögül, beleseippantanak a levegőbe, ér­zik e a várvavárt tavaszillatot. És szidják a telet. Tiszta szívből ssídjáh, mert Íme készen a gépek, idestova több mint egy hónapja, csak éppen az időjárás nem visel­kedik „tervszerűen". Mert nem igazi traktorosnak való a műhely- benülés. A traktorisia csak a vég­telen szántóföldeken érzi igazán jól magát, amikor széles barázdákat hasítanak a fénylő ekevasak a jó fekete földbe s minden zajt elnyom a motordiibörgé«. Be a tavasz nem ‘jön. Mit tehet egyebet ilyenkor az olyan ember, aki nem szeret tétle­nül ülni, akinek vérében van a cse­lekvés? Készül a munkára' Arra, hogy szemernyi gond. hiba se le­gyen, amikor nekiindulhat a határ­nak, s azt ott so hagyja az első hóhullásig. S az újesanálosi gép­állomás veteránjai mind olyan em berek, akik nem szeretnek tétlenül tilni. Még be sem fejezték egészen a gépjavítást, máris azon törték a fe­jüket, mit csináljanak az első pa­csirtaszóig. Be ezen sem kellett so­káig töprengeniük. Nem nzérf kap­ták meg már kétszer is az élüzem je’vényt. mert túlságosan sokáig törik feüiket cgv-egy dolgon. A gépállomásnak akad tennivalója mindig a falun. Különösen most, amikor arról van szó, hogy segíteni kell a termelőszövetkezeteknek, az egyénieknek, de nem úgy mint ed­dig. hanem kétszer, háromszor job­ban, a mezőgazdaság fejlesztése, a. tőbbterme'és érdekében, Azután itt. «I felszabadulás tizedik évfordulója, a felszabadulási voreeny. Iíz is ha­talmás öszíönzőcrő, különösen, ha az ember meg akarja szerezni az elsőséget. S az újcsanálosiak, mint eddig már igen sokszor, most sem szeretnék elszalasztani a verseny- zászlót, Ilyen körülmények kö­zött minden traktoros, szerelő, agronómu8 megtalálja a legfonto­sabb teendőket. A versenyvállalások, felajánlások ott sorakoznak a műhelyek fali- ujságtábláin. Mind olyan vállalás, mely gondolkodóim ejti az embert, de különösen az első: „Április vé­géig minden mezőgazdasági munka­gépet — tehát az aratógépeket, cséplőket — kijavítunk.“ Erről a vállalásról sokat lehetne beszólni nemcsak itt, hanem minden gép­állomáson. A téli nagyjavítást be­fejezték, a a tavaszi munka még nem indult meg. Szinte minden em­ber résztvehet a munkagépek javí­tásában. Olyan nyereség ez, ami igen sokat jelent, hiszen időre, munkára készen állnak a gépek. Vagy ott van a másik vállalás: a termelőszövetkezetek munka­gépeinek. munkaszersf ámainak ja­vítása. Minden termelőszövetkezetet felkerestek az újcsaná'osiak s meg­kérdezték. milyen javítanivalója van. Bolobás László DISZ tág a gesztelyi termelőszövetkezet patro- nálását vállalta, mások más ter­melőszövetkezetét. S hogy a válla­lás nem üres szóbeszéd- azt bizo­nyítják, hogy az alsódobszai Petőfi termelőszövetkezet részére kijaví­tottak négy ekekapát s hét meg­takaró boronát, a gesztelyi Űj Ba­rázdának három magtakaró boro­nát, a Búzakalásznak egy fűkaszáló- gépet. Aztán meg kisebb szekér- és cke.iavitáeokat végeztek, amelyet be gém kerültek a nyilvántartásba. Az eiyénilegr dolgozó pa­rasztok nap nap után látogatják az újesanálosi gépállomás műhelyeit. Hol vetőgépet, hol ekét, hol boro­nát hoznak, hogy — Elvtársak ki kellene javítani ezekét. K nz újesa- ná.losiak kijavítják. Kis« János, Lenkei Károly, Bíró József a kó­váesműhelyben örömmel lát hozzá a termelőszövetkezetek, vagy az egyéniek munkagépeinek javításá­hoz, s olyan munkát végeznek, hogy meg lehet nézni. Újcsanáíoson az a szokás, hogy nem csak egy egy kommunista, BISZ-tag, hanem mindenki részt vállal minden munkában. Ott van például az