Észak-Magyarország, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-09 / 33. szám
eSZAKfrlAGVAROKtíZAG 3 Szerda, 1955. február 9. ' I # Őrjáraton a tiszapalkonyai Az őrjárat az építkezés nagyré- Bzén felelőtlen, hanyag munkának volt a szemtanúja. Az építkezés területére zavartalanul tudtunk bejutni, anélkül, hogy bárki is hozzánk szólt vagy megkérdezte volna, hová igyekszünk, kik vagyunk és mit akarunk?! Sőt a legtöbb ember még udvariasan útba is igazított bennünket. Ugylátszik egyesek megfeledkeztek arról, hogy milliós értékek fölött őrködni is kellene! egyes építőipari vállalatok vezetői mind másra hivatkoznak. Amikor megkérdeztük például a 31-es építőipari vállalatot, ki felelős a csille- vágányokért, melyek talpfával együtt a sárban hevernek, azt mondották: nem hozzánk tartozik! Ugyanígy sorolhatnánk az ott lévő vállalatokat, amelyek, mivel „nem hozzájuk tartozik“ az anyag, nem törődnek vele. Egyedül a 31/2. Építőipari Vállaépítkezésnél lat az, amelynek fatelepén mintegy 500 köbméter fát találtunk rendezett állapotban, amelynek cementraktára, vastelepe Is a többiekével szemben gondos tárolást és felelősségteljes munkát mutat. Az llleté. kés szakipari vállalatoknak feltétlenül meg kell találniuk a felelőst — s megtenni az intézkedést, hogy megmentsük a sárbataposott milliós értékeket népgazdaságunknak. \ D. GY. Jlemh&űink itják A miskolci autóközlekedési vállalatról az utóbbi időben sok jót mondhatunk. Több cikk jelent meg az Északmagyarországban, amely az utazók megelégedését tolmácsolta. Úgy látszik azonban, hogy a sok dicséret megártott, mert az utóbbi időben gyakran megtörténik, hogy a menetrendtől eltérően 10—15 perccel előbb*elindul a végállomásról a görömbölyi busz. Ha késik, még csak megértjük valahogy, de hogy korábban elinduljon, amikor a kocsi fólia semj telt meg, ezt sehogysem értjük- Kérjük, hogy a jövőben az irányító engedélye nélkül ne induljon ki a busz a végállomásról. Z. BURJÁN ISTVÁN Görömböly Gazdátlan cséplőgépek Felelőtlen anyagtárolás A 29-es számú Mélyépítő Tröszt vas- és fatelepére is ellátogattunk. Itt a legnagyobb rendellenességre találtunk. Hogy csak néhány példát említsünk: a vastelepen össze van keverve a 30-as gömbvas a hulla- dékanyagokkal. A rozsda már valamennyit megeszi! Szanaszéjjel körülbelül 100 tonna különböző mére_ 1 ü ledolgozott s egyéb vasanyag hever a vízben, sárban. Nem különbözik a helyzet a fatelepen wes a cementraktárban sem. A 29-es Mélyépítő Tröszt vezetőinek figyelmébe ajánljuk a vízcsatornákat is, amelyek a vastelep háta mögött húzódnak. Körülbelül 15 köbméter faanyag található itt félig lebontva, esyrészüket. már a föld is betemette. Ezen sürgősen változtatni kell!!! Milliós értékek a sárban! Felháborító, hogy az építkezés egész területén milliós értékek hevernek a sárban. Az erőműcsarnokban mintegy négy hónapja felállították a kétlábú emelőbikát. Ennek az értéke többmillió forint, s szinte nélkülözhetetlen az építkezésnél, s ennek ellenére a tartozékai: talpfák, sínek, emelőkötél, csavarok, emelőszivar, pillér-emelő és sok más anyag a sárban fekszik, eszi a rozsda. A menetes részeit nem zsírozták be, noha a. téli konzerválásért 300 ezer forintot számoltak fel! Anyagkiutalás vagy bürokratizmus?... A 31/2. Építőipari Vállalatnak az építőanyagellátó vállalat 50 ezer darab téglát utalt ki az őrszentmiklósi téglagyárból, örszentmlklós 140 kilométerre van Patkányához, ugyanakkor a mályi téglagyár csak 27 kilométerre. Ennek ellenére örszent- miklósról szállítják az építkezéshez szükséges téglát!' Hol itt az önköltségcsökkentés? Vagy egy másik páldáf. Ugyancsak ennek a vállalatnak Ernődről utalták ki a fát, holott a szomszéd községben, Tiszapol- gáron is meg tudná kapni. Nem len_ ne haszontalan, ha az építőanyagellátó vállalat vezetői felülvizsgálnák munkájukat, mert az ilyen felületes, bürokratikus intézkedés megengedhetetlen ... Ki a felelős ...? Az .