Észak-Magyarország, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-26 / 72. szám

Éljen és viruljon népi demokráciánk alap] a9 a megbonthatatlan munkás-paraszt szövetség Megkezdődött a Magvar Dolgozók Pártja járási pártbizottságai titkárainak országos értekezlete (Folytatás a 3. oldalról.) és a termelőszövetkezet sikeres gaz­dálkodása. Döntő feladat, hogy a gépállomá­sok javítsák kapcsolataikat a terme­lőszövetkezetekkel és politikai te­kintetben is több segítséget nyújt­sanak nekik. A gépállomásokon — s ez is halaszthatatlanul megoldásra A járási pártbizottságok az utóbbi egy-két évben több figyelmet fordí­tottak az állami gazdaságokra. Az állami gazdaságok némileg megjaví­tották munkájukat, növelték termelé­süket. Ismeretes azonban, hogy az állami gazdaságok termolóso nem ki­elégítő, hogy az állami gazdaságok jelentékeny része deficites, hogy az állami gazdaságokban igen magas a tormékek önköltsége, nagy a fegyel­mezetlenség s különösen súlyos a tár­sadalmi vagyon elherdálása, sőt fosz­togatása, Nyíltan meg kell mondani, hogy e téren a változás nagyon is lassú. Az állami gazdaságok meg­felelő fejlett technikával rendelkez­nek, állatállományuk is elég magas. A* állami gazdaságok zömének van helybenlakó becsületes munkástörz:e, munkásgárdája. Mindez alka'massá teszi az állami gazdaságokat arra, hogy a mezőgazdaság mintaszerű nagyüzemei legyenek. De az Igazga­tók, az agronómusok gyakran nem kielégítő munkája s a pártszerveze­tek, a DISZ-szervezetek gyengesége miatt a legtöbb állami gazdaságban egyáltalán nem használják fel meg­felelően a lehetőségeket, a gépi kapa­citást, a munkásgárdát, Az állami gazdaságokban a derék, régi, becsületes agronómusok mellett igen sok a magát szakembernek ál­cázó, a mezőgazdasághoz nem értő régi tisztviselő, volt horthysta ka­tonatiszt, volt földbirtokos, ellenséges váró feladat — a pártszervezetek­nek a MEDOSZ szervezeteivel kar­öltve — nagy figyelmet kell fordí- taniok a dolgozók megfelelő munka- feltételeinek biztosítására, a szállá­sokra, a konyhára s a többi szociá­lis és kulturális szükségletnek — a lehetőségekhez mért — legjobb ki­elégítésére. elem, akik itt maghúzódnak. Az állami gazdaságok rossz eredményei­ben az ellenség munkája is jelenté­kenyen közreját szik. Meg kell állapí­tani, hogy az állami gazdaságok párt- szervezetei a leggyengébbek közé tar­toznak a falun. E pártszervezetek be­folyása, vezető, irányító szerepe, ne­velő munkája, ollenftező szerepe, ak­tivitása helycr.kint mintc egyáltalán nem érezhető. A mai állapotokon le­het és kell is változtatni. A minisz­tériumi, az állami irányítás megjaví­tása mellett mindenekelőtt gyökere­sen meg kell javítani az állami gaz­daságokban a pártmunkát. A legfőbb fe'adat az, hogy biztosítsuk — első­sorban a legnagyobb és a közepes nagyságú állami gazdaságokban — mogíoléiő párttitkár működését. Fej­lett, harcos, kulturált, a politikai és a gazdasági munkához értő, élet- tapasztalattal rendelkező pártmunkást kell küldeni legalább a ezáz leggyen­gébben dolgozó állami gazdasághoz, s feladatukká kell tenni a pártélet megszervezését, a párttagok, a DISZ- tagok, a legjobb pártonkívüU dolgo­zók kollektívájának kikovácsolását, e kollektíva harcának