Észak-Magyarország, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-26 / 72. szám
ÜDVÖZLET A FELSZABADULÁSI MUNK AVERSENY ÉLENJÁRÓ HŐSEINEK! Megkezdődött a Magyar Dolgozók Pártja járási pártbizottságai titkárainak országos tanácskozása Pénteken reggel az Országház kongresszusi termében megkezdődött a Magyar Dolgozók Pártja járási pártbizottságai titkárainak kétnapos országos tanácskozása. A tanácskozáson az MDP Központi Vezetősége márciusi határozatának végrehajtásával kapcsolatos feladatokat tárgyalják meg. A tanácskozás elnökségében foglaltak helyet: Farkas Mihály, Ács Lajos, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai, Bata István, a Politikai Bizottság póttagja, Vég Béla, az MDP Központi Vezetőségének titkára, Kovács István, a budapesti pártbizottság első titkára, Köböl József, az MDP Központi Vezetőségének osztályvezetője is. Részfvett a tanácskozáson a MaAcs Lajos elvtárs beszéde A megnyitó beszéd után Ács Lajos elvtárs, az MDP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Vezetőség titkára emelkedett szólásra. ; — Tisztelt Elvtársak! — A III. pártkongresszus határozatainak végrehajtására, a Központi Vezetőség márciusi ülésének határozata harci program pártunk, munkásosztályunk, egész népünk számára. A határozat világos célkitűzései nagy lelkesedést keltettek pártunkban, munkásosztályunkban, egész népünkben. A járási pártbizottságok, a járási pártaktivák, a falusi pártszervezetek, a falusi kommunisták körében is lelkesedést és örömet váltott ki a határozat. Mai, országos tanácskozásunknak az a célja, hogy megbeszéljük, milyen feladatok megoldása hárul a lelkes, munkára kész falusi kommunisták4 nehézipar az alapja a dolgozó nép anyagi ellátottságának emelésére irányuló politikánknak Szakadatlan harcot a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatban elterjedt jobboldali nézetek ellen a megelőzőinél, mert egész népi de-' mokráciánk előrehaladása, pártunk élete és jövőbeni munkája szempontjából oly nagy jelentőségű márciusi központi vezetőségi ülés után ül össze. Ezután hangoztatta Vég Béla elvtárs, hogy Központi Vezetőségünk ezt a tanácskozást azért hívta össze, hogy megtárgyaljuk a márciusi határozat végrehajtását és azokat a feladatokat, amelyek pártunk politikájának megvalósításában járási pártbizottságaink és a vezetésük alá tartozó pártszervezetek előtt állnak. A párt Központi Vezetősége nevében meleg szeretettel üdvözölte a járási pártbizottságok titkárai országos tanácskozásának minden résztvevőjét. az iparágakban alacsony a munka termelékenysége, s igen magas az önköltség. A bányaiparban pl. tavaly nyolc százalékkal növekedett az egy tonnára eső szén önköltsége; januárban és februárban az önköltség növekedése folytatódott. Ez annál inkább helytelen, mert a legtöbb iparágban némi javulás tapasztalható az év első két hónapjában. A járási pártbizottságoknak tehát meg kell indftaniok a küzdelmet azért, hogy mind a bányaiparban, mind az építő- és építőanyaigiparban. de valamennyi, a járásban lévő iparágban és üzemben fordulatot érjünk el, megállítsuk az önköltség növekedését.'' jelentősen csökkentsük az önköltséget, s meginduljunk a termelékenység növelésének útián. Ez a járási pártbizottságok előtt álló egyik legfontosabb és legsürgősebb feladat. Járási pártibizottságainknak erre kell mozgósítaniok a bányákban az építőiparban, az élelmezés! iparban, a gépiparban, a könnyűiparban és másutt a kommunistákat, a DISZ-tagokat, a szakszervezeti tagokat, ezeknek az iparágaknak valamennyi dolgozó iát. A járásokban lévő üzemekben p döntő célkitűzés mindenekelőtt a szigorú munka- és technológiai fegyelem helyreállításával, megteremtésével és megszilárdításával biztosítható. Mindezekért tehát harcba kell szállnick járási pártbizottságainknak, helyi pártszervezeteinknek, biztosítani iok kell, hogy egész évben a felszabadulási verseny lendületével folyjék tovább 2 munkaverseny. A járási pártbizottságok fordítsanak fokozott figyelmet arra, hogy ez üzemek igazgatói törvényes