őrjárat befejeztével, amikor is a fent említett és sok más hiányosságot tapasztaltuk az építkezésnél, felmerült a kérdés, ki a felelős? Az A falu vállalása Borsodszentgyörgy dolgozó parasztsága csatlakozott a felszabadulási munkaversenyhez. Vállalták, hogy elsőévi adóbevételi tervüket március 31-ig teljesítik s első negyedévi tervüknek is eleget tesznek addig. A trágyákihordást befejezik, a vetőmagvakat pedig február 25-ig kitisztítják. A község dolgozói versenyre hívták Domaháza község dolgozóit. * Bcrsodbóta községben gyűlést rendezett a Hazafias Népfront helyi bizottsága. a gyűlésen * község dolgozói elhatározták, hogy csatlakoz, nak a vcrsenymozgalomhoz és versenyre hívják Uppony község dolgozóit. Az első negyedévi begyűjtési tervet március 20-ig teljesítik. A mezőgazdasági szerszámokat február 10-íg kijavítják; negyedévi adóbe. gyűjtési tervüket határidő előtt 15 nappal teljesítik. Különös gondot fordítanak az őszi vetések fejtrágyázására. A legelőkön március 10-ig elvégzik a gyomirtást és társadalmi munkával rendbehezzák a legelőku- takat. •x A ricset gépállomás dolgozói versenyvállalásokat lettek a felszabadulás 10. évfordulója tisz'eleiére. Vállal, fák, hogy gépjavilási tervüket határidő előtt 10 nappal befejezik. A veze- tőség föfcladatának tekinti a dolgozókról való fokozottabb gondoskodást. A gépállo-mds kihelyezeti szakemberei az egyes községekben kéthetenként tartanak szakmai előadásokat, A gépállomáson megteremtették az ag- ronómusok és a brigádvezrtök szakmai továbbképzésének lehetőségeit, * ZaJfcod község dolgozói is csatlakoztak a felszabadulási ver- senyrr.ozgalomhoz. Vállalták, hogy a legelőkön március 20-ig kiirtják a cserjéket és bokrokat, elvégzik a gyomirtást, eltávolítják a köveket, s az összegyülemlett víz elvezetésére árkokat, csatornákat ásnak. Bevezetik a szakaszos legeltetést. A legelőn lévő kutakat kitisztítják. A legelőt szegélyező fiatal erdősávot gyomtala- nítják és egész éven át gondozzák. « Oömörszöllős község dolgozói gazdagyűlésen elhatározták, hogy a fel- szabadulás tizedik évfordulója tiszteletére versenymozgalmat Indítanak a községben. Vállalták hogy még a tél folyamán kihordják az istállótrágyát, kitisztítják 3 vetőmagvakat és kijavítják a mezőgazdasági szer. számokat. A tavaszi vetést határidő előtt három nappal befejezik. Az 1954-es búzátermésátlagot fokozottabb műtrágyafelhasználással két mázsával akarják növelni 1955-ben. A község kulturális és mezőgazda, sági fejlesztése érdekében megalakítják a gazdakört. RENDŐRSÉGI HÍREK Kiss Gyula tardonai lakoa betört Szabó Imre tisztatói lakos házá.ba s két darab 180 kilós sertést ellopott. Kiss Gyulát a rendőrség letartóztatta és átadta a bíróságnak, amely keltő év és hat hónapra elítélte. * Szabó Pál, a 'muhi földmüvesszövct- kezet iialbolljának kezelője önbetörést követelt el. Ilymódon akarta tisztázni magát a 3Í00 formt kasszahiányból. A rendőrség átadta a bíróságnak. * Lakatos Szabó Ferenc mezőcsáti foglalkozósnélküii lakos magát huzamosabb időn keresztül államvédelmi, majd rcndőrföhadnagynak adta ki. Bofórkőzött a dolgozó parasztok közé és tőlük jogtalanul különböző célokra pénzt csalt ki. A bíróság négy és fél évre ítélte el. * Huszárka Jánosné, Jónás Gaborné, Frána Dánielné és Ardai (lyuláné mezőcsáti kofák a környező községekből összevásárolták a tojást s a miskolci piacon az engedellnél jóval magasabb áron igyekeztek eladni. A rendőrség valamennyinket átadta a bíróságnak. 