megszervezését, a hanyagság, a mulasztás, a felüle­tesség, a fegyelmezetlenség ellen. A pártszervezetnek az állami gazdasá­gokban sürgősen fel kell lépnie a gyakran elhanyagolt, szociális, kultu­rális viszonyok megjavítása érdeké­ben is. bizonyítják a Szovjetunió tspasztala- tai is. Mezőgazdaságunkban is folyik munkaversony. A termelőszövetkeze­tek, gépállomások, áliami gazdaságok, sőt a községek ma is versenyeznek. A mezőgazdaságban az elmúlt évben és években különösen a traktoristák országos versenyében, de a termelés más ágaihan is nagy eredmények Születtek. Megérlelődött annak az előfeltétele is, hogy elsősorban a mezőgazdaság szocialista szektorában megszervez­zük, megteremtsük az ipari üzemek­hez hasonlatos állandó, a mezőgazda­sági termelést előbbre vivő országos versenymozgalmakat. 4 a él el színvonal emelésé­nek feltétele a beadás pontom teljesítése A továbbiakban Ács elvtárs a be­adás kérdéseiről szólt. Ezzel kapcso­latban hangsúlyozta: az életszínvonal emelkedése mindenekelőtt a becsüle­tes, szorgalmas munka gyümölcse. Ezt kell most a politikai munkában hangsúlyozni. A beadás és minden más állami kötelezettség pontos tel­jesítését a politikai tömegmunkában újból előtérbe kell állítani. Sajnos, az elmúlt hónapokban erről kevés szó esett elsősorban opportunizmusból, holott a beadás biztosítása a falusi munka egyik legfontosabb része. — A járási pártbizottságoknak — folytatta — természetesen mindenek­előtt a termelés növekedését kell b z- tosítaniok, mert a beadásnak is az alapja. De nem szabad megfeledkez­niük a beadásról sem. Ellenkezőleg: a járási pártbizottság, a falusi párt- szervezet egyik fő feladata, hogy a beadás kérdését töviről hegyire is­merje annak érdekében, bogty meg­felelő ellenőrzést végezzen a tanács ozirányú munkája felett, mozgósítsa a tanácsot, a begyűjtési szerveket e feladat megoldására, — Ma a beadásban a tanácsok, a begyűjtési szervek, a pártszervezetek legalapvetőbb feladata megszilárdí­tani, helyreállítani, biztosítani a be­adási fegyelmet, minden más állam- polgári kötelezettség pontos megtar­tását, lelkiismeretes, határidőre való teljesítőiét. Biztosítani kell ezt az egyénileg dolgozó parasztgazdaságok­ra, a termelőszövetkezetekre, az ál­lami gazdaságokra vonatkozóan egy­aránt. — Járási pártbizottságaink becsü­letbeli kötelessége: a politikai tömeg­munka megfelelő vezetőié, a tanácsok sogítósc, irányítása, ellenőrzése révén elérjék, hogy a mezőgazdaság a be­adási tervet pon+osan teljesítse. — 1955-ös tervünk biztosítja a dol­gozók életszínvonalának emelkedését, de csak abban az esetben, ha a terv minden előírását pontosan teljesítjük. Ezért az egész nép érdeke, bogy a falun pontosan teljesítsék a beadási kötelezettséget. Jelenleg elsősorban a sertésbeadásban vannak súlyos hibák. Az év első két hónapjában is nagy az elmaradás. A járási pártbizottsá­gok, a tanácsok egyik legfontosabb feladata ezért a sertésbegyüjtés jó megszervezése. — Mire kell tanácsoknak, a párt- szervezeteknek általában összpontosí- taniok munkájukat, a begyűjtés ügyé­ben? Mindenekelőtt biztosítaniuk kell azt, bogy a becsületesen teljesítők mellett ne legyenek olyanok, akik hónapokon, sőt éveken át nem tesz­nek eleget a beadásnak, vagy