agronómusok verseny- vállalása. Török elvtárs, a geszte'yi Éj Barázda termelőszövetkezet agronómusa vállalta, hogy minden tavaszi kalászost kereuztsoro-an vetnek. A többiek szintén értékes felajánlásokat tettek. S amit vállal tak teljesítik is. Hosszú éveken át kovácsolódott össrze a gépállomás kollektívája, ta­lán ez az egyik gyökere az egyre szebb;- egyre kimagaslóbb eredmé­nyeknek. A környező termelőszövet­kezetek, a községek dolgozó paraszt­jai ma már olyan bizodalommal fordulnak a gépállomás dolgozóihoz minden problémával, mint akik biztosak ah! an, hogy meg is kapják a segítséget Munkára készen állnak a* új esanálosiak. Várják az első meleg tavaszi napot, amikor megkezd­hetik az igazi traktorosmnnkfit, a szántást, a vetést. Mint az elmúlt esztendőben sem volt, az Idén sem lesz hiba. Sőt, jobban megy majd a munka, mint ezelőtt bármikor. Ezt követeli a becsület is. Hadd mondjunk el egy apró, de kedves epizódot a* újesanálosi gépállomás dolgozóinak életéből. A minisztérium néhány olyan dolgozó nevét kérte, akik kitüntetést érdé melnek felszabadulásunk tízéves évfordulója alkalmából. A feltétel: olyan dolgozó kaphatja meg a ki­tüntetést, aki az első perctől kezdve rész,tvesz a gépállomás építésében, erősítésében, aki becsülettel, oda- adóan dolgozik. A párivezetőség és az üzemi bizottság eddig negyven­hat dolgozót ta'ált érdemesnek a kitüntetésre. Pontosan, annyit, ahány embert sorravettek. Mert itt minden ember megérdemli a kitün totóst. wmm Első utunk a Széchenj/i-utcai Capri cukrászdába vezetett. Itt készülnek húsvétra az ötletes nyuszi-figurák, a rózsaszín fdndanf-kifl>k és n legjele­sebb csemege, a Csoki Mikinek kérész 'élt, csokolúdékre>nbői készült emlős újdonság, amelyről mint. született Ínyencek azonnal megállapítottuk, hogy fclülmúlhatallan. Naponta 1300- 1400 „Csoki Miki“ ké­szül itt. (Darabja 1.00). A leányok fürge ujjaikkal akkurátusán töltögetik a gumiformát, aztán kiteszik fogyni, párizsi krémet tesznek rá és máris kész a „Csoki Miki“. Ez aztán kellemes munka, itt az eszem-iszom ország, ahol minden szem-szájnak ingere. De Horbáez Te­rézia a cukrászüzem dolgozója lemon­dóan legyint: — Ugyan kérem, a cukrásznak csak egyszer kell belakni, többet már nem kíván, bármilyen jó is a csemege. Nem, nekünk már nem kell más, csak kóstoló. Mi azonban fájó szívvel távozunk, — hiába, mi rossz cukrászok volnánk. Olyan étvágyat kaptunk a kóstolók után, hogy mindig idejárnánk — riportra. húsok birodalmában zik bdrdjuk, bontókésük, hiszen- 110 boltot kell ellátniok. Derék munka, szép birodalom. Itt nem kérünk kóstolót A rcezrpazdasáui tPrmefB^znvpfveze’be Wépn tarok mentesünev az 1955. év élt lános idvedelem dótól Ä minisztertanács rendeletet ho­lott b mezőgazdasági termelőszövet­kezetbe belépők 1955 évi általános jövedelemadómentesséaéről E'ze- rint az a dolgozó, aki az 1955. év első nan'ón használatban volt föld­területtel ez év április végéig ä föld­művelésügyi miniszter engedélve alapján működő termelőszövetkezetbe belép, a bevitt földterület után 1955. évre mentesül az általános jö­vedelemadó fizetése alól (MTt) &aacuzi modelljei fik megérkeztek ! Mertek utáni női ruhákat készít 5/c. DŐiázabé tiókunh. Vasgyár, Marx Károly u. II. n. RUH4ZATI SZÖVETKEZET m vetítő: mvm isiváüxÉ Renrte'at a nifvei»rt*fc«^íirJi*it után táró adA'edve?m*nvrftl A minisztertanács módosította a növendékmarhák után járó adóked­vezményről szóló korábbi rendele­tét. Az eddigi rendelkezések szerint a saiátneveiésű és kilencven nap­nál fiatalabb