3 * Surjánszki Imre Ó3 Hknracr Jenő tisztától lakosok a tiszatarjáni legeltetési bizottság erdejéből 50 mázsa akácfát elloptak. Bűnüket súlyosbítja még az is, hogy 1954-ben öt esetben feketevágást követtek cl. A rendőrség mindkettőjüket letartóztatta és átadta a bíróságnak. A hejőcsabai Cementgyár mellett, a Bódi-malom udvarán 8 cséplőgép hever gazdátlanul. Valamikor ugyan letakarták őket vízhatlan ponyvával, de a szél lefújta azokat, s már hosz- szú idő óta szél, hó, eső teszi tönkre a cséplőgépeket, a ponyvák pedig a sárban rothadnak. Itt lenne az ideje, hogy az illetékesek gyors intézkedéssel jóvátegyék nemtörődömségüket. Id. DÉTÉRI JÓZSEF, Szirma Termelőszövetkezetek a tökk termésért Bányáink a több szénért, ipari Üzemeink a több acélért, gépért har. colnak április l. tiszteletére. Ugyanakkor nem pihen a falu sem. Termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok készülődnek nagy gonddal a tavaszi munkára. Alighogy kedvezőre fordult az időjárás, a tiszadorogmai Kossuth tér- mclüszövelkezct azonnal szétszórta tizenkét holdnyi területen az istálló- trágyát. Tizenkét holdnyi gyengének látszó őszibúza vetésükön szintén apró ist állót ragyával trágyáztak, hogy a velés megerősödjön, feljavuljon. Monokon a Kossuth termelőszövetkezet tagsága Polgár András elnök, irányításával a hosszú időn keresztül felgyülemlett istállátrágyát öt nap alatt kihord!a. A termelőszövetkezet példáját követve másnap már igen sok egyénileg dolgozó paraszt udvaráról fordult ki a trágyával megrakott szekér. II kazincbarcikai új városi tanács munkájáról Annakidején, amikor Kazincbarcika városi tanácsot kapott, sok örvendező, köszönő ijvcl érkezett Bzcrkosztősó- giinkbe. Érthető, hiszen nagy dolog, ha egy faluból város lesz, — különö- sen\ilyen gyors iramban. Csak a mi viszonyaink között lehetséges óvek alatt évtizedeket, sőt évszázadokat ugrani a fejlődésben. A Békeváros egyik új. még vakolatlan épületének kapuja felett olt büszkélkedik a felírás: Városi Tanács. Benn így fiatal, húszegynéhány oves fiútól érdeklődünk, hol találjuk mos a titkár elvtársat. Amikor nyugodtan azt válaszolja: — én vagyok. —' önkéntelenül csodálkozik az ember. Be rövidesen kiderül- hogy Jancsu- rák Barnabás, ez a fiatalember, ugyancsak komoly gondokat vállal. Sokan tálén megkérdezik — milyen gopd.iai lehetnek ogy új tanácsnak. Adjuk tehát a szót Jancsuré,k elv- táasoak, mondja el ő maga özeket: — Belső nehézségeink is vannak a tanáesapparátusban. Sok a betöltet, len állás. Nircs többek között ellenőrzési, adminisztratív előadónk, nincs anynkönyvvezetőnk, revizorunk, azonkívül gépirónőnk sincs eieg. Ezek a nehézségek kihatással vannak a munkára, Kazincbarcika — az új, szocialista város — rosszul all a begyüjtéspel. Jancsurák elvtá.rs két nyomós okkal magyarázza ezt: — Tanácstagjaink közül 23 dolgozó paraszt, s közülük csak kelten teljesítették beadási kötelezettségüket, a többi mind hátralékos. Van köztük két végrehajtóbizottsági tag is. Igen nagy hiba ez, hiszen mindnyájan tudjuk, hogy a legjobb agitáció a személyes példamutatás. Meg az a szó gyen is megtörtént velünk, hogy több mint 400 kiló zsírral tartozunk, amit a sertésvágások után kellett volna, beadni. De január elejétől nincs begyűjtési előadónk. Biró Ferenc, a Begyűjtési Hivatal régi megbízottja dicstelenül távozott tőlünk. Részeges volt, mindennel törődött, csak a munkájával nem, A Megyei Begyűjtési Hivatal