hiányo­san teljesítik beadási kötelezettségü­ket. Velük szemben a tanácsoknak a törvény előírásait kell alkalmazniok. — A beadási fegyelmet rendkívüli mértékben rontja az elharapódzott spekuláció. A spekuláció felveri a termény, a sertéshús árát. A-z nem a dolgozó parasztoknak, hanem első­sorban a kulákságnak, a kupcceknek biztosít anyagi előnyöket. A speku­láció megkárosítja a dolgozó paraszt­ságot, a városi munkásságot, az egész dolgozó népet. Éppen ezért ennek vaskézzel kell véget vetni. — A beadási fegyelem helyreállítá­sának egyik alapvető kérdése az. hogy a kommunisták, a párttagok, a tanácstagok, a falu vezető emberei mindig pontosan eleget tegyenek be­adási kötelezettségeiknek. Ez ma sok esetben nem egészen így van. Ezért járási bizottságaink, pártszerveze­teink, tanácsaink biztosítsák eme feladat megoldását is. Keményen szembe kell szállni a kulákok spekuláció iával — A falusi munkában, a párt po- likai munkájában, a tömegmunká­ban állandóan szem előtt kell tar­tani azt, hogy a felvilágosító munka folytatása közben a falusi osztályel­lenség, a kulákság, valamint segitői, a kupecek kizsákmányoló elemek, reakciós horthysta, nyilas, fasiszta s a klerikális reakció ellenagitáció- jába ütköznek. A falusi politikai tömegmunka si­kere döntően azon múlik, hogy a falu dolgozó parasztjaitól elszigetel­je a falu reakciós elemeit, megcáfol­ja, nevetségessé tegye agitációjukat, leleplezze hazugságaikat. Enélkül a politikai tömegmunka jó vezetése lehetetlen. Erről az alapvető tényről gyakran megfeledkeznek a falusi] pártszervezetek, a falusi koromunis-1 ták, sőt egy-egy esetben a járási pártbizottságok is. — A tapasztalatok szerint, melyek ma a kulákság, a falusi osztály-ellen­ség tevékenységének főbb formái? Ma a kulákság, a kupecek. a falusi kizsákmányolok és segítőik legelter­jedtebb tevékenysége a spekuláció. A kulákság, összejátszva a városi oszlalyidegen elemekkel, egész gaz­dasági erejét, tartalékait, eldugott értékeit mozgósította, hogy a sza­badpiacom a dolgozó parasztoktól felvásárolt áruval üzérkedjék. Speku­lál és ezzel súlyos kárt okoz a dolgozó parasztoknak, az egész népnek. Ezért a legerélyesebb intéz­kedéseiket kell tenni a spekuláció megszüntetésére. A parasztság ezt el is várja, mert a spekuláció gyengíti a dolgozó parasztság erkölcsi, politi­kai, gazdasági helyzetét és erősíti a kulákságot. — A kulákság tevékenységének másik formája az uzsora, amelyben jelentékeny szerepet játszik — első­sorban a szegényparasztokat károsít­va — az igauzsora. Ez is újra feléledt s nem egy helyen virágzani kezdett a falun. Fel kell világosítani a dol­gozó parasztokat, hogy az igauzsora ellen a szövetkezés, a gépállomás fokozott segítsége a legbiztosabb vé­dekezés. — A kulák emellett a legszemér- metlenebbül szabotálja a beadási és az adófizetési kötelezettségét, amivel még a dolgozó parasztság körében is rontja a fegyelmet. A kulákok nem egyszer törvénytelen követelésekkel lépnek fel, elsősorban a termelőszö­vetkezetekkel szemben. így akarják megfélemlíteni a termelőszövetkeze­tek tagságát. Ezt is a legerélyesebben vissza kell utasítani. A termelőszö­vetkezettől a kuláknak nem jár vissza semmi. — A kulákok a termelőszövetke­zetek ellen más