eszközeikkel elősegítsék, biztosítsák a munkásak szociális igényeinek jobb kielégítését és a megfelelő munka- feltételeket. Különös figyelmet fordítsanak az új munkásokra, elsősorban a bányászatban, az építkezéseken, de másutt is. — A Központi Vezetőség újból leszögezte, hogy a szocializmus sikeres építését mindenekelőtt a szocialista iparosítási politikának következetes végrehajtása biztosítja. Ez azt jelenti, hogy gazdasági adottságainkkal összhangban szakadatlanul növelnünk kell a nehézipar termelését, biztosítanunk kell a nehézipar elsőbbségét az ipar, s a népgazdaság más ágai előtt. A nehézipar, s a nehézipar szíve, a gépipar teremti meg a szocializmus anyagi alapjait; a nehézipar látja el az egész ipart alapanyagokkal, gépekkel, a nehézipar látja el a mezőgazdaságot mindenféle géppel és felszereléssel, a nehézipar lát.ia el a közlekedést vasúti szerelvénnyel, teherautóval, motorkerékpárral, stb. Az ipar, s benne a nehézipar fejlesztése biztosíthatja csak a közszükségleti cikkek termelésének fokozását. A nehézipar fejlesztése elengedhetetlenül szükséges a mezőgazdaság szocialista átszervezése szempontjából, mert a fejlődő nagyüzemi útra lépő mező- gazdaságot a nehézipar látja el traktorral, kombájnnal, aratógéppel, vetőgéppel, műtrágyával, építőipari anyagokkal, villannyal, ami a falu jobb, kulturáltabb életéhez mindenképpen szükséges. Az ipar, s mindenekelőtt a nehézipar látja el minden szükséges eszközzel, felszereléssel az egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt gazdaságát is. A nehézipar, s általában az ipar fejlődése erősíti nemzetünk vezető osztályát, a munkásosztályt, növeli politikai súlyát, kultúráját. A nehézipar fejlesztését megköveteli honvédelmünk is, hogy dolgozó népünket — testvéri szövetségben a nagy Szovjetunióval, s a népi demokratikus államokkal — mégvédjük minden külső támadástól. Ilymódon a nehézipar az alapja a dolgozó nép anyagi, kulturális, szociális ellátottságának következetes emelésére irányuló politikánknak. Jelenleg a szocialista építésben előttünk álló feladatok megoldása érdekében erőteljesen és gyorsan le kell küzdeni a jobboldali, s a marxizmustól idegen nézeteket, melyek az elmúlt hónapokban meglehetősen elterjedtek. — A falun is nagyon elterjedtek a szocialista ipart és a nehézipart lebecsülő nézetek. Ezért járási párt- bizottságaink, falusi pártszervezeteink. falusi kommunistáink egyik legfőbb feladata, hogy megmagyarázzák a falusi dolgozóknak: a mezőgazdaság fellendítése, a mezőgazdasági termelés nagyüzemi megszervezése, az egyéni parasztgazdaság lehetőségeinek jobb kihasználása, a ?alu kulturáltabb, jobb élete leheetlen az egyre növekvő szocialista ar, s a nehézipar — adottságaink- z és lehetőségeinkhez mért — fejtése nélkül. gyár Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának több tagja. A tanácskozást Vég Béla, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének titkára nyitotta meg. — Pártunk Központi Vezetősége — mondotta — az elmúlt három év folyamán másodszor hívta össze a járási pártbizottságok titkárainak országos tanácskozását. Az első tanácskozásnak nagy jelentősége volt pártunk életében, mert jelentős mértékben hozzájárult a járási pártbizottságok és a vezetésük alá tartozó pártszervezetek megerősödéséhez, munkájuk megjavításához, végső soron pártunk politikájának eredményesebb megvalósításához. Mostani tanácskozásunk jelentősége nagyobb ra, mindenekelőtt a járási pártbizottságokra. —- A Központi Vezetőség márciusi ülése újból leszögezte — megerősítve a pártkongresszus és az 1953. júniusi KV ülés határozatait — hogy pártunk politikája a szocializmus építésére, a szocializmus alapjainak lerakására irányul, hogy a szocializmus építésében elért sikerek biztosítják a dolgozó nép anyagi, kulturális, szociális viszonyainak állandó javulását, amely politikánk fő célja volt és maradt. A KV egyszersmind megállapította, hogy e cél a szakadatlanul növekvő ipari és mezőgazdasági termelés, a munka termelékenységének állandó emelkedése, a