Észak-Magyarország, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-09 / 33. szám

2 fiSZAKKAGYARORSZÄG Szerda, 1955. február 9. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa szövetségi tanácsának és nemzetiségi tanácsának február 8-1 együttes ülése Moszkva (TASSAI, Február 8-án 13 órakor a nagy Kreml palotában együttes ülést tar­tott a szövetségi tanács és a nem­zetiségi tanács. A kormánypáholyokban a Szovjet­unió Kommunista Pártjának és a Soov.jetúnió kormányának vezetői, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa el­nökségének tagjai, miniszterek fog­lalnak helyet. Az ülésen nagyszámú vendég is jelen van. Megteltek a cFoIomáciai testület, a szovjet és a külföldi sajtó páholyai. A. P. Volkov küldött, a szövetsé­gi tanács elnöke közli,, hogy nyilat­kozat érkezett az egvüttes ülés elnö­kéhez G. M. Malenkovtól. a Szov­jetunió Minisztertanácsa elnökétől, s ebben kéri, hogy mentsék fel őt a Szovjetunió Minisztertanácsa elnöké­nek tisztsége alól. A. P. Voikov felolvasta a nyilat­kozat szövegét. G. M. Malenkov nyilatkozata A szövetségi .tanács és a nemze­tiségi tanács együttes ülésének el­nökéhez. Kérem, hozza a Szovjet Szocia­lista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsának tudomására azt a kérésemet, hogy mentsenek fel a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének tisztsége alól. Kérésem indítékai tárgyi meg­fontolások, nevezetesen, hogy meg kell erősíteni a Minisztertanács ve­zetését és -gélszerű, hogy a Szovjet­unió Minisztertanácsa elnökének tisztségét más elvtárs töltse be, aki az állami munka terén nagyobb tapasztalatokkal rendelkezik. Vilá­gosan látom, hogy a Miniszterta- pipftke bonyolult és felelőssés- teljes kötelezettségeinek teljesítésé­nél hátrányos az, hogy nem rendel­kezem elégséges tapasztalatokkal a helyi munkában, továbbá az, hogy nem volt alkalmam minisztérium­ban, vagy valamilyen gazdasági szervben közvetlenül irányítani a népgazdaság egyes ágazatait. Kötelességemnek tartom továbbá a jelen nyilatkozatban kijelenteni, hogy most, amikor a Szovjetúnió Kommunista Pártja és országunk dolgozói különös erőfeszítéseket összpontosítanak a mezőgazdaság mielőbbi fellendítésére, különösen világosan látom hibámat és felelős­ségemet a mezőgazdaságban kiala­kult nemkielégítő helyzetért, mivel ezelőtt több éven keresztül nekem volt kötelességem ellenőrizni és irányítani a helyi mezőgazdasági szervek munkáját, valamint a helyi pártszervezeteknek és a szovjetek szervezeteinek a mezőgazdasággal kapcsolatos munkáját. A Kommu­nista Párt és az SZKP Központi Bizottságának kezdeményezésére és vezetésével már kidolgozott és meg­valósít több nagyarányú intézke­dést a mezőgazdaság elmaradottsá­gának leküzdésére. Kétségkívül az ilyen fontos Intézkedések közé tar­tozik a mezőgazdasági adó rgform- ia. amelyről mee akarom mondani, hogy az SZKP Központi Bizottságá­nak kezdeményezésére és javaslatá­ra hajtották végre és most látható, milyen fontos szerepet töltött be ez a reform a mezőgazdaság fej­lesztésében. Most, mint ismeretes, az SZKP Központi Bizottságának kezdeményezésére és irányításával átfogó programot dolgoztak ki a mezőgazdaság elmaradásának meg­szüntetésére és a mezőgazdaság minél gyorsabb ütemű fejlesztésére. Ez n program az egyedül helves alapra — a nehézipar minden eszközzel való. további fejlesztésére — támaszkodik és csupán ennek végrehajtása teremti meg a szük­séges feltételeket valamennyi szük­séges közszükségleti cikk termelé­sének tényleges fellendítéséhez. Várható, hogy a különböző bur- zsoá klikkeeskó': rágalmazó kohol­mányokat trikóinak össze jelen nyi­latkozatommal és masával a Bzov­í -ef nn’ó * TvTírifn vv'. mr:-" tisztségéből való főimen tűsem tényé­vel .kaprso’nib >o. De r;v. kommu­nisták és rgavjet ern.be"ok. ügyet sem vetünk e hazugságokra és rá­galmakra. Mindannyiunk számára mindennél előbbrevsló p haza. o nén. a Kommun»?** Párt érdekei. Amikor előterjesztem azt a kéré­semet. hogy mentsenek fel a Szov­jetúnió Minisztertanácsa elnökének Moszkva (TASZSZ). Február 8-án délután négy órakor a szünet után folytatódott a szövet­ségi tanács és a nemzetiségi tanács egvüttes ülése. A Szovjetúnió Minisztertanácsá­nak elnöki tisztségére való jelölés kérdésében N. Sz. Hruscsov kapott szót. A Szovjetunió Kommunista. Pártia Központi Bizottságának és n korelnökök tanácsának megbízásából javasolta. hogv N. A Bulsanyint nevezzék ki a Szovjetúnió Minisz­tertanácsának elnökévé. Hruscsov küldött kiváló pártmunkásként és Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió Legfelső Tanácsának a Kreml nagytermében február 3-án megkezdődött ülésszaka folytatta munkáját. A legutóbbi három nap alatt a kül­döttek megvitatták a Szovjetunió 1955. évi állami költségvetésének jóváha­gyás végett az ülésszak elé ter.irssz_ tett tervezetét, amelyről Arszcnylj Zverjev pénzügyminiszter tartott be­számolót. Zverjev pénzügyminiszter a szövet- régi tanácsban és a nemzetiségi ta­nácsban elmondott záróbeszédében ki­jelentette. bogy a Szovjetunió kormá­nya hozzájárul azokhoz a módositá­Febrtiár 8 án Háy László külkeres­kedelmi miniszter vezetésével magyar kereskedelmi küldöttség érkezett Moszkvába. M. A. Kuzmin, a Szovjetunió kül­tisztsége alól, biztosítani akarom a Szovjetunió Legfelső Tanácsát ar­ról, hogy a rámbizott új területen, az SZKP egységben és összefogás­ban összeforrott Központi .Bizottsá­gának és a szovjet kormánynak irányításával a leglelkiismereteseb­ben fogom teljesíteni kötelessége­met és azokat a kötelezettségeket, amelyekkel megbíznak. G. MALENKOV a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke 1955 február 8. Ezután A. M. Puzanov küldött emelkedett, szólásra. Ki jelentette, hogv a G. M. Malenkov nyilatko- za’ában kifejtett indoklást teljesen hevesnek tartja és javasolja, fogad­ják cl G. M. Malenkov nyilatkoza­tát ér. mentsék fel öt p Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének tisztsé­ar> Puzanov küldött javaslata alapján a szövetségi tanács és « nemzetiségi tanács küldöttéi egyhangúlag elfő-- sadták G. m Malenkov nyilatkoza­t-ét, r-rrvedvben falmentésőt kéríe a Szovotónió CvTínirz’ertanácsa elnö­kének tisztsége alól. Ezután beiélentették. hogy az ülést 16 óráig félbeszakítják. államférfiként jellemezte Bulga- nyint. A Szovjetúnió Legfelső Tanácsa egyhangú határozatot hozott, amely szerint N. A. Bulaanyint nevezik ki a Szovjetúnió Minisztertanácsának elnökévé. Ezután V. M. Molotov, a Szoviet- únló Minisztertanácsának első el­nökhelyettese, külügyminiszter emel­kedett szólásra, hogy megtartsa be­számolóját a nemzetközi helyzetről és a Szovjetúnió kormányának kül­politikájáról. (MTI) sokhoz, amelyokot a két ház költség­vetési