eszközökkel is a legélesebb hadjáratot folytatják, igyekezvén a termelőszövetkezetek eredményeit lebecsülni, a termelő­szövetkezetet lejáratni. A kulákság ezt gyakran olymódon végezte, hogy befurakodott a termelőszövetkezet­be, a falu demokratikus szerveibe és magát álcázva végezte ezt a mun­káját. Tudott dolog, hogy a falu leg­több rémíhire a kuláktól származik. A kulákság számára ennek lehető­ségeit jórészt az adja meg, hogy földjét felajánlva, magát középpa­rasztnak, dolgozó parasztnak álcázza, és ezt gyakran maguk a falusi szer­vezeteink is elfogadják, elhiszik. Já­rási pártbizottságaink, pártszerveze­teink feladata most az, hogy tanul­mányozzák, felderítsék a kulákság tevékenységének minden formáját, hogy a kulákságot a dolgozó parasz­tok közreműködésével kiseprüzzék, minden demokratikus szervből, hogy a tanács segítségével a törvény ere­jével gátat vessenek a spekulációs tevékenységnek. — A tanácsnak emellett biztosítani kell, hogy a kulákok eleget tegye­nek beadási kötelezettség üknek. Ügyelni kell arra, hogy a kulákság törvényes kötelezettségének eleget téve, gazdasági tevékenységét elvé­gezhesse, termelhessen. Óvakodni kell mindenféle törvénytelenségtől a kulákdkkal szemben, mert ez is megengedhetetlen. Rendkívül ügyel­ni kell arra, különösen a múlt ta­pasztalatain okulva, hogy a közép­parasztokat ne keverjük össze a kulákkal. A kulákság máris igyek­szik azzal rémíteni a középparasztot, hogy a kulák elleni intézkedések a közép paraszt ellen is irányulnak. Ez hazugság. Változatlanul pártunk legr főbb feladatai közé tartozik a közép­parasztsággal való szövetség bizto­sítása. Ez az igazság, Éppen ezért a középnarasztságot el kell választani a kuláktól. éppen az éles osztályha/re révén. A kulákság ellen mindenek­előtt politikai harcot kell folytatni. Biztosítani kell. hogy párttagjaink ne tűrjék el szótlanul az ellenség' agitációját, amint erre ma számos példát fel lehetne hozni, hanem ke­ményen szánjainak vele szembe. Természetesen az állam törvényes erejét is igénybe kell venni, de még azt is minden esetiben politikai mun­kával kell alátámasztani, mert az ad­minisztratív intézkedés is csak ez esetben hatásos. Világos tehát, hogy járási pártbizottságaink egyik leg­fontosabb feladata a jövőben, hogy elsősorban p szegényparaszíságot, de a középparasztságot is mozgósítsák a kulák ellen, hogy elvégezzék kö­rükben a kulákságot leleplező felvi­lágosító munkát, s így a kulákot, a falu gyűlölt osztályellenségét elszi­geteljék a dolgozó parasztságtól. Változatlanul teljes erővel támogatjuk az egyénileg; dolgosó parasztokat is Járási pártbizottságainknak válto­zatlanul komoly figyelmet koll fordí- taniok az egyónilog dolgozó parasz­tokra, gazdaságaikra, termelésük nö­velésére. Figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a mezőgazdasági ter­mékek többségét a begyűjtés számára a a piacra jelenleg az egyéni pa­rasztgazdaságok adják. Nem szabad elfelejteni, hogy a Központi Vezetőség márciusi határo­zata világosan leszögezi: változatla­nul teljes erővel támogatjuk az egyé­nileg dolgozó parasztokat is, tehát azt a dolgozó parasztot is, aki még egyelőre nem lép bo a termelőszövet­kezetbe, mivel még nem értette meg a tormelőszövetkozoti