pedig nem gondoskodik új o'őadóról. Hetek, hónapok telnek, a hátralékok meg növekednek. Hogy most nem térünk ki a tanács munkájának eredményeire, nem jelenti azt- hogy a kazincbarcikai városi tanács nem tesz semmit. Vannak sikerei is, de a hibák feltárásival éppen azt akarjuk elérni, hogy illetékes szervek megszüntessék azokat- a tanácstagok — a hátralékosok — ön- tudatra ébredjenek, hogy a munka még jobban menjen, az eredmények még szebbek legyenek. Megyei tanácstagok fogadóórái A megyei tanácstagok februárban az alábbi helyen és időbon tartanak fogadóórát: Szendrei András február 11-ón délután 1 órakor Tiszalúcon; Biri József február 15-én délután 6 órakor Tokajban; Eiben Endre február 16 án délelőtt1 8 órakor R^-ospatakon; Ladányi ’séf február 16-án délután 4 órakor Tibolddarócon; — Elvtárs! Egy pillanatra, mondja már meg le- •gyen szives, merre van a Széchenyi utca? — Széchenyi utca — Széchenyi utca... én bizony nem tudom. — Ne ide való? — Itt születtem én Özdon és mégsem tudom. De kit keresnek? — Lőrincz Gyulát. — A tanácstagot? Hát akkor miért nem így kezdik? Ott lakik a Rácztagban. Arra tessék menni a sportpálya felé. / Lőricz elvtárs sovány, magas ember, gondolkodva üldögél a konyhaasztal mellett. Előtte nagy ív papír fekszik — tervrajz. Ezen igyekszik tájékozódni, s ceruzával kiséri egy-egy fővonal útját. A rajz az Uraj patakot ábrázolja. Kicsi ez a víz, de szeszélyes. Majdnem minden tavasszal kiönt. Így van ez már évtizedek óta. Néhány évvel ezelőtt azonban, akkor még bizonyos dolgokban járatlan tanács házhelyeknek kiadta az áradásos területet is. Tavaszonként aztán majdhogynem csónakokkal közlekednek a lakók. Lör incz elvtárs nem kapott külön megbízatást, hogy az Uraj ügyével törődjön, dehát eddig is gyakran elmor- fendirozott rajta, milyen gondatlanság volt ott házakat építeni. S ha már építettek, miért nem szabályozzák a patakot. Most, hogy tanácstag lett, komolyan nekilátott az Uraj- szabályozás tanulmányozásához. Ezért hajol most olyan nagy gonddal a tervrajz fölé. * — Beszélt már a városi tanáccsal erről a dologról? — kérdezzük. — Nem. Először magam akarok mindennel tisztában lenni, hogy kész javaslattal állhassak elő. No meg nézzék csak ezt a kanyart itt Susa és. Uraj közt. Mi hiába szabályozzuk a patakot, ha ők nem! Már voltam is az ottani községi tanácsnál s megbeszéltem az elnökkel, hogy ők is szabályozzák a hozzájuk tartozó részt. Hiszen ott is több hold jó szántó benádasodott a patak miatt. Árad belőle a szó. Olyan természetes, olyan magától- értetődő neki, hogy ő, a gyárimunkás — a nép képviselője — önállóan elmegy a szomszédos községi tanácsokhoz, meq- hányja-veti egy patak szabályozásának tervét, hogy aztán legyen mivel előállni a városi tanácson. Ennyi lelkesedés, Izorgalom, lelkiismeretesség láttán azt gondolná az ember, oldásra váró feladat. Tudom én, kérem, mik itt a gont^k, hiszen mióta tanácstag Vagyok, nagyon sok szomszéd felkeresett már. No, természetesen, én is ellátogatok választóimhoz, de nem csak úgy akármikor! Az utolsó szavakat külön kihangsúlyozza és sokáig fejtegeti, milyen fontos az, hogy az ember megfelelő időben látogasson meg valakit, nem nagymosás, vagy takarítás közben, vagy éppen akkor, amikor a férj hazajön a műszakból s aludni szeretne. — Én azt mindig előre megbeszélem mindenkivel, hogy mikor látogathatom meg s így várnak, sok javaslattal, okos szóval. El is mondhatom, hogy az én munkámhoz ugyancsak sok segítséget adnak választóim. De hogy csuk egy példát mondjak: — Amikor még tanácstag jelölt voltam, az utcánk ■’lejére hordtak néhány kocsi kavicsot. Ott