bizottság»! törj osztott ok elő n kölíségvetéfsol kapcsolatban. A kor­mány figyelembe veszi több küldött­nek a javaslatait is arra vonatkozó lag, hogy növeljék egyes köztársasá­gok és területek iskolaépítés!. útépí­tési. közegészségügyi és egyéb elő­irányzatait. A szövetségi tanács és a nemzeti­ségi tanács egyhangúlag elfogadta n Szovjetunió 1955. évi állami költség vetéséről roóló törvényt.. A költség­vetés bevételi részét 590 milliárd 192 millió 622 ezer rubelben, kiadási okin lát pedig 563 milliárd 482 millió 491 ezer rubelben állapították meg. (MTI) kereskodelmi miniszter helyettőse fo­gadta a küldöttséget- a pályaudvaron. A küldöttség fogadásán megjelen­tek a -moszkvai magyar nagykövetség tagjai is. (MTI) N. A. Buiaaniin a SíovfeianlA M»n!N?<pp|tifi6of<f*n»li pinölte A Szovjetunió Leg felnő Tanácsa jóváhagyta az 1955 évi költnégvetéstervevetet I Magm kereskedelmi küldöttség érkezett Moszkvába j HOGYAN JÖTT LÉTRE A BESZÉD ? irta: K. Kondrasov, a nyelvtudományok kandidátusa Érthető, hogy félmillió év alatt az „eredeti“ nyelv annyira megváltozott, hogy maradványai, melyen először szólalt meg az ősember, egyetlen mó­déra nyelvben, de egyetlen ősi nyelv­ben sem találhatóéi meg. Azért mégis tudunk ma már képet alkotni arról — igaz, hogy csak a legáltalánosabbat—, hogy milyen volt az* ősember nyelve. Az ősember összehasonlíthatatlanul kevesebbet tudott, mint a mai ember és ezért abban a nyelvben, melyen először szólalt meg az ember, igen ke­vés szó volt. Ezek a szavak azokat a tárgyakat és jelenségeket jelölték, amelyek az embert körülvették, azt, amely nélkül az ősember nem dolgoz­hatott és élhe'ct'l: kezet, a követ, a botot, az evést, az ivást, a menést... Az „eredeti“ nyelvnek volt egy igen jellegzetes sajátossága: minden szava konkrét volt, általános !fogalmakat jelölő szavak a nyelv és gondolkodás ily korai szakaszában még nem lehet­tek. Gyakran mondjuk ki azt a szót — tűz — és ezalatt általános, gyűjtő­fogalmat értünk. Teljesen mindegy számunkra, hogy 'milyen tűzről van szó — nagyról, vagy kicsiről, lángoló­ról, vagy parázslóról. Máskép gondol­kodott és beszélt az ősember. Idéz­hetünk erre egy analóg példát. Tas­mania őslakossága mindmáig is elma­radott, ősközösségi rendben él. A tas- mdnok nyelve is megőrizte ősi voná­sait. ff nyelvben például nines ilyen gyűjtő szó, mint n „tűz". A lobogó, lánggal égő tűzre is van egu ,V. a parázslóra egy másik, a kialudtra — egy harmadik. A tasmán nyelvben tizenkét külön elnevezés van a tűzre! Ez az érdekes tény azt tanúsítja, hogy az általánosítás, az elvont gon­dolatok nem egyszerre adódlak az embernek. Ugyanilyen fokozatosan fejlődött az ember beszéde is, amely­ben a gondolkodás sikerei rögződtek le. Az „eredeti“ nyelvnek valószínűleg volt egy másik sajátossága is. Minden szó egy egész, még nem tagolt gondo­latot fejezett ki. Az emberek egy fel­kiáltásban egyszerre törekedtek kife­jezni annyi fogalmat, amennyit mi most egy külön mondatban mondunk el. Ezek a „szó-mondatok“ azután ta­golódni kezdtek, az e'mberek végződé­sek, elöljárók és más nyelvtani esz­közök segítségével kezdték összekap­csolni a szavakat. A nyelv és sorsa A földön ma több, mint kétezer nyelv létezik. Ezek közt vannak olyan nyelvóriások, mint Kína népeinek nyelvei, az angol nyelv, az orosz, a spanyol. Vannak azonban más nyel­vek is — a „iörpenyelvek“. A Kau­kázus hegyeiben például az egyik aulban bncbajcok laknak, egy kis törzs — összesen ötszáz ember. Pa ezek az emberek a saját nyelvükön beszélnek. Az emberi beszéd születése és az egyes nyelvek kialakulást, története — ezek tökéletesen különböző dolgok. E~rkct vem szabad összekevernünk. Tudjuk, hogy az emberek félmillió évvel ezelőtt kezdtek beszélni. A mai nyelvek azonban jóval később jelen­tek meg és jelennek "meg még ma is. Például a szlovák nyelv mintegy száz évvel ezelőtt alakult ki és rögződött le az irodalomban. Minden nyelv belső törvényei szerint fejlődik, minden nyelvnek megvan a saját tör­ténete, megvannak sajátosságai. Ez az, amit az idealista nyelvészek sohasem értettek meg. Az emberek — mondták ezek a tu­dósok — megállapodhatnak a 'nyelv megváltozásában és a holnapi naptól a széket asztal néven emlegetik, az asztalt, pedig széknek mondhatják. Hi­szen éppen így keletkezett az „eredeti nyelv“ is, erősítgetik az idealisták. Valóban, a „társadalmi szerződés“ ereje, a közösség elhatározása rgen nagy dolog. Egyes tudósok ezt az erőt igyekeztek felhasználni. A XVII. szá­zadtól kezdve többször készítettek „egységes“ „világnyelv“-terveket. Minden olyan kísérlet azonban, hogy „mesterséges“ nyelvet hozzanak létre, kudarcot vallott eddig. Minde­nekelőtt azért, mert semmiféle mes­terséges nyelv nemi hasonlítható össze gazdagsága, kifejezőkészsége terén bármely mai nyelvvel. Minden nép nyelvében a nép hatalmas történelmi tapasztalatai, bölcscsége tükröződik, minden szónak -megvan a. maga gaz­Vila az angol alsókéiban London (MTI) Hétfőn az angol alsóház illésén be­jelentették, hogy „amerikai hadiha­jók, amelyek Fonnoza miatt valami­lyen harci cselekményben részt vesz­nek, javítás és tüzelőanyag felvétele céljából befutnak Hongkong kikötő Jébe“. K« a bejelentés hatalmas vihart ka Vart az alsóházban. Bevan, az angol munkáspárt úgynevezett baluzárnyá nők vezetője Turton külügyi állam­titkár felé fordulva megkérdezte: .,Nem érti-e, hogy ez végtelenül ve­szedelmes kihívó eljárás? Jelenleg szerződés alapján vagyunk Hongkong­ban- de ha a pekingi kormány nem akarja, hogy ott maradjunk, rend­kívül kétséges, hogy olt maradha tunk e. Nemcsak ketos. hunom lehe tetten is volna az ottmaradásunk * ezért kerülni kel! az öve« kihívó el járást.“ Turton azzal akarta sikerülni a kér. (lésre adandó választ, hogy arra hi­vatkozott: „Nem észszerűtlen dolog, ha sogítenek a bajbajutott hajókon.“ A párizsi magyar követség nagysikerű fogadása a Magyar Állami Népi Együttes tiszteletére Párizs (tara László, az MTI párizsi tudósi tója írja: A Magyar Népköztársaság párizsi követség» kitünően sikerült fogadást rendezett a Magyar Állami Népi Együttes tiszteletére a követség sza­lonjaiban az együttest oly melegen méltató párizsi sajtó képviselői ré­szére. Kums Imre párizsi magyar követ és felesége fogadta a megjelent ven dögöket, akik között nemcsak njaóg írók. hanem a párizsi művészeti élet legkiválóbb személyiségei is megjelen­tek. Ott voltak a fogadáson a baráti államok kulturális és sajtóattasé’-n kívül a francia sajtó legkülönbözőbb irányzatú lapjainak képviselői, a nyugati nemzetközi hírügynökségek vezetői. Jelen volt Michaut, a francia tánekrilikusok egyesületének olnöke, a megjelentek a fogadáson a párizsi Nagyopera, az Opora Comique, vala­mint a Párizsban