mozgalom elő­nyeit. Egy pillanatra sem szabad el­felejteni, ho^'y az 1953. évi júniusi központi vezetőségi ülés a III. párt- kongresszus idevágó határozatai vál­tozatlanul helyesek, érvényesek. Meg kell értetni: az a körülmény, hogy az utóbbi másfél évben el­hanyagolt termelőszövetkezeti moz­galmat most újból előtérbe helyezzük, — semmiképpen sem jelenti azt, hogy őket erőszakkal kényszerítjük a szö­vetkezetbe. Pártunk változatlanul azon az állásponton van: a termelő- szövetkezetek létrehozása a dolgozó parasztok önkéntes szövetkezése ré­vén kell, hogy bekövetkezzék, amely­nek érdekében természetesen pártunk­nak hatalmas szervező, nevelő, fel­világosító munkát kell szakadatlanul végeznie. — Pártunk politikája arra irányul, hogy a munkásosztály mind szoro­sabbá fűzze szövetségét a dolgozó pa­rasztsággal, nemcsak a termoiu»zö- vetkozeti parasztsággal, hanem vala­mennyi dolgozó paraszti réteggel. A szooializmus építésére irányuló mun­kás—paraszt szövetség erősítése vál­tozatlanul falusi politikánk homlok­terében áll. Éppen ezért biztosítani kell a falun a törvényességet, nem szabad eltűrni a baloldali túlzást, erő­szakoskodást. Figyelemmel kell lenni a dolgozó parasztokra, köztük a kö- zópparasztokra. Tokintettel kell lenni arra, hogy a dolgozó parasztság, a középparasztság csak szívós, kitartó türelmes munkával, saját jó tapasz­talatai révén hozható közelebb a szö­vetkezéshez, a szocializmushoz. Falusi politikánkban, falusi munkánkban minden szélsőség, túlzás, önkény megengedhetetlen. Mindezek mellett azt. is hangsúlyozni kell, hogy a dolgozó parasztság szá­mára változatlanul fennállnak azok a lehetőségek, amelyeket pártunk eddig is biztosított részükre. Ezért ér­demes és kifizető gazdaságát fejlesz­tenie, földjét trágyáznia, állatállo­mányát növelnie, kukoricáját meg­kapálnia. Mind a dolgozó parasztság, mind az egész nép számára rend­kívül fontos, hogy az utóbbi időbon megnövekodett munkakedv, termelési biztonság változatlanul megmaraüjon, sőt növekedjék a falun. Végül azon­ban újból hangsúlyozni kell, hogy az egyéni parasztgazdaság lehetőségei mindeme segítség mellett is nagyon korlátozottak —hogy a termelés igazi növekedése, a dolgozó parasztság igazi jóléte a termelőszövetkezetek révén érhető el. Javítsuk meg a falusi pártsxervexetek felvilágosító munkáját Falusi pártszervezeteink az egyéni-1 leg gazdálkodó parasztok között saj­nos még nem végeznek megfelelő munkát. Ennek főoka az, hogy a fa­lusi, a községi úgynevezett területi alapszervezetekben általában igen kevés a dolgozó paraszt. Ezért e szervezetek befolyása, tekintélye nem elégséges. Ma a többi falusi pártszer­vezet — a termelőszövetkezet, a gép­állomás, az állami gazdaság párt- szervezete — szintén meglehetősen elhanyagolja az egyénileg dolgozó parasztok közötti munkát. Ezen vál­toztatnunk kell. A Központi Vezető­ségnek a falusi pártmunkáról hozott határozata végrehajtásával biztosítani kell, hogy a falusi párttagok, párt- szervezetek nevelő, felvilágosító mun­kája gyorsan megjavuljon, hogy az egyénileg dolgozó parasztok között népszerűsítsék a mezőgazdaság szo­cialista szektorának — mindenekelőtt a termelőszövetkezeteknek — ered­ményeit, pártunk politikáját, A falusi