korban vas ásóit nö­vendékmarha után abban az eset­ben járt négvszáz forint adókedvez­mény, ha a növendékmarhát n gaz­da egv éves koréig nevelte Az új rendelet értelmében még kell adni a kedvezményt azoknak a gazdál­kodóknak is. akik továbbtenyésztés- re, vagy hizlalásra hat hónaposnál fiatalabb növendékmarhát vásárol­nak. (MTI) Laaúinbh dívni szeri ni l.pszil nprtehutam térf íönfiny őket 5. azámn tud unk Vasgvár, Gczor Lajos u. 3. *i. RUHÁZATI SZÖVETKEZEI Fiókvezető: Arval Béla T Szakszerűen, gyorsan W EDI 1 Ell II R4 DIÓI 4 1 Posta R dióvttel'ec nika is Eíextróatusztikai Üzeme Széchinyi-utca 25. az. Édesországból a stabilabb ételek bi­rodalmába látogattunk: a Tanácsház- léri húselosztóba, a tábla büszkén hir­deti: „Csak közülcteket szolgálunk ki!" S bár nem vagyunk köziilet, ide is belopakodtunk. Hát igen, ez a lát­vány is étvágygerjesztő: a falon hosz- ssti marhafertályok, köröskörül kibon­tott Sertések, termetes csécsi szalon­nák, füstöltcsülkök, téli szalámirudnk ... no, de nem is folytalom, mert az emlékezéstől is klcsurran a nyálunk. Tovább ván(toroltunk s ha látogatá­sunk első állomásán nem utasítottuk vissza a kóstolót, a húsboltban is meg- csiklandosta orrunkat az ét vágy (jer. jesztő illat, — harmadik áVomdsun.i: a Széchenyi-utcai nagy gyógyszer,ár laboratóriumában, Miskolc legnagyobb gyógyszertárában nem vágytunk arra, hogy megkínáljanak. A tégelyek, apró, precíz mérlegek, porok, üvegcsék közölt találtunk rá n „méregkeverók- re", a gyógyszertárak szerény és nél­külözhetetlen dolgozóira. —• Örülünk, hogy bennünket is meg­látogattak — mondja Hauer Elemér, aki 35 éve dolgozik már a szakmában. Itt is van miről írni. Hauer elvtárs rá is beszél, hogy Írjam meg, mennyit fejlődött a gyógyszerészet napjaink, ban, a szovjet tapasztalatok alapján. Büszkén magyarázza, hogy újabban fekete üvegcséket rendszeresítettek, hogy megvédjék a gyógyszert az ibo­lyántúli sujúrak közömbösítő halasá­tól. Keverik, kavarják a sok gyógyító kenőcsöt, port, folyadékot. Nem unni. koznak. De. kértek, hogy Írjam meg, nem mindenki becsüli kellően munká­jukat. Éjjeli ügyeletén f elzavarják őket rüh-zsirért, ricinusért, holott az éjjeli szolgálatot csak sürgős, élet- veszélyes cselekben szabadna igénybe­venni. Feleslegesen türelmetlenkednek egyesek az üzletben, pedig a gyógy­szerésznek nagy szüksége van a nyu­godt környezetre. Mi is kérjük, becsül, jék őket jobban, tanúsítsanak több figyelmet A. rubősópr irántuk. Megérdemlik. Még egy hátsóajtón kopogtatunk. Az Állami Áruház rafefrirdra voltunk kiváncsiak. A vásárló ugyan naponta megtekintheti az Állami Aruház üzlethelyiségét, de a raktár a közön­ség számára megközelíthetetlen. Itt a felhalmozott árumrnnt/iség amit el A rövidáruosztály raktárában például rnnyi anyag all felhalmozva, hogy ha kibontanánk, be lehetne fedni vele a ml eke le—ózdi utat. ,<? a sokféle szín, minta. Rósenfeld László osz.aiyvezető olyan büszkén újságolja, mintha sa­játja volna, hogy újfajta bolgdrkarton, zefír és fehér vászonpiké érkezeit. Öle már felkészülten várják a tavaszt, m Érdekes mindenütt a kulisszák mö­gött- az élet. Bár különbözik az „egy­szerű halandók“, a vevők világától, a mindennapos igényeit kielégitö dol­gozó ember hé4köznnpjnit tükrözi Krte-.f1 iiik Miskolc város dolgozóit, hogy 1985. március 7-én átalakítás után ílrs mégnyitjuk a Széchenyi u. 32. sz. alatti méteráru szahiizletünketz melyben bőséges áruválasztékkal várjuk a vásárid közönséget. __________ MISKOLCI RUHAZA l BOLT.

Next

/
Thumbnails
Contents