termékek önköltségének csökkentése, a legszigorúbb takarékosság, a munkafegyelem megszilárdítása, az állampolgári kötelezettségek lelkiismeretes teljesítése révén érhető el. — A járási pártbizottságokra az ipar tekintetében azonban nemcsak efajta munka hárul. Iparunk jelentékeny része a járások területén van. közöttük a bányaipar, az élelmezési ipar. az építő- és építőanyagipar jelentős része. Olyan fontos bányaiparral rendelkező járások vannak, mint a miskolci, edelényi, ózdi, salgótarjáni, tatai, dorogi és más járások. Élelmiszeripar szinte az ország valamennyi járásában található. különösen Győr, Bács, Veszprém, Pest, Csonigrád. Hajdú, Szabolcs, Somogy megyék járásaiban. A nagy építkezések mellett az utóbbi időben a mezőgazdaság, a köny- nyűipar és élelmiszeripar fokozottabb támogatása miatt igen sok kisebb építkezés is található a járások területén. Járásainkban gépipari, könnyűipari üzemek is nagy számban találhatók. A bányaipart. s résziben az építőipart is az jellemzi, hogy ezekben Mint említettem, a mezőgazdasági termelés fellendítése változatlanul a párt és' a kormány figyelmének középpontjában áll. A mező- gazdasági termelés jelentős és tartós fellendítése elválaszthatatlanul összefügg a mezőgazdaság szocialista átszervezésével, a mezőgazdaság: termelés jelentékeny növelése csak a mezőgazdaság szocialista átszervezése révén érhető el. Járási pártbizottságaink egyik legdöntőbb feladata, hogy szakadatlanul harcoljanak a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatban elterjedt jobboldali nézetek ellen, amelyeknek érvényesülése az egész népnek, magának a dolgozó parasztságnak is súlyos károkat okozna. Egyszersmind hatalmas fel- világosító munkát kell végezniök falusi kommunistáinknak pártunk helyes politikájának megmagyarázása, végrehajtása érdekében. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének fő útja hazánkban ás a termelőszövetkezeti mozgalom, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, az úgynevezett III. tipusu termelőszövetkezetek létrehozása, e termelőszövetkezetek növekedése, fejlődésé. Hazánkban a III. tipusu termelőszövetkezet a legalkalmasabb forma, amely a mezőgazdaságban elvezet a szocializmushoz. Miért kell ezt hangsúlyozni? Azért, hogy világosan megértessük a járási pártbizottságokkal. a falusi pártszervezetekkel, a falusi kommunistákkal, hogy a mezőgazdaságban a szocializmusért vívott harcukban elsősorban és mindenekelőtt a III. tipusu termelőszövetkezetek fejlesztéséért harcoljanak. A termelőszövetkezeti mozgalom egészséges fejlődése megköveteli, hogy a III. tipusu termelő- szövetkezetek hasonlíthatatlanul gyorsabban nőjjenek, fejlődjenek, mint az alacsonyabb tipusu termelőszövetkezeti formák. Nem helyes tehát az a felfogás, hogy a fő erőt az alacsonyabb típusokra át kell helyezni, hogy a dolgozó parasztságot elsősorban az alacsonyabb fokozatokon át kell elvezetni a III. tipusu termelőszövetkezethez. Természetesen az alacsonyabb termelőszövetkezeti formáknak is megvan a maguk jelentősége, szerepe, Elősegítik a dolgozó parasztság bizonyos rétegei számára, hogy megbarátkozzanak a szövetkezéssel, saját tapasztalatukból lássák a szövetkezés anyagi előnyeit, s rövidebb, hosszabb idő után elfogadják, megértsék a III. tipusu termelőszövetkezet jelentőségét. Termelőszövetkezeti mozgalmunk perspektívájának tisztázása mellett le kell azonban szögezni, hogy mii termelőszövetkezeti mozgalmunk változatlanul legfőbb feladata a meglévő termelőszövetkezetek gazdasági megszilárdítása, megerősítése. A termelőszövetkezetek többsége már nem gazdálkodik rosszul, biztosítja a termelőszövetkezeti tagságii .k magasabb életszínvonalát, sőt a termelőszövetkezetek tagságának többsége elérte, nem egy helyen túl is haladta a középparaszt életszínvonalát. A terméshozamok emelése, a nagyüzemi állattenyésztés jobb megszervezése révén az árutermelés jelentős kiszélesítésével most el kell érni, hogy az egész termelőszövetkezeti mozgalom termelési színvonala vitathatatlanul