pártszervezetekbe pedig nagyobb szálúban koll felvenni a népi demo­kráciához hű, kötelezettségeit ponto­san teljesítő parasztokat, fiatalokat, mert ez is fontos feltétele annak, hogy a dolgozó parasztok körében nö­vekedjék a párt tekintélye, befolyása. — A falusi pártszervezeteknek fo­kozniuk kell — éppen ezekben a na­pokban — a dolgozó parasztok között a fölvilágosító munkát, hogy pár­tunk Központi Vezetőségének már­ciusi határozatát jól, helyesen értsék és választ adjanak a dolgozó paraszt­ság kérdéseire, úgy, mint arról az előbb szó volt. — Járási pártbizottságainknak, fa­lusi pártszervezeteinknek, falusi kom­munistáinknak politikai munkájukat, a tömegek körében végzett politikai szervező, nevelő, felvilágosító tevé­kenységüket mindenekelőtt a termelés növelésére kell összpontositaniok. En­nek a népgazdaságunk további fejlő­dése számára döntő feladatnak a megoldása az egyszerű, szürke hét­köznapok mindennapi szívós munká­ján múlik. Kár lenno azt hinni, hogy a mezőgazdaság szocialista átszerve­zésének megtörténtéig semmit sem tehetünk a termelés növeléséért. El­lenkezőleg: elsősorban a mezőgazda­ság szocialista szektoraiban, do a kisarutcrmelő szektorban is napról napra küzdelmet, harcot kell folytat­nia azért, hogy folytonosan kihasz­náljunk minden napot, mindazokat, a lehetőségeket, amelyek ma megvannak és holnapra megteremtődnek. Ebben a szellemben fogant pártunk Köz­ponti Vezetőségének azon határozata, hogy figyelembevóve a mezőgazdaság reális erőviszonyait, ez évben hét­nyolc százalékkal kell emelni az egész mezőgazdaság termelését. Ez minden­napos harci feladat számunkra. A mezőgazdaságban hatalmas tar­talékok rejlenek a dolgozók munka- ver-etsyéTfce.lr ín megszervezésében. Ezt Falun is a legfontnsabb feladat: növetni a párt irányitó, vezető szerepét — Kedves Elvtársak! A felszaba­dulás óta a magyar dolgozó paraszt­ság egyre inkább kiveszi részét a falu állami, politikai, társadalmi, gazdasági szerveinek munkájából, e szervek irányításából. 1948, a for­dulat éve óta. s különösen a taná­csok létrehozásával a dolgozó pa­rasztság a falun, a munkásosztály vezetésével, a párt irányításával ma­ga intézi sorsát. Az utóbbi másfél­két évben a faluin lévő állami, po­litikai, kulturális szervek élete megélénkült. A dolgozó parasztok, a falu többi dolgozója a tanácsban, a Dolgozó Ifjúság Szövetségében, a népfront bizottságokban, a termelési bizottságban, a SZŐ VOSZ szervei­ben, a most megalakult gazdakör­ben egyre tevékenyebb politikai, társadalmi munkát fejt ki. A kom­munisták tevékenyen résztvesznek a falu társadalmi, kulturális és más szerveinek vezetésében, a pártszer­vezetek gondot fordítanak mindeme szervek politikai Irányítására. Sók helyütt azonban, különösen az utób­bi hónapokban, elsősorban a nép­frontbizottságok tevékenysége és a gazdakörök működése kikerült a pártszervezetek irányító, vezető te­vékenységének hatásköréből, sőt egyes helyeken, elsősorban a nép­frontbizottságok és a gazdakörök ré­vén megkísérelték a pártszervezetet háttérbe szorítani, vezető szerepét elhomályosítani. — A KV határozata leszögezi: „A legfontosabb . a népi demokrácia rendszerében a munkásosztály forra­dalmi pártjának irányító, vezető sze­repét feltétlenül