állt sokáig, nem lőttek széthányni. Féltünk, hogy jön a fagy, hó s utána megint úszunk a sárban, hát néhányon nekiálltunk lapá- ‘olv 'hogy jöttek a szómsréöntr menlátta.k bennünket, szó nélkül hazasiettek lapátért, s jó télóra múlva már vagy tizen szórtuk a kavicsot. Ilyenformán míg tanárit*nielölt toromban megtanultam, hogy legjobb anitáeiő a példamutatás. Most megint van egy rgssz sáros utcánk. Az ottani lakókkal megbeszéltük, hogy ha küld a tanán követ, ml szétszórjuk, s aztán jöhet a henger. Meaiaé'-ték, most már lassan jobbra fordul maid az idő. hát váróik a követ. Beszél méo a régi tanács itt-ott rossz munkájának káros maradványáról, amit bizony az ül tanácstagoknak \ell jóvátenni. Beszél az építési állandó bizottság munkáiról, amelynek tagia s úgy oluan terméseafesev emlegeti ’ milliókat és százezreket mintha n .c/tT* a •ysr'h/thr'r) T/?W.n(J, onnan, kellene kiadnia a város építésére, szépítésére § rennyire íny érzi. azt trzovidtia az a mélységet felháboro- 1ésa amiatt, hogy a tanács töhh szár—er terveket ■észlttetctt, mielőtt az évi hitelke rőt jrt nntseldto-roft y/pjggfj Úgy iboron ezen, mintha a. salát ~egh*Mi Hzette volna ki' a 'énzt S ha megaondnlink. non is van Az ö v*nre a- is gz mész évi keret is. Az övé. s választásé akik. azzal bírták meg, hony őrködjön és segítsen a pénz. ió. hasrno* elosztásában. Lőrincz Gyula ságit is. Sőt azon igyekszik, hogy kávés péa-höl. minél többre jusson Esrr' ko-rftfí szervezni a társadalmi munkát az Uraj szabályozásához. (Adamovics) # itt ugyan megbecsülik a tanácstagokat. De azért kicsúszik a kérdés az ember száján: — Es sikerrel járnak az ilyen közbelépések? Érdemes javasolni? Megvalósítják? Ez a sokat s rendkívül okosan beszélő ember egy kicsit elhallgat, majd »vontatottan így szól: — Nem tudom ezt hogy fogadják ... ami azt illeti,.. szóval hát nem is olyan könnyű tanácstagnak lenni, mint gondolná az ember — vágja ki végül. — Miért? — Mert találkozik az ember Pózman Barnánékkal! Egy igen bonyolult lakásügy hosszas magyarázásába ■<ezd. Csak olyan ügy ez is, amivel manapság számtalanszor találkozunk. Adva van egy fiatal házaspár, aztán egy házigazda, végül egy igen sokgyermekes család, s ezek ügye úgy osszebonyolódik, hogy a végén... szóval elég az hozzá, hogy a végén eljutunk Pózman Barnánéhoz, a kohászati üzemek lakásügyi előadójához, akit Lőrincz elvtárs felkeresett az egyik panaszossal, s Pózmanné egyszerűen bezárta az orruk előtt az ajtót, mondván, hogy ma már nem fogla1 kozik semmiféle üggyel. — Hát ezt is lehet, kérem?! — tör ki a felháborodó az úi tanácstagból. Ez a tanácstagok tekintélyének lejáratása?! Tökéletesen egyetértünk Lőrincz elvtárssal, különöse•* abban, hogy még a tanácsapparátus dolgozói sem veszik "lég komolyán a tanácstagok tevékenységét, lebecsülik fáradozásukat. Kitűnik ez ennek a lakásügynek másik fordulatából. amikor is az egyik tanácsdoloozó az elnökassznr•» személyes utasítását figyelmen kívül haouva intézkedett. S MTV kor arra terelődik a szó. milyen Teladatr kát tartogattak a körzet lakói úi tannest.aguknak, ugyancsak gyorsírónak kellene lennie annak aki szószerint vissza tud ná adni Lőrin"z elvtárs fejtegetését — Az .,ez is kéne az is kéne"-vel úton iWélev tnlálko- Hk az ember. De ezek közül sokat manam is tudok, hiszen — nem vagyok ívós ember —, de egy pohár só- nekem is ‘ólesne néha. ele hát itt a környéken sem találok eay italboltot. sem.. Borhely csak a Ovultón van. ami szintén 1.5 messzire esik tőlünk. Cinész sincs a közelünkben, s gyermekeink is messze járnak az iskolába. Ez mind, mind megKÜLÖN MEGBÍZATÁS NÉLKÜL