túlszárnyalja az átlagos paraszti gazdaság, sőt a középparaszti gazdaság termelési színvonalát. A termelőszövetkezetek továbbfejlődésének egyik legfontosabb előfeltétele a termelőszövetkezeti demokrácia biztosítása. A termelőszövetkezet tagságának éreznie kell, hogy ő a gazda a termelőszövetkezetben. A termelőszövetkezet közgyűlésének a termelőszövetkezet minden fontos ügyét meg kell tárgyalnia, s döntenie kell bennük. Ezért a falusi kommunistáknak, a járási pártbizottságoknak kötelességük, hogy ügyeljenek a termelőszövetkezeti demokráciára és annak fejlesztésére. A termelőszövetkezeti mozgalom számszerű fejlődése — belépések és új termelőszövetkezetek alakítása útján — lehetséges már ebben az évben. Az új termelőszövetkezetek alakításakor nagy gondot kell fordítani arra, hogy gyorsan felzárkózzanak a régi, jól dolgozó termelőszövetkezetek mellé, hogy a régi termelőszövetkezetek tapasztalatain okulva gyorsan kiküszöböljék a megszervezés utáni időszakban fellépő nehézségeket. Ma már ennek is meg van minden lehetősége. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése érdekében az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok között népszerűsíteni kell a termelőszövetkezetek eredményeit, biztosítani kell, hogy az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok minél szorosabb kapcsolatba kerüljenek a termelő- szövetkezetekkel, meglátogassák azokat és a saját szemükkel győződjenek meg a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről. Rá kell mutatni a Szovjetunió kolhozainak eredményeire a felvilágosító munkában. A termelőszövetkezeti mozgalom legjobb agitátorainak természetesen maguknak a termelőszövetkezeti tagoknak kell lenniök. Sajnos ez nem mindig tapasztalható. Sőt a termelőszövetkezeti mozgalomban ma bizonyos szűkkeblíiség, elzárkózás tünetei mutatkoznak. Ez nagy kárára van a termelőszövetkezeti mozgalomnak, magának a termelőszövetkezeti parasztságnak is, hiszen a terA termelőszövetkezet részére a technikát, a nagyüzemi gazdálkodás e döntő feltételét a gépállomás szolgáltatja. Ez maga megmutatja a gépállomás hatalmas politikai jelentőségét. A gépállomás a mezőgazdaság szocialista átszervezése ügyének élenjáró harcosa, ezért igen döntő a gépállomás jó munkája. Gépállomásainknak több mint tízezer traktoruk, csaknem ezer univerzál-traktoruk, több, mint ezer vontatójuk, több mint ezerkétszáz kombájnjuk van. E hatalmas gépi technika biztosítja nemcsak a meglévő termelőszövetkezetekben a nagyüzemi gazdálkodás megszervezésének lehetőségét, hanem képes a fejlődő termelőszövetkezeti mozgalmat is ellátni, annál is inkább, mert pártunk politikája révén a gépállomások gépi technikája ez évben is, s a következő években is jelentékenyen növekszik. Gépállomásaink a gépi technika mellett a legtöbb segítséget a gépállomások kötelékébe tartozó háromezernyolcszáz agronó- mus munkájának jó megszervezésével nyújthatják a termelőszövetkezeteknek. Akadnak már igen jó gépállomások, jól dolgozó agronómusok, A kihelyezett gépállomási agronómusok közül a termelőszövetkezetekben többen szép eredményeket értek el az elmúlt évben. Üveges János jó munkája jelentékenyen köz- lejátszott abban, hogy a szedresi Petőfi termelőszövetkezetben az elmúlt évben holdankint kukoricából negyven mázsát, cukorrépából százötven mázsát takarítottak be. Sajnos, sem gépállomásaink gépi technikája, sem az agronómus ak nagy hadserege még nem segíti megfelelően a termelőszövetkezeteket. Még nem használják fel kielégítően e hatalmas erőt. Jóllehet a gépállomások az utóbbi időben jelentékenyen megjavították munkájukat, tervüket az elmúlt esztendőben mégsem teljesítették. Elmaradtak a növényápolási, aratási, tarlóhántási munkálatokban s a betakarítás oly fontos munkájában sem nyújtottak megfelelő segítséget. A nagy gépi technika tehát ma még sok tekintetben kihasználatlan. Az agronómum előszőve tkezetek növekedése, erősödése, közös érdeke a termelőszövetkezeti parasztoknak, s az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak, hiszen