biztosítani. Ennek biztosítása nélkül nincs népi demo­krácia. „Ennek megfelelően falun :s a legfontosabb feladat: növelni, fo­kozni a párt irányító, vezető szere­pét, növelni politikai súlyát, tekinté­lyét. befolyását valamennyi állami, gazdasági kulturális szervezetben, s az egész dolgozó parasztság körében. E feladat megoldásának egyik leg­fontosabb eszköze az MDP csopor­tok megszervezése a tömegszerveze- lekben, a tanácsokban, a Hazafias Népfront-bizottságokban, a termeiéi bizottságokban és másutt. Az TV1DP csoport a tömegszervezetekben lévő kommunistákból alakul meg cs ve­zetőt választ. Az MDP csoport fel­adata biztosítani a kommunisták egységes, egyöntetű fellépését a megfelelő szervezetekben a párt politikájának érvényesítéséért. Az MDP csoportok minden fontos kér­désben a falusi pártvezetőséghez kö­telesek fordulni. Ilyen módon bizto­sítani kell, hogy a falusi pártszer­vezet az MDP csoportok segítségé­vel jelentékenyen megjavítja a tö­megszervezetek, tömegmozgalmaik pártirányítását. — Az MDP csoportokat eddig el­sősorban a tanácsokban szervezték meg. Például a vasmegyei nagysi- monyi községi tanácsban az MDP csoport már eredményesen műkö­dik. A tizennégy tagú csoport töbto- izben összeült, s megtárgyalta a legfontosabb tennivalókat. Legutóbb arról tanácskoztak, hogyan lehetne a cukorrépa szerződéskötést meg­gyorsítani a községben a tanács jobb munkája révén. A tanácstagok­kal együtt agitációs munkát végezi ve harminc száza,léikről nyolcvan százalékra emelték a cukorrépa szerződéskötés arányát. Ebben az MDP csoportban megtárgyalták a kommunista tagok példamutatását az állam iránti kötelesség teljesíté­sében, majd - ezt megbeszélték vala­mennyi tanácstaggal, ami a begyűj­tésben nyomban megmutatkozott. — Az MDP csoportok létrehozás mellett a járási és faluBi pártszerve­zeteknek segíteniük kell más tekintet­ben is a tanácsok munkáját. Meg kell szervezniük a tanácsok vezetői­nek politikai oktatását, be kell szá- moltatniok rendszeresen a tanácsok vezetőit a pártbizottsági s a párt­vezetői üléseken. Az országos tapasz­talat azt bizonyítja, hogy ahol a pártszervezet megfelelően irányítja a tanácsot, a mezőgazdasági feladatok elvégzése sikeresen halad előre. Kü­lönösen ügyelni kell arra, hogy a pártszervezet ne végezze el a taná­csok helyett a munkát. A tanácsok megerősítése tehát a legfontosabb feladatok közé tartozik, A Hazafias Népfront bizottságaiban az MDP csoportoknak arra kell töre­kedniük. hogy a Hazafias Népfront népszerű mozgalma bekapcsolódjék a mezőgazdasági határozat végrehajtá­sáért folyó küzdelembe, népszerűsítse, a békemozgalmat, az állampolgári kötelezettségek teljesítését. Nagy je­lentősege van a Hazafias Népfront­mozgalomnak a községpolitikai ter­vek végrehajtáséban Is. A Hazafias Népfront-mozgalom döntő célja, hogy a párt vezetésével a község demo­kratikus, hazafias érzésű dolgozóit összefogja. A párt vezetőszerepének, befolyá­sának fokozottabb biztosítására a legfőbb intézkedés az MDP községi szervezetének létrehozása. A Magyar Dolgozók Pártjának községi szervezete, s az élén álló pártvezetőség, vagy párt végrehaitó­(Folytatás a 4. oldalon.) Tpvább kell javítani as áliami gazdaságok munkáját

Next

/
Thumbnails
Contents