vendégszereplő leg­híresebb táncegyüttesok első táncosai. A nagyhírű külföldi táncosok mindegyike elismeréssel nyilatkozott a Magyar Állami Népi Együttes mű­vészeiről, előadásuk műsoráról és ren­dezéséről. Miehel Renault, a párizsi Nagyopera első táncosa, a következőket mon­dotta: — Csodálatos müsorszámokat mutat be a magyar együttes. Ez kétségkívül a legjobb folklore együttes, amelyet valaha is láttunk. (MTI) T_,e!!tes hangulatú Kék egy ülés íelsődobszán Felsődobsza községben január 28-án négy békebizotfság alakult. A meg­alakulást hatalmas népgyűlés előzte meg. amelynek résztvevői egyhangú­lag választották meg a békebizottság küldötteit, valamint a tagokat. Több hozzászóló I!íc "zésre juttatta a nép békeakarat át. „Le a háború va’i“. „Le a német militarizmussai“ jelszavakkal a gyűlés résztvevői a béke mellott, az atomháború ellen tüntettek. Elhatározásukat felajánlásokkal erősítették meg: A Béke tszcs, április 4. tiszteletére a járás valamennyi ter­molöosoportját versenyre hívja a ta­vaszi munkák elvégzésére. Párosver árny alakult ki a kis- és középparasz­tok között: Pelles Barna—Fekete Já­nos. Bernét József—Tóth Ferenc, Fc- V o Ferenc—Fekete László. Majoroi Ferenc—Turcsóny János, Máté Mi- hály—Bolha Pál, Polles Imre—Untlsz Károly s növényápolás, illetve a tava. aziak idejében való elvetését és fejr trágyázását vállalták. Felsődobsza község versenyre hívta Hernádkércs községet a tavaszi munkák elvégzé­sére. A népes gyűlés késő este a Him­nusz olénekléscvcl ért véget. UNTisz károly Megakadályozta a tűzkárt a pusztafalui önkéntes tűzoltóság Január közepén Pusztafalu köz­ségben a iFő utca 99. szám alatt B. Harda Ferenc lakásának tetőzetén lángnyelvek csaptak ki. A tűz híré­re a község lakossága egy ember­ként futott a házhoz. Ki vederrel, ki hordóval, szekérrel igyekezett se­gítséget nyújtani, megakadályozni a tűz továbbterjedését. A színhelyre elsőnek az önkéntes községi tűzoltó­ság érkezett. Jó munkájuknak kö­szönhető, hogy B. Harda Ferenc la­kóháza nem lett a tűz martaléka, megmentették a padlástérben sza­bálytalanul tárolt takarmányt és az épületet is, mintegy 50 ezer forint ér­téket mentettek meg ezzel. A tűzrendészet! osztály parancs­nokság megdicsérte a község ön­kéntes tűzoltóit. Az úttörő rejtvényverseoy helyes megfejtői Lapunk Január 30. számában megjelent keresztrejtvény beküldött sorai helyesen meg­fejtve a következők: Móra Ferenc, Arany ko­porsó. Kincskereső kis ködmön, a raj, Merá­ni. Miliő. dag története, A nyelv létrehozója, fenntartója és alkorója a nép. Helytelen lenne azt feltételezni, hogy a nagyszámú nemzeti nyelv rö­videsen valamilyen közös nyelvre cse­rélődik fel. Ellenkezőleg, a szocialista, korszakra az jellemző, hogy a nemzeti nyelvek, mint a szocialista kultúra eszközei, sokoldalúan fejlődnek, az orosz nyelv — o nyelvóriás — jóm tékony hatása a Szovjetunió és a szláv országok népeinek nyelveire pedig e nyelvek gazdagodásának egyik eszköze. Csak a jövőben, miután a szocializ­mus az egész világon győzelmet ara­tott, az egyenjogú szocialista nemze­tek hosszú ideig tartó gazdasági, po­litikai és kulturális együttműködésé­nek eredményeként fognak kiválni először a leggazdagabb egységes öve- zctnyelvek, -majd pedig az övezet­nyelvek egy közös nemzetközi nyelvbe olvadnak össze, amely természetesen nem lesz sem német, sem orosz, sem