nemcsak a termelőszövetkezeti mozgalom úttörőinek keli biztosítani a jobb, kulturáltabb életet, hanem az egész dolgozó parasztságnak. Különösen káros a baloldali elzárkózó magatartás egyes termelőszövetkezeteink részéről a termelőszövetkezetekből kilépett parasztok iránt. Ezeknek a parasztoknak egy- része már visszavágyik a szövetkezetbe s nem kétséges, hogy szívesen visszalépne. De gyakran a szövetkezetbeliek ridegek irányukban, nem fogadják őket szívesen, elutasítják őket. Ezen változtatni kelL A szövetkezeti parasztoknak vissza kell fogadniok azokat, akik egyénileg igyekeztek boldogulni: A termelőszövetkezetekben a párt- szervezetek az utóbbi években jelentékenyen megerősödtek, megedződtek, jónéhány közülük megtanulta a helyes pártmunkát. Erősödtek a termelőszövetkezetek pártszervezetei azáltal is, hogy a termelőszövetkezetek megvédéséért folytatott harcban kitűnt pártonkívüliek egy részét felvették a pártba. Ma termelőszövetkezeteink zömében már van pártszervezet, s a termelőszövetkezeti tagok 25 százaléka kommunista párttag. Hatalmas erő ez! A termelőszövetkezetek kommunistáinak fokozottabban kell részt- venniök a falu életében is, segíteni kell a falusi egyénileg gazdálkodó kommunista párttagokat, a községi pártszervezetet, az egyénileg dolgozó parasztok körében végzett felvilágosító munkában és minden más feladatban; A járási pártbizottságoknak az az alapvető feladatuk, hogy ezeknek a céloknak érdekében mozgósítsák a termelőszövetkezetek kommunistáit, DISZ-tagjait. Ezt teszi a kunhegyesi járási pártbizottság, amely időnkint napirendre tűzi a termelőszövetkezetekkel kapcsolatban végzett munkát, de a járási pártbizottság fő munkája magukban a termelőszövetkezetekben folyik: sok zöme még nem végez igazi szervező, nevelőmunkát a termelőszövetkezetekben. Ez az erő is még jórészt kihasználatlan. A gépállomások nem nyújtottak elég segítséget az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak, különösen a szegényparasztoknak; A gépállomások munkájának döntő fogyatékossága abban áll, hogy magas önköltséggel dolgoznak. Ez arra inti járási pártbizottságainkat, hogy a gépállomások kommunistáinak, DISZ tagjainak, szakszervezeti tagjainak, legjobb dolgozóinak közreműködésével, segítségével harcot kell kezdeményezniük a gépállomásokon az önköltség csökkentéséért; Mindenekelőtt biztosítani kell, hogy ebben az évben általában és részleteiben is a gépállomások elvégezzél? minden előírt feladatukat. De különösen fontos éppen a termelőszövetkezetek terméshozamainak emelése érdekében, hogy időben elvégezzenek minden munkát az alapvetően fontos szántás biztosítása mellett. El kell érni azt is, hogy a munka minősége kifogástalan legyen. A gépállomások pártszervezetei az utóbbi időben lényegesen megjavították munkájukat, s a falusi párt- szervezetek közül a legaktívabbaknak, a legjobbaknak mondhatók. Ez annak tudható be, hogy a múlt év őszén megkezdték munkájukat l gépállomásért felelős járási pártit károk. Működésük eredményeképpen jónéhány gépállomáson lelepleződtek a hanyag, korrupt igazgatók és más rossz vezetők, s megtisztultak tőlük a gépállomások. A járási párttitkár megszervezte a rendszeres taggyűléseket, vezetőségi üléseket, a kommunisták oktatását, nevelését; Ezek biztató, de csak kezdeti eredmények. A gépállomásért felelős járási párttitkár munkája még kevéssé mutatkozik meg a gépállomás gazdasági üzemeltetéséért, az önköltség csökkentéséért, a termelékenység növeléséért, a fegyelemért, az üzemanyagtakarékosságért vívott harcban. Most éppen az a feladatuk a gépállomásért felelős járási titkároknak, hogy saját munkájukat s a pártszervezet munkáiét e kérdések megoldására összpontosítsák. Különösen nagy figyelmet kell fordíta- niok a gépállomások pártszervezeteinek a traktoristák és az agronómusok nevelésére, felelősségük fokozására. Az ő jó murkájukon múlik jelentékeny részben a gépállomás (Folytatás a 3. oldalon.) Gépállomásaink még nem segítik megfelelően a termelőszövetkezeteket