angol, hanem egy új nyelv, amely a nemzeti és az övezeti nyelvek legjobb elemeit foglalja magába. ★ A nyelv kialakulását az ember tár­sadalmi fejlődése okozta és a nyelv legtávolabbi történetét csak abban az esetben érthetjük meg, ha a társada­lom történetével, annak a népnek a történetével összefüggésben tanulmá­nyozzuk, amely ennek a nyelvnek a hordozója és alkotója. A gondolkodás­nak és a beszédnek az ember társa­dalmi munkatevékenységének folya. mafában való keletkezéséről és fejlő­déséről szóló marxista tanítás meg­cáfolja az idealisták minden kitalá­lását a gondolkodás elsődleges voltá­ról és a nv-lv ..isteni" eredetéről. Helves megteltéit küldtek be: Fazekas Éva (Alsózsolca). Adorján Éva (Ujdiósgvőr), leleszki Ilona (Miskolc). Bor­dás József (Miskolc), Márton Attila (Hejő- csaba). Görömbölyi Emese (Miskolc), Léh Ildikó. Lóh Tibor (Miskolc). Borsodi Olga és Károly (Miskolc). Révy Miklós (Miskolc). Prókai Béla (Miskolc). Tihanyi András (Mis­kolc), Soóvárv Ildikó (Miskolc), Bodrogi Lajos (Miskolc). Perjési Gyula (Miskolc). Perjési Gvőngvl (Miskolc). Schirger Anna (Miskolc), Szekeres Béla (Miskolc), Csiri- kusz József (Heiőcsaba), Kökényes! György (Ujdiósgvőr). Zilál Bertalan (Miskolc), Ta- maskó Éva és Zita (Miskolc). Oswald Mária (Miskolc). Polanecky Gizella (Ujdióscvör). Csontos Mária (Miskolc). Szilvási Csaba (Pulnok), Sándor Ágnes (Miskolc). Szent- irmai Felit (Miskolc), Oláh Vilma (Miskolc), Széli Éva (Miskolc). Fekete István és Edit (Miskolc). Szabó Adél (Miskolc). Csorba Márta. Csorba Vatéria (Alsózsolca). Csoltay Gizella (Miskolc). Csoltay Éva (Miskolc), Novák Zoltán (Miskolc), Budav Mária (Pe­reces). Sebestvén Julia (Tapolca), K. Tóth Éva (Heiőcsaba). Török Judit (Miskolc). Wág- ner Latos (Miskolc). Horváth Edit (Miskolc). Fekete Éva (Miskolc). Fekete Mária (Mis­kolc). Molnár Erzsébet (Miskolc). Jirkovszky Imre (Ózd). Kisoá! István (Miskolc). Molnár Miklós (Gesztelv). Molnár Mária (Gesztelv). Füadeifi Judd fPn,v<V-v~'■ ~vár). Krúi Il­dikó (Miskolc). Wagner Gábor (Miskolc), Papp Katalin (Heiőcsaba). Papp Ferenc (Sa- íókaza). Kollár Zoltán (Miskolc). Horváth Mihály. Kiss János (Sátorallaulheiy). Tálas Klára (Miskolc). Acs Sándor (Miskolc). Kis- Pál Mária (Miskolc). Sándor Sarolta (Aba- uiszántó). Szegedi Piroska (Miskolc). Tóth Sarolta (Miskolc). Egved Katalin (Ujdlós- gvőr). I.leetfalvi Erzsébet (Miskolc). Bődi Anna (Uldiósgvőr). Juhász Júlia és Katalin (Miskolc). Németh László <M.-Taeolca). Né­meth Valéria (M,-Tanoka). Kozák Attila (Miskolc). Kovalcslk Erzsébet (Onga). Ga- csal Mária és I.ászló (Miskolc). Markó Ilo­na és Zoltán (Miskolc). Szederkényi István iPutnok). Szabó Ibolva (Salószentpéter). Sass Pál (Miskolc) Nagv Gabriella (Mis­kolc). Padur Éva (Miskolc). Padur Ildikó (Miskolc). Juhász Péter (Miskolc). Csodó Jo­lán (Miskolc). Csodó Magdolna (Miskolc). Kandrav Ildikó és Éva (Miskolc). Kiszela István (Miskolc). Tolcsvai Géza (Miskolc), Kelemen Judit (Miskolc). Kuttor Barna (Ui- diósgvör). Szamos Gábor (Miskolc). Kollár áernes (Miskolc). Matics Judit (M.-Tanoka). Gvurtcskó Edit (Miskolc), Szalai Ilona (Mis­kolc). Pásztnrv E-zsébet ÍDiósevőr-vasgvár), Lovas Erzsébet (Miskolc). Drozd Ibolva ) Miskok). Drabon József (Felsőnyárád). Tóth Béla (Felsőnyárád). Soánvik (liga (Miskolc). Lovas Imre (Miskolc). Török Klá-

Next

/
Thumbnails
Contents